Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32009R1224

A Tanács 1224/2009/EK rendelete ( 2009. november 20. ) a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

OJ L 343, 22.12.2009, p. 1–50 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
Special edition in Croatian: Chapter 04 Volume 001 P. 113 - 162

In force: This act has been changed. Current consolidated version: 14/08/2019

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2009/1224/oj

22.12.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 343/1


A TANÁCS 1224/2009/EK RENDELETE

(2009. november 20.)

a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 37. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (3),

tekintettel az európai adatvédelmi biztos véleményére (4),

mivel:

(1)

A halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló, 2002. december 20-i 2371/2002/EK tanácsi rendelet (5) megfogalmazása szerint a közös halászati politika célja az, hogy az élő vízi erőforrások kiaknázását fenntartható gazdasági, környezeti és társadalmi feltételek mellett biztosítsa.

(2)

Mivel a közös halászati politika sikere a hatékony ellenőrző rendszer megvalósításán múlik, az e rendeletben előírt intézkedések egy globális és integrált szemléletű közösségi ellenőrzési, vizsgálati és végrehajtási rendszernek az arányosság elvével összhangban történő létrehozására irányulnak, amely az élő vízi erőforrások fenntartható kiaknázásának szabályozása érdekében a politika minden területére kitérve biztosítja a közös halászati politika minden szabályának betartását.

(3)

A közös halászati politika ellenőrző rendszerének létrehozataláról szóló, 1993. október 12-i 2847/93/EGK tanácsi rendelet (6) alkalmazása során nyert tapasztalatok azt mutatják, hogy a jelenlegi ellenőrző rendszer már nem biztosítja megfelelően a közös halászati politika szabályainak betartatását.

(4)

Jelenleg az ellenőrzésről szóló rendelkezések számtalan egymást fedő és bonyolult jogi szövegben találhatók. Az ellenőrző rendszer bizonyos részeit a tagállamok nem jól hajtják végre, ami a közös halászati politika szabályainak megsértésére adott válaszként elégtelen és egymástól eltérő intézkedéseket eredményez, ez pedig aláássa a Közösségben a halászok egyenlő versenyfeltételeinek megteremtését. Ennek megfelelően a meglévő rendszert és az abból eredő kötelezettségeket elsősorban a párhuzamos rendeletek és az adminisztratív terhek csökkentésével egységesíteni, ésszerűsíteni és egyszerűsíteni kell.

(5)

A tengeri erőforrások kimerülésének mértéke miatt nélkülözhetetlen, hogy a Közösség elfogadja a közös halászati politika szabályaival és a fenntartható fejlődésről szóló 2002-es világ-csúcstalálkozón megfogalmazott célkitűzésekkel, illetve az Európai Tanács fenntartható fejlődési stratégiájával kapcsolatban minden piaci szereplő részéről a jogkövető magatartás kialakításához szükséges intézkedéseket. E cél elérése érdekében indokolt lenne megerősíteni, összehangolni és fokozni a védelem, valamint az erőforrás-gazdálkodási intézkedések, a strukturális intézkedések és a piac közös szervezését célzó intézkedések ellenőrzésére, vizsgálatára és végrehajtására vonatkozó szabályokat.

(6)

Mivel a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról szóló, 2008. szeptember 29-i 1005/2008/EK tanácsi rendelet (7) a tagállamokat arra kötelezi, hogy a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan („IUU”) halászat minden formája és a kapcsolódó tevékenységek elleni küzdelem hatékonyságának biztosítása érdekében hozzanak megfelelő intézkedéseket, és mivel a közösségi halászhajók közösségi vizeken kívül folytatott halászati tevékenységeinek engedélyezéséről és harmadik országok hajóinak közösségi vizekhez való hozzáféréséről szóló, 2008. szeptember 29-i 1006/2008/EK tanácsi rendelet (8) rendelkezéseket állapít meg a közösségi halászhajók közösségi vizeken kívül folytatott halászati tevékenységének engedélyezésére és harmadik országok halászhajóinak a közösségi vizeken folytatott halászati tevékenységének engedélyezésére vonatkozóan, e rendelet ezeket a rendeleteket kiegészíti, és biztosítja, hogy a tagállamok és harmadik országok állampolgárai között ne legyen hátrányos megkülönböztetés.

(7)

Ez a rendelet nem érintheti a nemzetközi megállapodásokban foglalt vagy a regionális halászati gazdálkodási szervezetek keretében alkalmazandó különös rendelkezéseket, sem a rendelet hatálya alá tartozó, de a minimumkövetelményeken túlmutató, ellenőrzésről szóló nemzeti rendelkezéseket, amennyiben ezek a nemzeti rendelkezések összhangban vannak a közösségi joggal.

(8)

Ki kell használni a korszerű technológiákat – például a hajómegfigyelési rendszert, a hajófelderítési rendszert és az automatikus azonosító rendszert – mivel ezek a hatékony nyomon követést, a rendszeres és automatikus keresztellenőrzést gyorsan teszik lehetővé, a nemzeti hatóságok és a piaci szereplők számára egyszerűsítik a közigazgatási eljárásokat, és így a kockázatelemzéseket és minden, ellenőrzési szempontból lényeges információ globális értékelését időben lehet elvégezni. Az ellenőrző rendszernek ezért lehetővé kell tennie, hogy a leghatékonyabb ellenőrzési módszer biztosítása érdekében a tagállamok a különböző ellenőrzési eszközöket vegyesen alkalmazzák.

(9)

A halászati ágazatban az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében a halászati ellenőrzés új, a fogások átfogó nyomon követését jelentő egységes megközelítését kell bevezetni, amely figyelembe veszi a flotta szegmenseinek különbözőségeit, ezért a halászati ellenőrzés végrehajtására vonatkozóan egységes kritériumokat és különösen a tengeren, a szárazföldön és a piaci lánc teljes hosszán egységes és összehangolt vizsgálati eljárásokat kell megállapítani. Az új megközelítés részeként tisztázni kell a tagállamok, a Bizottság és a Közösségi Halászati Ellenőrző Hivatal hatáskörét.

(10)

A halászati erőforrásokkal való közösségi szintű gazdálkodás különösen a teljes kifogható mennyiségekre (TAC), a kvótákra, az erőkifejtés rendszereire és a technikai intézkedésekre épül. Megfelelő lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy a tagállamok bevezessék azokat az intézkedéseket, amelyek e gazdálkodási intézkedések hatékony végrehajtásához szükségesek.

(11)

Az ellenőrző tevékenységeknek és módszereknek a tagállamok által folytatott rendszeres és átfogó keresztellenőrzési eljárásokat alkalmazó kockázatkezelésre kell épülniük. Ezenkívül a tagállamoknak meg kell osztaniuk egymással a vonatkozó információkat.

(12)

A közös halászati politika szabályainak betartását előmozdítandó, fokozni kell a tagállamok a Bizottság és a Közösségi Halászati Ellenőrző Hivatal közötti együttműködést és koordinációt.

(13)

A halászati tevékenységeket halászati jogosítványhoz, továbbá bizonyos feltételek teljesülése esetén halászati engedélyhez kell kötni, így biztosítandó, hogy a halászati tevékenységek folytatására a közös halászati politika szabályaival összhangban kerüljön sor. Ezen túlmenően szabályokat kell alkalmazni a halászhajók és azok felszerelésének megjelölésére és azonosítására.

(14)

A hatékony ellenőrzés biztosítása érdekében a tagállamoknak hajómegfigyelési rendszert kell működtetniük, a legalább 12 méter teljes hosszúságú halászhajókat pedig olyan eszközzel kell felszerelni, amely lehetővé teszi a tagállamok számára ezen halászhajók automatikus azonosítását és földrajzi helyzetének meghatározását. Ezen túlmenően a halászhajókat a közösségi hajóforgalomra vonatkozó megfigyelő és információs rendszer létrehozásáról szóló, 2002. június 27-i 2002/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (9) összhangban automatikus azonosító rendszerrel kell felszerelni, és a tagállamoknak e rendszer adatait keresztellenőrzési célokra kellene felhasználniuk.

(15)

Meg kell erősíteni a közösségi ügynökségek, valamint a tagállami hatóságok közötti együttműködést. Ennek érdekében lehetővé kell tenni, hogy a hajómegfigyelési rendszerből, az automatikus azonosító rendszerből és a hajófelderítési rendszerből származó adatokat a tengeri közlekedés biztonsága és védelme, a határellenőrzés, a tengeri környezet védelme és az általános jogalkalmazás céljából továbbítani lehessen a közösségi ügynökségekhez és a tagállamok felügyeleti műveletekkel foglalkozó illetékes hatóságaihoz.

(16)

Az elektronikus nyomon követő berendezések és nyomon követhetőségi eszközök – így például a genetikai elemzés és az egyéb halászati ellenőrzési technológiák – jövőbeli alkalmazásának bevezetéséről a Tanácsnak kell döntenie, ha ezekről a technológiákról kiderül, hogy költséghatékony módon javítják a közös halászati politika szabályainak betartását.

(17)

A tagállamoknak halászhajóik tevékenységét a közösségi vizeken és azokon kívül is nyomon kell követniük. A hatékony nyomon követés elősegítése érdekében a legalább 10 méter teljes hosszúságú közösségi halászhajók parancsnokai kötelesek halászati naplót vezetni, valamint kirakodási és átrakási nyilatkozatot tenni. A korszerű technológiák felhasználása érdekében a legalább 12 méter teljes hosszúságú halászhajók esetében a halászati naplót elektronikus formában kell vezetni, a kirakodási és átrakási nyilatkozatot pedig elektronikus úton kell benyújtani.

(18)

A halászhajók halászati naplóiban szereplő adatokat a kirakodáskor ellenőrizni kell. Ennek megfelelően a halak és a halászati termékek kirakodásában és forgalmazásában résztvevőknek a kirakodott, átrakott, eladásra kínált vagy megvásárolt mennyiségekről nyilatkozatot kell tenniük.

(19)

A 10 méter teljes hosszúság alatti kis halászhajók esetében a halászati napló vezetésére vagy a kirakodási nyilatkozat kitöltésére vonatkozó kötelezettség aránytalanul nagy terhet jelentene a halászati kapacitásukhoz képest. E hajók megfelelő szintű ellenőrzésének biztosítása érdekében a tagállamoknak mintavételi terv végrehajtásával kell nyomon követniük e hajók tevékenységeit.

(20)

A tengeri átrakás kicsúszik a lobogó szerinti vagy a parti állam mindenfajta megfelelő ellenőrzése alól, és így lehetőség jelent arra, hogy a piaci szereplők jogellenes fogást szállítsanak. Az ellenőrzés javítása érdekében a Közösségben átrakási műveleteket csak kijelölt kikötőkben szabad engedélyezni.

(21)

A tagállamok hatóságainak képesnek kell lenniük arra, hogy a kikötőkben nyomon kövessék a kirakodásokat. Ezért a többéves tervek hatálya alá tartozó állományok halászatával foglalkozó azon halászhajók számára, amelyeknek elektronikus úton kell rögzíteniük a halászati napló adatait, elő kell írni, hogy előre értesítsék ezeket a hatóságokat, ha kikötőikben kirakodni szándékoznak. A tagállamok számára engedélyezni kell, hogy megtagadhassák a kikötőkhöz való hozzáférést, ha a megkövetelt információk hiányosak.

(22)

Mivel a halászati erőforrásokkal való gazdálkodás a halászati lehetőségeken alapul, gondoskodni kell arról, hogy a fogásokat és az alkalmazott erőkifejtést helyesen rögzítsék, és levonják a lobogó szerinti tagállam kvótáiból és a részére kiosztott halászati erőkifejtésből. A halászati tevékenységet be kell fejezni, ha a rendelkezésre álló kvótákat vagy a kiosztott halászati erőkifejtést kimerítették.

(23)

Tekintettel a közösségi halászflotta 2371/2002/EK rendelet 13. cikkében, a Közösség legkülső régióiban nyilvántartott halászflották igazgatásáról szóló, 2004. március 30-i 639/2004/EK tanácsi rendeletben (10), a 2371/2002/EK tanácsi rendelet III. fejezetében meghatározott közösségi flottapolitika végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló, 2003. augusztus 12-i 1438/2003/EK bizottsági rendeletben (11) és a 639/2004/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2004. december 9-i 2104/2004/EK bizottsági rendeletben (12) foglalt kapacitáskövetelményeire, a flottakapacitás ellenőrzésére eszközöket kell bevezetni, amelyek között a motorteljesítmény és a felhasznált halászeszközök nyomon követésének is szerepelnie kell. Emiatt a tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk annak biztosítására, hogy a halászati jogosítványok teljes kapacitása ne haladja meg a maximális kapacitási szintet, továbbá gondoskodniuk kell arról, hogy a halászhajók hajtómotor-teljesítménye ne lépje túl az említett hajók hitelesített motorteljesítményét. A tagállamoknak e célból hitelesíteniük kell a 120 kW-nál nagyobb hajtómotor-teljesítményű halászhajók hajtómotor-teljesítményét, továbbá egy mintavételi terv alapján ellenőrizniük kell, hogy a motorteljesítmény megfelel-e az egyéb rendelkezésre álló információknak.

(24)

A többéves tervek esetében az érintett állományok védelmének sajátos formájaként különleges intézkedéseket kell alkalmazni. A többéves terv hatálya alá tartozó állományokból halászott fogások átrakását kizárólag kijelölt kikötőkben lehet engedélyezni, és kizárólag akkor, ha a fogásokat mérlegelték.

(25)

Különleges rendelkezéseket kell előirányozni annak biztosítására, hogy kizárólag az engedélyezett halászeszközöket használják, valamint hogy az elveszített halászeszközöket kiemeljék.

(26)

A halászati korlátozás hatálya alá tartozó területek tekintetében különleges szabályokat kell alkalmazni. Egyértelműen meg kell határozni a halászterületekre vonatkozó azonnali hatályú tilalom elrendelésére és feloldására vonatkozó eljárást.

(27)

Mivel a szabadidős horgászati tevékenységek jelentős hatást gyakorolhatnak a halászati erőforrásokra, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy ezeket oly módon folytassák, amely összhangban van a közös halászati politika célkitűzéseivel. A helyreállítási tervek hatálya alá tartozó állományok tekintetében a tagállamoknak adatokat kell gyűjteniük a szabadidős horgászat keretében ejtett fogásokra vonatkozóan. Amennyiben a szabadidős horgászati tevékenységek jelentős hatást gyakorolnak a halászati erőforrásokra, a Tanács számára lehetővé kell tenni, hogy a konkrét gazdálkodási intézkedésekről döntést hozzon.

(28)

Az átfogó ellenőrző rendszer létrehozása érdekében a rendszernek a teljes termelési és forgalmazási láncra ki kell terjednie. Magában kell foglalnia az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (13) szereplő rendelkezéseket kiegészítő, összefüggő nyomon követhetőségi rendszert és a termelői szervezetek fokozottabb ellenőrzését. A fogyasztók érdekeit is védenie kell a forgalmazás minden szakaszában a fogyasztóknak a halászati és akvakultúra-termékekről történő tájékoztatása tekintetében a 104/2000/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 2001. október 22-i 2065/2001/EK bizottsági rendeletben (14) foglaltak szerint a kereskedelmi megnevezésre, az előállítás módjára és a fogási területre vonatkozó információk megadásával. A halászati ágazat operatív programjai tekintetében a 104/2000/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 2000. november 15-i 2508/2000/EK tanácsi rendelet (15) szerint a rendszernek biztosítania kell a termelői szervezetek nyomon követését is.

(29)

Valamennyi fogás megfelelő ellenőrzésének biztosítása érdekében a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy valamennyi halászati terméket első alkalommal árverési központban hozzanak forgalomba vagy vegyenek nyilvántartásba, vagy nyilvántartásba vett vevők vagy termelői szervezetek részére hozzanak forgalomba. Mivel a kvóták kihasználásának nyomon követése érdekében ismerni kell a fogások pontos súlyát, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy valamennyi halászati terméket mérlegeljenek, kivéve, ha közös módszertanra épülő mintavételi tervek vannak érvényben.

(30)

A fogások útjának nyomon követése és azok fogási adatokkal való összhangjának ellenőrzése érdekében a nyilvántartásba vett vevőknek, a nyilvántartásba vett árverési központoknak, illetve a tagállamok által felhatalmazott egyéb szerveknek vagy személyeknek értékesítési bizonylatot kell benyújtaniuk. Amennyiben ezek éves forgalma a halászati termékek első értékesítése terén meghaladja a200 000 EUR összeget, az értékesítési bizonylatot elektronikus úton kell továbbítani.

(31)

A Közösség védelmi és kereskedelmi intézkedései tiszteletben tartásának biztosítása céljából lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy valamennyi halászati terméket, amelyre vonatkozóan sem értékesítési bizonylatot, sem átvételi nyilatkozatot nem nyújtottak be, valamint amelyet a kirakodás helyéről elszállítanak, olyan fuvarokmánnyal lássanak el, amely azonosítja a termék típusát, eredetét és tömegét, kivéve, ha a fuvarokmány a szállítás előtt elektronikus úton benyújtásra került.

(32)

A tagállamoknak rendszeresen ellenőrizniük kell a termelői szervezeteket, így biztosítandó, hogy azok megfeleljenek a jogi követelményeknek. A tagállamoknak ezen túlmenően az ár- és intervenciós intézkedéseket is ellenőrizniük kell.

(33)

A tagállamoknak felügyeletet kell gyakorolniuk a közösségi vizek felett, és meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket, ha egy észlelés vagy felderítés nem áll összhangban a rendelkezésükre álló információkkal.

(34)

A jövőbeli megfigyelő ellenőri rendszerekre tekintettel egyértelműen meg kell határozni a megfigyelő ellenőrök fogalmát és feladatait. Egyúttal a vizsgálatok lefolytatására vonatkozó szabályokat is meg kell határozni.

(35)

A jogsértések ellen indított eljárások következetessége és hatékonysága érdekében olyan rendelkezéseket kell hozni, amelyek lehetővé teszik, hogy a bizottsági tisztviselők, a közösségi ellenőrök és a tagállamok tisztviselői által készített vizsgálati és felügyeleti jelentéseket a nemzeti jelentésekhez hasonlóan használják fel. Ezzel egyidejűleg a tagállamoknak létre kell hozniuk a tisztviselőik által készített vizsgálati és felügyeleti jelentéseket tartalmazó elektronikus adatbázist.

(36)

A közösségi vizeken folytatott ellenőrzés közös szintjének fokozása céljából össze kell állítani a közösségi ellenőrök jegyzékét, valamint tisztázni kell feladataikat és hatásköreiket. Ugyanezen oknál fogva bizonyos feltételek mellett lehetővé kell tenni a vizsgálatot folytató tagállam vizein kívül tartózkodó halászhajók vizsgálatát.

(37)

A jogsértések esetén biztosítani kell a megfelelő intézkedések meghozatalát, hogy a jogsértést – annak helyétől függetlenül – hatékony intézkedések követhessék. Bizonyos súlyos jogsértések esetén – azok azonnali kivizsgálásának lehetővé tétele érdekében – fokozott nyomon követést kell biztosítani. E tekintetben a tagállamokat arra is kötelezni kell, hogy megfelelő intézkedéseket hozzanak abban az esetben, ha a jogsértést közösségi ellenőrök észlelték. Bizonyos feltételek mellett lehetővé kell tenni, hogy az eljárásokat átadják a lobogó szerinti tagállamnak vagy az elkövető állampolgársága szerinti tagállamnak.

(38)

A tagállamok állampolgárait vissza kell tartani a közös halászati politika szabályainak megsértésétől. Mivel az említett szabályok megsértését követően hozott intézkedések tagállamonként igen változók – ez pedig a halászok számára hátrányos megkülönböztetést és tisztességtelen versenyszabályokat eredményez –, és mivel néhány tagállamban a visszatartó erejű, arányos és hatékony szankciók hiánya csökkenti az ellenőrzés hatékonyságát, a valódi visszatartó erő érdekében a súlyos jogsértések esetében az adminisztratív szankciók mellett célszerű pontrendszert is bevezetni.

(39)

A közös halászati politika szabályainak a közösségi vizeken történő vagy közösségi piaci szereplők általi súlyos megsértése továbbra is nagy számban fordul elő, ami nagymértékben annak köszönhető, hogy a nemzeti jogszabályokban az e szabályok súlyos megsértésére előírt szankcióknak nincs kellő visszatartó erejük. E hiányosságot fokozza a tagállamok által megállapított szankciók mértékének nagyfokú eltérése, ami a jogellenes piaci szereplőket arra ösztönzi, hogy olyan tagállamok vizein vagy területén tevékenykedjenek, ahol a szankciók mértéke a legalacsonyabb. Helyénvaló ezért visszatartó erejű szankciókkal kiegészíteni a közös halászati politika szabályainak súlyos megsértésére, az 1005/2008/EK rendelet 44. cikkében előírt szankciók legmagasabb szintjét, figyelembe véve a kár jellegét, a súlyos jogsértéssel megszerzett halászati termékek értékét, az elkövető gazdasági helyzetét és az ismételt jogsértést. Azonnali végrehajtási intézkedéseket és kiegészítő intézkedéseket is meg kell állapítani.

(40)

A szankciók megállapítását a súlyos jogsértésekre alkalmazandó pontrendszerrel kell kiegészíteni, amely alapján fel kell függeszteni azt a halászati jogosítványt, amelynek birtokosa a súlyos jogsértések miatt kiszabott szankciók után járó pontok egy bizonyos mennyiségét eléri. Amennyiben a halászati jogosítvány e rendszer alapján ötször felfüggesztésre került, és ha annak birtokosa a meghatározott pontszámot negyedszer is eléri, a halászati jogosítványt véglegesen be kell vonni. Ezzel összefüggésben a tagállamoknak nemzeti nyilvántartásba kell venniük a közös halászati politika szabályai megsértésének valamennyi esetét.

(41)

A közös halászati politika célkitűzéseinek elérését biztosítandó, a Bizottságnak képesnek kell lennie arra, hogy hatékony korrekciós intézkedéseket hozzon. E célból meg kell erősíteni a Bizottság irányítási kapacitását és a tagállamok jogsértésének mértékével arányos beavatkozási képességét. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy előzetes értesítés nélkül is önálló vizsgálatokat folytathasson azért, hogy a tagállamok illetékes hatóságai által végzett ellenőrzési tevékenységet leellenőrizze.

(42)

A Közösség pénzügyi érdekeinek védelme, valamint a halászati erőforrások védelméhez fűződő elsődleges fontosságú érdek biztosítása céljából az Európai Halászati Alapról szóló, 2006. július 27-i 1198/2006/EK tanácsi rendelet (16) és a közös halászati politika végrehajtására és a tengerjogra vonatkozó közösségi pénzügyi intézkedések létrehozásáról szóló, 2006. május 22-i 861/2006/EK tanácsi rendelet (17) keretében nyújtott pénzügyi támogatásnak a halászati ellenőrzés területén meglévő kötelezettségek tagállamok általi teljesítésétől kell függenie, ezért rendelkezni kell az ilyen pénzügyi támogatás azon esetekben történő felfüggesztéséről és megszüntetéséről, amikor a tagállamok nem hajtják végre megfelelően a közös halászati politika szabályait, ami befolyásolja a finanszírozott intézkedések hatékonyságát.

(43)

Hatáskörrel kell felruházni a Bizottságot arra, hogy a halászatot megtilthassa, ha valamely tagállam kvótája vagy maga a TAC kimerült. A Bizottságot a kvóták és a kiosztott erőkifejtések csökkentésérevonatkozó hatáskörrel is fel kell ruházni annak érdekében, hogy biztosíthassa a halászati erőkifejtések korlátozásának teljes mértékű betartását. A Bizottságnak továbbá kapacitással kell rendelkeznie arra, hogy rendkívüli intézkedéseket hozzon, ha bizonyítást nyer, hogy valamely tagállam halászati tevékenységei vagy intézkedései aláássák a gazdálkodási tervek védelmi és gazdálkodási intézkedéseit, vagy veszélyeztetik a tengeri ökoszisztémát.

(44)

Biztosítani kell az adatok elektronikus cseréjét a többi tagállammal, valamint a Bizottsággal vagy az általa kijelölt szervvel. A Bizottságnak vagy az általa kijelölt szervnek abban a helyzetben kell lennie, hogy a tagállamok halászati adataihoz közvetlenül hozzáférve ellenőrizhesse, vajon a tagállamok teljesítik-e kötelezettségeiket, és beavatkozhasson, ha ellentmondásokra bukkan.

(45)

A jobb kommunikáció érdekében a tagállamok illetékes hatóságainak olyan honlapokat kell létrehozniuk, amelyeken az általános információkat egy nyilvánosan hozzáférhető rész, az operatív információkat pedig a honlap egy biztonságos része tartalmazza. Továbbá biztosítani kell, hogy a tagállamok illetékes hatóságai e rendelet végrehajtása érdekében együttműködjenek egymással, a Bizottsággal, a Bizottság által kijelölt szervvel, valamint a harmadik országok illetékes hatóságaival.

(46)

Az e rendelet végrehajtáshoz szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (18) összhangban kell elfogadni. A Bizottság által elfogadott, e rendelet végrehajtására irányuló valamennyi intézkedésnek meg kell felelnie az arányosság elvének.

(47)

A Közösségi Halászati Ellenőrző Hivatal megbízatását módosítani és bővíteni kell, hogy támogassa a közös halászati politika ellenőrző rendszerének egységes végrehajtását, biztosítsa az operatív együttműködés megszervezését, segítséget nyújtson a tagállamok számára, valamint hogy válságstábot hozhasson létre, ha úgy látja, hogy a közös halászati politika súlyos veszélybe került. Lehetővé kell tenni továbbá azt is, hogy gondoskodhasson a közös alkalmazási tervek végrehajtásához szükséges eszközökről, valamint hogy közreműködhessen az EU integrált tengerpolitikájának végrehajtásában.

(48)

Az e rendelet keretében gyűjtött és kicserélt adatokat a vonatkozó titoktartási szabályokkal összhangban kell kezelni. A személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (19) alkalmazni kell a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatban a tagállamok által e rendelet alkalmazása során végzett tevékenységekre. A személyes adatok feldolgozásával kapcsolatban a Bizottság által e rendelet alkalmazása során végzett tevékenységekre a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (20) kell irányadónak lennie.

(49)

A közösségi jogszabályok és e rendelet összehangolása érdekében módosítani kell bizonyos, az ellenőrzéssel kapcsolatos rendelkezésekre vonatkozó rendeleteket.

(50)

Mivel e rendelet egy új, átfogó ellenőrző rendszert hoz létre, a 2847/93/EGK tanácsi rendeletet, a különleges halászati engedélyekre vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 1994. június 27-i 1627/94/EK tanácsi rendeletet (21) és a halászati tevékenységekre vonatkozó információ elektronikus rögzítéséről és jelentéséről, valamint a távérzékelés eszközeiről szóló, 2006. december 21-i 1966/2006/EK tanácsi rendeletet (22) hatályon kívül kell helyezni.

(51)

Annak érdekében, hogy a tagállamok számára elegendő idő álljon rendelkezésre az e rendeletben meghatározott egyes új kötelezettségekhez való alkalmazkodásra, bizonyos rendelkezések alkalmazásának kezdetét célszerű későbbi időpontra halasztani,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet a közös halászati politika szabályai betartásának biztosítása céljából létrehoz egy ellenőrzésre, vizsgálatra és végrehajtásra szolgáló közösségi rendszert (a továbbiakban: közösségi ellenőrző rendszer).

2. cikk

Hatály

(1)   E rendeletet a tagállamok területén vagy a Közösség vizein vagy a közösségi halászhajók vagy – a lobogó szerinti tagállam elsődleges felelősségének sérelme nélkül – a tagállamok állampolgárai által végzett minden, a közös halászati politika hatálya alá tartozó tevékenységre alkalmazni kell.

(2)   A Szerződés II. mellékletében említett tengerentúli területek és országok tengeri vizein folytatott tevékenységeket harmadik országok tengeri vizein folytatott tevékenységeknek kell tekinteni.

3. cikk

Nemzetközi és nemzeti rendelkezésekkel való kapcsolat

(1)   E rendeletet a Közösség és harmadik országok között létrejött halászati megállapodások különös rendelkezéseinek és azon regionális halászati gazdálkodási szervezetek vagy hasonló megállapodások keretében alkalmazandó rendelkezéseknek a sérelme nélkül kell alkalmazni, amelyeknek a Közösség szerződő fele vagy együttműködő nem szerződő fele.

(2)   E rendeletet a minimumkövetelményeken túlmutató nemzeti ellenőrzési intézkedések sérelme nélkül kell alkalmazni, amennyiben azok megfelelnek a közösségi jognak és összhangban vannak a közös halászati politikával. A Bizottság kérésére a tagállamok bejelentik ezeket az ellenőrzési intézkedéseket.

4. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a 2371/2002/EK rendeletben szereplő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni. Ezen túlmenően az alábbi fogalommeghatározásokat is alkalmazni kell:

1.

„halászati tevékenység”: halak felkutatása, halászeszközök kivetése, kihelyezése, húzása és vontatása, a fogás fedélzetre vétele, hal és halászati termékek átrakása, fedélzeten tartása, fedélzeti feldolgozása, áthelyezése, ketreces tartása, hizlalása és kirakodása;

2.

„a közös halászati politika szabályai”: az élő vízi erőforrások védelmére, kezelésére és kiaknázására, az akvakultúrára, valamint a halászati és akvakultúra-termékek feldolgozására, szállítására és forgalmazására vonatkozó közösségi jogszabályok;

3.

„ellenőrzés”: nyomon követés és felügyelet;

4.

„vizsgálat”: tisztviselők által a közös halászati politika szabályainak betartására vonatkozóan végzett felülvizsgálás, amelyről vizsgálati jelentés készül;

5.

„felügyelet”: halászati tevékenységek megfigyelése vizsgálati hajók vagy szolgálati repülőgépek által, technikai felderítő és azonosító módszerek alapján;

6.

„tisztviselő”: a nemzeti hatóság, a Bizottság vagy a Közösségi Halászati Ellenőrző Hivatal által vizsgálat elvégzésére felhatalmazott személy;

7.

„közösségi ellenőrök”: egy tagállam, a Bizottság vagy az általa kijelölt szerv tisztviselői, akiknek a nevét a 79. cikk szerint létrehozott lista tartalmazza;

8.

„megfigyelő ellenőr”: nemzeti hatóság által a közös halászati politika szabályai végrehajtásának megfigyelésére felhatalmazott személy;

9.

„halászati jogosítvány”: hivatalos okmány, amely a nemzeti szabályokban megállapítottak szerint tulajdonosát feljogosítja arra, hogy halászati kapacitásának bizonyos részét élő vízi erőforrások kereskedelmi kiaknázására használja fel. A halászati jogosítvány tartalmazza a közösségi halászhajó azonosítására, műszaki jellemzőire és felszereltségére vonatkozó minimumkövetelményeket;

10.

