EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32008R0767

Az Európai Parlament és a Tanács 767/2008/EK rendelete ( 2008. július 9. ) a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet)

OJ L 218, 13.8.2008, p. 60–81 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
Special edition in Croatian: Chapter 19 Volume 006 P. 120 - 141

In force: This act has been changed. Current consolidated version: 11/06/2019

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2008/767/oj

13.8.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 218/60


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 767/2008/EK rendelete

(2008. július 9.)

a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Uniót létrehozó szerződésre és különösen annak 62. cikke 2.b) pontjának ii. alpontjára és 66. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (1),

mivel:

(1)

A Tanács 2001. szeptember 20-i következtetései és az Európai Tanács 2001. decemberi laekeni ülésének, 2002. júniusi sevillai ülésének, 2003. júniusi thesszaloniki ülésének és 2004. márciusi brüsszeli ülésének következtetései alapján a vízuminformációs rendszer (VIS) létrehozása az Európai Uniónak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozására irányuló politikáin belüli lényegi kezdeményezések egyike.

(2)

A vízuminformációs rendszert (VIS) létrehozó 2004. június 8-i 2004/512/EK tanácsi határozat (2) a VIS-t a tagállamok közötti vízumadatok cseréjére szolgáló rendszerként hozta létre.

(3)

Szükséges most a VIS céljának, működőképességének és feladatainak meghatározása és a tagállamok közötti, a vízumadatok cseréjére vonatkozó feltételek és eljárások megállapítása annak érdekében, hogy megkönnyítsék a vízumkérelmek elbírálását és a kapcsolódó határozatokat, figyelembe véve a Tanács által 2004. február 19-én elfogadott, a VIS fejlesztésére vonatkozó iránymutatásokat, valamint hogy a Bizottság felhatalmazást kapjon a VIS felállítására.

(4)

Az átmeneti időszak folyamán a Bizottság felel a központi VIS-nek, a nemzeti interfészeknek, valamint a központi VIS és a nemzeti interfészek közötti kommunikációs infrastruktúra egyes részeinek üzemeltetési igazgatásáért.

Hosszú távon, és a Bizottságnak az alternatív pénzügyi, üzemeltetési és szervezeti lehetőségek alapos elemzését tartalmazó hatásvizsgálatát, valamint jogalkotási javaslatait követően, létre kell hozni egy állandó igazgató hatóságot, amely az említett feladatok ellátásáért felel. Az átmeneti időszak nem haladhatja meg az e rendelet hatálybalépésének időpontjától számított öt évet.

(5)

A VIS célja, hogy a kérelmekkel és az ezekhez kapcsolódó határozatokkal kapcsolatos adatok tagállamok közötti cseréjének megkönnyítése révén javítsa a közös vízumpolitika végrehajtását, a konzuli együttműködést és a központi vízumhatóságok közötti konzultációt annak érdekében, hogy megkönnyítse a vízumkérelmezési eljárást, megakadályozza a „vízum shoppingot”, megkönnyítse a csalás elleni küzdelmet, valamint a külső határátkelőhelyeken és a tagállamok területén végzett ellenőrzéseket. A VIS segítséget nyújt továbbá az olyan személyek azonosításában, akik esetleg nem, vagy már nem teljesítik a tagállamok területére történő beutazásra, az ottani tartózkodásra vagy letelepedésre vonatkozó feltételeket, és megkönnyíti az egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, 2003. február 18-i 343/2003/EK tanácsi rendelet (3) alkalmazását, valamint hozzájárul a bármely tagállam belső biztonságát érintő fenyegetések megelőzéséhez.

(6)

E rendelet a közös vízumpolitika vívmányain alapul. A VIS által feldolgozandó adatokat a Közös Konzuli Utasítások III. részének kiigazításáról és 16. mellékletének létrehozásáról szóló, 2002. április 25-i 2002/354/EK tanácsi határozat (4) által a vízumkérelmek számára bevezetett közös formanyomtatványon szolgáltatott adatok, valamint a vízumok egységes formátumának meghatározásáról szóló, 1995. május 29-i 1683/95/EK tanácsi rendeletben (5) előírt vízumbélyegen szereplő információ alapján kell meghatározni.

(7)

A VIS-t össze kell kötni a tagállamok nemzeti rendszereivel annak érdekében, hogy lehetővé váljon a tagállamok illetékes hatóságai számára a vízumkérelmekre és a kiadott, elutasított, törölt, visszavont és meghosszabbított vízumokra vonatkozó adatok feldolgozása.

(8)

A VIS-ben lévő adatok bevitelére, módosítására, törlésére és az azokba való betekintésre vonatkozó feltételeknek és eljárásoknak figyelembe kell venni a diplomáciai és konzuli képviseleti vízumokra vonatkozó Közös Konzuli Utasításokban (6) (Közös Konzuli Utasítások) megállapított eljárásokat.

(9)

A központi vízumhatóságok számára rendelkezésre álló hálózat műszaki megoldásait a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság közötti, a közös határaikon az ellenőrzések fokozatos eltörléséről szóló, 1985. június 14-i schengeni megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény (7) (Schengeni Egyezmény) 17. cikke (2) bekezdésének meghatározása szerint integrálni kell a VIS-be.

(10)

A vízumkérelmező megbízható ellenőrzésének és azonosításának biztosításához szükség van a VIS-ben történő biometrikus adatok feldolgozására.

(11)

Szükséges a tagállamok illetékes hatóságainak és azok megfelelő felhatalmazással rendelkező személyi állományának meghatározása, akiknek a VIS meghatározott céljaihoz szükséges adatok beviteléhez, módosításához, illetve azok lekérdezéséhez e rendelettel összhangban, kifejezetten feladataik elvégzéséhez szükséges mértékben hozzáférési jogosultsága van.

(12)

A VIS-adatok feldolgozásának a kitűzött célokkal arányosnak és az illetékes hatóságok feladatainak elvégzéséhez szükséges mértékűnek kell lennie. A VIS használatakor az illetékes hatóságoknak biztosítaniuk kell azon személyek emberi méltóságának és sérthetetlenségének tiszteletben tartását, akiknek adatait lekérik, továbbá e személyek nem különböztethetők meg nemi hovatartozás, faji vagy etnikai származás, vallás vagy meggyőződés, fogyatékosság, életkor vagy szexuális irányultság alapján.

(13)

Ezt a rendeletet ki kell egészíteni egy, az Európai Unióról szóló szerződés VI. címe alapján elfogadott, a belső biztonságért felelős hatóságok VIS-adatokhoz való hozzáféréséről szóló külön jogi eszközzel.

(14)

A VIS-ben tárolt személyes adatok csak addig őrizhetők meg, amíg az a VIS céljai érdekében szükséges. Helyénvaló, hogy az adatokat legfeljebb öt évig kelljen megőrizni annak érdekében, hogy az előző kérelemre vonatkozó adatokat figyelembe vehetők legyenek a vízumkérelem elbírálásához, beleértve a kérelmező jóhiszeműségét, illetve azon illegális bevándorlók dokumentálásához, akik bizonyos időszakban vízumot kérelmeztek. Ettől rövidebb időszak nem elegendő ezen célok eléréséhez. Az adatot az ötéves időszak elteltével törölni kell, kivéve, ha azok korábbi törlése indokolt.

(15)

Pontos szabályokat kell meghatározni a VIS létrehozására és működésére vonatkozó feladatok tekintetében, és a tagállamoknak a nemzeti rendszerekre vonatkozó felelőssége, valamint a nemzeti hatóságoknak az adatok hozzáférése tekintetében.

(16)

Ezen rendelet bármiféle megsértéséből adódó károk tekintetében meg kell határozni a tagállamok felelősségére vonatkozó szabályokat. Az ilyen károk tekintetében a Bizottság felelősségére a Szerződés 288. cikkének második bekezdése irányadó.

(17)

A személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) a személyes adatoknak a tagállamok által e rendelet alkalmazásában történő feldolgozására vonatkozik. Ugyanakkor egyes pontokat az adatfeldolgozás felelőssége, az érintettek jogainak biztosítása és az adatvédelem ellenőrzése tekintetében egyértelművé kell tenni.

(18)

A személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (9) kell alkalmazni a közösségi intézmények vagy szervek által a VIS üzemeltetési igazgatásának felelőseként rájuk háruló feladatok ellátása során végzett tevékenységekre. Ugyanakkor egyes pontokat az adatfeldolgozással kapcsolatos felelősség és az adatvédelem ellenőrzése tekintetében egyértelművé kell tenni.

(19)

A 95/46/EK irányelv 28. cikkével összhangban létrehozott nemzeti felügyelő hatóságoknak felügyelniük kell a személyes adatok tagállamok általi feldolgozásának jogszerűségét, a 45/2001/EK rendeletben meghatározott európai adatvédelmi biztosnak pedig felügyelnie kell a közösségi intézményeknek és szerveknek a személyes adatok feldolgozásához kapcsolódó intézkedéseit, figyelembe véve a közösségi intézményeknek és szerveknek a magukkal az adatokkal kapcsolatos korlátozott feladatait.

(20)

Az európai adatvédelmi biztosnak és a nemzeti felügyelő hatóságoknak aktívan együtt kell működniük egymással.

(21)

E rendelet alkalmazásának eredményes figyelemmel kísérése szabályos időközönként értékelést kíván meg.

(22)

A tagállamoknak meg kell határozni az e rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat és biztosítaniuk kell azok végrehajtását.

(23)

Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (10) összhangban kell elfogadni.

(24)

Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat és figyelemmel kíséri a különösen az Európai Unió alapjogi chartája által elismert elveket.

