EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32013R0473

Az Európai Parlament és a Tanács 473/2013/EU rendelete ( 2013. május 21. ) a költségvetésiterv-javaslatok monitoringjára és értékelésére, valamint az euroövezeti tagállamok túlzott hiánya kiigazításának biztosítására vonatkozó közös rendelkezésekről

OJ L 140, 27.5.2013, p. 11–23 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
Special edition in Croatian: Chapter 10 Volume 007 P. 274 -

In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2013/473/oj

27.5.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 140/11


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 473/2013/EU RENDELETE

(2013. május 21.)

a költségvetésiterv-javaslatok monitoringjára és értékelésére, valamint az euroövezeti tagállamok túlzott hiánya kiigazításának biztosítására vonatkozó közös rendelkezésekről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 136. cikkére, 121. cikke (6) bekezdésével együtt,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) előírja a tagállamok számára, hogy gazdaságpolitikájukat közös érdekű ügynek tekintsék és költségvetési politikájukat a rendezett államháztartás szükségessége jegyében alakítsák, valamint gazdaságpolitikájuk nem veszélyeztetheti a gazdasági és monetáris unió megfelelő működését.

(2)

A Stabilitási és Növekedési Paktum célja a költségvetési fegyelem biztosítása az Unió egészében, és meghatározza a túlzott költségvetési hiány megelőzésére és kiigazítására szolgáló keretrendszert. Az árstabilitás és az erős, fenntartható, pénzügyi stabilitással alátámasztott növekedés eszközeként a rendezett államháztartás célkitűzésén alapul, és ezzel elősegíti az Unió fenntartható növekedésre és foglalkoztatásra irányuló célkitűzéseinek megvalósítását. A Stabilitási és Növekedési Paktum tartalmazza a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendeletben (3) foglalt többoldalú felügyeleti rendszert, valamint az EUMSZ 126. cikkében megállapított, és a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló, 1997. július 7-i 1467/97/EK tanácsi rendeletben (4) részletesebben szabályozott, túlzott államháztartási hiány elkerülését célzó eljárást. A Stabilitási és Növekedési Paktumot tovább erősítette az 1175/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) és az 1177/2011/EU tanácsi rendelet (6). A költségvetési felügyelet euroövezetbeli eredményes érvényesítéséről szóló, 2011. november 16-i 1173/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) hatékony, megelőző és fokozatos végrehajtási mechanizmusokkal egészítette ki a keretet az azon tagállamokkal szemben alkalmazható szankciók kiszabása formájában, amelyek pénzneme az euro.

(3)

A Stabilitási és Növekedési Paktum megerősítése nyomán – a túlzott költségvetési hiány elkerülése érdekében – növelte a tagállamoknak nyújtott iránymutatást a prudens költségvetési politikához, azon tagállamok esetében pedig, amelyek pénzneme az euro, megerősítette és automatikusabbá tette a nem prudens költségvetési politikát folytató tagállamokkal szemben alkalmazandó szankciók kiszabásának lehetőségét. Az említett rendelkezések egy átfogóbb keretet hoztak létre.

(4)

Az 1466/97/EK rendelet 2-a. cikke alapján létrejött európai szemeszter a gazdaságpolitikák szorosabb összehangolása és a tagállamok gazdasági teljesítményének tartós egymáshoz közelítése érdekében keretet nyújt a gazdaságpolitikák koordinációjához. Az európai szemeszter kiterjed a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikájára vonatkozó átfogó iránymutatások (átfogó gazdaságpolitikai iránymutatások) kidolgozására és azok végrehajtásának felügyeletére az EUMSZ 121. cikkének (2) bekezdésével összhangban; a tagállamok által az EUMSZ 148. cikkének (2) bekezdésével összhangban figyelembe veendő foglalkoztatási iránymutatások kidolgozására és azok végrehajtásának felügyeletére (foglalkoztatási iránymutatások); a tagállamok stabilitási és a konvergenciaprogramjainak a nevezett rendelettel összhangban történő benyújtására és értékelésére; az Unió növekedési és foglalkoztatási stratégiáját támogató, és az átfogó gazdasági iránymutatásokkal, a foglalkoztatási iránymutatásokkal, valamint az éves felügyeleti ciklus kezdetekor a Bizottság és az Európai Tanács által a tagállamoknak nyújtott általános útmutatással (éves növekedési jelentés) összhangban kidolgozott tagállami nemzeti reformprogramok benyújtására és értékelésére; valamint a makrogazdasági egyensúlyhiány – a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséről és kiigazításáról szóló, 2011. november 16-i 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) szerinti – megelőzésének és kiigazításának felügyeletére. Adott esetben az e rendeletben meghatározottak szerinti gazdasági partnerségi megállapodással összefüggésben kiadott véleményeket is figyelembe kell venni.

(5)

Az Európai Tanács 2010. június 17-i ülésén növekedést és munkahelyteremtést célzó új uniós stratégiát fogadott el, amely a versenyképesség, a termelékenység, a növekedési potenciál, a társadalmi kohézió és a gazdasági konvergencia előmozdítása révén lehetővé teszi, hogy az Unió – mind belsőleg, mind nemzetközi szinten – megerősödve kerüljön ki a válságból, és amely célkitűzéseket is megfogalmaz a szegénység elleni küzdelem, az oktatás, az innováció és a környezetvédelem terén.

(6)

A gazdasági és monetáris unió megfelelő működésének biztosítása érdekében az EUMSZ az euroövezetben lehetővé teszi olyan külön intézkedések elfogadását, amelyek túlmutatnak a valamennyi tagállamra alkalmazandó, költségvetési fegyelmük koordinációjának és felügyeletének megerősítését szolgáló rendelkezéseken. Az ilyen megerősített koordinációt és felügyeletet az Európai Parlament, illetve a nemzeti parlamentek megfelelő mértékű bevonásával kell kiegészíteni. Adott esetben és szükség szerint fokozottabban kell élni az EUMSZ 136. cikkében előírt külön intézkedésekkel.

(7)

E rendelet alkalmazásakor teljes mértékben tiszteletben kell tartani az EUMSZ 152. cikkét, és az e rendelet alapján kiadott ajánlásoknak tiszteletben kell tartaniuk a bérképzésre vonatkozó nemzeti gyakorlatokat és intézményeket. Ez a rendelet figyelembe veszi az Európai Unió Alapjogi Chartájának 28. cikkét, ezért nem érinti a nemzeti joggal és gyakorlatokkal összhangban lévő, kollektív tárgyalások folytatásához, illetve a kollektív szerződések megkötéséhez és érvényesítéséhez való jogot, valamint az együttes fellépéshez való jogot.

(8)

Az EUMSZ 9. cikke előírja, hogy politikái és tevékenységei meghatározása és végrehajtása során az Uniónak figyelembe kell vennie a foglalkoztatás magas szintjének előmozdítására, a megfelelő szociális biztonság biztosítására, a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre, valamint az oktatás, a képzés és az emberi egészség védelmének magas szintjére vonatkozó követelményeket.

(9)

Az e rendelet szerinti fokozatosan megerősített felügyelet és koordináció kiegészíti a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszterét, a Stabilitási és Növekedési Paktum hatályos rendelkezéseit, és megerősíti azon tagállamok költségvetési és gazdaságpolitikájának felügyeletét, amelyek pénzneme az euro. A fokozatosan megerősített monitoringnak hozzá kell járulnia a jobb költségvetési és gazdasági eredményekhez, a makropénzügyi stabilitáshoz és a gazdasági konvergenciához, ami előnyére válik az összes olyan tagállamnak, amelynek pénzneme az euro. A fokozatosan megerősített folyamat részét jelentő szorosabb monitoring különösen fontos a túlzotthiány-eljárás alatt álló tagállamok esetében.