„halászati engedély”: közösségi halászhajóra a halászati jogosítvány mellé kiadott halászati engedély, amelynek birtokában meghatározott időtartamon belül, különleges feltételek mellett meghatározott halászati tevékenységeket végezhet egy adott területen vagy egy adott halászat tekintetében;

11.

„automatikus azonosító rendszer”: független és állandó hajóazonosítási és -megfigyelési rendszer, amely a hajók számára lehetővé teszi, hogy a közelben lévő többi hajóval és a parti hatóságokkal az azonosítást, a földrajzi helyzetet, az útirányt és a sebességet is beleértve elektronikus úton hajóadatokat cseréljenek;

12.

„hajómegfigyelési rendszer adatai”: a halászhajók azonosítására és földrajzi helyzetére, valamint a dátumra, időpontra, útirányra és sebességre vonatkozó adatok, amelyeket a halászhajók fedélzetére telepített műholdas követő eszközökkel a lobogó szerinti tagállam halászati felügyelő központjába továbbítanak;

13.

„hajófelderítési rendszer”: műholdas távérzékelő technológia, amely képes a hajók azonosítására és azok tengeri helyzetének meghatározására;

14.

„halászati korlátozás hatálya alá tartozó terület”: valamely tagállam joghatósága alá tartozó, a Tanács által meghatározott tengeri terület, ahol a halászati tevékenységek korlátozás vagy tilalom alá esnek;

15.

„halászati felügyelő központ”: a lobogó szerinti tagállam által létrehozott, valamint az automatikus adatfogadást és -feldolgozást, továbbá az elektronikus adatátvitelt lehetővé tevő számítógépes hardverrel és szoftverrel felszerelt műveleti központ;

16.

„átrakás”: egy halászhajó fedélzetén található halászati vagy akvakultúra-termékek egy részének vagy egészének egy másik hajóra történő rakodása;

17.

„kockázat”: a közös halászati politika szabályainak megsértését jelentő esemény bekövetkezésének valószínűsége;

18.

„kockázatkezelés”: a kockázatok rendszeres azonosítása és a kockázati események bekövetkezésének korlátozásához szükséges valamennyi intézkedés végrehajtása. Olyan tevékenységek tartoznak ide, mint az adat- és információgyűjtés, a kockázatelemzés és -értékelés, az intézkedések előkészítése és végrehajtása, valamint a folyamat és az eredmények folyamatos nyomon követése a nemzetközi, a közösségi és a nemzeti források és stratégiák alapján;

19.

„piaci szereplő”: olyan természetes vagy jogi személy, aki bármilyen, a halászati és akvakultúra-termékek előállító, feldolgozó-, forgalmazó-, elosztó- és kiskereskedelmi láncának valamely szakaszával kapcsolatos tevékenységet folytató vállalkozást működtet vagy ilyen vállalkozással rendelkezik;

20.

„tétel”: egy adott fajba tartozó, azonos kiszerelésű halászati és akvakultúra-termék mennyisége, amely ugyanazon releváns földrajzi területről és halászhajóról vagy halászhajók csoportjairól, vagy ugyanazon akvakultúra-termelőhelyről származik;

21.

„feldolgozás”: az a folyamat, amellyel a kiszerelést elkészítik. Idetartozik a hal filézése, csomagolása, konzerválása, fagyasztása, füstölése, sózása, főzése, pácolása, szárítása vagy egyéb módon eladásra történő előkészítése;

22.

„kirakodás”: a halászhajó fedélzetén található halászati termékek bármely mennyiségének partra történő első kirakodása;

23.

„kiskereskedelem”: élő vízi erőforrásokból készült termékek kezelése és/vagy feldolgozása és azok tárolása az eladás vagy a végső felhasználók részére történő átadás helyén, elosztásukat is beleértve;

24.

„többéves tervek”: a 2371/2002/EK rendelet 5. cikkében említett helyreállítási tervek, a 2371/2002/EK rendelet 6. cikkében említett gazdálkodási tervek, valamint a Szerződés 37. cikke alapján elfogadott és adott halállományok esetében több évre szólóan konkrét gazdálkodási intézkedéseket előirányzó egyéb közösségi rendelkezések;

25.

„parti állam”: az az állam, amelynek felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó vizeken vagy kikötőiben valamilyen tevékenységet folytatnak;

26.

„végrehajtás”: a közös halászati politika szabályai betartásának biztosítása céljából foganatosított intézkedések;

27.

„hitelesített motorteljesítmény”: a motor által a motor kimeneti pereménél folyamatosan leadott, a tagállam hatóságai vagy hajóosztályozó társaságai vagy az általuk kijelölt egyéb piaci szereplők által kiállított tanúsítványban szereplő legnagyobb teljesítmény;

28.

„szabadidős horgászat”: a tengeri élő vízi erőforrások szabadidős, turisztikai vagy sportolási célú kiaknázására irányuló, nem kereskedelmi halászati tevékenység;

29.

„kirakás”: olyan halászati műveletek, amelyek keretében a fogás egészét vagy részét a több hajó által együttesen használt halászeszközből egy olyan hajóra, vagy egy halászhajó rakodóteréből vagy halászeszközéből a hajón kívül található olyan tartóhálóba, tartályba vagy ketrecbe helyezik vagy rakják, amelyben az élő fogást a kirakodásig tartják;

30.

„releváns földrajzi terület”: a halászat terén a földrajzi besorolás céljából egységnyinek tekintett, FAO-alterületre, -körzetre vagy -alkörzetre, vagy adott esetben ICES statisztikai téglalapra, halászati erőkifejtési övezetre, gazdasági övezetre vagy meghatározott földrajzi koordináták által határolt területre való hivatkozással megadott tengeri terület;

31.

„halászhajó”: minden olyan hajó, amelyet az élő vízi erőforrások kereskedelmi célú kiaknázására szereltek fel;

32.

„halászati lehetőség”: mennyiségileg meghatározott halászati jogosultság, fogási mennyiségben és/vagy halászati erőkifejtésben kifejezve.

II. CÍM

ÁLTALÁNOS ELVEK

5. cikk

Általános elvek

(1)   A tagállamok ellenőrzik a közös halászati politika hatálya alá tartozó természetes vagy jogi személyek által a területükön és a felségterületükhöz vagy a joghatóságuk alá tartozó vizeken folytatott tevékenységeket, különösen a halászati tevékenységeket, az átrakást, a halak ketrecekbe vagy akvakultúra-létesítményekbe történő áthelyezését – a hizlalólétesítményeket is beleértve –, a halászati és akvakultúra-termékek kirakodását, behozatalát, szállítását, feldolgozását, forgalmazását és raktározását.

(2)   A tagállamok ellenőrzik továbbá a vizekhez és az erőforrásokhoz való hozzáférést, és ellenőrzik a lobogójuk alatt közlekedő közösségi halászhajók és – a lobogó szerinti tagállam elsődleges felelősségének sérelme nélkül – az állampolgáraik által a közösségi vizeken kívül végzett tevékenységeket.

(3)   A tagállamok megfelelő intézkedéseket fogadnak el, elegendő pénzügyi, humán és technológiai erőforrást különítenek el, valamint létrehozzák mindazokat az adminisztratív és technikai struktúrákat, amelyek a közös halászati politika hatálya alá tartozó tevékenységek ellenőrzéséhez, vizsgálatához és végrehajtásához szükségesek. Illetékes hatóságaik és tisztviselőik rendelkezésére bocsátják mindazokat az eszközöket, amelyek feladataik ellátását lehetővé teszik.

(4)   Valamennyi tagállam gondoskodik arról, hogy az ellenőrzést, a vizsgálatot és a végrehajtást az ágazatok, hajók vagy személyek tekintetében hátrányos megkülönböztetés nélkül, a kockázatkezelés elvei alapján végezzék el.

(5)   A nemzeti ellenőrző hatóságok ellenőrzési tevékenységét minden tagállamban egyetlen hatóság koordinálja. E hatóság felelős a halászati tevékenységekre vonatkozó adatok összegyűjtésének, kezelésének és igazolásának összehangolásáért, a Bizottságnak, a 768/2005/EK tanácsi rendelettel (23) összhangban létrehozott Közösségi Halászati Ellenőrző Hivatalnak, a többi tagállamnak és adott esetben a harmadik országoknak szóló jelentéstételért, az ezekkel folytatott együttműködésért és az adatok ezeknek történő továbbításáért.

(6)   A 103. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően az 1198/2006/EK rendelet értelmében az Európai Halászati Alapból származó hozzájárulások és a 861/2006/EK rendelet 8. cikkének a) pontjában említett intézkedésekre irányuló közösségi pénzügyi hozzájárulások kifizetésének az a feltétele, hogy a tagállamok tiszteletben tartsák a közös halászati politika azon szabályai betartásának és végrehajtásának biztosítására vonatkozó kötelezettségüket, amelyek kapcsolódnak a finanszírozott intézkedésekhez vagy hatással vannak azok hatékonyságára, továbbá e célból betartsák a hatékony ellenőrzési, vizsgálati és végrehajtási rendszer működtetésére és fenntartására vonatkozó kötelezettségüket.

(7)   A Bizottság és a tagállamok hatáskörüknek megfelelően gondoskodnak arról, hogy e rendelet célkitűzései a közösségi pénzügyi támogatás kezelése és ellenőrzése révén teljesüljenek.

III. CÍM

A VIZEKHEZ ÉS AZ ERŐFORRÁSOKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI

6. cikk

Halászati jogosítvány

(1)   Közösségi halászhajót az élő vízi erőforrások kereskedelmi célú kiaknázására csak akkor lehet felhasználni, ha érvényes halászati jogosítvánnyal rendelkezik.

(2)   A lobogó szerinti tagállam gondoskodik róla, hogy a halászati jogosítványban szereplő adatok pontosak legyenek és megegyezzenek a 2371/2002/EK rendelet 15. cikkében említett közösségi halászhajóflotta-nyilvántartásban szereplő adatokkal.

(3)   A lobogó szerinti tagállam ideiglenesen felfüggeszti azon hajó halászati jogosítványát, amelyet az említett tagállam döntése értelmében ideiglenesen kivontak a forgalomból, vagy amelynek halászati engedélyét az 1005/2008/EK rendelet 45. cikkének (4) bekezdésével összhangban felfüggesztették.

(4)   A lobogó szerinti tagállam véglegesen visszavonja azon hajó halászati jogosítványát, amely a 2371/2002/EK rendelet 11. cikkének (3) bekezdésében említett kapacitásmódosító intézkedés hatálya alá tartozik, vagy amelynek halászati engedélyét az 1005/2008/EK rendelet 45. cikkének (4) bekezdésével összhangban visszavonták.

(5)   A lobogó szerinti tagállam a halászati engedélyt a 119. cikkben említett eljárásnak megfelelően elfogadott részletes szabályokkal összhangban bocsátja ki, kezeli és vonja vissza.

7. cikk

Halászati engedély

(1)   A Közösség vizein működő közösségi halászhajók különleges halászati tevékenységeket csak abban az esetben folytathatnak, ha azok fel vannak tüntetve az érvényes halászati engedélyen, amennyiben a halászat vagy azon halászati övezet, ahol a jogosítvány engedélyezi a tevékenységek végzését, az alábbiak hatálya alá tartozik:

a)

halászati erőkifejtési rendszer;

b)

többéves terv;

c)

halászati korlátozás hatálya alá tartozó terület;

d)

tudományos célú halászat;

e)

a közösségi jogszabályokban megállapított egyéb esetek.

(2)   Ha valamely tagállamban különleges nemzeti halászati engedélyezési rendszer működik, a Bizottság megkeresésére megküldi a kibocsátott engedélyben szereplő információk összefoglalóját és a halászati erőkifejtésre vonatkozó összesített számadatokat.

(3)   Ha a lobogó szerinti tagállam a számára rendelkezésre álló halászati lehetőségek egyes hajók közötti elosztására vonatkozó nemzeti rendelkezéseket nemzeti halászati engedélyezési rendszer formájában fogadta el, a Bizottság megkeresésére tájékoztatást küld arra vonatkozóan, hogy az adott halászati területen mely halászhajók rendelkeznek engedéllyel halászati tevékenység folytatására, ideértve mindenekelőtt az érintett halászhajók külső azonosító számát és nevét, valamint a számukra kiosztott egyéni halászati lehetőségeket.

(4)   A halászati engedély nem adható ki, ha az érintett halászhajó nem rendelkezik a 6. cikkel összhangban megszerzett halászati jogosítvánnyal, vagy ha halászati jogosítványát felfüggesztették vagy visszavonták. A halászati engedély automatikusan visszavonásra kerül, ha a hajó halászati jogosítványát véglegesen visszavonták. A halászati jogosítvány ideiglenes felfüggesztése esetén a halászati engedély is felfüggesztésre kerül.

(5)   Az e cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat a 119. cikkben említett eljárással összhangban kell elfogadni.

8. cikk

A halászeszközök jelölése

(1)   A halászhajó parancsnoka betartja a halászhajók és halászeszközeik jelölésére és azonosítására vonatkozó feltételeket és korlátozásokat.

(2)   A halászhajók és halászeszközeik jelölésére és azonosítására vonatkozó részletes szabályokat a 119. cikkben említett eljárással összhangban kell elfogadni.

9. cikk

Hajómegfigyelési rendszer

(1)   A tagállamok a lobogójuk alatt közlekedő halászhajók tartózkodási helyétől független halászati tevékenységének és a tagállamok vizein folytatott halászati tevékenységek hatékony nyomon követése érdekében műholdas hajómegfigyelési rendszert működtetnek.

(2)   A többéves tervekben foglalt különös rendelkezések sérelme nélkül, a legalább 12 méter teljes hosszúságú halászhajóknak teljes mértékben működőképes berendezéssel kell rendelkezniük a fedélzeten, amely a pozícióra vonatkozó adatokat rendszeres időközönként továbbítva a hajómegfigyelési rendszeren keresztül automatikusan lehetővé teszi a hajó azonosítását és földrajzi helyzetének meghatározását. Azt is lehetővé kell tennie, hogy a lobogó szerinti tagállam halászati felügyelő központja a halászhajót lekérdezze. A legalább 12 méter teljes hosszúságú és 15 méter teljes hosszúságnál kisebb halászhajókra e cikket 2012. január 1-jétől kell alkalmazni.

(3)   Ha a halászhajó egy másik tagállam vizein tartózkodik, a lobogó szerinti tagállam a hajónak a hajómegfigyelési rendszerben szereplő adatait a parti tagállamok halászati felügyelő központjába automatikusan elküldve bocsátja rendelkezésre. A hajómegfigyelési rendszer adatait annak a tagállamnak a megkeresésére is rendelkezésre kell bocsátani, amelynek kikötőjében a halászhajó a fogását várhatóan kirakodja, vagy amelynek vizein a halászhajó a halászati tevékenységét várhatóan folytatni fogja.

(4)   Ha a közösségi halászhajó harmadik ország vizein vagy olyan nyílt tengeri területen folytat tevékenységet, ahol a halászati erőforrásokkal nemzetközi szervezet gazdálkodik, és ha e harmadik országgal kötött megállapodás vagy a nemzetközi szervezet alkalmazandó szabályai úgy rendelkeznek, a szóban forgó adatokat a harmadik ország vagy a szervezet számára is elérhetővé kell tenni.

(5)   A tagállamok mentességet adhatnak a hajómegfigyelési rendszer felszerelésével kapcsolatos kötelezettség alól a lobogójuk alatt közlekedő és a 15 méter teljes hosszúságnál kisebb közösségi halászhajók számára, amennyiben ezen halászhajók:

a)

kizárólag a lobogó szerinti tagállam felségvizein folytatnak tevékenységet; vagy

b)

az indulástól a kikötőbe való visszaérkezésig 24 óránál hosszabb ideig soha nem tartózkodnak a tengeren.

(6)   Harmadik országok legalább 12 méter teljes hosszúságú halászhajói, valamint a halászati tevékenységekkel kapcsolatos tevékenységeket folytató kisegítő halászhajói fedélzetére – amennyiben közösségi vizeken tevékenykednek – teljes mértékben működőképes berendezést kell telepíteni, amely a közösségi halászhajókhoz hasonlóan a pozíciójukra vonatkozó adatokat rendszeres időközönként továbbítva a hajómegfigyelési rendszeren keresztül automatikusan lehetővé teszi a hajó azonosítását és földrajzi helyzetének meghatározását.

(7)   A tagállamok halászati felügyelő központokat hoznak létre és üzemeltetnek, amelyek nyomon követik a halászati tevékenységeket és a halászati erőkifejtést. Egy adott tagállam halászati felügyelő központja nyomon követi a lobogója alatt közlekedő halászhajókat, tekintet nélkül arra, hogy mely vizeken folytatnak tevékenységet, illetve mely kikötőben tartózkodnak, továbbá nyomon követi a szóban forgó tagállam felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó vizeken működő, más tagállamok lobogója alatt közlekedő azon közösségi halászhajókat és harmadik országbeli halászhajókat, amelyekre a hajómegfigyelési rendszer alkalmazandó.

(8)   Minden lobogó szerinti tagállam kijelöli a halászati felügyelő központért felelős illetékes hatóságait, és megfelelő intézkedéseket tesz annak érdekében, hogy halászati felügyelő központja megfelelő személyi feltételekkel rendelkezzen, és az automatikus adatfeldolgozást és az elektronikus adatátvitelt lehetővé tevő számítógépes hardverrel és szoftverrel legyen felszerelve. Rendszerhiba esetére a tagállamok gondoskodnak a biztonsági adatmentés és -helyreállítás rendjéről. A tagállamok közös halászati felügyelő központot is működtethetnek.

(9)   A tagállamok kötelezhetik vagy felhatalmazhatják a lobogójuk alatt közlekedő bármely halászhajót arra, hogy az hajómegfigyelési rendszerrel legyen felszerelve.

(10)   Az e cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat a 119. cikkben említett eljárással összhangban kell elfogadni.

10. cikk

Automatikus azonosító rendszer

(1)   A 2002/59/EK irányelv II. melléklete I. részének 3. pontjával összhangban a 15 méter teljes hosszúságot meghaladó halászhajókat fel kell szerelni a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet által az 1974. évi SOLAS-egyezmény V. fejezete 19. szabályának 2.4.5. szakasza szerint meghatározott előírásoknak megfelelő automatikus azonosító rendszerrel, amelyet a hajók üzemben tartanak.

(2)   Az (1) bekezdést az alábbi időpontoktól kezdve kell alkalmazni:

a)

a legalább 15 méter teljes hosszúságú és 18 méter teljes hosszúságnál kisebb közösségi halászhajók esetében 2014. május 31-től;

b)

a legalább 18 méter teljes hosszúságú és 24 méter teljes hosszúságnál kisebb közösségi halászhajók esetében 2013. május 31-től;

c)

a legalább 24 méter teljes hosszúságú és 45 méter teljes hosszúságnál kisebb közösségi halászhajók esetében 2012. május 31-től.

(3)   A tagállamok az automatikus azonosító rendszer adatait – amennyiben ezek elérhetőek – a 109. és 110. cikk szerint használhatják fel az egyéb rendelkezésre álló adatokkal való keresztellenőrzéshez. E célból a tagállamok gondoskodnak arról, hogy az automatikus azonosító rendszerből származó, a lobogójuk alatt közlekedő halászhajókra vonatkozó adatok nemzeti halászati ellenőrző hatóságaik rendelkezésére álljanak.

11. cikk

Hajófelderítési rendszer

A tagállamok – amennyiben egyértelmű bizonyítékuk van arra, hogy a halászhajók felderítésére használt hagyományos ellenőrző eszközöknél az költséghatékonyabb megoldást jelent – hajófelderítési rendszert alkalmaznak, amely lehetővé teszi számukra, hogy az adott területen jelen lévő halászhajók felderítése érdekében a műholdról vagy azzal egyenértékű rendszerekből a földre küldött távérzékeléses képekből nyert pozíciókat a hajómegfigyelési rendszer vagy az automatikus azonosító rendszer által fogadott adatokkal összehasonlítsák. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a halászati felügyelő központok rendelkezzenek a hajófelderítési rendszer alkalmazásához szükséges technikai feltételekkel.

12. cikk

Adatok továbbítása felügyeleti műveletek céljából

A hajómegfigyelési rendszerből, az automatikus azonosító rendszerből és a hajófelderítési rendszerből származó, e rendelet keretében összegyűjtött adatok a tengeri közlekedés biztonsága és védelme, a határellenőrzés, a tengeri környezet védelme és az általános jogalkalmazás céljából közösségi ügynökségekhez és a tagállamok felügyeleti műveletekkel foglalkozó illetékes hatóságaihoz továbbíthatók.

13. cikk

Új technológiák

(1)   A Szerződés 37. cikke alapján a Tanács dönthet az elektronikus nyomon követő berendezések és nyomon követhetőségi eszközök, így például a genetikai elemzés kötelező alkalmazásáról. Az alkalmazandó technológia értékelése érdekében a tagállamok saját kezdeményezésükre, vagy a Bizottsággal vagy az általa kijelölt szervvel együttműködve a nyomonkövethetőségi eszközök, mint például a genetikai elemzés tekintetében 2013. június 1-jét megelőzően kísérleti projekteket hajtanak végre.

(2)   A Szerződés 37. cikke alapján a Tanács dönthet egyéb új halászati ellenőrzési technológiák bevezetéséről, amennyiben e technológiák költséghatékony módon javítják a közös halászati politika szabályainak betartását.

IV. CÍM

A HALÁSZAT ELLENŐRZÉSE

I. FEJEZET

A halászati lehetőségek felhasználásának ellenőrzése

1. szakasz

Általános rendelkezések

14. cikk

A halászati napló kitöltése és benyújtása

(1)   A többéves tervekben foglalt különös rendelkezések sérelme nélkül, a legalább 10 méter teljes hosszúságú közösségi halászhajók parancsnoka a műveletekről halászati naplót vezet, amelyben fajonként külön feltüntet minden kifogott és fedélzeten tartott mennyiséget 50 kg élőtömeg-egyenérték felett.

(2)   Az (1) bekezdésben említett halászati naplónak különösen a következő adatokat kell tartalmaznia:

a)

a halászhajó külső azonosító száma és neve;

b)

valamennyi faj FAO szerinti hárombetűs kódja, valamint azon releváns földrajzi terület, ahol a fogás történt;

c)

a fogások időpontja;

d)

a kikötőből való távozás és a kikötőbe való érkezés időpontja, valamint a halászati út időtartama;

e)

a halászeszköz típusa, szembősége és mérete;

f)

valamennyi faj becsült mennyisége élősúly-kilogrammban vagy adott esetben az egyedek száma;

g)

a halászati műveletek száma.

(3)   A fedélzeten tartott hal halászati naplóban rögzített, kilogrammban megadott becsült mennyiségének megengedett hibahatára 10 % valamennyi faj esetében.

(4)   A közösségi halászhajók parancsnokai a következőket is rögzítik a halászati naplóban bármely faj esetében az 50 kg élőtömeg-egyenértéknél nagyobb mennyiségű becsült visszadobást.

(5)   A közösségi halászati erőkifejtési rendszer hatálya alá tartozó halászat során a közösségi halászhajók parancsnokai az adott területen eltöltött időre vonatkozóan a halászati naplóban rögzítik és nyilvántartják a következőket:

a)

a vontatott halászeszközökre vonatkozóan:

i.

az adott területen található kikötőbe történő belépés és az onnan történő kilépés;

ii.

az olyan tengeri területekre történő minden belépés és onnan történő kilépés, amelyek tekintetében a vizekhez és az erőforrásokhoz való hozzáférésekre különös szabályok vonatkoznak;

iii.

a területről történő kilépéskor vagy a területen található kikötőbe történő belépés előtt a fedélzeten tartott fogás fajonkénti élőtömeg-kilogrammban;

b)

a rögzített halászeszközökre vonatkozóan:

i.

az adott területen található kikötőbe történő belépés és az onnan történő kilépés;

ii.

az olyan tengeri területekre történő minden belépés és onnan történő kilépés, amelyek tekintetében a vizekhez és az erőforrásokhoz való hozzáférésekre különös szabályok vonatkoznak;

iii.

a rögzített halászeszközök e területeken történő kihelyezésének vagy újbóli kihelyezésének dátuma és időpontja;

iv.

a rögzített halászeszközökkel végzett halászati műveletek befejezésének dátuma és időpontja;

v.

a területről történő kilépéskor vagy a területen található kikötőbe történő belépés előtt a fedélzeten tartott fogás fajonkénti élőtömeg-kilogrammban.

(6)   A közösségi halászhajók parancsnokai a halászati naplóban szereplő információkat a lehető leghamarabb, de legkésőbb a kirakodást követő 48 órán belül továbbítják:

a)

a lobogó szerinti tagállamnak; valamint

b)

ha a kirakodás egy másik tagállam kikötőjében történt, akkor az érintett kikötő szerinti tagállam illetékes hatóságainak.

(7)   A közösségi halászhajók parancsnokai a tárolt vagy feldolgozott hal tömegének élőtömegre történő átváltásánál a 119. cikkben említett eljárással összhangban megállapított átváltási arányt alkalmazzák.

(8)   A harmadik országok közösségi vizeken tevékenységet folytató halászhajóinak parancsnokai az e cikkben említett információkat a közösségi halászhajók parancsnokaival azonos módon rögzítik.

(9)   A halászati naplóban rögzített adatok pontosságáért a parancsnok felel.

(10)   Az e cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat a 119. cikkben említett eljárással összhangban kell elfogadni.

15. cikk

A halászati napló adatainak elektronikus rögzítése és továbbítása

(1)   A legalább 12 méter teljes hosszúságú közösségi halászhajók parancsnokai a 14. cikkben említett információkat elektronikus eszközökkel rögzítik, és azokat legalább naponta egyszer elektronikus úton megküldik a lobogó szerinti tagállam illetékes hatóságának.

(2)   A legalább 12 méter teljes hosszúságú közösségi halászhajók parancsnokai a 14. cikkben meghatározott adatokat a lobogó szerinti tagállam illetékes hatóságának kérésére is megküldik, továbbá az utolsó halászati művelet befejeztével és a kikötőbe érkezés előtt minden esetben továbbítják a halászati naplóban szereplő, vonatkozó adatokat.

(3)   Az (1) bekezdést az alábbi időpontoktól kezdve kell alkalmazni:

a)

a legalább 12 méter teljes hosszúságú és 15 méter teljes hosszúságnál kisebb közösségi halászhajók esetében 2012. január 1-jétől;

b)

a legalább 15 méter teljes hosszúságú és 24 méter teljes hosszúságnál kisebb közösségi halászhajók esetében 2011. július 1-jétől; valamint

c)

a legalább 24 méter teljes hosszúságú közösségi halászhajók esetében 2010. január 1-jétől.

(4)   A tagállamok mentességet adhatnak az (1) bekezdés alól a lobogójuk alatt közlekedő és 15 méter teljes hosszúságnál kisebb közösségi halászhajók parancsnokai számára, amennyiben ezen halászhajók:

a)

kizárólag a lobogó szerinti tagállam felségvizein folytatnak tevékenységet; vagy

b)

az indulástól a kikötőbe való visszaérkezésig 24 óránál hosszabb ideig soha nem tartózkodnak a tengeren.

(5)   Azon közösségi halászhajók parancsnokai, amelyek a halászati tevékenységeikre vonatkozó adatokat elektronikus formában rögzítik és azokról elektronikus úton tesznek jelentést, mentesülnek a papíralapú halászati napló vezetésére, kirakodási nyilatkozat és átrakási nyilatkozat kitöltésére vonatkozó kötelezettség alól.

(6)   A tagállamok kétoldalú megállapodásokat köthetnek az elektronikus jelentéstételi rendszer alkalmazásáról a lobogójuk alatt a felségterületükhöz vagy joghatóságuk alá tartozó vizeken közlekedő hajók vonatkozásában. Az ilyen megállapodások hatálya alá eső hajók az említett vizeken mentesülnek a papíralapú halászati naplók vezetése alól.

(7)   A tagállamok 2010. január 1-jével kezdődően kötelezhetik vagy felhatalmazhatják a lobogójuk alatt közlekedő halászhajók parancsnokait arra, hogy elektronikusan rögzítsék és továbbítsák a 14. cikkben meghatározott adatokat.

(8)   A parti tagállamok illetékes hatóságai kötelesek elfogadni a lobogó szerinti tagállamtól kapott elektronikus jelentéseket, amelyek az (1) és (2) bekezdésben említett halászhajókról származó adatokat tartalmazzák.

(9)   Az e cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat a 119. cikkben említett eljárással összhangban kell elfogadni.

16. cikk

A halászati naplóval összefüggő előírások hatálya alá nem tartozó halászhajók

(1)   Mintavételezés útján valamennyi tagállam nyomon követi a 14. és 15. cikkben meghatározott előírások hatálya alá nem tartozó halászhajók tevékenységét annak biztosítására, hogy a közös halászati politika szabályait e hajók is betartsák.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott nyomon követés céljából minden tagállam meghatározza a Bizottság által a 119. cikkben említett eljárással összhangban elfogadott módszertanra épülő mintavételi tervet, és azt minden évben január 31-ig benyújtja a Bizottságnak, feltüntetve a terv meghatározásához alkalmazott módszert. Lehetőleg kerülni kell a mintavételi tervek módosítását, és azoknak a releváns földrajzi területeken belül egységesnek kell lenniük.

(3)   Azon tagállamok, amelyek a nemzeti jogukkal összhangban megkövetelik, hogy a lobogójuk alatt közlekedő, 10 méter teljes hosszúságnál kisebb halászhajók benyújtsák a 14. cikkben említett halászati naplót, mentesülnek az e cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott kötelezettség alól.

(4)   Az e cikk (1) és (2) bekezdésétől eltérve, a 62. és 63. cikknek megfelelően benyújtott értékesítési bizonylatokat a mintavételi tervet helyettesítő alternatív intézkedésnek kell tekinteni.

17. cikk

Előzetes értesítés

(1)   A legalább 12 méter teljes hosszúságú azon közösségi halászhajók parancsnokai, amelyek a többéves tervek hatálya alá tartozó állományok halászatát végzik és amelyeknek a 15. cikkel összhangban elektronikus úton kell rögzíteniük a halászati napló adatait, a kikötőbe érkezés becsült idejét megelőzően legalább négy órával értesítik a következő információkról a lobogó szerinti tagállamuk illetékes hatóságait:

a)

a halászhajó külső azonosító száma és neve;

b)

a rendeltetés szerinti kikötő neve, valamint a kikötés célja, mint például kirakodás, átrakás vagy szolgáltatások igénybevétele;

c)

a halászati út dátuma, és azon releváns földrajzi területek megjelölése, ahol a fogások történtek;

d)

a kikötőbe érkezés becsült dátuma és időpontja;

e)

a halászati naplóban rögzített valamennyi faj mennyisége;

f)

a kirakodásra vagy átrakásra váró valamennyi faj mennyisége.