(25)

Mivel e rendelet céljait – nevezetesen egy közös vízuminformációs rendszer létrehozását és a tagállamok közötti vízumadatok cseréjére vonatkozó közös kötelezettségek, feltételek és eljárások kialakítását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért e fellépés léptéke és hatása miatt azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően e rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(26)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban Dánia nem vesz részt e rendelet elfogadásában és így az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Mivel ez a rendelet az Európai Közösséget létrehozó szerződés harmadik része IV. címének rendelkezései alapján a schengeni vívmányokra épül, az említett jegyzőkönyv 5. cikkével összhangban Dánia köteles az e rendelet elfogadásától számított hat hónapon belül dönteni arról, hogy végrehajtja-e ezt nemzeti jogában.

(27)

Izland és Norvégia tekintetében ez a rendelet a schengeni vívmányok rendelkezéseinek továbbfejlesztése az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között megkötött, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez való társulásáról szóló megállapodás (11) értelmében, amely ezen megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról szóló 1999/437/EK tanácsi határozat 1. cikkének B. pontja (12) által említett terület hatálya alá tartozik.

(28)

Meg kell állapodni arra vonatkozóan, hogy Izland és Norvégia képviselői részt vehessenek a Bizottságot végrehajtási hatáskörének gyakorlásában segítő bizottságok munkájában. A (27) preambulumbekezdésben említett megállapodáshoz mellékletként csatolt, az Európai Unió Tanácsa és az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között az Európai Bizottságot végrehajtó hatáskörének gyakorlásában segítő bizottságokról szóló, levélváltás útján létrejött megállapodás (13) tervbe vett egy ilyen jellegű megállapodást.

(29)

Ez a rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyekben az Egyesült Királyság – a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozattal (14) és a későbbi, a schengeni vívmányok rendelkezései egyes részeinek Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága által való alkalmazásáról szóló, 2004. december 22-i 2004/926/EK tanácsi határozattal (15) összhangban – nem vesz részt. Az Egyesült Királyság így e rendelet elfogadásában nem vesz részt, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(30)

Ez a rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyekben Írország az Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozattal (16) összhangban nem vesz részt. Írország így e rendelet elfogadásában nem vesz részt, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(31)

Svájc tekintetében ez a rendelet a schengeni vívmányok rendelkezéseinek továbbfejlesztése, az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség által aláírt, ez utóbbinak a schengeni vívmányok végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez való társulásáról szóló megállapodás értelmében, amely a 2004/860/EK tanácsi határozat (17) 4. cikke (1) bekezdésével összefüggésben az 1999/437/EK határozat 1. cikke B. pontjában említett területek hatálya alá tartozik.

(32)

Meg kell állapodni arra vonatkozóan, hogy Svájc képviselői részt vehessenek a Bizottságot végrehajtási hatáskörének gyakorlásában segítő bizottságok munkájában. A (31) preambulumbekezdésben említett megállapodáshoz mellékletként csatolt, a Közösség és Svájc közötti levélváltás tervbe vett egy ilyen jellegű megállapodást.

(33)

Ez a rendelet a 2003-as csatlakozási okmány 3. cikkének (2) bekezdése és a 2005-ös csatlakozási okmány 4. cikkének (2) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokra épülő, vagy ahhoz másképpen kapcsolódó jogi aktus,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

A rendelet tárgya és hatálya

Ez a rendelet meghatározza a 2004/512/EK határozat 1. cikke szerint létrehozott vízuminformációs rendszer (VIS) célját, működőképességét és feladatait. Megállapítja a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumkérelmekre és az azokhoz kapcsolódó határozatokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjének feltételeit és eljárásait, beleértve a vízum törlésére, visszavonására vagy meghosszabbítására vonatkozó határozatokat, az ilyen kérelmek és az ezekhez kapcsolódó határozatok megvizsgálásának megkönnyítése érdekében.

2. cikk

Cél

A VIS célja, hogy a kérelmekkel és az ezekhez kapcsolódó határozatokkal kapcsolatos adatok tagállamok közötti cseréjének megkönnyítése révén javítsa a közös vízumpolitika végrehajtását, a konzuli együttműködést és a központi vízumhatóságok közötti konzultációt az alábbiak érdekében:

a)

a vízumkérelmezési eljárás megkönnyítése;

b)

annak megelőzése, hogy a kérelem elbírálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó kritériumok kikerülhetők legyenek;

c)

a csalás elleni küzdelem megkönnyítése;

d)

a külső határátkelőhelyeken és a tagállamok területén belüli ellenőrzések megkönnyítése;

e)

segítségnyújtás az olyan személyek azonosításában, akik esetleg nem, vagy már nem teljesítik a tagállamok területére történő beutazásra, az ott-tartózkodásra vagy letelepedésre vonatkozó feltételeket;

f)

a 343/2003/EK rendelet végrehajtásának megkönnyítése;

g)

hozzájárulás a bármely tagállam belső biztonságát fenyegető veszélyek megelőzéséhez.

3. cikk

A terrorcselekmények és más súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása céljából rendelkezésre álló adatok

(1)   A tagállamok kijelölt hatóságai meghatározott esetben és indokolással ellátott, írásban vagy elektronikus úton továbbított kérelmet követően hozzáférhetnek a 9–14. cikkben említett, a VIS-ben tárolt adatokhoz, ha megalapozottan feltételezhető, hogy a VIS adataiba történő betekintés érdemben hozzájárul a terrorcselekmények vagy más súlyos bűncselekmények megelőzéséhez, felderítéséhez vagy kivizsgálásához. Az Europol megbízatásának keretein belül, illetve amikor az a feladatainak ellátásához szükséges, hozzáférhet a VIS-hez.

(2)   Az (1) bekezdésben említett betekintést központi hozzáférési pont(ok)on keresztül hajtják végre, amely(ek) a hozzáférési feltételek és a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, konzultációs céllal történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i 2008/633/IB tanácsi határozatban (18) meghatározott eljárások szigorú betartásának biztosításáért felelős(ek). A tagállamok egynél több központi hozzáférési pontot is kijelölhetnek, hogy az alkotmányos vagy jogi kötelezettségeik teljesítése során tükrözzék szervezeti és igazgatási struktúrájukat. Kivételesen sürgős esetben a központi hozzáférési pont(ok) írásos, elektronikus úton továbbított vagy szóbeli kérelmet kaphat(nak), és csak utólag ellenőrzi(k), hogy a hozzáférés valamennyi feltétele teljesült-e, beleértve azt is, hogy kivételesen sürgős eset állt-e fenn. Az utólagos ellenőrzést a kérelem feldolgozását követően késedelem nélkül el kell végezni.

(3)   A (2) bekezdésben említett határozat alkalmazásában a VIS-ből származó adatok harmadik ország vagy nemzetközi szervezet számára nem továbbíthatóak, illetve nem bocsáthatóak rendelkezésre. Kivételesen sürgős esetben azonban ezek az adatok harmadik ország vagy nemzetközi szervezet számára – kizárólag terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése és felderítése céljából és az említett határozatban megállapított feltételek mellett – továbbíthatók, illetve hozzáférhetővé tehetők. A tagállamok a nemzeti joggal összhangban biztosítják, hogy ezekről az adattovábbításokról nyilvántartást vezetnek, és azt kérésre a nemzeti adatvédelmi hatóságok rendelkezésére bocsátják. Valamely tagállam által a VIS-be bevitt adatok továbbítására az adott tagállam nemzeti joga vonatkozik.

(4)   Ez a rendelet nem sérti a hatályos nemzeti jogszabályokban előírt, a 6. cikkben említett hatóságok által, feladataik ellátása során felderített bármilyen bűnelkövetésre vonatkozó információnak a belső biztonságért felelős hatóságok számára, a kapcsolódó bűncselekmények megelőzése, kivizsgálása és a büntetőeljárás megindítása céljából történő közlésére vonatkozó kötelezettségeket.

4. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

1.

„vízum”:

a)

„rövid távú tartózkodásra jogosító vízum” a Schengeni Egyezmény 11. cikke (1) bekezdése a) pontjának meghatározása szerint;

b)

„tranzitvízum” a Schengeni Egyezmény 11. cikke (1) bekezdése b) pontjának meghatározása szerint;

c)

„repülőtéri tranzitvízum” a Közös Konzuli Utasítások I. része 2.1.1. pontjának meghatározása szerint;

d)

„korlátozott területi érvényességű vízum” a Schengeni Egyezmény 11. cikke (2) bekezdésének, valamint 14. és 16. cikkének meghatározása szerint;

e)

„nemzeti hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum, amely jelenleg rövid távú tartózkodásra jogosító vízumként érvényes” a Schengeni Egyezmény 18. cikkének meghatározása szerint;

2.

„vízumbélyeg”: az 1683/95/EK rendelet meghatározása szerinti egységes vízumformátum;

3.

„vízumhatóságok”: az egyes tagállamok azon hatóságai – beleértve a központi vízumhatóságokat és a határon történő vízumkiadás, ideértve a vízumok, köztük az átutazó tengerészek számára kibocsátandó vízumok határon történő kiadásáról szóló, 2003. február 27-i 415/2003/EK tanácsi rendelettel (19) összhangban a határon történő vízumkiadásért felelős hatóságokat –, amelyek a vízumkérelmek megvizsgálásáért és az azokkal kapcsolatos határozatok meghozataláért, illetve a vízumok érvénytelenítésével, visszavonásával vagy meghosszabbításával kapcsolatos döntésekért felelősek;

4.

„igénylőlap”: a Közös Konzuli Utasítások 16. mellékletében található egységes igénylőlap;

5.

„kérelmező”: a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló, 2001. március 15-i 539/2001/EK tanácsi rendeletben (20) megállapított vízumkötelezettség alá tartozó, vízumkérelmet benyújtó személy;

6.

