Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32014D0573

Az Európai Parlament és a Tanács 573/2014/EU határozata ( 2014. május 15. ) az állami foglalkoztatási szolgálatok (ÁFSZ-ek) közötti fokozott együttműködésről EGT-vonatkozású szöveg

OJ L 159, 28.5.2014, p. 32–39 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2014/573(2)/oj

28.5.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 159/32


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 573/2014/EU HATÁROZATA

(2014. május 15.)

az állami foglalkoztatási szolgálatok (ÁFSZ-ek) közötti fokozott együttműködésről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 149. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére,

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

Az Európai Tanács a 2010. június 17-i következtetéseiben elfogadta a foglalkoztatást és az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégiát (a továbbiakban: az Európa 2020). Az Európai Tanács szorgalmazta valamennyi uniós eszköz és politika mozgósítását a közös célkitűzések elérésének támogatása érdekében, és magasabb szintű koordinált fellépésre kérte fel a tagállamokat. Az állami foglalkoztatási szolgálatok (ÁFSZ-ek) – különösen az ifjúsági munkanélküliség csökkentése révén – központi szerepet játszanak annak elősegítésében, hogy teljesüljön az Európa 2020 foglalkoztatottsággal kapcsolatos kiemelt célja, annak 75 %-ra emelése a 20–64 éves nők és férfiak körében 2020-ra.

(2)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a Szerződés) 45. cikke biztosítja a munkavállalók szabad mozgását az Unión belül, 46. cikke pedig intézkedéseket határoz meg ennek a szabadságnak – különösen az állami foglalkoztatási szolgálatok közötti szoros együttműködés biztosítása révén történő – megteremtésére. Az ÁFSZ-ek ezen határozat értelmében kialakított hálózata (a továbbiakban: a hálózat) a földrajzi értelemben vett mobilitás általános aspektusain túl ki kell, hogy terjedjen számos különböző célkitűzésre és kezdeményezésre is, a tagállamok között a foglalkoztatás terén folytatott együttműködés fejlesztését célzó ösztönző jellegű intézkedések révén.

(3)

E határozatnak a tagállamok közötti együttműködés ösztönzését kell céloznia az ÁFSZ-ek hatáskörébe tartozó területeken. Az állami foglalkoztatási szolgálatok vezetőinek jelenlegi európai hálózatán keresztül – amelyben az összes tagállam kész részt venni – formális keretek közé helyezi és megerősíti az ÁFSZ-ek közötti informális együttműködést. A hálózat értéke abban rejlik, illetve úgy használható ki teljes mértékben, ha az összes tagállam folyamatosan részt vesz benne. A részvételről a hálózat titkárságát értesíteni kell.

(4)

A Szerződés148. cikkének (4) bekezdésével összhangban a Tanács a 2010/707/EU határozattal (3) iránymutatásokat fogadott el a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozóan, amelyeket a 2011–2013-as évekre is fenntartottak. Az említett integrált iránymutatások útmutatást nyújtanak a tagállamok számára nemzeti reformprogramjaik meghatározását és a reformok végrehajtását illetően. Az említett cikk értelmében a Tanács által a tagállamok számára megfogalmazott országspecifikus ajánlásokhoz az integrált iránymutatások szolgálnak alapul. Az utóbbi években az ajánlások között az ÁFSZ-ek működésére és kapacitásaira, valamint a tagállamok aktív munkaerő-piaci politikáinak hatékonyságára vonatkozó konkrét ajánlások is szerepeltek.

(5)

Hasznos lenne, ha az országspecifikus ajánlások még szilárdabb alapokra támaszkodhatnának egyrészt azáltal, ha nagyobb mértékben épülnének adatokra, másrészt a szakpolitikák végrehajtásának sikerére vonatkozó visszajelzések, valamint a tagállamok ÁFSZ-ei közötti együttműködés segítségével. Ennek érdekében a hálózatnak konkrét kezdeményezéseket kell végrehajtania, mint például a tényeken alapuló közös teljesítményértékelési rendszerek és az ezekkel összehangolt kölcsönös tanulási tevékenységek kialakítása, a hálózat tagjai közötti kölcsönös segítségnyújtás, valamint az ÁFSZ-ek korszerűsítését szolgáló stratégiai intézkedések végrehajtása. A hálózat és annak tagjai birtokában levő konkrét ismereteket ezenfelül – az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság vagy a Foglalkoztatási Bizottság (EMCO) kérésére – fel kell használni a foglalkoztatási politikák kialakításához szükséges tényadatok forrásaként is.

