Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32014L0028

Az Európai Parlament és a Tanács 2014/28/EU irányelve ( 2014. február 26. ) a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazására és ellenőrzésére vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról (átdolgozás) EGT-vonatkozású szöveg

OJ L 96, 29.3.2014, p. 1–44 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2014/28/oj

29.3.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 96/1


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2014/28/EU IRÁNYELVE

(2014. február 26.)

a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazására és ellenőrzésére vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról (átdolgozás)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

A polgári felhasználású robbanóanyagok forgalomba hozatalára és felügyeletére vonatkozó rendelkezések harmonizációjáról szóló, 1993. április 5-i 93/15/EGK tanácsi irányelvet (3) jelentős mértékben módosították (4). Mivel további módosítások szükségesek, az irányelvet az áttekinthetőség érdekében célszerű átdolgozni.

(2)

Az irányelvben világossá kell tenni, hogy a veszélyes áruk szállítására vonatkozó ENSZ-ajánlások alapján bizonyos termékeket pirotechnikai termékként vagy lőszerként azonosítottak, és ezért nem esnek ezen irányelv hatálya alá. Hatályon kívül kell tehát helyezni a pirotechnikai tárgyaknak és egyes lőszereknek a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalomba hozatalára és felügyeletére vonatozó rendelkezések harmonizációjáról szóló 93/15/EGK tanácsi irányelv alkalmazásában történő meghatározásáról szóló, 2004. április 23-i 2004/57/EK bizottsági irányelvet (5), amely jelenleg az ilyen termékek jegyzékét tartalmazza.

(3)

A termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról szóló, 2008. július 9-i 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) előírja a megfelelőségértékelő szervezetek akkreditálásának szabályait, megteremti a harmadik országokból érkező termékek piacfelügyeletének és ellenőrzésének keretét, valamint meghatározza a CE-jelölés általános elveit.

(4)

A termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről szóló, 2008. július 9-i 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (7) közös elveket és referenciarendelkezéseket írt elő, amelyeket ágazati jogszabályokban kívánatos alkalmazni annak érdekében, hogy egységes alapot biztosítsanak e jogszabályok felülvizsgálatához és átdolgozásához. Ezért a 93/15/EGK irányelvet ennek megfelelően hozzá kell igazítani az említett határozathoz.

(5)

A tárolási biztonság területét a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellenőrzéséről szóló, 1996. december 9-i 96/82/EK tanácsi irányelv (8) szabályozza, amely biztonsági követelményeket határoz meg az olyan létesítményekre, ahol robbanóanyagok is jelen vannak. A robbanóanyagok szállítás közbeni biztonságát nemzetközi egyezmények és megállapodások szabályozzák, beleértve az ENSZ veszélyes áruk szállítására vonatkozó ajánlásait. E szempontok ezért nem tartoznak ezen irányelv hatálya alá.

(6)

A végfelhasználók védelme és a közbiztonság érdekében megfelelő intézkedéseket kell hozni a pirotechnikai termékek tekintetében. A pirotechnikai termékekre a pirotechnikai termékek forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról szóló, 2013. június 12-i 2013/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv vonatkozik (9). Ezen irányelv hatályának ezért a pirotechnikai termékekre nem kell kiterjednie.

(7)

Ezen irányelv hatályának ki kell terjednie a lőszerre is, azonban csak a szállítás ellenőrzése és az azzal összefüggő intézkedések tekintetében. Mivel a lőszer szállítására a fegyverek szállításáéhoz hasonló feltételek vonatkoznak, a lőszer szállítását a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló, 1991. június 18-i 91/477/EGK tanácsi irányelvben (10) megállapítottakhoz hasonló rendelkezéseknek kell szabályozniuk.

(8)

Az irányelvet a rendelkezésre bocsátás valamennyi formájára, így a távértékesítésre is alkalmazni kell.

(9)

Az ezen irányelv hatálya alá tartozó robbanóanyagok fogalommeghatározásának az e termékeknek az ENSZ veszélyes áruk szállítására vonatkozó ajánlásaiban megállapított fogalommeghatározásán kell alapulnia.

(10)

A robbanóanyagok szabad mozgásának biztosítása érdekében harmonizálni kell a robbanóanyagok forgalmazására vonatkozó jogszabályokat.

(11)

A közérdek, úgymint a személyek egészsége és biztonsága, valamint a közbiztonság magas szintű védelmének biztosítása, továbbá az uniós piacon megvalósuló tisztességes verseny biztosítása érdekében a gazdasági szereplőknek az ellátási láncban betöltött szerepüktől függően felelősséget kell vállalniuk a robbanóanyagok ezen irányelvnek való megfeleléséért.

(12)

Az ellátási és értékesítési láncba bekapcsolódó valamennyi gazdasági szereplőnek meg kell hoznia a megfelelő intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy csak olyan robbanóanyagokat forgalmazzon, amelyek megfelelnek ennek az irányelvnek. Az egyes gazdasági szereplőkhöz rendelt szerepkörhöz tartozó kötelezettségeket egyértelműen és arányosan kell elosztani az ellátási és az értékesítési láncban.

(13)

A gazdasági szereplők, a piacfelügyeleti hatóságok és a végfelhasználók közötti kommunikáció elősegítése érdekében a tagállamok ösztönözniük kell a gazdasági szereplőket arra, hogy postai címük mellett internetes elérhetőségüket is adják meg.

(14)

Mivel a gyártó részletes ismerettel rendelkezik a tervezési és gyártási eljárásról, ő van a legjobb helyzetben ahhoz, hogy elvégezze a megfelelőségértékelési eljárást. A megfelelőségértékelésnek ezért kizárólagosan a gyártó kötelezettségének kell maradnia.

(15)

Gondoskodni kell arról, hogy a harmadik országokból az uniós piacra lépő robbanóanyagok megfeleljenek ennek az irányelvnek és különösen arról, hogy a gyártók elvégezzék ezeken a robbanóanyagokon a megfelelő megfelelőségértékelési eljárásokat. Rendelkezéseket kell ezért hozni az importőrök tekintetében annak biztosítására, hogy az általuk forgalomba hozott robbanóanyagok megfeleljenek az ebben az irányelvben előírt követelményeknek, továbbá azért, hogy ne hozzanak forgalomba olyan robbanóanyagokat, amelyek e követelményeknek nem felelnek meg, vagy kockázatot jelentenek. Rendelkezéseket kell hozni továbbá az importőrök tekintetében annak ellenőrzésére is, hogy a megfelelőségértékelési eljárásokat elvégezték, illetve hogy a robbanóanyagok jelölése és a gyártók által elkészített dokumentáció az illetékes nemzeti hatóságok részére ellenőrzés céljából rendelkezésre áll.

(16)

A gyártó vagy az importőr által már forgalomba hozott robbanóanyagot a forgalmazó forgalmazza, és megfelelő gondossággal kell eljárnia, hogy a robbanóanyagot olyan módon kezelje, hogy az ne befolyásolja hátrányosan a robbanóanyag megfelelését.

(17)

Minden olyan gazdasági szereplőt, aki saját neve vagy védjegye alatt hoz forgalomba robbanóanyagot, illetve azt olyan módon módosítja, hogy az befolyásolja az ezen irányelvnek való megfelelést, gyártónak kell tekinteni, és vállalnia kell a gyártót terhelő kötelezettségeket.

(18)

A forgalmazókat és importőröket, mivel helyileg közel vannak a piachoz, be kell vonni az illetékes nemzeti hatóságok által ellátott piacfelügyeleti feladatokba, és fel kell készíteni az aktív részvételre oly módon, hogy rendelkezésükre bocsátják az adott robbanóanyaggal kapcsolatban az összes szükséges információt.

(19)

Ahhoz, hogy a robbanóanyagokról pontos és teljes nyilvántartást vezessenek az ellátási lánc minden szakaszában, elengedhetetlen a robbanóanyagok egyedi azonosítása. Ez teszi lehetővé a robbanóanyag azonosítását és nyomon követhetőségét a gyártási helyétől és forgalomba hozatalától a végső felhasználójáig, illetve felhasználását annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a visszaélés és a lopás, és segítse a bűnüldöző hatóságokat az elveszett vagy ellopott robbanóanyagok eredetének felderítésében. A hatékony nyomonkövetési rendszer megkönnyíti a piacfelügyeleti hatóságok feladatait a nem megfelelő robbanóanyagot forgalmazó gazdasági szereplők visszakövetésében. A gazdasági szereplők azonosításához ezen irányelv által előírt információk tárolása esetén nem követelhető meg a gazdasági szereplőtől, hogy ezeket az információkat olyan egyéb gazdasági szereplők tekintetében aktualizálja, amelyek a szóban forgó gazdasági szereplő számára robbanóanyagot szállítottak, illetve amelyek számára a szóban forgó gazdasági szereplő robbanóanyagot szállított.

(20)

Ezen irányelv forgalmazással kapcsolatos rendelkezéseinek a személyek egészsége és biztonsága, illetve a vagyon és a környezet védelme érdekében a robbanóanyagok alapvető biztonsági követelményeinek a meghatározására kell korlátozódniuk. Az említett követelmények tekintetében végzett megfelelőségértékelés megkönnyítése érdekében azon robbanóanyagokat, amelyek megfelelnek az európai szabványosításról szóló, 2012. október 25-i 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (11) megfelelően elfogadott harmonizált szabványoknak, az e követelmények részletes műszaki leírásai céljából megfelelőnek kell tekinteni.

(21)

Az 1025/2012/EU rendelet meghatározza az abban az esetben alkalmazandó eljárást, amikor a harmonizált szabványok ellen kifogást emelnek amiatt, hogy azok nem teljes mértékben tesznek eleget az ezen irányelvben előírt követelményeknek.

(22)

Annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők igazolni, az illetékes hatóságok pedig biztosítani tudják, hogy a piacon forgalmazott robbanóanyagok megfelelnek az alapvető követelményeknek, megfelelőségértékelési eljárásokat kell előírni. A 768/2008/EK határozat a megfelelőségértékelési eljárásokra különböző modulokat határoz meg, amelyek köre – az adott kockázat és a szükséges biztonsági szint arányától függően – a leginkább megengedőtől a legszigorúbbig terjed. Az ágazatok közötti koherencia biztosítása és az eseti változatok elkerülése érdekében a megfelelőségértékelési eljárásokat e modulok közül kell kiválasztani. Különleges jellegük és a velük járó veszélyek miatt a robbanóanyagok vonatkozásában mindig harmadik fél általi megfelelőségértékelést kell végezni.

(23)

A gyártóknak EU-megfelelőségi nyilatkozatot kell készíteniük arra vonatkozóan, hogy megadják az ezen irányelv alapján előírt információt arról, hogy a robbanóanyag megfelel ennek az irányelvnek és az egyéb vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályoknak.

(24)

Az információkhoz piacfelügyeleti célból történő hatékony hozzáférés érdekében az alkalmazandó uniós jogi aktusok meghatározásához szükséges információt egyetlen EU-megfelelőségi nyilatkozatban kell rendelkezésre bocsátani. A gazdasági szereplők adminisztratív terhének csökkentése érdekében ezen egyetlen EU-megfelelőségi nyilatkozat lehet az egyes vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatokból összeállított dokumentáció.

(25)

A tágabb értelemben vett megfelelőségértékelésre irányuló eljárás egészének látható végeredménye a robbanóanyag megfelelőségét igazoló CE-jelölés. A CE-jelölésre irányadó általános elveket a 765/2008/EK rendelet határozza meg. A CE-jelölés feltüntetésére vonatkozó szabályokat ebben az irányelvben kell megállapítani.

(26)

Az ebben az irányelvben előírt megfelelőségértékelési eljárások megfelelőségértékelő szervezetek közreműködését igénylik, amelyeket a tagállamok bejelentenek a Bizottságnak.

(27)

A tapasztalat azt mutatja, hogy a 93/15/EGK irányelvben meghatározott kritériumok, amelyeket a Bizottsághoz való bejelentés céljából a megfelelőségértékelő szervezeteknek teljesíteniük kell, nem elégségesek annak biztosításához, hogy a bejelentett szervezetek az egész Unióban egységesen magas szintű teljesítményt nyújtsanak. Mindazonáltal létfontosságú, hogy valamennyi bejelentett szervezet azonos színvonalon és tisztességes versenyfeltételek mellett lássa el feladatait. Ezért kötelező követelményeket kell megállapítani azokra a megfelelőségértékelő szervezetekre, amelyek megfelelőségértékelési szolgáltatások nyújtása céljából be kívánják jelentetni magukat.

(28)

A megfelelőségértékelés egységes minőségi színvonalának biztosítása érdekében a bejelentő hatóságokra, valamint a bejelentett szervezetek értékelésében, bejelentésében és felügyeletében részt vevő egyéb szervezetekre szintén követelményeket kell előírni.

(29)

Amennyiben egy megfelelőségértékelő szervezet bizonyítja, hogy a harmonizált szabványokban rögzített kritériumoknak megfelel, akkor vélelmezni kell, hogy megfelel az ebben az irányelvben azoknak megfelelő követelményeknek is.

(30)

Az ebben az irányelvben megállapított rendszert a 765/2008/EK rendeletben meghatározott akkreditálási rendszer egészíti ki. Mivel az akkreditálás alapvető eszközt jelent a megfelelőségértékelő szervezetek felkészültségének ellenőrzéséhez, a bejelentés céljából ezt is alkalmazni kell.

(31)

A nemzeti hatóságoknak előnyben kell részesítenie a 765/2008/EK rendelet szerinti – a megfelelőségi tanúsítványokba vetett bizalom szükséges szintjét biztosító – átlátható akkreditálást, amellyel bizonyítják a megfelelőségértékelő szervezetek műszaki alkalmasságát az egész Unióban. A nemzeti hatóságok ugyanakkor úgy ítélhetik meg, hogy rendelkeznek a megfelelő eszközökkel ahhoz, hogy maguk végezzék el ezt az értékelést. Ebben az esetben az elvégzett értékelések megfelelő szintű hitelességének a többi nemzeti hatóság felé való biztosítása érdekében a Bizottság és a többi tagállam számára be kell nyújtaniuk a szükséges igazoló dokumentumot, amely bizonyítja az adott szabályozási követelmények alapján értékelt megfelelőségértékelő szervezetek megfelelését.

(32)

A megfelelőségértékelő szervezetek gyakran alvállalkozásba adják a megfelelőségértékeléshez kapcsolódó tevékenységeik bizonyos részeit, vagy e célból leányvállalatot vesznek igénybe. Az uniós piacon forgalomba hozandó robbanóanyagokra előírt védelmi szint megóvása érdekében alapvető fontosságú, hogy a megfelelőségértékelési feladatok ellátását illetően az alvállalkozók és leányvállalatok megfeleljenek ugyanazoknak a követelményeknek, mint a bejelentett szervezetek. Ezért fontos, hogy a megfelelőségértékelő szervezetek alkalmasságának és teljesítményének értékelése, valamint a bejelentett szervezetek ellenőrzése az alvállalkozók és leányvállalatok által végzett tevékenységekre is kiterjedjen.

(33)

Javítani kell a bejelentési eljárás hatékonyságát és átláthatóságát és különösen az online bejelentés lehetővé tétele érdekében hozzá kell igazítani az új technológiákhoz.

(34)

Mivel a bejelentett szervezetek az Unió egészében kínálhatják szolgáltatásaikat, helyénvaló lehetőséget biztosítani a többi tagállamnak és a Bizottságnak arra, hogy egy adott bejelentett szervezettel szemben kifogást emelhessenek. Ezért fontos biztosítani egy olyan időtartamot, amely során tisztázhatók a megfelelőségértékelő szervezetek alkalmasságával kapcsolatos kétségek vagy aggályok, mielőtt még bejelentett szervezetként megkezdenék működésüket.

(35)

A versenyképesség érdekében döntő jelentőségű, hogy a bejelentett szervezetek úgy alkalmazzák a megfelelőségértékelési eljárásokat, hogy közben ne hárítsanak szükségtelen terheket a gazdasági szereplőkre. Ugyanebből az okból és a gazdasági szereplők közötti egyenlő bánásmód biztosítása érdekében a megfelelőségértékelési eljárások technikai alkalmazásában biztosítani kell a következetességet. Ez legjobban a bejelentett szervezetek közötti megfelelő koordinációval és együttműködéssel érhető el.

(36)

A jogbiztonság érdekében egyértelműsíteni kell, hogy a 765/2008/EK rendelet uniós piacfelügyeletre és az uniós piacra belépő termékek ellenőrzésére vonatkozó szabályai a robbanóanyagokra is alkalmazandók. Ez az irányelv nem gátolhatja a tagállamokat abban a választásban, hogy mely illetékes hatóságot bízzák meg e feladatok ellátásával.

(37)

A tagállamok megteszik a megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy a robbanóanyagok csak akkor legyenek forgalomba hozhatók, ha megfelelő tárolás, illetve rendeltetésszerű és ésszerűen előrelátható feltételek mellett történő használat esetén nem veszélyeztetik a személyek egészségét és biztonságát. A robbanóanyagokat csak ésszerűen előrelátható használati feltételek esetén – azaz ha a használat törvényes és kiszámítható emberi viselkedés eredménye – kell úgy tekinteni, hogy nem felelnek meg az ezen irányelvben meghatározott alapvető biztonsági követelményeknek.

(38)

A jelenlegi rendszert olyan eljárással kell kiegészíteni, amely lehetővé teszi, hogy az érdekelt felek tájékoztatást kapjanak az olyan robbanóanyagokra irányuló, tervezett intézkedésekről, amelyek kockázatot jelentenek a személyek egészségére vagy biztonságára, illetve a vagyonra és a környezetre e. Lehetővé kell tenni továbbá azt is, hogy a piacfelügyeleti hatóságok a megfelelő gazdasági szereplőkkel együttműködve az ilyen robbanóanyagokat illetően már korábbi szakaszban fel tudjanak lépni.

(39)

Amennyiben a tagállamok és a Bizottság egyetértenek az egyik tagállam által hozott intézkedés indokoltságát illetően, nincs szükség a Bizottság további közreműködésére, kivéve az olyan eseteket, ahol a megfelelés hiánya a harmonizált szabvány hiányosságainak tudható be.

(40)

A robbanóanyagok vagy lőszerek engedély nélküli birtoklása vagy használata miatt a közbiztonságot érintő súlyos fenyegetés vagy támadás esetén meg kell engedni a tagállamoknak, hogy – bizonyos feltételek fennállása esetén – ettől az irányelvtől az ilyen engedély nélküli birtoklás vagy használat megelőzése érdekében a robbanóanyagok és lőszerek szállítása tekintetében eltérhessenek.

(41)

A tagállamok illetékes hatóságai között közigazgatási együttműködési mechanizmusokat kell létrehozni. Ezért az illetékes hatóságoknak álláspontjaikat a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásról, valamint a vám- vagy mezőgazdasági szabályozás helyes alkalmazásának biztosítása érdekében e hatóságok és a Bizottság együttműködéséről szóló, 1997. március 13-i 515/97/EK tanácsi rendeletre (12) kell alapozniuk.

(42)

Ez az irányelv nem érinti a tagállamoknak azt a hatáskörét, hogy a robbanóanyagok és lőszer tiltott kereskedelme megelőzése céljából intézkedéseket tegyenek.

(43)

Ezen irányelv célkitűzéseinek elérése érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el ezen irányelvnek az ENSZ veszélyes áruk szállításáról szóló ajánlásaihoz való hozzáigazítása tekintetében hozott uniós intézkedésekre vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(44)

Ezen irányelv végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlameni és tanácsi rendeletnek (13) megfelelően kell gyakorolni.

(45)

Tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni a tagállamokat a bejelentés alapjául szolgáló követelményeknek eleget nem tevő, illetve már eleget nem tevő bejelentett szervezetekkel kapcsolatos szükséges kiigazító intézkedésekre felkérő végrehajtási aktusok elfogadására.

(46)

Vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmaznia robbanóanyagok azonosítására és nyomon követésére szolgáló rendszer működésének elősegítésével kapcsolatos gyakorlati rendelkezéseket megállapító, valamint a robbanóanyagok szállítását szabályozó rendelkezések alkalmazását szolgáló technikai rendelkezéseket, különösen az alkalmazandó mintadokumentumot rögzítő végrehajtási aktusok elfogadására.

(47)

Vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni a személyek egészségére vagy biztonságára, illetve a közérdek védelmének más szempontjai tekintetében kockázatot jelentő megfelelő robbanóanyagokra vonatkozó végrehajtási aktusok elfogadására.