„csoporttagok”: azon kérelmezők, akik jogi okokból kötelesek a tagállamok területére együtt belépni és onnan együtt kilépni;

7.

„úti okmány”: útlevelet vagy más annak megfelelő okmány, amely arra jogosítja fel birtokosát, hogy átlépje a határt, és amely vízummal látható el;

8.

„felelős tagállam”: az a tagállam, amelyik rögzítette az adatot a VIS-be;

9.

„ellenőrzés”: adatcsoportok összehasonlítása, amelynek célja a kívánt személyazonosság érvényességének megállapítása (egy az egyhez megfeleltetés);

10.

„azonosítás”: egy személy személyazonosságának több adatcsoport és az adatbázis összehasonlítása általi meghatározása (egy a többhöz megfeleltetés);

11.

„alfanumerikus adatok”: betűkből, számokból, speciális karakterekből, szóközökből és központozásból álló adatok.

5. cikk

Adatkategóriák

(1)   Csak a következő kategóriájú adatokat kell a VIS-ben rögzíteni:

a)

a 9. cikk (1)–(4) bekezdésében és a 10–14. cikkekben említett alfanumerikus adatok a kérelmezőről, valamint az igényelt, a kiállított, a visszautasított, a törölt, a visszavont vagy a meghosszabbított vízumról;

b)

a 9. cikk (5) bekezdésében említett fényképek;

c)

a 9. cikk (6) bekezdésében említett ujjlenyomatadatok;

d)

a 8. cikk (3) és (4) bekezdésében említett kapcsolódás más kérelmekhez.

(2)   A 16. cikkben, a 24. cikk (2) bekezdésében és a 25. cikk (2) bekezdésében említett, a VIS infrastruktúrája által átvitt üzeneteket nem kell a VIS-ben rögzíteni, a 34. cikk szerinti adatfeldolgozási műveletek rögzítésének sérelme nélkül.

6. cikk

Az adatbevitelhez, -módosításhoz, -törléshez és az adatokba való betekintéshez való hozzáférés

(1)   A 5. cikk (1) bekezdésében említett, a VIS-hez az adatok bevitele, módosítása vagy törlése céljából való hozzáférés ezen rendelettel összhangban kizárólag a vízumhatóságok hivatalosan meghatalmazott alkalmazottjai számára van fenntartva.

(2)   A VIS-hez az adatokba való betekintés céljából való hozzáférés kizárólag a tagállamok azon hatóságainak megfelelő felhatalmazással rendelkező személyi állománya számára van fenntartva, amelyek a 15. és 22. cikkben meghatározott feladatokra hatáskörrel rendelkeznek, olyan mértékben, amit a felhasználási céllal összhangban lévő feladataik ellátása megkövetel, és ami a kitűzött célokkal arányos.

(3)   Minden tagállam kijelöli azokat az illetékes hatóságokat, amelyek megfelelő felhatalmazással rendelkező személyi állománya adatoknak a VIS-be történő bevitele, módosítása, törlése, vagy az adatok lekérdezése céljából hozzáféréssel rendelkeznek. A hatóságok – beleértve a 41. cikk (4) bekezdésében említett hatóságokat – listáját és annak módosításait minden tagállam haladéktalanul közli a Bizottsággal. A lista meghatározza, hogy az egyes hatóságok milyen célból dolgozhatják fel a VIS-ben levő adatokat.

Azt követően három hónapon belül, hogy a VIS a 48. cikk (1) bekezdésének megfelelően működőképessé vált, a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi az összesített listát. Amennyiben a lista módosul, a Bizottság évente egyszer közzéteszi a naprakésszé tett összesített listát.

7. cikk

Általános elvek

(1)   Minden olyan illetékes hatóság, amely e rendelettel összhangban engedéllyel rendelkezik a VIS-hez való hozzáférésre, biztosítja, hogy a VIS felhasználása szükséges, megfelelő és arányos az illetékes hatóság feladatainak ellátásához.

(2)   Minden illetékes hatóság biztosítja, hogy a VIS használata során a kérelmezőket vagy a vízumbirtokosokat nem különböztetik meg nemi hovatartozás, faji vagy etnikai származás, vallás vagy meggyőződés, fogyatékosság, életkor vagy szexuális irányultság alapján, továbbá teljes mértékben tiszteletben tartják emberi méltóságukat és sérthetetlenségüket.

II. FEJEZET

AZ ADATOK VÍZUMHATÓSÁGOK ÁLTAL TÖRTÉNŐ BEVITELE ÉS HASZNÁLATA

8. cikk

A kérelem alapján történő adatbeviteli eljárás

(1)   Egy kérelem kézhezvétele után a vízumhatóság a 9. cikkben említett adatok bevitelével – amennyiben a kérelmezőnek ezeket az adatokat meg kell adnia – késedelem nélkül létrehozza a kérelemfájlt a VIS-ben.

(2)   A kérelemfájl létrehozása során a vízumhatóság a 15. cikknek megfelelően ellenőrzi a VIS-ben, hogy az egyéni kérelmező korábbi kérelmét rögzítette-e már valamelyik tagállam.

(3)   Ha már rögzítésre került egy kérelem, a vízumhatóság minden új kérelmet a kérelmező korábbi kérelemfájljához csatol.

(4)   Ha a kérelmező csoportosan, vagy házastársával és/vagy gyermekeivel utazik, a vízumhatóság valamennyi kérelmező számára kérelemfájlt hoz létre, és az együtt utazók kérelemfájljait összekapcsolja.

(5)   Ha egyes adatokat jogi okokból nem kell megadni vagy azok tényszerűen nem adhatók meg, az érintett adatmező(k)be a „nem alkalmazható” megjegyzést kell írni. Az ujjlenyomatok esetében a rendszer a 17. cikk alkalmazása céljából megengedi, hogy megkülönböztessék azokat az eseteket, amikor jogi okokból nem kell megadni az ujjlenyomatot, valamint azokat, amikor azok tényszerűen nem adhatók meg; négy év eltelte után ez a funkció megszűnik, kivéve, ha azt az 50. cikk (4) bekezdésében említett értékelés alapján bizottsági határozattal megerősítik.

9. cikk

A kérelem beviteli adatai

A vízumhatóság a következő adatokat viszi be a kérelemfájlba:

1.

a kérelem számát;

2.

státusinformációt, amely jelöli a vízum kérelmezésének tényét;

3.

a hatóságot – beleértve annak székhelyét –, amelyhez a kérelmet benyújtották, és hogy a kérelmet másik tagállam képviseletében eljáró hatósághoz nyújtották-e be;

4.

az igénylőlapról átveendő következő adatokat:

a)

vezetéknév, születéskori vezetéknév, korábbi vezetéknév (nevek) és utónév (nevek); nem; születési dátum, hely és ország;

b)

jelenlegi állampolgárság és születéskori állampolgárság;

c)

az úti okmány típusa és száma, a kiállító hatóság, valamint a kiállítás és a lejárat időpontja;

d)

a kérelem helye és időpontja;

e)

a kérelmezett vízum típusa;

f)

a meghívólevelet kiállító személy adatai és/vagy azé, aki a tartózkodás ideje alatt felelős a kérelmező megélhetési költségeinek fizetéséért, mely adatok

i.

természetes személy esetén vezetéknév, utónév és a személy lakcíme;

ii.

vállalat vagy egyéb szervezet esetén a vállalat/egyéb szervezet neve és címe, valamint a vállalat/egyéb szervezet részéről a kapcsolattartó személy vezetékneve és utóneve;

g)

fő úti cél és a tartózkodás tervezett időtartama;

h)

az utazás célja;

i)

az érkezés és az indulás tervezett időpontja;

j)

az első beutazás tervezett határszakasza vagy átutazási útvonal;

k)

lakóhely;

l)

jelenlegi foglalkozás és munkahely; tanulók esetében az iskola neve;

m)

kiskorúak esetén a kérelmező szüleinek vezetékneve és utóneve(i);

5.

a kérelmező fényképe, az 1683/95/EK rendeletnek megfelelően;

6.

a kérelmező ujjlenyomata a Közös Konzuli Utasítások vonatkozó rendelkezései szerint.

10. cikk

Kiegészítő adatok a kiállított vízumhoz

(1)   Ha döntés születik a vízum kiadásáról, akkor az illetékes vízumhatóság a következő adatokkal egészíti ki a kérelemfájlt:

a)

státusinformáció, ami azt jelzi, hogy a vízum kiállításra került;

b)

a vízumot kiállító hatóság, beleértve a székhelyét, és hogy a vízumot ez a hatóság egy másik tagállam nevében állította-e ki;

c)

a vízum kiadásáról szóló döntés meghozatalának helye és ideje;

d)

a vízum típusa;

e)

a vízumbélyeg száma;

f)

az a terület, ahol a vízumbirtokosnak joga van utazni, a Közös Konzuli Utasítások vonatkozó rendelkezései szerint;

g)

a vízum érvényességi idejének kezdete és lejárata;

h)

a vízum által megengedett belépések száma arra a területre, amelyre a vízum érvényes;

i)

a vízum által engedélyezett tartózkodási idő;

j)

adott esetben arra vonatkozó információ, hogy a vízumot az érintett tagállam által el nem ismert úti okmányok birtokosai részére a tagállamok által kiadott vízumok beillesztésére szolgáló űrlapok egységes formátumáról szóló, 2002. február 18-i 333/2002/EK rendelettel (21) összhangban külön lapon adták ki.