(6)

Az ÁFSZ-ek közötti fokozottabb és célzottabb együttműködésnek a legjobb gyakorlat hatékonyabb megosztását kell eredményeznie. A hálózatnak a teljesítményértékelés és a kölcsönös tanulási tevékenységek alapján tett megállapításokat olyan módon kell összekapcsolnia, hogy szisztematikus, dinamikus és integrált összehasonlító ismeretszerzés (benchlearning) folyamata alakulhasson ki.

(7)

A hálózatnak a Szerződés 150. cikke alapján szoros együttműködést kell folytatnia az EMCO-val, továbbá az ÁFSZ-ek által végrehajtott szakpolitikákra vonatkozó tényadatok szolgáltatásával, illetve jelentések biztosításával hozzá kell járulnia az EMCO munkájához. A hálózat irányából mindezeket az információkat az Európai Parlament számára a titkárságon keresztül, a Tanács számára pedig az EMCO-n keresztül kell eljuttatni, módosítás nélkül, az esetleges megjegyzésekkel együtt. A szakpolitikai döntéshozóknak a foglalkoztatáspolitikák értékelése és tervezése terén uniós és nemzeti szinten egyaránt segítségére lehet a hálózatnak a foglalkoztatáspolitikák végrehajtásához kötődő szempontokkal kapcsolatos együttes tudása és az ÁFSZ-ek összehasonlító elemzése.

(8)

A hálózatnak az ÁFSZ-ek hatáskörébe tartozó területeken segítenie kell a foglalkoztatás terén tett szakpolitikai kezdeményezések, így többek között az ifjúsági garancia létrehozásáról szóló, 2013. április 22-i tanácsi ajánlás (4) végrehajtását. A hálózatnak támogatnia kell a készségkereslet és a készségkínálat jobb összehangolását, a tisztességes és fennartható munkát, az önkéntes munkaerő-piaci mobilitás fokozását és az oktatásból és képzésből a munkaerőpiacra való átmenet elősegítését célzó kezdeményezéseket is, többek között a pályaorientáció biztosításának támogatása és a készségek és képesítések fokozottabb átláthatósága révén. A hálózatnak tevékenységei keretében foglalkoznia kell az aktív munkaerő-piaci politikák értékelésével is, figyelmet fordítva a kiszolgáltatott társadalmi csoportokat célzó és a társadalmi kirekesztődést kezelő szakpolitikákra is.

(9)

A hálózatnak erősítenie kell a tagjai közötti együttműködést, továbbá ki kell alakítania az információknak és a legjobb gyakorlatoknak az ÁFSZ-ek hatáskörébe tartozó területeken történő cseréjére, az összehasonlító elemzésre és tanácsadásra, valamint a foglalkoztatási szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos innovatív módszerek terjesztésére szolgáló közös kezdeményezéseket. A hálózat létrehozásával lehetővé válik valamennyi ÁFSZ inkluzív, tényekkel alátámasztott és teljesítmény-orientált összehasonlítása, és ezen keresztül a legjobb gyakorlatok azonosítása az ÁFSZ-szolgáltatások területein. Az eredményeknek meg kell könnyíteniük a hálózat tagjainak feladatkörébe tartozó foglalkoztatási szolgáltatások jobb megtervezését és nyújtását. A hálózat által végrehajtott kezdeményezéseknek fokozniuk kell az ÁFSZ-ek működésének hatékonyságát, és lehetővé kell tenniük a közkiadások hatékonyságának javítását. A hálózatnak együtt kell működnie más foglalkoztatási szolgáltatókkal is.