(2)   Ha egy közösségi halászhajó a lobogó szerinti tagállamtól eltérő tagállam kikötőjébe szándékozik belépni, a lobogó szerinti tagállam illetékes hatóságai az elektronikus formátumú előzetes értesítést a kézhezvételt követően haladéktalanul továbbítják a parti tagállam illetékes hatóságainak.

(3)   A parti tagállam illetékes hatóságai engedélyt adhatnak a kikötőbe való korábbi beérkezésre.

(4)   A halászati napló 15. cikkben említett, elektronikus úton rögzített adatait és az elektronikus formátumú előzetes értesítést egyetlen elektronikus üzenetben is el lehet küldeni.

(5)   Az elektronikus formátumú előzetes értesítésben rögzített adatok pontosságáért a parancsnok felel.

(6)   A Bizottság a 119. cikkben említett eljárással összhangban korlátozott és megújítható időszakra mentesítheti a halászhajók egyes kategóriáit az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség alól, vagy rendelkezhet más értesítési időtartamról, figyelembe véve többek között a halászati termékek típusát, valamint a halászterületek, a kirakodóhelyek és a szóban forgó hajók lajstromozási kikötői közötti távolságot.

18. cikk

Előzetes értesítés másik tagállamban történő kirakodásról

(1)   Azon közösségi halászhajók parancsnokai, amelyek a 15. cikk (3) bekezdésében említett rendelkezések hatálybalépéséig nem kötelesek elektronikus úton rögzíteni az adatokat a halászati naplóban, és amelyek a lobogó szerinti tagállamuktól eltérő parti tagállam kikötőjét vagy kirakodóhelyeit kívánják használni, a kikötőbe érkezés becsült idejét megelőzően legalább négy órával értesítik a parti tagállam illetékes hatóságait az e rendelet 17. cikkének (1) bekezdésében említett információkról.

(2)   A parti tagállam illetékes hatóságai engedélyt adhatnak a korábbi beérkezésre.

19. cikk

A kikötőbe történő belépés engedélyezése

A parti tagállam illetékes hatóságai megtagadhatják a halászhajók kikötőbe való belépését, ha a 17. és 18. cikkben említett értesítési kötelezettség nem teljesült maradéktalanul, a vis maior esetét kivéve.

20. cikk

Átrakási műveletek

(1)   A Közösség vizein tilos a tengeri átrakás. Az csak engedéllyel és az e rendeletben meghatározott feltételek mellett végezhető a tagállamok erre a célra kijelölt kikötőiben vagy parthoz közeli helyein, a 43. cikk (5) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelően.

(2)   Ha az átrakási művelet félbeszakad, az átrakás folytatásához engedélyre lehet szükség.

(3)   E cikk alkalmazásában a kirakás, a páros vonóhálókkal folytatott tevékenységek, valamint a két vagy több közösségi halászhajó közös tevékenységeit magukban foglaló halászati műveletek nem minősülnek átrakásnak.

21. cikk

Az átrakási nyilatkozat kitöltése és benyújtása

(1)   A többéves tervekben foglalt különös rendelkezések sérelme nélkül, a legalább 10 méter teljes hosszúságú, átrakási műveletben részt vevő közösségi halászhajók parancsnokai átrakási nyilatkozatot töltenek ki, amelyben fajonként külön feltüntetik minden átrakott vagy átvett faj mennyiségét 50 kg élőtömeg-egyenérték felett.

(2)   Az (1) bekezdésben említett átrakási nyilatkozat legalább az alábbi információkat tartalmazza:

a)

az átrakó és az átvevő halászhajó külső azonosító száma és neve;

b)

valamennyi faj FAO szerinti hárombetűs kódja, valamint azon releváns földrajzi terület, ahol a fogás történt;

c)

valamennyi faj kilogrammban kifejezett terméktömegben meghatározott becsült mennyisége a termék kiszerelésének típusa szerinti bontásban, vagy adott esetben az egyedek száma;

d)

az átvevő halászhajó rendeltetés szerinti kikötője;

e)

a kijelölt átrakási kikötő.

(3)   Az átrakott vagy átvett hal átrakási nyilatkozatban rögzített, kilogrammban megadott becsült mennyiségének megengedett hibahatára 10 % valamennyi faj esetében.

(4)   Az átrakó és az átvevő halászhajó parancsnoka saját átrakási nyilatkozatát a lehető leghamarabb, de legkésőbb az átrakást követő 48 órán belül továbbítja:

a)

a lobogó szerinti tagállamnak vagy tagállamoknak; valamint

b)

ha az átrakás egy másik tagállam kikötőjében történt, akkor az érintett kikötő szerinti tagállam illetékes hatóságainak.

(5)   A saját átrakási nyilatkozatban rögzített adatok pontosságáért az átrakó, illetve az átvevő halászhajó parancsnoka felel.

(6)   A Bizottság a 119. cikkben említett eljárással összhangban korlátozott és megújítható időszakra mentesítheti a halászhajók egyes kategóriáit az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség alól, vagy rendelkezhet más értesítési időtartamról, figyelembe véve többek között a halászati termékek típusát, valamint a halászterületek, az átrakóhelyek és a szóban forgó hajók lajstromozási kikötői közötti távolságot.

(7)   Az átrakásra vonatkozó nyilatkozattételi eljárásokat és formanyomtatványokat a 119. cikkben említett eljárással összhangban kell megállapítani.

22. cikk

Az átrakási nyilatkozat adatainak elektronikus rögzítése és továbbítása

(1)   A legalább 12 méter teljes hosszúságú közösségi halászhajók parancsnokai a 24. cikkben említett információkat elektronikus eszközökkel rögzítik, és azokat az átrakási művelet befejezését követő 12 órán belül elektronikus úton megküldik a lobogó szerinti tagállam illetékes hatóságának.

(2)   Az (1) bekezdést az alábbi időpontoktól kezdve kell alkalmazni:

a)

a legalább 12 méter teljes hosszúságú és 15 méter teljes hosszúságnál kisebb közösségi halászhajók esetében 2012. január 1-jétől;

b)

a legalább 15 méter teljes hosszúságú és 24 méter teljes hosszúságnál kisebb közösségi halászhajók esetében 2011. július 1-jétől; valamint

c)

a legalább 24 méter teljes hosszúságú közösségi halászhajók esetében 2010. január 1-jétől.

(3)   A tagállamok mentességet adhatnak az (1) bekezdés alól a lobogójuk alatt közlekedő és 15 méter teljes hosszúságnál kisebb közösségi halászhajók parancsnokai számára, amennyiben ezen halászhajók:

a)

kizárólag a lobogó szerinti tagállam felségvizein folytatnak tevékenységet; vagy

b)

az indulástól a kikötőbe való visszaérkezésig 24 óránál hosszabb ideig soha nem tartózkodnak a tengeren.

(4)   A parti tagállamok illetékes hatóságai fogadják a lobogó szerinti tagállamtól kapott elektronikus jelentéseket, amelyek az (1) és (2) bekezdésben említett halászhajókról származó adatokat tartalmazzák.

(5)   Ha egy közösségi halászhajó a fogását a lobogó szerinti tagállamtól eltérő tagállam kikötőjében rakja át, a lobogó szerinti tagállam illetékes hatóságai az átrakási nyilatkozatot a kézhezvételt követően haladéktalanul továbbítják elektronikus úton a fogás átrakási helye és rendeltetése szerinti tagállam illetékes hatóságainak.

(6)   A tagállamok 2010. január 1-jével kezdődően kötelezhetik vagy felhatalmazhatják a lobogójuk alatt közlekedő halászhajók parancsnokait arra, hogy elektronikusan rögzítsék és továbbítsák a 21. cikkben meghatározott adatokat.

(7)   Az e cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat a 119. cikkben említett eljárással összhangban kell elfogadni.

23. cikk

A kirakodási nyilatkozat kitöltése és benyújtása

(1)   A többéves tervekben foglalt különös rendelkezések sérelme nélkül, a legalább 10 méter teljes hosszúságú közösségi halászhajók parancsnoka vagy képviselője kirakodási nyilatkozatot töltenek ki, amelyben külön-külön feltüntetik minden kirakodott faj mennyiségét.

(2)   Az (1) bekezdésben említett kirakodási nyilatkozat legalább az alábbi információkat tartalmazza:

a)

a halászhajó külső azonosító száma és neve;

b)

valamennyi faj FAO szerinti hárombetűs kódja, valamint azon releváns földrajzi terület, ahol a fogás történt;

c)

valamennyi faj kilogrammban kifejezett terméktömegben meghatározott mennyisége a termék kiszerelésének típusa szerinti bontásban, vagy adott esetben az egyedek száma;

d)

a kirakodási kikötő.

(3)   A közösségi halászhajó parancsnoka vagy képviselője a kirakodási nyilatkozatot a lehető leghamarabb, de legkésőbb a kirakodás befejezését követő 48 órán belül továbbítják:

a)

a lobogó szerinti tagállamnak, valamint

b)

ha a kirakodás egy másik tagállam kikötőjében történt, akkor az érintett kikötő szerinti tagállam illetékes hatóságainak.

(4)   A kirakodási nyilatkozatban rögzített adatok pontosságáért a parancsnok felel.

(5)   Az e cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat a 119. cikkben említett eljárással összhangban kell elfogadni.

24. cikk

A kirakodási nyilatkozat adatainak elektronikus rögzítése és továbbítása

(1)   A legalább 12 méter teljes hosszúságú közösségi halászhajó parancsnoka vagy képviselője elektronikus eszközökkel rögzítik a 23. cikkben említett információkat, és azokat a kirakodási művelet befejezését követő 24 órán belül elektronikus úton megküldik a lobogó szerinti tagállam illetékes hatóságának.

(2)   Az (1) bekezdést az alábbi időpontoktól kezdve kell alkalmazni:

a)

a legalább 12 méter teljes hosszúságú és 15 méter teljes hosszúságnál kisebb közösségi halászhajók esetében 2012. január 1-jétől;

b)

a legalább 15 méter teljes hosszúságú és 24 méter teljes hosszúságnál kisebb közösségi halászhajók esetében 2011. július 1-jétől; valamint

c)

a legalább 24 méter teljes hosszúságú közösségi halászhajók esetében 2010. január 1-jétől.

(3)   A tagállamok mentességet adhatnak az (1) bekezdés alól a lobogójuk alatt közlekedő és 15 méter teljes hosszúságnál kisebb közösségi halászhajók parancsnokai számára, amennyiben ezen halászhajók:

a)

kizárólag a lobogó szerinti tagállam felségvizein folytatnak tevékenységet; vagy

b)

az indulástól a kikötőbe való visszaérkezésig 24 óránál hosszabb ideig soha nem tartózkodnak a tengeren.

(4)   Ha egy közösségi halászhajó a fogását a lobogó szerinti tagállamtól eltérő tagállam kikötőjében rakodja ki, a lobogó szerinti tagállam illetékes hatóságai a kirakodási nyilatkozatot a kézhezvételt követően haladéktalanul továbbítják elektronikus úton a fogás kirakodási helye szerinti tagállam illetékes hatóságainak.

(5)   A közösségi halászhajó azon parancsnoka vagy képviselője, aki a 23. cikkben említett információkat elektronikus eszközökkel rögzíti, és aki fogását a lobogó szerinti tagállamtól eltérő tagállam kikötőjében rakodja ki, mentesül a papíralapú kirakodási nyilatkozat parti tagállamhoz való benyújtására vonatkozó kötelezettség alól.

(6)   A tagállamok 2010. január 1-jével kezdődően kötelezhetik vagy felhatalmazhatják a lobogójuk alatt közlekedő halászhajók parancsnokait arra, hogy elektronikusan rögzítsék és továbbítsák a 23. cikk szerinti adatokat.

(7)   A parti tagállamok illetékes hatóságai fogadják a lobogó szerinti tagállamtól kapott elektronikus jelentéseket, amelyek az (1) és (2) bekezdésben meghatározott halászhajókról származó adatokat tartalmazzák.

(8)   A kirakodásra vonatkozó nyilatkozattételi eljárásokat és formanyomtatványokat a 119. cikkben említett eljárással összhangban kell megállapítani.

25. cikk

A kirakodási nyilatkozattal összefüggő előírások hatálya alá nem tartozó hajók

(1)   Mintavételezés útján valamennyi tagállam nyomon követi a 23. és 24. cikkben meghatározott, a kirakodási nyilatkozattal összefüggő előírások hatálya alá nem tartozó halászhajók tevékenységét annak biztosítására, hogy a közös halászati politika szabályait e hajók is betartsák.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott nyomon követés céljából a 119. cikkben említett eljárással összhangban minden tagállam meghatározza a Bizottság által elfogadott módszertanra épülő mintavételi tervet és azt minden évben január 31-ig benyújtja a Bizottságnak, feltüntetve a terv meghatározásához alkalmazott módszert. Lehetőleg kerülni kell a mintavételi tervek módosítását, és azoknak a releváns földrajzi területeken belül egységesnek kell lenniük.

(3)   Azon tagállamok, amelyek a nemzeti jogukkal összhangban megkövetelik, hogy a lobogójuk alatt közlekedő, 10 méter teljes hosszúságnál kisebb halászhajók benyújtsák a 23. cikkben említett kirakodási nyilatkozatot, mentesülnek az e cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott kötelezettség alól.

(4)   Az e cikk (1) és (2) bekezdésétől eltérve, a 62. és 63. cikknek megfelelően benyújtott értékesítési bizonylatokat a mintavételi tervet helyettesítő alternatív intézkedésnek kell tekinteni.

2. szakasz

A halászati erőkifejtés ellenőrzése

26. cikk

A halászati erőkifejtés nyomon követése

(1)   A tagállamok azokon a földrajzi területeken, amelyek tekintetében legnagyobb megengedett halászati erőkifejtés került megállapításra, ellenőrzik a halászati erőkifejtési rendszerek betartását. A tagállamok biztosítják, hogy a lobogójuk alatt közlekedő halászhajók – amikor egy adott halászati erőkifejtési rendszer hatálya alá tartozó halászeszközt vagy -eszközöket tartanak fedélzetükön vagy adott esetben ilyen eszközt vagy eszközöket használnak, vagy adott esetben az említett halászati erőkifejtési rendszer hatálya alá tartozó halászatot végeznek – csak akkor legyenek jelen a szóban forgó halászati erőkifejtési rendszer alá tartozó földrajzi területen, ha a tagállamok a számukra rendelkezésre álló legnagyobb megengedett halászati erőkifejtést még nem érték el, és az adott halászhajó a számára rendelkezésre álló erőkifejtést még nem merítette ki.

(2)   A különleges szabályok sérelme nélkül, amikor egy olyan hajó, amely egy halászati erőkifejtési rendszer hatálya alá tartozó halászeszközt vagy -eszközöket tart a fedélzetén, vagy adott esetben ilyen eszközt vagy eszközöket használ, vagy halászati erőkifejtési rendszer hatálya alá tartozó halászatot végez, és ugyanazon a napon két vagy több, az említett halászati erőkifejtési rendszer alá tartozó földrajzi területen halad át, az általa tett halászati erőkifejtést az említett halászeszközre, illetve halászatra és az azon földrajzi területre vonatkozó legnagyobb megengedett halászati erőkifejtésből kell levonni, ahol az adott nap legnagyobb részét töltötte.

(3)   Amennyiben egy tagállam a 27. cikk (2) bekezdésével összhangban engedélyezte egy halászhajó számára, hogy az egy halászati erőkifejtési rendszer alá tartozó földrajzi területen tett bizonyos halászati út során az említett halászati erőkifejtési rendszer hatálya alá tartozó, egynél több halászeszköz-kategóriába tartozó halászeszközt vagy halászeszközöket használjon, a szóban forgó út alatt tett halászati erőkifejtést egyszerre kell levonni az e tagállam számára az említett halászeszközök vagy halászeszköz-kategóriák mindegyike és az adott földrajzi terület tekintetében rendelkezésre álló legnagyobb megengedett halászati erőkifejtésből.

(4)   Amennyiben a halászeszközök a halászati erőkifejtési rendszer hatálya alá tartozó ugyanazon halászeszköz-kategóriába tartoznak, az említett eszközöket fedélzetükön tartó halászhajók által egy adott földrajzi területen tett halászati erőkifejtést csak egyszer kell levonni az említett halászeszköz-kategóriára és a szóban forgó földrajzi területre vonatkozó legnagyobb megengedett halászati erőkifejtésből.

(5)   A tagállamok az egy adott halászati erőkifejtési rendszer hatálya alá tartozó halászeszközt vagy -eszközöket a fedélzeten tartó vagy adott esetben azokat használó vagy az említett halászati erőkifejtési rendszer hatálya alá tartozó halászatot végző flottájuk által a szóban forgó halászati erőkifejtési rendszer alá tartozó földrajzi területeken tett halászati erőkifejtést úgy szabályozzák, hogy amennyiben a rendelkezésre álló legnagyobb megengedett halászati erőkifejtés szintje megközelíti a legnagyobb megengedett értéket, megfelelő intézkedéseket hoznak annak biztosítására, hogy az alkalmazott halászati erőkifejtés ne haladja meg a megállapított határértékeket.

(6)   Az egy adott területen töltött nap bármely olyan, 24 órából (vagy annak egy részéből) álló folyamatos időszak, amely során a halászhajó az adott földrajzi területen belül és kikötőn kívül tartózkodik, illetve adott esetben halászeszközét használja. Az egy adott területen töltött napnak tekintett folyamatos időszak mérésének kezdetéről az a tagállam dönt, amelynek lobogója alatt az érintett halászhajó közlekedik. A kikötőn kívül töltött nap az a 24 órás folyamatos időszak vagy annak egy része, amely során a halászhajó kikötőn kívül tartózkodik.

27. cikk

Halászeszközök bejelentése

(1)   A különös szabályok sérelme nélkül, halászati erőkifejtési rendszer alá tartozó olyan releváns földrajzi területeken, ahol halászeszköz-korlátozások vannak érvényben, vagy a különböző halászeszközök, illetve halászeszköz-kategóriák tekintetében legnagyobb megengedett halászati erőkifejtés került megállapításra, a halászhajó parancsnoka vagy képviselője – azon időszak kezdetét megelőzően, amelyre legnagyobb megengedett halászati erőkifejtés vonatkozik – tájékoztatja a lobogó szerinti tagállam illetékes hatóságait, hogy a soron következő időszak alatt milyen halászeszközt vagy adott esetben halászeszközöket szándékozik alkalmazni. A halászhajó az említett értesítés benyújtásáig nem jogosult halászni a halászati erőkifejtési rendszer alá tartozó földrajzi területeken.

(2)   Amennyiben egy halászati erőkifejtési rendszer egy adott földrajzi területen egynél több halászeszköz-kategóriába tartozó halászeszközök használatát is engedélyezi, az egynél több halászeszköz egy halászati út során való használatát a lobogó szerinti tagállamnak előzetesen jóvá kell hagynia.

28. cikk

Jelentés a halászati erőkifejtésről

(1)   Amennyiben a Tanács úgy határoz, az olyan közösségi halászhajók esetében, amelyek nem rendelkeznek a 9. cikkben említett, működő hajómegfigyelési rendszerrel, illetve nem továbbítják elektronikusan a halászati napló adatait a 15. cikkben említettek szerint és a halászati erőkifejtési rendszer hatálya alá tartoznak, a hajó parancsnoka a címzett által megfelelően rögzített telex-, telefax- vagy telefonüzenetben vagy e-mailben, vagy a közösségi előírások alapján jóváhagyott rádióállomáson keresztül rádióüzenetben továbbítja a lobogó szerinti tagállam és adott esetben a parti tagállam illetékes hatóságainak halászati tevékenységi jelentés formájában a következő adatokat, közvetlenül az említett halászati erőkifejtési rendszer hatálya alá tartozó földrajzi területre történő belépés és az onnan történő kilépés előtt:

a)

a halászhajó neve, külső azonosító jele, rádióhívójele és a parancsnok neve;

b)

a kommunikáció tárgyát képező halászhajó földrajzi elhelyezkedése;

c)

a területre – és adott esetben annak részeire – való minden belépés és onnan történő kilépés dátuma és időpontja;

d)

a fedélzeten tartott fogás fajonkénti mennyisége élőtömeg-kilogrammban megadva.

(2)   A tagállamok – a hajóik által végzett halászati tevékenységek által érintett tagállamokkal egyeztetve – végrehajthatnak alternatív ellenőrzési intézkedéseket az erőkifejtésre vonatkozó jelentési kötelezettségeknek való megfelelés biztosítása érdekében. Ezen intézkedéseknek ugyanolyan hatékonyaknak és átláthatóaknak kell lenniük, mint az (1) bekezdésben említett jelentési kötelezettségeknek, és alkalmazásuk előtt értesíteni kell a Bizottságot.

29. cikk

Mentességek

(1)   Az egy adott halászati erőkifejtési rendszer hatálya alá tartozó halászeszközöket fedélzetén tartó halászhajó áthaladhat az említett halászati erőkifejtési rendszer alá tartozó földrajzi területeken, ha nincs engedélye a szóban forgó földrajzi területeken való halászatra, illetve ha áthaladási szándékáról előzetesen értesítette illetékes hatóságait. Amíg a halászhajó a szóban forgó földrajzi területeken belül tartózkodik, az említett halászati erőkifejtési rendszer hatálya alá tartozó minden halászeszközt a 47. cikkben foglalt feltételeknek megfelelően kell rögzíteni és elhelyezni.

(2)   A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a rendelkezésre álló legnagyobb megengedett halászati erőkifejtésből nem vonják le egy adott halászati erőkifejtési rendszer alá tartozó földrajzi területen halászathoz nem kapcsolódó tevékenységet folytató halászhajók tevékenységét, feltéve, hogy az adott halászhajó először értesíti a lobogója szerinti tagállamot e szándékáról és tevékenysége jellegéről, valamint ha erre az időre lemond a halászati engedélyéről. Az ilyen halászhajók ez idő alatt nem szállítanak halászeszközt vagy halat.

(3)   A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a legnagyobb megengedett halászati erőkifejtésből nem vonják le egy adott halászati erőkifejtési rendszer alá tartozó földrajzi területen tartózkodó olyan halászhajók tevékenységét, amelyek vagy azért nem tudtak halászni, mert vészhelyzetben más halászhajónak segítséget nyújtottak, vagy azért, mert sérült személyt szállítottak sürgős orvosi ellátásra. A lobogó szerinti tagállam az említett döntés meghozatalát követő egy hónapon belül tájékoztatja a Bizottságot, valamint bizonyítékot szolgáltat a vészhelyzeti segítségnyújtásról.

30. cikk

A halászati erőkifejtés kimerítése

(1)   A 29. és 31. cikk sérelme nélkül az olyan földrajzi területeken, amelyeken bizonyos halászeszközök egy adott halászati erőkifejtési rendszer hatálya alá tartoznak, azok a halászhajók, amelyek ilyen halászeszközt vagy -eszközöket tartanak a fedélzeten, a halászati erőkifejtési rendszer alkalmazása időszakának hátralévő része alatt nem hagyhatják el a kikötőt, illetve nem léphetnek az említett földrajzi területre, amennyiben:

a)

kimerítették a szóban forgó földrajzi területre és az említett halászeszközre vagy -eszközökre vonatkozó legnagyobb megengedett halászati erőkifejtés számukra kijelölt részét; vagy

b)

a lobogójuk szerinti tagállam kimerítette a számára a szóban forgó földrajzi terület és az említett halászeszköz vagy -eszközök tekintetében rendelkezésre álló legnagyobb megengedett halászati erőkifejtést.

(2)   A 29. cikk sérelme nélkül, az olyan földrajzi területeken, ahol egy bizonyos halászat egy adott halászati erőkifejtési rendszer hatálya alá tartozik, a halászhajók nem végezhetik ezt a halászatot e területen, ha

a)

kimerítették a szóban forgó földrajzi területre és az említett halászatra vonatkozó legnagyobb megengedett halászati erőkifejtés számukra kijelölt részét; vagy

b)

a lobogójuk szerinti tagállam kimerítette a számára a szóban forgó földrajzi terület és az említett halászat tekintetében rendelkezésre álló legnagyobb megengedett halászati erőkifejtést.

31. cikk

A halászati erőkifejtési rendszer alkalmazása alól kizárt halászhajók

Ez a szakasz nem alkalmazandó a halászhajókra, amennyiben azok mentesülnek a halászati erőkifejtési rendszer alkalmazása alól.

32. cikk

Részletes szabályok

Az e szakasz alkalmazására vonatkozó részletes szabályok a 119. cikkben említett eljárással összhangban fogadhatók el.

3. szakasz

Nyilvántartás és a tagállamok közötti adatcsere

33. cikk

A fogások és a halászati erőkifejtés nyilvántartása

(1)   Minden lobogó szerinti tagállam rögzíti az e fejezetben említett halászati lehetőségekkel összefüggő adatokat – különös tekintettel a 14., 21., 23., 28. és 62. cikkében említett adatokra – kirakodási mennyiségekben és adott esetben halászati erőkifejtésben is megadva, és az említett adatok eredeti példányát három évig vagy a nemzeti szabályokkal összhangban hosszabb ideig megőrzi.

(2)   A közösségi jogszabályokban meghatározott különös szabályok sérelme nélkül a tagállamok minden hónap 15. napjáig számítógépes adatátvitel útján értesítik a Bizottságot vagy az általa kijelölt szervet az összesített adatokról:

a)

az előző hónap során kirakodott, teljes kifogható mennyiség vagy kvóta hatálya alá eső állomány vagy állománycsoport mennyiségére vonatkozóan; valamint

b)

minden, halászati erőkifejtési rendszer hatálya alá tartozó halászati terület vagy adott esetben halászati erőkifejtési rendszer hatálya alá tartozó halászat tekintetében az előző hónap halászati erőkifejtésére vonatkozóan összesített adatai.

(3)   A (2) bekezdés a) pontjától eltérően a 2010. január 1-je és 2010. december 31-e között kirakodott mennyiségek vonatkozásában a tagállamok rögzítik a kikötőikben a más tagállamok halászhajói által kirakodott mennyiségeket, és azokról az e cikkben foglalt eljárásokkal összhangban értesítik a Bizottságot.

(4)   A lobogó szerinti tagállamok minden naptári negyedév első hónapjának végéig elektronikus úton értesítik a Bizottságot arról a (2) bekezdésben említett állománymennyiségtől eltérő összesített állománymennyiségről, amelyet a megelőző negyedévben rakodtak ki.

(5)   A közösségi halászhajók által kvóta hatálya alá tartozó állományból vagy állománycsoportból halászott valamennyi fogást a kirakodás helyétől függetlenül le kell vonni a lobogó szerinti tagállamnak az adott állományra vagy állománycsoportra meghatározott kvótájából.

(6)   A tudományos kutatás keretében ejtett, majd forgalomba hozott és értékesített fogásokat le kell vonni a lobogó szerinti tagállam kvótájából, amennyiben azok meghaladják a szóban forgó kvóták 2 %-át. A halászati ágazatban az adatok gyűjtésére, kezelésére és felhasználására szolgáló közösségi keretrendszer létrehozásáról, valamint a közös halászati politika tekintetében a tudományos tanácsadás támogatásáról szóló, 2008. február 25-i 199/2008/EK tanácsi rendelet (24) 12. cikkének (2) bekezdése nem alkalmazandó azon tudományos kutatási célú halászati utakra, amelyek során ilyen fogásokat ejtenek.

(7)   A XII. cím sérelme nélkül, a tagállamok a Bizottsággal és az általa kijelölt szervvel 2011. június 30-ig kísérleti projekteket végezhetnek a tagállamok által e rendeletnek megfelelően rögzített és érvényesített adatokhoz történő valós idejű távoli hozzáférést illetően. Az adathozzáférés formáját és az azzal kapcsolatos eljárásokat meg kell vizsgálni és tesztelni kell. Amennyiben a tagállamoknak szándékában áll kísérleti projekteket végezni, erről 2011. január 1-jét megelőzően tájékoztatják a Bizottságot. 2012. január 1-jétől kezdődően a Tanács határozhat a Bizottság részére történő tagállami adatközlés eltérő módjáról és gyakoriságáról.

(8)   Az adott halászati erőkifejtési rendszer hatálya alól kizárt halászhajók erőkifejtése kivételével a halászati erőkifejtési rendszer hatálya alá tartozó halászeszközt vagy -eszközöket a fedélzeten tartó, vagy adott esetben azokat használó vagy az említett halászati erőkifejtési rendszer hatálya alá tartozó halászatot végző közösségi halászhajók által az említett halászati erőkifejtési rendszer alá tartozó földrajzi területen tett minden halászati erőkifejtést le kell vonni a lobogó szerinti tagállam számára a szóban forgó földrajzi terület és az említett halászeszköz tekintetében rendelkezésre álló legnagyobb megengedett halászati erőkifejtésből.

(9)   A halászati erőkifejtési rendszer hatálya alá tartozó halászeszközt vagy -eszközöket a fedélzeten tartó vagy halászati erőkifejtési rendszer hatálya alá tartozó halászatot végző hajók által az említett halászati erőkifejtési rendszer alá tartozó földrajzi területen tudományos kutatás keretében tett halászati erőkifejtést le kell vonni azok lobogó szerinti tagállama számára a szóban forgó halászeszköz vagy -eszközök, illetve halászat és az említett földrajzi terület tekintetében rendelkezésre álló legnagyobb megengedett halászati erőkifejtésből, ha az ezen erőkifejtés során ejtett fogásokat forgalomba hozzák és értékesítik, amennyiben azok meghaladják az engedélyezett halászati erőkifejtés 2 %-át. A 199/2008/EK rendelet 12. cikkének (2) bekezdése nem alkalmazandó azon tudományos kutatási célú halászati utakra, amelyek során ilyen fogásokat ejtenek.

(10)   A Bizottság a 119. cikkben említett eljárással összhangban meghatározhatja az e cikkben említett adatok továbbításának formáját.

34. cikk

A halászati lehetőségek kimerülésére vonatkozó adatok

Minden tagállam haladéktalanul értesíti a Bizottságot, ha megállapítja, hogy:

a)

a lobogója alatt közlekedő halászhajók által kvóta hatálya alá tartozó állományból vagy állománycsoportból halászott fogások a kvóta 80 %-át kimerítették; vagy

b)

egy adott halászeszközre, illetve halászatra és egy adott földrajzi területre vonatkozó, valamint a lobogója alatt közlekedő minden halászhajóra vagy azok egy csoportjára alkalmazandó legnagyobb megengedett halászati erőkifejtés 80 %-a elértnek tekintendő.

Az adott tagállam ilyen esetben a Bizottság kérésére a 33. cikkben előírtaknál részletesebben és sűrűbben tájékoztatja a Bizottságot.