(10)

Az elfogult és nem realisztikus makrogazdasági és költségvetési előrejelzések jelentősen akadályozhatják a költségvetési tervezés hatékonyságát, és következésképp alááshatják a költségvetési fegyelem iránti elkötelezettséget. Elfogulatlan és reális makrogazdasági előrejelzéseket független, vagy a tagállam költségvetési hatóságaival szemben működési autonómiával rendelkező szervek nyújthatnak, amelyek magas szintű működési autonómiát és elszámoltathatóságot biztosító nemzeti jogi rendelkezésekre támaszkodnak. A teljes költségvetési eljárás során ilyen előrejelzéseket kell használni.

(11)

Az erős államháztartást leginkább a tervezési szakaszban lehet megalapozni, a súlyos hibákat pedig a lehető leghamarabb fel kell tárni. A tagállamoknak nemcsak az irányadó elvek megállapításából és a költségvetési célok kitűzéséből, hanem költségvetési politikáik összehangolt monitoringjából is előnyük származik.

(12)

Az azon tagállamok számára közös költségvetési ütemterv kidolgozása, amelyek pénzneme az euro, jobban összehangolhatja a fő lépéseket a tagállami költségvetések elkészítése során, így hozzájárulva a Stabilitási és Növekedési Paktum és a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszterének hatékonyságához. Mindez erősebb szinergiákhoz vezethet azáltal, hogy megkönnyíti a szakpolitikai koordinációt azon tagállamok között, amelyek pénzneme az euro, és biztosítja, hogy a Tanács és a Bizottság ajánlásai megfelelően beépüljenek a tagállami költségvetési eljárásba. Az említett eljárásnak összhangban kell lennie az éves felügyeleti ciklussal összefüggésben alkalmazott gazdaságpolitikai koordinációs kerettel, amely magában foglalja különösen a felügyeleti ciklus kezdetekor a Bizottság és az Európai Tanács által a tagállamoknak nyújtott általános útmutatást. A tagállamok költségvetési politikáinak összhangban kell lenniük a Stabilitási és Növekedési Paktum keretében kiadott ajánlásokkal és adott esetben az éves felügyeleti ciklus keretében kiadott ajánlásokkal, ideértve a túlzott makrogazdasági egyensúlyhiány esetén követendő, az 1176/2011/EU rendelettel megállapított eljárás keretében kiadott ajánlásokat, valamint az e rendeletben meghatározott gazdasági partnerségi programokról szóló véleményekkel.

(13)

E közös költségvetési ütemterv első lépéseként a tagállamoknak stabilitási programjaikkal egyidejűleg, lehetőleg április 15-ig, de legkésőbb április 30-ig közzé kell tenniük középtávú nemzeti költségvetési terveiket. A költségvetési tervekben jelezni kell, hogy a javasolt reformok és intézkedések várhatóan hogyan járulnak hozzá az uniós növekedési és foglalkoztatási stratégia keretében rögzített célok és nemzeti kötelezettségvállalások teljesítéséhez. A középtávú nemzeti költségvetési terv és a stabilitási program lehet egyazon dokumentum is.

(14)

E közös költségvetési ütemterv egyik fontos mérföldköveként október 15-ig közzé kell tenni a központi kormányzati költségvetés tervezetét. Mivel a Stabilitási és Növekedési Paktum szabályainak való megfelelést az államháztartás szintjén kell biztosítani, és a költségvetési célkitűzések teljesítése az államháztartás valamennyi alszektorában következetes költségvetés-tervezést igényel, a központi kormányzati költségvetés tervezetét az államháztartás valamennyi egyéb alszektorának fő költségvetési paramétereivel együtt kell közzétenni. E paraméterek ki kell, hogy terjedjenek különösen a következőkre: az egyéb alszektorok várható költségvetési eredményei, az előrejelzések alapjául szolgáló fő feltételezések és a stabilitási programban szereplő feltételezésekhez viszonyított, várható változtatások indokolása.

(15)

A közös költségvetési ütemterv előírja továbbá, hogy a költségvetést – az államháztartás összes egyéb alszektorára vonatkozó költségvetés aktualizált fő paramétereivel együtt – minden évben december 31-ig el kell fogadni vagy rögzíteni kell. Amennyiben a költségvetést a kormányzat hatókörén kívüli objektív okok miatt december 31-ig nem fogadják el, úgy átmeneti költségvetési-gazdálkodási eljárásokat kell életbe léptetni annak biztosítása érdekében, hogy a kormány továbbra is képes legyen ellátni alapvető feladatait. Ilyen megoldás lehet többek között a kormány költségvetés-tervezetének, az előző évi jóváhagyott költségvetésnek vagy a parlament által jóváhagyott különleges intézkedéseknek a végrehajtása.

(16)

A nemzeti állampapír-kibocsátási tervek hatékonyabb összehangolása érdekében a tagállamoknak állampapír-kibocsátási terveikről előzetesen tájékoztatniuk kell az eurocsoportot és a Bizottságot.

(17)

A ténylegesen szabályokon alapuló költségvetési keretrendszerek betartása a stabil és fenntartható költségvetési politikák fontos alapjául szolgálhat. A tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló, 2011. november 8-i 2011/85/EU tanácsi irányelv (9) megállapította, hogy az országspecifikus számszerű költségvetési szabályok betartásának nyomon követését nemzeti szinten független vagy működési autonómiával rendelkező szerveknek kell támogatniuk. Fontos megjegyezni, hogy tekintettel a lehetséges és létező megoldások sokféleségére – bár nem ez a legjobbnak tartott megoldás – lehetővé kell tenni, hogy az említett szabályok betartásának monitoringjával egynél több független szervet bízzanak meg, feltéve, hogy a feladatok megosztása egyértelmű, és nincs köztük hatásköri átfedés a monitoring egyes aspektusai tekintetében. Kerülni kell a monitoringgal összefüggő feladatok intézmények közötti túlzott felaprózását. Annak érdekében, hogy a monitoringot végző szervek hatékonyan teljesítsék feladatukat, működésük támogatására jelentős működési autonómiát és elszámoltathatóságot biztosító nemzeti jogi rendelkezéseket kell elfogadni. A monitoringot végző szervek felépítésének tükröznie kell az érintett tagállamban meglévő intézményrendszert és közigazgatási struktúrát. Különösen lehetővé kell tenni, hogy egy már működő intézmény erre alkalmas egységét működési autonómiával ruházzák fel, feltéve, hogy az adott egységet kijelölik bizonyos monitoringgal összefüggő feladatok végrehajtására, külön jogi szabályozás hatálya alá esik, és megfelel az preambulumbekezdésben említett egyéb elveknek.

(18)

Ez a rendelet az e szervek által nyomon követendő országspecifikus számszerű költségvetési szabályok tekintetében nem ír elő az uniós jogban már meglévőktől eltérő további követelményeket vagy kötelezettségeket. Az uniós szintű költségvetési célkitűzésekkel összhangban lévő, erős, országspecifikus és független szervek által ellenőrzött számszerű költségvetési szabályok az Unió megerősített költségvetési felügyeleti keretének egyik sarokkövét alkotják. Az említett szervekre irányadó szabályokat ez a rendelet határozza meg.

(19)

Azok a tagállamok, amelyek pénzneme az euro, a költségvetési politikáik egymás iránti tovagyűrűző hatása által különösen érintettek. Azoknak a tagállamoknak, amelyeknek pénzneme az euro, az esetlegesen tovagyűrűző hatást gyakorló főbb költségvetés-politikai reformtervek elfogadása előtt konzultálniuk kell a Bizottsággal és egymással, hogy lehetővé váljon az euroövezet egészére gyakorolt esetleges hatás megvizsgálása. Költségvetési terveiket is közös érdekű ügynek kell tekinteniük, és a tervek kötelezővé válásukat megelőzően monitoring céljából be kell nyújtaniuk azokat a Bizottságnak. A Bizottságnak a tagállamokkal együttműködésben összehangolt keret formájában iránymutatásokat kell javasolnia a költségvetési terv-javaslatok tartalmának részletes meghatározásához.