(2)   Ha egy vízumkérelem azelőtt kerül visszavonásra, vagy a kérelmező a kérelmétől azelőtt áll el, hogy nem hoztak határozatot arról, hogy kiadásra kerüljön-e a vízum, a vízumhatóság, amelyhez a vízumkérelem benyújtásra került, jelzi a kérelem lezárásának ezen okait és a kérelem lezárásának időpontját.

11. cikk

Kiegészítő adatok a kérelem elbírálásának megszüntetése esetén

Amennyiben valamely más tagállamot képviselő vízumhatóság a kérelem elbírálásának megszüntetésére kényszerül, akkor a kérelemfájlt az alábbi adatokkal egészíti ki:

1.

státusinformáció, amely a kérelem elbírálásának megszüntetését mutatja;

2.

a hatóság, amely megszüntette a kérelem elbírálását, beleértve annak székhelyét is;

3.

az elbírálás megszüntetéséről szóló határozat meghozatalának helye és ideje;

4.

a kérelem elbírálására illetékes tagállam.

12. cikk

Kiegészítő adatok az elutasított vízumhoz

(1)   A vízumkérelmet elutasító határozat esetén a vízumkérelmet elutasító hatóság a következő adatokkal egészíti ki a kérelemfájlt:

a)

státusinformáció, mely szerint a vízum elutasításra került;

b)

a hatóság, amely elutasította a vízumot, beleértve annak székhelyét is;

c)

a vízumot elutasító határozat meghozatalának helye és ideje.

(2)   A kérelemfájl megjelöli a vízum elutasításának okát (okait) is, amelyek a következők lehetnek. A kérelmező:

a)

nem rendelkezik érvényes úti okmánnyal (okmányokkal);

b)

hamis/utánzott/meghamisított úti okmánnyal rendelkezik;

c)

nem igazolja a tartózkodás célját és feltételeit, különösen, ha a Közös Konzuli Utasítások V. része értelmében nagynak tekintendő az illegális bevándorlás kockázata;

d)

hat hónapos időtartamon belül már három hónapig tartózkodott a tagállamok területén;

e)

a tartózkodási idő hossza és formája tekintetében nem rendelkezik megfelelő létfenntartási költségekkel, vagy a származási vagy tranzitországba való visszatéréshez szükséges anyagi fedezettel;

f)

olyan személy, akire vonatkozóan belépési és tartózkodási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzést adtak ki a Schengeni Információs Rendszerben (SIS) és/vagy a nemzeti nyilvántartásban;

g)

a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i 562/2006/EK rendelet (22) 2. cikkének (19) bekezdése szerint fenyegetést jelent a közrendre, a belső biztonságra, valamely tagállam nemzetközi kapcsolataira vagy a közegészségre.

13. cikk

Kiegészítő adatok a törölt vagy visszavont vízumhoz vagy érvényességi idejének lerövidítéséhez

(1)   A vízum törléséről, visszavonásáról vagy érvényességi idejének lerövidítéséről szóló határozat meghozatalakor a határozatot hozó vízumhatóság a következő adatokkal egészíti ki a kérelemfájlt:

a)

státusinformáció, amely a vízum törlését, visszavonását vagy érvényességi idejének lerövidítésének tényét jelöli;

b)

a hatóság, amely törölte vagy visszavonta a vízumot vagy érvényességi idejét lerövidítette, beleértve annak székhelyét is;

c)

a határozat meghozatalának helye és ideje;

d)

a vízum érvényessége lejártának új időpontja, ha szükséges;

e)

a vízumbélyeg száma, amennyiben az érvényesség lerövidítése új vízumbélyeg kiadásával jár.

(2)   A kérelemfájl tartalmazza a vízum törlésének, visszavonásának vagy az érvényességi idő lerövidítésének okát (okait) is, amely a következő(k) lehet(nek):

a)

törlés vagy visszavonás esetén a 12. cikk (2) bekezdésében felsorolt okok közül egy vagy több;

b)

a vízum érvényességi idejének lerövidítéséről hozott határozat esetén a következők közül egy vagy több ok:

i.

a vízumbirtokos személy kiutasítása miatt;

ii.

az eredetileg kívánt tartózkodási időre vonatkozó megfelelő megélhetési költségek hiánya.

14. cikk

Kiegészítő adatok a meghosszabbított vízumhoz

(1)   Amennyiben a vízum meghosszabbításáról határoztak, a vízumot meghosszabbító vízumhatóság a következő adatokkal egészíti ki a kérelemfájlt:

a)

státusinformáció, amely feltünteti a vízum meghoszszabbításának tényét;

b)

a hatóság, amely a vízumot meghosszabbította, beleértve annak székhelyét is;

c)

a határozat meghozatalának helye és ideje;

d)

a vízumbélyeg száma, ha a vízum meghosszabbítása új vízumbélyeg formájában történik;

e)

a meghosszabbított érvényességi idő kezdete és lejárata;

f)

az engedélyezett tartózkodási idő meghosszabbításának időtartama;

g)

az a terület, ahol a Közös Konzuli Utasítások vonatkozó rendelkezései szerint a vízumbirtokosnak joga van utazni;

h)

a meghosszabbított vízum típusa.

(2)   A kérelemfájl feltünteti a vízum meghosszabbításának okait is, mely a következők okok közül egy vagy több:

a)

vis maior;

b)

humanitárius okok;

c)

komoly foglalkoztatási okok;

d)

komoly személyes okok.

15. cikk

A VIS használata a kérelem elbírálásához

(1)   Az illetékes vízumhatóság a VIS-t a kérelmek elbírálásához és az ezen kérelmekre vonatkozó határozatokhoz használja – beleértve a vízumok törlésére, visszavonására, meghosszabbítására vagy érvényességi idejének lerövidítésére vonatkozó határozatokat – a Közös Konzuli Utasítások vonatkozó rendelkezéseivel összhangban.

(2)   Az (1) bekezdésben említett célok érdekében az illetékes vízumhatóság a következő adatok egyike vagy azok közül több alapján tud keresni:

a)

a kérelem száma;

b)

a 9. cikk (4) bekezdésének a) pontjában említett adat;

c)

a 9. cikk (4) bekezdésének c) pontjában említett úti okmány adata;

d)

a 9. cikk (4) bekezdésének f) pontjában említett természetes személy vezetékneve, utóneve és címe, vagy az ott említett cég/egyéb szervezet neve és címe;

e)

ujjlenyomatok;

f)

bármely korábban kibocsátott vízumbélyeg száma és kiállítási dátuma.

(3)   Ha a (2) bekezdésben felsorolt egy vagy több adat alapján lefolytatott keresés azt jelzi, hogy a kérelmezőről van rögzített adat a VIS-ben, az illetékes vízumhatóság számára – kizárólag az (1) bekezdésben említett célokból – a kérelemfájl(ok)hoz, valamint a 8. cikk (3) és (4) bekezdése szerinti kapcsolódó kérelemfájl(ok)hoz hozzáférést kell biztosítani.

16. cikk

A VIS használata betekintésre és okmánykérésre

(1)   A Schengeni Egyezmény 17. cikke (2) bekezdésének megfelelően a központi vízumhatóságok közötti, a betekintésre vonatkozó konzultációs célú megkeresést, és az erre adandó választ ezen cikk (2) bekezdésével összhangban kell továbbítani.

(2)   A kérelem elbírálásáért felelős tagállam a betekintésre vonatkozó megkeresést a kérelem számával együtt továbbítja a VIS-hez, megjelölve a konzultációra felkért tagállamot vagy tagállamokat.

A VIS továbbítja a megkeresését a megjelölt tagállamhoz vagy tagállamokhoz.

A konzultációra felkért tagállam vagy tagállamok a választ a VIS-hez továbbítják, amely a választ a megkereső tagállamhoz továbbítja.

(3)   A (2) bekezdésben meghatározott eljárás a korlátozott területi érvényességű vízum kiállításáról szóló információ és más, a konzuli együttműködéssel összefüggő üzenetek, valamint az illetékes vízumhatóságokhoz érkező, az úti okmányok és más, a kérelmet alátámasztó okmányok másolatainak továbbítására vonatkozó megkeresések továbbítására és e dokumentok elektronikus másolatainak továbbítására is alkalmazandó. Az illetékes vízumhatóságok haladéktalanul válaszolnak a megkeresésre.

(4)   Ezen cikk alapján továbbított személyes adatok kizárólag a központi hatóságok általi és a konzuli együttműködés keretében történő betekintéshez használhatók fel.

17. cikk

Az adatok felhasználása jelentésekhez és statisztikához

Kizárólag jelentési és statisztikai célokból az illetékes vízumhatóság – az egyes kérelmezők személyazonosságának megállapítására való lehetőség kizárásával – a következő adatokba tekinthet be:

1.

státusinformáció;

2.

az illetékes vízumhatóság, beleértve annak székhelyét is;

3.

a kérelmező jelenlegi állampolgársága;

4.

az első belépés szerinti határ;

5.

a vízumkérelem vagy az arra vonatkozó határozat helye és ideje;

6.

a kérelmezett vagy kiadott vízum típusa;

7.

az úti okmány típusa;

8.

a vízumra vagy a vízumkérelemre vonatkozó bármely határozat megjelölt indokai;

9.

a vízumkérelmet elutasító illetékes vízumhatóság – beleértve annak székhelyét is – és az elutasítás időpontja;

10.

azon esetek, amikor ugyanaz a kérelmező több vízumhatósághoz nyújtott be vízumkérelmet, ezen vízumhatóságok, azok székhelye és az elutasítások időpontjai feltüntetésével;

11.

az utazás célja;

12.

azon esetek, amikor a 9. cikk (6) bekezdésében említett adatok az (8) cikk (5) bekezdésének második mondatával összhangban tényszerűen nem adhatók meg;

13.

azon esetek, amikor a 9. cikk (6) bekezdésében említett adatok a 8. cikk (5) bekezdésének második mondatával összhangban jogi okokból nem adhatók meg;

14.

azon esetek, amikor elutasították azon személy vízumát, aki a 8. cikk (5) bekezdésének második mondatával összhangban tényszerűen nem tudta megadni a 9. cikk (6) bekezdésében említett adatokat.