4. szakasz

Halászati tilalom

35. cikk

A tagállamok által elrendelt halászati tilalom

(1)   Minden tagállam meghatározza azt az időpontot, amelytől:

a)

a lobogója alatt közlekedő halászhajók fogásaival a kvóta hatálya alá tartozó állomány vagy állománycsoport kvótája kimerültnek tekintendő;

b)

egy adott halászeszközre, illetve halászatra és egy adott földrajzi területre vonatkozó, valamint a lobogója alatt közlekedő minden halászhajóra vagy azok egy csoportjára alkalmazandó legnagyobb megengedett halászati erőkifejtés mértéke elértnek tekintendő.

(2)   Az érintett tagállam az (1) bekezdésben említett időponttól megtiltja a lobogója alatt közlekedő valamennyi halászhajó vagy azok egy része számára, hogy olyan állományra vagy állománycsoportra halásszon, amely a vonatkozó kvótát kimerítették, az érintett halászatot folytassa vagy hogy a szóban forgó halászathoz szükséges halászeszközök fedélzeten tartása esetén halászati tevékenységet folytasson az adott földrajzi területen, ha a legnagyobb megengedett halászati erőkifejtés mértékét elérték és különösen azt, hogy az említett időpont után kifogott halat a fedélzeten tárolják, átrakják, köztesen kirakodják vagy kirakodják, továbbá meghatározza azt az időpontot, ameddig az átrakás, az áthelyezés és a kirakodás, valamint a fogásra vonatkozó zárónyilatkozatok megtétele megengedett.

(3)   A (2) bekezdésben említett határozatot az érintett tagállam nyilvánosságra hozza, és arról a Bizottságot haladéktalanul tájékoztatja. A határozatot ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában (C sorozat) és a Bizottság nyilvános honlapján. A tagállamok biztosítják, hogy a határozat érintett tagállam általi nyilvánosságra hozatalának időpontjától az érintett tagállam lobogója alatt közlekedő halászhajók vagy azok egy csoportja a vizeiken vagy a területükön az érintett halakat ne tárolja a fedélzeten, ne rakja át, ne rakja ki és ne rakodja ki, illetve hogy e tevékenységekre akkor se kerüljön sor, amikor az említett halászhajók vagy azok egy csoportja a releváns földrajzi területeken releváns halászeszközöket tart a fedélzeten.

(4)   Az e cikknek megfelelően kapott értesítéseket a Bizottság elektronikusan hozzáférhetővé teszi a tagállamok számára.

36. cikk

A Bizottság által elrendelt halászati tilalom

(1)   Ha a Bizottság megállapítja, hogy a halászati lehetőségekre vonatkozó havi adatközlési kötelezettségének valamely tagállam a 33. cikk (2) bekezdésében előírtak szerint nem tett eleget, meghatározhatja azt az időpontot, amelytől az adott tagállam halászati lehetőségeinek 80 %-át kimerítettnek kell tekinteni, és becsléssel meghatározhatja azt az időpontot is, amelytől a halászati lehetőségeket kimerítettnek kell tekinteni.

(2)   Ha a 35. cikk szerinti információk vagy a saját kezdeményezése alapján a Bizottság megállapítja, hogy a Közösség, valamely tagállam vagy tagállamok valamely csoportja rendelkezésére álló halászati lehetőségek kimerültek, arról a Bizottság tájékoztatja az érintett tagállamokat, és az érintett területre, halászeszközre, állományra, állománycsoportra vagy a konkrét halászati tevékenységekben érintett flottára vonatkozóan a halászati tevékenységeket megtiltja.

37. cikk

Korrekciós intézkedések

(1)   A jelen cikket kell alkalmazni akkor, ha a Bizottság valamely tagállam vagy a tagállamok egy csoportja vagy a Közösség számára rendelkezésre álló halászati lehetőségek állítólagos kimerítése miatt megtiltotta a halászatot, de kiderül, hogy a tagállam valójában nem merítette ki halászati lehetőségeit.

(2)   Ha valamely tagállamnak a kvóta kimerítése előtt megtiltott halászattal elszenvedett kára még nem szűnt meg, intézkedéseket kell elfogadni azzal a céllal, hogy az okozott sérelmet a 119. cikkben említett eljárással összhangban megfelelő módon orvosolják. Ezek az intézkedések levonásokat is jelenthetnek a túlzott mértékű halászatot folytató tagállamok halászati lehetőségéből, az így levont mennyiségeket pedig megfelelő módon el kell osztani azok között a tagállamok között, amelyek halászati tevékenysége a kvótájuk kimerítése előtt lett megtiltva.

(3)   A (2) cikk szerinti levonás és az azt követő elosztás azon fajoknak és releváns földrajzi területeknek a kiemelt figyelembevételével történik, amelyekre vonatkozóan a halászati lehetőségeket meghatározták. E levonás és elosztás a sérelem bekövetkeztének évében vagy az azt követő évben vagy években végezhető el.

(4)   Az e cikk alkalmazására, különösen pedig az érintett mennyiségek meghatározására vonatkozó részletes szabályokat a 119. cikkben említett eljárással összhangban kell elfogadni.

II. FEJEZET

A flottaigazgatás ellenőrzése

1. szakasz

Halászati kapacitás

38. cikk

Halászati kapacitás

(1)   A tagállamok felelnek az ahhoz szükséges ellenőrzések elvégzéséért, hogy a tagállamok által kiállított, meghatározott BT- és kW-értékekre szóló halászati jogosítványoknak megfelelő teljes kapacitás semmikor ne haladja meg az adott tagállamra az alábbiakkal összhangban megállapított maximális kapacitási szintet:

a)

a 2371/2002/EK rendelet 13. cikke;

b)

a 639/2004/EK rendelet;

c)

az 1438/2003/EK rendelet; és

d)

a 2104/2004/EK rendelet.

(2)   Az e cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat különösen:

a)

a halászhajók lajstromozása;

b)

a halászhajók motorteljesítményének ellenőrzése;

c)

a halászhajók tonnatartalmának ellenőrzése;

d)

a halászeszközök típusának, számának és jellemzőinek ellenőrzése

tekintetében a 119. cikkben említett eljárással összhangban lehet elfogadni.

(3)   A tagállamok a 118. cikkben említett jelentés részeként az e cikk (2) bekezdésben említett ellenőrzés elvégzéséért felelős szervek nevével és címével együtt tájékoztatják a Bizottságot az alkalmazott ellenőrzési módszerekről.

2. szakasz

Motorteljesítmény

39. cikk

A motorteljesítmény nyomon követése

(1)   Tilos az olyan motorral felszerelt halászhajóval történő halászat, amelynek teljesítménye meghaladja a halászati jogosítványban szereplő értéket.

(2)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a motor ne lépje túl a hitelesített motorteljesítményt. A tagállamok a 118. cikkben említett jelentés részeként tájékoztatják a Bizottságot arról, hogy milyen ellenőrzési intézkedéseket hoztak annak biztosítására, hogy a motor teljesítménye ne haladja meg a hitelesített motorteljesítményt.

(3)   A tagállamok a motorteljesítmény hitelesítésével kapcsolatban felmerült költségeket részben vagy egészben a halászhajók üzemeltetőire terhelhetik.

40. cikk

A motorteljesítmény hitelesítése

(1)   A tagállamok felelnek a motorteljesítmény hitelesítéséért és a motortanúsítvány kiállításáért a 120 kilowattot (kW) meghaladó hajtómotor-teljesítményű közösségi halászhajók esetében, kivéve a kizárólag rögzített halászeszközt, illetve kotróhálót használó hajókat, a kisegítő hajókat és a kizárólag akvakultúrában használatos hajókat.

(2)   A tagállamok illetékes hatóságai hivatalosan tanúsítják, hogy az (1) bekezdésben említett halászhajók esetében az új, csere- vagy műszakilag átalakított hajtómotor nem képes a motortanúsítványban megjelöltnél nagyobb folyamatos teljesítmény leadására. A motortanúsítvány csak akkor adható ki, ha a motor nem képes a megjelöltnél nagyobb folyamatos teljesítmény leadására.

(3)   A tagállamok illetékes hatóságai a motorteljesítmény hitelesítését átadhatják hajóosztályozó társaságoknak vagy más olyan piaci szereplőknek, akik a motorteljesítmény műszaki vizsgálatához szükséges szakértelemmel rendelkeznek. Ezek a hajóosztályozó társaságok vagy egyéb piaci szereplők csak akkor hitelesíthetik, hogy a hajtómotor a hivatalosan megjelölt teljesítményt nem tudja túllépni, ha a hajtómotor teljesítményét lehetetlen a hitelesített teljesítmény fölé emelni.

(4)   Tilos olyan új, csere-, illetve műszakilag átalakított hajtómotort használni, ha azt az érintett tagállam hivatalosan nem hitelesítették.

(5)   Ezt a cikket a halászati erőkifejtési rendszer hatálya alá tartozó halászhajók tekintetében 2012. január 1-jétől kell alkalmazni. Egyéb halászhajókra e cikket 2013. január 1-jétől kell alkalmazni.

(6)   Az e szakasz alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat a 119. cikkben említett eljárással összhangban kell elfogadni.

41. cikk

A motorteljesítmény ellenőrzése

(1)   A tagállamok – kockázatelemzést követően – a Bizottság által a 119. cikkben említett eljárással összhangban elfogadott módszeren alapuló mintavételezési terv szerint ellenőrzik az arra vonatkozó adatokat, hogy a motorteljesítmény megfelel-e mindazoknak az információknak, amelyek a hajó műszaki jellemzőiről a közigazgatás rendelkezésére állnak. Különösen az alábbiakban szereplő információkat ellenőrzik:

a)

a hajómegfigyelési rendszer nyilvántartásai;

b)

halászati napló;

c)

a 73/78 MARPOL-egyezmény VI. mellékletével összhangban a motorra a hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló nemzetközi egyezmény (EIAPP) szerint kiállított tanúsítvány;

d)

a 94/57/EK irányelv értelmében valamely elismert hajófelügyeleti és hajóvizsgáló szervezet által kiállított osztályozási bizonyítvány;

e)

futópróba-igazolás;

f)

közösségi halászhajóflotta-nyilvántartás; és

g)

a hajó teljesítményéről vagy bármely azzal kapcsolatos műszaki jellemzőjéről bármilyen lényeges információval szolgáló egyéb dokumentum.

(2)   Amennyiben az (1) bekezdésben említett információk vizsgálatát követően arra utaló jelek vannak, hogy egy halászhajó motorjának teljesítménye meghaladja a halászati jogosítványában szereplő értéket, a tagállamok elvégzik a motor teljesítményének fizikai ellenőrzését.

III. FEJEZET

A többéves tervek ellenőrzése

42. cikk

Átrakás a kikötőkben

(1)   A többéves terv hatálya alá tartozó halászatokban halászati tevékenységet folytató közösségi halászhajók a fedélzetükön lévő fogást csak akkor rakhatják át egy kijelölt kikötőben vagy parthoz közeli helyen tartózkodó másik hajóra, ha a fogást előtte a 60. cikkel összhangban mérlegelték.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve a halászhajók a többéves terv hatálya alá tartozó nyílt tengeri fogásokat azok mérlegelése nélkül is átrakhatják a kijelölt kikötőkben vagy parthoz közeli helyeken, ha az átvevő hajó fedélzetén tartózkodik egy megfigyelő ellenőr vagy egy tisztviselő, vagy ha az átrakodás befejezését követően és az átvevő hajó távozását megelőzően ellenőrzésre került sor. Az átvevő hajó parancsnoka felelős a parti tagállamok illetékes hatóságainak tájékoztatásáért 24 órával az átvevő hajó várható távozását megelőzően. A megfigyelő ellenőrt vagy a tisztviselőt az átvevő hajó lobogója szerinti tagállam illetékes hatóságai jelölik ki. Amennyiben az átvevő hajó e fogások átvételét megelőzően vagy azt követően halászati tevékenységet folytat, a megfigyelő ellenőrnek vagy a tisztviselőnek az átvett fogások kirakodásáig a fedélzeten kell maradnia. Az átvevő hajó az átvett fogásokat valamely tagállamnak a 43. cikk (4) bekezdésében meghatározott feltételekkel összhangban e célra kijelölt kikötőjében rakodja ki, ahol a fogást a 60. és a 61. cikknek megfelelően mérlegelik.

43. cikk

Kijelölt kikötők

(1)   A többéves terv elfogadásakor a Tanács dönthet a többéves terv hatálya alá tartozó fajok élőtömegére alkalmazandó küszöbről is, amely felett a halászhajóknak a fogást egy kijelölt kikötőben vagy egy parthoz közeli helyen kell kirakodniuk.

(2)   Ha az (1) bekezdésben említett küszöbnél nagyobb mennyiség kirakodására van szükség, a közösségi halászhajó parancsnoka gondoskodik arról, hogy a kirakodás csak a Közösségben található valamelyik kijelölt kikötőben vagy parthoz közeli helyen történjen.

(3)   Ha a többéves terv alkalmazására regionális halászati gazdálkodási szervezetek keretében kerül sor, a kirakodás vagy átrakás az adott szervezet valamely szerződő felének vagy együttműködő nem szerződő felének kikötőjében is történhet, az adott regionális halászati gazdálkodási szervezet által meghatározott szabályokkal összhangban.

(4)   Minden tagállam kijelöli azokat a kikötőket vagy parthoz közeli helyeket, ahol a (2) bekezdésben említett kirakodásokra sor kerül.

(5)   Ahhoz, hogy egy kikötő vagy parthoz közeli hely kijelölt kikötőnek legyen minősíthető, a következő feltételeket kell teljesítenie:

a)

meghatározott kirakodási vagy átrakási idő;

b)

meghatározott kirakodási vagy átrakási hely;

c)

meghatározott vizsgálati és felügyeleti eljárások.

(6)   Ha egy kikötő vagy parthoz közeli hely egy többéves terv hatálya alá tartozó faj kirakodása tekintetében kijelölt kikötőnek minősül, akkor azt bármely más faj kirakodása céljából is igénybe lehet venni.

(7)   A tagállamok mentesülnek az (5) bekezdés c) és d) pontja alól, amennyiben a 46. cikkel összhangban elfogadott nemzeti ellenőrzési cselekvési program tartalmaz egy tervet arra vonatkozóan, hogy miként lehet a kijelölt kikötőkben ellenőrzéseket végezni, az illetékes hatóságok által ugyanolyan szintű ellenőrzést biztosítva. A terv akkor minősül megfelelőnek, ha azt a Bizottság a 119. cikkben említett eljárással összhangban jóváhagyja.

44. cikk

A többéves tervek hatálya alá tartozó tengerfenéki fogások elkülönített tárolása

(1)   A legalább 12 méter teljes hosszúságú közösségi halászhajók fedélzetén tartott, többéves terv hatálya alá tartozó tengerfenéki állományokból halászott valamennyi fogást oly módon kell állományonként külön ládákba, rekeszekbe vagy tartályokba helyezni, hogy azok megkülönböztethetőek legyenek a többi ládától, rekesztől vagy tartálytól.

(2)   A közösségi halászhajók parancsnokai a többéves terv hatálya alá tartozó tengerfenéki állományokból halászott fogásokat olyan elhelyezési terv szerint tárolják, amely feltünteti a rakodótérben található különböző fajok elhelyezkedését.

(3)   Tilos a közösségi halászhajók fedélzetén a többéves terv hatálya alá tartozó tengerfenéki állományokból halászott fogásokból bármilyen mennyiséget ládákban, rekeszekben vagy tartályokban más halászati termékkel együtt tárolni.

45. cikk

Valós idejű kvótafelhasználás

(1)   Ha a többéves terv hatálya alá tartozó állományokból halászott fogások összesítve elérik a nemzeti kvóta bizonyos küszöbértékét, a fogásokkal kapcsolatos adatokat gyakrabban kell elküldeni a Bizottságnak.

(2)   A Tanács határoz az alkalmazandó küszöbértékről és az (1) bekezdés szerinti adatok közlésének gyakoriságáról.

46. cikk

Nemzeti ellenőrzési cselekvési programok

(1)   A tagállamok a többéves tervekre alkalmazandó nemzeti ellenőrzési cselekvési programot határoznak meg. Minden nemzeti ellenőrzési cselekvési programról értesíteni kell a Bizottságot, vagy a 115. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban elérhetővé kell tenni a tagállam hivatalos honlapjának biztonságos részén.

(2)   A tagállamok az I. melléklettel összhangban konkrét vizsgálati referenciaértékeket határoznak meg. A referenciaértékeket a kockázatkezelésnek megfelelően kell meghatározni, és az elért eredmények elemzésének elvégzése után azokat rendszeresen felül kell vizsgálni. A vizsgálati referenciaértékeket az I. mellékletben meghatározott célértékek eléréséig fokozatosan alakítani kell.

IV. FEJEZET

A technikai intézkedések ellenőrzése

1. szakasz

A halászeszközök használata

47. cikk

Halászeszközök

Ha az adott halászat tekintetében csak egy típusú halászeszköz használata megengedett, az egyéb típusú halászeszközöket a következő feltételekkel összhangban úgy kell rögzíteni és elrendezni, hogy azokat ne lehessen könnyen használatba venni:

a)

a hálókat, nehezékeket és hasonló halászeszközöket külön kell választani a vonó- és vontatóhuzaloktól és kötelektől;

b)

a fedélzeten vagy a fölött található hálókat biztonságosan kell rögzíteni és elhelyezni;

c)

a horogsorokat az alsó fedélzeten kell elhelyezni.

48. cikk

Az elveszített eszközök kiemelése

(1)   A közösségi halászhajóknak rendelkezniük kell az elveszített eszközök kiemeléséhez szükséges felszereléssel.

(2)   Ha a közösségi halászhajó az eszközöket vagy azok egy részét elveszítette, a parancsnoka a lehető leghamarabb kísérletet tesz azok kiemelésére.

(3)   Ha az elveszített eszközt nem lehet kiemelni, a hajó parancsnoka értesíti a lobogó szerinti tagállam illetékes hatóságát, amely ezt követően 24 órán belül értesíti a parti tagállam illetékes hatóságát a következőkről:

a)

a halászhajó külső azonosító száma és neve;

b)

az elveszített eszköz típusa;

c)

az eszköz elveszítésének időpontja;

d)

az eszköz elveszítésének helye;

e)

az eszköz kiemelése céljából tett intézkedések.

(4)   Amennyiben a tagállamok illetékes hatóságai által kiemelt eszköz elveszítéséről nem érkezett jelentés, a hatóságok megtéríttethetik a költségeket az eszközt elveszítő halászhajó parancsnokával.

(5)   A tagállamok mentesíthetik a 12 méter teljes hosszúságnál kisebb, lobogójuk alatt közlekedő közösségi halászhajókat az (1) bekezdésben rögzített követelmény alól, ha

a)

tevékenységüket kizárólag a lobogó szerinti tagállam felségvizein folytatják; vagy

b)

az indulástól a kikötőbe való visszaérkezésig nem tartózkodnak 24 óránál tovább a tengeren.

49. cikk

A fogás összetétele

(1)   Amennyiben valamely közösségi halászhajón lévő fogást ugyanazon út során eltérő szembőségű hálókkal fogták ki, akkor a fajösszetételt minden egyes, eltérő körülmények között történt fogás tekintetében külön kell kiszámítani. E célból minden, a korábban alkalmazott szembőséggel kapcsolatos változtatást, valamint a változtatás időpontjában a hajón lévő fogásösszetételt fel kell jegyezni a halászati naplóba.

(2)   A 44. cikk sérelme nélkül a 119. cikkben említett eljárással összhangban részletes szabályokat lehet elfogadni a hajó fedélzetén tartandó, a fajokra és a feldolgozott termékekre vonatkozó elhelyezési tervről, amely megjelöli, hogy ezeket hol helyezik el a rakodótérben.

2. szakasz

A halászati korlátozás hatálya alá tartozó területek ellenőrzése

50. cikk

A halászati korlátozás hatálya alá tartozó területek ellenőrzése

(1)   Azokban a halászati övezetekben, ahol a Tanács halászati korlátozás hatálya alá tartozó területeket határozott meg, a közösségi halászhajók és a harmadik országbeli halászhajók halászati tevékenységeit a parti tagállam halászati felügyelő központja ellenőrzi, amely rendelkezik a halászati korlátozás hatálya alá tartozó területeken a járművek belépését, áthaladását és kilépését észlelő és rögzítő rendszerrel.

(2)   Az (1) bekezdésen túlmenően a Tanács meghatározza azt az időpontot, amelytől kezdve a halászhajóknak olyan rendszert kell működtetniük a fedélzetükön, amely figyelmezteti a hajó parancsnokát a halászati korlátozás hatálya alá tartozó területekre történt belépésre és kilépésre.

(3)   Az adatokat legalább 30 percenként kell továbbítani, amikor a halászhajó belép egy halászati korlátozás hatálya alá tartozó területre.

(4)   Halászati korlátozás hatálya alá tartozó területen azon halászhajók, melyeknek a szóban forgó területen a halászat nem engedélyezett, a következő feltételekkel haladhatnak át:

a)

áthaladás közben minden halászeszközt rögzítettek és kellően elhelyeztek; valamint

b)

áthaladás közben a sebesség legalább hat csomó, a vis maior vagy a kedvezőtlen körülmények esetét kivéve. Ez utóbbi esetekben a parancsnok haladéktalanul értesíti a lobogó szerinti tagállam halászati felügyelő központját, amely ezt követően értesíti a parti tagállam illetékes hatóságait.

(5)   E cikket a legalább 12 méter teljes hosszúságú közösségi halászhajókra és harmadik országbeli halászhajókra kell alkalmazni.

3. szakasz

Azonnali hatályú halászati tilalom

51. cikk

Általános rendelkezések

(1)   A 119. cikkben említett eljárásnak megfelelően meghatározott, egy bizonyos fajra vagy fajcsoportra vonatkozó fogási határértékszint elérésekor az érintett területre a releváns halászatok tekintetében e szakasszal összhangban ideiglenes halászati tilalmat kell bevezetni.

(2)   A fogási határértékszintet a Bizottság által a 119. cikkben említett eljárásnak megfelelően meghatározott mintavételi módszerrel, az adott faj vagy fajcsoport százalékának vagy tömegének az érintett hal adott fogással kifogott teljes mennyiségéhez viszonyított százalékos arányában vagy súlyában kell kiszámítani.

(3)   Az e szakasz alkalmazására vonatkozó részletes szabályok a 119. cikkben említett eljárással összhangban fogadhatók el.

52. cikk

A határértékszint elérése két fogással

(1)   Ha a kifogott hal mennyisége két egymást követő fogásban meghaladja a fogási határértékszintet, a halászat folytatása előtt a halászhajó az előző fogás helyéhez képest legalább öt tengeri mérfölddel, illetve a 12 méter teljes hosszúságnál kisebb halászhajók esetében legalább két tengeri mérfölddel áthelyezi halászterületét, és erről haladéktalanul tájékoztatja a parti tagállam illetékes hatóságait.

(2)   Az (1) bekezdésben említett távolságokat a Bizottság a 119. cikkben említett eljárásnak megfelelően a saját kezdeményezésére vagy az érintett tagállam kérésére módosíthatja.

53. cikk

A tagállamok által elrendelt azonnali hatályú tilalom

(1)   Ha egy tisztviselő, megfigyelő ellenőr vagy kutatási platform észleli, hogy elérték a fogási határértékszintet, a parti tagállam tisztviselője vagy megfigyelő ellenőre, vagy egy közös alkalmazási terv keretében közös műveletben részt vevő személy haladéktalanul tájékoztatja a parti tagállam illetékes hatóságait.

(2)   Az (1) bekezdéssel összhangban kapott információ alapján a parti tagállam haladéktalanul elrendeli az érintett területre vonatkozó, azonnali hatályú halászati tilalom bevezetését. A parti tagállam e határozathoz felhasználhatja az 52. cikkel összhangban kapott információt vagy bármely egyéb rendelkezésére álló információt is. Az azonnali hatályú tilalmat elrendelő határozatban egyértelműen meg kell határozni az érintett halászterületek földrajzi kiterjedését, a tilalom időtartamát és a tilalom ideje alatt az érintett területen a halászatra irányadó feltételeket.

(3)   Ha a (2) bekezdésben említett terület esetében nem egyértelmű, hogy milyen joghatóság alá tartozik, az érintett tagállam haladéktalanul értesíti a szomszédos parti tagállamot az észleltekről és a halászati tilalomra vonatkozó döntésről. A szomszédos parti tagállam haladéktalanul lezárja a területnek az ő joghatósága alá tartozó részét.

(4)   A (2) bekezdésben említett azonnali hatályú tilalomnak megkülönböztetésmentesnek kell lennie, és az csak az érintett fajok halászatára alkalmas és/vagy az érintett halászati területeken való halászatra feljogosító engedéllyel rendelkező halászhajókra vonatkozhat.

(5)   A parti tagállam haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot, valamint minden olyan tagállamot és harmadik országot, amelyek halászhajói az érintett területen jogosultak tevékenység folytatására, hogy azonnali hatályú tilalmat rendelt el.

(6)   A Bizottság bármikor kérheti a tagállamtól, hogy azonnali hatállyal szüntesse meg vagy módosítsa az azonnali hatályú tilalmat, ha az érintett tagállam nem támasztotta alá elegendő információval, hogy az 51. cikk értelmében elérték a fogási határértékszintet.

(7)   A (2) bekezdésben említett területen a halászati tevékenység folytatása az azonnali hatályú tilalmat elrendelő határozatban meghatározottak szerint tilos.

54. cikk

A Bizottság által elrendelt azonnali hatályú tilalom

(1)   A Bizottság a fogási határértékszint elérését igazoló információ alapján az adott terület tekintetében ideiglenes halászati tilalom bevezetéséről határozhat, amennyiben a parti tagállam azt nem rendelte el.

(2)   A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja azokat a tagállamokat és harmadik országokat, amelyek halászhajói a tiltott területen tevékenységet folytatnak, és a hivatalos honlapján haladéktalanul elérhetővé teszi az ideiglenes tilalom hatálya alá tartozó terület koordinátáit feltüntető térképet, amelyben megjelöli a tilalom időtartamát és a tilalom hatálya alá tartozó területen folytatott halászatra irányadó feltételeket.

V. FEJEZET

A szabadidős horgászat ellenőrzése

55. cikk

Szabadidős horgászat

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy a területükön és a közösségi vizeken a szabadidős horgászati tevékenységeket oly módon folytassák, amely összhangban van a közös halászati politika célkitűzéseivel és szabályaival.

(2)   A szabadidős horgászatból származó fogások forgalmazása tilos.

(3)   A 199/2008/EK rendelet sérelme nélkül, a tagállamok egy mintavételi terv alapján nyomon követik a helyreállítási tervek hatálya alá tartozó állományokból a lobogójuk alatt közlekedő hajók és harmadik országok hajói által a felségterületükhöz vagy a joghatóságuk alá tartozó vizeken szabadidős horgászat keretében ejtett fogásokat. A partról történő horgászat nem tartozik e rendelkezés hatálya alá.

(4)   A Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) értékeli a (3) bekezdésben említett szabadidős horgászat biológiai hatásait. Amennyiben e bizottság úgy ítéli meg, hogy egy meghatározott szabadidős horgászat által gyakorolt hatás jelentősnek minősül, a Tanács a Szerződés 37. cikkében említett eljárással összhangban határozhat arról, hogy a (3) bekezdésben említett szabadidős horgászat tekintetében olyan különleges irányítási intézkedéseket vezet be, mint például a halászati engedély vagy a fogásra vonatkozó nyilatkozat.

(5)   Az e cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat a 119. cikkben említett eljárással összhangban kell elfogadni.

V. CÍM

A FORGALMAZÁS ELLENŐRZÉSE

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

56. cikk

A forgalmazás ellenőrzésére vonatkozó alapelvek

(1)   Minden tagállam felelősséggel tartozik azért, hogy a területén a halászati és akvakultúra-termékek forgalmazásának minden szakaszában ellenőrizze a közös halászati politika szabályainak alkalmazását – a szállítást is beleértve –, az első értékesítéstől a kiskereskedelmi értékesítésig.

(2)   Ha a közösségi jogszabályokban egy adott fajra legkisebb kifogható méretet határoztak meg, a beszerzésért, értékesítésért, raktározásért és szállításért felelős piaci szereplőnek tudnia kell bizonyítani, hogy a termék mely releváns földrajzi területről származik.

(3)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a fogástól vagy a lehalászástól kezdve minden halászati és akvakultúra-termék tételekbe legyen rakva az első értékesítést megelőzően.

(4)   Az ugyanazon gazdálkodási területről, de több halászhajóról származó, fajonként 30 kg-nál kisebb mennyiségeket az a termelői szervezet, amelynek a halászhajó üzemeltetője tagja vagy a nyilvántartásba vett vevők az első értékesítést megelőzően tételekbe rakhatják. A termelői szervezet és a nyilvántartásba vett vevők legalább három évig nyilvántartást vezetnek azon tételek tartalmának eredetéről, amelyek több halászhajóról származó fogásokat tartalmaznak.

57. cikk

Közös forgalmazási előírások

(1)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a közös forgalmazási előírások hatálya alá tartozó termékeket csak akkor lehessen első eladásra kitenni vagy felkínálni, értékesíteni vagy egyéb módon forgalmazni, ha ezeknek az előírásoknak megfelelnek.

(2)   A piacról a 104/2000/EK rendelettel összhangban kivont termékeknek meg kell felelniük a közös forgalmazási előírásoknak, különösen a frissességi kategóriáknak.

(3)   A halászati és akvakultúra-termékek tételeinek beszerzéséért, értékesítéséért, raktározásáért és szállításáért felelős piaci szereplőknek tudniuk kell bizonyítani, hogy a termékek minden szakaszban megfelelnek a minimális forgalmazási előírásoknak.

58. cikk

Nyomon követhetőség

(1)   A 178/2002/EK rendelet sérelme nélkül a halászati és akvakultúra-termékek valamennyi tételének az előállítás, a feldolgozás és a forgalmazás valamennyi szakaszában nyomon követhetőnek kell lennie, a fogástól vagy a lehalászástól kezdve egészen a kiskereskedelmi szakaszig.

(2)   A Közösségben forgalomba hozott, illetve valószínűleg forgalomba hozatalra kerülő halászati és akvakultúra-termékeket minden egyes tétel nyomon követhetőségének biztosítása céljából megfelelő azonosító címkével kell ellátni.

(3)   A halászati és akvakultúra-termékek tételeit kizárólag abban az esetben lehet az első értékesítést követően összevonni vagy szétválasztani, ha a fogási vagy lehalászási szakaszig vissza lehet vezetni az eredetüket.

(4)   A tagállamok biztosítják, hogy a piaci szereplők rendelkezzenek olyan rendszerekkel és eljárásokkal, amelyek lehetővé teszik azon piaci szereplők azonosítását, akiktől halászati és akvakultúra-termékek tételeit szerzik be, illetve akiknek ilyen termékeket szállítanak. Ezeket az információkat az illetékes hatóságok kérésére azok rendelkezésére kell bocsátani.