(20)

Azon kivételes esetekben, amikor a Bizottság az érintett tagállammal folytatott konzultációt követően a költségvetésiterv-javaslatban különösen súlyos mulasztásokat tár fel a Stabilitási és Növekedési Paktumban megállapított költségvetéspolitikai kötelezettségek tekintetében, a Bizottságnak a költségvetésiterv-javaslatról készített véleményében felülvizsgált költségvetésiterv-javaslat benyújtását kell előírnia e rendelettel összhangban. Erre többek között akkor kerül sor, ha a költségvetésiterv-javaslat veszélyeztetné az érintett tagállam pénzügyi stabilitását, vagy olyan kockázatot jelentene, amely veszélyeztetné a gazdasági és monetáris unió megfelelő működését, illetve ha a költségvetésiterv-javaslat végrehajtása a Stabilitási és Növekedési Paktum alapján a Tanács által elfogadott ajánlások egyértelmű és jelentős megsértéséhez vezetne.

(21)

A Bizottság véleményét a költségvetésiterv-javaslatról a lehető leghamarabb – de legkésőbb november végéig – el kell fogadni, a lehető legnagyobb mértékben figyelembe véve a tagállami költségvetésre vonatkozó konkrét ütemezést és a parlamenti eljárásokat annak biztosítása érdekében, hogy a költségvetésre vonatkozó uniós szakpolitikai iránymutatást megfelelően szem előtt lehessen tartani a tagállami költségvetés kidolgozásakor. Ennek a véleménynek ki kell terjednie mindenekelőtt annak vizsgálatára, hogy a költségvetési tervek megfelelően kezelik-e az európai szemeszter keretében a költségvetést érintően kibocsátott ajánlásokat. A Bizottságnak készen kell állnia arra, hogy véleményét – annak közzétételét követően – az Európai Parlament vagy az érintett tagállam parlamentjének kérelmére elé terjessze. A tagállamokat fel kell kérni arra, hogy költségvetési törvényük elfogadásának folyamatában vegyék figyelembe a költségvetésiterv-javaslatukról kiadott bizottsági véleményt.

(22)

Az értékelésben számításba kell venni, hogy a tagállam milyen mértekben vette figyelembe a véleményt költségvetési jogszabályaiban, és – bizonyos feltételek teljesülése esetén – ez az értékelés az érintett tagállambeli vonatkozó túlzott hiány fennállásának megállapításáról szóló határozat alapjául szolgál. Ilyen esetben a Bizottság által kiadott korai iránymutatás figyelembevételének elmulasztását súlyosbító tényezőnek kell tekinteni.

(23)

Emellett a költségvetésiterv-javaslatainak Bizottság általi általános értékelésére alapozva az eurocsoportnak meg kell vitatnia az euroövezet egészének költségvetési helyzetét és kilátásait.

(24)

Azon tagállamok esetében, amelyek pénzneme az euro, és amelyekkel szemben túlzotthiány-eljárás folyik, fokozott monitoringra van szükség a túlzott hiány teljes, fenntartható és időben történő kiigazításának biztosítása érdekében. A kiegészítő adatszolgáltatási követelményeknek köszönhető fokozott monitoringnak biztosítania kell a túlzott hiány megszüntetésére irányuló tanácsi ajánlásoktól való eltérések időben történő megelőzését és korrekcióját. Ennek a monitoringnak ki kell egészítenie az 1467/97/EK rendeletben szereplő rendelkezéseket. Az említett kiegészítő adatszolgáltatási követelményeknek a tagállammal szemben folyó, az EUMSZ 126. cikke szerinti eljárás szakaszaihoz kell igazodniuk. Az érintett tagállamnak első lépésként el kell végeznie a költségvetés év közbeni végrehajtásának az államháztartásra és alszektoraira vonatkozó átfogó értékelését, figyelembe véve különösen az állami költségvetésre potenciálisan nagy hatást gyakorló függő kötelezettségekkel kapcsolatos pénzügyi kockázatokat.

(25)

Az azokra túlzotthiány-eljárás alatt álló tagállamokra vonatkozó említett kiegészítő adatszolgáltatási követelményeknek, amelyek pénzneme az euro, elő kell segíteniük a tagállamok és a Bizottság közötti jobb információcserét, továbbá ebből eredően azon kockázatok azonosítását, amelyek veszélyeztetik a Tanács által a túlzott hiány kiigazítására szabott határidő tagállam általi betartását. Amennyiben ilyen kockázatok fennállnak, a Bizottságnak az adott határidőn belül meghozandó megfelelő intézkedésekről szóló ajánlást kell kibocsátania az érintett tagállam részére. Kérelemre a Bizottságnak az érintett tagállam parlamentje elé kell terjesztenie ajánlását. Az ajánlásban foglaltak végrehajtásának azon fejlemények gyors kiigazítását kell eredményeznie, amelyek veszélyeztetik a túlzott hiány megállapított határidőn belüli kiigazítását.

(26)

Az említett bizottsági ajánlásnak való megfelelés értékelése részét képezi annak, hogy a Bizottság folyamatosan értékeli a túlzott hiány kiigazítását célzó intézkedések eredményességét. Amikor a Tanács arról határoz, hogy sor került-e eredményes intézkedésre a túlzott hiány kiigazítása céljából, határozatát arra is alapozza, hogy a tagállam követte-e a Bizottság ajánlását, kellően figyelembe véve az 1467/97/EK rendelet 3. cikkének (5) bekezdését és 5. cikkének (2) bekezdését.

(27)

Az 1467/97/EK rendelet, amely részletesen kifejti az EUMSZ 126. cikkére épülő túlzotthiány-eljárást, valóban tartalmaz olyan rugalmassági elemeket, amelyek lehetővé teszik nem várt, kedvezőtlen gazdasági események figyelembevételét: az említett rendelet 3. cikkének (5) bekezdése és 5. cikkének (2) bekezdése szerint, amennyiben az EUMSZ 126. cikkének (7) bekezdése szerinti ajánlásnak vagy az EUMSZ 126. cikke (9) bekezdése szerinti felszólításnak megfelelően eredményes intézkedésekre került sor, és az ajánlás vagy felszólítás elfogadását követően az államháztartásra jelentős negatív hatással lévő, előre nem látható kedvezőtlen gazdasági események következnek be, a Tanács a Bizottság ajánlása alapján határozhat egy, az EUMSZ 126. cikkének (7) bekezdése szerinti felülvizsgált ajánlás vagy az EUMSZ 126. cikkének (9) bekezdése szerinti felülvizsgált felszólítás elfogadásáról. Az 1467/97/EK rendelet 2. cikkének (3) bekezdésében említett érdemleges tényezőket figyelembe vevő felülvizsgált ajánlás vagy felülvizsgált felszólítás többek között egy évvel meghosszabbíthatja a túlzott hiány kiigazítására kitűzött határidőt.

A Tanácsnak első ajánlásában vagy felszólításában a gazdasági előrejelzésekhez viszonyítva mérlegelnie kell az államháztartásra jelentős negatív hatást gyakorló, előre nem látható kedvezőtlen gazdasági események fennállását. A Tanács – a Bizottság ajánlása alapján – az euroövezetet vagy az Unió egészét érintő súlyos gazdasági visszaesés esetén határozhat egy, az EUMSZ 126. cikke (7) bekezdése szerinti felülvizsgált ajánlás vagy az EUMSZ 126. cikkének (9) bekezdése szerinti felülvizsgált felszólítás elfogadásáról, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az államháztartás középtávú fenntarthatóságát. Az 1467/97/EK rendelet 2. cikkének (1a) bekezdése ezenkívül előírja, hogy az adósságarány kiigazítása referenciaértékének alkalmazása során figyelembe kell venni a ciklusnak az adósságcsökkentés ütemére gyakorolt hatását. Így ne lehessen úgy tekinteni, hogy a tagállam megszegte az EUMSZ 126. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti adósságkritériumot, ha az kizárólag negatív ciklikus feltételek miatt áll fenn.

