EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32012R1026

Az Európai Parlament és a Tanács 1026/2012/EU rendelete ( 2012. október 25. ) a halállományok megőrzésére irányuló, a nem fenntartható halászatot lehetővé tevő országok esetében alkalmazandó egyes intézkedésekről

OJ L 316, 14.11.2012, p. 34–37 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
Special edition in Croatian: Chapter 04 Volume 012 P. 94 - 97

In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2012/1026/oj

14.11.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 316/34


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1026/2012/EU RENDELETE

(2012. október 25.)

a halállományok megőrzésére irányuló, a nem fenntartható halászatot lehetővé tevő országok esetében alkalmazandó egyes intézkedésekről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére és 207. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

Amint az Egyesült Nemzetek 1982. december 10-i tengerjogi egyezménye (UNCLOS) és az Egyesült Nemzetek 1982. december 10-i tengerjogi egyezményének a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló és hosszú távon vándorló halállományok védelmére és kezelésére vonatkozó rendelkezései végrehajtásáról szóló, az Egyesült Nemzetek 1995. augusztus 4-én kelt megállapodása (UNFSA) rendelkezik, bizonyos megosztott, kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló és hosszú távon vándorló halállományok kezeléséhez szükség van azoknak az országoknak az együttműködésére, amelyek vizeiben az állomány él (partmenti országok), és azon országokéra, amelyek flottái halásszák az adott állományokat (halászó államok). Ez az együttműködés kialakítható a regionális halászati gazdálkodási szervezetek keretein belül, vagy – ahol e szervezeteknek nincs hatásköre a kérdéses állomány vonatkozásában – a halászatban érdekelt országok közötti ad hoc rendelkezések segítségével.

(2)

Amennyiben egy harmadik ország, amely az ő és az Unió közös érdekű állományát magában foglaló halászatban érdekelt, olyan halászati tevékenységet tesz lehetővé más országok és az Unió meglévő halászati rendjének vagy jogainak, kötelezettségeinek és érdekeinek figyelembe vétele nélkül, amely veszélyezteti az adott állomány fenntarthatóságát, és nem működik együtt más országokkal és az Unióval ezen állomány kezelésében, meghatározott intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy elősegítsék ezen ország hozzájárulását az adott állomány védelméhez.

(3)

A halállományok akkor tekintendők nem fenntartható állapotúnak, ha azokat nem tartják folyamatosan a legnagyobb fenntartható hozamot termelő szinten vagy afelett, vagy – amennyiben e szintet nem lehet megbecsülni – ha az állományt nem tartják folyamatosan biztonságos biológiai korlátokon belül.

(4)

Meg kell határozni azokat a feltételeket, amelyek mellett egy ország olyan országnak tekinthető, amely lehetővé teszi a nem fenntartható halászatot, és amely e rendelet intézkedéseinek hatálya alá esik, ideértve azt az eljárást is, amely lehetővé teszi az adott ország számára álláspontja ismertetését, valamint kiigazító lépések elfogadását.

(5)

Emellett meg kell határozni azokat az intézkedéstípusokat, amelyek alkalmazhatóak egy nem fenntartható halászatot lehetővé tevő ország vonatkozásában, valamint meg kell fogalmazni azokat a feltételeket, amelyek mellett ezek az intézkedések alkalmazhatók, úgy, hogy objektív kritériumokon alapuljanak, méltányosak és költséghatékonyak legyenek, és megfeleljenek a nemzetközi jognak, különösen a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó egyezménynek.

(6)

Az ilyen intézkedések célja, hogy a közös érdekű állományok halászatára irányuló ösztönzők megszüntethetőek legyenek a nem fenntartható halászatot lehetővé tevő országok vonatkozásában. Ez többek között úgy érhető el, ha korlátozzák a nem fenntartható halászatot lehetővé tevő országok ellenőrzése alá tartozó, közös érdekű állományok halászatát folytató hajók által fogott haltermékek importját, ha korlátozzák az e hajók kikötőkhöz való hozzáférését, vagy ha megakadályozzák, hogy az Unió halászhajóit vagy az Unió halászati felszereléseit arra használják, hogy a nem fenntartható halászatot lehetővé tevő országok ellenőrzése alatt közös érdekű állományokat halásszanak velük.

(7)

A halállományok megőrzését célzó uniós fellépés hatékonyságának és következetességének biztosítása érdekében fontos a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról szóló, 2008. szeptember 29-i 1005/2008/EK tanácsi rendeletben (3) meghatározott intézkedések figyelembevétele.