(48)

A Bizottságnak azonnal alkalmazandó végrehajtási aktusokat kell elfogadnia, ha a személyek egészségére és biztonságára, vagy a vagyonra és a környezetre kockázatot jelentő megfelelő polgári felhasználású robbanóanyagokkal összefüggésben felmerülő, kellően indokolt esetben ez rendkívül sürgős okból szükséges.

(49)

A kialakult gyakorlatnak megfelelően az ezen irányelv értelmében felállított bizottság hasznos szerepet tölthet be az ezen irányelv alkalmazásával kapcsolatos olyan ügyeknek a kivizsgálásában, amelyeket vagy az elnök, vagy egy tagállam képviselője vet fel, az eljárási szabályzatával összhangban.

(50)

Az ezen irányelvhez kapcsolódó ügyek kivizsgálásakor – a végrehajtás és a jogsértések kivételével –, azaz bizottsági szakértői csoport keretében, az Európai Parlamentnek a meglévő gyakorlatnak megfelelően rendelkezésére kell bocsátani az összes információt és dokumentációt, valamint – adott esetben – meg kell hívni az ülésekre.

(51)

A Bizottságnak végrehajtási jogi aktusok révén, és – tekintetbe véve különleges tulajdonságaikat – a 182/2011/EU rendelet alkalmazása nélkül eljárva meghatározza, hogy indokoltak voltak-e a tagállam által a nem megfelelő robbanóanyagok tekintetében hozott intézkedések.

(52)

A tagállamoknak meg kell állapítaniuk az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti jogi rendelkezések megszegése esetén alkalmazandó szankciókat, és biztosítaniuk kell azok végrehajtását. E szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

(53)

Ésszerű átmeneti intézkedésekkel kell biztosítani a 93/15/EGK irányelvnek megfelelően az ezen irányelvet átültető nemzeti intézkedések alkalmazására vonatkozó határidőig már forgalomba hozott robbanóanyagok forgalmazhatóságát, további termékkövetelménynek való megfelelés szükségessége nélkül. A forgalmazók tehát az ezen irányelvet átültető nemzeti intézkedések alkalmazására vonatkozó határidőig rendelkezésre bocsáthatják a már forgalomba hozott robbanóanyagokat, azaz a már az értékesítési láncban található készletet.

(54)

Mivel ezen irányelv célját – nevezetesen annak biztosítását, hogy a forgalomban lévő robbanóanyagok teljesítik az egészség, a biztonság és más közérdekek védelmének magas szintjéhez szükséges követelményeket a belső piac működésének biztosítása mellett – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az irányelvléptéke és hatása miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(55)

Az ezen irányelv nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó kötelezettség csak azokat a rendelkezéseket érinti, amelyek tartalma a korábbi irányelvekhez képest jelentősen módosult. A változatlan rendelkezések átültetésére vonatkozó kötelezettség a korábbi irányelvekből következik.

(56)

Ez az irányelv nem érinti az V. melléklet B. részében meghatározott irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére és alkalmazására vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1.   FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Hatály

(1)   Ezen irányelv hatálya a polgári felhasználású robbanóanyagokra terjed ki.

(2)   Ezen irányelv hatálya nem terjed ki az alábbiakra:

a)

a nemzeti joggal összhangban a fegyveres erők vagy a rendőrség által történő felhasználásra szánt robbanóanyagok, ideértve a lőszereket is;

b)

a 2013/29/EU irányelv hatálya alá tartozó pirotechnikai termékek;

c)

lőszer, ha a 12., 13. és 14. cikk másként nem rendelkezik.

Az I. melléklet tartalmazza a jelen bekezdés b) pontjában és a 2. cikk (2) pontjában a veszélyes áruk szállítására vonatkozó ENSZ-ajánlások alapján azonosított pirotechnikai termékek és lőszerek nem teljes körű jegyzékét.

(3)   Ez az irányelv nem zárja ki, hogy a tagállamok nemzeti jogszabályaik vagy szabályozásuk szerint robbanóanyagnak nyilvánítsanak az ennek az irányelvnek a hatálya alá nem tartozó egyes anyagokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

1.   „robbanóanyag”: a veszélyes áruk szállítására vonatkozó ENSZ-ajánlások szerint robbanóanyagnak minősülő, és az ajánlások 1. osztályába tartozó minden anyag és áru;

2.   „lőszer”: kézi lőfegyverekben, egyéb fegyverekben és tüzérségi fegyverekben használt, lőportöltettel ellátott vagy anélküli lövedék, illetve vaktöltény;

3.   „biztonság”: a balesetek megelőzése és – amennyiben a megelőzés nem jár eredménnyel – hatásaik enyhítése;

4.   „jogszerű felhasználás”: a közbiztonságot és közrendet sértő jogellenes felhasználás megelőzése;

5.   „engedély”: a robbanóanyagoknak az Unión belül tervezett szállítását engedélyező határozat;

6.   „szállítás”: a robbanóanyagoknak az Unió területén történő bármilyen fizikai mozgatása, kivéve az egy és ugyanazon helyen történő mozgatást;

7.   „forgalmazás”: robbanóanyag kereskedelmi tevékenység keretében történő rendelkezésre bocsátása értékesítés vagy felhasználás céljából az uniós piacon, akár ellenérték fejében, akár ingyenesen;

8.   „forgalomba hozatal”: egy robbanóanyag első alkalommal történő forgalmazása az uniós piacon;

9.   „gyártó”: bármely természetes vagy jogi személy, aki robbanóanyagot gyárt, vagy aki robbanóanyagot terveztet vagy gyártat, és saját neve vagy védjegye alatt forgalmaz vagy saját célra használ;

10.   „meghatalmazott képviselő”: az Unióban letelepedett bármely természetes vagy jogi személy, aki vagy amely egy gyártótól írásbeli megbízást kapott, hogy meghatározott feladatok vonatkozásában a nevében eljárjon;

11.   „importőr”: az Unióban letelepedett bármely természetes vagy jogi személy, aki vagy amely harmadik országból származó robbanóanyagot hoz forgalomba az uniós piacon;

12.   „forgalmazó”: bármely, a gyártótól vagy importőrtől különböző természetes vagy jogi személy az ellátási láncban, aki vagy amely a robbanóanyagot forgalmazza;

13.   „gazdasági szereplő”: a gyártó, a meghatalmazott képviselő, az importőr, a forgalmazó, valamint bármely természetes vagy jogi személy, aki vagy amely robbanóanyagok, tárolásával, felhasználásával, szállításával, importjával, exportjával vagy kereskedelmével foglalkozik;

14.   „fegyverkereskedő”: bármely természetes vagy jogi személy, akinek vagy amelynek foglalkozása részben vagy egészben kiterjed a lőfegyverek és lőszerek gyártására, kereskedelmére, cseréjére, bérbeadására, javítására vagy átalakítására;

15.   „műszaki leírás”: a robbanóanyag által teljesítendő műszaki követelményeket ismertető dokumentum;

16.   „harmonizált szabvány”: az 1025/2012/EU rendelet 2. cikke (1) pontjának c) alpontjában meghatározott harmonizált szabvány;

17.   „akkreditálás”: a 765/2008/EK rendelet 2. cikkének 10. pontjában meghatározott akkreditálás;

18.   „nemzeti akkreditáló testület”: a 765/2008/EK rendelet 2. cikkének 11. pontjában meghatározott nemzeti akkreditáló testület;

19.   „megfelelőségértékelés”: eljárás, amely bizonyítja a robbanóanyaggal kapcsolatos, ezen irányelvben foglalt alapvető biztonsági követelmények teljesülését;

20.   „megfelelőségértékelő szervezet”: megfelelőségértékelési tevékenységeket – beleértve kalibrálást, vizsgálatot, tanúsítást és ellenőrzést – végző szervezet;

21.   „visszahívás”: minden olyan intézkedés, amelynek célja a végfelhasználók számára hozzáférhető robbanóanyag visszavétele;

22.   „forgalomból történő kivonás”: minden olyan intézkedés, amelynek célja, hogy megelőzze a robbanóanyag forgalmazását az értékesítési láncban;

23.   „uniós harmonizációs jogszabály”: minden, a termékek forgalmazásának feltételeit harmonizáló uniós jogszabály;

24.   „CE-jelölés”: olyan jelölés, amely által a gyártó jelzi, hogy a robbanóanyag megfelel a jelölés feltüntetéséről rendelkező uniós harmonizációs jogszabályokban rögzített alkalmazandó követelményeknek.

3. cikk

Szabad mozgás

A tagállamok nem tiltják, korlátozzák vagy akadályozzák az ezen irányelv követelményeinek megfelelő robbanóanyagok forgalmazását.

4. cikk

Forgalmazás

A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy robbanóanyagokat csak akkor lehessen forgalmazni, ha azok ezen irányelv követelményének megfelelnek.

2.   FEJEZET

A GAZDASÁGI SZEREPLŐK KÖTELEZETTSÉGEI

5. cikk

A gyártók kötelezettségei

(1)   Robbanóanyagok forgalomba hozatalakor vagy saját célra történő felhasználásakor a gyártók biztosítják, hogy a robbanóanyagok tervezése és gyártása a II. mellékletben előírt alapvető biztonsági követelményekkel összhangban történt.

(2)   A gyártók elkészítik a III. mellékletben említett műszaki dokumentációt, és elvégeztetik a 20. cikk szerinti megfelelőségértékelési eljárást.

Amennyiben az eljárás keretében bizonyítást nyer, hogy a robbanóanyag megfelel az alkalmazandó követelményeknek, a gyártók elkészítik az EU-megfelelőségi nyilatkozatot, és feltüntetik a terméken a CE-jelölést.

(3)   A gyártók a műszaki dokumentációt és az EU-megfelelőségi nyilatkozatot a robbanóanyag forgalomba hozatalát követően tíz évig megőrzik.

(4)   A gyártó biztosítja a sorozatgyártás ezen irányelvnek való megfelelőségének fenntartását szolgáló eljárások működését. Megfelelően figyelembe kell venni a robbanóanyag tervezésének vagy jellemzőinek változásait, valamint azon harmonizált szabványok vagy egyéb műszaki leírások változásait, amelyek alapján a robbanóanyag megfelelőségét megállapították.

(5)   A gyártók gondoskodnak arról, hogy az általuk forgalomba hozott robbanóanyagokon fel legyen tüntetve a 15. cikkben rögzített, a robbanóanyagok egyedi azonosítását és nyomonkövethetőségét biztosító rendszernek megfelelő egyedi azonosító. Az említett rendszerből kizárt robbanóanyagok vonatkozásában a gyártók:

a)

biztosítják, hogy az általuk forgalomba hozott robbanóanyagon fel legyen tüntetve a robbanóanyag azonosítását lehetővé tevő típus-, tétel- vagy sorozatszám vagy egyéb ilyen elem, illetve, ha a robbanóanyag kis mérete, alakja vagy tervezése ezt nem teszi lehetővé, akkor a robbanóanyag csomagolása vagy a kísérő dokumentáció tartalmazza az előírt információkat;

b)

a robbanóanyagon, vagy ha ez nem lehetséges, annak csomagolásán vagy kísérő dokumentációján feltüntetik nevüket, bejegyzett kereskedelmi nevüket vagy bejegyzett védjegyüket és postai címüket, amelyen kapcsolatba lehet lépni velük. Címként egy olyan pontot jelölnek meg, ahol a gyártóval kapcsolatba lehet lépni. Az elérhetőséget a végfelhasználók és a piacfelügyeleti hatóságok számára könnyen érthető nyelven tüntetik fel.

(6)   A gyártók gondoskodnak arról, hogy az érintett tagállam által meghatározott módon az általuk forgalomba hozott robbanóanyaghoz a végfelhasználók által könnyen érthető nyelven mellékeljék a használati utasítást és a biztonsági tájékoztatót. Az ilyen használati utasításnak és biztonsági tájékoztatónak, illetve a jelölésnek egyértelműnek, érthetőnek és könnyen értelmezhetőnek kell lennie.

(7)   Azok a gyártók, amelyek úgy ítélik meg, illetve okuk van feltételezni, hogy az általuk forgalomba hozott robbanóanyag nem felel meg ennek az irányelvnek, azonnal meghozzák a szóban forgó robbanóanyag megfelelőségének biztosításához szükséges kiigazító intézkedéseket, a robbanóanyagot adott esetben kivonják a forgalomból vagy visszahívják. Továbbá, amennyiben a robbanóanyag kockázatot jelent, a gyártók erről azonnal tájékoztatják azon tagállamok illetékes nemzeti hatóságait, amelyekben a robbanóanyagot forgalmazták, részletes tájékoztatást adva elsősorban a megfelelés hiányáról és valamennyi megtett kiigazító intézkedésről.

(8)   A gyártók valamely illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére az adott hatóság számára könnyen érthető nyelven átadják a robbanóanyag ezen irányelvnek való megfelelőségének igazolásához szükséges összes nyomtatott vagy elektronikus formátumú információt és dokumentációt. Az említett hatóság kérésére a gyártók együttműködnek vele az általuk forgalomba hozott robbanóanyagok által képviselt veszélyek kiküszöbölése érdekében tett intézkedések terén.

6. cikk

Meghatalmazott képviselők

(1)   A gyártók írásbeli megbízással meghatalmazott képviselőt nevezhetnek ki.

Az 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségek és az 5. cikk (2) bekezdésében említett műszaki dokumentáció elkészítésére vonatkozó kötelezettség nem képezik a meghatalmazott képviselő megbízásának részét.

(2)   A meghatalmazott képviselő a gyártótól kapott megbízásban meghatározott feladatokat látja el. A megbízás legalább az alábbiak elvégzését engedélyezi a meghatalmazott képviselőnek:

a)

a robbanóanyag forgalomba hozatalát követően tíz évig megőrzi és a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok rendelkezésére bocsátja az EU-megfelelőségi nyilatkozatot és a műszaki dokumentációt;

b)

egy illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére minden olyan információt és dokumentációt átad, amely egy adott robbanóanyag megfelelőségének igazolásához szükséges;

c)

az illetékes nemzeti hatóságok felkérésére együttműködik velük a meghatalmazott képviselő megbízása körébe tartozó robbanóanyagok jelentette kockázatok kiküszöbölése érdekében tett intézkedések terén.

7. cikk

Az importőrök kötelezettségei

(1)   Az importőrök kizárólag megfelelő robbanóanyagokat hozhatnak forgalomba.

(2)   Egy adott robbanóanyag forgalomba hozatalát megelőzően az importőrök meggyőződnek róla, hogy a gyártó elvégezte a 20. cikkben említett releváns megfelelőségértékelési eljárást. Megbizonyosodnak róla, hogy a gyártó elkészítette a műszaki dokumentációt, a robbanóanyagon fel van tüntetve a CE-jelölés, és mellékelték hozzá az előírt dokumentációt, továbbá arról, hogy a gyártó megfelel az 5. cikk (5) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

Amennyiben az importőr úgy ítéli meg, vagy okkal feltételezi, hogy a robbanóanyag nem felel meg a II. mellékletben előírt alapvető biztonsági követelményeknek, a robbanóanyagot nem hozhatja mindaddig forgalomba, amíg megfelelővé nem tették. Továbbá amennyiben a robbanóanyag kockázatot jelent, az importőr tájékoztatja erről a gyártót, valamint a piacfelügyeleti hatóságokat.

(3)   Az importőrök a robbanóanyagon, vagy ha ez nem lehetséges, a robbanóanyag csomagolásán vagy kísérő dokumentációján feltüntetik nevüket, bejegyzett kereskedelmi nevüket vagy bejegyzett védjegyüket és postai címüket, amelyen kapcsolatba lehet lépni velük. Az elérhetőséget a végfelhasználók és a piacfelügyeleti hatóságok számára könnyen érthető nyelven tüntetik fel.

(4)   Az importőrök gondoskodnak arról, hogy a robbanóanyaghoz mellékeljék a használati utasítást és a biztonsági tájékoztatót, mégpedig az adott tagállam által meghatározott, a végfelhasználók által könnyen érthető nyelven.

(5)   Az importőrök biztosítják, hogy amíg a robbanóanyag a felelősségi körükbe tartozik, tárolásának és szállításának körülményei ne veszélyeztessék a II. mellékletben meghatározott alapvető biztonsági követelményeknek való megfelelését.

(6)   Azok az importőrök, amelyek úgy ítélik meg, illetve okuk van feltételezni, hogy az általuk forgalomba hozott robbanóanyag nem felel meg ezen irányelvnek, azonnal meghozzák a szóban forgó robbanóanyag megfelelőségének biztosításához szükséges kiigazító intézkedéseket, a robbanóanyagot adott esetben kivonják a forgalomból vagy visszahívják. Továbbá, amennyiben a robbanóanyag kockázatot jelent, az importőrök erről azonnal tájékoztatják azon tagállamok illetékes nemzeti hatóságait, amelyekben a robbanóanyagot forgalmazták, részletes tájékoztatást adva elsősorban a megfelelés hiányáról és valamennyi megtett kiigazító intézkedésről.

(7)   Az importőrök a robbanóanyag forgalomba hozatalát követően a piacfelügyeleti hatóságok számára tíz évig elérhetővé teszik az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy példányát, és biztosítják, hogy a műszaki dokumentáció kérésre e hatóságok rendelkezésére bocsátható legyen.

(8)   Az importőrök valamely illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére az adott hatóság számára könnyen érthető nyelven átadják a robbanóanyag megfelelőségének igazolásához szükséges összes nyomtatott vagy elektronikus formátumú információt és dokumentációt. Az említett hatóság kérésére az importőrök együttműködnek vele az általuk forgalomba hozott robbanóanyagok által képviselt veszélyek kiküszöbölése érdekében tett intézkedések terén.

8. cikk

A forgalmazók kötelezettségei

(1)   Robbanóanyag forgalmazásakor a forgalmazók az ebben az irányelvben előírt követelményekkel kapcsolatban kellő gondossággal járnak el.

(2)   Egy adott robbanóanyag forgalmazását megelőzően a forgalmazók ellenőrzik, hogy a robbanóanyagon fel van-e tüntetve a CE-jelölés, mellékelték-e hozzá az előírt dokumentációt, a használati utasítást és a biztonsági tájékoztatót a robbanóanyagot forgalmazni szándékozó tagállam végfelhasználói által könnyen érthető nyelven, továbbá hogy a gyártó és importőr megfelelt-e az 5. cikk (5) bekezdésében, illetve a 7. cikk (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

Amennyiben a forgalmazó úgy ítéli meg, vagy okkal feltételezi, hogy a robbanóanyag nem felel meg a II. mellékletben előírt alapvető biztonsági követelményeknek, a robbanóanyagot nem forgalmazhatja mindaddig, amíg megfelelővé nem tették. Továbbá amennyiben a robbanóanyag kockázatot jelent, a forgalmazó tájékoztatja erről a gyártót vagy az importőrt, valamint a piacfelügyeleti hatóságokat.

(3)   A forgalmazók biztosítják, hogy amíg a robbanóanyag a felelősségi körükbe tartozik, tárolásának és szállításának körülményei ne veszélyeztessék a II. mellékletben meghatározott alapvető biztonsági követelményeknek való megfelelését.

(4)   Azok a forgalmazók, amelyek úgy ítélik meg, illetve okuk van feltételezni, hogy az általuk forgalmazott robbanóanyag nem felel meg ezen irányelvnek, gondoskodnak arról, hogy meghozzák a szükséges kiigazító intézkedéseket a robbanóanyag megfelelőségének biztosítására, a robbanóanyagot adott esetben kivonják a forgalomból vagy visszahívják. Továbbá, amennyiben a robbanóanyag kockázatot jelent, a forgalmazók erről azonnal tájékoztatják azon tagállamok illetékes nemzeti hatóságait, amelyekben a robbanóanyagot forgalmazták, részletes tájékoztatást adva elsősorban a megfelelés hiányáról és valamennyi megtett kiigazító intézkedésről.

(5)   A forgalmazók valamely illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére az említett illetékes hatóság rendelkezésére bocsátják a robbanóanyag megfelelőségének igazolásához szükséges összes nyomtatott vagy elektronikus formátumú információt és dokumentációt. Az említett hatóság kérésére a forgalmazók együttműködnek vele az általuk forgalmazott robbanóanyagok által képviselt kockázatok kiküszöbölése érdekében tett intézkedések terén.

9. cikk

Azon esetek, amelyekben a gyártói kötelezettségek vonatkoznak az importőrökre és a forgalmazókra

Egy importőrt vagy forgalmazót, amennyiben saját neve vagy védjegye alatt hoz forgalomba egy robbanóanyagot, illetve olyan módon módosít egy már forgalomba hozott robbanóanyagot, ami befolyásolja a robbanóanyag ezen irányelvnek való megfelelését, ezen irányelv alkalmazásában gyártónak kell tekinteni, és az 5. cikkben a gyártókra előírt kötelezettségek terhelik.