(10)

A hálózatnak éves munkaprogramjában meg kell határoznia az ÁFSZ-ek teljesítményértékelésének és a kapcsolódó kölcsönös tanulási folyamatnak a technikai részleteit, így különösen az összehasonlító ismeretszerzés módszertanát az e határozat mellékletében foglalt, az ÁFSZ-ek teljesítményének értékeléséhez használt teljesítményértékelési mutatók alapján, továbbá a kontextus-változókat, az adatszolgáltatási követelményeket, valamint az integrált kölcsönös tanulási program tanulási eszközeit. A teljesítményértékelés területeit e határozatban kell meghatározni. Annak eldöntésében, hogy egyéb területeken további összehasonlító ismeretszerzési folyamatokban önkéntes alapon részt vesznek-e, továbbra is a tagállamok illetékesek.

(11)

A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a teljesítményértékelési mutatókról szóló melléklet módosítása céljából. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői – és mindenekelőtt ÁFSZ-szakértői – szinten. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és megszövegezése során a Bizottságnak egyidejűleg, a megfelelő időben és módon el kell juttatnia a vonatkozó dokumentumokat az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz.

(12)

Mivel egyrészt az ÁFSZ-modellek és -feladatok eltérnek egymástól, másrészt a szolgáltatások nyújtásának formái is változatosak, a tagállamok maguk nevezhetnek ki egy-egy tagot és póttagot saját ÁFSZ-ük felső vezetéséből a hálózat Irányító Testületébe (a továbbiakban: az Irányító Testület). A kinevezett tagnak, illetve póttagnak adott esetben az érintett tagállam többi ÁFSZ-ét is képviselnie kell az Irányító Testületben. Amennyiben alkotmányos okokból nincs arra mód, hogy valamely tagállam csak egy ÁFSZ-t nevezzen ki, meg kell állapítani, melyek az érintett ÁFSZ-ek, ezek számát illetően a minimumra törekedve, és nem változtatva azon a szabályon, hogy egy tagállam egy szavazattal rendelkezik az Irányító Testületben. Az Irányító Testület tagjainak mindent meg kell tenniük, hogy biztosítsák a helyi és regionális hatóságok véleményének és tapasztalatainak a hálózat tevékenységeibe való beépítését, valamint hogy teljes körűen tájékoztassák e helyi és regionális hatóságokat az említett tevékenységekről. Az Irányító Testület tagjai hatáskörének ki kell terjednie az ÁFSZ-eik nevében történő döntéshozatalra is. Annak érdekében, hogy valamennyi ÁFSZ aktívan részt vehessen a hálózatban, a tevékenységekben való részvételre minden szinten lehetőséget kell biztosítani az ÁFSZ-ek számára.

(13)

Annak érdekében, hogy az ÁFSZ-ek közös feladatai szorosan igazodjanak a tényleges munkaerő-piaci helyzethez, a hálózatnak a legfrissebb NUTS 3 szintű számadatokkal kell rendelkeznie a munkanélküliségre vonatkozóan.

(14)

A hálózatnak fel kell használnia az ÁFSZ vezetői európai hálózatának jelenlegi – a Bizottság részéről 1997 óta támogatott – informális tanácsadói csoportjának a tapasztalatait, és a szóban forgó tanácsadói csoport helyébe kell lépnie, amely véleményének figyelembevételére e határozatban is sor került. Az említett tanácsadói csoport által az „ÁFSZ-stratégia 2020” című tanulmányban megjelölt legfontosabb cselekvési területeknek hozzá kell járulniuk az ÁFSZ-ek megújulásához és megerősödéséhez.

(15)

A hálózatnak kölcsönös segítséget kell biztosítania tagjai számára, és az együttműködés fokozásával – különös tekintettel a tapasztalatcserére, tanulmányutakra és személyzeti csereprogramokra –segítenie kell a tagjait abban, hogy kölcsönösen támogassák egymást szervezeti struktúrájuk és a szolgáltatások nyújtásának megújításában.

(16)

A hálózatot és annak kezdeményezéseit az Európai Parlament és a Tanács által kijelölt előirányzatokon belül, az 1296/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (5) létrehozott, a „foglalkoztatás és társadalmi innováció” európai uniós program PROGRESS/foglalkoztatási szakaszán keresztül kell finanszírozni.