(28)

Ezenkívül, mivel előfordulhat, hogy költségvetési intézkedésekkel nem lehet tartósan kiigazítani a túlzott hiányt, azoknak a tagállamoknak, amelyeknek pénzneme az euro és amelyek túlzotthiány-eljárás alatt állnak, nemzeti reformprogramjuk és stabilitási programjuk legutolsó felülvizsgált változata alapján egy gazdasági partnerségi programot kell kidolgozniuk, amely részletezi a túlzott hiány ténylegesen tartós kiigazításának biztosításához szükséges szakpolitikai intézkedéseket és szerkezeti reformokat.

(29)

A gazdaságirányítás megerősítése révén továbbá szorosabbá vált az Európai Parlamenttel folytatott párbeszéd. Annak elismerése mellett, hogy az Európai Parlamenttel tárgyaló felek e párbeszéd keretében az érintett uniós intézmények és képviselőik, az Európai Parlament illetékes bizottsága felkínálhatja az e rendelettel összhangban bizottsági ajánlás vagy tanácsi határozat által érintett tagállamoknak, hogy eszmecserén vegyenek részt. A tagállamok ilyen eszmecserén való részvétele önkéntes.

(30)

A túlzotthiány-eljárás alatt álló tagállam számára előírt adatszolgáltatás mértékének meghatározása érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az ezen adatszolgáltatás tartalmára és hatályára vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(31)

A rendeletben szereplő gazdasági partnerségi programokról szóló vélemények elfogadásának hatáskörét a Tanácsra kell ruházni. E vélemények az EUMSZ 126. cikkében foglalt túlzotthiány-eljárás kiegészítő részei, amellyel összhangban a Tanács határoz a túlzott hiány fennállásáról, valamint az annak kiigazítására irányuló intézkedésekről.

(32)

Emlékeztetve a stabil államháztartás, a strukturális reformok és a fenntartható növekedés ösztönzésére irányuló célzott beruházások fontosságára, a tagállamok állam- és kormányfői 2012. június 29-én Növekedési és Munkahely-teremtési Paktumot írtak alá, kifejezésre juttatva azon elhatározásukat, hogy a stabil államháztartás fenntartása iránti kötelezettségvállalásukkal párhuzamosan ösztönözni kívánják a munkahelyteremtő növekedést is. A Paktum különösen a gazdaság finanszírozását serkentő intézkedéseket tartalmaz. 120 000 millió EUR-t (az uniós bruttó nemzeti jövedelem mintegy 1 %-át kitevő összeget) szánnak a növekedést célzó, gyorsan ható intézkedésekre. Az éves növekedési jelentésben 2012-ben és 2013-ban ajánlottakkal összhangban a tagállamoknak törekedniük kell a költségvetési konszolidáció megfelelő ütemének fenntartására, az Európa 2020 keretében kitűzött növekedési és munkahely-teremtési célok eléréséhez szükséges beruházások egyidejű megőrzése mellett.

(33)

A Bizottság figyelemmel kíséri a szigorú költségvetési megszorításoknak a növekedést serkentő közkiadásokra és az állami beruházásokra gyakorolt hatását. Az uniós költségvetési keret lehetőséget nyújt az állami termelőberuházások iránti igények elismerése és a költségvetési fegyelemre vonatkozó célkitűzések kiegyensúlyozására: a Stabilitási és Növekedési Paktum maradéktalan tiszteletben tartása mellett, a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ága keretében kiaknázhatók azok a lehetőségek, amelyeket a meglévő uniós költségvetési keret biztosít az állami termelőberuházások iránti igényeknek és a költségvetési fegyelemre vonatkozó célkitűzéseknek az összeegyeztetésére. A Bizottság bejelentette, hogy jelentést kíván készíteni a lehetséges fellépésekhez a meglévő uniós költségvetési keret határain belül rendelkezésre álló mozgástérről.

(34)

Mind az Európai Parlament által 2012. november 20-án elfogadott, az Európai Tanács, a Bizottság, az Európai Központi Bank és az Eurocsoport elnökei jelentésére vonatkozóan a Bizottság számára ajánlásokat tartalmazó, „A valódi gazdasági és monetáris unió felé” című állásfoglalás, mind a Bizottság 2012. november 28-i, „A valódi, szoros gazdasági és monetáris uniós tervezete” című közleménye vázolja az Európai Parlament, illetve a Bizottság elképzeléseit a szorosabbra fűzött és integráltabb gazdasági és monetáris unió létrehozása érdekében szükséges lépésekről. „A valódi gazdasági és monetáris unió felé” című jelentés nyomán az Európai Tanács 2012. decemberi következtetéseiben kifejtette véleményét a gazdasági és monetáris unió további megerősítése kapcsán felmerülő nehézségek kapcsán,

ELFOGADTÁK EZT A RENDELETET:

I.   FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)   A rendelet megállapítja az euroövezetbeli költségvetési politikák megerősített monitoringjára vonatkozó, és a nemzeti költségvetéseknek a Stabilitási és Növekedési Paktum és a gazdaságpolitika összehangolásának európai szemesztere keretében kiadott gazdaságpolitikai iránymutatásokkal valóösszhangjának biztosítását célzó rendelkezéseket az alábbiak révén:

a)

az 1466/97/EK rendelet 2a. cikkében létrehozott európai szemeszter kiegészítése közös költségvetési ütemtervvel;

b)

a túlzott makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzésére és kiigazítására szolgáló, az 1176/2011/EU rendelettel létrehozott eljárás kiegészítése;

c)

az 1466/97/EK rendeletben a költségvetési politikákra vonatkozóan létrehozott többoldalú felügyeleti rendszer kiegészítése a monitoringra vonatkozó további követelményekkel annak biztosítása érdekében, hogy a költségvetés terén adott uniós szakpolitikai ajánlásokat megfelelően figyelembe vegyék a tagállami költségvetések összeállításakor;

d)

valamely tagállamban jelentkező túlzott hiány kiigazítására vonatkozó, az EUMSZ 126. cikkében és az 1467/97/EK rendeletben megállapított eljárás kiegészítése a túlzotthiány-eljárás alatt álló tagállamok költségvetési politikájának szorosabb monitoringjával, a túlzott hiány időben történő, tartós kiigazítása érdekében;

e)

a költségvetési politikák, valamint a túlzott makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzésére és kiigazítására szolgáló, az 1176/2011/EU rendelettel létrehozott eljárás, továbbá adott esetben a 9. cikkben említett gazdasági partnerségi programok keretében hozott intézkedések és reformok közötti összhang garantálása.

(2)   A rendelet alkalmazása során maradéktalanul tiszteletben tartják az EUMSZ 152. cikkét, és az e rendelet alapján kibocsátott ajánlások tiszteletben tartják a bérképzésre vonatkozó nemzeti gyakorlatokat és intézményeket. Az Európai Unió alapjogi chartájának 28. cikkével összhangban e rendelet nem érinti a nemzeti joggal és gyakorlatokkal összhangban lévő, kollektív szerződésekkel kapcsolatos tárgyalásokhoz, azok megkötéséhez és érvényesítéséhez való jogot, valamint az együttes fellépéshez való jogot.

(3)   Ez a rendelet azon tagállamokra alkalmazandó, amelyek pénzneme az euro.