III. FEJEZET

MÁS HATÓSÁGOK HOZZÁFÉRÉSE AZ ADATOKHOZ

18. cikk

Az adatokhoz való hozzáférés a külső határátkelőhelyeken történő ellenőrzéshez

(1)   A tagállamok külső határain és területén belüli ellenőrzésekhez az illetékes hatóságok abból a kizárólagos célból, hogy ellenőrizzék a vízumbirtokos személyazonosságát és/vagy a vízum eredetiségét, és/vagy a tagállamok területére történő beutazásra vonatkozó, a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 5. cikke szerinti feltételek teljesülését, a külső határátkelőhelyeken a Schengeni határ-ellenőrzési kódex szerint ellenőrzést végző illetékes hatóságok, a (2) és (3) bekezdésre is figyelemmel, a vízumbélyeg száma alapján a vízumbirtokos ujjlenyomatának ellenőrzésével együtt történő kereséshez férnek hozzá.

(2)   A VIS működésének megkezdését követően legfeljebb három évig a keresés kizárólag a vízumbélyeg száma alapján is elvégezhető. A működés megkezdésétől számított egy év elteltével a hároméves időszak a légi határok esetében a 49. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban csökkenthető.

(3)   Olyan vízumbirtokosok esetében, akiknek az ujjlenyomata nem használható fel, a keresést csak a vízumbélyeg száma alapján végzik el.

(4)   Ha az (1) bekezdésben felsorolt adatokkal végzett keresés azt jelzi, hogy a vízumbirtokosról van a VIS-ben rögzített adat, az illetékes határellenőrző hatóság kizárólag az (1) bekezdésben említett célokból tekinthet bele a kérelemfájl és a 8. cikk (4) bekezdése szerint kapcsolódó kérelemfájl(ok) következő adataiba:

a)

státusinformáció és a 9. cikk (2) és (4) bekezdésében említett, az igénylőlapról átvett adat;

b)

fényképek;

c)

a 10., 13. és 14. cikkben említett, a kiadott, törölt, visszavont, meghosszabbított vagy lerövidített érvényességi idejű vízummal (vízumokkal) kapcsolatos rögzített adat.

(5)   Amennyiben a vízumbirtokos vagy a vízum ellenőrzése eredménytelen, vagy kétség merül fel a vízumbirtokos személyazonosságát, a vízum és/vagy az úti okmány hitelességét illetően, az említett illetékes hatóságok megfelelő felhatalmazott személyi állományának a 20. cikk (1) és (2) bekezdésének megfelelően hozzáférést kell biztosítani.

19. cikk

Az adatokhoz való hozzáférés a tagállamok területén végzett ellenőrzés céljából

(1)   A tagállamok területén a tagállamok területére történő beutazásra, ott-tartózkodásra és letelepedésre vonatkozó feltételek teljesülését ellenőrző illetékes hatóságok kizárólag a vízumbirtokos személyazonosságának és/vagy a vízum hitelességének és/vagy a tagállamok területére történő beutazásra, tartózkodásra és letelepedésre vonatkozó feltételek teljesülésének ellenőrzése céljából a vízumbélyeg száma alapján a vízumbirtokos ujjlenyomatának ellenőrzésével együtt történő kereséshez férnek hozzá.

Olyan vízumbirtokosok esetében, akiknek az ujjlenyomata nem használható fel, a keresést kizárólag a vízumbélyeg száma alapján végzik el.

(2)   Amennyiben a (1) bekezdésben felsorolt adatokkal végzett keresés azt mutatja, hogy a VIS tartalmaz a vízumbirtokosra vonatkozó adatot, az illetékes hatóság – kizárólag az (1) bekezdésben említett célokból – az alábbi adatok lekérdezése érdekében betekinthet a kérelemfájlba, valamint az 8. cikk (4) bekezdése szerint kapcsolódó kérelemfájl(ok)ba:

a)

státusinformáció, valamint az igénylőlapról vett, a 9. cikk (2) és (4) bekezdésében említett adatok;

b)

fényképek;

c)

a 10., 13. és 14. cikkben említett, a kiadott, törölt, visszavont, meghosszabbított vagy lerövidített érvényességi idejű vízummal (vízumokkal) kapcsolatban rögzített adatok.

(3)   Amennyiben a vízumbirtokos vagy a vízum ellenőrzése eredménytelen, vagy kétség merül fel a vízumbirtokos személyazonosságát, a vízum és/vagy az úti okmány hitelességét illetően, az említett illetékes hatóságok megfelelően felhatalmazott személyi állományának a 20. cikk (1) és (2) bekezdésének megfelelően hozzáférést kell biztosítani.

20. cikk

Az adatokhoz való hozzáférés személyazonosítás céljából

(1)   A Schengeni határ-ellenőrzési kódexszel összhangban külső határátkelőhelyeken vagy a tagállamok területén, a tagállamok területére történő beutazásra, tartózkodásra és letelepedésre vonatkozó feltételek teljesülését ellenőrző illetékes hatóságok kizárólag a tagállamok területére történő beutazásra, tartózkodásra és letelepedésre vonatkozó feltételeket esetlegesen nem, vagy már nem teljesítő személyek személyazonosságának megállapítása céljából az ujjlenyomatadatok alapján történő kereséshez férnek hozzá.

Amennyiben az adott személy ujjlenyomata nem használható fel vagy az ujjlenyomattal végzett keresés eredménytelen, a keresést a 9. cikk (4) bekezdésének a) és/vagy c) pontjában említett adatok alapján végzik el; ez a keresés a 9. cikk (4) bekezdésének b) pontjában említett adatokkal együtt is elvégezhető.

(2)   Ha az (1) bekezdésben felsorolt adatokkal végzett keresés azt mutatja, hogy a kérelmezőről van rögzített adat a VIS-ben, az illetékes hatóság – csak az (1) bekezdésben említett célokból – tud betekinteni a kérelemfájl és a kapcsolódó kérelemfájl(ok) következő adataiba: az alábbi adatok lekérdezése érdekében betekinthet a kérelemfájlba, valamint a 8. cikk (3) és (4) bekezdése szerinti kapcsolódó kérelemfájl(ok)ba:

a)

a kérelem száma, a státusinformáció és az a hatóság, amelyhez a kérelmet benyújtották;

b)

a 9. cikk (4) bekezdésében említett, az igénylőlapról átvett adat;

c)

fényképek;

d)

a 10–14. cikkben említett, a kiadott, elutasított, törölt, visszavont, meghosszabbított vagy lerövidített érvényességi idejű vízumokkal kapcsolatban rögzített adatok, vagy olyan kérelmekkel kapcsolatos adatok, amelyek elbírálását megszüntették.

(3)   Amennyiben a személy rendelkezik vízummal, az illetékes hatóságok először a 18. vagy a 19. cikk szerint rendelkeznek hozzáféréssel a VIS-hez.

21. cikk

Az adatokhoz való hozzáférés a menedékjog iránti kérelem elbírálásáért való felelősség megállapításához

(1)   A 343/2003/EK rendelet 9. és 21. cikkével összhangban, kizárólag egy menedékjog iránti kérelem elbírálásáért felelős tagállam meghatározásának céljából az illetékes menekültügyi hatóságok a menedékjogot kérő ujjlenyomatával történő kereséshez férnek hozzá.

Amennyiben az adott személy ujjlenyomata nem használható fel vagy az ujjlenyomattal végzett keresés eredménytelen, a keresést a 9. cikk (4) bekezdésének a) és/vagy c) pontjában említett adatok alapján végzik el; ez a keresés a 9. cikk (4) bekezdésének b) pontjában említett adatokkal együtt is elvégezhető.

(2)   Ha az (1) bekezdésben felsorolt adatokkal lefolytatott keresés azt mutatja, hogy a menedékjog iránti kérelem dátumát megelőzően egy hat hónapnál nem hosszabb érvényességi idővel kiadott vízum és/vagy a menedékjog iránti kérelem dátumát megelőzően egy hat hónapnál nem hosszabb lejárati időre meghosszabbított vízum került rögzítésre a VIS-ben, az illetékes menekültügyi hatóság az ilyen vízumra vonatkozóan kizárólag az (1) bekezdésben említett célokból a kérelemfájl következő adataiba, valamint a házastársra és a gyermekekre vonatkozó, a g) pontban felsorolt, a 8. cikk (4) bekezdése szerinti adatokba tekinthet be:

a)

a kérelem száma és a vízumot kiadó vagy meghosszabbító hatóság, valamint, hogy a hatóság valamely másik tagállam képviseletében adta-e ki a vízumot;

b)

az igénylőlapról átvett, a 9. cikk (4) bekezdésének a) és b) pontjában említett adatok;

c)

a vízum típusa;

d)

a vízum érvényességi ideje;

e)

a tartózkodás tervezett időtartama;

f)

fényképek;

g)

a házastársra és a gyermekekre vonatkozó, kapcsolódó kérelemfájl(ok)ban szereplő, a 9. cikk (4) bekezdésének a) és b) pontjában említett adatok.

(3)   A VIS-be az (1) és (2) bekezdés szerint történő betekintést kizárólag a 343/2003/EK rendelet 21. cikkének (6) bekezdésében említett, kijelölt nemzeti hatóságok végezhetik.