10. cikk

A gazdasági szereplők azonosítása

A 15. cikkben rögzített rendszer hatálya alá nem tartozó robbanóanyagok esetében a gazdasági szereplők a piacfelügyeleti hatóságok kérésére megnevezik a következőket:

a)

minden olyan gazdasági szereplőt, amely robbanóanyagot szállított nekik;

b)

minden olyan gazdasági szereplőt, amelynek robbanóanyagot szállítottak.

A gazdasági szereplőknek az első bekezdésben említett információkat a robbanóanyag hozzájuk történő szállítását, illetve az általuk történő szállítását követően tíz évig be kell tudniuk mutatni.

3.   FEJEZET

BIZTONSÁGI RENDELKEZÉSEK

11. cikk

Robbanóanyagok szállítása

(1)   A robbanóanyagok csak a (2)–(8) bekezdésnek megfelelően szállíthatók.

(2)   A robbanóanyagok szállításához az engedélyt a címzett szerinti tagállam illetékes hatóságától a címzett szerzi be. Az illetékes hatóság megvizsgálja, hogy a címzett rendelkezik-e jogszerű felhatalmazással robbanóanyagok megszerzésére, és birtokában van-e a szükséges engedélyeknek. A szállításért felelős gazdasági szereplő értesíti a robbanóanyagok minden mozgásáról annak a tagállamnak vagy tagállamoknak az illetékes hatóságait, amely(n)ek területén a robbanóanyagot átszállítják, és megszerzi az érintett tagállam(ok) előzetes hozzájárulását.

(3)   Amennyiben egy tagállam úgy véli, hogy a (2) bekezdésben említett, robbanóanyagok megszerzésére való jogosultság ellenőrzésének tekintetében probléma merül fel, a tagállam az e tárgyban rendelkezésére álló információkat továbbítja a Bizottságnak, amely értesíti erről a többi tagállamot is.

(4)   Amennyiben a címzett szerinti tagállam illetékes hatósága engedélyezi a szállítást, dokumentumot állít ki a címzett részére, amely tartalmazza az (5) bekezdésben említett összes információt. Ez a dokumentum a bejelentett rendeltetési helyre történő megérkezésig kíséri a robbanóanyagot. A dokumentumot az illetékes hatóságok kérésére be kell mutatni. Ennek a dokumentumnak egy példányát a címzett őrzi meg, aki kérésre a címzett szerinti tagállam illetékes hatóságainak vizsgálat céljából bemutatja.

(5)   Amennyiben a robbanóanyagok szállítását egy tagállam területén vagy területének egy részén a felhasználás biztonságára vonatkozó különleges követelményeknek való megfelelés érdekében különleges ellenőrzés alá kell vonni, a szállítást megelőzően a címzett a következő információkat bocsátja a címzett szerinti tagállamban az illetékes hatóság rendelkezésére:

a)

az érintett gazdasági szereplők neve és címe;

b)

a szállított robbanóanyagok száma és mennyisége;

c)

a szóban forgó robbanóanyag és az azonosítási eszközök teljes leírása, beleértve az ENSZ azonosító számot is;

d)

amennyiben a robbanóanyagokat forgalomba hozzák, a forgalomba hozatal feltételeinek való megfelelésre vonatkozó információk;

e)

a szállítóeszköz és az útvonal;

f)

az indulás és érkezés várható időpontja;

g)

amennyiben szükséges, a tagállamba történő belépés és az onnan történő kilépés pontos helye.

Az első albekezdés a) pontjában említett információk elég részletesek ahhoz, hogy a az illetékes hatóságok számára a gazdasági szereplők elérhetők legyenek, és megállapítható legyen, hogy az érintett gazdasági szereplő jogosult a szállítmány fogadására.

A címzett szerinti tagállam illetékes hatóságai megvizsgálják a szállítás feltételeit, különös tekintettel a jogszerű felhasználásra vonatkozó különleges követelményekre. Amennyiben a robbanóanyagok a jogszerű felhasználásra vonatkozó különleges követelményeknek megfelelnek, a hatóságok a szállítást engedélyezik. Más tagállamok területén keresztül történő szállítás esetén ezek a tagállamok ugyanúgy megvizsgálják a szállításra vonatkozó részleteket, és engedélyezik azokat.

(6)   Amennyiben egy tagállam illetékes hatósága úgy véli, hogy a (4) és (5) bekezdésben említett, a jogszerű felhasználásra vonatkozó különleges követelmények szükségtelenek, a robbanóanyagok területükön vagy annak egy részén az (5) bekezdés szerinti információk előzetes rendelkezésre bocsátása nélkül is szállíthatók. A címzett szerinti tagállam illetékes hatósága ilyen esetben meghatározott időtartamra szóló engedélyt ad ki, amely alapos indokolással bármikor felfüggeszthető vagy visszavonható. A (4) bekezdésben említett dokumentum, amely a rendeltetési helyre történő megérkezésig kíséri a robbanóanyagot, kizárólag erre az engedélyre utal.

(7)   A kiindulási tagállam által saját területén végrehajtandó szokásos ellenőrzések sérelme nélkül, az érintett illetékes hatóságok kérésére a címzettek és az érintett gazdasági szereplők a kiindulási tagállam és a tranzit tagállam hatóságainak rendelkezésére bocsátják a birtokukban lévő, a robbanóanyagok szállítására vonatkozó információkat.

(8)   Semmiféle gazdasági szereplő nem szállíthat robbanóanyagokat, amennyiben a címzett nem szerezte be a szállításhoz a (2), (4), (5) és (6) bekezdés értelmében szükséges engedélyeket.

12. cikk

Lőszer szállítása

(1)   Lőszer az egyik tagállamból a másikba csak a (2)–(5) bekezdésben megállapított eljárásnak megfelelően szállítható. Ezek a bekezdések a lőszer csomagküldő kereskedelem keretében történő szállítására is vonatkoznak.

(2)   Amennyiben a lőszert egy másik tagállamba szállítják, az érintett személy minden szállítást megelőzően azzal a tagállammal, amelynek területén a lőszer található közli a következőket:

a)

a lőszert eladó vagy átadó személy, a lőszert megvásárló vagy azt megszerző személy, és adott esetben, a tulajdonos neve és címe;

b)

az a cím, ahová a lőszert küldik vagy szállítják;

c)

a küldés vagy a szállítás tárgyát képező lőszer mennyisége;

d)

a lőszer azonosítását lehetővé tevő adatok, és az arra utaló adatok, hogy a lőszeren az 1969. július 1-jei, a kézi lőfegyverek próbabélyegeinek kölcsönös elismeréséről szóló egyezménynek megfelelően az ellenőrzést elvégezték;

e)

a szállítóeszköz;

f)

az indulás időpontja és az érkezés várható időpontja.

Az első albekezdés e) és f) pontjában említett információkat fegyverkereskedők közötti szállítás esetén nem kell rendelkezésre bocsátani. A tagállam megvizsgálja a szállítás körülményeit, különös tekintettel a biztonságra. Amennyiben a tagállam engedélyezi a szállítást, az első albekezdésben említett összes adatot tartalmazó engedélyt bocsát ki. Az engedély a rendeltetési hely eléréséig kíséri a lőszert. A tagállam illetékes hatóságai kérésére az engedélyt be kell mutatni.

(3)   Minden tagállam engedélyezheti a fegyverkereskedőknek, hogy saját területéről egy másik tagállamban letelepedett fegyverkereskedő részére a (2) bekezdésben említett előzetes engedély nélkül szállítsanak lőszert. Ebből a célból a tagállam maximum három évre érvényes engedélyt bocsát ki, amely indokolt határozattal bármikor felfüggeszthető vagy visszavonható. Az ilyen engedélyre vonatkozó dokumentum a rendeltetési hely eléréséig kíséri a lőszert. A tagállam illetékes hatóságai kérésére az engedélyt be kell mutatni.

A szállítás megkezdését megelőzően a fegyverkereskedő közli a (2) bekezdés első albekezdésében felsorolt összes részletet annak a tagállamnak az illetékes hatóságaival, amelynek területéről a szállítás történik.

(4)   Minden tagállam a többi tagállam rendelkezésére bocsátja a területére előzetes hozzájárulása nélkül szállítható lőszerek listáját.

Az ilyen lőszerlistát közlik a lőszerek előzetes hozzájárulás nélkül történő szállítására a (3) bekezdésben szabályozott eljárás szerint engedélyt szerzett fegyverkereskedőkkel.

(5)   Minden tagállam közli a végleges lőszerszállításra vonatkozó, rendelkezésére álló összes hasznos információt azzal a tagállammal, amelynek területére a szállítás történt.

A tagállamok az összes olyan információt, amelyhez a (2) és (3) bekezdés szerint jutottak, legkésőbb a szóban forgó szállítás időpontjáig közlik a rendeltetési hely szerinti tagállammal, és amennyiben szükséges, legkésőbb a szállítás időpontjáig a tranzittagállammal.

13. cikk

Biztonsági eltérések

A 11. cikk (2), (4), (5) és (6) bekezdésétől, valamint a 12. cikktől eltérően a robbanóanyag vagy lőszer engedély nélküli birtoklása vagy felhasználása eredményeként a közbiztonság elleni súlyos fenyegetés vagy támadás esetén a tagállamok az ilyen engedély nélküli birtoklás vagy felhasználás megelőzésének érdekében a robbanóanyagok vagy lőszerek szállítását érintő minden szükséges intézkedést megtehetnek.

Az első bekezdésben említett intézkedések tiszteletben tartják az arányosság elvét. Nem jelenthetnek önkényes megkülönböztetést, sem rejtett korlátozást a tagállamok közötti kereskedelemben.

Minden tagállam, amely elfogadja ezeket a rendelkezéseket, haladéktalanul értesíti a Bizottságot. A Bizottság tájékoztatja erről a többi tagállamot.

14. cikk

Információcsere

(1)   A tagállamok a 11. és 12. cikk végrehajtásának érdekében információcsere-hálózatokat hoznak létre. Az információk továbbításáért és fogadásáért, valamint az ezekben a cikkekben említett eljárások alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságokat bejelentik a többi tagállamnak és a Bizottságnak.

A tagállamok a többi tagállam és a Bizottság rendelkezésére bocsátják a 16. cikkben említett engedéllyel rendelkező gazdasági szereplőket érintő naprakész információkat.

(2)   Ezen irányelv végrehajtására az 515/97/EK rendeletet értelemszerűen alkalmazzák, különösen a bizalmas adatokkal kapcsolatos követelményei tekintetében.

15. cikk

A robbanóanyagok azonosítása és nyomonkövethetősége

(1)   A gazdasági szereplők a robbanóanyagok egyedi azonosítását és nyomonkövethetőségét biztosító rendszert alkalmaznak, amely figyelembe veszi a robbanóanyagok méretét, alakját és tervezését, kivéve, ha a robbanóanyag jellemzőiből és bizonyos tényezőkből, például a robbanóanyag alacsony detonációs hatásából, felhasználási módjából és az adott robbanóanyaggal való visszaélés esetleges hatásainak csekély biztonsági kockázatából eredő alacsony kockázati szint miatt nincs szükség egyedi azonosító feltüntetésére.

A rendszer nem vonatkozik a robbantólyukba való közvetlen betöltéshez csomagolatlanul vagy szivattyús kocsikban szállított és átadott robbanóanyagokra, valamint a robbantás helyszínén gyártott robbanóanyagokra, amelyeket közvetlenül a gyártásuk után töltenek be („in situ” gyártás).

(2)   A rendszer biztosítja a robbanóanyagok egyedi azonosítását és nyomonkövethetőségét lehetővé tevő adatok – akár elektronikus eszközök révén történő – gyűjtését és tárolását, valamint egy olyan egyedi azonosító elhelyezését a robbanóanyagon és/vagy annak csomagolásán, amely lehetővé teszi az ilyen adatokhoz való hozzáférést. Ezek az adatok a robbanóanyag egyedi azonosításához kapcsolódnak, ideértve a gazdasági szereplők birtokában lévő robbanóanyag tárolásának helyét, valamint a gazdasági szereplők azonosító adatait.

(3)   A (2) bekezdésben említett adatokat rendszeres időközönként tesztelni kell, és meg kell óvni a véletlen vagy szándékos rongálódástól vagy megsemmisüléstől. Ezeket az adatokat a nyilvántartásba vett üzletkötéstől tíz évig, illetve robbanóanyagok használata és elhelyezése esetén a használattól vagy elhelyezéstől számított tíz évig meg kell őrizni, még akkor is, ha a gazdasági szereplő felhagyott a kereskedelmi tevékenységgel. A dokumentumokat az illetékes hatóságok kérésére rendelkezésre kell bocsátani.

(4)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az alábbiak vonatkozásában:

a)

a (2) bekezdésben említett, egyedi azonosítást és nyomonkövethetőséget biztosító rendszer működtetéséhez szükséges gyakorlati rendelkezések rögzítése, figyelembe véve a robbanóanyagok méretét, alakját és tervezését, különösen az egyedi azonosító formátumát és szerkezetét, az (1) bekezdésnek megfelelően;

b)

az (1) bekezdésben említett olyan esetek azonosítása, amikor a robbanóanyag alacsony kockázati szintje miatt a gazdasági szereplő nem köteles alkalmazni az említett bekezdés szerinti, egyedi azonosítást és nyomonkövethetőséget biztosító rendszert.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 49. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

16. cikk

Engedélyek

A gazdasági szereplők engedély birtokában válnak jogosulttá a robbanóanyagok gyártására, tárolására, felhasználására, importjára, exportjára, szállítására vagy kereskedelmére.

Az első bekezdés az engedéllyel rendelkező gazdasági szereplő alkalmazottjaira nem alkalmazandó.

17. cikk

A gyártási tevékenységek engedélyezése

Amennyiben egy tagállam a robbanóanyag gyártására a 16. cikkben említett engedélyt ad ki, különösen azt ellenőrzi, hogy a felelős gazdasági szereplők képesek-e az általuk vállalt műszaki kötelezettségek teljesítésére.

18. cikk

Lefoglalások

Minden tagállam elfogadja azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az illetékes hatóságok bármely robbanóanyagot lefoglalhassanak, amennyiben elégséges bizonyíték áll rendelkezésükre annak megállapításához, hogy a robbanóanyagot engedély nélkül szerezték meg, használták fel, vagy hozták forgalomba.

4.   FEJEZET

A ROBBANÓANYAG MEGFELELŐSÉGE

19. cikk

A robbanóanyagok megfelelőségének vélelmezése

Azokról a robbanóanyagokról, amelyek megfelelnek az olyan harmonizált szabványoknak, illetve azok egyes részeinek, amelyek hivatkozásait közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, vélelmezni kell, hogy megfelelnek az említett szabványok vagy azok részei által meghatározott, a II. mellékletben megállapított alapvető biztonsági követelményeknek.

20. cikk

Megfelelőségértékelési eljárások

A robbanóanyagok megfelelőségének értékelése során a gyártó az alábbi, a III. mellékletben említett eljárások valamelyike szerint jár el:

a)

EU-típusvizsgálat (B. modul) és a gyártó által az alábbiak közül kiválasztott bármelyik eljárás:

i.

belső gyártásellenőrzésen és véletlenszerű időközönként végzett, felügyelt termékvizsgálaton alapuló típusmegfelelőség (C2. modul);

ii.

a gyártási eljárás minőségbiztosításán alapuló típusmegfelelőség (D. modul);

iii.

a termék minőségbiztosításán alapuló típusmegfelelőség (E. modul);

iv.

termékellenőrzésen alapuló típusmegfelelőség (F. modul);

b)

egyedi termékellenőrzésen alapuló megfelelőség (G. modul);

21. cikk

EU-megfelelőségi nyilatkozat

(1)   Az EU-megfelelőségi nyilatkozat igazolja, hogy a II. mellékletben előírt alapvető biztonsági követelmények teljesültek.

(2)   Az EU-megfelelőségi nyilatkozat megfelel a IV. mellékletben foglalt mintának, tartalmazza a III. melléklet vonatkozó moduljaiban meghatározott elemeket, és azt folyamatosan aktualizálják. Az EU-megfelelőségi nyilatkozatot lefordítják azon tagállam által megkívánt nyelvre vagy nyelvekre, amelynek területén a robbanóanyagot forgalomba hozzák vagy forgalmazzák.

(3)   Amennyiben a robbanóanyagra több olyan uniós jogi aktus alkalmazandó, amely EU-megfelelőségi nyilatkozatot ír elő, e uniós jogi aktushoz egyetlen EU-megfelelőségi nyilatkozatot állítanak ki. Ez a nyilatkozat tartalmazza az érintett uniós jogi aktusok azonosítását, ideértve közzétételük hivatkozásait is.

(4)   Az EU-megfelelőségi nyilatkozat kiállításával a gyártó felelősséget vállal a robbanóanyag ezen irányelvben megállapított követelményeknek való megfeleléséért.

22. cikk

A CE-jelölésre vonatkozó általános elvek

A CE-jelölésre a 765/2008/EK rendelet 30. cikkében meghatározott általános elvek vonatkoznak.

23. cikk

A CE-jelölés feltüntetésére vonatkozó szabályok és feltételek

(1)   A CE-jelölést a robbanóanyagon jól látható, olvasható és letörölhetetlen módon tüntetik fel. Amennyiben a robbanóanyag jellege miatt ez nem lehetséges vagy nem indokolt, a jelölést a csomagoláson és a kísérő dokumentumokon tüntetik fel.

(2)   A CE-jelölést a robbanóanyag forgalomba hozatala előtt tüntetik fel.

(3)   A CE-jelölést a bejelentett szervezet azonosító száma követi, amennyiben ez a szervezet részt vesz a gyártásellenőrzési szakaszban.

A bejelentett szervezet azonosító számát vagy maga a szervezet, vagy utasításai alapján a gyártó, vagy pedig annak meghatalmazott képviselője tünteti fel.

(4)   A CE-jelölést – és adott esetben a bejelentett szervezet azonosító számát – különleges kockázatokat vagy felhasználást jelölő bármilyen egyéb jelölés követheti.

(5)   A saját felhasználásra gyártott robbanóanyagok, a robbantólyukba való közvetlen betöltéshez csomagolatlanul vagy szivattyús kocsikban vagy mobil robbanóanyag-gyártó egységekben (MEMU) szállított és átadott robbanóanyagok, valamint a robbantás helyszínén gyártott robbanóanyagok esetében, amelyeket közvetlenül a gyártásuk után töltenek be („in situ” gyártás), a CE-jelölést a kísérő dokumentumokon kell feltüntetni.

(6)   A tagállamok a meglévő mechanizmusokra támaszkodnak a CE-jelölést szabályozó rendszer megfelelő alkalmazása céljából, és a jelölés nem megfelelő használata esetén meghozzák a szükséges intézkedéseket.

5.   FEJEZET

A MEGFELELŐSÉGÉRTÉKELŐ SZERVEZETEK BEJELENTÉSE

24. cikk

Bejelentés

A tagállamok bejelentik a Bizottságnak és a többi tagállamnak azokat a szervezeteket, amelyeket felhatalmaztak az ezen irányelv szerinti, harmadik fél által végzendő megfelelőségértékelési feladatok ellátására.

25. cikk

Bejelentő hatóságok

(1)   A tagállamok kijelölnek egy bejelentő hatóságot, amely felelősséget vállal a megfelelőségértékelési szervezetek értékeléséhez és bejelentéséhez szükséges eljárások kialakításáért és végrehajtásáért, valamint a bejelentett szervezetek ellenőrzéséért, ideértve a 30. cikknek való megfelelést is.

(2)   A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az (1) bekezdésben említett értékelést és ellenőrzést a 765/2008/EK rendelet szerinti nemzeti akkreditáló testület végzi el a rendelettel összhangban.

26. cikk

A bejelentő hatóságokra vonatkozó követelmények

(1)   A bejelentő hatóságot úgy hozzák létre, hogy ne alakuljon ki összeférhetetlenség a megfelelőségértékelő szervezetekkel.

(2)   A bejelentő hatóságot úgy szervezik meg és működtetik, hogy biztosítva legyen tevékenységének objektivitása és pártatlansága.

(3)   A bejelentő hatóságot úgy szervezik meg, hogy a megfelelőségértékelő szervezet bejelentésével kapcsolatban minden egyes döntést az értékelést végzőktől eltérő illetékes személy hoz meg.

(4)   A bejelentő hatóság nem kínál vagy végez olyan tevékenységet, amelyet a megfelelőségértékelő szervezetek végeznek, illetve nem nyújt szaktanácsadási szolgáltatást kereskedelmi vagy piaci alapon.

(5)   A bejelentő hatóság biztosítja a hozzá beérkező információ bizalmas jellegét.