2. cikk

Fogalommeghatározások

1.   E rendelet alkalmazásában:

a)

„független szervek”: a tagállam költségvetési hatóságaival szemben strukturálisan független vagy működési autonómiával rendelkező szervek, amelyek többek között az alábbi magas szintű működési autonómiát és elszámoltathatóságot biztosító nemzeti jogi rendelkezésekre támaszkodnak:

i.

nemzeti törvényi, rendeleti vagy jogi kötelező erővel bíró közigazgatási rendelkezéseken alapuló jogi szabályozás;

ii.

az érintett tagállam költségvetési hatóságaitól, vagy bármely más köz-vagy magánjogi jogalanytól való utasítások elfogadásának tilalma;

iii.

az időben történő, nyilvános közlésre való képesség;

iv.

a tagok kinevezésére vonatkozóan szakmai tapasztalat és a kompetencia kritériumaira épülő eljárások;

v.

a megbízatásuk teljesítéséhez szükséges megfelelő erőforrások és információkhoz való hozzáférés;

b)

„független makrogazdasági előrejelzések”: független szervek által készített vagy jóváhagyott makrogazdasági előrejelzések.

c)

„középtávú költségvetési keret”: a 2011/85/EU tanácsi irányelv 2. cikkének e) pontja értelmében vett középtávú költségvetési keret;

d)

„stabilitási program” az 1466/97/EK rendelet 3. cikke értelmében vett stabilitási program.

Az első albekezdés b) pontjában említett független makrogazdasági előrejelzések közötti összhang biztosítása érdekében a tagállamok és a Bizottság a 2011/85/EU irányelv 4. cikkének (5) bekezdésével összhangban legalább évente technikai párbeszédet folytatnak a makrogazdasági és költségvetési előrejelzések elkészítéséhez alapul szolgáló feltételezésekről.

2.   az „államháztartási szektor” és az „államháztartási szektor alszektorai” fogalmaknak a Közösségben a Nemzeti és Regionális Számlák Európai Rendszeréről szóló, 1996. június 25-i 2223/96/EK rendelet (10) A. mellékletének 2.70. pontjában rögzített meghatározását és alkalmazni kell e rendeletre.

3.   E rendelet alkalmazása nem érinti az EUMSZ 9. cikkét.

II.   FEJEZET

GAZDASÁGPOLITIKAI KOORDINÁCIÓ

3. cikk

Összhang a gazdaságpolitikai koordináció keretével

A tagállamok költségvetési eljárásának összhangban kell állnia:

(1)

az éves felügyeleti ciklussal összefüggésben alkalmazott gazdaságpolitikai koordinációs kerettel, amely tartalmazza különösen a ciklus kezdetekor a Bizottság és az Európai Tanács által a tagállamoknak nyújtott általános útmutatást;

(2)

a Stabilitási és Növekedési Paktum keretében kiadott ajánlásokkal;

(3)

az éves felügyeleti ciklus keretében kiadott ajánlásokkal, ideértve a túlzott makrogazdasági egyensúlyhiány esetén követendő, az 1176/2011/EU rendelettel létrehozott eljárás keretében kiadott ajánlásokat is, ha van ilyen; és

(4)

a 9. cikkben említett, gazdasági partnerségi programról szóló tanácsi véleményekkel, ha van ilyen.

III.   FEJEZET

KÖZÖS KÖLTSÉGVETÉSI RENDELKEZÉSEK

4. cikk

Közös költségvetési ütemterv

(1)   A tagállamok középtávú költségvetési keretükkel összhangban minden évben lehetőleg április 15-ig, de legkésőbb április 30-ig az európai szemeszter keretében közzéteszik középtávú nemzeti költségvetési tervüket. E terveknek – amelyeket a nemzeti reformprogramokkal és a stabilitási programokkal együtt kell benyújtani – legalább azokat az információkat tartalmazniuk kell, amelyeket a stabilitási programban is meg kell adni. E terveknek összhangban kell lenniük az éves felügyeleti ciklussal összefüggésben alkalmazott gazdaságpolitikai koordinációs kerettel, amely tartalmazza különösem a felügyeleti ciklus kezdetekor a Bizottság és az Európai Tanács által a tagállamoknak nyújtott általános útmutatást. Összhangban kell lenniük továbbá a Stabilitási és Növekedési Paktum keretében kiadott ajánlásokkal és – ha van ilyen – az éves felügyeleti ciklus keretében kiadott ajánlásokkal, ideértve a túlzott makrogazdasági egyensúlyhiány esetén követendő, az 1176/2011/EU rendelettel létrehozott eljárás keretében kiadott ajánlásokat, továbbá a 9. cikkben említett, gazdasági partnerségi programról szóló tanácsi véleményekkel is.

A középtávú nemzeti költségvetési terveknek és a nemzeti reformprogramoknak tartalmazniuk kell, hogy az előírt reformok és intézkedések várhatóan hogyan járulnak hozzá az uniós növekedési és foglalkoztatási stratégia keretében kitűzött célok és nemzeti kötelezettségvállalások teljesítéséhez. Emellett a középtávú nemzeti költségvetési terveknek vagy a nemzeti reformprogramoknak tartalmazniuk kell a jelentős költségvetési hatással rendelkező, nem honvédelmi célú állami beruházási projektek várható gazdasági megtérülését. A középtávú nemzeti költségvetési terv és a stabilitási program egyazon dokumentum is lehet.

(2)   A központi kormányzatra vonatkozó, következő évi költségvetés-tervezetet és az államháztartás összes egyéb alszektorára vonatkozó költségvetés-tervezetek fő paramétereit minden évben legkésőbb október 15-ig közzé kell tenni.

(3)   A központi kormányzat költségvetését – az államháztartás összes egyéb alszektorára vonatkozó költségvetés aktualizált fő paramétereivel együtt – minden évben legkésőbb december 31-ig el kell fogadni vagy meg kell állapítani és nyilvánosságra kell hozni. A tagállamoknak átmeneti költségvetési eljárásokkal kell rendelkezniük, amelyeket akkor kell alkalmazni, ha – a kormány befolyásán kívül álló objektív okok miatt – a költségvetést nem fogadják el vagy nem állapítják meg és nem hozzák nyilvánosságra december 31-ig.

(4)   Az (1) és a (2) bekezdésben említett nemzeti középtávú költségvetési terveknek és költségvetés-tervezeteknek független makrogazdasági előrejelzéseken kell alapulniuk, és jelezni kell bennük, hogy a költségvetési előrejelzéseket független szerv készítette-e vagy azokat ilyen szerv jóváhagyta-e. Ezeket az előrejelzéseket az ezek alapján készült nemzeti középtávú költségvetési tervekkel és költségvetés-tervezetekkel együtt nyilvánosságra kell hozni.

5. cikk

A költségvetési szabályokkal való összhang monitoringját végző független szervek

(1)   A tagállamok olyan független szervekkel rendelkeznek, amelyek az alábbiakkal való összhang monitoringját végzik:

a)

az 1466/97/EK rendelet 2a. cikkében meghatározott középtávú költségvetési célkitűzést a tagállami költségvetési folyamatokba beépítő számszerű költségvetési szabályok;

b)

a 2011/85/EU irányelv 5. cikkében említett számszerű költségvetési szabályok.

(2)   E szervek adott esetben nyilvános értékelést adnak a nemzeti költségvetési szabályok tekintetében, többek között:

a)

az 1466/97/EK rendelet 6. cikkének (2) bekezdésével összhangban a középtávú célkitűzéstől vagy az ahhoz vezető korrekciós pályától való jelentős, megfigyelhető eltérés esetére vonatkozó korrekciós mechanizmus aktiválásához vezető körülmények bekövetkeztéről;

b)

arról, hogy a kiigazítás a nemzeti szabályokkal és költségvetési tervekkel összhangban halad-e;

c)

az 1466/97/EK rendelet 5. cikke (1) bekezdésének tizedik albekezdésében említett, a középtávú költségvetési célkitűzéstől vagy az ahhoz vezető korrekciós pályától való átmeneti eltérés engedélyezését lehetővé tevő körülmények bekövetkeztéről vagy megszűnéséről, feltéve, hogy ez az eltérés nem veszélyezteti az államháztartás középtávú pénzügyi fenntarthatóságát.