22. cikk

Az adatokhoz való hozzáférés a menedékjog iránti kérelem elbírálásához

(1)   A 343/2003/EK rendelet 21. cikkével összhangban, kizárólag a menedékjog iránti kérelem elbírálásának céljából, az illetékes menekültügyi hatóságok a menedékjogot kérő ujjlenyomata alapján történő keresés céljából rendelkeznek hozzáférési joggal.

Amennyiben az adott személy ujjlenyomata nem használható fel vagy az ujjlenyomattal végzett keresés eredménytelen, a keresést a 9. cikk (4) bekezdésének a) és/vagy c) pontjában említett adatok alapján végzik el; ez a keresés a 9. cikk (4) bekezdésének b) pontjában említett adatokkal együtt is elvégezhető.

(2)   Ha az (1) bekezdésben felsorolt adatokkal végzett keresés azt jelzi, hogy a kiadott vízum a VIS-ben van rögzítve, az illetékes menekültügyi hatóság csak az (1) bekezdésben említett célokból tud betekinteni a kérelemfájlba, valamint a kérelmezőnek a 8. cikk (3) bekezdése szerinti kapcsolódó kérelemfájlaiba, az alábbi adatok, továbbá a házastársra és a gyermekekre vonatkozó, az e) pontban felsorolt, a 8. cikk (4) bekezdése szerinti adatok lekérdezése érdekében:

a)

a kérelem száma;

b)

a 9. cikk (4) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett, az igénylőlapról származó adatok;

c)

fényképek;

d)

a 10., 13. és 14. cikkben említett, a kiadott, törölt, visszavont, meghosszabbított vagy lerövidített érvényességi idejű vízumokkal kapcsolatban rögzített adatok;

e)

a házastársra és a gyermekekre vonatkozó kapcsolódó kérelemfájl(ok)ban szereplő, a 9. cikk (4) bekezdésének a) és b) pontjában említett adatok.

(3)   A VIS-be az e cikk (1) és (2) bekezdése szerint történő betekintést kizárólag a 343/2003/EK rendelet 21. cikkének (6) bekezdésében említett, kijelölt nemzeti hatóságok végezhetik.

IV. FEJEZET

AZ ADATOK TÁROLÁSA ÉS MÓDOSÍTÁSA

23. cikk

Az adatok megőrzésének ideje

(1)   Minden kérelemfájlt legfeljebb öt évig kell megőrizni a VIS-ben, a 24. és a 25. cikkben említett törlés és a 34. cikkben említett nyilvántartások tárolásának sérelme nélkül.

Ezen időszak kezdete:

a)

a vízum lejáratának dátuma, ha egy vízum kiadásra került;

b)

az új vízum lejáratának dátuma, ha a vízumot meghosszabbították;

c)

a kérelemfájl VIS-ben történő létrehozásának dátuma, ha a kérelmet visszavonták, lezárták vagy megszüntették;

d)

a vízumhatóság határozatának napján, a vízumkérelem elutasítása, törlése, érvényességi idejének lerövidítése vagy a vízum visszavonása esetén.

(2)   Az (1) bekezdésben említett időszak lejárta után a VIS automatikusan törli a kérelemfájlt és az adott fájl, valamint a 8. cikk (3) és (4) bekezdése szerint a fájlhoz kapcsolódó fájlokat.

24. cikk

Az adatok módosítása

(1)   Csak az a felelős tagállam, amely az adatot továbbította a VIS-be, jogosult az ilyen adatok kijavításával vagy törlésével az adatok módosítására.

(2)   Ha egy tagállam bizonyítani tudja, hogy a VIS-ben feldolgozott adat nem helytálló vagy az adat a VIS-ben ezen rendelettel ellentétesen került feldolgozásra, azonnal értesíti a felelős tagállamot. Az ilyen üzenetet a VIS infrastruktúráján keresztül lehet továbbítani.

(3)   A felelős tagállam ellenőrzi az érintett adatot, és ha szükséges, azonnal javítja vagy törli azt.

25. cikk

Az adatok törlésének előrehozása

(1)   Amennyiben a 23. cikk (1) bekezdésében említett határidő lejárta előtt a kérelmező megszerezte egy tagállam állampolgárságát, a kérelemfájlokat, valamint a 8. cikk (3) és (4) bekezdése szerint a fájlhoz kapcsolódó és a kérelmezőre vonatkozó fájlokat, az érintett kérelemfájlt és a kapcsolódó fájlokat létrehozó tagállam haladéktalanul törli a VIS-ből.

(2)   Minden tagállam haladéktalanul értesíti a felelős tagállamo(ka)t, ha egy kérelmező megszerezte az adott tagállam állampolgárságát. Az ilyen üzenetet a VIS infrastruktúráján keresztül lehet továbbítani.

(3)   Amennyiben bíróság vagy más jogorvoslati szerv hatályon kívül helyezi a vízumkérelem elutasítását, a vízumkérelmet elutasító tagállam a kérelem elutasításának hatályon kívül helyezéséről szóló határozat jogerőre emelkedését követően haladéktalanul törli a 12. cikkben említett adatokat.

V. FEJEZET

MŰKÖDÉS ÉS FELADATOK

26. cikk

Üzemeltetési igazgatás

(1)   Egy átmeneti időszakot követően a központi VIS és a nemzeti interfészek üzemeltetésének igazgatásáért egy igazgató hatóság (a továbbiakban: igazgató hatóság) felel, amelyet az Európai Unió általános költségvetéséből finanszíroznak. Az igazgató hatóság a tagállamokkal együttműködésben biztosítja, hogy a központi VIS és a nemzeti interfészek tekintetében – a költség-haszon elemzésre is figyelemmel – mindenkor a rendelkezésre álló legjobb technológiát alkalmazzák.

(2)   Az igazgató hatóság felel a központi VIS és a nemzeti interfészek közötti kommunikációs infrastruktúrához kapcsolódó következő feladatokért is:

a)

felügyelet;

b)

biztonság;

c)

a tagállamok és a szolgáltató közötti kapcsolat koordinációja.

(3)   A Bizottság felel a központi VIS és a nemzeti interfészek közötti kommunikációs infrastruktúrához kapcsolódó minden egyéb feladatért, különösen:

a)

a költségvetés végrehajtásához kapcsolódó feladatok;

b)

beszerzés és felújítás;

c)

szerződéses ügyek.

(4)   Mielőtt az igazgató hatóság megkezdi tevékenységét, átmenetileg a Bizottság felel a VIS üzemeltetési igazgatásáért. A Bizottság a költségvetés-végrehajtással kapcsolatos feladat vagy feladatok gyakorlásával az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendelettel (23) összhangban két különböző tagállamban megbízhat a nemzeti közszférához tartozó szervet.

(5)   A (4) bekezdésben említett egyes nemzeti állami szerveknek meg kell felelniük különösen az alábbi kiválasztási kritériumoknak:

a)

bizonyítottan hosszú távra visszatekintő tapasztalattal kell rendelkeznie valamely nagyléptékű információs rendszer működtetése tekintetében;

b)

hosszú távra visszatekintő szakértelemmel kell rendelkeznie valamely nagyléptékű információs rendszer szolgáltatási és biztonsági követelményeit illetően;

c)

elegendő számú és tapasztalt személyzettel kell rendelkeznie, amely birtokában van a VIS által megkövetelt, nemzetközi együttműködési környezetben végzett munkához szükséges megfelelő szakmai és nyelvi ismereteknek;

d)

biztonságos és testreszabott intézményi infrastruktúrával kell rendelkeznie, amely különösen képes valamely nagyléptékű információs rendszer támogatására és folyamatos működésének biztosítására; valamint

e)

olyan igazgatási környezetben kell működnie, amely lehetővé teszi számára feladatainak megfelelő elvégzését és az összeférhetetlenség elkerülését.

(6)   A Bizottság a (4) bekezdésben említett megbízást megelőzően, valamint azt követően rendszeres időközönként tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a megbízás feltételeiről, pontos hatályáról és a feladatokkal megbízott szervekről.

(7)   Amennyiben a Bizottság a (4) bekezdésnek megfelelően az átmeneti időszakban átruházza feladatát, biztosítania kell, hogy az átruházás teljes mértékben a Szerződésben meghatározott intézményi rendszer által megállapított kereteken belül maradjon. Különösen biztosítania kell azt, hogy az átruházás ne érintse hátrányosan akár a Bíróság, akár a Számvevőszék, akár az európai adatvédelmi biztos által, a közösségi jog alapján végzett, hatékony ellenőrzési mechanizmusokat.

(8)   A VIS üzemeltetésének igazgatása magában foglalja az összes olyan feladatot, amely a VIS-nek a hét minden napján, napi 24 órán keresztül történő működtetéséhez e rendeletnek megfelelően szükséges, így különösen az annak biztosításához szükséges karbantartási munkákat és technikai fejlesztéseket, hogy a rendszer kielégítő műveleti minőségi szinten működjön, különösen a konzuli képviseletek számára a központi adatbázis lekérdezéséhez szükséges idő tekintetében, amelynek a lehető legrövidebbnek kell lennie.

(9)   A 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendeletben (24) megállapított, az Európai Közösségek tisztviselőire vonatkozó személyzeti szabályzat 17. cikkének sérelme nélkül, az igazgató hatóság megfelelő szakmai titoktartási vagy ezzel egyenértékű titoktartási szabályokat alkalmaz személyzetének valamennyi olyan tagjára, aki VIS-adatokkal köteles dolgozni. Ez a kötelezettség ezen alkalmazottak hivatali vagy munkaviszonyának megszűnését, vagy tevékenységük befejeződését követően is fennáll.