(17)

A hálózat által kidolgozott, illetve a kölcsönös tanulási tevékenységek során meghatározott, majd az egyes ÁFSZ-eken belül végrehajtott projektek céljára az Európai Szociális Alapból (ESZA), a Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA), valamint a Horizont 2020 programból, az 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott, uniós kutatási és innovációs keretprogramból (2014–2020) kell biztosítani a támogatást a tagállamok számára (6).

(18)

A hálózatnak gondoskodnia kell arról, hogy kiegészítse, ne pedig felváltsa vagy megkettőzze a Szerződés IX. címe szerinti európai foglalkoztatási stratégia keretében folytatott tevékenységeket, különösen az EMCO tevékenységeit, illetve eszközeit, így például a közös értékelési keretet és a kölcsönös tanulási programot. Ezenfelül a szinergiák kialakítása érdekében a Bizottságnak biztosítania kell, hogy a hálózat titkársága szorosan együttműködjön az EMCO titkárságával.

(19)

Ez a határozat tiszteletben tartja az alapvető jogokat, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartája (a Charta) által elismert elveket. Ez a határozat törekszik továbbá az ingyenes munkaközvetítői szolgáltatáshoz való jog tiszteletben tartásának biztosítására, valamint a Charta 29. cikke alkalmazásának előmozdítására.

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A hálózat létrehozása

Létrejön az Állami Foglalkoztatási Szolgálatok (ÁFSZ-ek) egész Unióra kiterjedő hálózata (a továbbiakban: a hálózat) a 2014. június 17-től a 2020. december 31-ig tartó időszakra. A hálózat a 4. cikkben meghatározott kezdeményezéseket hajtja végre.

A hálózatot az alábbiak alkotják:

a)

a tagállamok által kijelölt ÁFSZ-ek;

b)

a Bizottság.

Az EMCO megfigyelői státussal rendelkezik.

A nemzeti szint alatti hatáskörrel rendelkező autonóm ÁFSZ-eket működtető tagállamok biztosítják az ilyen ÁFSZ-ek megfelelő képviseletét a hálózat konkrét kezdeményezéseiben.

2. cikk

Az összehasonlító ismeretszerzés fogalommeghatározása

E határozat, valamint a hálózat munkája alkalmazásában „összehasonlító ismeretszerzés (benchlearning)”: a teljesítményértékelési és a kölcsönös tanulási tevékenységek szisztematikus és integrált összekapcsolásának folyamata, amely a jó teljesítmények mutatóalapú teljesítményértékelési rendszerek segítségével – többek között adatgyűjtés, adatvalidálás, adatkonszolidálás és -felmérések/-értékelések révén, a megfelelő módszertan alkalmazásával – való azonosításából, valamint a megállapítások bizonyos kézzelfogható és tényeken alapuló kölcsönös tanulási tevékenységek – például a bevált vagy a legjobb gyakorlat modellezése – céljára való felhasználásából áll.

3. cikk

Célok

E határozat célja a hálózat révén ösztönözni a tagállamok közötti együttműködést a foglalkoztatás terén az ÁFSZ-ek hatáskörébe tartozó területeken, az Európa 2020 megvalósításához és a megfelelő uniós szakpolitikák végrehajtásához való hozzájárulás érdekében, és ezen keresztül támogatni az alábbiakat:

a)

a leginkább kiszolgáltatott helyzetben lévő, magas munkanélküliségi ráta jellemezte társadalmi csoportok, és köztük is különösen az idősebb munkavállalók és a foglalkoztatásban, oktatásban vagy képzésben részt nem vevő fiatalok (NEET-fiatalok);

b)

tisztességes és fenntartható munka;

c)

a munkaerőpiacok működésének javítása az EU-ban;

d)

a szakképzett munkaerő hiányának azonosítása, információk nyújtása a hiány mértékéről és helyéről, továbbá az álláskeresők készségeinek a munkaadók igényeivel való jobb összehangolása;

e)

a munkaerőpiacok jobb integrációja;

f)

tisztességes alapon megvalósuló fokozott önkéntes földrajzi és foglalkoztatási célú mobilitás a konkrét munkaerő-piaci igények kielégítése érdekében;

g)

a munkaerőpiacról kiszorultak integrációja a társadalmi kirekesztődés elleni küzdelem keretében;

h)

az aktív munkaerő-piaci kezdeményezések felmérése és értékelése, valamint azok hatékony és eredményes végrehajtása.