(8)

Annak biztosítása érdekében, hogy az e rendelet alapján egy országgal szemben elfogadott intézkedések környezetvédelmi szempontból ésszerűek, hatékonyak, arányosak és a nemzetközi szabályokkal összhangban legyenek, fontos, hogy elfogadásukat megelőzően megvizsgálják a várható környezeti, kereskedelmi, gazdasági és társadalmi hatásaikat.

(9)

Amennyiben egy országgal szemben e rendelet alapján elfogadott intézkedések nem hatékonyak, és az adott ország továbbra is nem fenntartható halászatot lehetővé tevő országnak tekintendő, e rendelettel összhangban további intézkedéseket lehet elfogadni.

(10)

Az e rendelet alapján egy országgal szemben elfogadott intézkedések alkalmazását be kell fejezni, amint a nem fenntartható halászatot lehetővé tevő ország meghozta azokat az intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy hozzájáruljon a közös érdekű állományok védelméhez.

(11)

Ezen rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni valamely országnak a nem fenntartható halászatot lehetővé tevő országok közé sorolása, az ilyen harmadik országokkal szembeni intézkedések elfogadása, és az arról való döntés tekintetében, hogy az ilyen intézkedések alkalmazását be kell fejezni. Ezeket a hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (4) megfelelően kell gyakorolni.

(12)

A Bizottságnak azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat kell elfogadnia, ha az e rendelet értelmében meghozott intézkedések alkalmazásának befejezésével összefüggésben felmerülő, kellően indokolt esetben ez rendkívül sürgős okból szükséges,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)   E rendelet harmadik országok halászattal kapcsolatos tevékenységeire és politikájára vonatkozó egyes intézkedések elfogadásának keretét határozza meg, az Unió és az adott harmadik országok közös érdekű halállományai hosszú távú megőrzésének biztosítása érdekében.

(2)   Az ezen rendelet értelmében elfogadott intézkedések minden olyan esetre alkalmazandóak lehetnek, amikor a közös érdekű állományok közös kezelése megkívánja a harmadik országok és az Unió közötti együttműködést, ideértve azt is, amikor ez az együttműködés egy regionális halászati gazdálkodási szervezeten vagy hasonló testületen keresztül történik.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a)   „közös érdekű állomány”: olyan halállomány, amelyet földrajzi eloszlása mind az Unió, mind harmadik ország számára elérhetővé tesz, és amelynek kezelése megkívánja az ezen országok és az Unió közötti együttműködést akár kétoldalú, akár többoldalú rendszerben;

b)   „kapcsolódó fajok”: a közös érdekű állományokkal egyazon ökoszisztémához tartozó és azt az állományt zsákmányoló, számára zsákmányul szolgáló, a táplálékért és az élettérért vele versengő vagy vele együttesen ugyanazon halászati területen előforduló és ugyanazon halászat vagy halászatok által hasznosított vagy véletlenül fogott halfajok;

c)   „regionális halászati gazdálkodási szervezet”: olyan szubregionális vagy regionális szervezet vagy hasonló rendszer, amely az azt létrehozó egyezmény vagy megállapodás értelmében a nemzetközi jog alapján illetékességgel rendelkezik állománymegőrzési és gazdálkodási intézkedések megállapítására a felügyelete alá tartozó tengeri élővilágra vonatkozóan;

d)   „behozatal”: halak vagy halászati termékek behozatala az Unió területére, ideértve a területén található kikötőkben történő átrakodási célú behozatalt is;

e)   „átrakodás”: egy halászhajó fedélzetén lévő halak egy részének vagy egészének egy másik halászhajóra történő átrakodása, akár a tengeren, akár a kikötőben;

f)   „nem fenntartható állapot”: az az állapot, amikor az állományt nem tartják folyamatosan a legnagyobb fenntartható hozamot termelő szinten vagy afelett, vagy – amennyiben e szintet nem lehet megbecsülni – ha az állományt nem tartják folyamatosan biztonságos biológiai korlátokon belül; az állományméretet, amelynek alapján eldönthető, hogy egy állomány fenntartható állapotban van-e, a legjobb rendelkezésre álló tudományos módszerrel kell meghatározni;

g)   „biztonságos biológiai korlátok”: az állományméret azon határa, amelyen belül az állomány intenzív halászat mellett is nagy valószínűséggel újratermelődik;

h)   „ország”: olyan harmadik ország, beleértve az önkormányzati státuszt élvező területeket is, amely hatáskörökkel van felruházva az élő tengeri erőforrások megőrzése és kezelése terén.