(6)   A bejelentő hatóság kellő létszámú hozzáértő személyzettel rendelkezik ahhoz, hogy megfelelően ellássa feladatait.

27. cikk

A bejelentő hatóságok tájékoztatási kötelezettségei

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a megfelelőségértékelő szervezetek értékelésére és bejelentésére, valamint a bejelentett szervezetek ellenőrzésére irányuló eljárásaikról, továbbá ezek bármilyen változásáról.

A Bizottság nyilvánosan hozzáférhetővé teszi ezeket az információkat.

28. cikk

A bejelentett szervezetre vonatkozó követelmények

(1)   A bejelentés érdekében a megfelelőségértékelő szervezet teljesíti a (2)–(11) bekezdésben meghatározott követelményeket.

(2)   A megfelelőségértékelő szervezet egy tagállam nemzeti jogszabályai szerint jön létre, és jogi személyiséggel rendelkezik.

(3)   A megfelelőségértékelő szervezet olyan harmadik fél, amely független az általa értékelt szervezettől vagy robbanóanyagtól.

(4)   A megfelelőségértékelő szervezet, annak felső szintű vezetése és a megfelelőségértékelést végző munkavállalója nem lehet robbanóanyagok tervezője, gyártója, szállítója, üzembe helyezője, vásárlója, tulajdonosa, felhasználója vagy karbantartója, illetve e felek képviselője. Ez nem zárja ki az olyan robbanóanyagok felhasználását, amelyek a megfelelőségértékelő szervezet működéséhez szükségesek, illetve a robbanóanyagok személyes célra történő használatát.

A megfelelőségértékelő szervezet, valamint annak felső szintű vezetése és a megfelelőségértékelést végző személyzete nem vehet részt közvetlenül a robbanóanyagok tervezésében, gyártásában vagy kialakításában, forgalomba hozatalában, üzembe helyezésében, használatában vagy karbantartásában, és nem képviselheti az ilyen tevékenységben részt vevő feleket. A megfelelőségértékelő szervezet, valamint annak felső szintű vezetése és a megfelelőségértékelést végző személyzete nem vehet részt olyan tevékenységben, amely veszélyeztetné a bejelentett megfelelőségértékelési tevékenységeivel kapcsolatos döntéshozói függetlenségét vagy feddhetetlenségét. Ez különösen érvényes a szaktanácsadási szolgáltatásokra.

A megfelelőségértékelő szervezetek biztosítják, hogy leányvállalataik és alvállalkozóik tevékenysége ne befolyásolja megfelelőségértékelési tevékenységeik bizalmas jellegét, objektivitását és pártatlanságát.

(5)   A megfelelőségértékelő szervezetek és személyzetük a megfelelőségértékelési tevékenységeket az adott területtel kapcsolatos legmagasabb szintű szakmai feddhetetlenséggel és a szükséges műszaki szaktudással végzik el, és függetlenek minden olyan, különösen az ilyen tevékenységek eredményeiben érdekelt személyektől vagy személyek csoportjaitól eredő – főként pénzügyi – nyomásgyakorlástól és ösztönzéstől, amely befolyásolhatná döntésüket vagy a megfelelőségértékelési tevékenységeik eredményét.

(6)   A megfelelőségértékelő szervezet alkalmas a számára a III. melléklet által elrendelt valamennyi olyan megfelelőségértékelési feladat elvégzésére, amelyek elvégzésére bejelentették, függetlenül attól, hogy ezeket a feladatokat a megfelelőségértékelő szervezet maga végzi el, vagy a nevében és felelősségi körében végzik el.

A megfelelőségértékelő szervezet – mindig, és minden egyes megfelelőségértékelési eljárás, valamint minden olyan robbanóanyag-fajta vagy -kategória tekintetében, amelyre bejelentették – rendelkezik a következőkkel:

a)

olyan személyzet, amely műszaki ismeretekkel, valamint elegendő és megfelelő tapasztalattal rendelkezik a megfelelőségértékelési feladatok elvégzéséhez;

b)

azon eljárások leírása, amelyekkel összhangban megfelelőségértékelés zajlik, biztosítva ezen eljárások átláthatóságát és megismételhetőségét. Rendelkezik megfelelő szabályzattal és eljárásokkal a bejelentett szervezetként végzett feladatainak és egyéb tevékenységeinek elkülönítésére;

c)

olyan eljárások, amelyek segítségével tevékenysége végzése során megfelelően figyelembe tudja venni a vállalkozás méretét, azon ágazatot, amelyben tevékenykedik, a vállalkozás szerkezetét, az adott gyártástechnológia összetettségének fokát és a gyártási folyamat tömegtermelési vagy sorozatjellegét.

A megfelelőségértékelő szervezet rendelkezik a megfelelőségértékelési tevékenységekkel kapcsolatos műszaki és adminisztrációs feladatok megfelelő ellátásához szükséges eszközökkel, továbbá valamennyi szükséges felszereléssel vagy létesítménnyel.

(7)   A megfelelőségértékelési feladatok ellátásáért felelős személyzet a következőkkel rendelkezik:

a)

alapos műszaki és szakképzettség, amely kiterjed az összes olyan megfelelőségértékelési tevékenységre, amelyekre a megfelelőségértékelési szervezetet bejelentették;

b)

megfelelő ismeretek az általuk végzett értékelések követelményeiről és megfelelő hatáskör az ilyen értékelések elvégzésére;

c)

a II. mellékletben meghatározott alapvető követelmények, az alkalmazandó harmonizált szabványok, valamint az uniós harmonizációs jogszabályok és a nemzeti jogszabályok alkalmazandó rendelkezéseinek megfelelő ismerete és megértése;

d)

az értékelés elvégzését bizonyító tanúsítványok, nyilvántartások és jelentések elkészítéséhez szükséges alkalmasság.

(8)   Biztosítani kell a megfelelőségértékelő szervezet, valamint annak felső szintű vezetése és a megfelelőségértékelést végző személyzet pártatlanságát.

A megfelelőségértékelő szervezet felső szintű vezetésének és a megfelelőségértékelési feladatokat végző személyzet javadalmazása nem függhet az elvégzett értékelések számától vagy azok eredményétől.

(9)   A megfelelőségértékelő szervezetek felelősségbiztosítást kötnek, kivéve, ha a felelősséget a nemzeti joggal összhangban az állam vállalja át, vagy ha közvetlenül maga a tagállam felel a megfelelőségértékelésért.

(10)   A megfelelőségértékelő szervezet személyzete betartja a szakmai titoktartás követelményeit minden olyan információ tekintetében, amely a III. melléklet vagy az azt átültető nemzeti jogszabály rendelkezései alapján ellátott feladataik végrehajtása során jutott birtokukba, kivéve annak a tagállamnak az illetékes hatóságait, ahol a szervezet tevékenységét gyakorolja. A tulajdonjogokat tiszteletben tartják.

(11)   A megfelelőségértékelő szervezetek részt vesznek a vonatkozó szabványosítási tevékenységekben, valamint az alkalmazandó uniós harmonizációs jogszabály alapján létrehozott, a bejelentett szervezeteket koordináló csoport tevékenységeiben, valamint gondoskodnak arról, hogy a megfelelőségértékelést végző személyzetük tájékoztatást kapjon ezekről, továbbá általános útmutatóként alkalmazzák az említett csoport munkája eredményeként létrejött adminisztratív döntéseket és dokumentumokat.

29. cikk

A megfelelőségértékelő szervezetek megfelelőségének vélelmezése

Amennyiben a megfelelőségértékelő szervezet igazolja, hogy megfelel az olyan vonatkozó harmonizált szabványokban vagy azok részeiben rögzített kritériumoknak, amelyek hivatkozásait közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, akkor vélelmezik, hogy megfelel a 28. cikkben meghatározott követelményeknek, amennyiben az alkalmazandó harmonizált szabványok kiterjednek az említett követelményekre.

30. cikk

A bejelentett szervezetek leányvállalatai és alvállalkozásai

(1)   Amennyiben a bejelentett szervezet bizonyos megfelelőségértékelési feladatokat alvállalkozásba ad, vagy leányvállalatot bíz meg velük, biztosítja, hogy az alvállalkozó vagy leányvállalat megfelel a 28. cikkben meghatározott követelményeknek, és ennek megfelelően tájékoztatja erről a bejelentő hatóságot.

(2)   A bejelentett szervezetek teljes felelősséget vállalnak az alvállalkozók vagy leányvállalatok által elvégzett feladatokért, függetlenül attól, hogy azok hol vannak letelepedve.

(3)   Tevékenységeket alvállalkozásba adni vagy leányvállalattal elvégeztetni csak az ügyfél beleegyezésével lehet.

(4)   A bejelentett szervezetek a bejelentő hatóság számára elérhetővé teszik az alvállalkozó vagy a leányvállalat szakmai képesítésének értékelésére és az általuk a III. melléklet szerint elvégzett munkára vonatkozó dokumentumokat.

31. cikk

Bejelentés iránti kérelem

(1)   A megfelelőségértékelő szervezet bejelentés iránti kérelmet nyújt be a székhelye szerinti tagállam bejelentő hatóságához.

(2)   A bejelentés iránti kérelemhez mellékelik azon megfelelőségértékelési tevékenység, megfelelőségértékelési modul vagy modulok, és robbanóanyag vagy robbanóanyagok leírását, amelyek tekintetében a szervezet szakmailag alkalmasnak tekinti magát, továbbá – amennyiben van ilyen – a nemzeti akkreditáló testület által kiállított akkreditációs tanúsítványt, amely tanúsítja, hogy a megfelelőségértékelő szervezet teljesíti a 28. cikkben rögzített követelményeket.

(3)   Amennyiben a megfelelőségértékelő szervezet nem tud akkreditációs tanúsítványt benyújtani, a bejelentő hatóságnak benyújt minden, a 28. cikkben rögzített követelményeknek való megfelelésének igazolásához, elismeréséhez és rendszeres ellenőrzéséhez szükséges igazoló dokumentumot.

32. cikk

Bejelentési eljárás

(1)   A bejelentő hatóságok csak a 28. cikkben rögzített követelményeknek megfelelő megfelelőségértékelő szervezeteket jelenthetnek be.

(2)   Ezek a hatóságok a Bizottság által kifejlesztett és kezelt elektronikus bejelentési eszközön keresztül értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot.

(3)   A bejelentés tartalmazza a megfelelőségértékelési tevékenységekre, a megfelelőségértékelési modulra vagy modulokra és az érintett robbanóanyagra vagy robbanóanyagokra vonatkozó részletes információkat, valamint a szakmai alkalmasság megfelelő igazolását.

(4)   Amennyiben a bejelentés nem a 31. cikk (2) bekezdésében említett akkreditációs tanúsítványon alapul, a bejelentő hatóság benyújtja a Bizottságnak és a többi tagállamnak a megfelelőségértékelő szervezet szakmai alkalmasságát és az azokat az intézkedéseket igazoló dokumentumokat, amelyek biztosítják a szervezet rendszeres ellenőrzését és azt, hogy az továbbra is megfeleljen a 28. cikkben megállapított követelményeknek.

(5)   Az érintett szervezet csak akkor láthatja el egy bejelentett szervezet tevékenységét, ha a Bizottság és a többi tagállam – akkreditációs tanúsítvány használata esetén a bejelentést követő két héten belül, akkreditálás hiányában a bejelentést követő két hónapon belül – nem emelt kifogást.

Ezen irányelv alkalmazásában csak az ilyen szervezet tekinthető bejelentett szervezetnek.

(6)   A bejelentő hatóság értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot a bejelentés bármely későbbi releváns változásáról.

33. cikk

Azonosító számok és a bejelentett szervezetek listája

(1)   A Bizottság a bejelentett szervezetet azonosító számmal látja el.

A Bizottság akkor is egyetlen azonosító számot ad ki, ha a szervezetet több uniós jogi aktus szerint is bejelentik.

(2)   A Bizottság nyilvánosan hozzáférhetővé teszi az ezen irányelv szerint bejelentett szervezetek jegyzékét, beleértve a hozzájuk rendelt azonosító számokat és azokat a tevékenységeket is, amelyekre bejelentették őket.

A Bizottság biztosítja, hogy a listát folyamatosan naprakészen tartják.

34. cikk

A bejelentés változásai

(1)   Amennyiben a bejelentő hatóság megállapítja vagy tájékoztatják arról, hogy a bejelentett szervezet már nem tesz eleget a 28. cikkben meghatározott követelményeknek, vagy elmulasztja teljesíteni kötelezettségeit, adott esetben korlátozhatja, felfüggesztheti vagy visszavonhatja a bejelentést, attól függően, hogy milyen súlyos mértékű a követelményeknek való meg nem felelés vagy mennyire súlyos mértékben mulasztották el teljesíteni a kötelezettségeket. Erről haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot.

(2)   Amennyiben a bejelentést korlátozzák, felfüggesztik vagy visszavonják, illetve, ha a bejelentett szervezet megszüntette tevékenységét, a bejelentő tagállam megteszi a szükséges lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy az említett szervezet dokumentációját vagy egy másik bejelentett szervezet dolgozza fel, vagy pedig kérésre az illetékes bejelentő vagy piacfelügyeleti hatóságok számára elérhető legyen.

35. cikk

A bejelentett szervezet szakmai alkalmasságának vitatása

(1)   A Bizottság kivizsgál minden olyan esetet, ahol kétség merül fel részéről, vagy mások kétségüket közlik vele a bejelentett szervezet alkalmasságával vagy azzal kapcsolatban, hogy a bejelentett szervezet folyamatosan eleget tesz-e a rá vonatkozó követelményeknek és teljesíti-e kötelezettségeit.

(2)   A bejelentő tagállam kérésre a Bizottság rendelkezésére bocsátja az érintett bejelentett szervezet bejelentésének vagy szakmai alkalmassága fenntartásának alapjául szolgáló összes információt.

(3)   A Bizottság biztosítja a vizsgálatai során kapott különleges adatok bizalmas kezelését.

(4)   Ha a Bizottság megbizonyosodott arról, hogy egy bejelentett szervezet nem vagy már nem tesz eleget a bejelentése alapjául szolgáló követelményeknek, végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben felszólítja a bejelentő tagállamot a szükséges kiigazító intézkedések megtételére, ideértve szükség esetén a bejelentés visszavonását is.

A végrehajtási jogi aktust a 49. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

36. cikk

A bejelentett szervezetek működési kötelezettségei

(1)   A bejelentett szervezet a III. mellékletben előírt megfelelőségértékelési eljárásokkal összhangban végzi el a megfelelőségértékelést.

(2)   A megfelelőségértékelést az arányosság elvével összhangban, a gazdasági szereplőkre háruló szükségtelen terhek elkerülésével végzik el. A megfelelőségértékelő szervezetek a vállalkozás méretét, azt az ágazatot, amelyben tevékenykedik, a vállalkozás szerkezetét, az adott gyártástechnológia összetettségének fokát és a gyártási folyamat tömegtermelési vagy sorozatjellegét megfelelően figyelembe véve végzik tevékenységüket.

Ennek során ugyanakkor tiszteletben tartják a robbanóanyag ezen irányelvnek való megfeleléséhez szükséges szigorúság mértékét és a védelem szintjét.

(3)   Amennyiben a bejelentett szervezet megállapítja, hogy a gyártó nem teljesítette a II. mellékletben, a megfelelő harmonizált szabványokban vagy egyéb műszaki előírásokban megállapított alapvető biztonsági követelményeket, felszólítja a gyártót a megfelelő kiigazító intézkedések megtételére, és nem ad ki megfelelőségi tanúsítványt.

(4)   Amennyiben a tanúsítvány kiadása után a megfelelőség ellenőrzése során a bejelentett szervezet megállapítja, hogy egy robbanóanyag már nem megfelelő, akkor felszólítja a gyártót a megfelelő kiigazító intézkedések megtételére, és szükség esetén felfüggeszti vagy visszavonja a tanúsítványt.

(5)   Amennyiben a kiigazító intézkedéseket nem teszik meg, vagy azok nem érik el a kívánt hatást, a bejelentett szervezet adott esetben korlátozhatja, felfüggesztheti vagy visszavonhatja a tanúsítványt.

37. cikk

Fellebbezés a bejelentett szervezetek döntésével szemben

A tagállamoknak biztosítják, hogy a bejelentett szervezet döntései ellen fellebbezési eljárást lehessen kezdeményezni.

38. cikk

A bejelentett szervezetek tájékoztatási kötelezettsége

(1)   A bejelentett szervezetek tájékoztatják a bejelentő hatóságot a következőkről:

a)

a tanúsítványok bárminemű elutasítása, korlátozása, felfüggesztése vagy visszavonása;

b)

azok a körülmények, amelyek érinthetik a bejelentés hatályát vagy feltételeit;

c)

a piacfelügyeleti hatóságoktól a megfelelőségértékelési tevékenységek kapcsán hozzájuk beérkezett valamennyi információkérés;

d)

kérésre a bejelentésük hatálya alá tartozó megfelelőségértékelési tevékenységek, valamint minden más elvégzett tevékenység, többek között a határon átnyúló tevékenységek és a tevékenységek alvállalkozásba adása.

(2)   A bejelentett szervezetek megfelelően tájékoztatják az ezen irányelv szerint bejelentett, ugyanazokra a robbanóanyagokra vonatkozó hasonló megfelelőségértékelési tevékenységeket végző más szervezeteket a negatív és – kérésre – a pozitív megfelelőségértékelési eredményekről.

39. cikk

Tapasztalatcsere

A Bizottság rendelkezik a tagállamok bejelentéssel kapcsolatos szakpolitikai intézkedésekért felelős nemzeti hatóságai közötti tapasztalatcsere szervezéséről.

40. cikk

A bejelentett szervezetek koordinálása

A Bizottság biztosítja, hogy megfelelő koordináció és együttműködés jöjjön létre az ezen irányelv szerint bejelentett szervezetek között, és az a bejelentett szervezetek ágazati csoportja formájában megfelelően működjön.

A tagállamok biztosítják, hogy az általuk bejelentett szervezetek közvetlenül vagy kijelölt képviselőkön keresztül részt vegyenek e csoport munkájában.

6.   FEJEZET

UNIÓS PIACFELÜGYELET, AZ UNIÓS PIACRA BELÉPŐ ROBBANÓANYAGOK ELLENŐRZÉSE ÉS AZ UNIÓS VÉDINTÉZKEDÉSI ELJÁRÁS

41. cikk

Az uniós piacfelügyelet és az uniós piacra belépő robbanóanyagok ellenőrzése

A robbanóanyagokra a 765/2008/EK rendelet 16–29. cikke vonatkozik.

A tagállamok megteszik a megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy a robbanóanyagok csak akkor legyenek forgalomba hozhatók, ha megfelelő tárolás és rendeltetésszerű használat esetén nem veszélyeztetik a személyek egészségét vagy biztonságát.

42. cikk

A kockázatot jelentő robbanóanyagok kezelésére vonatkozó nemzeti szintű eljárások

(1)   Ha egy tagállam piacfelügyeleti hatóságainak elégséges indokuk van azt feltételezni, hogy egy robbanóanyag kockázatot jelent a személyek egészségére vagy biztonságára, illetve a vagyonra vagy a környezetre, akkor elvégzik az érintett robbanóanyag értékelését, amely kiterjed az ezen irányelvben meghatározott összes vonatkozó követelményre. Az érintett gazdasági szereplők e célból a szükséges módon együttműködnek a piacfelügyeleti hatóságokkal.

Amennyiben az első albekezdésben említett értékelés során a piacfelügyeleti hatóságok megállapítják, hogy a robbanóanyag nem felel meg az ezen irányelvben megállapított követelményeknek, haladéktalanul felszólítják az érintett gazdasági szereplőt, hogy előírásuknak megfelelően a kockázat jellegével arányosan ésszerű időn belül vagy tegyen megfelelő kiigazító intézkedéseket, hogy, hogy a robbanóanyag megfeleljen az említett követelményeknek, vagy vonja ki a robbanóanyagot a forgalomból, vagy hívja vissza azt.

A piacfelügyeleti hatóságok ennek megfelelően tájékoztatják az illetékes bejelentett szervezetet.

Az e bekezdés második albekezdésében említett intézkedésekre a 765/2008/EK rendelet 21. cikke alkalmazandó.

(2)   Amennyiben a jóváhagyó hatóságok úgy ítélik meg, hogy a meg nem felelés nem korlátozódik országuk területére, akkor tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot az értékelés eredményeiről és azokról az intézkedésekről, amelyek meghozatalára felszólították a gazdasági szereplőt.

(3)   A gazdasági szereplő biztosítja, hogy minden megfelelő kiigazító intézkedést meghoz az uniós piacon általa forgalmazott összes érintett robbanóanyag tekintetében.