IV.   FEJEZET

A TAGÁLLAMOK KÖLTSÉGVETÉSITERV-JAVASLATAINAK MONITORINGJA ÉS ÉRTÉKELÉSE

6. cikk

Monitoringkövetelmények

(1)   A tagállamok minden évben legkésőbb október 15-ig benyújtják a Bizottságnak és az eurocsoportnak a következő évre vonatkozó költségvetésiterv-javaslatukat. A költségvetésiterv-javaslatnak összhangban kell lennie a Stabilitási és Növekedési Paktum keretében kiadott ajánlásokkal, és – ha van ilyen – az éves felügyeleti ciklus keretében kiadott ajánlásokkal, ideértve a túlzott makrogazdasági egyensúlyhiány esetén követendő, az 1176/2011/EU rendelettel létrehozott eljárás keretében kiadott ajánlásokat, valamint a 9. cikkben említett, gazdasági partnerségi programról szóló véleményekkel.

(2)   Az (1) bekezdésben említett költségvetésiterv-javaslatot a Bizottságnak való benyújtásakor közzé kell tenni.

(3)   A költségvetésiterv-javaslata következő évre vonatkozóan az alábbi adatokat tartalmazza:

a)

az államháztartásra vonatkozó, célzott költségvetési egyenleg a bruttó hazai termék (GDP) százalékában, az államháztartás alszektorai szerinti bontásban;

b)

a GDP százalékában kifejezett államháztartási kiadásokra és bevételekre, valamint azok fő összetevőire – a bruttó állóeszköz-felhalmozást is beleértve – vonatkozó, változatlan szakpolitikát feltételező előrejelzések;

c)

a célzott államháztartási kiadások és bevételek a GDP százalékában és azok fő összetevői, figyelembe véve a diszkrecionális bevételi intézkedések hatásától megtisztított államháztartási kiadások növekedési pályájának megállapítására vonatkozó feltételeket és kritériumokat az 1466/97/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdése szerint;

d)

az államháztartási kiadásokra vonatkozó lényeges információk funkciók szerint, beleértve az oktatást, az egészségügyet és a foglalkoztatást, és lehetőség szerint a fő kiadási és bevételi intézkedések várható disztribúciós hatásaira vonatkozó előrejelzések;

e)

a c) pontban említett célok és a b) pont szerinti, változatlan szakpolitikát feltételező előrejelzések közötti eltérés áthidalása céljából meghozandó, a következő évi költségvetés-tervezetbe belefoglalandó kiadási és bevételi intézkedések leírása és számszerűsítése az egyes alszektorok szintjén.

f)

a költségvetési célok elérése szempontjából fontos független makrogazdasági előrejelzésekre és gazdasági fejleményekre vonatkozó fő feltételezések;

g)

a módszertant, az alapul szolgáló gazdasági modelleket és feltevéseket, továbbá a költségvetési előrejelzést alátámasztó egyéb releváns paramétereket és az összesített költségvetési intézkedések gazdasági növekedésre gyakorolt várható hatását tartalmazó melléklet;

h)

annak feltüntetése, hogy a költségvetésiterv-javaslatban foglalt reformok és intézkedések – beleértve különösen az állami beruházásokat – hogyan teljesítik az érintett tagállamnak szóló, az EUMSZ 121. és 148. cikke szerinti hatályos ajánlásokat, és mennyire fontosak az Unió növekedési és foglalkoztatási stratégiája által kitűzött célok eléréséhez.

Azon intézkedések esetében, amelyek költségvetési hatása várhatóan kisebb a GDP 0,1 %-ánál, az első albekezdés e) pontjában említett leírás lehet kevésbé részletezett. Kiemelt és határozott figyelmet kell fordítani azokra a jelentős költségvetés-politikai reformtervekre, amelyeknek tovagyűrűző hatása lehet más olyan tagállamokra, amelyek pénzneme az euro.

(4)   Amennyiben a költségvetésiterv-javaslatban szereplő, a (3) bekezdésnek megfelelő költségvetési célok vagy a változatlan szakpolitikát feltételező előrejelzések eltérnek a legújabb stabilitási program adataitól, az eltéréseket megfelelően indokolják.

(5)   A költségvetésiterv-javaslat tartalmának részletes leírását a Bizottság által a tagállamokkal együttműködésben kialakított összehangolt keret határozza meg.

7. cikk

A költségvetésiterv-javaslat értékelése

(1)   A Bizottság a lehető leghamarabb, de legkésőbb november 30-ig véleményt fogad el a költségvetésiterv-javaslatról.

(2)   Az (1) bekezdés ellenére azon kivételes esetben, ha a Bizottság a költségvetésiterv-javaslat benyújtását követő egy héten belül az érintett tagállammal folytatott konzultációt követően a Stabilitási és Növekedési Paktumban a költségvetés-politikai kötelezettségek különösen súlyos megsértését állapítja meg, a Bizottság a véleményét a költségvetésiterv-javaslat benyújtását követő két héten belül elfogadja. Véleményében a Bizottság felülvizsgált költségvetésiterv-javaslat mielőbbi, de legkésőbb a Bizottság véleményének kiadását követő három héten belüli benyújtására szólít fel. A Bizottság felszólítását indokolni kell, és nyilvánosságra kell hozni.

A költségvetési terv e bekezdés első albekezdése alapján benyújtott felülvizsgált tervezetére a 6. cikk (2), (3) és (4) bekezdését alkalmazni kell.

A felülvizsgált költségvetésiterv-javaslatról a Bizottság a lehető leghamarabb, de legkésőbb a felülvizsgált költségvetésiterv-javaslat benyújtását követő három héten belül új véleményt fogad el.

(3)   A bizottsági véleményt nyilvánosságra hozzák és benyújtják az eurocsoportnak. A véleményt az érintett tagállam parlamentje vagy az Európai Parlament kérésére a Bizottság bemutatja a kérelmező parlamentnek.

(4)   A Bizottság a szolgálatai által készített legfrissebb gazdasági előrejelzésekre támaszkodva a nemzeti költségvetési kilátások és ezeknek az övezet egészét átívelő kölcsönhatásai alapján általános értékelést ad az euroövezet egészének költségvetési helyzetéről és kilátásairól.

Az általános értékelés olyan érzékenységi elemzéseket tartalmaz, amelyek jelzik az államháztartás fenntarthatóságához kapcsolódó kockázatokat kedvezőtlen gazdasági, pénzügyi vagy költségvetési fejlemények esetén. Emellett adott esetben a költségvetési és makrogazdasági politikák euroövezeti szintű koordinációjának megerősítésére irányuló intézkedéseket is körvonalaz.

Az általános értékelést nyilvánosságra hozzák, és figyelembe veszik a Bizottság által a tagállamoknak adott évenkénti általános útmutatásokban.

A Bizottság szolgálatai által az egyes tagállamokra vonatkozóan készített legfrissebb gazdasági előrejelzések módszertanát (a modellekkel együtt) és feltételezéseit – beleértve az összesített költségvetési intézkedések gazdasági növekedésre gyakorolt hatására vonatkozó becsléseket is – csatolják az általános értékeléshez.

(5)   Az eurocsoport a Bizottság által a (4) bekezdésnek megfelelően adott általános értékelés alapján megvitatja a költségvetésiterv-javaslatokról, valamint az euroövezet egészének költségvetési helyzetéről és kilátásairól alkotott bizottsági véleményeket. Az eurocsoport említett megbeszéléseinek eredményeit adott esetben nyilvánosságra hozzák.

8. cikk

Tájékoztatás az állampapír-kibocsátásról

(1)   A tagállamok kellő időben előzetes tájékoztatást adnak a Bizottságnak és az eurocsoportnak nemzeti állampapír-kibocsátási terveikről.

(2)   Az (1) bekezdésben említett tájékoztatás formáját és tartalmát a Bizottság a tagállamokkal együttműködve harmonizálja és határozza meg.