(5)   A halászati és akvakultúra-termékek minden tételénél a címkézésre és tájékoztatásra vonatkozó minimumkövetelmények a következőket foglalják magukban:

a)

az egyes tételek azonosító száma;

b)

a halászhajó külső azonosító száma és neve vagy az akvakultúra-termelőhely neve;

c)

valamennyi faj FAO szerinti hárombetűs kódja;

d)

a fogások időpontja vagy a gyártás időpontja;

e)

valamennyi faj kilogrammban meghatározott nettó mennyisége vagy adott esetben az egyedek száma;

f)

a szállítók neve és címe;

g)

a fogyasztóknak a 2065/2001/EK rendelet 8. cikkében előírt tájékoztatása: a kereskedelmi megnevezés, a tudományos név, a releváns földrajzi terület és az előállítási mód feltüntetése;

h)

annak feltüntetése, hogy a halászati termékeket előzőleg lefagyasztották-e.

(6)   A tagállamok biztosítják, hogy az (5) bekezdés g) és h) pontjában felsorolt információk a kiskereskedelmi értékesítés szakaszában a fogyasztók rendelkezésére álljanak.

(7)   Az (5) bekezdés a)–f) pontjában felsorolt tájékoztatási követelmények nem vonatkoznak a Közösségbe az 1005/2008/EK tanácsi rendeletnek megfelelően benyújtott fogási tanúsítvánnyal behozott halászati és akvakultúra-termékekre.

(8)   A tagállamok a halászhajókról közvetlenül a fogyasztóknak eladott termékek kis mennyiségeit mentesíthetik az e cikkben foglalt követelmények alól, amennyiben azok napi értéke nem haladja meg az 50 EUR-t. E küszöbérték bármely módosításáról a 119. cikkben említett eljárásnak megfelelően kell határozni.

(9)   Az e cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat a 119. cikkben említett eljárással összhangban kell elfogadni.

II. FEJEZET

Kirakodást követő tevékenységek

59. cikk

A halászati termékek első értékesítése

(1)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy valamennyi halászati terméket első alkalommal árverési központban vagy nyilvántartásba vett vevőknél vagy termelői szervezetekben hozzanak forgalomba vagy vegyenek nyilvántartásba.

(2)   A halászhajóról halászati termékeket vásárló első vevőt az első értékesítés helye szerinti tagállam illetékes hatóságai nyilvántartásba veszik. A nyilvántartásba vételkor minden vevőt a héaszáma, az adóazonosító száma vagy egyéb, nemzeti adatbázisokban szereplő egyedi azonosítója szerint kell azonosítani.

(3)   Mentesül a vevő e cikk alól, ha legfeljebb 30 kg halászati terméket vásárol, és azt később nem hozza forgalomba, hanem saját fogyasztásra használja fel. E küszöbérték bármely módosításáról a 119. cikkben említett eljárásnak megfelelően kell határozni.

60. cikk

A halászati termékek mérlegelése

(1)   A tagállamok gondoskodnak valamennyi halászati terméknek az illetékes hatóságok által jóváhagyott eszközökkel történő mérlegeléséről, kivéve, ha elfogadtak egy, a Bizottság által a 119. cikkben említett eljárással összhangban elfogadott, kockázatalapú módszertanon alapuló és a Bizottság által jóváhagyott mintavételi tervet.

(2)   A különös rendelkezések sérelme nélkül a mérlegelést a kirakodás során, a halászati termékek raktározása, szállítása vagy értékesítése előtt kell elvégezni.

(3)   A (2) bekezdéstől eltérve a tagállamok engedélyezhetik a halászati termékek olyan halászhajók fedélzetén történő mérlegelését, amelyekre az (1) bekezdésben említett mintavételi terv vonatkozik.

(4)   A mérlegelési művelet pontosságáért a halászati termékek adott tagállamban történő első forgalmazásáért felelős, nyilvántartásba vett vevők, nyilvántartásba vett árverési központok vagy egyéb szervek vagy személyek felelnek, kivéve, ha a mérlegelésre – a (3) bekezdéssel összhangban – egy halászhajó fedélzetén kerül sor, amikor is a mérlegelési művelet pontossága a parancsnok felelőssége.

(5)   A mérlegelésből származó eredményt kell felhasználni a kirakodási nyilatkozat, a fuvarokmány, az értékesítési bizonylat és az átvételi nyilatkozat kitöltéséhez.

(6)   Valamely tagállam illetékes hatóságai előírhatják, hogy az először abban a tagállamban kirakodott halászati termékek bármekkora mennyiségét tisztviselők jelenlétében mérjék le, mielőtt azt a kirakodási helyről máshova szállítják.

(7)   A kockázatalapú módszertanra és a mérlegelési eljárásra vonatkozó részletes szabályokat a 119. cikkben említett eljárással összhangban lehet elfogadni.

61. cikk

A halászati termékek mérlegelése a kirakodási helyről történő elszállítást követően

(1)   A 60. cikk (2) bekezdésétől eltérve a tagállamok engedélyezhetik, hogy a halászati termékek mérlegelésére a kirakodási helyről történő elszállítást követően kerüljön sor, feltéve, hogy azokat az érintett tagállam területén található rendeltetési helyre szállítják, valamint hogy ez a tagállam elfogadott egy, a Bizottság által a 119. cikkben említett eljárással összhangban elfogadott, kockázatalapú módszertanon alapuló és a Bizottság által jóváhagyott ellenőrzési tervet.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve a halászati termékek kirakodási helye szerinti tagállam illetékes hatóságai engedélyezhetik, hogy ezeket a termékeket még a mérlegelés előtt olyan nyilvántartásba vett vevőkhöz, nyilvántartásba vett árverési központokba vagy egyéb szervekhez vagy személyekhez szállítsák, akik/amelyek a halászati termékek valamely másik tagállamban történő első forgalmazásáért felelősek. Az engedélyezés feltétele, hogy az érintett tagállamok között a 94. cikkben említett – a Bizottság által a 119. cikkben említett eljárással összhangban elfogadott, kockázatalapú módszertanon alapuló és a Bizottság által jóváhagyott – közös ellenőrzési program van érvényben.

62. cikk

Az értékesítési bizonylatok kitöltése és benyújtása

(1)   Az adott tagállamban kirakodott halászati termékek első forgalmazásáért felelős, a halászati termékek első értékesítése terén 200 000 EUR-nál kisebb éves forgalmat bonyolító, nyilvántartásba vett vevők, nyilvántartásba vett árverési központok vagy a tagállamok által erre felhatalmazott egyéb szervek vagy személyek az értékesítési bizonylatot az első értékesítést követő 48 órán belül – lehetőség szerint elektronikus úton – eljuttatják az első értékesítés helye szerinti tagállam illetékes hatóságaihoz. Az értékesítési bizonylat pontosságáért ezek a vevők, árverési központok, szervek vagy személyek felelnek.

(2)   A tagállamok kötelezhetik vagy felhatalmazhatják a halászati termékek első értékesítése terén 200 000 EUR-nál kisebb éves forgalmat bonyolító, nyilvántartásba vett vevőket, nyilvántartásba vett árverési központokat vagy a tagállamok által erre felhatalmazott egyéb szerveket vagy személyeket, hogy a 64. cikk (1) bekezdésében említett adatokat elektronikus úton rögzítsék és továbbítsák.

(3)   Ha az első értékesítés helye szerinti tagállam nem a halat kirakodó halászhajó lobogó szerinti tagállama, az a vonatkozó információ kézhezvételekor gondoskodik arról, hogy az értékesítési bizonylat egy példányát – lehetőleg elektronikus úton – eljuttassa a lobogó szerinti tagállam illetékes hatóságaihoz.

(4)   Ha a halászati termékek első forgalmazására nem abban a tagállamban kerül sor, ahol a termékeket kirakodták, az első forgalomba hozatal ellenőrzéséért felelős tagállam gondoskodik arról, hogy az értékesítési bizonylat kézhezvételekor annak egy példányát eljuttassa – lehetőleg elektronikus úton – az érintett termékek kirakodásának ellenőrzéséért felelős illetékes hatóságokhoz és a halászhajó lobogó szerinti tagállamának illetékes hatóságaihoz.

(5)   Ha a kirakodásra a Közösség területén kívül, az első értékesítésre pedig egy harmadik országban kerül sor, a halászhajó parancsnoka vagy képviselője az értékesítési bizonylat egy példányát vagy bármilyen ezzel egyenértékű, ugyanilyen szintű információt tartalmazó dokumentumot az első értékesítést követő 48 órán belül – lehetőleg elektronikus úton – megküldi a lobogó szerinti tagállam illetékes hatóságának.

(6)   Amennyiben az értékesítési bizonylat nem felel meg a számlának vagy az azt helyettesítő bizonylatnak – amint azt a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (25) 218. és 219. cikke említi –, az érintett tagállam elfogadja a szükséges rendelkezéseket annak biztosítására, hogy a vevőnek leszállított áru adót nem tartalmazó árával kapcsolatos adatok megegyezzenek a számlán szereplőkkel. A tagállamok elfogadják a szükséges rendelkezéseket annak biztosítására, hogy a vevőnek leszállított áru adót nem tartalmazó árával kapcsolatos adatok megegyezzenek a számlán szereplőkkel.

63. cikk

Az értékesítési bizonylat adatainak elektronikus rögzítése és továbbítása

(1)   A halászati termékek első értékesítése terén legalább 200 000 EUR-s éves forgalmat bonyolító, nyilvántartásba vett vevők, nyilvántartásba vett árverési központok vagy a tagállamok által erre felhatalmazott egyéb szervek vagy személyek a 64. cikk (1) bekezdésében említett információkat elektronikus eszközökkel rögzítik, és az első értékesítés befejezését követő 24 órán belül elektronikus úton megküldik az első értékesítés helye szerinti tagállam illetékes hatóságainak.

(2)   A tagállamok ugyanígy, elektronikus úton továbbítják a 62. cikk (3) és (4) bekezdésében említett értékesítési bizonylatokkal kapcsolatos információkat.

64. cikk

Az értékesítési bizonylatok tartalma

(1)   A 62. és 63. cikkben említett értékesítési bizonylatok a következő adatokat tartalmazzák:

a)

azon halászhajó külső azonosító száma és neve, amely az érintett terméket kirakodta;

b)

a kirakodás kikötője és időpontja;

c)

a halászhajó üzemeltetőjének vagy parancsnokának neve, illetve – ha az más – az eladó neve;

d)

a vevő neve és héaszáma, adóazonosító száma vagy egyéb egyedi azonosítója;

e)

valamennyi faj FAO szerinti hárombetűs kódja, valamint azon releváns földrajzi terület, ahol a fogás történt;

f)

valamennyi faj kilogrammban kifejezett terméktömegében meghatározott mennyisége a termék kiszerelésének típusa szerinti bontásban, vagy adott esetben az egyedek száma;

g)

a forgalmazási előírások hatálya alá tartozó valamennyi termék esetében értelemszerűen az egyedek mérete vagy tömege, az osztály, a kiszerelés és a frissesség;

h)

adott esetben a piacról kivont termékek rendeltetése (készletgazdálkodás, állati takarmányozás, állati takarmányozásra szánt liszt előállítása, csali vagy nem élelmiszer jellegű hasznosítás);

i)

az értékesítés helye és időpontja;

j)

lehetőség szerint a számla, adott esetben pedig az értékesítési szerződés hivatkozási száma és kelte;

k)

adott esetben a 66. cikkben említett átvételi nyilatkozatra vagy a 68. cikkben említett fuvarokmányra való hivatkozás;

l)

ár.

(2)   Az e cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat a 119. cikkben említett eljárással összhangban kell elfogadni.

65. cikk

Mentesség az értékesítési bizonylatokra vonatkozó előírások alól

(1)   A 119. cikkben említett eljárással összhangban a Bizottság mentességet adhat az értékesítési bizonylatnak a tagállam illetékes hatóságaihoz vagy egyéb felhatalmazott szerveihez történő benyújtására vonatkozó kötelezettség alól, ha a halászati termékeket 10 méter teljes hosszúságnál kisebb, bizonyos kategóriákba tartozó közösségi halászhajóról rakodják ki, vagy ha a kirakodott halászati termékek mennyisége fajonként nem haladja meg az 50 kg élőtömeg-egyenértéket. A mentesség csak abban az esetben adható meg, ha a kérdéses tagállamban a 16. és 25. cikk szerint elfogadható mintavételi rendszert telepítettek.

(2)   Mentesül a vevő a 62., 63. és 64. cikkben foglalt rendelkezések alól, ha legfeljebb 30 kg terméket vásárol, és azt később nem hozza forgalomba, hanem saját fogyasztásra használja fel. E küszöbérték bármely módosításáról a 119. cikkben említett eljárásnak megfelelően kell határozni.

66. cikk

Átvételi nyilatkozat

(1)   A többéves tervekben foglalt különös rendelkezések sérelme nélkül az adott tagállamban kirakodott halászati termékek első forgalmazásáért felelős, a halászati termékek első értékesítése terén 200 000 EUR-nál kisebb éves forgalmat bonyolító, nyilvántartásba vett vevők, nyilvántartásba vett árverési központok vagy egyéb szervek vagy személyek – ha a halászati termékeket egy későbbi szakaszban kívánják értékesíteni – a kirakodás befejezését követő 48 órán belül átvételi nyilatkozatot nyújtanak be az átvétel helye szerinti tagállam illetékes hatóságaihoz. Az átvételi nyilatkozat benyújtásáért és pontosságáért e vevők, árverési központok, illetve egyéb szervek vagy személyek felelnek.

(2)   Ha az átvétel helye szerinti tagállam nem a halat kirakodó halászhajó lobogó szerinti tagállama, az a vonatkozó információ kézhezvételekor gondoskodik arról, hogy az átvételi nyilatkozat egy példányát – lehetőleg elektronikus úton – eljuttassa a lobogó szerinti tagállam illetékes hatóságaihoz.

(3)   Az (1) bekezdésben említett átvételi nyilatkozat legalább az alábbi információkat tartalmazza:

a)

azon halászhajó külső azonosító száma és neve, amely a termékeket kirakodta;

b)

a kirakodás kikötője és időpontja;

c)

a hajó üzemeltetőjének vagy parancsnokának neve;

d)

valamennyi faj FAO szerinti hárombetűs kódja, valamint azon releváns földrajzi terület, ahol a fogás történt;

e)

valamennyi tárolt faj kilogrammban kifejezett terméktömegben meghatározott mennyisége a termék kiszerelésének típusa szerinti bontásban, vagy adott esetben az egyedek száma;

f)

a létesítmény neve és címe, ahol a termékeket tárolják;

g)

adott esetben a 68. cikkben meghatározott fuvarokmányra való hivatkozás.

67. cikk

Az átvételi nyilatkozat adatainak elektronikus rögzítése és továbbítása

(1)   A többéves tervekben foglalt különös rendelkezések sérelme nélkül az adott tagállamban kirakodott halászati termékek első forgalmazásáért felelős, a halászati termékek első értékesítése terén legalább 200 000 EUR-s éves forgalmat bonyolító, nyilvántartásba vett vevők, nyilvántartásba vett árverési központok vagy egyéb szervek vagy személyek – ha a halászati termékeket egy későbbi szakaszban kívánják értékesíteni – a 66. cikkben említett információkat elektronikus eszközökkel rögzítik, és 24 órán belül elektronikus úton megküldik az átvétel helye szerinti tagállam illetékes hatóságainak.

(2)   A tagállamok elektronikus úton továbbítják a 66. cikk (2) bekezdésében említett átvételi nyilatkozatokkal kapcsolatos információkat.

68. cikk

A fuvarokmány kitöltése és benyújtása

(1)   A Közösségben feldolgozatlanul vagy fedélzeti feldolgozást követően kirakodott és a kirakodás helyéről elszállított olyan halászati termékeket, amelyekre vonatkozóan a 62., 63., 66. és 67. cikk szerint sem értékesítési bizonylatot, sem átvételi nyilatkozatot nem nyújtottak be, az első értékesítés megtörténtéig a fuvarozó által készített okmánynak kell kísérnie. A fuvarozó a fuvarokmányt a berakodást követő 48 órán belül benyújtja azon tagállam illetékes hatóságaihoz, amelynek területén a kirakodás történt, vagy a tagállam által felhatalmazott egyéb szervekhez.

(2)   A fuvarozó mentesül a halászati termékeket kísérő fuvarokmány birtoklásának kötelezettsége alól, ha a fuvarokmányt a fuvarozás megkezdése előtt elektronikus úton továbbították a lobogó szerinti tagállam illetékes hatóságához, amely a termékeknek a kirakodás szerinti tagállamtól eltérő tagállamba való szállítása esetén az átvételt követően haladéktalanul továbbítja a fuvarokmányt azon tagállam illetékes hatósága részére, amelynek területén a nyilatkozat szerint az első forgalomba hozatalra sor kerül.

(3)   Abban az esetben, ha a termékeket a kirakodás szerinti tagállamtól eltérő tagállamba szállítják, a fuvarozó a halászati termékek berakodását követő 48 órán belül a fuvarokmány egy példányát azon tagállam illetékes hatóságaihoz is benyújtja, amelynek területén a nyilatkozat szerint az első forgalomba hozatalra sor kerül. Az első forgalomba hozatal szerinti tagállam ezzel kapcsolatban további információkat is kérhet a kirakodás szerinti tagállamtól.

(4)   A fuvarokmány pontosságáért a fuvarozó felel.

(5)   A fuvarokmányban fel kell tüntetni a következőket:

a)

a szállítmány(ok) rendeltetési helye és a szállítójármű azonosítója;

b)

azon halászhajó külső azonosítószáma és neve, amely a termékeket kirakodta;

c)

valamennyi faj FAO szerinti hárombetűs kódja, valamint azon releváns földrajzi terület, ahol a fogás történt;

d)

valamennyi szállított faj kilogrammban kifejezett terméktömegben meghatározott mennyisége a termék kiszerelésének típusa szerinti bontásban, vagy adott esetben az egyedek száma;

e)

a címzett(ek) neve és címe;

f)

a berakodás helye és időpontja.

(6)   A tagállamok illetékes hatóságai mentességet adhatnak az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség alól, ha a halászati termékeket a kikötő területén belüli helyre vagy a kirakodás helyétől legfeljebb 20 km-re szállítják el.

(7)   Ha a valamely értékesítési bizonylat szerint már értékesített halászati termékeket a kirakodás szerinti kikötőtől eltérő helyre szállítják, a fuvarozónak dokumentummal kell bizonyítania, hogy adásvételi ügylet jött létre.

(8)   A fuvarozó mentesül az e cikkben megállapított kötelezettség alól, ha a fuvarokmányt a szállított mennyiségekre vonatkozó, a 23. cikkben előírt kirakodási nyilatkozat egy példánya vagy bármilyen ezzel egyenértékű, ugyanilyen szintű információt tartalmazó dokumentum helyettesíti.

III. FEJEZET

Termelői szervezetek, ár- és intervenciós intézkedések

69. cikk

A termelői szervezetek nyomon követése

(1)   A 104/2000/EK rendelet 6. cikkének (1) bekezdésével összhangban a tagállamok rendszeres időközönként ellenőrzéseket végeznek az alábbiak biztosítása érdekében:

a)

a termelői szervezetek teljesítsék az elismerés feltételeit;

b)

egy adott termelői szervezet elismerése visszavonható, amennyiben a 104/2000/EK rendelet 5. cikkében meghatározott feltételeket már nem teljesíti, illetve ha az elismerés téves információkon alapult;

c)

amennyiben a szervezet csalás útján nyeri el az elismerést, vagy annak előnyeit ilyen okból élvezheti, az elismerést visszamenőleges hatállyal haladéktalanul vissza kell vonni.

(2)   A 104/2000/EK rendelet 5. cikke, valamint a 6. cikke (1) bekezdése b) pontja szerinti, a termelő szervezetekre vonatkozó szabályok betartása érdekében a Bizottság jogosult ellenőrzéseket végezni, amelyek eredményének ismeretében adott esetben kérheti, hogy a tagállamok az elismerést vonják vissza.

(3)   Minden tagállam megfelelő ellenőrzéseket végez annak biztosítására, hogy valamennyi termelői szervezet teljesítse a 2508/2000/EK rendeletben említett, az érintett halászati évre vonatkozó operatív programban meghatározott kötelezettségeket, illetve, amennyiben e kötelezettségek nem teljesülnek, a 104/2000/EK rendelet 9. cikkének (3) bekezdésében előírt szankciókat alkalmazza.

70. cikk

Az ár- és intervenciós intézkedések nyomon követése

A tagállamok az ár- és intervenciós intézkedéseket minden eszközzel ellenőrzik, különösen a következőket:

a)

a nem emberi fogyasztásra szánt termékek kivonása a piacról;

b)

a piacról kivont termékek stabilizálására, raktározására és/vagy feldolgozására irányuló készletgazdálkodási műveletek;

c)

a tengeren lefagyasztott termékek magántárolása;

d)

feldolgozásra szánt tonhal után járó kompenzációs támogatások.

VI. CÍM

FELÜGYELET

71. cikk

A tagállamok tengeri észlelő- és felderítőtevékenysége

(1)   A tagállamok a felségterületükhöz vagy a joghatóságuk alá tartozó közösségi vizek felett az alábbiak alapján gyakorolnak felügyeletet:

a)

halászhajók észlelése ellenőrző hajókkal vagy megfigyelő repülőgépekkel;

b)

a 9. cikkben említett hajómegfigyelési rendszer; vagy

c)

egyéb felderítő és azonosító módszerek.

(2)   Ha az észlelés vagy a felderítés eredménye nem felel meg a rendelkezésére álló egyéb információknak, a tagállam elvégzi mindazokat a vizsgálatokat, amelyek a megfelelő válaszlépéssel kapcsolatos döntéshez szükségesek.

(3)   Ha az észlelés vagy a felderítés egy másik tagállam vagy harmadik ország olyan halászhajójára vonatkozik, amelynek egyik adata sem felel meg a parti tagállam rendelkezésére álló többi információnak, és ha e parti tagállam nincs abban a helyzetben, hogy további lépéseket tegyen, akkor a megállapításait egy felügyeleti jelentésben rögzíti, amelyet haladéktalanul – lehetőség szerint elektronikus úton – eljuttat a lobogó szerinti tagállamhoz vagy az érintett harmadik országhoz. Harmadik ország hajója esetében a felügyeleti jelentést a Bizottságnak vagy az általa kijelölt szervnek is meg kell küldeni.

(4)   Abban az esetben, ha valamely tagállam tisztviselője olyan halászhajót észlel vagy derít fel, amelynek tevékenysége a közös halászati politika szabályai megsértésének minősülhet, a felügyeleti jelentést haladéktalanul elkészíti és megküldi az illetékes hatóságainak.

(5)   A felügyeleti jelentés tartalmát a 119. cikkben említett eljárással összhangban kell meghatározni.

72. cikk

Az észlelésekre és felderítésekre vonatkozó információk alapján szükséges intézkedések

(1)   A lobogó szerinti tagállamok valamely másik tagállam felügyeleti jelentésének kézhezvételét követően annak alapján haladéktalanul intézkedéseket tesznek, és elvégzik azokat a további vizsgálatokat is, amelyek szükségesek a megfelelő válaszlépések meghatározásához.

(2)   Az érintett lobogó szerinti tagállamtól eltérő tagállamok adott esetben ellenőrzik, hogy a jelentésben szereplő észlelt hajók folytattak-e tevékenységet a joghatóságuk alatt álló vagy a felségterületükhöz tartozó vizeken, vagy hogy az e hajókról származó halászati termékeket kirakodták-e a területükön, vagy behozták-e oda, és megvizsgálják a vonatkozó védelmi és gazdálkodási intézkedések betartására vonatkozó adataikat.

(3)   A Bizottság vagy az általa kijelölt szerv, vagy adott esetben a lobogó szerinti tagállam és más tagállamok megvizsgálják az állampolgárok, a civil társadalmi szervezetek – a környezetvédelmi szervezeteket is beleértve –, valamint a halászati vagy halkereskedelmi érdekeket képviselők által átadott, az észlelt halászhajókról szóló, kellően dokumentált információt is.

73. cikk

Megfigyelő ellenőrök

(1)   Abban az esetben, ha a Tanács közösségi megfigyelő ellenőrzési programot hozott létre, a fedélzeti megfigyelő ellenőrök ellenőrzik, hogy a halászhajó betartja-e a közös halászati politika szabályait. Ellátják a megfigyelési programokból adódó összes feladatot, különösen pedig ellenőrzik és rögzítik a hajó halászati tevékenységét és a megfelelő dokumentumokat.

(2)   Megfigyelő ellenőr olyan személy lehet, aki a feladat elvégzésére megfelelő képesítéssel rendelkezik. A halászhajó tulajdonosával, parancsnokával és a legénység egy tagjával sem állhat kapcsolatban. A megfigyelő ellenőr nem állhat gazdasági kapcsolatban az üzemeltetővel.

(3)   A megfigyelő ellenőr lehetőség szerint ügyel arra, hogy a halászhajó fedélzetén jelenlétével ne akadályozza vagy ne zavarja a hajó halászati tevékenységeit és szokásos műveleteit.

(4)   Amennyiben a megfigyelő ellenőr súlyos jogsértést tapasztal, arról haladéktalanul tájékoztatja a lobogó szerinti tagállam illetékes hatóságait.

(5)   A megfigyelő ellenőr – lehetőleg elektronikus úton – elkészíti a megfigyelői jelentést, és azt, szükség esetén a halászhajón található elektronikus eszközök révén, haladéktalanul továbbítja a saját illetékes hatóságaihoz és a lobogó szerinti tagállam illetékes hatóságaihoz. A tagállamok a jelentést feltöltik a 78. cikkben említett adatbázisba.

(6)   Amennyiben a megfigyelői jelentésben az szerepel, hogy a megfigyelt hajó a közös halászati politika szabályaival ellentétes halászati tevékenységet folytatott, a (4) bekezdésben említett illetékes hatóságok megteszik a kérdés kivizsgálásához szükséges intézkedéseket.

(7)   A közösségi halászhajók parancsnokai a kirendelt megfigyelő ellenőr számára megfelelő elhelyezést biztosítanak, segítik a munkáját és a feladatainak teljesítése közben nem zavarják. A közösségi halászhajó parancsnoka emellett a megfigyelő ellenőr számára betekintést biztosít a hajó érintett részeibe, így többek között a fogásba és a hajó dokumentumaiba, az elektronikus állományokat is beleértve.

(8)   A megfigyelő ellenőrök e cikkből adódó működési költségeit teljes egészében a lobogó szerinti tagállamok viselik. A tagállamok ezeket a költségeket – részben vagy teljes egészében – az érintett halászatban a lobogójuk alatt közlekedő halászhajó üzemeltetőire terhelhetik.

(9)   Az e cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat a 119. cikkben említett eljárással összhangban lehet elfogadni.

VII. CÍM

VIZSGÁLAT ÉS ELJÁRÁSOK

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

74. cikk

A vizsgálatok lefolytatása

(1)   A tagállamok a vizsgálatok elvégzéséért felelős tisztviselőkről listát állítanak össze, és azt naprakészen tartják.

(2)   A tisztviselők a közösségi joggal összhangban látják el feladataikat. A tengeren, a kikötőkben, szállítás közben, a feldolgozóhelyiségekben és a halászati termékek forgalmazása közben a hatósági vizsgálatokat hátrányos megkülönböztetés nélkül folytatják le.

(3)   A tisztviselők különösen a következőket ellenőrzik:

a)

a fedélzeten tartott, tárolt, szállított, feldolgozott vagy forgalomba hozott fogás jogszerűsége és az azzal kapcsolatos dokumentáció vagy elektronikus üzenetek pontossága;

b)

a célfajokhoz és a fedélzeten tartott fogáshoz felhasznált halászeszközök jogszerűsége;

c)

adott esetben a rakodási terv és a fajok elkülönített tárolása;

d)

a halászeszközök jelölése; és

e)

a motor adatai a 40. cikkben említettek szerint.

(4)   A tisztviselők megvizsgálhatnak minden érintett területet, fedélzetet és helyiséget. Megvizsgálhatják továbbá a feldolgozott vagy feldolgozatlan fogást, a hálókat vagy más, halat vagy halászati termékeket tartalmazó halászeszközt, berendezést, tartályt és csomagot, valamint minden lényeges dokumentumot vagy elektronikus üzenetet, amelyet szükségesnek tartanak a közös halászati politika szabályai betartásának ellenőrzéséhez. Kikérdezhetik azokat a személyeket is, akik a vizsgálat tárgyát képező ügyben információval rendelkezhetnek.

(5)   A tisztviselők a vizsgálatokat úgy végzik, hogy a hajón vagy a szállító járművön és annak tevékenységében, valamint a fogás tárolásában, feldolgozásában és forgalmazásában a lehető legkisebb fennakadást vagy kényelmetlenséget okozzák. Lehetőség szerint mindent megtesznek annak érdekében, hogy vizsgálat közben a fogás ne károsodjon.

(6)   Az e cikk alkalmazására és különösen a vizsgálat módszereire és lefolytatására vonatkozó részletes szabályokat a 119. cikkben említett eljárással összhangban kell elfogadni.

75. cikk

Az üzemeltető kötelességei

(1)   Az üzemeltető lehetővé teszi a biztonságos belépést a halászati termékeket tároló, feldolgozó vagy forgalmazó hajóra, szállító járműre vagy helyiségbe. Gondoskodik a tisztviselők biztonságáról, és őket a feladataik ellátása közben nem akadályozhatja, nem félemlítheti meg és nem zavarhatja.

(2)   Az e cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat a 119. cikkben említett eljárással összhangban lehet elfogadni.

76. cikk

Vizsgálati jelentés

(1)   Vizsgálat után a tisztviselők minden esetben vizsgálati jelentést készítenek és azt az illetékes hatóságaikhoz továbbítják. Ezt a jelentést lehetőség szerint elektronikus úton kell rögzíteni és továbbítani. Egy másik tagállam lobogója alatt közlekedő halászhajó vizsgálata esetén a vizsgálati jelentés egy példányát haladéktalanul meg kell küldeni az érintett lobogó szerinti tagállamnak, ha a vizsgálat során jogsértésre derült fény. Harmadik ország lobogója alatt közlekedő halászhajó vizsgálata esetén a vizsgálati jelentés egy példányát haladéktalanul meg kell küldeni az érintett harmadik ország illetékes hatóságainak, ha a vizsgálat során jogsértésre derült fény. Egy másik tagállam joghatósága alá tartozó vizeken végzett vizsgálat esetén a vizsgálati jelentés egy példányát haladéktalanul meg kell küldeni az adott tagállamnak.

(2)   A tisztviselők a vizsgálat eredményeit kötelesek közölni az üzemeltetővel, akinek lehetősége van arra, hogy megjegyzést fűzzön a vizsgálathoz és annak eredményeihez. Az üzemeltető észrevételeit rögzíteni kell a vizsgálati jelentésben. A tisztviselőknek a halászati naplóban jelezniük kell, hogy vizsgálatra került sor.