(4)   Amennyiben az érintett gazdasági szereplő nem hozza meg a megfelelő kiigazító intézkedéseket az (1) bekezdés második albekezdésében említett határidőn belül, a piacfelügyeleti hatóságok minden megfelelő átmeneti intézkedést meghoznak a nemzeti piacukon forgalmazott robbanóanyag betiltására vagy korlátozására, piaci forgalomból történő kivonására vagy visszahívására.

A piacfelügyeleti hatóságok ezekről az intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot.

(5)   A (4) bekezdés második albekezdésében említett tájékoztatásban megadják az összes rendelkezésre álló adatot, különösen a nem megfelelő robbanóanyag azonosításához szükséges adatokat, a robbanóanyag származási helyét, a megfelelés feltételezett hiányának és a felmerülő kockázatnak a jellegét, a meghozott nemzeti intézkedések jellegét és időtartamát, valamint az érintett gazdasági szereplő által felhozott érveket. A piacfelügyeleti hatóságok külön jelzik, hogy a megfelelés hiánya a következők egyike miatt következett-e be:

a)

a robbanóanyag nem felel meg az emberek egészségével és biztonságával vagy a vagyon vagy a környezet védelmével kapcsolatos követelményeknek; vagy

b)

a megfelelőség vélelmezését megalapozó, a 19. cikkben említett harmonizált szabványok hiányosságai.

(6)   Az eljárást e cikk értelmében kezdeményező tagállamtól eltérő tagállamok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot az elfogadott intézkedésekről és azokról a további információkról, amelyek az érintett robbanóanyag megfelelésének hiányáról a rendelkezésükre állnak, valamint – amennyiben nem értenek egyet az elfogadott nemzeti intézkedéssel – a kifogásaikról.

(7)   Amennyiben a (4) bekezdés második albekezdésében említett tájékoztatás kézhezvételétől számított három hónapon belül egyik tagállam és a Bizottság sem emel kifogást az egyik tagállam által hozott átmeneti intézkedéssel szemben, az intézkedés indokoltnak tekintendő.

(8)   A tagállamok gondoskodnak az adott robbanóanyaggal kapcsolatban az olyan megfelelő korlátozó intézkedések haladéktalan meghozataláról, mint a robbanóanyag visszavonása a piacról.

43. cikk

Uniós védintézkedési eljárás

(1)   Amennyiben a 42. cikk (3) és (4) bekezdésében rögzített eljárás befejezését követően kifogást emelnek egy tagállam valamelyik intézkedésével szemben, vagy ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a nemzeti intézkedés ellentétes az uniós jogszabályokkal, a Bizottság haladéktalanul konzultációt kezd a tagállamokkal és az érintett gazdasági szereplővel vagy szereplőkkel, és értékeli a nemzeti intézkedést. Az értékelés eredményei alapján a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el arról, hogy a nemzeti intézkedés indokolt-e.

A Bizottság határozatának címzettje az összes tagállam, és határozatát haladéktalanul megküldi számukra, valamint a megfelelő gazdasági szereplőnek vagy szereplőknek.

(2)   Amennyiben a nemzeti intézkedést indokoltnak ítélik, valamennyi tagállam meghozza a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a nem megfelelő terméket kivonja piacáról, és erről tájékoztatja a Bizottságot. Ha a nemzeti intézkedést indokolatlannak ítélik, az érintett tagállam visszavonja azt.

(3)   Amennyiben a nemzeti intézkedést indokoltnak ítélik, és a robbanóanyag megfelelőségének hiánya az ezen irányelv 42. cikke (5) bekezdésének b) pontjában említett harmonizált szabványok hiányosságainak eredménye, akkor a Bizottság az 1025/2012/EU rendelet 11. cikkében előírt eljárást alkalmazza.

44. cikk

A kockázatot jelentő megfelelő robbanóanyagok

(1)   Amennyiben egy tagállam a 42. cikk (1) bekezdése szerinti értékelés elvégzését követően megállapítja, hogy bár a robbanóanyag megfelel ennek az irányelvnek, azonban mégis kockázatot jelent a személyek egészségére vagy biztonságára, illetve a vagyonra vagy a környezetre, felszólítja az érintett gazdasági szereplőt,hogy előírásának megfelelően a kockázat jellegével arányosan ésszerű időn belül vagy tegyen megfelelő intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az érintett robbanóanyag a forgalomba hozatalkor többé ne jelentsen kockázatot, vagy vonja ki a robbanóanyagot a forgalomból vagy hívja vissza azt.

(2)   A gazdasági szereplő az uniós piacon általa forgalmazott valamennyi érintett robbanóanyag tekintetében kiigazító intézkedést hoz.

(3)   A tagállam haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot. A tájékoztatásban megadják az összes rendelkezésre álló adatot, különösen az érintett robbanóanyag azonosításához szükséges adatokat, a robbanóanyag származási helyét és ellátási láncát, a felmerülő kockázat jellegét, valamint a meghozott nemzeti intézkedések jellegét és időtartamát.

(4)   A Bizottság haladéktalanul konzultációt kezd a tagállamokkal és az érintett gazdasági szereplővel vagy szereplőkkel, és értékeli a meghozott nemzeti intézkedéseket. Az értékelés eredményei alapján a Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén határozatot hoz arról, hogy a nemzeti intézkedés indokolt-e, és szükség esetén megfelelő intézkedésekre tesz javaslatot.

Az e bekezdés első albekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokat a 49. cikk (3) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

A személyek egészségének és biztonságának védelmével, illetve a vagyon vagy a környezet védelmével kapcsolatos, kellően indokolt, rendkívül sürgős esetekben a Bizottság a 49. cikk (4) bekezdésében említett eljárás keretében azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el.

(5)   A Bizottság határozatának címzettje az összes tagállam, és határozatát haladéktalanul megküldi számukra, valamint a megfelelő gazdasági szereplőnek vagy szereplőknek.

45. cikk

Az alaki megfelelés hiánya

(1)   A 42. cikk sérelme nélkül, ha egy tagállam a következő megállapítások egyikére jut, felszólítja az érintett gazdasági szereplőt, hogy vessen véget a megfelelés említett hiányának:

a)

a CE-jelölést a 765/2008/EK rendelet 30. cikkét vagy ezen irányelv 23. cikkét megsértve tüntették fel;

b)

a CE-jelölést nem tüntették fel;

c)

a bejelentett szervezet azonosító számát – amennyiben ez a szervezet részt vesz a gyártásellenőrzési szakaszban – a 23. cikket megsértve tüntették fel vagy nem tüntették fel;

d)

az EU-megfelelőségi nyilatkozatot nem készítették el;

e)

az EU-megfelelőségi nyilatkozatot helytelenül készítették el;

f)

a műszaki dokumentáció nem áll rendelkezésre vagy hiányos;

g)

az 5. cikk (5) bekezdésében, illetve a 7. cikk (3) bekezdésében említett információt egyáltalán nem, hamisan vagy hiányosan tüntették fel;

h)

az 5. vagy 7. cikk által előírt bármely egyéb adminisztratív követelmény nem teljesül.

(2)   Amennyiben a megfelelés (1) bekezdésben említett hiánya továbbra is fennáll, az érintett tagállam minden megfelelő intézkedést megtesz a forgalmazott robbanóanyag korlátozására vagy betiltására, vagy gondoskodik visszahívásáról vagy piaci forgalomból történő kivonásáról.

7.   FEJEZET

ÁTRUHÁZOTT ÉS VÉGREHAJTÁSI HATÁSKÖRÖK ÉS BIZOTTSÁG

46. cikk

Átruházott hatáskörök

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 47. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az I. mellékletnek a veszélyes áruk szállítására vonatkozó ENSZ-ajánlásokhoz való hozzáigazítása érdekében történő módosítására vonatkozóan.

47. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2)   A Bizottság a 46. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása öt évre szól 2014. április 18-tól kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 46. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5)   A 46. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve, ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

48. cikk

Végrehajtási jogi aktusok

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a 11. cikk alkalmazása, különösen a használandó mintadokumentumra vonatkozó technikai rendelkezések meghatározása tekintetében.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 49. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

49. cikk

Bizottsági eljárás

(1)   A Bizottságot a polgári felhasználású robbanóanyagok bizottsága segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(4)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 8. cikkét kell alkalmazni, összefüggésben annak 5. cikkével.

(5)   A Bizottság minden olyan kérdésben konzultál a bizottsággal, amellyel kapcsolatban a 1025/2012/EU rendelet vagy bármely más uniós jogszabály ágazati szakértőkkel folytatott konzultációt ír elő.

A bizottság eljárási szabályzatával összhangban minden, az ezen irányelv alkalmazásával kapcsolatos olyan kérdést is megvizsgálhat, amelyet akár az elnök, akár egy tagállam képviselője vet fel.

8.   FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

50. cikk

Szankciók

A tagállamok megállapítják az ennek az irányelvnek megfelelően elfogadott nemzeti rendelkezések gazdasági szereplők általi megsértése esetén alkalmazandó szankciók szabályait, és meghoznak minden szükséges intézkedést, hogy biztosítsák ezek végrehajtását. Ezek a szabályok a súlyos szabálysértések esetén büntetőjogi szankciókat is magukban foglalhatnak.

A megállapított szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

51. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)   A tagállamok nem akadályozzák meg az olyan robbanóanyag forgalmazását, amely megfelel a 93/15/EGK irányelvnek, és már 2016. április 20. előtt forgalomba hozták.

(2)   A 93/15/EGK irányelv értelmében kibocsátott tanúsítványok ezen irányelv értelmében érvényesek.

(3)   A polgári felhasználású robbanóanyagok azonosítási és nyomon követhetőségi rendszerének a 93/15/EGK tanácsi irányelv értelmében történő létrehozásáról szóló, 2008. április 4-i 2008/43/EK bizottsági irányelv (14) továbbra is alkalmazandó mindaddig, amíg az ezen irányelv 15. cikke értelmében elfogadott intézkedések annak helyébe nem lépnek.

52. cikk

Átültetés

(1)   A tagállamok 2016. április 19-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megfeleljenek a 2. cikk 2., 7–13. és 15–24. pontjának, a 3–10. cikknek, a 14. cikk (1) bekezdésének, a 15. és 16. cikknek, a 20. cikk a) pontja i. alpontjának, a 21–27. cikknek, a 28. cikk (1)–(4), (6), (7), (10) és (11) bekezdésének, a 29–45., 50. és 51. cikknek, valamint a III. és IV. mellékletnek. Ezen intézkedések szövegét haladéktalanul közlik a Bizottsággal.

Ezeket a rendelkezéseket a tagállamok 2016. április 20-tól alkalmazzák.

Amikor a tagállamok elfogadják az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A rendelkezéseknek tartalmazniuk kell egy arra vonatkozó nyilatkozatot is, hogy a hatályban lévő törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseknek az ezen irányelvvel hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásait erre az irányelvre történő hivatkozásként kell értelmezni. A hivatkozás módját és a nyilatkozat formáját a tagállamok határozzák meg.

(2)   A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

53. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az V. melléklet A. részében felsorolt rendeletekkel módosított 93/15/EGK irányelv és a 2004/57/EK irányelv 2016. április 20-án hatályát veszti, az V. melléklet B. részében meghatározott, az irányelvek nemzeti jogba való átültetésére és az irányelvek alkalmazására vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül.

A hatályon kívül helyezett irányelvekre való hivatkozásokat erre az irányelvre való hivatkozásként kell értelmezni, a VI. mellékletben foglalt megfelelési táblázatnak megfelelően.

54. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Az 1. cikket, a 2. cikk 1., 3–6. és 14. pontját, a 11., a 12. és 13. cikket, a 14. cikk (2) bekezdését, a 17–19. cikket, a 20. cikk a) pontjának ii–iv. alpontját és b) pontját, a 28. cikk (5), (8) és (9) bekezdését, a 46., 47., 48. és 49. cikket, valamint az I., II., V. és VI. mellékletet 2016. április 20-tól kell alkalmazni.

55. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Strasbourgban, 2014. február 26-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

D. KOURKOULAS


(1)  HL C 181., 2012.6.21., 105. o.

(2)  Az Európai Parlament 2014. február 5-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2014. február 20-i határozata.

(3)  HL L 121., 1993.5.15., 20. o.

(4)  Lásd az V. melléklet A. részét.

(5)  HL L 127., 2004.4.29., 73. o.

(6)  HL L 218., 2008.8.13., 30. o.

(7)  HL L 218., 2008.8.13., 82. o.

(8)  HL L 10., 1997.1.14., 13. o.

(9)  HL L 178., 2013.6.28., 27. o.

(10)  HL L 256., 1991.9.13., 51. o.

(11)  HL L 316., 2012.11.14., 12. o.

(12)  HL L 82., 1997.3.22., 1. o.

(13)  HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

(14)  HL L 94., 2008.4.5., 8. o.


I. MELLÉKLET

A VONATKOZÓ ENSZ-AJÁNLÁSOKBAN PIROTECHNIKAI TÁRGYNAK VAGY LŐSZERNEK MINŐSÜLŐ ESZKÖZÖK

UN-szám

Megnevezés és leírás

Osztály/Alosztály

Glosszárium (csak tájékoztatásul)

G. csoport

0009

Lőszer, gyújtó hatású, robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel vagy anélkül

1.2 G

Lőszer

Gyűjtőfogalom, elsősorban katonai felhasználású eszközökre vonatkozik, azaz valamennyi típusú bombára, gránátra, rakétára, aknára, lövedékre és egyéb hasonló eszközre.

Lőszer, gyújtóhatású

Gyújtóanyagot tartalmazó lőszer. Amennyiben a gyújtóanyag maga nem robbanóanyag, akkor a lőszer a következő alkotórészekből is tartalmaz egyet vagy többet: hajtótöltet gyutaccsal és indítótöltettel; gyújtók robbanó- vagy kidobótöltettel.

0010

Lőszer, gyújtó hatású, robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel vagy anélkül

1.3 G

Lásd a 0009-es UN számot.

0015

Lőszer, füstképző, robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel vagy anélkül

1.2 G

Lőszer, füstképző

Olyan lőszerek, amelyek füstképző anyagokat tartalmaznak. Amennyiben a füstképző anyag maga nem robbanóanyag, akkor a lőszer a következő alkotórészekből is tartalmaz egyet vagy többet: hajtótöltet gyutaccsal és indítótöltettel; gyújtók robbanó- vagy kidobótöltettel.

0016

Lőszer, füstképző, robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel vagy anélkül

1.3 G

Lásd a 0015-ös UN számot.

0018

Lőszer, könnyeztető hatású, robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel

1.2 G

Lőszer, könnyeztető hatású, robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel

Könnyeztető anyagot tartalmazó lőszerek. Olyan lőszerek, amelyek könnyeztető anyagot tartalmaznak. A következő alkotórészekből is tartalmaznak egyet vagy többet: pirotechnikai anyag; hajtótöltet gyutaccsal és indítótöltettel; gyújtók robbanó- vagy kidobótöltettel.

0019

Lőszer, könnyeztető hatású, robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel

1.3 G

Lásd a 0018-as UN számot.

0039

Bombák, villanófénytöltettel

1.2 G

Bombák

Ezek olyan robbanóanyagot tartalmazó tárgyak, amelyeket légi járművekről dobnak le, hogy rövid ideig ható, intenzív fényforrásul szolgáljanak fényképészeti célokra. Villanóanyag-töltetet tartalmaznak.

0049

Villanófénypatronok

1.1 G

Villanófénypatronok

Ezek a tárgyak házból, gyújtóelemből és villanóporkészletből állnak. Minden alkotórész egyetlen, kilövésre kész tárggyá van egyesítve.

0050

Villanófénypatronok

1.3 G

Lásd a 0049-es UN számot.

0054

Jelzőpatronok

1.3 G

Jelzőpatronok

Ezek a tárgyak arra valók, hogy színes fényjeleket vagy más jeleket adjanak jelzőpisztolyból vagy egyéb eszközből kilőve.

0066

Gyújtózsinór

1.4G

Gyújtózsinór

Ez a tárgy vagy fekete lőporral vagy más, gyorsan égő pirotechnikai keverékkel bevont textilszálakból készül, amely szálak hajlékony tömlőben vannak, vagy fekete lőporbélből áll, amely hajlékony szövött textilburkolattal van körülvéve. A gyújtózsinór teljes hosszúsága mentén előrehaladó nyílt lánggal ég, és a gyújtás átvitelére használatos valamely gyújtókészüléktől töltetre vagy gyújtószerkezetre.

0092

Világítótestek, földi

1.3 G

Világítótestek Ezek a tárgyak pirotechnikai anyagot tartalmaznak, és a földön megvilágításra, jelzésre, megjelölésre vagy figyelmeztetésre használatosak.

0093

Világítótestek, légi

1.3 G

Lásd a 0092-es UN számot.

0101

Gyújtó, nem robbanó

1.3 G

Gyújtó (Fuse/Fuze)

Bár e két szó eredete azonos (a francia fusée, fusil), és gyakran úgy tartják, hogy csak az írásmódjuk különbözik, érdemes fenntartani azt az egyezményes értelmezést, amely szerint a „fuse” szó (gyújtózsinór) zsinórszerű gyújtóeszközt jelent, míg a „fuze” szó (gyutacs) jelentése: lőszerben használt eszköz, amely mechanikai, elektromos, kémiai vagy hidrosztatikus összetevőket foglal magában, amelyek célja a robbantó vagy gyújtóláncban a deflagráció vagy robbanás kiváltása.

Pillanatgyújtók, nem robbanó (quickmatch)

Ezek a tárgyak pamutszálakból állnak, amelyek fekete lőporral vannak impregnálva (quickmatch). Nyílt lánggal égnek, és tűzijátéktestek stb. gyújtóláncaiban kerülnek alkalmazásra.

0103

Gyújtó, gyutacs, cső formájú, fémmel burkolt

1.4G

Gyújtó, gyutacs, cső formájú, fémmel burkolt

Deflagráló robbanóanyagot tartalmazó fémcsőből álló eszköz.

0171

Lőszer, világító hatású, robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel vagy anélkül

1.2 G

Lőszer, világító hatású, robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel vagy anélkül

Olyan lőszerek, amelyek intenzív fényforrásként szolgálhatnak valamely terület megvilágítására. A fogalom tartalmazza a világítógránátokat és világítólövedékeket, valamint a világítóbombákat és a célmegjelölő bombákat is.

0191

Jelzőtestek, kézi

1.4 G

Jelzés céljából tervezett eszköz.

0192

Vasúti durrantyúk

1.1 G

Lásd a 0191-es UN számot.

0194

Vészjelzők, tengeri

1.1 G

Lásd a 0191-es UN számot.

0195

Vészjelzők, tengeri

1.3 G

Lásd a 0191-es UN számot.

0196

Füstjelzők

1.1 G

Lásd a 0191-es UN számot.

0197

Füstjelzők

1.4 G

Lásd a 0191-es UN számot.

0212

Nyomjelzők lőszerekhez

1.3 G

Nyomjelzők lőszerekhez

Ezek olyan zárt tárgyak, amelyek pirotechnikai anyagot tartalmaznak, és arra szolgálnak, hogy a lövedékek röppályáját láthatóvá tegyék.

0254

Lőszer, világító hatású, robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel vagy anélkül

1.3 G

Lásd a 0171-es UN számot.

0297

Lőszer, világító hatású, robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel vagy anélkül

1.4G

Lásd a 0254-es UN számot.

0299

Bombák, villanófénytöltettel

1.3 G

Lásd a 0039-es UN számot.

0300

Lőszer, gyújtó hatású, robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel vagy anélkül

1.4G

Lásd a 0009-es UN számot.

0301

Lőszer, könnyeztető hatású, robbanó-, kidobótöltettel

1.4 G

Lásd a 0018-as UN számot.

0303

Lőszer, füstképző, robbanó- vagy kidobótöltettel vagy anélkül

1.4 G

Lásd a 0015-ös UN számot.

0306

Nyomjelzők lőszerekhez

1.4 G

Lásd a 0212-es UN számot.

0312

Jelzőpatronok

1.4G

Jelzőpatronok

Ezek a tárgyak arra valók, hogy színes fényjeleket vagy más jeleket adjanak jelzőpisztolyból vagy egyéb eszközből kilőve.

0313

Füstjelzők

1.2 G

Lásd a 0195-ös UN számot.

0318

Gránátok, gyakorló, kézi- vagy fegyvergránátok

1.3 G

Gránátok, gyakorló, kézi- vagy fegyvergránátok

Kézből történő hajításra vagy fegyverből való kilövésre szolgálnak. Magában foglal gyakorlógránátot, kézi- vagy fegyvergránátot.