27. cikk

A központi vízuminformációs rendszer helye

A technikai felügyeletet és igazgatást ellátó központi VIS Strasbourgban (Franciaország), a rendszer meghibásodása esetén az elsődleges központi VIS minden funkcióját biztosítani képes tartalék VIS pedig Sankt Johann im Pongauban (Ausztria) található.

28. cikk

Kapcsolat a nemzeti rendszerekkel

(1)   A VIS-t ez egyes tagállamok nemzeti rendszeréhez az érintett tagállam nemzeti interfészén keresztül kell hozzákapcsolni.

(2)   Minden tagállam kijelöl egy olyan nemzeti hatóságot, amely a 6. cikk (1) és (2) bekezdésében említett illetékes hatóságok VIS-hez való hozzáférését biztosítja, és hozzákapcsolja ezt a nemzeti hatóságot a nemzeti interfészhez.

(3)   Az adatok feldolgozásához minden tagállam automatikus eljárásokat használ.

(4)   Minden tagállam felelős:

a)

a nemzeti rendszer fejlesztéséért és/vagy annak a VIS-hez való hozzáigazításáért a 2004/512/EK határozat 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban;

b)

nemzeti rendszerének szervezéséért, irányításáért, működtetéséért és fenntartásáért;

c)

e rendelettel összhangban az illetékes nemzeti hatóságok megfelelően felhatalmazott személyi állománya VIS-hez való hozzáférésének irányításáért és rendszeréért, valamint az alkalmazottak névsorának és profiljának összeállításért és rendszeres naprakésszé tételéért;

d)

a nemzeti rendszerekben felmerült költségek és ezen rendszereknek a nemzeti interfészekhez való csatlakozási költségeinek viseléséért, beleértve a nemzeti interfészek és a nemzeti rendszer közötti kommunikációs infrastruktúra beruházási és működési költségeit.

(5)   A VIS-hez hozzáférési joggal rendelkező hatósági személyzet a VIS-ben tárolt adatok feldolgozására történő feljogosítása előtt megfelelő képzést kap az adatbiztonságról és az adatvédelmi szabályokról, valamint tájékoztatják a vonatkozó bűncselekményekről és büntetésekről.

29. cikk

Az adatok felhasználásáért való felelősség

(1)   Minden tagállam biztosítja, hogy az adatfeldolgozást jogszerűen végezzék, különös tekintettel arra, hogy kizárólag a megfelelően felhatalmazott személyi állomány, e rendelettel összhangban végzett feladataik ellátására rendelkezzenek hozzáféréssel a VIS-ben feldolgozott adatokhoz. A felelős tagállam különösen az alábbiakat köteles biztosítani:

a)

az adatgyűjtés jogszerű;

b)

az adatátvitel a VIS-be jogszerű;

c)

az adat a VIS-be való átvitelkor helyes és naprakész.

(2)   Az igazgató hatóság biztosítja, hogy a VIS kezelése e rendelettel és a 45. cikk (2) bekezdésében említett végrehajtási szabályokkal összhangban történik. Az igazgató hatóság különösen felel az alábbiakért:

a)

meghozza a szükséges intézkedéseket a központi VIS, valamint a központi VIS és a nemzeti interfészek közötti kommunikációs infrastruktúra biztonságának biztosításáért, az egyes tagállamok felelősségének sérelme nélkül;

b)

biztosítja, hogy csak a hivatalosan meghatalmazott alkalmazottak férjenek hozzá a VIS-ben feldolgozott adatokhoz az igazgató hatóság feladatainak elvégzése céljából, ezzel a rendelettel összhangban.

(3)   A (2) bekezdés értelmében az igazgató hatóság értesíti az általa hozott intézkedésekről az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Bizottságot.

30. cikk

A VIS-adatok megőrzése a nemzeti fájlokban

(1)   A VIS-ből lekért adatokat csak akkor lehet a nemzeti fájlokban megőrizni, ha ez egy egyedi esetben szükséges, a VIS céljával, valamint a vonatkozó jogi rendelkezésekkel, köztük az adatvédelmi rendelkezésekkel összhangban történik és az egyedi esettől függően, a szükségesnél nem hosszabb ideig.

(2)   Az (1) bekezdés nem sértheti a tagállamok azon jogát, hogy megőrizzék nemzeti fájljaik azon adatait, amelyeket az adott tagállam vitt be a VIS-be.

(3)   Az (1) és (2) bekezdésnek nem megfelelő adatfelhasználás az egyes tagállamok nemzeti joga szerinti, adatokkal való visszaélésnek tekintendő.

31. cikk

Adatok közlése harmadik országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel

(1)   A VIS-ben e rendeletnek megfelelően feldolgozott adatok harmadik ország vagy nemzetközi szervezet számára nem továbbíthatók vagy nem bocsáthatók rendelkezésre.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve a 9. cikk (4) bekezdésének a), b), c), k) és m) pontjában említett adatok a mellékletben felsorolt harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek számára továbbíthatók vagy számukra rendelkezésre bocsáthatók, amennyiben arra egyedi esetekben harmadik országok állampolgárai személyazonosságának igazolásához szükség van, többek között a visszatérés céljából, de kizárólag akkor, ha a következő feltételek teljesülnek:

a)

a Bizottság a 95/46/EK irányelv 25. cikkének (6) bekezdésével összhangban határozatot fogadott el az adott harmadik országban a személyes adatok megfelelő védelméről, vagy a Közösség és az adott harmadik ország között visszafogadási megállapodás van hatályban, vagy a 95/46/EK irányelv 26. cikke (1) bekezdése d) pontjának rendelkezéseit kell alkalmazni;

b)

a harmadik ország vagy nemzetközi szervezet vállalja, hogy az adatokat kizárólag arra a célra használja fel, amelyre azokat számára átadták;

c)

az adatok továbbítása vagy rendelkezésre bocsátása a közösségi jog vonatkozó rendelkezéseivel – különösen a visszafogadási megállapodásokkal –, valamint az adatokat továbbító vagy rendelkezésre bocsátó tagállam nemzeti jogával összhangban történik, beleértve az adatbiztonságra és az adatvédelemre vonatkozó jogi rendelkezéseket; valamint

d)

az(ok) a tagállam(ok), amely(ek) az adatokat a VIS-be bevitte (bevitték), hozzájárulását (hozzájárulásukat) adta (adták).

(3)   A személyes adatok harmadik országoknak vagy nemzetközi szervezeteknek történő ilyen továbbítása nem sérti a menekültek és a nemzetközi védelmet kérő személyek jogait, különösen a visszaküldés tilalma tekintetében.

32. cikk

Adatbiztonság

(1)   A felelős tagállam a nemzeti interfész felé való átvitel előtt és az alatt biztosítja az adatok biztonságát. Minden tagállam biztosítja azoknak az adatoknak a biztonságát, amelyet a VIS-től kap.

(2)   Minden tagállam nemzeti rendszerével kapcsolatban elfogadja a szükséges intézkedéseket, beleértve egy biztonsági tervet is, annak érdekében, hogy:

a)

fizikailag védje az adatokat, többek között a kritikus infrastruktúra védelmére irányuló katasztrófatervek elkészítése által;

b)

megakadályozza, hogy jogosulatlan személyek bejussanak azokba a nemzeti létesítményekbe, amelyekben a tagállam a VIS céljainak megfelelően végez műveleteket (ellenőrzés a létesítménybe való belépéskor);

c)

megakadályozza az adathordozók jogosulatlan olvasását, másolását, módosítását vagy eltávolítását (adathordozók ellenőrzése);

d)

megakadályozza a jogosulatlan adatbevitelt és a tárolt személyes adatok jogosulatlan ellenőrzését, módosítását vagy törlését (adattárolás ellenőrzése);

e)

megakadályozza az engedély nélküli adatkezelést, illetve a VIS-ben kezelt adatok engedély nélküli módosítását vagy törlését (az adatbevitel ellenőrzése);

f)

biztosítsa, hogy a VIS-hez való hozzáférésre jogosult személyek csak a hozzáférési jogosultságuk körébe tartozó adatokhoz férhessenek hozzá, mégpedig kizárólag egyéni és egyedi felhasználói azonosítókkal és titkos hozzáférési módszerekkel (adathozzáférés ellenőrzése);

g)

biztosítsa, hogy a VIS-hez való hozzáférésre jogosult összes hatóság olyan profilokat hozzon létre, amelyek leírják az adatokhoz való hozzáférésre, azok bevitelére, frissítésére, törlésére vagy az azokban való keresésre jogosult személyek feladat- és felelősségi körét, és ezeket a profilokat kérésre haladéktalanul bocsássa a 41. cikkben említett nemzeti felügyeleti hatóságok rendelkezésére (személyzeti profilok);

h)

biztosítsa, hogy lehetőség legyen annak ellenőrzésére és megállapítására, hogy az adatátviteli berendezésekkel mely szervekhez továbbíthatók személyes adatok (kommunikáció ellenőrzése);

i)

biztosítsa, hogy ellenőrizhető és megállapítható legyen, mely adatokat, mikor, ki és milyen célból dolgozta fel a VIS-ben (adatrögzítés ellenőrzése);

j)

megakadályozza a személyes adatok VIS-be vagy a VIS-ből történő továbbítása vagy adathordozón történő szállítása során a személyes adatok jogosulatlan olvasását, másolását, módosítását vagy törlését, különösen a megfelelő titkosítási technikák révén (átvitel ellenőrzése);

k)

figyelemmel kísérje az e bekezdésben említett biztonsági intézkedések eredményességét, és megtegye a belső ellenőrzéssel kapcsolatban szükséges szervezeti intézkedéseket e rendelet betartásának biztosítása érdekében (önellenőrzés).

(3)   Az igazgató hatóság a VIS működése tekintetében megteszi a (2) bekezdésben felsorolt célok eléréséhez szükséges intézkedéseket, beleértve a biztonsági terv elfogadását is.