4. cikk

A hálózat kezdeményezései

(1)   Az ÁFSZ-ek feladatkörébe tartozó területeken a hálózatnak mindenekelőtt az alábbi kezdeményezéseket kell végrehajtania:

a)

az Unió egészére kiterjedő, tényeken alapuló összehasonlító ismeretszerzési rendszer kifejlesztése és megvalósítása az ÁFSZ-ek között, a következő területeken folytatott tevékenységük megfelelő módszerekkel való összehasonlítása céljából:

i.

hozzájárulás a munkanélküliség csökkentéséhez valamennyi korcsoport és a kiszolgáltatott csoportok viszonylatában;

ii.

hozzájárulás a munkanélküliség és inaktivitás időtartamának csökkentéséhez a hosszú távú és a strukturális munkanélküliség, valamint a társadalmi kirekesztődés problémájának kezelése céljából;

iii.

a betöltetlen álláshelyek betöltése (többek között önkéntes munkaerő-mobilitás révén);

iv.

az ügyfelek elégedettsége az ÁFSZ-ek szolgáltatásaival;

b)

a hálózat tagjai közötti együttműködés, továbbá információk, tapasztalatok és munkatársak cseréje révén kölcsönös segítség biztosítása, akár az egyes kollégák közötti, akár csoportos tevékenységek formájában, beleértve a Tanács által az ÁFSZ-ekkel kapcsolatban kiadott országspecifikus ajánlások végrehajtásában az érintett tagállam vagy ÁFSZ kérésére nyújtott támogatást;

c)

hozzájárulás az ÁFSZ-ek korszerűsítéséhez és megerősítéséhez a legfontosabb területeken, összhangban az Európa 2020 stratégia foglalkoztatási és szociális céljaival;

d)

jelentések készítése az Európai Parlament, a Tanács vagy a Bizottság kérelmére, vagy saját kezdeményezés alapján;

e)

hozzájárulás a releváns szakpolitikai kezdeményezések végrehajtásához;

f)

a hálózat munkamódszereire, elérendő eredményeire, illetve az összehasonlító ismeretszerzés bevezetésével kapcsolatos részletekre kiterjedő éves munkaprogramjának elfogadása és alkalmazása;

g)

a NEET-fiatalok azonosításával, valamint azon kezdeményezések kidolgozásával kapcsolatos helyes gyakorlat népszerűsítése és megosztása, amelyek célja annak biztosítása, hogy e fiatalok megszerezzék a munkaerőpiacra való belépéshez és a piacon maradáshoz szükséges készségeket.

Az első albekezdés a) pontjában meghatározott kezdeményezés tekintetében a teljesítményértékeléshez a mellékletben meghatározott mutatókat kell felhasználni. A hálózat az adatok, ismeretek és gyakorlatok terjesztése révén is aktívan közreműködik az említett tevékenységek végrehajtásában. Annak eldöntésében, hogy az a) pont i)–iv) alpontjaiban felsoroltaktól eltérő egyéb területeken további összehasonlító ismeretszerzési folyamatokban önkéntes alapon részt vesznek-e, továbbra is a tagállamok illetékesek.

(2)   A hálózat jelentéstételi mechanizmust hoz létre az (1) bekezdésben felsorolt kezdeményezésekhez kapcsolódóan. Az említett mechanizmus alkalmazásával összefüggésben a hálózat tagjai évente jelentést nyújtanak be az Irányító Testületnek.