0319

Gyutacscsövek, gyutacsszelencék

1.3 G

Gyutacscsövek, gyutacsszelencék

Primer robbanóanyagból és deflagráló robbanóanyagból, pl. fekete lőporból álló kiegészítő töltetet tartalmazó tárgyak. A lövegekhez való lövedék hüvelyében levő töltet indításához használják.

0320

Gyutacscsövek, gyutacsszelencék

1.4 G

Lásd a 0319-es UN számot.

0333

Tűzijátéktestek

1.1 G

Tűzijátéktestek

Olyan pirotechnikai tárgyak, amelyek szórakoztatási célokra használatosak.

0334

Tűzijátéktestek

1.2 G

Lásd a 0333-as UN számot.

0335

Tűzijátéktestek

1.3 G

Lásd a 0333-as UN számot.

0336

Tűzijátéktestek

1.4 G

Lásd a 0333-as UN számot.

0362

Gyakorlólőszer

1.4G

Gyakorlólőszer

Olyan lőszer, amely nem tartalmaz fő robbanótöltetet, de tartalmaz szétvető- vagy kidobótöltetet. A lőszer rendszerint gyutacsot és hajtótöltetet is tartalmaz.

0363

Próbalőszer

1.4G

Próbalőszer

Olyan lőszer, amely pirotechnikai anyagot tartalmaz, és új lőszer, fegyverrész vagy fegyverrendszer működőképességének és hatásosságának vizsgálatára való.

0372

Gránátok, gyakorló, kézi- vagy fegyvergránátok

1.2 G

Lásd a 0318-as UN számot.

0373

Jelzőtestek, kézi

1.4 S

Lásd a 0191-es UN számot.

0403

Világítótestek, légi

1.4 G

Lásd a 0092-es UN számot.

0418

Világítótestek, földi

1.2 G

Lásd a 0092-es UN számot.

0419

Világítótestek, földi

1.1 G

Lásd a 0092-es UN számot.

0420

Világítótestek, légi

1.1 G

Lásd a 0092-es UN számot.

0421

Világítótestek, légi

1.2 G

Lásd a 0092-es UN számot.

0424

Lövedékek, inert, nyomjelzővel

1.3 G

Lövedékek

Olyan tárgyak, mint pl. a gránátok vagy golyók, amelyeket ágyúból vagy más lövegből, puskákból vagy más kézifegyverből lőnek ki. Lehetnek inertek, nyomjelzővel vagy anélkül, tartalmazhatnak szétvető- vagy kidobótöltetet vagy robbanótöltetet. A meghatározás magában foglalja a következőket: lövedék, inert, nyomjelzővel lövedék szétvető- vagy kidobótöltettel; lövedék robbanótöltettel.

0425

Lövedékek, inert, nyomjelzővel

1.4 G

Lásd a 0424-es UN számot.

0428

Pirotechnikai tárgyak műszaki célokra

1.1 G

Pirotechnikai tárgyak műszaki célokra

Olyan tárgyak, amelyek pirotechnikai anyagot tartalmaznak, és műszaki célokra használatosak, pl. hőfejlesztésre, gázfejlesztésre vagy színházi hatások elérésére. A meghatározás nem tartalmazza a következő, e jegyzékben külön felsorolt eszközöket: mindenféle lőszer; jelzőpatronok; kábelvágó szerkezet robbanóanyaggal; tűzijátéktestek; világítótestek, légi; világítótestek, földi; kioldószerkezetek, robbanóanyag-tartalmúak; robbanószegecsek; jelzőtestek, kézi; vészjelzők; vasúti durrantyúk; füstjelzők.

0429

Pirotechnikai tárgyak műszaki célokra

1.2 G

Lásd a 0428-as UN számot.

0430

Pirotechnikai tárgyak műszaki célokra

1.3 G

Lásd a 0428-as UN számot.

0431

Pirotechnikai tárgyak műszaki célokra

1.4 G

Lásd a 0428-as UN számot.

0434

Lövedékek, robbanó- vagy kidobótöltettel

1.2 G

Lövedékek

Olyan tárgyak, mint pl. a gránátok vagy golyók, amelyeket ágyúból vagy más lövegből, puskákból vagy más kézifegyverből lőnek ki. Lehetnek inertek, nyomjelzővel vagy anélkül, tartalmazhatnak szétvető- vagy kidobótöltetet vagy robbanótöltetet. A meghatározás magában foglalja a következőket: lövedék, inert, nyomjelzővel; lövedék szétvető- vagy kidobótöltettel; lövedék robbanótöltettel.

0435

Lövedékek, robbanó- vagy kidobótöltettel

1.4 G

Lásd a 0434-es UN számot.

0452

Gránátok, gyakorló, kézi- vagy fegyvergránátok

1.4 G

Lásd a 0372-es UN számot.

0487

Füstjelzők

1.3 G

Lásd a 0194-es UN számot.

0488

Gyakorlólőszer

1.3 G

Gyakorlólőszer

Olyan lőszer, amely nem tartalmaz fő robbanótöltetet, de tartalmaz szétvető- vagy kidobótöltetet. A lőszer rendszerint gyutacsot és hajtótöltetet is tartalmaz. A meghatározás nem tartalmazza a következő, e jegyzékben külön felsorolt eszközöket: gyakorlógránátok.

0492

Vasúti durrantyúk

1.3 G

Lásd a 0194-es UN számot.

0493

Vasúti durrantyúk

1.4 G

Lásd a 0194-es UN számot.

0503

Légzsákfelfúvók, vagy légzsákmodul, vagy biztonságiöv előfeszítők

1.4G

 

S. csoport

0110

Gránátok, gyakorló, kézi- vagy fegyvergránátok

1.4 S

Lásd a 0318-as UN számot.

0193

Vasúti durrantyúk

1.4 S

Lásd a 0194-es UN számot.

0337

Tűzijátéktestek

1.4 S

Lásd a 0334-es UN számot.

0345

Lövedékek, inert, nyomjelzővel

1.4S

Lövedékek

Olyan tárgyak, mint pl. a gránátok vagy golyók, amelyeket ágyúból vagy más lövegből, puskákból vagy más kézifegyverből lőnek ki. Lehetnek inertek, nyomjelzővel vagy anélkül, tartalmazhatnak szétvető- vagy kidobótöltetet vagy robbanótöltetet.

0376

Gyutacscsövek, gyutacsszelencék

1.4 S

Lásd a 0319-es UN számot.

0404

Világítótestek, légi

1.4 S

Lásd a 0092-es UN számot.

0405

Jelzőpatronok

1.4S

Jelzőpatronok

Ezek a tárgyak arra valók, hogy színes fényjeleket vagy más jeleket adjanak jelzőpisztolyból vagy egyéb eszközből kilőve.

0432

Pirotechnikai tárgyak műszaki célokra

1.4 S

 


II. MELLÉKLET

ALAPVETŐ BIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEK

I.   Általános követelmények

1.

Minden robbanóanyagot úgy kell megtervezni, gyártani és szállítani, hogy használata során a lehető legkisebb kockázatot jelentse az emberi életre és egészségre, és a szokásos, előrelátható feltételek között – különös tekintettel a biztonsági előírásokra és normákra – megelőzze a vagyontárgyak és a környezet károsodását.

2.

A lehető legnagyobb biztonság és megbízhatóság elérése érdekében minden robbanóanyagnak meg kell felelnie a gyártó által meghatározott teljesítményjellemzőknek.

3.

Minden robbanóanyagot úgy kell megtervezni és gyártani, hogy hulladék formájában a megfelelő műszaki eljárások alkalmazásával a lehető legkisebb hatást gyakorolja a környezetre.

II.   Különleges követelmények

1.   Legalább a következő információkat és tulajdonságokat kell – amennyiben releváns – tekintetbe venni vagy megvizsgálni:

a)

a tervezés és a jellemző tulajdonságok, beleértve a kémiai összetételt, a homogenitás fokát és adott esetben a méreteket és a szemcsenagyság eloszlását;

b)

a robbanóanyag fizikai és kémiai stabilitása minden olyan környezeti feltétel között, amelynek ki lehet téve;

c)

ütésre és dörzsölésre való érzékenység;

d)

az egyes összetevők összeférhetősége, fizikai és kémiai stabilitásukra tekintettel;

e)

a robbanóanyag kémiai tisztasága;

f)

a robbanóanyag vízálló képessége, amennyiben párás vagy nedves körülmények közötti felhasználásra szánják, és amennyiben biztonságára vagy megbízhatóságára a víz kedvezőtlen hatást gyakorolhat;

g)

alacsony vagy magas hőmérséklettel szembeni ellenálló képesség, amennyiben a robbanóanyagot hőmérsékleti körülmények közötti tárolásra és felhasználásra szánják, és biztonságára vagy megbízhatóságára a robbanóanyag egészének vagy egy összetevőjének hűtése vagy hevítése kedvezőtlen hatást gyakorolhat;

h)

a robbanóanyag alkalmassága veszélyes környezetben (például sújtólég, forró tömegek) történő felhasználásra, amennyiben ilyen körülmények közötti felhasználásra szánják;

i)

biztonsági jellemzők a korai vagy nem szándékolt gyújtás vagy gyulladás megelőzésére;

j)

a megfelelő elhelyezés és működés a robbanóanyag rendeltetésszerű használata során;

k)

megfelelő utasítások, és amennyiben szükséges, jelölések a biztonságos kezelésre, tárolásra, felhasználásra és megsemmisítésre vonatkozóan;

l)

a robbanóanyagnak, csomagolásának vagy más összetevőjének a tárolás alatt, a gyártó által meghatározott felhasználhatósági idő lejártáig bekövetkező elváltozásokkal szembeni ellenálló képessége;

m)

a robbanóanyag megbízható és biztonságos működéséhez szükséges összes eszköz és kellék meghatározása.

2.   Minden robbanóanyagot valósághű körülmények között kell vizsgálni. Amennyiben ez laboratóriumban nem lehetséges, a vizsgálatot olyan körülmények között kell végrehajtani, amilyenek között a robbanóanyagot használni fogják.

3.   A robbanóanyagok csoportjaival szemben támasztott követelmények:

3.1.

A robbanóanyagok a következő követelményeknek is megfelelnek:

a)

a gyújtás javasolt módszerének biztosítania kell a robbanóanyagok biztonságos, megbízható és teljes robbanását, illetve amennyiben szükséges, elégését. A fekete lőpor esetében az elégés képességét kell ellenőrizni;

b)

a töltényes robbanóanyagok esetében a robbanásnak biztonságosan és megbízhatóan kell végigfutnia a tölteteken;

c)

a föld alatti használatra szánt robbanóanyagok által termelt füst csak olyan mennyiségben tartalmazhat szén-monoxidot, nitrózus gázokat, más gázokat, gőzöket és lebegő szilárd részecskéket, hogy azok a szokásos üzemi körülmények között ne károsítsák az egészséget.

3.2.

A robbanó gyújtózsinórok, biztonsági és egyéb gyújtózsinórok, valamint lökéshullámcsövek a következő követelményeknek is megfelelnek:

a)

a gyújtózsinórok, biztonsági és egyéb gyújtózsinórok, valamint lökéshullámcsövek burkolatának megfelelő mechanikai szilárdsággal kell rendelkeznie, és megfelelően védenie kell a robbanóanyag-töltetet a szokásos mechanikai hatásoktól;

b)

a biztonsági gyújtózsinór égésidejének paramétereit meg kell adni, és megbízhatóan be kell tartani;

c)

a robbanó gyújtózsinóroknak alkalmasnak kell lenniük a megbízható gyújtásra, elégséges gyújtóképességgel kell rendelkezniük, és a tárolás tekintetében még különleges környezeti viszonyok között is meg kell felelniük a követelményeknek.

3.3.

A gyutacsok (beleértve a késleltető gyutacsokat) a következő követelményeknek is megfelelnek:

a)

a gyutacsoknak mindenféle előre látható felhasználási körülmény között megbízhatóan kell gyújtaniuk azt a robbanóanyagot, amelynek indításához tervezték őket;

b)

a robbanó gyújtózsinórok késleltetői megbízhatóan legyenek indíthatók;

c)

a gyújtóképességet a nedvesség nem befolyásolhatja hátrányosan;

d)

a késleltetett gyutacs késleltetési idejének annyira egyformának kell lennie, hogy biztosítsa az egymást követő fokozatok közötti késleltetési idők átfedése valószínűségének elhanyagolhatóságát;

e)

az elektromos gyutacsok elektromos jellemzőit (pl. a robbanást nem okozó feszültség, ellenállás) a csomagoláson fel kell tüntetni;

f)

az elektromos gyutacsok vezetékeinek, rendeltetésüket figyelembe véve, megfelelő szigeteléssel és mechanikus szilárdsággal kell rendelkezniük, beleértve a gyutacsokhoz való rögzítést.

3.4.

A hajtóanyagok és rakéta-hajtóanyagok a következő követelményeknek is megfelelnek:

a)

ezek az anyagok a rendeltetésszerű használat során nem robbanhatnak fel;

b)

amennyiben szükséges, a hajtóanyagokat (pl. a nitrocellulóz alapúakat) bomlás ellen védeni kell;

c)

a préselt vagy öntött formájú szilárd rakéta-hajtóanyagok nem tartalmazhatnak nem szándékolt, működésükre veszélyes hatást gyakorló repedéseket vagy gázbuborékokat.


III. MELLÉKLET

A MEGFELELŐSÉG ÉRTÉKELÉSÉRE VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

B.   MODUL

EU-típusvizsgálat

1.

Az EU-típusvizsgálat a megfelelőségértékelési eljárásnak azon része, amelynek keretében a bejelentett szervezet megvizsgálja a robbanóanyag műszaki tervezését, valamint ellenőrzi és tanúsítja, hogy a robbanóanyag műszaki tervezése megfelel ezen irányelv rá vonatkozó követelményeinek.

2.

Az EU-típusvizsgálatot úgy kell elvégezni, hogy értékelik a robbanóanyag megfelelő műszaki tervezését a műszaki dokumentáció és a 3. pontban említett alátámasztó bizonyítékok vizsgálata, valamint a teljes terméknek (a gyártási típus és a tervezési típus kombinációjának) a tervezett termelést képviselő valamely mintadarabjának vizsgálata révén.

3.

A gyártó az EU-típusvizsgálatra vonatkozó kérelmet egyetlen, általa megválasztott bejelentett szervezethez nyújtja be.

A kérelem az alábbiakat tartalmazza:

a)

a gyártó neve és címe és, amennyiben a kérelmező meghatalmazott képviselője nyújtja be, az ő neve és címe is;

b)

írásos nyilatkozat arról, hogy a kérelmet más bejelentett szervezethez nem nyújtották be;

c)

a műszaki dokumentáció. A műszaki dokumentációnak lehetővé kell tennie annak értékelését, hogy a robbanóanyag megfelel-e ezen irányelv alkalmazandó követelményeinek, és tartalmaznia kell a kockázat(ok) megfelelő elemzését és értékelését. A műszaki dokumentáció meghatározza az alkalmazandó követelményeket, és – az értékelés szempontjából szükséges mértékben – ismerteti a robbanóanyag tervét, gyártását és működését. A műszaki dokumentáció, amennyiben alkalmazható, legalább az alábbiakat tartalmazza:

i.

a robbanóanyag általános leírása;

ii.

az összetevők, részegységek, áramkörök stb. tervezési és gyártási rajzai és tervei;

iii.

a robbanóanyag e rajzainak és terveinek, valamint működésmódjának megértéséhez szükséges leírások és magyarázatok;

iv.

a részben vagy egészben alkalmazott olyan harmonizált szabványok jegyzéke, amelyek hivatkozásait az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétették, illetve azon esetekben, ahol ezeket a harmonizált szabványokat nem alkalmazzák, azoknak a megoldásoknak a leírása, amelyeket ezen irányelv alapvető biztonsági követelményeinek teljesítése érdekében alkalmaztak, az egyéb alkalmazott vonatkozó műszaki leírásokat is ideértve. A csak részben alkalmazott harmonizált szabványok esetén a műszaki dokumentációban fel kell tünteti, hogy mely részeket alkalmazták;

v.

az elvégzett tervezési számítások, vizsgálatok stb. eredményei;

vi.

a vizsgálati jegyzőkönyvek;

d)

a tervezett termelés tekintetében reprezentatív mintadarabok. A bejelentett szervezet további mintadarabokat is kérhet, ha ez a vizsgálati program elvégzéséhez szükséges;

e)

a műszaki tervezésnél alkalmazott megoldás megfelelőségét alátámasztó bizonyíték. Ennek az alátámasztó bizonyítéknak minden alkalmazott dokumentumot fel kell sorolnia, különösen akkor, ha a vonatkozó harmonizált szabványokat nem teljes egészükben alkalmazták. Az alátámasztó bizonyítéknak, amennyiben szükséges, tartalmaznia kell a gyártó megfelelő laboratóriumában vagy a gyártó nevében és felelősségére egy másik vizsgálati laborban az egyéb vonatkozó műszaki előírásokkal összhangban elvégzett vizsgálatok eredményeit.

4.

A bejelentett szervezet:

A robbanóanyag esetében:

4.1.

megvizsgálja a műszaki dokumentációt és a műszaki tervezés megfelelőségének értékelésére szolgáló bizonyítékot.

A mintadarab(ok) esetében:

4.2.

ellenőrzi, hogy a mintadarab(ok) gyártása a műszaki dokumentációban leírtak szerint történt-e, továbbá megállapítja, melyek azok az összetevők, amelyeket a vonatkozó harmonizált szabványok alkalmazandó rendelkezéseinek megfelelően terveztek meg, és melyek azok az összetevők, amelyeket az egyéb vonatkozó műszaki előírásokkal összhangban terveztek meg;

4.3.

elvégzi vagy elvégezteti azokat a megfelelő vizsgálatokat és teszteket, amelyekkel ellenőrzi, hogy ahol a gyártó úgy döntött, hogy alkalmazza a vonatkozó harmonizált szabványok szerinti megoldásokat, azokat megfelelően alkalmazta;

4.4.

elvégzi vagy elvégezteti a megfelelő vizsgálatokat és teszteket annak ellenőrzése érdekében, hogy amennyiben nem a vonatkozó harmonizált szabványokban szereplő megoldásokat alkalmazták, a gyártó által elfogadott megoldások – beleértve az alkalmazott egyéb vonatkozó műszaki előírásokban szereplőket is – teljesítik-e ezen irányelv megfelelő alapvető biztonsági követelményeit;

4.5.

megállapodik a gyártóval a vizsgálatok és tesztek elvégzésének helyszínéről.

5.

A bejelentett szervezet elkészíti a 4. ponttal összhangban vállalt tevékenységeket és azok eredményeit rögzítő értékelő jelentést. Bejelentő hatóságokkal szembeni kötelezettségeinek sérelme nélkül a bejelentett szervezet e jelentés – részleges vagy teljes – tartalmát kizárólag a gyártó hozzájárulásával teszi közzé.

6.

Amennyiben a típus megfelel ezen irányelv az érintett robbanóanyagra alkalmazandó követelményeinek, a bejelentett szervezet EU-típusvizsgálati tanúsítványt állít ki a gyártó számára. Ez a tanúsítvány tartalmazza a gyártó nevét és címét, a vizsgálat eredményeit, érvényességének (esetleges) feltételeit és a jóváhagyott típus azonosításához szükséges adatokat. Az EU-típusvizsgálati tanúsítványnak egy vagy több melléklete is lehet.

Az EU-típusvizsgálati tanúsítvány és mellékletei minden olyan vonatkozó információt tartalmaznak, amelyek alapján értékelni lehet, hogy a gyártott robbanóanyag megfelel-e a vizsgált típusnak, továbbá amelyek lehetővé teszik az üzemelés közbeni ellenőrzést.

Amennyiben a típus nem felel meg ezen irányelv alkalmazandó követelményeinek, a bejelentett szervezet visszautasítja az EU-típusvizsgálati tanúsítvány kiállítását, és a visszautasítás részletes indokolása mellett tájékoztatja erről a kérelmezőt.

7.

A bejelentett szervezet a tudomány általánosan elismert jelenlegi állásának valamennyi olyan változásáról tájékozódik, amely azt jelzi, hogy a jóváhagyott típus a továbbiakban nem felelhet meg ezen irányelv alkalmazandó követelményeinek, és meghatározza, hogy ezek a változások további vizsgálatot igényelnek-e. Amennyiben igen, a bejelentett szervezet tájékoztatja erről a gyártót.

A gyártó értesíti az EU-típusvizsgálati tanúsítvánnyal kapcsolatos műszaki dokumentációt őrző bejelentett szervezetet a jóváhagyott típus minden olyan módosításáról, amely befolyásolhatja a robbanóanyagnak az ezen irányelvben szereplő alapvető biztonsági követelményeknek való megfelelőségét vagy a tanúsítvány érvényességének feltételeit. Az ilyen módosítások az eredeti EU-típusvizsgálati tanúsítvány kiegészítésének formájában további jóváhagyást igényelnek.