3. cikk

A nem fenntartható halászatot lehetővé tevő országok

Egy ország akkor tekinthető a nem fenntartható halászatot lehetővé tevő országnak, ha:

a)

nem működik együtt a közös érdekű állományok kezelésében az UNCLOS és az UNFSA, vagy bármely más nemzetközi megállapodás, vagy nemzetközi jogi norma rendelkezéseinek maradéktalan betartásával; és

b)

vagy:

i.

nem vezeti be a szükséges halászati gazdálkodási intézkedéseket; vagy

ii.

más országok és az Unió jogainak, érdekeinek és kötelezettségeinek körültekintő figyelembevétele nélkül fogad el halászati gazdálkodási intézkedéseket, és e halászati gazdálkodási intézkedések, más országok és az Unió intézkedéseivel összefüggésben tekintve, olyan halászati tevékenységhez vezetnek, amelynek hatására az állomány nem fenntartható állapotba kerülhetne. E feltétel akkor is teljesültnek tekintendő, ha az adott ország által elfogadott halászati gazdálkodási intézkedések csak a mások által elfogadott intézkedéseknek köszönhetően nem vezettek az állomány nem fenntartható állapotba kerüléséhez.

4. cikk

A nem fenntartható halászatot lehetővé tevő országokkal kapcsolatos intézkedések

(1)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján az alábbi intézkedéseket fogadhatja el egy, a nem fenntartható halászatot lehetővé tevő országgal kapcsolatban:

a)

az adott országot a nem fenntartható halászatot lehetővé tevő országok közé sorolja;

b)

szükség esetén azonosíthatja az adott ország azon hajóit vagy flottáit, amelyekre bizonyos intézkedéseket kell alkalmazni;

c)

mennyiségi korlátozásokat vethet ki az Unióba behozott, a közös érdekű állományból származó, az adott ország ellenőrzése alatt kifogott halakra vagy olyan haltermékekre, amelyeket ilyen halakból készítettek, vagy amelyek ilyen halakat tartalmaznak;

d)

mennyiségi korlátozásokat vethet ki a behozott, a közös érdekű állományból az adott ország ellenőrzése alatt kifogott, bármely kapcsolódó fajból származó halakra és olyan haltermékekre, amelyeket ilyen halakból készítettek, vagy amelyek ilyen halakat tartalmaznak; ilyen intézkedés elfogadása során a Bizottságnak az e rendelet 5. cikke (4) bekezdésnek és az arányosság elvének megfelelően kell meghatároznia, hogy mely fajok és fogások esnek az intézkedés hatálya alá;

e)

korlátozásokat vezethet be az Unió kikötőinek használatára vonatkozóan azokra a hajókra, amelyek az adott ország lobogója alatt a közös érdekű állományokat és/vagy a kapcsolódó fajokat halásszák, és amelyek vagy az adott ország lobogója alatt, vagy annak engedélyével, más lobogó alatt álló hajók által kifogott, közös érdekű állományból és/vagy a kapcsolódó fajokból származó halat és haltermékeket szállítanak; ezek a korlátozások nem érvényesek az UNCLOS 18. cikke szerinti vis maior vagy végszükség esetén a kizárólag csak ezen helyzetek megoldásához szükséges szolgáltatásokra;

f)

megtilthatja az Unió gazdasági szereplőinek az adott harmadik ország lobogója alatt hajózó bármilyen halászhajó megvásárlását;

g)

megtilthatja a valamely tagállam lobogója alatt hajózó halászhajók átlajstromozását az adott ország lobogója alá;

h)

megtilthatja a tagállamoknak, hogy engedélyezzék az uniós gazdasági szereplők számára az adott országból származó gazdasági szereplőkkel bérszállításra történő rendelkezésre bocsátási megállapodás kötését;

i)

megtilthatja a tagállamok lobogója alatt hajózó halászhajók, illetve a közös érdekű állományok halászatához szükséges halászfelszerelések és tartozékok exportálását az adott országba;

j)

megtilthatja az uniós gazdasági szereplők és az adott ország között olyan magánjellegű kereskedelmi megállapodások megkötését, amelyek lehetővé teszik, hogy egy tagállam lobogója alatt hajózó halászhajó használhassa az adott ország halászati lehetőségeit;

k)

megtilthatja közös halászati tevékenységek végzését a valamely tagállam lobogója alatt hajózó halászhajók és az adott ország lobogója alatt hajózó halászhajók között.

(2)   Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 8. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

5. cikk

Az e rendelet alapján elfogadott intézkedésekre vonatkozó általános követelmények

(1)   A 4. cikkben említett intézkedéseknek:

a)

kapcsolódniuk kell a közös érdekű állomány megőrzéséhez;

b)

az Unió hajói által halászott, illetve az Unión belül termelt vagy fogyasztott olyan halfajokra – és a belőlük készült, valamint az ezeket tartalmazó termékekre – vonatkozó korlátozásokkal együtt kell hatályba lépniük, amelyekre az intézkedéseket meghozzák;

c)

arányosnak kell lenniük a kitűzött célokkal, és meg kell felelniük az Unió által aláírt nemzetközi egyezményekben foglalt kötelezettségeknek, valamint minden vonatkozó nemzetközi jogi normának.