5. cikk

Együttműködés

A hálózat együttműködést kezdeményez a kapcsolódó munkaerő-piaci érdekeltekkel, köztük más foglalkoztatási szolgáltatókkal, valamint adott esetben a szociális partnerekkel, a munkanélküliek vagy a veszélyeztetett csoportok érdekképviseleti szervezeteivel, a foglalkoztatás területén működő nem kormányzati szervezetekkel, a regionális és helyi hatóságokkal, az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózattal, valamint a magánkézben lévő foglalkoztatási szolgálatokkal is azáltal, hogy bevonja őket a hálózat releváns tevékenységei és ülései kapcsán, és információ-, illetve adatcserét folytat velük.

6. cikk

A hálózat működése

(1)   A hálózat irányítását Irányító Testület végzi. A tagállamok az Irányító Testületbe saját ÁFSZ-ük felső vezetéséből egy tagot és egy póttagot neveznek ki. A Bizottság szintén egy tagot és egy póttagot nevez ki az Irányító Testületbe. Az Irányító Testület rendes tagjainak feladatait szükség esetén a póttagoknak kell ellátniuk.

Az EMCO saját tagjai közül és saját eljárási szabályzatának megfelelően egy megfigyelői státusszal rendelkező képviselőt nevez ki az Irányító Testület ülésein való részvétel céljából, annak zárt ülései kivételével. Az Irányító Testület tagállamonként egy tag és a Bizottság egy tagja részvételével zárt ülést is tarthat, kivéve az éves munkaprogramot érintő napirendi pontokat. A zárt ülések igénybevételére vonatkozó további részletes szabályokat az Irányító Testület eljárási szabályzatában kell meghatározni.

(2)   Az Irányító Testület az ÁFSZ-ekből kinevezett tagok közül kinevezi az elnökét és két alelnökét. A hálózatot az elnök képviseli. Az elnököt szükség esetén valamelyik alelnök helyettesíti.

(3)   Az Irányító Testület egyhangú határozattal fogadja el az eljárási szabályzatát. Az eljárási szabályzat meghatározza többek között az Irányító Testület határozathozatali eljárásait, valamint az Irányító Testület elnökének és alelnökeinek kinevezésével és hivatali idejével kapcsolatos rendelkezéseket.

(4)   Az Irányító Testületnek többségi döntéssel kell elfogadnia az alábbiakat:

a)

a hálózat éves munkaprogramja, ideértve a munkacsoportok felállítását és a hálózat ülésein való nyelvhasználat szabályait is;

b)

a teljesítményértékelési és kölcsönös tanulási tevékenységek – a hálózat éves munkaprogramja részeként történő – megvalósításának technikai kerete, ideértve az összehasonlító ismeretszerzés módszertanát az e határozat mellékletében foglalt, az ÁFSZ-ek teljesítményének értékeléséhez használt teljesítményértékelési mutatók alapján, a kontextus-változókat, az adatszolgáltatási követelményeket, valamint az integrált kölcsönös tanulási program tanulási eszközeit;

c)

a hálózat éves jelentése. A jelentést meg kell küldeni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, és közzé kell tenni.

(5)   Az Irányító Testület munkáját egy, a Bizottság által biztosított és a Bizottságon belül működő titkárságnak kell segítenie. A titkárságnak az elnökkel és az alelnökökkel együttműködésben elő kell készítenie az Irányító Testület üléseit, valamint el kell készítenie a hálózat éves munkaprogramját és éves jelentését. A titkárságnak szorosan együtt kell működnie az EMCO titkárságával.

7. cikk

Az ösztönző jellegű intézkedéshez nyújtott pénzügyi támogatás

Az e határozat végrehajtásához szükséges alapvető forrásokat a „foglalkoztatás és társadalmi innováció PROGRESS/foglalkoztatás európai programja” keretén belül kell megállapítani, éves előirányzatait pedig a pénzügyi keret korlátain belül a költségvetési hatóságnak kell engedélyeznie.

8. cikk

A teljesítményértékelési mutatókról szóló melléklet módosítása

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 9. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a teljesítményértékelési mutatókat meghatározó melléklet módosítására vonatkozóan.

9. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit e cikk határozza meg.

