19.5.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 132/15

(1)

A 2011/289/EU határozattal (2) a Tanács a Romániának nyújtandó kölcsönös segítség folytatásáról határozott.

(2)

Az adott körülmények, azaz a még mindig csökkenő tőkebeáramlás, a továbbra is magas költségvetési és külső egyensúlytalanság miatt célszerűnek tűnik, hogy Románia a tagállamok számára rendelkezésre álló, fizetési mérleget segítő mechanizmus útján középtávú elővigyázatossági pénzügyi támogatásban részesüljön. Noha a jelenlegi piaci körülmények között Románia nem szándékozik a rendelkezésre bocsátott források folyósítását kérni, az elővigyázatossági támogatás elősegíti a költségvetési és a külső hiány továbbra is rendezett kiigazítását, erősítve a kormány gazdasági programjának hitelességét, beleértve a folytatódó költségvetési kiigazítást, a pénzügyi piaci reform konszolidálását és a termék- és munkaerő-piaci reformokra fordított nagyobb figyelmet, valamint az uniós strukturális alapok fokozott felhasználását. Ezeknek az intézkedéseknek erősíteniük kell Románia növekedési potenciálját és alá kell támasztaniuk a monetáris és pénzügyi stabilitást, valamint a román valutába (RON) vetett bizalmat, és csökkenteniük kell a vállalatok és a háztartások mérlegére gyakorolt negatív hatások valószínűségét.

(3)

Ha a kormány gazdasági programjának jelenlegi alapforgatókönyvéhez kapcsolódó negatív kockázatok bekövetkeznek, Románia nem lenne képes teljes mértékben fedezni külső finanszírozási szükségleteit a rendelkezésére álló finanszírozási forrásokból, nagyrészt a közvetlen külföldi tőkebefektetések csökkent beáramlása és az adósságtörlesztés alacsonyabb refinanszírozási mértéke miatt, főként a bankok esetében. E stresszforgatókönyv bekövetkezése esetén a fennmaradó finanszírozási szükségletet az uniós elővigyázatossági pénzügyi támogatás aktiválása révén kellene fedezni. A stresszforgatókönyv, amelynek kidolgozására a Nezetközi Valutaalap (IMF) tisztviselőivel szoros együttműködésben került sor, alátámasztja a nemzetközi pénzügyi támogatásból fedezendő, körülbelül 5 milliárd EUR körüli kiegészítő finanszírozási szükségletet.

(4)

Indokolt Románia számára legfeljebb 1,4 milliárd eurós uniós elővigyázatossági támogatást nyújtani a tagállamok fizetési mérlegéhez középtávú uniós pénzügyi támogatást nyújtó mechanizmus útján, amelyet a 332/2002/EK tanácsi rendelet hozott létre. A támogatást az IMF 3,09 milliárd SDR (mintegy 3,6 milliárd EUR) összegű, a 2011. március 25-én jóváhagyott elővigyázatossági készenléti megállapodás keretében nyújtott pénzügyi támogatásával összefüggésben kell biztosítani. A Világbank továbbra is biztosítja a korábban vállalt 400 millió EUR összegű támogatást fejlesztési hitelprogramja keretében, valamint a 750 millió EUR összegű támogatást a szociális támogatások és az egészségügy reformjának eredményalapú finanszírozása keretében.

(5)

A támogatást az Európai Bizottságnak kell kezelnie, amely – a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal folytatott konzultációt követően – megállapodik a román hatóságokkal az elővigyázatossági pénzügyi támogatáshoz csatolt konkrét gazdaságpolitikai feltételekről. Ezeket a feltételeket egyetértési megállapodásba kell foglalni.