V.   FEJEZET

A TÚLZOTT HIÁNY KIIGAZÍTÁSÁNAK BIZTOSÍTÁSA

9. cikk

Gazdasági partnerségi programok

(1)   Amennyiben a Tanács az EUMSZ 126. cikkének (6) bekezdése értelmében úgy határoz, hogy valamely tagállam túlzott hiánnyal rendelkezik, az érintett tagállam benyújt a Bizottságnak és a Tanácsnak egy, a túlzott hiány hatékonyan tartós kiigazításának biztosításához szükséges szakpolitikai intézkedések és szerkezeti reformok leírását tartalmazó gazdasági partnerségi programot, amely nemzeti reformprogramján és stabilitási programján alapul, teljes mértékben figyelembe véve a Tanácsnak az érintett tagállam gazdasági és foglalkoztatási szakpolitikáira vonatkozó integrált iránymutatások végrehajtásáról szóló ajánlásait.

(2)   A gazdasági partnerségi program számos olyan konkrét prioritást nevez meg és választ ki, amely a versenyképesség és a hosszú távú fenntartható fejlődés fokozását, valamint az érintett tagállamok strukturális gyengeségeinek kezelését célozza. E prioritások összhangban vannak az Unió növekedési és foglalkoztatási stratégiájával. Megfelelő esetben megnevezik a lehetséges pénzügyi forrásokat, többek között az Európai Beruházási Bank hitelkeretét és az egyéb vonatkozó pénzügyi eszközöket.

(3)   A gazdasági partnerségi programot az 1467/97/EK rendelet 3. cikkének (4a) bekezdésében előírt jelentéssel egyidejűleg kell benyújtani.

(4)   A Tanács a Bizottság javaslata alapján véleményt fogad el a gazdasági partnerségi programról.

(5)   Az 1176/2011/EU rendelet 8. cikke (1) bekezdésében említett kiigazító intézkedési terv az említett rendelet 9. cikkének (4) bekezdésével összhangban módosítható a célból, hogy az e cikkben előírt gazdasági partnerségi program helyébe lépjen. Ha valamely tagállam a gazdasági partnerségi program elfogadását követően kiigazító intézkedési tervet nyújt be, a gazdasági partnerségi programban szereplő intézkedések – adott esetben – beépíthetők a kiigazító intézkedési tervbe.

(6)   A program és az annak megfelelő éves költségvetési tervek végrehajtásának monitoringját a Tanács és a Bizottság végzi.

10. cikk

A túlzotthiány-eljárás alatt álló tagállamokra vonatkozó jelentéstételi követelmények

(1)   Amennyiben a Tanács az EUMSZ 126. cikkének (6) bekezdésével összhangban a Bizottság kérésére úgy határoz, hogy valamely tagállamban túlzott hiány áll fenn, az érintett tagállamra a túlzott hiány esetén követendő eljárás megszüntetéséig e cikk (2)–(5) bekezdésével összhangban jelentéstételi követelmények alkalmazandók.

(2)   A tagállam haladéktalanul elvégzi a költségvetés év közbeni végrehajtásának átfogó értékelését az államháztartásra és alszektoraira vonatkozóan. Az értékelésnek ki kell terjednie a 2011/85/EU irányelv 14. cikkének (3) bekezdésében említett, az állami költségvetésre potenciálisan nagy hatást gyakorló függő kötelezettségekkel kapcsolatos pénzügyi kockázatokra is, ha ezek hozzájárulhatnak a túlzott hiány fennállásához. Ezen értékelés eredményét bele kell foglalni az 1467/97/EK rendelet 3. cikke (4a) bekezdésének vagy 5. cikke (1a) bekezdésének megfelelően a túlzott hiány kiigazítása érdekében hozott intézkedésekről szóló jelentésbe.

(3)   A tagállam az államháztartás és annak alszektorai tekintetében rendszeresen jelentést tesz a Bizottságnak és a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságnak a költségvetés év közbeni végrehajtásáról, a kiadási és bevételi oldalon hozott diszkrecionális intézkedések költségvetési hatásáról, az államháztartási kiadásokkal és bevételekkel kapcsolatos célokról, valamint tájékoztatást ad az elfogadott intézkedésekről és a célok megvalósítására tervezett intézkedések jellegéről. A jelentést nyilvánosságra hozzák.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 14. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az e bekezdésben említett rendszeres jelentés tartalmának meghatározására vonatkozóan.

(4)   Amennyiben az érintett tagállam az EUMSZ 126. cikkének (7) bekezdése szerinti tanácsi ajánlást kapott, az e cikk (3) bekezdésében említett jelentést első alkalommal az 1467/97/EK rendelet 3. cikkének (4a) bekezdésében előírt jelentést követően hat hónappal, majd ezután hathavonta kell benyújtani.

(5)   Amennyiben az érintett tagállam az EUMSZ 126. cikkének (9) bekezdése szerinti tanácsi felszólítást kapott, az e cikk (3) bekezdésének megfelelő jelentésben arra is ki kell térni, hogy az adott tanácsi felszólítás nyomán milyen intézkedésekre került sor. A jelentést első alkalommal az 1467/97/EK rendelet 5. cikkének (1a) bekezdésében előírt első jelentést követően három hónappal, majd ezután negyedévente kell benyújtani.

(6)   A Bizottság kérésére és az általa megállapított határidőn belül az a tagállam, amely túlzotthiány-eljárás alatt áll:

a)

lehetőleg a legfelsőbb nemzeti ellenőrzési intézményekkel együttműködve elvégzi az államháztartás költségvetési számláinak minden alszektorra kiterjedő, átfogó, független ellenőrzését, azok megbízhatóságának, teljességének és pontosságának a túlzott hiány esetén követendő eljárás alkalmazásában történő értékelése céljából, és jelentést tesz arról;

b)

a túlzott hiány kiigazítása terén elért eredmények monitoringjához megadja a rendelkezésére álló kiegészítő információt.

A Bizottság (Eurostat) az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló, 2009. május 25-i 479/2009/EK tanácsi rendelet (11) rendeletnek megfelelően értékeli az érintett tagállam által az a) pont alapján benyújtott statisztikai adatok minőségét.

11. cikk

Azon tagállamok, amelyekben fennáll a túlzott hiány esetén követendő eljárás szerinti kötelezettségek megsértésének veszélye

(1)   Annak értékelésekor, hogy az EUMSZ 126. cikkének (7) bekezdése szerinti hatályos tanácsi ajánlásban, illetve az EUMSZ 126. cikkének (9) bekezdése szerinti tanácsi felszólításban megállapított, a túlzott hiány kiigazítására vonatkozó határidő betartása veszélyben van-e, a Bizottság a tagállamok által e rendelet 10. cikke (3) bekezdésének megfelelően benyújtott jelentéseket is alapul veszi.

(2)   Abban az esetben, ha a túlzott hiány kiigazítására előírt határidő betartása veszélyben forog, a Bizottság ajánlást ad az érintett tagállamnak arra vonatkozóan, hogy a túlzott hiány kiigazítására megállapított határidőnek megfelelő időtartamon belül maradéktalanul hajtsa végre az (1) bekezdésben említett ajánlásban vagy felszólításban meghatározott intézkedéseket, egyéb intézkedéseket fogadjon el, vagy tegye meg mindkettőt. A Bizottság ajánlását nyilvánosságra hozzák és benyújtják a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságnak. Az érintett tagállam parlamentjének kérésére a Bizottság az ajánlását e parlament elé terjeszti.

(3)   Az érintett tagállam a (2) bekezdésben említett bizottsági ajánlásban meghatározott időtartamon belül jelentést tesz a Bizottságnak az ajánlás nyomán elfogadott intézkedésekről, a 10. cikk (3) bekezdésében előírt jelentésekkel együtt. A jelentés tartalmazza az összes diszkrecionális intézkedés költségvetési hatását, az államháztartási kiadásokkal és bevételekkel kapcsolatos célokat, tájékoztatást ad az elfogadott intézkedésekről és a célok megvalósítására tervezett intézkedések jellegéről, valamint tájékoztat a bizottsági ajánlás alapján tett egyéb intézkedésekről is. A Bizottság ajánlását nyilvánosságra hozzák és benyújtják a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságnak.