(3)   A vizsgálati jelentés egy példányát a lehető leghamarabb, de legkésőbb a vizsgálat befejezését követő 15 munkanapon belül meg kell küldeni az üzemeltetőnek.

(4)   Az e cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat a 119. cikkben említett eljárással összhangban kell elfogadni.

77. cikk

A vizsgálati és felügyeleti jelentések elfogadhatósága

A közösségi ellenőrök, a többi tagállam tisztviselői vagy a bizottsági tisztviselők által összeállított vizsgálati és felügyeleti jelentések elfogadható bizonyítékul szolgálnak bármelyik tagállam közigazgatási vagy bírósági eljárásaiban. A tényállás megállapításakor azokat a tagállamok vizsgálati és felügyeleti jelentéseivel azonos módon kell kezelni.

78. cikk

Elektronikus adatbázis

(1)   A tagállamok létrehoznak egy elektronikus adatbázist, amelybe betöltik a vizsgálatokról és ellenőrzésekről a tisztviselők által készített összes jelentést, és azt naprakészen tartják.

(2)   Az e cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat a 119. cikkben említett eljárással összhangban kell elfogadni.

79. cikk

Közösségi ellenőrök

(1)   A Bizottság a 119. cikkben említett eljárással összhangban összeállítja a közösségi ellenőrök listáját.

(2)   A parti tagállamok elsődleges felelősségének sérelme nélkül a közösségi ellenőrök e rendelettel összhangban vizsgálatokat végezhetnek a közösségi vizeken, valamint a közösségi vizeken kívül tartózkodó közösségi halászhajókon.

(3)   A közösségi ellenőrök kirendelése a következőkre szólhat:

a)

a 95. cikkel összhangban elfogadott egyedi ellenőrzési és vizsgálati programok végrehajtása;

b)

nemzetközi halászati ellenőrzési programok, ha az ellenőrzések biztosítása a Közösség kötelessége.

(4)   A közösségi ellenőrök – feladataik teljesítése érdekében és az (5) bekezdésre is figyelemmel – azonnali hozzáféréssel rendelkeznek az alábbiakhoz:

a)

a közösségi halászhajók és bármely egyéb, halászati tevékenységet folytató hajók teljes fedélzeti területe, nyilvános helyiségek és területek, szállítóeszközök; valamint

b)

a feladataik elvégzéséhez szükséges valamennyi információ és dokumentum, különösen a halászati napló, a kirakodási nyilatkozatok, a fogási tanúsítványok, az átrakási nyilatkozatok, az értékesítési bizonylatok és egyéb vonatkozó dokumentumok,

ugyanolyan mértékben és ugyanazon feltételek mellett, mint a vizsgálat helye szerinti tagállam tisztviselői.

(5)   A közösségi ellenőrök a származási tagállamuk területén kívül, vagy származási tagállamuk felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó, közösségi vizeken kívül nem rendelkeznek rendőrségi és végrehajtási hatáskörrel.

(6)   A Bizottság, illetve az általa kijelölt szervek tisztviselői közösségi ellenőri minőségükben nem rendelkeznek rendőrségi vagy végrehajtási hatáskörrel.

(7)   Az e cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat a 119. cikkben említett eljárással összhangban kell elfogadni.

II. FEJEZET

A vizsgálatot végző tagállam vizein kívül végzett vizsgálatok

80. cikk

A halászhajók vizsgálata a vizsgálatot végző tagállam vizein kívül

(1)   A parti tagállam elsődleges felelősségének sérelme nélkül a tagállamok a lobogójuk alatt közlekedő halászhajókat – a valamely másik tagállam felségterületéhez tartozó vizeken kívül – a Közösség vizein bárhol megvizsgálhatják.

(2)   A tagállamok valamely másik tagállam halászhajóin e rendelettel összhangban és az alábbiak szerint – a valamely másik tagállam felségterületéhez tartozó vizeken kívül – a Közösség vizein bárhol végezhetnek halászati tevékenységgel kapcsolatos vizsgálatot:

a)

az érintett parti tagállam engedélyével; vagy

b)

ha a 95. cikkel összhangban egyedi ellenőrzési és vizsgálati programot fogadtak el.

(3)   A tagállamok jogosultak a többi tagállam lobogója alatt közlekedő közösségi halászhajókat a nemzetközi vizeken is megvizsgálni.

(4)   A tagállamok a saját lobogójuk vagy valamely másik tagállam lobogója alatt közlekedő közösségi halászhajókat harmadik országok vizein a nemzetközi megállapodásokkal összhangban vizsgálhatják meg.

(5)   A tagállamok kijelölik azt az illetékes hatóságot, amely e cikk alkalmazása tekintetében kapcsolattartó pontként jár el. A tagállamok kapcsolattartó pontjai a nap 24 órájában rendelkezésre állnak.

81. cikk

Engedélykérelmek

(1)   Az érintett parti tagállam a kéréstől számított 12 órán belül – vagy, ha a kérés oka a vizsgálatot végző tagállam vizein megkezdett üldözés, megfelelő időn belül – döntést hoz, ha valamely tagállam engedélyt kér arra, hogy a felségterületéhez vagy a joghatósága alá tartozó vizeken kívüli közösségi vizeken tartózkodó halászhajókon elvégezhesse a 80. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett vizsgálatot.

(2)   A döntésről a kérelmező tagállamot haladéktalanul tájékoztatni kell. A döntést a Bizottsággal vagy az általa kijelölt szervvel is közölni kell.

(3)   Az engedélyt teljesen vagy részben csak akkor lehet elutasítani, ha annak nyomós oka van. Az elutasítást és annak magyarázatát haladéktalanul meg kell küldeni a kérelmező tagállamnak és a Bizottságnak vagy az általa kijelölt szervnek.

III. FEJEZET

A vizsgálatok során felderített jogsértések

82. cikk

Eljárás jogsértés esetén

Ha valamely vizsgálat során szerzett vagy egyéb lényeges adatok alapján a tisztviselő véleménye szerint a közös halászati politika szabályait megsértették, akkor a tisztviselőnek:

a)

a jogsértés gyanúját a vizsgálati jelentésben rögzítenie kell;

b)

a jogsértés gyanújával kapcsolatos bizonyíték megóvása érdekében minden szükséges intézkedést meg kell tennie;

c)

a vizsgálati jelentést haladéktalanul meg kell küldeni az illetékes hatóságának;

d)

azon természetes vagy jogi személyt, akit a jogsértés elkövetésével gyanúsítanak, vagy akit a jogsértés elkövetése közben tetten értek, tájékoztatnia kell arról, hogy a jogsértésért a 92. cikkel összhangban megfelelő számú pontot kaphat. A vizsgálati jelentésben ezt az információt rögzíteni kell.

83. cikk

A vizsgálatot végző tagállam vizein kívül felderített jogsértések

(1)   Amennyiben a 80. cikkel összhangban végzett vizsgálat eredményeként jogsértésre derült fény, a vizsgálatot végző tagállam a vizsgálatról szóló összefoglaló jelentést haladéktalanul megküldi a parti tagállamnak, közösségi vizeken kívül végzett vizsgálat esetén pedig az érintett halászhajó lobogó szerinti tagállamának. A teljes vizsgálati jelentést a vizsgálattól számított tizenöt napon belül kell megküldeni a parti és a lobogó szerinti tagállamnak.

(2)   A parti tagállam vagy közösségi vizeken kívüli vizsgálat esetén az érintett halászhajó lobogó szerinti tagállama minden megfelelő intézkedést megtesz az (1) bekezdésben említett jogsértéssel kapcsolatban.

84. cikk

Egyes súlyos jogsértések fokozott nyomon követése

(1)   A lobogó szerinti tagállam vagy a parti tagállam, ha felmerül a gyanú, hogy egy halászhajó a vizein:

a)

a halászati napló adataihoz képest 500 kg-nál vagy – ha a százalékos számítás eredménye a nagyobb – 10 %-nál többet tévedett a többéves terv hatálya alá tartozó állományokból halászott fogásokkal kapcsolatos adatok rögzítésében; vagy

b)

az 1005/2008/EK rendelet 42. cikkében vagy az e rendelet 90. cikkének (1) bekezdésében említett bármely súlyos jogsértést az első súlyos jogsértés elkövetése után egy éven belül követte el,

felszólíthatja a halászhajót, hogy – az 1005/2008/EK rendelet IX. fejezetében említett intézkedéseken túlmenően – teljes vizsgálat elvégzése céljából azonnal fusson be valamelyik kikötőbe.

(2)   A parti tagállam haladéktalanul és a nemzeti jog szerinti eljárásoknak megfelelően értesíti a lobogó szerinti tagállamot az (1) bekezdésben említett vizsgálatról.

(3)   A tisztviselők az (1) bekezdésben említett teljes vizsgálat elvégzéséig a halászhajó fedélzetén maradhatnak.

(4)   Az (1) bekezdésben említett halászhajó parancsnoka minden halászati tevékenységet beszüntet és behajózik a kikötőbe, amennyiben erre vonatkozó felszólítást kapott.

IV. FEJEZET

A vizsgálatok során felderített jogsértések tekintetében indított eljárások

85. cikk

Eljárások

A 83. cikk (2) bekezdése és a 86. cikk sérelme nélkül, ha az illetékes hatóságok a vizsgálat közben vagy azt követően felfedezik, hogy a közös halászati politika szabályait megsértették, a vizsgálatot végző tagállam illetékes hatóságai az érintett hajó parancsnokával vagy a jogsértésért felelős más jogi vagy természetes személyekkel szemben a VIII. címmel összhangban megfelelő intézkedéseket tesznek.

86. cikk

Az eljárás áthelyezése

(1)   Az a tagállam, amelynek területén vagy vizein jogsértést észleltek, a jogsértéssel kapcsolatos eljárást átadhatja a lobogó szerinti tagállam vagy az elkövető állampolgársága szerinti tagállam illetékes hatóságainak, ha az érintett tagállam ehhez hozzájárul, és feltéve, hogy az áthelyezés nagyobb valószínűséggel vezet a 89. cikk (2) bekezdésében említett eredmény eléréséhez.

(2)   A lobogó szerinti tagállam a jogsértéssel kapcsolatos eljárást átadhatja a vizsgálatot végző tagállam illetékes hatóságainak, ha az érintett tagállam ehhez hozzájárul, és feltéve, hogy az áthelyezés nagyobb valószínűséggel vezet a 89. cikk (2) bekezdésében említett eredmény eléréséhez.

87. cikk

A közösségi ellenőrök által észlelt jogsértés

A tagállamok megteszik a megfelelő intézkedéseket a közösségi ellenőrök által a felségterületükhöz vagy a joghatóságuk alá tartozó vizeken vagy a lobogójuk alatt közlekedő halászhajókon észlelt jogsértésekkel szemben.

88. cikk

Korrekciós intézkedések arra az esetre, ha a kirakodás vagy az átrakás szerinti tagállamban nem indul eljárás

(1)   Ha a kirakodás vagy átrakás szerinti tagállam nem a lobogó szerinti tagállam, és annak illetékes hatóságai a felelős természetes vagy jogi személlyel szemben megfelelő módon nem intézkednek, vagy a 86. cikkel összhangban az eljárást nem helyezik át, a jogellenesen kirakodott vagy átrakott mennyiséget a kirakodás vagy átrakás szerinti tagállamnak kiosztott kvótából le lehet vonni.

(2)   A kirakodás vagy átrakás szerinti tagállam kvótájából levonandó halmennyiséget a 119. cikkben említett eljárással összhangban kell meghatározni, miután a Bizottság konzultált a két érintett tagállammal.

(3)   A 37. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a kirakodás vagy átrakás szerinti tagállamnak már nincs felhasználható kvótája. Ennek érdekében a jogellenesen kirakodott vagy átrakott halmennyiséget a lobogó szerinti tagállam által elszenvedett kár összegével azonosnak kell tekinteni az adott cikkben foglaltak szerint.

VIII. CÍM

VÉGREHAJTÁS

89. cikk

A megfelelést biztosító intézkedések

(1)   A tagállamok – a nemzeti jogukkal összhangban a közigazgatási intézkedéseket vagy büntetőeljárásokat is beleértve – gondoskodnak arról, hogy a közös halászati politika bármely szabályának megsértésével gyanúsítható természetes vagy jogi személyekkel szemben megfelelő intézkedésekkel módszeresen fellépjenek.

(2)   A szankciók és járulékos szankciók általános szintjét a nemzeti jog vonatkozó rendelkezéseivel összhangban kell kiszámítani oly módon, hogy a felelősöket ténylegesen megfosszák az általuk elkövetett jogsértésből származó gazdasági haszontól a szakma gyakorlásához való törvényes jog sérelme nélkül. A szankcióknak a jogsértés súlyával arányos következményeket kell eredményezniük, ezáltal pedig a hasonló típusú büntetendő cselekmények elkövetésétől ténylegesen vissza kell tartaniuk.

(3)   A tagállamok alkalmazhatnak olyan rendszert, amelyben a pénzbírság arányos a jogi személy forgalmával vagy a jogsértés elkövetésével elért, vagy az attól várt pénzügyi előnnyel.

(4)   A joghatósággal rendelkező tagállam illetékes hatóságai jogsértés esetén haladéktalanul és a belső jog szerinti eljárással összhangban értesítik a lobogó szerinti tagállamokat, az elkövető állampolgársága szerinti tagállamot vagy más, a közigazgatási intézkedések, a büntetőeljárás vagy az egyéb meghozott intézkedések nyomon követésében érdekelt tagállamot az adott jogsértéssel kapcsolatos végleges döntésről, beleértve a 92. cikk szerint adott pontokat is.

90. cikk

A súlyos jogsértésekre kiszabott szankciók

(1)   Az 1005/2008/EK rendelet 42. cikkén felül e rendelet alkalmazásában a következő tevékenységek is súlyos jogsértésnek minősülnek a jogsértés mértékétől függően, amelynek súlyosságát a tagállam illetékes hatóságának kell megállapítania olyan kritériumok figyelembevételével, mint például a kár jellege, értéke, az elkövető gazdasági helyzete, valamint a jogsértés terjedelme vagy ismétlődése:

a)

a kirakodási nyilatkozat vagy az értékesítési bizonylat benyújtásának elmulasztása a fogásnak valamely harmadik ország kikötőjében történő kirakodása esetén;

b)

a motor annak érdekében történő átalakítása, hogy teljesítménye meghaladja a motortanúsítványban szereplő legnagyobb folyamatos teljesítményt;

c)

valamely halászati művelet során kifogott, kvóta hatálya alá tartozó bármely faj kirakodásának elmulasztása, kivéve, ha a kirakodás ellentétes lenne a közös halászati politika szabályaiban meghatározott kötelezettségekkel, az e szabályok hatálya alá tartozó halászat során vagy halászati övezetben.

(2)   A tagállamok biztosítják, hogy a súlyos jogsértést elkövető természetes személy, vagy az e jogsértésért felelős jogi személy hatékony, arányos és visszatartó erejű, az 1005/2008/EK rendelet IX. fejezetében előírt szankciók és intézkedések közé tartozó közigazgatási szankcióval legyen büntethető.

(3)   Az 1005/2008/EK rendelet 44. cikkének (2) bekezdésének sérelme nélkül a tagállamok olyan szankciót szabnak ki, amely ténylegesen elrettentő és – adott esetben – amelynek összegét a súlyos jogsértés elkövetésével megszerzett halászati termékek értékének megfelelően számítják ki.

(4)   A szankció meghatározásánál a tagállamok az érintett halászati erőforrásokban és tengeri környezetben okozott kár értékét is figyelembe veszik.

(5)   A tagállamok emellett vagy ezenkívül más hatékony, arányos és visszatartó erejű büntetőjogi szankciókat is alkalmazhatnak.

(6)   Az e fejezetben előírt szankciókhoz más szankciók vagy intézkedések is kapcsolódhatnak, különös tekintettel az 1005/2008/EK rendelet 45. cikkében foglaltakra.

91. cikk

Azonnali végrehajtási intézkedések

A tagállamok azonnali intézkedéseket hozva megakadályozzák, hogy az 1005/2008/EK rendelet 42. cikkében meghatározott súlyos jogsértések elkövetése közben tetten ért halászhajó-parancsnokok vagy más természetes személyek és jogi személyek e tevékenységüket folytathassák.

92. cikk

A súlyos jogsértésekre vonatkozó pontrendszer

(1)   A tagállamok az 1005/2008/EK rendelet 42. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett súlyos jogsértések tekintetében pontrendszert alkalmaznak, amelynek alapján a közös halászati politika szabályainak megsértése esetén a halászati jogosítvány jogosultja megfelelő számú pontot kap.

(2)   Ha valamely természetes személy súlyosan megsérti a közös halászati politika szabályait, vagy azok súlyos megsértéséért valamely jogi személy felelőssé tehető, a halászati jogosítvány jogosultja a jogsértésért járó megfelelő számú pontot kap. Az adott pontokat át kell ruházni az érintett halászhajóra vonatkozó halászati jogosítvány minden jövőbeli jogosultjára, amennyiben a hajót a jogsértés elkövetésének dátumát követően eladják, átruházzák vagy annak tulajdonjoga más módon megváltozik. A halászati jogosítvány jogosultja a nemzeti joggal összhangban felülvizsgálati eljárásra jogosult.

(3)   Ha az összes pont egy adott számot elér vagy meghalad, a halászati jogosítványt legalább két hónapos időtartamra automatikusan fel kell függeszteni. Ez az időtartam négy hónap, ha a halászati jogosítványt másodszor is felfüggesztik, nyolc hónap, ha a halászati jogosítványt harmadszor is felfüggesztik, és egy év, ha a halászati jogosítványt negyedszer is felfüggesztik azért, mert annak jogosultja elérte a meghatározott pontszámot. Véglegesen be kell vonni annak a halászati jogosítványát, aki a meghatározott pontszámot ötödször is eléri.

(4)   Ha a halászati jogosítvány jogosultja a legutolsó súlyos jogsértéstől számított három éven belül nem követ el újabb súlyos jogsértést, a halászati jogosítványban szereplő összes pontot törölni kell.

(5)   Az e cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat a 119. cikkben említett eljárással összhangban kell elfogadni.

(6)   A tagállamok egy olyan pontrendszert is létrehoznak, amelynek alapján a közös halászati politika szabályainak megsértése esetén a hajók parancsnokai megfelelő számú pontot kapnak az általuk elkövetett súlyos jogsértésekért.

93. cikk

A jogsértések nemzeti nyilvántartása

(1)   A tagállamok egy nemzeti nyilvántartásba veszik a lobogójuk alatt közlekedő hajók vagy állampolgáraik által elkövetett, a közös halászati politika szabályaiba ütköző valamennyi jogsértést, beleértve azt is, hogy azok milyen szankciókat eredményeztek és hány pontot adtak értük. A lobogójuk alatt közlekedő halászhajók vagy állampolgáraik ellen jogsértés miatt más tagállamokban folyó eljárásokat a tagállamok a 90. cikk alapján joghatósággal rendelkező tagállam végleges döntésére vonatkozó értesítést követően szintén felveszik a jogsértésekről vezetett nemzeti nyilvántartásukba.

(2)   A közös halászati politika szabályainak megsértését követően indult eljárásokban a tagállamok megkereshetik a többi tagállamot azzal a céllal, hogy a kérdéses jogsértéssel gyanúsítható vagy a szóban forgó jogsértés elkövetése közben tetten ért halászhajókra és személyekre vonatkozóan a nemzeti nyilvántartásukban szereplő adatokat rendelkezésre bocsássák.

(3)   Ha valamely tagállam egy másik tagállamtól jogsértés miatt hozott intézkedésekkel kapcsolatos tájékoztatást kér, a másik tagállam megadhatja a kérdéses halászhajókra és személyekre vonatkozó információkat.

(4)   A jogsértések nemzeti nyilvántartásában szereplő adatokat mindig csak az e rendelet célja szerint szükséges ideig, de legalább az azt követő évtől számított három naptári évig kell tárolni, amelyben az információt rögzítették.

IX. CÍM

ELLENŐRZÉSI PROGRAMOK

94. cikk

Közös ellenőrzési programok

A tagállamok egymással közösen és saját kezdeményezésre halászati tevékenységekkel kapcsolatos ellenőrzési, vizsgálati és felügyeleti programokat hajthatnak végre.

95. cikk

Egyedi ellenőrzési és vizsgálati programok

(1)   A Bizottság a 119. cikkben említett eljárással összhangban és az érintett tagállamokkal együttesen meghatározhatja, hogy az egyedi ellenőrzési és vizsgálati programokat mely halászatokra kell kiterjeszteni.

(2)   Az (1) bekezdésben említett egyedi ellenőrzési és vizsgálati programok megjelölik a vizsgálati tevékenységek célkitűzéseit, prioritásait és eljárásait, valamint referenciaértékeit. A referenciaértékeket kockázatkezelés alapján kell megállapítani, és azokat az elért eredmények elemzésének elvégzése után rendszeresen felül kell vizsgálni.

(3)   Ha valamely többéves terv hatályba lépett, minden tagállam még az egyedi ellenőrzési és vizsgálati program alkalmazása előtt meghatározza a vizsgálati tevékenységek kockázatkezelésre épülő célértékeit.

(4)   Az érintett tagállamok a szükséges intézkedések elfogadásával biztosítják az egyedi ellenőrzési és vizsgálati programok végrehajtását, különös tekintettel a szükséges emberi és anyagi erőforrásokra, valamint alkalmazásuk időszakaira és övezeteire.

X. CÍM

A BIZOTTSÁG ÉRTÉKELÉSI ÉS ELLENŐRZÉSI TEVÉKENYSÉGE

96. cikk

Általános elvek

(1)   A Bizottság az információkat és dokumentumokat megvizsgálva, valamint ellenőrzések, önálló vizsgálatok és átvilágítások lefolytatásával ellenőrzi és értékeli, hogy a közös halászati politika szabályait a tagállamok hogyan alkalmazzák, illetve elősegíti közöttük a koordinációt és az együttműködést. E célból a Bizottság hivatalból és a saját eszközeivel kivizsgálást, ellenőrzést, vizsgálatot és átvilágítást kezdeményezhet és végezhet. Különösen ellenőrizheti az alábbiakat:

a)

a közös halászati politika szabályainak a tagállamok és az illetékes hatóságok általi végrehajtása és alkalmazása;

b)

a közös halászati politika szabályainak valamely harmadik ország vizein az adott országgal kötött nemzetközi megállapodással összhangban történő végrehajtása és alkalmazása;

c)

a nemzeti közigazgatási gyakorlat, valamint a vizsgálati és felügyeleti tevékenységek megfelelése a közös halászati politika szabályainak;

d)

megvannak-e a szükséges dokumentumok, és azok megfelelnek-e az alkalmazandó szabályoknak;

e)

az ellenőrzési tevékenységek tagállamok általi végrehajtásának körülményei;

f)

a jogsértések felderítése és az azok tekintetében indított eljárások;

g)

a tagállamok közötti együttműködés.

(2)   A tagállamok együttműködnek a Bizottsággal, hogy megkönnyítsék feladatainak végrehajtását. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az e cím alapján végzett ellenőrzési, önálló vizsgálati és átvilágítási műveletek során elkerüljék a helyszíni ellenőrzésekre hátrányos nyilvánosságot. Ha a Bizottság tisztviselői a feladatuk végrehajtása során nehézségekbe ütköznek, az érintett tagállamok a Bizottság rendelkezésére bocsátják a feladat teljesítéséhez szükséges eszközöket, és lehetőséget biztosítanak, hogy a Bizottság tisztviselői értékeljék a konkrét ellenőrzési és vizsgálati műveleteket.

A tagállamok a feladatai teljesítéséhez szükséges mértékben segítik a Bizottságot.

97. cikk

A Bizottság tisztviselőinek hatásköre

(1)   A Bizottság tisztviselői ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezhetnek a halászhajókon, valamint a közös halászati politikával kapcsolatos tevékenységeket végző üzleti vállalkozások és egyéb szervezetek helyiségeiben, és hozzáférést kell biztosítani számukra a feladataik elvégzéséhez szükséges valamennyi információhoz és dokumentumhoz, az azon tagállam tisztviselői részére biztosított hozzáféréssel megegyező mértékben és feltételek mellett, amelyben az ellenőrzésre és a vizsgálatra sor kerül.

(2)   A Bizottság tisztviselői jogosultak a vonatkozó aktákról másolatot készíteni, és a szükséges mintavételt elvégezni, amennyiben nyomós okkal feltételezhetik, hogy a közös halászati politika szabályait nem tartják tiszteletben. Kérhetik, hogy a vizsgált helyiségben található személyek igazolják személyazonosságukat.

(3)   A Bizottság tisztviselőinek hatáskörei nem haladhatják meg a nemzeti ellenőrök hatásköreit, továbbá nem rendelkeznek rendőrségi és végrehajtási hatáskörökkel.

(4)   A Bizottság tisztviselői bemutatják a személyazonosságukat és a hivatali minőségüket igazoló írásos felhatalmazást.

(5)   A Bizottság írásbeli utasításokat ad tisztviselőinek, megjelölve hatáskörüket és feladataik célját.

98. cikk

Ellenőrzések

(1)   Ha azt a Bizottság szükségesnek tartja, tisztviselői jelen lehetnek a nemzeti ellenőrző hatóságok által végzett ellenőrzési tevékenységek közben. Az ellenőrzési kirendelések keretében a Bizottság megfelelő kapcsolatot teremt a tagállamokkal azzal a céllal, hogy lehetőség szerint egy kölcsönösen elfogadható ellenőrzési programot alakítsanak ki.

(2)   Az érintett tagállam biztosítja, hogy az érintett szervek vagy személyek az (1) bekezdés szerinti ellenőrzéseknek alávessék magukat.

(3)   Ha az eredeti ellenőrzési program keretében előirányzott ellenőrzési és vizsgálati műveleteket tárgyi okok miatt nem lehet végrehajtani, a Bizottság tisztviselői az érintett tagállam illetékes hatóságaival közös egyetértésben módosítják az eredeti ellenőrzési programot.

(4)   Tengeri vagy légi ellenőrzés és vizsgálat esetén a hajó vagy a repülőgép parancsnoka egy személyben felelős az ellenőrzési és vizsgálati műveletekért. Parancsnoki tevékenysége során kellő figyelemmel kell lennie az (1) bekezdésben említett ellenőrzési programra.

(5)   A Bizottság úgy is rendelkezhet, hogy a tagállamokat felkereső tisztviselőit megfigyelőként egy másik tagállam vagy tagállamok tisztviselői is elkísérjék. A Bizottság megkeresésére a küldő tagállam, ha szükséges, rövid határidőn belül kijelöli a megfigyelőként kiválasztott nemzeti tisztviselőket. A tagállamok listát is készíthetnek azon nemzeti tisztviselőkről, akiket a Bizottság felkérhet arra, hogy ezeken az ellenőrzéseken és vizsgálatokon legyenek jelen. A Bizottság a listán szereplő vagy a Bizottságnak bejelentett nemzeti tisztviselők közül a saját belátása szerint választ. A Bizottság adott esetben a listát valamennyi tagállam rendelkezésére bocsátja.

(6)   A Bizottság tisztviselői, amennyiben szükségesnek tartják, az e cikkben említett ellenőrzési kirendelések előzetes értesítés nélküli megvalósításáról is határozhatnak.

99. cikk

Önálló vizsgálatok

(1)   Ha okkal feltételezhető, hogy a közös halászati politika szabályainak alkalmazása során szabálytalanságok történnek, a Bizottság önálló vizsgálatokat végezhet. Ezeket a vizsgálatokat a Bizottság hivatalból és az érintett tagállam tisztviselőinek jelenléte nélkül végzi.

(2)   Minden piaci szereplő alávethető önálló vizsgálatnak, ha az szükségesnek mutatkozik.

(3)   Valamely tagállam felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó területen vagy vizeken végzett önálló vizsgálatok során az adott tagállam eljárási szabályai alkalmazandók.

(4)   Amennyiben a Bizottság tisztviselői egy tagállam területén, vagy a felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó vizeken az e rendelet rendelkezéseinek súlyos megsértését észlelik, haladéktalanul tájékoztatják az érintett tagállam illetékes hatóságait, amelyek megteszik a megfelelő intézkedéseket az említett jogsértéssel szemben.

100. cikk

Átvilágítás

A Bizottság átvilágíthatja a tagállamok ellenőrző rendszereit. Az átvilágítás részeként különösen értékelheti a következőket:

a)

kvóta- és erőkifejtés-gazdálkodási rendszer;

b)

adatellenőrző rendszerek – beleértve a hajómegfigyelési rendszer keresztellenőrző rendszereit –, a fogási, erőkifejtési és forgalmazási adatok és a közösségi halászati flottanyilvántartással kapcsolatos adatok, valamint a jogosítványok és a halászati engedélyek ellenőrzése;

c)

az igazgatási rendszer, ezen belül a rendelkezésre álló alkalmazottak és eszközök alkalmassága, az alkalmazottak képzése, az ellenőrzésben érintett összes hatóság feladatainak kijelölése, valamint a munka koordinálásának mechanizmusai és a hatóságok eredményeinek közös értékelése;

d)

az operatív rendszerek, beleértve a kijelölt kikötők ellenőrzésére vonatkozó eljárásokat;

e)

a nemzeti ellenőrzési cselekvési programok, beleértve a vizsgálati szintek meghatározását és azok végrehajtását;

f)

a nemzeti szankciórendszerek, beleértve a szankciók megfelelőségét, az eljárások időtartamát, az elkövetők által jogtalanul megszerzett gazdasági hasznot és a szankciórendszer visszatartó erejét.

101. cikk

Ellenőrzési, önálló vizsgálati és átvilágítási jelentések

(1)   A Bizottság az ellenőrzések és az önálló vizsgálatok lefolytatását követő egy napon belül tájékoztatja az érintett tagállamokat az előzetes megállapításokról.

(2)   A Bizottság tisztviselői minden ellenőrzés, önálló vizsgálat vagy átvilágítás után ellenőrzési, önálló vizsgálati vagy átvilágítási jelentést készítenek. A jelentést az ellenőrzés, az önálló vizsgálat vagy az átvilágítás lezárását követő egy hónapon belül az érintett tagállam rendelkezésére kell bocsátani. A tagállamok lehetőséget kapnak, hogy a jelentés megállapításaira vonatkozóan egy hónapon belül észrevételeket tegyenek.

(3)   A tagállamok a (2) bekezdésben említett jelentések alapján megteszik a szükséges intézkedéseket.

(4)   A Bizottság a véglegesített ellenőrzési, önálló vizsgálati és átvilágítási jelentéseket az érintett tagállam észrevételeivel együtt közzéteszi hivatalos honlapjának biztonságos részén.