(2)   A 8. cikkben említett, a Bizottság részére adott felhatalmazás a 2014. június 17-től2020. december 31-ig tartó időszakra szól.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 8. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)   A 8. cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

10. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság 2017. június 18-ig jelentést nyújt be e határozat végrehajtásáról az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának. A jelentésnek ki kell terjednie többek között annak értékelésére, hogy a hálózat milyen mértékben segítette elő a 3. cikkben meghatározott célok megvalósulását, valamint hogy teljesítette-e kitűzött feladatait. Ezenfelül értékelnie kell, hogy a hálózat hogyan alakította ki, illetve valósította meg a teljesítményértékelést a 4. cikk (1) bekezdése a) pontjának i.–iv. alpontjában említett területeken.

11. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

12. cikk

Címzettek

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2014. május 15-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

D. KOURKOULAS


(1)  HL C 67., 2014.3.6., 116. o.

(2)  Az Európai Parlament 2014. április 16-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2014. május 8-i határozata.

(3)  A Tanács 2010. október 21-i 2010/707/EU határozata a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról (HL L 308., 2010.11.24., 46. o.).

(4)  HL C 120., 2013.4.26., 1. o.

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1296/2013/EU rendelete az Európai Unió foglalkoztatás és társadalmi innováció programjáról és a foglalkoztatási és társadalmi befogadási célú európai Progress mikrofinanszírozási eszköz létrehozásáról szóló 283/2010/EU európai parlamenti és tanácsi határozat módosításáról (HL L 347., 2013.12.20., 238. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1291/2013/EU rendelete a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 104. o.).


MELLÉKLET

TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSI MUTATÓK

A.

A 4. cikk (1) bekezdése a) pontjának i)–iv) alpontjában említett területekre vonatkozó mennyiségi mutatók:

1.

Hozzájárulás a munkanélküliség csökkentéséhez, minden korcsoport és a veszélyeztetett csoportok viszonylatában:

a)

átmenet a munkanélküliségből a foglalkoztatásba korcsoportonként, nemenként és képesítési szintenként, a nyilvántartott álláskeresők állományarányában;

b)

az álláskeresőkről vezetett ÁFSZ-nyilvántartásból kikerülő személyek száma a nyilvántartott álláskeresők arányában.

2.

Hozzájárulás a munkanélküliség időtartamának és az inaktivitásnak a csökkentéséhez, a hosszú távú és a strukturális munkanélküliség, valamint a társadalmi kirekesztődés orvoslása céljából:

a)

átmenet a foglalkoztatásba, pl. a munkanélkülivé válástól számított 6 vagy 12 hónapon belül, korcsoportonként, nemenként és képesítési szintenként, az ÁFSZ nyilvántartása szerinti foglalkoztatásba átlépők összlétszáma arányában;

b)

az ÁFSZ-nyilvántartásba kerültek összességén belül az ÁFSZ-nyilvántartásba került korábban inaktív személyek százalékos aránya, korcsoportonként és nemenként.

3.

Álláshelyek betöltése (önkéntes munkaerő-mobilitás révén is):

a)

betöltött álláshelyek száma;

b)

válaszok arra az Eurostat munkaerő-felmérése keretében feltett kérdésre, hogy hozzájárult-e az ÁFSZ a válaszadó jelenlegi álláshelyének a megtalálásához.

4.

Az ügyfelek elégedettsége az ÁFSZ-szolgáltatásokkal:

a)

az álláskeresők elégedettsége általában;

b)

a munkaadók elégedettsége általában.

B.

A 4. cikk (1) bekezdése a) pontjának i)–iv) alpontjában említett területekre vonatkozóan a teljesítménykatalizátorok belső/külső minőségi felmérése révén vizsgált teljesítményértékelési területek:

1.

stratégiai teljesítményirányítás;

2.

az operatív folyamatok megtervezése, például: az álláskeresők eredményes orientálása és profiljuk hatékony meghatározása, valamint az aktív munkaerő-piaci eszközök igényre szabott felhasználása;

3.

fenntartható aktiválás és az átmenetek fenntartható kezelése;

4.

kapcsolattartás a munkaadókkal;

5.

az ÁFSZ-szolgáltatások tényalapú kidolgozása és végrehajtása;

6.

az érdekeltekkel kialakított partnerségek eredményes irányítása;

7.

az ÁFSZ-erőforrások elosztása.


Top