(4)   A Bizottság a (3) bekezdésben említett jelentés alapján értékeli, hogy a tagállam betartotta-e a (2) bekezdésben említett ajánlást.

12. cikk

A túlzott hiány esetén követendő eljárásra gyakorolt hatás

(1)   Azt, hogy a 7. cikk (1) bekezdésében említett bizottsági véleményt az érintett tagállam milyen mértékben vette figyelembe, a következőképpen veszik tekintetbe:

a)

a Bizottság az EUMSZ 126. cikkének (3) bekezdése szerinti jelentés elkészítésekor és abban az esetben, ha az 1173/2011/EU rendelet 5. cikkének megfelelően nem kamatozó letét elhelyezését ajánlja;

b)

a Tanács, amikor az EUMSZ 126. cikkének (6) bekezdése szerint arról határoz, hogy fennáll-e túlzott hiány.

(2)   Az e rendelet 10. és 11. cikkében meghatározott monitoring szerves részét képezi az 1467/97/EK rendelet 10. cikkének (1) bekezdésében előírt rendszeres felügyeletnek, amelynek keretében az EUMSZ 126. cikkének (7) bekezdése szerinti tanácsi ajánlások, illetve az EUMSZ 126. cikkének (9) bekezdése szerinti felszólításról szóló tanácsi határozatok alapján az érintett tagállam által a túlzott hiány kiigazítása érdekében tett intézkedések végrehajtását ellenőrzik.

(3)   A Bizottság annak mérlegelésekor, hogy az EUMSZ 126. cikkének (7) bekezdése szerinti ajánlások, illetve az EUMSZ 126. cikkének (9) bekezdése szerinti felszólításról szóló határozatok nyomán végrehajtott intézkedések eredményesek-e, figyelembe veszi az e rendelet 11. cikkének (4) bekezdésében említett értékelést, és adott esetben – kellően figyelembe véve az 1467/97/EK rendelet 3. cikkének (5) bekezdését és 5. cikkének (2) bekezdését – ajánlást ad a Tanácsnak az EUMSZ 126. cikkének (8) bekezdése vagy 126. cikkének (11) bekezdése szerinti határozat meghozatalára.

13. cikk

A 472/2013/EU (12) rendelettel való összhang

A makrogazdasági kiigazítási programot végrehajtó tagállamokra e rendelet 6–12. cikke nem alkalmazandó.

VI.   FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

14. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2)   A Bizottságnak a 10. cikk (3) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása 2013. május 30-tól kezdődően hároméves időtartamra szól, e rendelet hatálybalépésétől kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal a hároméves időszak vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 10. cikk (3) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5)   A 10. cikk (3) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

15. cikk

Gazdasági párbeszéd

(1)   Az uniós intézmények, különösen az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti párbeszéd megerősítése, valamint a nagyobb átláthatóság és elszámoltathatóság biztosítása érdekében az Európai Parlament illetékes bizottsága adott esetben felkérheti a Tanács, a Bizottság és az Európai Tanács vagy az eurocsoport elnökét, hogy jelenjen meg az ülésén az alábbiak megvitatása céljából:

a)

a költségvetésiterv-javaslat tartalmának az 6. cikk (5) bekezdésével összhangban létrehozott összehangolt keret szerinti pontos meghatározása;

b)

az eurocsoport keretében a Bizottság által a 7. cikk (1) bekezdése szerint készített véleményekről folytatott megbeszélések eredményei, amennyiben ezeket az eredményeket nyilvánosságra hozták;

c)

a Bizottság által a 7. cikk (4) bekezdésével összhangban készített általános értékelés az euroövezet egészének költségvetési helyzetéről és kilátásairól;

d)

a 9. cikk (4) bekezdésében és a 12. cikk (3) bekezdésében említett tanácsi aktusok.

(2)   Az Európai Parlament illetékes bizottsága felkínálhatja a 11. cikk (2) bekezdése alapján bizottsági ajánlás vagy az (1) bekezdés d) pontjában említett tanácsi aktusok által érintett tagállam számára annak lehetőségét, hogy eszmecserében vegyen részt.

(3)   Az Európai Parlament a meghozott döntésekkel kapcsolatos átláthatóság, felelősségvállalás és elszámoltathatóság fokozása érdekében megfelelően részt vesz az európai szemeszterben, különösen az e cikknek megfelelően folytatott gazdasági párbeszéd révén.

16. cikk

E rendelet alkalmazásának felülvizsgálata és jelentéstétel

(1)   A Bizottság 2014. december 14-ig, majd ezt követően ötévenként jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról, amelyet adott esetben a rendelet módosítására irányuló javaslat kísér. A Bizottság a jelentést nyilvánosságra hozza.

Az első albekezdésben említett jelentés többek között értékeli:

a)

a rendelet hatékonyságát;

b)

az EUMSZ-szel összhangban a tagállami gazdaságpolitikák szorosabb összehangolása és gazdasági teljesítményük tartós egymáshoz közelítése terén elért eredményeket;

c)

e rendelet szerepét a növekedésre és munkahelyteremtésre irányuló uniós stratégia végrehajtásában.

(2)   A Bizottság 2013. július 31-ig jelentést tesz a meglévő uniós költségvetési keret által kínált azon lehetőségekről, amelyek lehetővé teszik az állami termelő beruházások iránti igények és a költségvetési fegyelem vonatkozásában a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágában foglalt célkitűzések összeegyeztetését a Paktum maradéktalan tiszteletben tartása mellett.

17. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)   Az e rendelet hatálybalépésének időpontjában túlzotthiány-eljárás alatt álló tagállamok 2013. október 31-ig a 10. cikk (3), (4) és (5) bekezdésének megfelelően eleget tesznek a rendszeres jelentéstételi kötelezettségnek.

(2)   A 9. cikk (1) bekezdése és a 10. cikk (2) bekezdése csak abban az esetben alkalmazandó azon tagállamokra, amelyek a rendelet hatálybalépésének időpontjában túlzott hiány esetén követendő eljárás alatt állnak, ha az EUMSZ 126. cikkének (7) bekezdése szerinti tanácsi ajánlást vagy az EUMSZ 126. cikkének (9) bekezdése szerinti felszólítást 2013. május 30-t követően adták ki.

Ezekben az esetekben a gazdasági partnerségi programot az 1467/97/EK rendelet 3. cikkének (4a) bekezdésével vagy 5. cikkének (1a) bekezdésével összhangban benyújtott jelentésekkel egyidejűleg kell benyújtani.

(3)   A tagállamok 2013. október 31-ig megfelelnek az 5. cikknek.

18. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet a Szerződésekkel összhangban teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Strasbourgban, 2013. május 21-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

L. CREIGHTON


(1)  HL C 141., 2012.5.17., 7. o.

(2)  Az Európai Parlament 2013. március 12-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2013. május 13-i határozata.

(3)  HL L 209.,1997.8.2., 1. o.

(4)  HL L 209.,1997.8.2., 6. o.

(5)  HL L 306., 2011.11.23., 12. o.

(6)  HL L 306., 2011.11.23., 33. o.

(7)  HL L 306., 2011.11.23., 1. o.

(8)  HL L 306., 2011.11.23., 25. o.

(9)  HL L 306., 2011.11.23., 41. o.

(10)  HL L 310., 1996.11.30., 1. o.

(11)  HL L 145., 2009.6.10., 1. o.

(12)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. május 21-i, 472/2013/EU rendelete a pénzügyi stabilitásuk tekintetében súlyos nehézségekkel küzdő vagy súlyos nehézségek által fenyegetett euroövezeti tagállamok gazdasági és költségvetési felügyeletének megerősítéséről, (Lásd e Hivatalos Lap 1. oldalát.).


Top