102. cikk

Az ellenőrzési, önálló vizsgálati és átvilágítási jelentések nyomon követése

(1)   A tagállamok a Bizottság rendelkezésére bocsátják az általa e rendelet végrehajtásával kapcsolatban kért lényeges információkat. Az adatok bekérésekor a Bizottság megjelöl egy ésszerű határidőt, amelyen belül az adatokat meg kell adni.

(2)   A Bizottság, amennyiben úgy véli, hogy a közös halászati politika szabályainak végrehajtása során szabálytalanságok történtek, vagy az ellenőrzéssel kapcsolatban az egyes tagállamokban meglévő rendelkezések és módszerek nem hatékonyak, tájékoztatja az érintett tagállamokat, amelyek ezt követően közigazgatási vizsgálatot folytatnak le, amelyben a Bizottság tisztviselői is részt vehetnek.

(3)   Az érintett tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a közigazgatási vizsgálat eredményéről, és a vizsgálatról készített jelentést legkésőbb a Bizottság megkeresését követő három hónapon belül eljuttatják a Bizottsághoz. Ezt a határidőt a tagállam kellően megindokolt kérésére a Bizottság egy ésszerű időpontig meghosszabbíthatja.

(4)   Ha a (2) bekezdésben említett közigazgatási vizsgálat eredményeként a szabálytalanságokat nem szüntetik meg, vagy a Bizottság a 98. és 99. cikkben említett ellenőrzések vagy önálló vizsgálatok során vagy a 100. cikkben említett átvilágítás során valamely tagállam ellenőrző rendszerében hiányosságokat állapít meg, a Bizottság az adott tagállammal együtt cselekvési tervet határoz meg. A tagállam a cselekvési terv végrehajtása érdekében minden szükséges intézkedést megtesz.

XI. CÍM

A KÖZÖS HALÁSZATI POLITIKA CÉLKITŰZÉSEINEK A TAGÁLLAMOK ÁLTALI TELJESÍTÉSÉT BIZTOSÍTÓ INTÉZKEDÉSEK

I. FEJEZET

Pénzügyi intézkedések

103. cikk

A közösségi pénzügyi támogatás felfüggesztése és megszüntetése

(1)   A Bizottság dönthet úgy, hogy az 1198/2006/EK rendelet és a 861/2006/EK rendelet 8. cikkének a) pontja szerinti közösségi pénzügyi támogatások egészének vagy egy részének kifizetését legfeljebb tizennyolc hónapra felfüggeszti, amennyiben bizonyítást nyer, hogy:

a)

a finanszírozott intézkedések hatékonysága a közös halászati politika szabályainak be nem tartása miatt sérül vagy sérülhet, különösen a halászati erőforrások védelme és az azokkal való gazdálkodás, a flotta- és a halászati ellenőrzés kiigazítása terén;

b)

ha a szabályok be nem tartása közvetlenül az érintett tagállamnak tudható be; és

c)

a szabályok be nem tartása súlyosan veszélyezteteti az élő vízi erőforrások védelmét vagy a közösségi ellenőrzési és végrehajtási rendszer hatékony működését,

továbbá amennyiben a Bizottság a rendelkezésre álló információk, illetve szükség szerint az érintett tagállam magyarázatának figyelembevétele alapján azt a következtetést vonja le, hogy az érintett tagállam a helyzet orvoslására nem hozott megfelelő intézkedéseket, és az a közeljövőben sem várható tőle.

(2)   Ha a felfüggesztés ideje alatt a tagállam még mindig nem tudja bizonyítani, hogy az érintett kötelezettségek jövőbeli betartása és az alkalmazandó szabályok érvényesítése érdekében megfelelő korrekciós intézkedéseket hozott, illetve hogy a közösségi ellenőrzési és végrehajtási rendszer jövőbeli hatékony működését nem fenyegeti komoly kockázat, a Bizottság az (1) bekezdés alapján felfüggesztett pénzügyi támogatás egészét vagy annak egy részét megszüntetheti. Ilyen megszüntetés csak a vonatkozó kifizetés 12 hónapos felfüggesztése után alkalmazható.

(3)   Az (1) és (2) bekezdésben említett intézkedések meghozatala előtt a Bizottság írásban tájékoztatja az érintett tagállamot a tagállam ellenőrző rendszerének hiányosságaival kapcsolatos megállapításairól, valamint az (1) és (2) bekezdésben említett döntés meghozatalára vonatkozó szándékáról, és felkéri a tagállamot, hogy a jogsértés súlya szerint a Bizottság által meghatározott, de legalább egy hónapos határidőn belül hozzon korrekciós intézkedéseket.

(4)   Ha a tagállam a (3) bekezdés alapján meghatározandó határidőn belül nem válaszol az említett bekezdés szerinti levélre, a Bizottság az adott időpontban rendelkezésére álló információk alapján meghozhatja az (1) vagy (2) bekezdésben említett döntést.

(5)   A kifizetések felfüggesztésének vagy megszüntetésének százalékos mértéke a tagállam által megszegett védelmi, ellenőrzési, vizsgálati vagy végrehajtási szabályok jellegével és fontosságával, valamint az élő vízi erőforrások védelmét vagy a közösségi ellenőrzési és végrehajtási rendszer hatékony működését fenyegető kockázatok súlyosságával arányos, továbbá figyelembe veszi azt, hogy a finanszírozott intézkedések hatékonysága mekkora mértékben sérül vagy sérülhet. Az (1) bekezdésben említett pénzügyi támogatás révén finanszírozott intézkedések keretében a felfüggesztés vagy megszüntetés százalékos arányának meghatározásakor – korlátozó jelleggel – figyelembe kell venni a szabálytalansághoz kapcsolódó halászat vagy halászattal összefüggő tevékenységek viszonylagos súlyát.

(6)   Az e cikk szerinti döntéseket valamennyi releváns körülményt figyelembe véve kell meghozni oly módon, hogy valós gazdasági kapcsolat legyen a szabálytalanság tárgya és a felfüggesztett kifizetéshez vagy a megszüntetett közösségi pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó intézkedés között.

(7)   A felfüggesztést meg kell szüntetni, ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek már nem állnak fenn.

(8)   Az e cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat a 119. cikkben említett eljárással összhangban kell elfogadni.

II. FEJEZET

Halászati tilalom

104. cikk

A közös halászati politika célkitűzései teljesítésének elmulasztása miatt bevezetett halászati tilalom

(1)   Ha a tagállam a többéves terv végrehajtásával kapcsolatos kötelezettségeit megszegi, és a Bizottság bizonyítékkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy a kötelezettségek teljesítésének elmulasztása súlyosan veszélyezteti az érintett halállomány védelmét, a Bizottság az érintett tagállam tekintetében ideiglenesen elrendelheti a hiányosságok által érintett halászat tilalmát.

(2)   A Bizottság az érintett tagállamot a megállapításairól és a vonatkozó dokumentumokról írásban tájékoztatja, és a tagállamnak legfeljebb tíz munkanap határidőt ad annak igazolására, hogy a halászat biztonságosan folytatható.

(3)   Az (1) bekezdésben említett intézkedések csak akkor alkalmazandók, ha a Bizottság megkeresésére a tagállam a (2) bekezdésben megadott határidőn belül nem válaszol, vagy ha válasza nem tekinthető kielégítőnek vagy nyilvánvalóan arra utal, hogy a szükséges intézkedéseket nem hajtották végre.

(4)   A Bizottság a tilalmat feloldja, ha a tagállam a Bizottság számára kielégítő módon írásban igazolta, hogy a halászat biztonságosan folytatható.

III. FEJEZET

Kvótacsökkentés és -átcsoportosítás, valamint halászati erőkifejtés

105. cikk

Kvótacsökkentés

(1)   Ha a Bizottság megállapítja, hogy egy tagállam túllépte a számára kiosztott kvótákat, a Bizottság csökkenti a tagállam jövőbeli kvótáit.

(2)   Amennyiben valamely tagállam túlhalászással kimerítette az állományra vagy állománycsoportra egy adott évben vonatkozó kvótáját, halászati lehetőségeit vagy fogásrészét, a Bizottság a túlhalászó tagállam következő évre vagy évekre vonatkozó éves kvótáját, halászati lehetőségeit vagy fogásrészét a következő táblázat szerinti szorzótényezők alkalmazásával csökkenti:

A túlhalászás mértéke az engedélyezett kirakodásokhoz képest

Szorzótényező

Legfeljebb 5 %

Túlhalászás × 1,0

5 %-nál nagyobb, de legfeljebb 10 %

Túlhalászás × 1,1

10 %-nál nagyobb, de legfeljebb 20 %

Túlhalászás × 1,2

20 %-nál nagyobb, de legfeljebb 40 %

Túlhalászás × 1,4

40 %-nál nagyobb, de legfeljebb 50 %

Túlhalászás × 1,8

50 % feletti túlhalászás

Túlhalászás × 2,0

A túlhalászás × 1,00 mértékű levonás vonatkozik azonban minden olyan esetre, amikor a túlhalászás az engedélyezett kirakodáshoz képest legfeljebb 100 tonna.

(3)   A (2) bekezdésben említett szorzótényezőkön mellett 1,5-es szorzótényezőt kell alkalmazni, ha:

a)

valamely tagállam az előző két évben az állományra vagy állománycsoportra vonatkozó kvótáját, halászati lehetőségeit vagy fogásrészét túlhalászással ismételten kimerítette, és ezekre a túlhalászásokra alkalmazták a (2) bekezdésben említett csökkentést;

b)

a rendelkezésre álló tudományos, műszaki és gazdasági szakvélemények és különösen a HTMBG által készített jelentések megállapítják, hogy a túlhalászás súlyosan veszélyezteti az érintett halállomány védelmét; vagy

c)

a halállomány többéves terv hatálya alá tartozik.

(4)   Amennyiben valamely tagállam túlhalászással kimerítette az állományra vagy állománycsoportra korábbi években vonatkozó kvótáját, halászati lehetőségeit vagy fogásrészét, a Bizottság – az érintett tagállammal folytatott konzultációt követően – a 119. cikkben említett eljárásnak megfelelően csökkentheti a túlhalászó tagállam jövőbeli kvótáit a túlhalászás mértékének figyelembevétele érdekében.

(5)   Ha a túlhalászott állományra vagy állománycsoportra vonatkozó kvótát, halászati lehetőséget vagy fogásrészt nem lehet az (1) és (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően csökkenteni, mert az állományra vagy állománycsoportra vonatkozó kvóta, halászati lehetőség vagy fogásrész egyáltalán nem vagy nem elegendő mértékben áll az érintett tagállam rendelkezésére, a Bizottság – az érintett tagállammal folytatott konzultációt követően – a következő évben vagy években a kvótacsökkentést alkalmazhatja az adott tagállam számára ugyanazon földrajzi területen rendelkezésre álló, vagy ugyanolyan kereskedelmi értékkel bíró egyéb állományokra vagy állománycsoportokra, az (1) bekezdéssel összhangban.

(6)   Az e cikk alkalmazására, különösen pedig az érintett mennyiségek meghatározására vonatkozó részletes szabályokat a 119. cikkben említett eljárással összhangban lehet elfogadni.

106. cikk

A halászati erőkifejtés csökkentése

(1)   Ha a Bizottság megállapítja, hogy egy tagállam túllépte a számára kiosztott halászati erőkifejtést, a Bizottság csökkenti a tagállam jövőbeli halászati erőkifejtését.

(2)   Ha valamely tagállam egy adott földrajzi területen vagy halászatban túllépi a rendelkezésére álló halászati erőkifejtést, a Bizottság a szóban forgó tagállam számára az érintett földrajzi terület vagy halászat tekintetében rendelkezésre álló halászati erőkifejtést a következő évben vagy években az alábbi táblázat szerinti szorzótényezők alkalmazásával csökkenti:

A rendelkezésre álló halászati erőkifejtés túllépésének mértéke

Szorzótényező

Legfeljebb 5 %

Túllépés × 1,0

5 %-nál nagyobb, de legfeljebb 10 %

Túllépés × 1,1

10 %-nál nagyobb, de legfeljebb 20 %

Túllépés × 1,2

20 %-nál nagyobb, de legfeljebb 40 %

Túllépés × 1,4

40 %-nál nagyobb, de legfeljebb 50 %

Túllépés × 1,8

50 % feletti túllépés

Túllépés × 2,0

(3)   Ha a túllépett legnagyobb megengedett halászati erőkifejtést nem lehet a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően csökkenteni, mert a legnagyobb megengedett halászati erőkifejtés egyáltalán nem vagy nem elegendő mértékben áll az érintett tagállam rendelkezésére, a Bizottság a következő évben vagy években a csökkentést alkalmazhatja az adott tagállam számára ugyanazon földrajzi területen rendelkezésre álló halászati erőkifejtésre, a (2) bekezdéssel összhangban.

(4)   Az e cikk alkalmazására, különösen pedig az érintett halászati erőkifejtés meghatározására vonatkozó részletes szabályokat a 119. cikkben említett eljárással összhangban lehet elfogadni.

107. cikk

A közös halászati politika szabályainak be nem tartása miatt alkalmazott kvótacsökkentés

(1)   Ha bizonyítást nyer, hogy a többéves tervek hatálya alá tartozó állományokra vonatkozó szabályokat valamely tagállam nem tartja be, és ezzel súlyosan veszélyeztetheti ezen állományok védelmét, a Bizottság – az állományokban okozott károk figyelembevételével az arányosság elvét alkalmazva – a következő évben vagy években csökkentheti az állományok vagy állománycsoportok tekintetében az adott tagállam rendelkezésére álló éves kvótákat, forráselosztásokat vagy fogásrészeket.

(2)   A Bizottság az érintett tagállamot a megállapításairól írásban tájékoztatja, és a tagállamnak legfeljebb 15 munkanap határidőt ad annak igazolására, hogy a halászat biztonságosan folytatható.

(3)   Az (1) bekezdésben említett intézkedések csak akkor alkalmazandók, ha a Bizottság megkeresésére a tagállam a (2) bekezdésben megadott határidőn belül nem válaszol, vagy ha válasza nem tekinthető kielégítőnek vagy nyilvánvalóan arra utal, hogy a szükséges intézkedéseket nem hajtották végre.

(4)   Az e cikk alkalmazására, különösen pedig az érintett mennyiségek meghatározására vonatkozó részletes szabályokat a 119. cikkben említett eljárással összhangban kell elfogadni.

IV. FEJEZET

Rendkívüli intézkedések

108. cikk

Rendkívüli intézkedések

(1)   Ha – a Bizottság által végzett mintavétel eredményeit is beleértve – bizonyítást nyer, hogy valamely tagállam vagy tagállamok halászati tevékenysége és/vagy az általa hozott intézkedések aláássák a többéves tervek keretében elfogadott védelmi és gazdálkodási intézkedéseket vagy veszélyeztetik a tengeri ökoszisztémát, és ez azonnali intézkedést kíván, a Bizottság bármely tagállam indokolással ellátott megkeresésére vagy a saját kezdeményezésére jogosult olyan rendkívüli intézkedések meghozataláról dönteni, amelyek legfeljebb hat hónapig maradnak hatályban. A Bizottság új határozatot hozhat a rendkívüli intézkedések időbeli hatályának legfeljebb hat hónappal történő meghosszabbítására.

(2)   Az (1) bekezdésében előírt rendkívüli intézkedéseknek arányosnak kell lenniük a fenyegető veszéllyel, és többek között a következőkre kell kiterjedniük:

a)

az érintett tagállamok lobogója alatt közlekedő hajók halászati tevékenységének felfüggesztése;

b)

halászati tilalom;

c)

a közösségi piaci szereplők számára az érintett tagállamok lobogója alatt közlekedő hajók által fogott hal vagy halászati termékek kirakodásának, hizlalás vagy tenyésztés céljából ketreces tartásának vagy átrakásának megtiltása;

d)

az érintett tagállamok lobogója alatt közlekedő hajók által fogott hal vagy halászati termékek forgalomba hozatalának vagy egyéb kereskedelmi célú felhasználásának megtiltása;

e)

az érintett tagállamok joghatósága alatt álló vizeken folytatott haltenyésztés céljából élő hal átadásának megtiltása;

f)

az érintett tagállam lobogója alatt közlekedő hajók által fogott élő halak egy másik tagállam joghatósága alá tartozó vizeken folytatott haltenyésztés céljából történő átvételének megtiltása;

g)

az érintett tagállam lobogója alatt közlekedő hajók számára egy másik tagállam joghatósága alá tartozó vizeken való halászat megtiltása;

h)

a tagállamok által megadott halászati adatok megfelelő módosítása.

(3)   A tagállamok a Bizottságnak és az érintett tagállamoknak egyidejűleg benyújtják az (1) bekezdésben említett kérelmüket. A többi tagállam a kézhezvételtől számított öt munkanapon belül nyújthatja be észrevételeit a Bizottsághoz. A Bizottság a kérelem kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül határozatot hoz.

(4)   A rendkívüli intézkedésnek azonnali hatályúnak kell lennie. Az intézkedésről értesíteni kell az érintett tagállamokat, és azt közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(5)   Az érintett tagállamok az értesítés kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül a Tanács elé terjeszthetik a bizottsági határozatot.

(6)   A Tanács – minősített többséggel – az előterjesztés kézhezvételétől számított egy hónapon belül eltérő döntést hozhat.

XII. CÍM

ADATOK ÉS INFORMÁCIÓK

I. FEJEZET

Az adatok elemzése és átvilágítása

109. cikk

Az adatok elemzésére vonatkozó általános elvek

(1)   A tagállamok legkésőbb 2013. december 31-ig az e rendelettel összhangban rögzített adatok ellenőrzése céljából számítógépes adatbázist, továbbá egy ellenőrző rendszert hoznak létre.

(2)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az e rendelettel összhangban rögzített valamennyi adat pontos és hiánytalan, valamint hogy azokat a közös halászati politika keretében megállapított határidőkön belül nyújtsák be. Különösen:

a)

a tagállamok automatizált számítógépes algoritmusok és mechanizmusok alapján elvégzik a következő adatok keresztellenőrzését, elemzését és ellenőrzését:

i.

a hajómegfigyelési rendszer adatai;

ii.

a halászati tevékenységekre vonatkozó adatok, különösen a halászati napló, a kirakodási nyilatkozat, az átrakási nyilatkozat és az előzetes értesítés;

iii.

az átvételi nyilatkozatokban, a fuvarokmányokban és az értékesítési bizonylatokban szereplő adatok;

iv.

a halászati jogosítványokban és a halászati engedélyekben szereplő adatok;

v.

a vizsgálati jelentésekből származó adatok;

vi.

a motorteljesítménnyel kapcsolatos adatok;

b)

adott esetben az alábbi adatok keresztellenőrzését, elemzését és ellenőrzését is el kell végezni:

i.

a hajófelderítési rendszerben szereplő adatok;

ii.

az észlelésekre vonatkozó adatok;

iii.

a nemzetközi halászati megállapodásokra vonatkozó adatok;

iv.

a halászati területekre való belépésre és az onnan való kilépésre vonatkozó adatok, az olyan tengeri területekre való belépésre és az onnan való kilépésre vonatkozó adatok, amelyeknek a vizeihez és erőforrásaihoz való hozzáférésre egyedi szabályok vonatkoznak, valamint a regionális halászati gazdálkodási szervezetek és hasonló szervezetek szabályozási területére, továbbá harmadik országok vizeire való belépésre és az onnan való kilépésre vonatkozó adatok;

v.

az automatikus azonosító rendszer adatai.

(3)   Az ellenőrző rendszer lehetővé teszi az adatokat érintő ellentmondások, tévedések és hiányzó információk azonnali megállapítását.

(4)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az adatbázis egyértelműen jelezze az adatellenőrző rendszer által feltárt, adatokat érintő ellentmondásokat. Az adatbázis továbbá feltünteti valamennyi kijavított adatot és a helyesbítés okát.

(5)   Ha az adatok között ellentmondást fedeznek fel, az érintett tagállam elvégzi a szükséges vizsgálatokat, ha pedig alapos a gyanú, hogy jogsértést követtek el, megteszi a szükséges lépéseket.

(6)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az adatbeérkezés, az adatbevitel és az adatellenőrzés időpontjai, valamint az észlelt ellentmondások nyomon követését jelző időpontok egyértelműen látszódjanak az adatbázisban.

(7)   Ha a (2) bekezdésben említett adatokat nem elektronikus úton küldik el, a tagállamok gondoskodnak arról, hogy azokat manuálisan haladéktalanul bevigyék az adatbázisba.

(8)   A tagállamok a (2) bekezdés a) és b) pontjában felsorolt adatokat felölelő ellenőrző rendszer megvalósítására és az ellentmondások nyomon követésére nemzeti tervet dolgoznak ki. A terv lehetővé teszi, hogy a tagállamok az ellenőrzés, a keresztellenőrzés, majd azt követően az ellentmondások nyomon követése tekintetében kockázatértékelésen alapuló prioritásokat határozzanak meg. A tervet jóváhagyás céljából a Bizottsághoz kell benyújtani 2011. december 31-ig. A Bizottság a terveket 2012. július 1-je előtt hagyja jóvá, lehetőséget biztosítva a tagállamok számára arra, hogy kiigazításokat tegyenek. A terv módosításait jóváhagyás céljából évente szintén a Bizottsághoz kell benyújtani.

(9)   Ha a Bizottság a saját vizsgálatainak eredményeként a tagállam adatbázisába bevitt adatokban ellentmondásokat állapított meg – és miután ezt bizonyítékokkal is alátámasztotta, valamint miután erről konzultációt folytatott a tagállammal –, kérheti a tagállamtól az ellentmondás okainak kivizsgálását és szükség esetén az adatok helyesbítését.

(10)   Az e rendeletben említett, tagállamok által létrehozott adatbázisokat és az általuk gyűjtött adatokat a nemzeti jog értelmében meghatározott feltételek alapján hitelesnek kell tekinteni.

110. cikk

Az adatokhoz való hozzáférés

(1)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a Bizottság vagy az általa kijelölt szerv bármikor, előzetes értesítés nélkül távolról hozzáférhessen a 115. cikkben említett valamennyi adathoz. A Bizottság ezenfelül lehetőséget kap, hogy manuálisan vagy automatikusan bármely időszakra vagy bármilyen mennyiségű halászhajóra vonatkozóan letöltse ezeket az adatokat.

(2)   A tagállamok a Bizottság vagy az általa kijelölt szerv által kiadott elektronikus tanúsítvány alapján hozzáférést biztosítanak a Bizottság tisztviselői számára.

A hozzáférést a tagállami honlapok 115. cikkben említett biztonságos részén keresztül kell biztosítani.

(3)   Az (1) és (2) bekezdés sérelme nélkül a tagállamok a Bizottsággal vagy az általa kijelölt szervvel 2012. június 30-ig kísérleti projekt(ek)et végezhetnek az e rendeletnek megfelelően rögzített és érvényesített, halászati lehetőségekre vonatkozó tagállami adatokhoz történő valós idejű távoli hozzáférés biztosítását illetően. Amennyiben a Bizottság és az érintett tagállam egyaránt elégedett a kísérleti projekt eredményével, és amíg a távoli hozzáférés a megállapodásnak megfelelően működik, az érintett tagállam nem köteles jelentést tenni a halászati lehetőségekről a 33. cikk (2) és (8) bekezdésében foglaltak szerint. Az adathozzáférés formáját és az azzal kapcsolatos eljárásokat meg kell vizsgálni és tesztelni kell. Amennyiben a tagállamoknak szándékában áll kísérleti projekt(ek)et végezni, erről 2012. január 1-jét megelőzően tájékoztatják a Bizottságot. 2013. január 1-jével kezdődően a Tanács határozhat a Bizottság részére történő tagállami adatközlés eltérő módjáról és gyakoriságáról.

111. cikk

Adatcsere

(1)   A lobogó szerinti tagállamok biztosítják a releváns információk közvetlen elektronikus cseréjét a többi tagállammal, valamint adott esetben a Bizottsággal vagy az általa kijelölt szervvel, különösen az alábbiak tekintetében:

a)

a hajómegfigyelési rendszer adatai, ha hajóik egy másik tagállam vizein tartózkodnak;

b)

a halászati naplóban szereplő információk, ha hajóik egy másik tagállam vizein folytatnak halászatot;

c)

a kirakodási nyilatkozatok és az átrakási nyilatkozatok, ha e műveletekre egy másik tagállam kikötőjében kerül sor;

d)

előzetes értesítés, ha a rendeltetési kikötő egy másik tagállamban található.

(2)   A parti tagállamok biztosítják a releváns információk közvetlen elektronikus cseréjét a többi tagállammal, valamint adott esetben a Bizottsággal vagy az általa kijelölt szervvel, különösen az alábbiak továbbítása révén:

a)

az értékesítési bizonylatokkal kapcsolatos információk a lobogó szerinti tagállam számára, ha az első értékesítést egy másik tagállam halászhajója végzi;

b)

az átvételi nyilatkozatokkal kapcsolatos információk, ha a hal raktározása a lobogó szerinti tagállamtól vagy a kirakodás szerinti tagállamtól eltérő tagállamban történik;

c)

az értékesítési bizonylatokkal és az átvételi nyilatkozatokkal kapcsolatos információk a kirakodás szerinti tagállam számára.

(3)   Az e fejezet alkalmazására és különösen a minőség és az adatszolgáltatási határidők betartásának ellenőrzésére, az adatok keresztellenőrzésére, elemzésére és ellenőrzésére, valamint az adatletöltés és -csere egységes formájának megállapítására vonatkozó részletes szabályokat a 119. cikkben említett eljárással összhangban kell elfogadni.

II. FEJEZET

Bizalmas adatkezelés

112. cikk

A személyes adatok védelme

(1)   Ez a rendelet nem sérti és semmilyen módon nem érinti az egyének számára a személyes adatok feldolgozása tekintetében a közösségi és a nemzeti jog által garantált védelmi szintet és különösen nem módosítja a tagállamoknak a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos, a 95/46/EK irányelv szerinti kötelezettségeit, sem a közösségi intézményeknek és szerveknek a 45/2001/EK rendelet szerinti, a személyes adatok feladataik ellátása során történő feldolgozásával kapcsolatos kötelezettségeit.

(2)   Az érintett személyek jogaikat a nemzeti rendszerek által feldolgozott nyilvántartási adataik vonatkozásában a személyes adataikat tároló tagállam jogával – és különösen a 95/46/EK irányelvet végrehajtó rendelkezésekkel – összhangban, a közösségi rendszerek által feldolgozott nyilvántartási adataik vonatkozásában pedig a 45/2001/EK rendelettel összhangban gyakorolhatják.

113. cikk

Bizalmas adatkezelés, szakmai és üzleti titoktartás

(1)   A tagállamok és a Bizottság minden szükséges lépést megtesznek annak biztosítására, hogy az e rendelet keretében gyűjtött és kapott adatokat a szakmai és üzleti adatok védelmére alkalmazandó szabályoknak megfelelően kezeljék.

(2)   Hacsak az adatközlő tagállam kifejezett hozzájárulását nem adja, a tagállamok és a Bizottság között kicserélt adatok nem adhatók át más személyeknek, csak a tagállamok vagy a közösségi intézmények olyan személyeinek, akiknek a beosztása megköveteli, hogy hozzáférjenek ezekhez az adatokhoz.

(3)   Az (1) bekezdésben említett adatok csak az e rendeletben előírt célra használhatók fel, hacsak az adatokat szolgáltató hatóságok kifejezetten nem járulnak hozzá a más célra való felhasználáshoz, és azzal a feltétellel, hogy az adatokat fogadó hatóság tagállamában hatályban lévő rendelkezések nem tiltják az ilyen jellegű felhasználást.

(4)   Az e rendelet keretében az illetékes hatóságoknál, bíróságokon, egyéb hatóságoknál és a Bizottságnál vagy az általa kijelölt szervnél dolgozó személyekkel olyan adatot közölni, amelynek nyilvánosságra hozatala alááshatja:

a)

a személyes adatok védelmére vonatkozó közösségi jogszabályokkal összhangban a magánélet védelmét és az egyének sérthetetlenségét;

b)

valamely természetes vagy jogi személy üzleti érdekeit, ideértve a szellemi tulajdont is;

c)

a bírósági eljárásokat és a jogi tanácsadást; vagy

d)

az ellenőrzések vagy vizsgálatok hatályát,

csak a bizalmas adatkezelésre vonatkozó szabályok függvényében megengedett. Az információ nyilvánosságra hozatala mindig megengedett, amennyiben az a közös halászati politika szabályai megsértésének megszüntetéséhez vagy megtiltásához szükséges.

(5)   Az (1) bekezdés szerinti adatok a fogadó tagállam nemzeti jogszabályai és a közösségi intézményekre alkalmazandó megfelelő rendelkezések által a hasonló adatok számára biztosítottal azonos védelmet élveznek.

(6)   E cikket nem lehet akként értelmezni, hogy az akadályozza az e rendelet alapján megszerzett adatoknak olyan jogi eljárások során való felhasználását, amelyeket a közös halászati politika szabályai tiszteletben tartásának elmulasztása miatt indítottak. Az adatot továbbító tagállam illetékes hatóságait tájékoztatják az összes olyan esetről, ahol azokat az adatokat erre a célra felhasználták.

(7)   Ez a cikk nem érinti a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmények alapján vállalt kötelezettségek teljesítését.

III. FEJEZET

Hivatalos honlapok

114. cikk

Hivatalos honlapok

(1)   E rendelet céljából 2012. január 1. előtt minden tagállam létrehoz egy interneten elérhető hivatalos honlapot, amely tartalmazza a 115. és 116. cikkben felsorolt információkat. A tagállamok a Bizottsággal közlik hivatalos honlapjuk internetcímét. A tagállamok között, illetve a tagállamok, a Közösségi Halászati Ellenőrző Hivatal és a Bizottság között folyó átlátható kommunikáció biztosítása érdekében a Bizottság közös előírások és eljárások kidolgozásáról határozhat, beleértve olyan információk rendszeres küldését is, amelyek a halászati lehetőségek viszonylatában bemutatják a nyilvántartott halászati tevékenységek pillanatnyi alakulását.

(2)   Minden tagállam hivatalos honlapja egy nyilvánosan hozzáférhető és egy biztonságos részből áll. A honlapon e rendelettel összhangban minden tagállam létrehozza, karbantartja és aktualizálja az ellenőrzés céljából szükséges adatokat.