(6)

Tekintettel a támogatás elővigyázatossági jellegére, Románia csak akkor kéri az uniós hitel részleteinek folyósítását, ha fizetési mérlegének egyenlegével vagy tőkemozgásokkal összefüggésben nehézségei merülnek fel. Ha Románia finanszírozási kérelmet nyújt be a Bizottsághoz, ez utóbbi a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal folytatott konzultáció után határoz a program aktiválásáról, valamint a rendelkezésre bocsátandó részletek összegéről és ütemezéséről. Az esetleges folyósításokhoz kapcsolódó részletes pénzügyi feltételek a hitel-keretmegállapodásban kerülnek megállapításra.

(7)

Az elővigyázatossági pénzügyi támogatás tervezett célja, hogy hozzájáruljon a kormányzati gazdaságpolitikai program sikeres végrehajtásához és így alátámassza Románia fizetési mérlegének fenntarthatóságát,

a)

a 2011–2013 közötti költségvetési évekre vonatkozóan a költségvetések elfogadása és a szakpolitikák végrehajtása a megállapított egyértelmű költségvetési célokkal összhangban, amelyek alátámasztják a költségvetési konszolidáció folytatását az adósság/GDP-arány stabilizálása, és a túlzotthiány-eljárás keretében tett tanácsi ajánlásokkal összhangban a túlzott hiány megszüntetése céljából;

b)

a kormányzati kifizetési hátralékok központi és önkormányzati szintű csökkentésére vonatkozó referenciaértékek fokozatos szigorításának követelménye;

c)

továbbfejlesztett beszámolási rendszer bevezetése azon állami tulajdonú vállalatok esetében, amelyek a számlák európai rendszere szerinti meghatározás alapján már az államháztartás részét képezik, és azok esetében is, amelyeket az Eurostat 2011 és 2012 során valószínűleg az államháztartás alá sorol át, annak érdekében, hogy a kormány folyamatosan értékelni tudja a költségvetési hiányra gyakorolt esetleges hatást, és a hátralékok, támogatások és transzferek, valamint e vállalatok veszteségének alakulását;

d)

az állami bérkiadások folytatódó nyomon követése a középtávú költségvetési stratégiában meghatározott vonatkozó korlátok betartása érdekében;

e)

az orvosi szolgáltatások vonatkozásában rászorultsági alapú társfinanszírozási rendszer bevezetése, valamint olyan megfelelő ellenőrzési rendszer elindítása, amely révén elkerülhető az egészségügyben a fizetési hátralékok felhalmozódása;

f)

az állami beruházási költségvetés kezelésének javítását célzó intézkedések végrehajtása a 2012–2014 közötti időszakra vonatkozó költségvetési stratégiával összhangban, és összpontosítva a teljes mértékben hazai finanszírozású beruházásokról az uniós társfinanszírozású beruházásokra való áttérésre;

g)

többéves adósságkezelési stratégia éves alapú felülvizsgálata, frissítése és közzététele;

h)

a bérszabályozási rendszer racionalizálását célzó szakpolitikai intézkedések végrehajtása annak érdekében, hogy a bérek alakulása jobban tükrözze a termelékenységet, és a rugalmas biztonság integrált megközelítése keretében a munkaszerződések és munkaidőre vonatkozó rendelkezések rugalmasságát erősítő reformok;

i)

az energia- és a szállítási piac működésének javítását célzó intézkedések elfogadása, adott esetben az uniós jogszabályokkal összhangban;

j)

a szolgáltatások üzleti környezetének javítására irányuló intézkedések végrehajtása a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (3) összhangban;

k)

a hitelintézetek prudenciális keretének további erősítését és a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok 2012-től való bevezetésének előkészítését célzó intézkedések;

l)

jogszabályok módosítása a biztosítók felszámolásáról szóló törvény és a fizetésképtelenségről szóló általános törvény, valamint a biztosítási tevékenységről és a biztosításfelügyeletről szóló törvény kölcsönös összeegyeztethetőségének biztosítása érdekében;

m)

az Unió strukturális alapjai és a Kohéziós Alap felhasználásának javítása, és az ezen alapok keretében az igazolt kiadások kumulatív összesített szintjére vonatkozóan betartandó konkrét célok.