(2)   A 4. cikkben említett intézkedéseknek figyelembe kell venniük az 1005/2008/EK rendelet értelmében már meghozott intézkedéseket.

(3)   A 4. cikkben említett intézkedések nem alkalmazhatók oly módon, hogy az az azonos feltételekkel rendelkező országok közötti önkényes vagy nem igazolható megkülönböztetésnek, vagy a nemzetközi kereskedelem rejtett korlátozásának eszközét képezze.

(4)   Annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedések környezetvédelmi szempontból ésszerűek, hatékonyak, arányosak és a nemzetközi szabályokkal összhangban legyenek, a 4. cikkben említett intézkedések elfogadása során a Bizottság értékeli az intézkedések rövid és hosszú távú környezeti, kereskedelmi, gazdasági és társadalmi hatásait, valamint a végrehajtásukhoz kacsolódó adminisztratív terheket.

(5)   A 4. cikkben említett intézkedéseknek rendelkezniük kell az illetékes hatóságok általi végrehajtásukhoz szükséges megfelelő rendszerről.

6. cikk

A nem fenntartható halászatot lehetővé tevő országokkal kapcsolatos intézkedések elfogadását megelőző eljárások

(1)   Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a 4. cikkben említett intézkedéseket kell elfogadni, értesítenie kell az érintett országot arról a szándékáról, hogy az országot a nem fenntartható halászatot lehetővé tevő országok közé sorolja. Ilyen esetekben haladéktalanul tájékoztatni kell az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(2)   Ennek az értesítésnek tartalmaznia kell a nem fenntartható halászatot lehetővé tevő országok közé történő sorolás indokát, és ismertetnie kell azokat a lehetséges intézkedéseket, amelyek ezzel kapcsolatban e rendelet szerint hozhatók.

(3)   A 4. cikkben említett intézkedések elfogadása előtt a Bizottságnak megfelelő alkalmat kell biztosítania az érintett ország számára, hogy írásban válaszolhasson az értesítésre, és orvosolhassa a helyzetet az említett értesítés kézhezvételét követő egy hónapon belül.

7. cikk

A nem fenntartható halászatot lehetővé tevő országokkal kapcsolatos intézkedések alkalmazásának időtartama

(1)   A 4. cikkben említett intézkedések alkalmazását be kell fejezni, amint a nem fenntartható halászatot lehetővé tevő ország meghozza a közös érdekű állományok megőrzéséhez és kezeléséhez szükséges megfelelő kiigazító intézkedéseket, és:

a)

e kiigazító intézkedéseket függetlenül, vagy az Unióval és adott esetben más érintett országokkal folytatott konzultációk keretében fogadták el; és

b)

e kiigazító intézkedések nem ássák alá az Unió által az érintett halállományok megőrzése érdekében akár függetlenül, akár más országokkal együttműködve meghozott intézkedések hatásait.

(2)   A Bizottságnak végrehajtási jogi aktusokat kell elfogadnia, amelyekben megállapítja, hogy az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket betartják-e, és amelyekben határoz arról – amennyiben szükséges –, hogy a 4. cikkben foglaltaknak megfelelő intézkedések alkalmazását megszüntetik az érintett ország vonatkozásában. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 8. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Előre nem látható gazdasági vagy társadalmi zavarral kapcsolatos, kellően indokolt, rendkívül sürgős esetben a Bizottság azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el a 8. cikk (3) bekezdésében említett eljárás keretében, amelyekkel a 4. cikk alapján elfogadott intézkedések alkalmazásának befejezéséről dönt.

8. cikk

Bizottsági eljárás

(1)   A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendeletnek az 5. cikkével együttesen értelmezett 8. cikkét kell alkalmazni.

(4)   Az 5. cikk (4) bekezdésében említett értékelés eredményeit a 182/2011/EU rendelet 10. cikkének (4) bekezdésében meghatározott eljárás keretében az abban hivatkozott dokumentumokkal együtt az Európai Parlament és a Tanács rendelkezésére bocsátják.

9. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetést követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2012. október 25-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

A. D. MAVROYIANNIS


(1)  HL C 229., 2012.7.31., 112. o.

(2)  Az Európai Parlament 2012. szeptember 12-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2012. szeptember 25-i határozata.

(3)  HL L 286., 2008.10.29, 1. o.

(4)  HL L 55., 2011.2.28, 13. o.


Top