115. cikk

A honlap nyilvánosan hozzáférhető része

(1) A tagállamok a honlapjuk nyilvánosan hozzáférhető részén haladéktalanul közzéteszik az alábbi információkat vagy a közvetlenül azokra mutató hivatkozásokat:

a)

a halászati jogosítványok és a 7. cikkben említett halászati engedélyek kiállításáért felelős, illetékes hatóságok neve és címe;

b)

a 20. cikkben említett átrakás céljából kijelölt kikötők listája, amely feltünteti a nyitvatartási időt;

c)

a többéves tervek hatálybalépése után egy hónappal, a Bizottság jóváhagyását követően a 43. cikkben említett kijelölt kikötők listája a nyitvatartási időkkel együtt, azt követően harminc napon belül pedig az egyes kirakodások tekintetében a többéves tervek hatálya alá tartozó fajok mennyiségének nyilvántartásával és jelentésével kapcsolatos feltételek;

d)

az azonnali hatályú tilalmat elrendelő határozat, amely egyértelműen meghatározza az érintett halászterületek földrajzi kiterjedését, a tilalom időtartamát és a tilalom ideje alatt az érintett területen a halászatra irányadó feltételeket a 53. cikk (2) bekezdésében foglaltak szerint;

e)

a kapcsolattartó pontok adatai a 14., 17., 20., 23., 62., 66. és 68. cikkben említett halászati naplók, előzetes értesítések, átrakási nyilatkozatok, kirakodási nyilatkozatok, értékesítési bizonylatok, átvételi nyilatkozatok és fuvarokmányok továbbítása vagy benyújtása tekintetében;

f)

az 54. cikkben említett azonnali hatályú ideiglenes halászati tilalmak területi hatályát jelölő koordinátákat tartalmazó térkép, amely feltünteti a tilalom időtartamát és a tilalom ideje alatt a területen történő halászatra irányadó feltételeket;

g)

a 35. cikk alapján a halászat tilalmára vonatkozó határozat és minden szükséges részlet.

116. cikk

A honlap biztonságos része

(1)   A honlap biztonságos részén minden tagállam létrehozza, karbantartja és aktualizálja az alábbi listákhoz és adatbázisokhoz való hozzáférést:

a)

a 74. cikkben említett vizsgálatokért felelős tisztviselők listája;

b)

a 78. cikkben említett, a tisztviselők által készített vizsgálati és felügyeleti jelentéseket kezelő elektronikus adatbázis;

c)

a halászati felügyelő központ által a 9. cikkben említett hajómegfigyelési rendszerben rögzített számítógépes állományok;

d)

az e rendelettel összhangban kiállított és kezelt összes halászati jogosítvány és halászati engedély listáját tartalmazó elektronikus adatbázis, amelyben egyértelműen fel vannak tüntetve a meghatározott feltételek és a felfüggesztésekre és visszavonásokra vonatkozó információk;

e)

a 26. cikk (6) bekezdésében említett 24 órás folyamatos időszak mérésének módja;

f)

a 33. cikkben említett halászati lehetőségekre vonatkozó valamennyi lényeges adatot tartalmazó elektronikus adatbázis;

g)

a 46. cikkben említett nemzeti ellenőrzési cselekvési programok;

h)

az adatok teljességi és minőségi ellenőrzése céljából a 109. cikkben említett elektronikus adatbázis.

(2)   Minden tagállam biztosítja:

a)

az e cikkben említett valamennyi adathoz biztonságos internetkapcsolaton keresztül való távoli hozzáférést a Bizottság vagy az általa kijelölt szerv számára, a hét minden napján 24 órában;

b)

a releváns információk közvetlen elektronikus cseréjét a többi tagállammal, valamint a Bizottsággal vagy az általa kijelölt szervvel.

(3)   A tagállamok a Bizottság vagy az általa kijelölt szerv által kiadott elektronikus tanúsítvány alapján hozzáférést biztosítanak a Bizottság tisztviselői számára.

(4)   A honlap biztonságos részén található adatokhoz csak az érintett tagállam vagy a Bizottság vagy az általa kijelölt szerv által arra felhatalmazott felhasználók férhetnek hozzá. Az e személyek számára hozzáférhető adatok a közös halászati politika szabályainak betartatásával kapcsolatos feladataik vagy munkájuk elvégzéséhez szükséges adatokra korlátozódnak, és az ilyen adatok bizalmas felhasználására irányadó szabályok kötelezőek rájuk nézve.

(5)   A honlap biztonságos részén szereplő adatokat mindig csak az e rendelet célja szerint szükséges ideig, de legalább az azt követő évtől számított három naptári évig kell tárolni, amelyben az információt rögzítették. Az e rendelettel összhangban, történelmi, statisztikai vagy tudományos célból kicserélendő személyes adatokat anonim módon kell kicserélni, vagy ha ez nem lehetséges, az érintettek személyazonosságát titkosítani kell.

(6)   Az e fejezet alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat a 119. cikkben említett eljárással összhangban kell elfogadni.

XIII. CÍM

VÉGREHAJTÁS

117. cikk

Igazgatási együttműködés

(1)   A tagállamoknak az e rendelet végrehajtásáért felelős hatóságai e rendelet betartásának biztosítása érdekében együttműködnek egymással, a harmadik országok illetékes hatóságaival, a Bizottsággal és az általa kijelölt szervvel.

(2)   Az (1) bekezdésben említett cél érdekében létrehoznak egy kölcsönös segítségnyújtási rendszert, amely rendelkezik az előzetes megkeresés és a szabad elhatározás alapján történő információcsere szabályairól.

(3)   A halászati tevékenységek helye szerinti tagállam a vonatkozó adatokat a halászhajó lobogója szerinti tagállamnak történő továbbításukkal egyidejűleg a Bizottság kérésére a Bizottságnak is elküldi elektronikus úton.

(4)   Az e cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat a 119. cikkben említett eljárással összhangban kell elfogadni.

118. cikk

Jelentéstételi kötelezettség

(1)   A tagállamok ötévente jelentést nyújtanak be a Bizottsághoz e rendelet alkalmazásával kapcsolatban.

(2)   A tagállamok által benyújtott jelentések és a saját észrevételei alapján a Bizottság ötévente jelentést készít, amelyet benyújt az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz.

(3)   A Bizottság az e rendelet hatálybalépésétől számított öt év elteltével elvégzi az e rendelet által a közös halászati politikára gyakorolt hatás értékelését.

(4)   A tagállamok jelentést nyújtanak be a Bizottsághoz, amelyben kifejtik, hogy az alapadatokról szóló jelentés elkészítésénél milyen szabályokat alkalmaztak.

(5)   Az e cikk végrehajtásának keretében a tagállamok által benyújtandó jelentések tartalmára és formájára vonatkozó részletes szabályokat a 119. cikkben említett eljárással összhangban kell elfogadni.

119. cikk

Bizottsági eljárás

(1)   A Bizottságot a 2371/2002/EK rendelet 30. cikke alapján létrehozott bizottság segíti.

(2)   Az e cikkre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében meghatározott határidő egy hónap.

XIV. CÍM

MÓDOSÍTÁS ÉS HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉS

120. cikk

A 768/2005/EK rendelet módosítása

A 768/2005/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 3. cikk a következő ponttal egészül ki:

„i)

elősegíti a közös halászati politika ellenőrző rendszerének egységes végrehajtását, ami különösen az alábbiakat foglalja magában:

az egyedi ellenőrzési és vizsgálati programok, a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan (»IUU«) halászat ellenőrzésére irányuló programok és a nemzetközi ellenőrzési és vizsgálati programok végrehajtása érdekében a tagállamok által folytatott ellenőrzési tevékenységek operatív koordinációjának megszervezése,

a Hivatal feladatainak a 17a. cikkel összhangban történő ellátásához szükséges vizsgálatok.”

2.

Az 5. cikkben:

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A Hivatal által végzett operatív koordináció a közös halászati politika hatálya alá tartozó valamennyi tevékenység ellenőrzésére kiterjed.”;

b)

a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3)   A Hivatal a tagállamok fokozottabb operatív koordinációjának céljából az érintett tagállamokkal együtt operatív terveket dolgozhat ki, és koordinálhatja azok végrehajtását.”

3.

A 7. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„7. cikk

Segítségnyújtás a Bizottság és a tagállamok számára

A Hivatal segítséget nyújt a Bizottságnak és a tagállamoknak azzal a céllal, hogy – az IUU halászat elleni küzdelmet is beleértve – biztosítsa a közös halászati politika szabályai alapján és a harmadik országokhoz fűződő kapcsolatokból rájuk háruló kötelezettségek magas színvonalú, egységes és hatékony teljesítését. A Hivatal különösen:

a)

létrehoz és kidolgoz egy alaptantervet a tagállamok halászati felügyelőségei oktatóinak képzéséhez, és további képzési kurzusokat és szemináriumokat biztosít az említett tisztviselők és az ellenőrzési és vizsgálati tevékenységben részt vevő egyéb személyzet számára;

b)

létrehoz és kidolgoz egy alaptantervet a közösségi ellenőrök első küldetés előtti képzéséhez, és e tisztviselők számára rendszeresen biztosít további, aktualizált képzési kurzusokat és szemináriumokat;

c)

a tagállamok megkeresésére elvégzi a tagállamok ellenőrzési és vizsgálati tevékenységeihez kapcsolódó eszközök és szolgáltatások együttes beszerzését, továbbá a közös kísérleti projektek tagállamok általi végrehajtásának előkészítését és koordinálását;

d)

közös működési eljárásokat alakít ki a két vagy több tagállam által végzett közös ellenőrzési és vizsgálati tevékenységekre vonatkozóan;

e)

kritériumokat dolgoz ki az ellenőrzési és felügyeleti eszközöknek a tagállamok, illetve a tagállamok és harmadik országok közötti cseréje tekintetében, illetve az ilyen eszközök tagállamok általi biztosítására vonatkozóan;

f)

a halászati adatok alapján a fogásokra, a kirakodásokra és a halászati erőkifejtésre, illetve a be nem jelentett kirakodásokra vonatkozóan kockázatelemzést végez, többek között a fogásokra és a behozatalra vonatkozó adatoknak a kivitelre és a nemzeti fogyasztásra vonatkozó adatokkal való összehasonlítása révén;

g)

a Bizottság vagy a tagállamok megkeresésére közös vizsgálati módszereket és eljárásokat dolgoz ki;

h)

kérésre segíti a tagállamokat abban, hogy megfeleljenek saját közösségi és nemzetközi kötelezettségeiknek, beleértve a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelmet, valamint a regionális halászati gazdálkodási szervezetek keretében fennálló kötelezettségeket;

i)

hatáskörén belül ösztönzi és koordinálja az egységes kockázatkezelési módszerek kidolgozását;

j)

koordinálja és ösztönzi a tagállamok közötti együttműködést és a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendeletben (26) meghatározott mintavételi tervek kidolgozására vonatkozó közös előírásokat.

4.

A 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„8. cikk

A Közösség ellenőrzési és felügyeleti kötelezettségeinek végrehajtása

(1)   A Hivatal a Bizottság kérésére nemzetközi ellenőrzési és vizsgálati programok alapján összehangolja a tagállamok ellenőrzési és felügyeleti tevékenységeit közös alkalmazási tervek kidolgozásával.

(2)   A Hivatal megvásárolhatja, kölcsönözheti vagy bérelheti az (1) bekezdésben említett közös alkalmazási tervek végrehajtásához szükséges eszközöket.”

5.

A 9. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„9. cikk

Az egyedi ellenőrzési és felügyeleti programok végrehajtása

(1)   A Hivatal közös alkalmazási tervek segítségével összehangolja az 1224/2009/EK rendelet 95. cikkével összhangban létrehozott egyedi ellenőrzési és felügyeleti programok végrehajtását.

(2)   A Hivatal megvásárolhatja, kölcsönözheti vagy bérelheti az (1) bekezdésben említett közös alkalmazási tervek végrehajtásához szükséges eszközöket.”

6.

A rendelet a III. fejezet után a következő fejezettel egészül ki:

„IIIa. FEJEZET

A HIVATAL HATÁSKÖRE

17a. cikk

A Hivatal tisztviselőinek közösségi ellenőrként való kijelölése

A Hivatal tisztviselőit az 1224 /2009/EK rendelet 79. cikkével összhangban nemzetközi vizeken közösségi ellenőrnek lehet kijelölni.

17b. cikk

A Hivatal intézkedései

A Hivatal adott esetben:

a)

összehangolt vizsgálati előírásokra vonatkozó útmutatókat ad ki;

b)

iránymutatásokat dolgoz ki, amelyek a közös halászati politika ellenőrzése terén bemutatják a legjobb gyakorlatokat – beleértve az ellenőrzést végző tisztviselők képzését – és azokat rendszeresen frissíti;

c)

a Bizottságnak megadja a feladatainak elvégzéséhez szükséges technikai és igazgatási támogatást.

17c. cikk

Együttműködés

(1)   A tagállamok és a Bizottság együttműködnek a Hivatallal és segítik a Hivatalt feladatainak teljesítésében.

(2)   Az egyes tagállamok eltérő jogrendszerére kellő tekintettel, a közösségi jogszabályokkal összhangban és a tagállamok legjobb gyakorlatait és az elfogadott nemzetközi előírásokat figyelembe véve a Hivatal elősegíti a tagállamok közötti, illetve a tagállamok és a Bizottság közötti együttműködést az összehangolt ellenőrzési előírások kidolgozása terén.

17d. cikk

Válságstáb

(1)   A Hivatalt azonnal értesíteni kell, ha a Bizottság a saját kezdeményezésére vagy legalább két tagállam megkeresésére megállapítja, hogy a közös halászati politikát közvetlenül, közvetve vagy potenciálisan súlyos kockázat fenyegeti, amelyet a meglévő eszközökkel nem lehet megelőzni, felszámolni vagy csökkenteni, illetve megfelelő módon kezelni.

(2)   A Bizottság értesítése vagy a saját kezdeményezése alapján eljáró Hivatal haladéktalanul válságstábot hoz létre, és erről tájékoztatja a Bizottságot.

17e. cikk

A válságstáb feladatai

(1)   A Hivatal által létrehozott válságstáb felelős azért, hogy az összes vonatkozó információt begyűjtse és értékelje, továbbá meghatározza, hogy a közös halászati politikát fenyegető kockázat minél hatékonyabb és gyorsabb megelőzéséhez, felszámolásához vagy csökkentéséhez milyen lehetőségek állnak rendelkezésre.

(2)   A válságstáb igénybe veheti más hatóság vagy személy segítségét, ha annak szakértelmét a szükséghelyzetre adandó hatékony válaszlépés érdekében szükségesnek ítéli.

(3)   A Hivatal a szükséghelyzetre adandó megfelelő és kellő időben történő válaszlépés érdekében elvégzi a szükséges koordinációt.

(4)   A válságstáb adott esetben folyamatosan tájékoztatja a nyilvánosságot a kockázatokról és a foganatosított intézkedésekről.

17f. cikk

Többéves munkaprogram

(1)   A többéves munkaprogram egy ötéves időszakra vonatkozóan intézkedésenként megállapítja a Hivatal átfogó célkitűzéseit, megbízatását, feladatait, teljesítménymutatóit és prioritásait. Tartalmazza az adott ötéves időszakra vonatkozó célkitűzések eléréséhez szükséges személyzetpolitikai terv és a várhatóan szükséges költségvetési előirányzatok ismertetését.

(2)   A többéves munkaprogramot a Bizottság által kidolgozott tevékenységalapú irányítási rendszer és módszertan szerint kell előterjeszteni. A munkaprogramot az igazgatási tanácsnak kell elfogadnia.

(3)   A 23. cikk (2) bekezdésének c) pontja szerinti munkaprogram a többéves munkaprogramra vonatkozik. Egyértelműen fel kell tüntetni benne, hogy az előző évhez képest hol vannak kiegészítések, változtatások vagy törlések, és milyen előrelépés történt a többéves munkaprogram átfogó célkitűzéseinek és prioritásainak elérésében.

17g. cikk

Tengerészeti együttműködés

A Hivatal hozzájárul az EU integrált tengerpolitikájának végrehajtásához és különösen az igazgatási tanács jóváhagyását követően igazgatási megállapodásokat köt más szervekkel az e rendelet által érintett ügyekben. Az ügyvezető igazgató erről már a tárgyalások korai szakaszában tájékoztatja a Bizottságot és a tagállamokat.

17h. cikk

Részletes szabályok

Az e fejezet végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat a 2371/2002/EK rendelet 30. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

Ezek a szabályok érinthetik különösen a szükséghelyzetre adandó válaszlépésekre vonatkozó tervek elkészítését, a válságstáb felállítását és az alkalmazandó gyakorlati eljárásokat.”

121. cikk

Egyéb rendeletek módosítása

(1)   A 847/96/EK rendelet 5. cikkét el kell hagyni.

(2)   A 2371/2002/EK rendelet a következőképpen módosul:

a)

a 21. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„21. cikk

Közösségi ellenőrzési és végrehajtási rendszer

Ellenőrizni kell az 1. cikkben megállapított vizekhez és erőforrásokhoz való hozzáférést, valamint az 1. cikkben említett tevékenységek végzését, és biztosítani kell a közös halászati politika szabályainak betartását. Ennek érdekében közösségi rendszert kell létrehozni a közös halászati politika szabályainak ellenőrzésére, vizsgálatára és végrehajtására.”;

b)

a 22–28. cikket el kell hagyni.

(3)   Az északi szürketőkehal-állomány helyreállítására vonatkozó intézkedések megállapításáról szóló, 2004. április 21-i 811/2004/EK tanácsi rendelet (27) 7., 8., 10., 11., 12. és 13. cikkét el kell hagyni.

(4)   A grönlandi laposhalra vonatkozó helyreállítási tervnek az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet keretében történő létrehozásáról szóló, 2005. december 20-i 2115/2005/EK tanácsi rendelet (28) 7. cikkét el kell hagyni.

(5)   A Kantábriai-tenger és az Ibériai-félsziget nyugati részének déli szürketőkehal- és norvéghomár-állományának helyreállítását célzó intézkedésekről szóló, 2005. december 20-i 2166/2005/EK tanácsi rendelet (29) IV. fejezetét el kell hagyni.

(6)   A Biscay-öböl nyelvhalállományának fenntartható kiaknázására vonatkozó többéves terv létrehozásáról szóló, 2006. február 23-i 388/2006/EK tanácsi rendelet (30) IV. fejezetét el kell hagyni.

(7)   A La Manche csatorna nyugati része nyelvhalállományának fenntartható kiaknázására vonatkozó többéves terv létrehozásáról szóló, 2007. május 7-i 509/2007/EK tanácsi rendelet (31) IV. fejezetét el kell hagyni.

(8)   Az Északi-tengerben élő sima lepényhal és közönséges nyelvhal halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról szóló, 2007. június 11-i 676/2007/EK tanácsi rendelet (32) IV. fejezetét el kell hagyni.

(9)   A balti-tengeri tőkehalállományokra és az ezen állományok halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról szóló, 2007. szeptember 18-i 1098/2007/EK tanácsi rendelet (33) 10. cikke (3) és (4) bekezdését, 11. cikke (2) és (3) bekezdését, 12., 13., 15. cikkét, 18. cikke (2) és (3) bekezdését, 19. és 20. cikkét, 22. cikke második bekezdését, valamint 23., 24. és 25. cikkét el kell hagyni.

(10)   A Skóciától nyugatra fekvő területen élő heringállományra és az állomány halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról szóló, 2008. december 18-i 1300/2008/EK tanácsi rendelet (34) 5. és 6. cikkét el kell hagyni.

(11)   A tőkehalállományokra és az ezen állományok halászatára vonatkozó hosszú távú terv létrehozásáról szóló, 2008. december 18-i 1342/2008/EK tanácsi rendelet (35) 18., 19., 20., 21., 22., 23., 24., 26., 27., 28. és 29. cikkét el kell hagyni.

122. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1)   A 2847/93/EGK rendelet hatályát veszti, kivéve annak 6., 8. és 11. cikkét, amelyek az e rendelet 14., 21. és 23. cikk végrehajtására vonatkozó szabályok hatálybalépésének napján vesztik hatályukat, továbbá 5. cikkét, 9. cikke (5) bekezdését, 13., 21. és 34. cikkét, amelyek 2011. január 1-jével vesztik hatályukat.

(2)   Az 1627/94/EK rendelet e rendelet 7. cikke végrehajtására vonatkozó szabályok hatálybalépésének napján hatályát veszti.

(3)   Az 1966/2006/EK rendelet 2011. január 1-jével hatályát veszti.

123. cikk

Hivatkozások

A hatályon kívül helyezett rendeletekre és a 121. cikkel összhangban elhagyott rendelkezésekre való hivatkozásokat az e rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni, a II. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban.

XV. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

124. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2010. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ugyanakkor

a)

a 33. cikk (6) és (9) bekezdését, a 37., 43., 58., 60., 61., 63., 67., 68., 73., 78. és 84. cikket, a 90. cikk (2), (3) és (4) bekezdését, a 93. és 117. cikket, valamint a 121. cikk (3)–(11) bekezdését 2011. január 1-jétől kell alkalmazni;

b)

a 6., 7., 14., 21. és 23. cikket a végrehajtásukra vonatkozó szabályok hatálybalépésének napjától kell alkalmazni;

c)

a 92. cikket a végrehajtására vonatkozó szabályok hatálybalépését követő hat hónappal kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. november 20-án.

a Tanács részéről

az elnök

E. ERLANDSSON


(1)  2009. április 22-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé.)

(2)  2009. május 15-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé.)

(3)  HL C 211., 2009.9.4., 73. o.

(4)  HL C 151., 2009.7.3., 11. o.

(5)  HL L 358., 2002.12.31., 59. o.

(6)  HL L 261., 1993.10.20., 1. o.

(7)  HL L 286., 2008.10.29., 1. o.

(8)  HL L 286., 2008.10.29., 33. o.

(9)  HL L 208., 2002.8.5., 10. o.

(10)  HL L 102., 2004.4.7., 9. o.

(11)  HL L 204., 2003.8.13., 21. o.

(12)  HL L 365., 2004.12.10., 19. o.

(13)  HL L 31., 2002.2.1., 1. o.

(14)  HL L 278., 2001.10.23., 6. o.

(15)  HL L 289., 2000.11.16., 8. o.

(16)  HL L 223., 2006.8.15., 1. o.

(17)  HL L 160., 2006.6.14., 1. o.

(18)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

(19)  HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

(20)  HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

(21)  HL L 171., 1994.7.6., 7. o.

(22)  HL L 408., 2006.12.30., 1. o.

(23)  HL L 128., 2005.5.21., 1. o.

(24)  HL L 60., 2008.3.5., 1. o.

(25)  HL L 347., 2006.12.11., 1. o.

(26)  HL L 343., 2009.12.22., 1. o.

(27)  HL L 150., 2004.4.30., 1. o.

(28)  HL L 340., 2005.12.23., 3. o.

(29)  HL L 345., 2005.12.28., 5. o.

(30)  HL L 65., 2006.3.7., 1. o.

(31)  HL L 122., 2007.5.11., 7. o.

(32)  HL L 157., 2007.6.19., 1. o.

(33)  HL L 248., 2007.9.22., 1. o.

(34)  HL L 344., 2008.12.20., 6. o.

(35)  HL L 348., 2008.12.24., 20. o.


I. MELLÉKLET

A TÖBBÉVES TERVEKRE VONATKOZÓ KONKRÉT VIZSGÁLATI REFERENCIAÉRTÉKEK

Célkitűzés

1.   E melléklettel összhangban minden tagállam konkrét vizsgálati referenciaértékeket határoz meg.

Stratégia

2.   A halászati tevékenységek vizsgálatának és felügyeletének a feltételezhetően többéves tervek hatálya alá tartozó fajokat kifogó halászhajókra kell irányulnia. A vizsgálat és felügyelet hatékonyságának tesztelésére kiegészítő keresztellenőrzési mechanizmusként a többéves tervek hatálya alá tartozó fajok szállításának és forgalmazásának szúrópróbaszerű vizsgálatát kell alkalmazni.

Prioritások

3.   A különböző halászeszköztípusok különböző rangsorolási szintekbe tartoznak attól függően, hogy a flottákat milyen mértékben érintik a halászati lehetőségek korlátozásai. Emiatt minden tagállam egyedi prioritásokat határoz meg.

Célértékek

4.   A tagállamok legkésőbb az e rendelet hatálybalépésének időpontjától számított egy hónapon belül – az alábbiakban megállapított célértékek figyelembevételével – végrehajtják vizsgálati ütemterveiket.

A tagállamok meghatározzák és ismertetik az általuk alkalmazandó mintavételi stratégiát.

A Bizottság kérésre hozzáférhet a tagállam által alkalmazott mintavételi tervhez.

a)

A kikötői vizsgálatok szintje

Általánosságban azzal az egyszerű véletlenszerű mintavétellel biztosított pontossággal kell legalább azonos szintű pontosságot elérni, amely során a vizsgálatok az adott tagállamban a többéves tervek hatálya alá tartozó fajok összesen kirakodott tömegének 20 %-ára terjednek ki.

b)

A forgalmazás vizsgálatának szintje

A többéves tervek hatálya alá tartozó fajokból árverésen eladásra kínált mennyiség 5 %-ának vizsgálata.

c)

A tengeren végzett vizsgálat szintje

Rugalmas referenciaérték: az egyes területeken végzett halászati tevékenységek részletes elemzését követően kell meghatározni. A tengeren végzett vizsgálatok referenciaértékei a tengeren a gazdálkodási területeken eltöltött járőrnapok számára vonatkoznak, lehetőség szerint külön referenciaértékkel a meghatározott területeken történő járőrözéssel eltöltött napok vonatkozásában.

d)

A légi felügyelet szintje

Rugalmas referenciaérték: az egyes területeken végzett halászati tevékenységek részletes elemzését követően és a tagállam rendelkezésére álló, elérhető erőforrások figyelembevételével kell meghatározni.


II. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

2847/93/EGK rendelet

E rendelet

1. cikk, (1) bekezdés

1. és 2. cikk

1. cikk, (2) bekezdés

5. cikk, (3) bekezdés

1. cikk, (3) bekezdés

2. cikk

2. cikk

5. cikk

3. cikk

9. cikk

4. cikk, (1) bekezdés

5. cikk

4. cikk, (2) bekezdés

75. cikk

5. cikk, a) és b) pont

74. cikk

5. cikk, c) pont

8. cikk

6. cikk

14., 15., 16. cikk

7. cikk

17. és 18. cikk

8. cikk

23., 24. és 25. cikk

9. cikk, (1), (2), (3), (4), (4a), (5), (6), (7), (8) és (9) bekezdés

62., 63., 64., 65. és 68. cikk

9. cikk, (4b) és (5) bekezdés

66. és 67. cikk

11. cikk

20., 21. és 22. cikk

13. cikk

68. cikk

14. cikk

59. cikk

15. cikk, (1), (2) és (4) bekezdés

33. és 34. cikk

15. cikk, (3) bekezdés

36. cikk

16. cikk

117. cikk

17. cikk

5. cikk

19. cikk

112. és 113. cikk

IIA. cím

IV. cím, I. fejezet, 2. szakasz

20. cikk, (1) bekezdés

47. cikk

20. cikk, (2) bekezdés

49. cikk

21. cikk, (1) bekezdés

33. cikk

21. cikk, (2) bekezdés

35. cikk

21. cikk, (3) bekezdés

36. cikk

21. cikk, (4) bekezdés

37. cikk

21a. cikk

35. cikk

21b. cikk

34. cikk

21c. cikk

36. cikk

23. cikk

105. cikk

V. cím

IV. cím, II. fejezet és 109. cikk

28. cikk, (1) bekezdés

56. cikk

28. cikk, (2) bekezdés

57. és 70. cikk

28. cikk, (2a) bekezdés

56. cikk

29. cikk

96., 97., 98. és 99. cikk

30. cikk

102. cikk

31. cikk, (1), (2) bekezdés

89. és 90. cikk

31. cikk, (4) bekezdés

86. cikk

32. cikk, (1) bekezdés

85. cikk

32. cikk, (2) bekezdés

88. cikk

33. cikk

86. cikk

34. cikk

117. cikk

34a. cikk

117. cikk

34b. cikk

98. cikk

34c. cikk

95. cikk

35. cikk

118. cikk

36. cikk

119. cikk

37. cikk

112. és 113. cikk

38. cikk

3. cikk

39. cikk

122. cikk

40. cikk

124. cikk

1627/94/EK rendelet

E rendelet

Az egész rendelet

7. cikk

847/96/EK rendelet

E rendelet

5. cikk

106. cikk

2371/2002/EK rendelet

E rendelet

21. cikk

1. és 2. cikk

22. cikk, (1) bekezdés

6., 7., 8., 9., 14. és 75. cikk

22. cikk, (2) bekezdés

58., 59., 62., 68. és 75. cikk

23. cikk, (3) bekezdés

5. cikk, (3) és (5) bekezdés, 11. cikk

23. cikk, (4) bekezdés

105. és 106. cikk

24. cikk

5. cikk, VII. cím, 71. és 91. cikk

25. cikk

VII. cím, III. és IV. fejezet, 89. cikk

26. cikk, (1) bekezdés

96. cikk

26. cikk, (2) bekezdés

108. cikk

26. cikk, (4) bekezdés

36. cikk

27. cikk, (1) bekezdés

96–99. cikk

27. cikk, (2) bekezdés

101. és 102. cikk

28. cikk, (1) bekezdés

117. cikk

28. cikk, (3) bekezdés

80., 81. és 83. cikk

28. cikk, (4) bekezdés

79. cikk

28. cikk, (5) bekezdés

74. cikk

811/2004/EK rendelet

E rendelet

7. cikk

14. cikk, (2) bekezdés

8. cikk

17. cikk

10. cikk

14. cikk, (3) bekezdés

11. cikk

44. cikk

12. cikk

60. cikk, (6)

2166/2005/EK rendelet

E rendelet

9. cikk

14. cikk, (3) bekezdés

10. cikk

60. cikk, (1) bekezdés

12. cikk

44. cikk

13. cikk

60. cikk, (6) bekezdés

2115/2005/EK rendelet

E rendelet

7. cikk

14. cikk, (3) bekezdés

388/2006/EK rendelet

E rendelet

7. cikk

14. cikk, (3) bekezdés

8. cikk

60. cikk, (1) bekezdés

10. cikk

44. cikk

11. cikk

60. cikk, (6) bekezdés

509/2007/EK rendelet

E rendelet

6. cikk

14. cikk, (3) bekezdés

8. cikk

44. cikk

9. cikk

60. cikk, (6) bekezdés

676/2007/EK rendelet

E rendelet

10. cikk

14. cikk, (2) bekezdés

11. cikk

14. cikk, (3) bekezdés

12. cikk

60 cikk, (1) bekezdés

14. cikk

44. cikk

15. cikk

60. cikk, (6) bekezdés

1098/2007/EK rendelet

E rendelet

15. cikk

14. cikk, (3) bekezdés

19. cikk

60. cikk, (1) bekezdés

24. cikk

46. cikk

1342/2008/EK rendelet

E rendelet

19. cikk, (1) bekezdés

109. cikk, (2) bekezdés

19. cikk, (2) bekezdés

115. cikk

20. cikk

60. cikk

22. cikk

42. cikk

23. cikk

46. cikk

24. cikk

17. cikk

25. cikk

43. cikk

26. cikk

14. cikk, (2) bekezdés

27. cikk

44. cikk

28. cikk

60. cikk, (6) bekezdés


Top