8.

Mindegyik bejelentett szervezet tájékoztatja bejelentő hatóságát az általa kibocsátott vagy visszavont EU-típusvizsgálati tanúsítványokról és/vagy ezek kiegészítéseiről, továbbá – rendszeres időközönként vagy kérésre – bejelentő hatósága rendelkezésére bocsátja az ilyen visszautasított, felfüggesztett vagy más módon korlátozott tanúsítványok és/vagy kiegészítések jegyzékét.

Minden bejelentett szervezet tájékoztatja a többi bejelentett szervezetet az ilyen, általa visszautasított, visszavont, felfüggesztett vagy más módon korlátozott EU-típusvizsgálati tanúsítványokról és/vagy kiegészítésekről, továbbá kérésre az általa kiadott tanúsítványokról és/vagy kiegészítésekről.

Kérésre a Bizottság, a tagállamok és a többi bejelentett szervezet rendelkezésére bocsátható az EU-típusvizsgálati tanúsítványok és/vagy kiegészítéseik egy példánya. Kérésre a Bizottság és a tagállamok megkaphatják a műszaki dokumentáció és a bejelentett szervezet által végzett vizsgálatok eredményeinek egy példányát. A bejelentett szervezet a tanúsítvány érvényességének végéig megőrzi az EU-típusvizsgálati tanúsítvány, illetve az ilyen tanúsítvány mellékleteinek és kiegészítéseinek egy példányát, valamint a gyártó által benyújtott dokumentációt tartalmazó műszaki dokumentációt.

9.

A gyártó a robbanóanyag forgalomba hozatalát követő tíz éven keresztül elérhetővé teszi a nemzeti hatóságok számára az EU-típusvizsgálati tanúsítványnak, a tanúsítvány mellékleteinek és kiegészítéseinek egy példányát, valamint a műszaki dokumentációt.

10.

A gyártó meghatalmazott képviselője is benyújthatja a 3. pontban említett kérelmet, és teljesítheti a 7. és a 9. pontban meghatározott kötelezettségeket, amennyiben ez szerepel a megbízásban.

C2.   MODUL

A belső gyártásellenőrzésen és a véletlenszerű időközönként végzett, felügyelt termékvizsgálaton alapuló típusmegfelelőség

1.   A belső gyártásellenőrzésen és véletlenszerű időközönként végzett, felügyelt termékvizsgálaton alapuló típusmegfelelőség a megfelelőségértékelési eljárás azon része, amellyel a gyártó eleget tesz a 2., 3. és a 4. pontban megállapított kötelezettségeknek, továbbá saját felelősségére biztosítja és kijelenti, hogy a szóban forgó robbanóanyagok megfelelnek az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak, és eleget tesznek ezen irányelv rájuk vonatkozó követelményeinek.

2.   Gyártás

A gyártó minden szükséges intézkedést meghoz annak érdekében, hogy a gyártási eljárás és ennek figyelemmel kísérése biztosítsa, hogy a gyártott robbanóanyagok megfelelnek az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak és ezen irányelv követelményeinek.

3.   Termékellenőrzés

A gyártó által választott bejelentett szervezet a robbanóanyagra irányuló belső termékellenőrzés minőségének ellenőrzése érdekében a szervezet által meghatározott véletlenszerű időközönként termékellenőrzést végez vagy végeztet, figyelembe véve többek között a robbanóanyagok technológiai összetettségét és a termelési mennyiséget. A bejelentett szervezet által a forgalomba hozatal előtt a helyszínen a végtermékekből vett megfelelő mintát meg kell vizsgálni, és el kell rajta végezni a harmonizált szabványok vonatkozó részeiben meghatározott megfelelő vizsgálatokat és/vagy az egyéb vonatkozó műszaki előírásokban meghatározott, ezekkel egyenértékű vizsgálatokat annak ellenőrzése érdekében, hogy a robbanóanyag megfelel-e az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak és ezen irányelv vonatkozó követelményeinek. Abban az esetben, ha a minta nem felel meg az elfogadható minőségi szintnek, a bejelentett szervezet megteszi a szükséges intézkedéseket.

Az alkalmazandó elfogadási mintavételezési eljárás célja annak meghatározása, hogy a robbanóanyag gyártási eljárása elvégezhető-e az elfogadható határértékeken belül, a robbanóanyag megfelelőségének biztosítása érdekében.

A gyártó a bejelentett szervezet felelőssége mellett a gyártási eljárás során feltünteti a bejelentett szervezet azonosító számát.

4.   CE-jelölés és EU-megfelelőségi nyilatkozat

4.1.

A gyártó az ezen irányelvben előírtak szerint minden olyan robbanóanyagon feltünteti a CE-jelölést, amely megfelel az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak, és amely eleget tesz ezen irányelv alkalmazandó követelményeinek.

4.2.

A gyártó a robbanóanyag mindegyik típusára vonatkozóan írásos EU-megfelelőségi nyilatkozatot készít, és azt a robbanóanyag forgalomba hozatala után tíz évig a nemzeti hatóságok számára elérhetővé teszi. Az EU-megfelelőségi nyilatkozat azonosítja a robbanóanyag-típust, amelyre vonatkozóan elkészítették.

Az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy másolatát az érintett hatóság kérésére hozzáférhetővé kell tenni.

5.   Meghatalmazott képviselő

A gyártónak a 4. pontban meghatározott kötelezettségei a gyártó nevében és felelősségére eljáró meghatalmazott képviselője révén is teljesíthetőek, amennyiben ez szerepel a megbízásban.

D.   MODUL

A gyártási folyamat minőségbiztosításán alapuló típusmegfelelőség

1.   A gyártási folyamat minőségbiztosításán alapuló típusmegfelelőség a megfelelőségértékelési eljárásnak az a része, amellyel a gyártó eleget tesz a 2. és az 5. pontban foglalt kötelezettségeknek, továbbá biztosítja, és saját kizárólagos felelősségére kijelenti, hogy az érintett robbanóanyagok megfelelnek az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak, és eleget tesznek ezen irányelv rájuk vonatkozó követelményeinek.

2.   Gyártás

A gyártó a 3. pontban meghatározott módon jóváhagyott minőségbiztosítási rendszert működtet az érintett robbanóanyagok gyártása, végső ellenőrzése és tesztelése céljából, és a gyártót a 4. pontban meghatározott módon felügyelik.

3.   Minőségbiztosítási rendszer

3.1.

A gyártó az általa választott bejelentett szervezetnél az érintett robbanóanyagokkal kapcsolatban kérelmezi minőségbiztosítási rendszere értékelését.

A kérelem az alábbiakat tartalmazza:

a)

a gyártó neve és címe és, amennyiben a kérelmet meghatalmazott képviselő nyújtja be, az ő neve és címe is;

b)

írásos nyilatkozat arról, hogy a kérelmet más bejelentett szervezethez nem nyújtották be;

c)

a tervezett robbanóanyag-kategóriára vonatkozó összes lényeges információ;

d)

a minőségbiztosítási rendszer dokumentációja;

e)

a jóváhagyott típus műszaki dokumentációja és az EU-típusvizsgálati tanúsítvány egy példánya.

3.2.

A minőségbiztosítási rendszer biztosítja, hogy a robbanóanyagok megfelelnek az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak, és ezen irányelv rájuk vonatkozó követelményeinek.

A gyártó által alkalmazott összes elemet, követelményt és rendelkezést rendszerezett és áttekinthető módon írásbeli intézkedések, eljárások és utasítások formájában kell dokumentálni. A minőségbiztosítási rendszer dokumentációja lehetővé teszi a minőségbiztosítási programok, tervek, kézikönyvek és feljegyzések egységes értelmezését.

Különösen a következők pontos leírását tartalmazza:

a)

a minőségügyi célkitűzések, szervezeti felépítés, a vezetőség feladatai és hatásköre a termékminőséget illetően;

b)

az ezeknek megfelelő gyártási, minőség-ellenőrzési és minőségbiztosítási módszerek, eljárások és módszeres intézkedések, amelyeket használni fognak;

c)

a gyártás előtt, alatt és után végzendő vizsgálatok és tesztek, valamint ezek elvégzésének gyakorisága;

d)

a minőségügyi feljegyzések, mint például az ellenőrzési jelentések és vizsgálati adatok, kalibrációs adatok, az érintett személyzet képesítéséről szóló jelentések stb.;

e)

a kívánt termékminőség elérésének és a minőségbiztosítási rendszer hatékony működésének megfigyelését szolgáló eszközök.

3.3.

A bejelentett szervezet értékeli a minőségbiztosítási rendszert annak megállapítása érdekében, hogy megfelel-e a 3.2. pontban említett követelményeknek.

A vonatkozó harmonizált szabvány megfelelő előírásait teljesítő minőségbiztosítási rendszer elemei tekintetében a bejelentett szervezet vélelmezi az ezeknek a követelményeknek való megfelelést.

A minőségirányítási rendszerekkel kapcsolatos tapasztalatok mellett az értékelést végző csoportban legalább egy olyan tag van, aki tapasztalattal rendelkezik az érintett termékterület és terméktechnológia értékelése terén, és ismeri ezen irányelv alkalmazandó követelményeit. Az ellenőrzés részét képezi a gyártó telephelyén tett értékelő látogatás. Az auditcsoport felülvizsgálja a 3.1. pont e) alpontjában említett műszaki dokumentációt annak ellenőrzése érdekében, hogy a gyártó képes-e meghatározni ezen irányelv alkalmazandó követelményeit, és hogy el tudja-e végezni a szükséges vizsgálatokat a termék ezen irányelv követelményeinek való megfelelésének biztosítása tekintetében.

A határozatról értesíteni kell a gyártót. Az értesítés tartalmazza a vizsgálat következtetéseit és az indokolással ellátott értékelési döntést.

3.4.

A gyártó vállalja, hogy teljesíti a jóváhagyott minőségbiztosítási rendszerből eredő kötelezettségeit, továbbá hogy azt úgy tartja fenn, hogy megfelelő és hatékony maradjon.

3.5.

A gyártó folyamatosan tájékoztatja a minőségbiztosítási rendszert jóváhagyó bejelentett szervezetet a minőségbiztosítási rendszert érintő minden szándékolt változtatásról.

A bejelentett szervezet értékeli a javasolt módosításokat, és eldönti, hogy a módosított minőségbiztosítási rendszer továbbra is megfelel-e a 3.2. pontban említett követelményeknek, vagy újbóli értékelésre van szükség.

Döntéséről értesíti a gyártót. Az értesítés tartalmazza a vizsgálat következtetéseit és az indokolással ellátott értékelési döntést.

4.   A bejelentett szervezet feladatkörébe tartozó felügyelet

4.1.

A felügyelet célja annak biztosítása, hogy a gyártó megfelelően teljesítse a jóváhagyott minőségbiztosítási rendszerből eredő kötelezettségeket.

4.2.

A gyártó az értékelés céljából beengedi a bejelentett szervezetet a gyártás, ellenőrzés és vizsgálat, valamint a raktározás helyszíneire, és rendelkezésére bocsát minden szükséges információt, különösen az alábbiakat:

a)

a minőségbiztosítási rendszer dokumentációja;

b)

a minőségbiztosítási nyilvántartások, mint például az ellenőrzési jelentések és vizsgálati adatok, kalibrációs adatok és az érintett személyzet képesítéséről szóló jelentések stb.

4.3.

A bejelentett szervezet időszakos ellenőrzéseket végez, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a gyártó fenntartja és alkalmazza-e a minőségbiztosítási rendszert, továbbá ellenőrzési jelentést juttat el a gyártónak.

4.4.

Emellett a bejelentett szervezet váratlan látogatásokat is tehet a gyártónál. E látogatások alkalmával a bejelentett szervezet szükség esetén termékvizsgálatokat végezhet – vagy végeztethet – a minőségbiztosítási rendszer megfelelő működésének ellenőrzése céljából. A bejelentett szervezet erről a látogatásról jelentést juttat el a gyártónak, és ha vizsgálatokra került sor, vizsgálati jegyzőkönyvet is készít.

5.   CE-jelölés és EU-megfelelőségi nyilatkozat

5.1.

A gyártó minden olyan robbanóanyagon feltünteti a CE-jelölést és – a 3.1. pontban említett bejelentett szervezet felelősségére – a bejelentett szervezet azonosító számát, amely megfelel az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak, és amely eleget tesz ezen irányelv alkalmazandó követelményeinek.

5.2.

A gyártó a robbanóanyag mindegyik típusára vonatkozóan írásos EU-megfelelőségi nyilatkozatot készít, és azt a robbanóanyag forgalomba hozatala után tíz évig a nemzeti hatóságok számára elérhetővé teszi. Az EU-megfelelőségi nyilatkozat azonosítja azt a robbanóanyag-típust, amelyre vonatkozóan elkészítették.

Az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy példányát az érintett hatóság kérésére hozzáférhetővé kell tenni.

6.   A gyártó a robbanóanyag forgalomba hozatalának időpontjától számított tíz éven át a nemzeti hatóságok számára elérhetővé teszi a következőket:

a)

a 3.1. pontban említett dokumentáció;

b)

a 3.5. pontban említett jóváhagyott módosításra vonatkozó információ;

c)

a bejelentett szervezetnek a 3.5., 4.3. és 4.4. pontban említett határozatai és jelentései.

7.   Mindegyik bejelentett szervezet tájékoztatja bejelentő hatóságát a minőségbiztosítási rendszerek kiadott és visszavont jóváhagyásairól, továbbá – rendszeres időközönként vagy kérésre – elérhetővé teszi bejelentő hatósága számára a minőségbiztosítási rendszerek visszautasított, felfüggesztett vagy más módon korlátozott jóváhagyásainak jegyzékét.

Mindegyik bejelentett szervezet tájékoztatja a többi bejelentett szervezetet a minőségbiztosítási rendszerek általa visszautasított, felfüggesztett, visszavont vagy más módon korlátozott jóváhagyásáról, valamint – kérésre – a minőségbiztosítási rendszerek általa kiadott jóváhagyásáról.

8.   Meghatalmazott képviselő

A gyártónak a 3.1., a 3.5., az 5. és a 6. pontban meghatározott kötelezettségei a gyártó nevében és felelősségére eljáró meghatalmazott képviselője révén is teljesíthetőek, amennyiben ez szerepel a megbízásban.

E.   MODUL

A termék minőségbiztosításán alapuló típusmegfelelőség

1.   A termék minőségbiztosításán alapuló típusmegfelelőség a megfelelőségértékelési eljárásnak azon része, amellyel a gyártó eleget tesz a 2. és az 5. pontban megállapított kötelezettségeknek, továbbá biztosítja és saját kizárólagos felelősségére kijelenti, hogy az érintett robbanóanyagok megfelelnek az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak, és eleget tesznek ezen irányelv rájuk vonatkozó követelményeinek.

2.   Gyártás

A gyártó a 3. pontban meghatározott módon jóváhagyott minőségbiztosítási rendszert működtet az érintett robbanóanyagok végső ellenőrzése és tesztelése céljából; és a gyártót a 4. pontban meghatározott módon felügyelik.

3.   Minőségbiztosítási rendszer

3.1.

A gyártó az általa választott bejelentett szervezetnél az érintett robbanóanyagokkal kapcsolatban kérelmezi minőségbiztosítási rendszere értékelését.

A kérelem az alábbiakat tartalmazza:

a)

a gyártó neve és címe és, ha a kérelmet a meghatalmazott képviselő nyújtja be, az ő neve és címe is;

b)

írásos nyilatkozat arról, hogy a kérelmet más bejelentett szervezethez nem nyújtották be;

c)

a tervezett robbanóanyag-kategóriára vonatkozó összes lényeges információ;

d)

a minőségbiztosítási rendszer dokumentációja;

e)

a jóváhagyott típus műszaki dokumentációja és az EU-típusvizsgálati tanúsítvány egy példánya.

3.2.

A minőségbiztosítási rendszer biztosítja, hogy a robbanóanyagok megfeleljenek az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak és ezen irányelv alkalmazandó követelményeinek.

A gyártó által alkalmazott összes elemet, követelményt és rendelkezést rendszerezett és áttekinthető módon írásbeli intézkedések, eljárások és utasítások formájában kell dokumentálni. A minőségbiztosítási rendszer dokumentációja lehetővé teszi a minőségbiztosítási programok, tervek, kézikönyvek és feljegyzések egységes értelmezését.

Különösen a következők pontos leírását tartalmazza:

a)

a minőségbiztosítási célkitűzések, szervezeti felépítés, a vezetőség feladatai és hatásköre a termékminőséget illetően;

b)

a gyártás után elvégzendő vizsgálatok és tesztek;

c)

a minőségbiztosítási nyilvántartás, mint például az ellenőrzési jelentések és vizsgálati adatok, kalibrációs adatok, az érintett személyzet képesítéséről szóló jelentések stb.;

d)

a minőségbiztosítási rendszer hatékony működésének figyelemmel kísérésére szolgáló eszközök.

3.3.

A bejelentett szervezet értékeli a minőségbiztosítási rendszert annak megállapítása érdekében, hogy megfelel-e a 3.2. pontban említett követelményeknek.

A vonatkozó harmonizált szabvány megfelelő előírásait teljesítő minőségbiztosítási rendszer elemei tekintetében a bejelentett szervezet vélelmezi az ezeknek a követelményeknek való megfelelést.

A minőségirányítási rendszerekkel kapcsolatos tapasztalatok mellett az értékelést végző csoportban legalább egy olyan tag van, aki tapasztalattal rendelkezik az érintett termékterület és terméktechnológia értékelése terén, és ismeri ezen irányelv alkalmazandó követelményeit. Az ellenőrzés részét képezi a gyártó telephelyén tett értékelő látogatás. Az auditcsoport felülvizsgálja a 3.1. pont e) alpontjában említett műszaki dokumentációt annak ellenőrzése érdekében, hogy a gyártó képes-e meghatározni ezen irányelv alkalmazandó követelményeit, és hogy el tudja-e végezni a szükséges vizsgálatokat a termék ezen irányelv követelményeinek való megfelelésének biztosítása tekintetében.

A határozatról értesíteni kell a gyártót. Az értesítés tartalmazza a vizsgálat következtetéseit és az indokolással ellátott értékelési döntést.

3.4.

A gyártó vállalja, hogy teljesíti a jóváhagyott minőségbiztosítási rendszerből eredő kötelezettségeit, továbbá, hogy azt úgy tartja fenn, hogy megfelelő és hatékony maradjon.

3.5.

A gyártó folyamatosan tájékoztatja a minőségbiztosítási rendszert jóváhagyó bejelentett szervezetet a minőségbiztosítási rendszert érintő minden szándékolt változtatásról.

A bejelentett szervezet értékeli a javasolt módosításokat, és eldönti, hogy a módosított minőségbiztosítási rendszer továbbra is megfelel-e a 3.2. pontban említett követelményeknek, vagy újbóli értékelésre van szükség.

Döntéséről értesíti a gyártót. Az értesítés tartalmazza a vizsgálat következtetéseit és az indokolással ellátott értékelési döntést.

4.   A bejelentett szervezet feladatkörébe tartozó felügyelet

4.1.

A felügyelet célja annak biztosítása, hogy a gyártó megfelelően teljesítse a jóváhagyott minőségbiztosítási rendszerből eredő kötelezettségeket.

4.2.

A gyártó az értékelés céljából beengedi a bejelentett szervezetet a gyártás, ellenőrzés és vizsgálat, valamint a raktározás helyszíneire, és rendelkezésére bocsát minden szükséges információt, különösen az alábbiakat:

a)

a minőségbiztosítási rendszer dokumentációja;

b)

a minőségbiztosítási nyilvántartások, mint például az ellenőrzési jelentések és vizsgálati adatok, kalibrációs adatok és az érintett személyzet képesítéséről szóló jelentések stb.

4.3.

A bejelentett szervezet időszakos ellenőrzéseket végez, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a gyártó fenntartja és alkalmazza-e a minőségbiztosítási rendszert, továbbá ellenőrzési jelentést juttat el a gyártónak.

4.4.

Emellett a bejelentett szervezet váratlan látogatásokat is tehet a gyártónál. E látogatások alkalmával a bejelentett szervezet szükség esetén termékvizsgálatokat végezhet – vagy végeztethet – a minőségbiztosítási rendszer megfelelő működésének ellenőrzése céljából. A bejelentett szervezet erről a látogatásról jelentést juttat el a gyártónak, és ha vizsgálatokra került sor, vizsgálati jegyzőkönyvet is készít.

5.   CE-jelölés és EU-megfelelőségi nyilatkozat

5.1.

A gyártó minden olyan robbanóanyagon feltünteti a CE-jelölést és – a 3.1. pontban említett bejelentett szervezet felelősségére – a bejelentett szervezet azonosító számát, amely megfelel az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak, és amely eleget tesz ezen irányelv alkalmazandó követelményeinek.

5.2.

A gyártó a robbanóanyag mindegyik típusára vonatkozóan írásos EU-megfelelőségi nyilatkozatot készít, és azt a robbanóanyag forgalomba hozatala után tíz évig a nemzeti hatóságok számára elérhetővé teszi. Az EU-megfelelőségi nyilatkozat azonosítja azt a robbanóanyag-típust, amelyre vonatkozóan elkészítették.

Az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy másolatát az érintett hatóság kérésére hozzáférhetővé kell tenni.

6.   A gyártó a robbanóanyag forgalomba hozatalának időpontjától számított tíz éven át a nemzeti hatóságok számára elérhetővé teszi a következőket:

a)

a 3.1. pontban említett dokumentáció;

b)

a 3.5. pontban említett jóváhagyott módosításra vonatkozó információ;

c)

a bejelentett szervezetnek a 3.5., 4.3. és 4.4. pontban említett határozatai és jelentései.

7.   Mindegyik bejelentett szervezet tájékoztatja bejelentő hatóságát a minőségbiztosítási rendszerek kiadott és visszavont jóváhagyásairól, továbbá – rendszeres időközönként vagy kérésre – elérhetővé teszi bejelentő hatósága számára a minőségbiztosítási rendszerek visszautasított, felfüggesztett vagy más módon korlátozott jóváhagyásainak jegyzékét.

Mindegyik bejelentett szervezet tájékoztatja a többi bejelentett szervezetet a minőségbiztosítási rendszerek általa visszautasított, felfüggesztett vagy visszavont jóváhagyásáról, valamint – kérésre – a minőségbiztosítási rendszerek általa kiadott jóváhagyásáról.

8.   Meghatalmazott képviselő

A gyártónak a 3.1., a 3.5., az 5. és a 6. pontban meghatározott kötelezettségei a gyártó nevében és felelősségére eljáró meghatalmazott képviselője révén is teljesíthetőek, amennyiben ez szerepel a megbízásban.

F.   MODUL

Termékellenőrzésen alapuló típusmegfelelőség

1.   A termékellenőrzésen alapuló típusmegfelelőség a megfelelőségértékelési eljárás azon része, amellyel a gyártó eleget tesz a 2., 5.1. és a 6. pontban megállapított kötelezettségeknek, továbbá saját felelősségére biztosítja és kijelenti, hogy a 3. pont rendelkezéseinek hatálya alá tartozó, szóban forgó robbanóanyagok megfelelnek az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak, és eleget tesznek ezen irányelv rájuk vonatkozó követelményeinek.

2.   Gyártás

A gyártó minden szükséges intézkedést meghoz annak érdekében, hogy a gyártási eljárás és ennek figyelemmel kísérése biztosítsa, hogy a gyártott robbanóanyagok megfelelnek az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak és ezen irányelv követelményeinek.

3.   Ellenőrzés

A gyártó által választott bejelentett szervezet elvégzi a megfelelő vizsgálatokat és teszteket annak ellenőrzése érdekében, hogy a robbanóanyagok megfelelnek-e az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt jóváhagyott típusnak, továbbá a jogalkotási aktus megfelelő követelményeinek.

A robbanóanyagok megfelelő követelményeknek való megfelelőségét ellenőrző vizsgálatokat és teszteket a gyártó választása szerint vagy a 4. pontban leírtak szerinti vizsgálatokkal és tesztekkel, vagy az 5. pontban meghatározott módon statisztikai alapon vizsgálják és tesztelik a robbanóanyagokat.

4.   A megfelelőség ellenőrzése minden egyes termék vizsgálatával és tesztelésével

4.1.

Minden robbanóanyagot egyenként vizsgálnak meg, és a vonatkozó harmonizált szabvány(ok)ban meghatározott megfelelő vizsgálatokat és/vagy ezekkel egyenértékű, egyéb vonatkozó műszaki előírásokat meghatározó vizsgálatokat végeznek el rajtuk annak érdekében, hogy az EU-típusjóváhagyási tanúsítványban leírt, jóváhagyott típusnak és ezen irányelv követelményeinek való megfelelőségüket ellenőrizzék. Ilyen harmonizált szabvány hiányában az érintett bejelentett szervezet dönt azokról a megfelelő vizsgálatokról, amelyeket el kell végezni.

4.2.

A bejelentett szervezet megfelelőségi tanúsítványt állít ki az elvégzett vizsgálatokra és tesztekre vonatkozóan, és a jóváhagyott robbanóanyagon feltünteti, illetve saját felelősségére feltüntetteti azonosító számát.

A gyártó a megfelelőségi tanúsítványokat ellenőrzési célból a termék forgalomba hozatala után tíz évig a nemzeti hatóságok számára elérhetővé teszi.

5.   A megfelelőség statisztikai ellenőrzése

5.1.

A gyártó minden szükséges intézkedést meghoz annak érdekében, hogy a gyártási folyamat és annak nyomon követése biztosítsa az egyes gyártott tételek homogenitását, továbbá robbanóanyagait homogén tételek formájában nyújtja be ellenőrzésre.

5.2.

Minden tételből véletlenszerű mintát kell venni. A mintában lévő valamennyi robbanóanyagot egyenként kell megvizsgálni, és el kell végezni rajtuk a vonatkozó harmonizált szabvány(ok)ban előírt megfelelő vizsgálatokat és/vagy más vonatkozó műszaki előírásokban előírt, ezekkel egyenértékű vizsgálatokat annak ellenőrzésére, hogy megfelelnek-e az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak és ezen irányelv alkalmazandó követelményeinek, továbbá hogy megállapítsák, hogy a tétel elfogadható vagy visszautasítandó. Ilyen harmonizált szabvány hiányában az érintett bejelentett szervezet dönt azokról a megfelelő vizsgálatokról, amelyeket el kell végezni.

5.3.

Ha a tételt elfogadják, a tételbe tartozó valamennyi robbanóanyagot jóváhagyottnak kell tekinteni, kivéve azokat a mintába tartozó robbanóanyagokat, amelyekről megállapították, hogy nem feleltek meg a vizsgálatokon.

A bejelentett szervezet megfelelőségi tanúsítványt állít ki az elvégzett vizsgálatokra és tesztekre vonatkozóan, és a jóváhagyott robbanóanyagon feltünteti, illetve saját felelősségére feltüntetteti azonosító számát.

A gyártó a megfelelőségi tanúsítványokat a termék forgalomba hozatala után tíz évig a nemzeti hatóságok számára elérhetővé teszi.

5.4.

Ha egy tételt visszautasítanak, a bejelentett szervezet vagy az illetékes hatóság megfelelő intézkedéseket hoz a tétel forgalomba hozatalának megakadályozása érdekében. Abban az esetben, ha a tételeket gyakran visszautasítják, a bejelentett szervezet felfüggesztheti a statisztikai ellenőrzést, és megfelelő intézkedéseket hozhat.

6.   CE-jelölés és EU-megfelelőségi nyilatkozat

6.1.

A gyártó minden olyan robbanóanyagon feltünteti a CE-jelölést és – a 3. pontban említett bejelentett szervezet felelősségére – a bejelentett szervezet azonosító számát, amely megfelel az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt jóváhagyott típusnak, és amely eleget tesz ezen irányelv alkalmazandó követelményeinek.

6.2.

A gyártó a robbanóanyag mindegyik típusára vonatkozóan írásos EU-megfelelőségi nyilatkozatot készít, és azt a robbanóanyag forgalomba hozatala után tíz évig a nemzeti hatóságok számára elérhetővé teszi. Az EU-megfelelőségi nyilatkozat azonosítja azt a robbanóanyag-típust, amelyre vonatkozóan elkészítették.

Az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy másolatát az érintett hatóság kérésére hozzáférhetővé kell tenni.

A gyártó – a 3. pontban említett bejelentett szervezet beleegyezése és felelőssége mellett – a bejelentett szervezet azonosító számát is feltüntetheti a terméken.

Ha a bejelentett szervezet beleegyezik, a gyártó – a bejelentett szervezet beleegyezése és felelőssége mellett – a gyártási folyamat során feltüntetheti a bejelentett szervezet azonosító számát a robbanóanyagokon.

7.   Meghatalmazott képviselő

A gyártó kötelezettségei a gyártó nevében és felelősségére eljáró meghatalmazott képviselője révén is teljesíthetőek, amennyiben ez szerepel a megbízásban. A meghatalmazott képviselő nem köteles teljesíteni a gyártók 2. és 5.1. pontban említett kötelezettségeit.

G.   MODUL

Az egyedi termékellenőrzésen alapuló megfelelőség

1.   Az egyedi termékellenőrzésen alapuló megfelelőség az a megfelelőségértékelési eljárás, amellyel a gyártó eleget tesz a 2., 3. és 5. pontban megállapított kötelezettségeknek, továbbá biztosítja és saját kizárólagos felelősségére kijelenti, hogy az érintett – a 4. pont rendelkezéseinek hatálya alá tartozó – robbanóanyag megfelel ezen irányelv rá alkalmazandó követelményeinek.

2.   A műszaki dokumentáció

2.1.

A gyártó elkészíti a műszaki dokumentációt, és a 4. pontban említett bejelentett szervezet rendelkezésére bocsátja. A dokumentáció lehetővé teszi annak értékelését, hogy a robbanóanyag megfelel-e a vonatkozó követelményeknek, és tartalmazza a kockázat(ok) megfelelő elemzését és értékelését. A műszaki dokumentáció meghatározza az alkalmazandó követelményeket, és – az értékelés szempontjából szükséges mértékben – ismerteti a robbanóanyag tervét, gyártását és működését. A műszaki dokumentáció, amennyiben alkalmazható, legalább az alábbi elemeket tartalmazza:

a)

a robbanóanyag általános leírása;

b)

az összetevők, részegységek, áramkörök stb. tervezési és gyártási rajzai és tervei;

c)

a robbanóanyag e rajzainak és terveinek, valamint működésmódjának megértéséhez szükséges leírások és magyarázatok;

d)

a részben vagy egészben alkalmazott olyan harmonizált szabványok jegyzéke, amelyek hivatkozásait az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétették, illetve azon esetekben, ahol ezeket a harmonizált szabványokat nem alkalmazzák, azoknak a megoldásoknak a leírása, amelyeket ezen irányelv alapvető követelményeinek teljesítése érdekében alkalmaztak, az egyéb alkalmazott vonatkozó műszaki leírásokat is ideértve. A részben alkalmazott harmonizált szabványok esetében a műszaki dokumentációban fel kell tünteti, hogy mely részeket alkalmazták;

e)

az elvégzett tervezési számítások, vizsgálatok stb. eredményei; és

f)

a vizsgálati jegyzőkönyvek.

2.2.

A gyártó a műszaki dokumentációt a termék forgalomba hozatala után tíz évig az illetékes nemzeti hatóságok számára elérhetővé teszi.

3.   Gyártás

A gyártó minden szükséges intézkedést meghoz annak érdekében, hogy a gyártási eljárás és ennek figyelemmel kísérése biztosítsa a gyártott robbanóanyagnak ezen irányelv alkalmazandó követelményeinek való megfelelőségét.

4.   Ellenőrzés

A gyártó által választott bejelentett szervezet elvégzi vagy elvégezteti a vonatkozó harmonizált szabványokban megállapított megfelelő vizsgálatokat és/vagy az egyéb vonatkozó műszaki előírásokban meghatározott, ezekkel egyenértékű vizsgálatokat annak ellenőrzése érdekében, hogy a termék megfelel-e ezen irányelv alkalmazandó követelményeinek. Ilyen harmonizált szabvány hiányában az érintett bejelentett szervezet dönt azokról a megfelelő vizsgálatokról, amelyeket el kell végezni.

A bejelentett szervezet megfelelőségi tanúsítványt állít ki az elvégzett vizsgálatokra és tesztekre vonatkozóan, és a jóváhagyott robbanóanyagon feltünteti, illetve saját felelősségére feltüntetteti azonosító számát.

A gyártó a megfelelőségi tanúsítványokat a termék forgalomba hozatala után tíz évig a nemzeti hatóságok számára elérhetővé teszi.

5.   CE-jelölés és EU-megfelelőségi nyilatkozat

5.1.

A gyártó minden olyan robbanóanyagon elhelyezi a CE-jelölést és – a 4. pontban említett bejelentett szervezet felelősségére – a bejelentett szervezet azonosító számát, amely eleget tesz ezen irányelv alkalmazandó követelményeinek.

5.2.

A gyártó írásos EU-megfelelőségi nyilatkozatot készít, és a robbanóanyag forgalomba hozatala után tíz évig a nemzeti hatóságok számára elérhetővé teszi. Az EU-megfelelőségi nyilatkozat azonosítja azt a robbanóanyagot, amelyre vonatkozóan elkészítették.

Az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy másolatát az érintett hatóság kérésére hozzáférhetővé kell tenni.

6.   Meghatalmazott képviselő

A gyártónak a 2.2. és az 5. pontban meghatározott kötelezettségei a gyártó nevében és felelősségére eljáró meghatalmazott képviselője révén is teljesíthetőek, amennyiben ez szerepel a megbízásban.


IV. MELLÉKLET

(XXXX. sz.) EU-MEGFELELŐSÉGI NYILATKOZAT (1)

1.

… szám (termék-, típus-, tétel- vagy sorozatszám):

2.

A gyártó vagy adott esetben meghatalmazott képviselőjének neve és címe:

3.

Ezt a megfelelőségi nyilatkozatot a gyártó kizárólagos felelőssége mellett adják ki.

4.

A nyilatkozat tárgya (a termék nyomon követhetőségét lehetővé tevő azonosító):

5.

A fent ismertetett nyilatkozat tárgya megfelel a vonatkozó uniós harmonizációs jogszabálynak:

6.

Az alkalmazott harmonizált szabványokra való hivatkozás vagy az azokra az egyéb műszaki leírásokra való hivatkozás, amelyekkel kapcsolatban megfelelőségi nyilatkozatot tettek.

7.

A …. bejelentett szervezet (név, szám) elvégezte a … (a beavatkozás ismertetése, és a következő bizonyítványt adta ki:

8.

További információk:

A nyilatkozatot a nevében és megbízásából írták alá:

(a kiállítás helye és dátuma):

(név, beosztás) (aláírás):


(1)  A gyártótól függ, hogy megszámozza-e a megfelelőségi nyilatkozatot.


V. MELLÉKLET

A.   RÉSZ

A hatályon kívül helyezett irányelv és egymást követő módosításainak listája

(az 53. cikkben említettek szerint)

A Tanács 93/15/EGK irányelve

(HL L 121., 1993.5.15., 20. o.)

 

Az Európai Parlament és a Tanács 1882/2003/EK rendelete

(HL L 284., 2003.10.31., 1. o.)

Csak a II. melléklet 13. pontja

Az Európai Parlament és a Tanács 219/2009/EK rendelete

(HL L 87., 2009.3.31., 109. o.)

Csak a melléklet 2.2. pontja

Az Európai Parlament és a Tanács 1025/2012/EU rendelete

(HL L 316., 2012.11.14., 12. o.)

Csak a 26. cikk (1) bekezdésének b) pontja

A Bizottság 2004/57/EK irányelve

(HL L 127., 2004.4.29., 73. o.)

 

B.   RÉSZ

A nemzeti jogba való átültetésre és az alkalmazásra előírt határidők

(az 53. cikkben említettek szerint)

Irányelv

Az átültetés határideje

Az alkalmazás kezdete

93/15/EGK (9., 10., 11., 12., 13. és 14. cikk)

1993. szeptember 30.

1993. szeptember 30.

93/15/EGK (összes többi cikk)

1994. június 30.

1995. január 1.

2004/57/EK

2004. december 31.

2005. január 31.


VI. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

A 93/15/EGK irányelv

A 2004/57/EK irányelv

Ez az irányelv

1. cikk, (1) bekezdés

 

1. cikk, (1) bekezdés

1. cikk, (2) bekezdés

 

2. cikk, (1) bekezdés

1. cikk, (3) bekezdés

 

1. cikk, (2) bekezdés

1. cikk, (4) bekezdés

 

2. cikk (3)–(6), (8), (13) és (14) bekezdés

 

2. cikk (2), (7), (9)–(12) és (15)–(24) bekezdés

1. cikk, (5) bekezdés

 

1. cikk, (3) bekezdés

2. cikk, (1) bekezdés

 

3. cikk

2. cikk, (2) bekezdés

 

4. cikk

2. cikk, (3) bekezdés

 

22. cikk

3. cikk

 

4. cikk és 5. cikk (1) bekezdés

 

5. cikk (2)–(8) bekezdés

 

6. cikk

 

7. cikk

 

8. cikk

 

9. cikk

 

 

10. cikk

4. cikk, (1) bekezdés

 

19. cikk

4. cikk, (2) bekezdés

 

5. cikk

 

43. cikk (3) bekezdés

6. cikk, (1) bekezdés

 

20. cikk

 

21. cikk

 

24–27. cikk

6. cikk, (2) bekezdés

 

28–40. cikk

7. cikk, (1) bekezdés

 

22. és 23. cikk

7. cikk, (2) bekezdés

 

22. cikk

7. cikk, (3) bekezdés

 

22. cikk

 

41. cikk

8. cikk, (1) bekezdés

 

42. és 44. cikk

8. cikk, (2) bekezdés

 

43. cikk

8. cikk, (3) bekezdés

 

45. cikk

9. cikk, (1) bekezdés

 

11. cikk, (1) bekezdés

9. cikk, (2) bekezdés

 

9. cikk, (3) bekezdés

 

11. cikk, (2) bekezdés

9. cikk, (4) bekezdés

 

11. cikk, (3) bekezdés

9. cikk, (5) bekezdés

 

11. cikk, (4) bekezdés

9. cikk, (6) bekezdés

 

11. cikk, (6) bekezdés

9. cikk, (7) bekezdés

 

11. cikk, (5) bekezdés

9. cikk, (8) bekezdés

 

11. cikk, (7) bekezdés

9. cikk, (9) bekezdés

 

11. cikk, (8) bekezdés

10. cikk, (1) bekezdés

 

12. cikk, (1) bekezdés

10. cikk, (2) bekezdés

 

12. cikk, (2) bekezdés

10. cikk, (3) bekezdés

 

12. cikk, (3) bekezdés

10. cikk, (4) bekezdés

 

12. cikk, (4) bekezdés

10. cikk, (5) bekezdés

 

12. cikk, (5) bekezdés

11. cikk

 

13. cikk

12. cikk, (1) bekezdés

 

14. cikk, (1) bekezdés

12. cikk, (2) bekezdés

 

14. cikk, (2) bekezdés

13. cikk, (1) bekezdés

 

49. cikk, (1) bekezdés

13. cikk, (2) bekezdés

 

13. cikk, (3) bekezdés

 

46. és 47. cikk

 

48. cikk

13. cikk, (4) bekezdés

 

49. cikk, (2)–(5) bekezdés

13. cikk, (5) bekezdés

 

46. és 47. cikk

14. cikk, első bekezdés

 

16. cikk

14. cikk, második bekezdés

 

15. cikk, (1) és (4) bekezdés

14. cikk, harmadik bekezdés

 

15. cikk, (2) és (4) bekezdés

14. cikk, negyedik kezdés

 

15. cikk, (3) bekezdés

15. cikk

 

16. cikk

 

17. cikk

17. cikk

 

50. cikk

18. cikk

 

18. cikk

19. cikk

 

51. és 52. cikk

 

53. cikk

 

54. cikk

20. cikk

 

55. cikk

 

1. cikk

 

2. cikk

 

3. cikk

 

4. cikk

 

5. cikk

 

I. melléklet

I. melléklet

 

II. melléklet

I. melléklet

 

II. melléklet

II. melléklet

 

III. melléklet

III. melléklet

 

28. cikk

IV. melléklet

 

22. cikk

 

IV. melléklet

 

V. melléklet

 

VI. melléklet


AZ EURÓPAI PARLAMENT NYILATKOZATA

Az Európai Parlament úgy véli, hogy csak amikor és amennyiben a 182/2011/EU rendelet értelmében vett végrehajtási aktusokról tárgyalnak bizottsági üléseken, tekinthetőek e bizottságok „komitológiai bizottságoknak” az Európai Parlament és a Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodás I. melléklete értelmében. A bizottságok ülései így a keretmegállapodás 15. pontjának hatálya alá tartoznak, amikor és amennyiben más kérdésekről tárgyalnak.


Top