33. cikk

Felelősség

(1)   Minden olyan személynek, akit, vagy tagállamnak, amelyet kár ért abból adódóan, hogy a feldolgozási jogszerűtlen volt, vagy e rendelettel összeegyeztethetetlen intézkedésre került sor, kártérítésre van joga azzal a tagállammal szemben, amely az elszenvedett kárért felelős. Az a tagállam, amely igazolja, hogy nem felelős azért az eseményért, amely a kárt okozta, részben vagy egészben mentesül ez alól a felelősség alól.

(2)   Ha egy tagállam bármely kötelezettsége nem teljesítésével kárt okoz a VIS-ben, annak a tagállamnak viselnie kell a felelősséget az okozott kárért, hacsak és amennyiben az igazgató hatóság vagy a másik tagállam elmulasztotta meghozni a kár bekövetkezését megelőző vagy a kár hatásának minimalizálását célzó szükséges intézkedéseket.

(3)   Az (1) és (2) bekezdésben említett, egy tagállammal szembeni kártérítési igényre az alperes tagállam nemzeti jogának rendelkezései irányadók.

34. cikk

A nyilvántartások vezetése

(1)   Minden tagállam és az igazgató hatóság minden adatfeldolgozási művelet nyilvántartását a VIS-ben vezeti. Ezek a nyilvántartások mutatják a 6. cikk (1) bekezdésében, valamint a 15–22. cikkben említett hozzáférési célokat, a dátumot és az időt, a 9–14. cikkben említettek szerint továbbított adatok típusát, a 15. cikk (2) bekezdésében, a 17. cikkben, a 18. cikk (1)–(3) bekezdésében, a 19. cikk (1) bekezdésében, a 20. cikk (1) bekezdésében, a 21. cikk (1) bekezdésében és a 22. cikk (1) bekezdésében említettek szerint a lekérdezéshez használt adat típusát és az adatbevitelt vagy az adatkeresést végző hatóság nevét. Ezenkívül minden tagállam nyilvántartást vezet az adat bevitelre vagy az adatkeresésre megfelelően felhatalmazott személyi állományról.

(2)   Ezeket a nyilvántartásokat csak az adatfeldolgozás elfogadhatóságát kimutató adatvédelemhez és az adatbiztonság biztosításához lehet felhasználni. A nyilvántartásokat a nem engedélyezett hozzáféréstől megfelelő intézkedésekkel kell védeni és a 23. cikk (1) bekezdésében említett visszatartási időszak lejárta után egy évvel törölni kell azokat, ha azok nem szükségesek egy már éppen megkezdett figyelemmel kísérési eljáráshoz.

35. cikk

Önellenőrzés

A tagállamok biztosítják, hogy a VIS-adatokhoz való hozzáférésre jogosult valamennyi hatóság megtegye a szükséges intézkedéseket az e rendeletnek való megfelelés érdekében, valamint hogy szükség esetén együttműködjön a nemzeti felügyeleti hatósággal.

36. cikk

Szankciók

A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a VIS-be bevitt adatokkal való visszaélés szankciókkal büntetendő legyen, ideértve a hatékony, arányos és visszatartó erejű, a nemzeti joggal összhangban lévő közigazgatási és/vagy büntetőjogi szankciókat is.

VI. FEJEZET

AZ ADATVÉDELEMRE VONATKOZÓ JOGOK ÉS AZOK ELLENŐRZÉSE

37. cikk

Tájékoztatási jog

(1)   A kérelmezőket és a 9. cikk (4) bekezdésének f) pontjában említett személyeket a felelős tagállam tájékoztatja a következőkről:

a)

a 41. cikk (4) bekezdésében említett adatkezelő személyazonossága, elérhetőségeit is beleértve;

b)

a cél, amiért az adat a VIS-ben feldolgozásra kerül;

c)

az adat címzettjeinek kategóriái, ideértve a 3. cikkben említett hatóságokat is;

d)

az adat megőrzési ideje;

e)

az, hogy az adatgyűjtés kötelező a kérelem elbírálásához;

f)

a rájuk vonatkozó adatokhoz való hozzáférési jogosultság, a rájuk vonatkozó téves adatok helyesbítésére vagy a rájuk vonatkozó, jogszerűtlenül feldolgozott adatok törlésére irányuló kérelem joga, beleértve az említett jogok gyakorlására vonatkozó eljárásokról szóló tájékoztatás jogát, valamint a 41. cikk (1) bekezdésében említett, a személyes adatok védelmével kapcsolatos igények meghallgatásáért felelős nemzeti felügyeleti hatóságok elérhetőségét.

(2)   Az (1) bekezdésben említett tájékoztatást akkor kell megadni a kérelmezőnek, amikor a 9. cikk (4), (5), és (6) bekezdésében említett, az igénylőlapon szereplő adatokat, a fényképet és az ujjlenyomatot felveszik.

(3)   Az (1) bekezdésben említett tájékoztatást a 9. cikk (4) bekezdés f) pontjában említett személyeknek a meghívólevélről, a finanszírozásról és a szállásról szóló igazolást tartalmazó, az azok által a személyek által aláírt nyomtatványon kell megadni.

Az e személyek által aláírt nyomtatvány hiányában ezt a tájékoztatást a 95/46/EK irányelv 11. cikkének megfelelően kell megadni.

38. cikk

Hozzáférési, kijavítási és törlési jog

(1)   A 95/46/EK irányelv 12. cikk a) pontjának megfelelően az egyéb információk nyújtására vonatkozó kötelezettség sérelme nélkül minden személynek jogában áll tudomást szerezni a VIS-ben rögzített, hozzá kapcsolódó adatokról, és hogy mely tagállam továbbította azt az adatot a VIS-be. Az adatokhoz való ilyen hozzáférést csak tagállam engedélyezheti. Minden egyes tagállam rögzíti az ilyen hozzáférés iránti kérelmeket.

(2)   Bármely személy kérheti, hogy a vele kapcsolatos pontatlan adat kijavításra kerüljön, és hogy a jogellenesen rögzített adatot töröljék. A kijavítást vagy a törlést a felelős tagállam a saját törvényei, rendelkezései és eljárásai szerint haladéktalanul elvégzi.

(3)   Ha egy tagállamhoz, amely nem a felelős tagállam, a (2) bekezdésben előírtaknak megfelelő kérelem érkezik, annak a tagállamnak a hatóságai, amelyhez a kérelmet benyújtották, 14 napos határidőn belül kapcsolatba lépnek a felelős tagállam hatóságaival. A felelős tagállam egy hónapos határidőn belül ellenőrzi az adatok pontosságát és annak a VIS-ben való jogszerű feldolgozását.

(4)   Ha nyilvánvalóvá válik, hogy a VIS-ben rögzített adat nem pontos vagy a rögzítésére jogellenesen került sor, a felelős tagállam a 24. cikk (3) bekezdésének megfelelően kijavítja vagy törli az adatot. A felelős tagállam írásban haladéktalanul megerősíti az érintett személy felé, hogy intézkedett a rá vonatkozó adat kijavítása vagy törlése iránt.

(5)   Ha a felelős tagállam nem ért egyet azzal, hogy a VIS-ben rögzített adat pontatlan vagy jogellenesen került rögzítésre, haladéktalanul írásban kell magyarázatot küldenie az érintett személynek, hogy miért nem kívánja kijavítani vagy törölni a rá vonatkozó adatot.

(6)   A felelős tagállam az érintett személynek azokról a lépésekről is magyarázó tájékoztatást küld, amelyeket az adott személy tehet, ha nem fogadja el az adott magyarázatot. Ez magában foglalja az azzal kapcsolatos tájékoztatást is, hogy hogyan kell keresetet benyújtani vagy panaszt tenni az adott tagállam illetékes hatósága vagy bírósága előtt, valamint hogy milyen egyéb – többek között a 41. cikk (1) bekezdésében említett nemzeti felügyeleti hatóságok részéről adott – segítségnyújtásra van lehetőség az adott tagország törvényei, rendeletei és eljárásai szerint.

39. cikk

Együttműködés az adatvédelemi jogok biztosítására

(1)   A tagállamok aktívan együttműködnek a 38. cikk (2), (3) és (4) bekezdésében meghatározott jogok betartásában.

(2)   Minden tagállamban a nemzeti felügyeleti hatóság kérésre segítséget nyújt és tanácsot ad az érintett személynek annak a jogának a gyakorlásában, hogy kijavításra vagy törlésre kerüljön a rá vonatkozó adat a 95/46/EK irányelv 28. cikkének (4) bekezdésének megfelelően.

(3)   Az adatokat továbbító felelős tagállam nemzeti felügyeleti hatósága és a kérelmet átvevő tagállamok nemzeti felügyeleti hatóságai együttműködnek ebből a célból.

40. cikk

Jogorvoslatok

(1)   Minden tagállamban bármely személynek joga van kereset benyújtására vagy panasztételre azon tagállam illetékes hatóságai vagy bírósága előtt, amely visszautasította a 38. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott, a rá vonatkozó adatokhoz való hozzáférési jogot vagy az ilyen adatra vonatkozó kijavítási, illetve törlési jogot.

(2)   A 39. cikk (2) bekezdésében említett nemzeti felügyeleti hatóságok által nyújtott segítség a teljes eljárás folyamán igénybe vehető.

41. cikk

A nemzeti felügyeleti hatóság által gyakorolt felügyelet

(1)   Az egyes tagállamokban kijelölt és a 95/46/EK irányelv 28. cikkében említett hatáskörökkel rendelkező hatóság vagy hatóságok (a továbbiakban: nemzeti felügyeleti hatóság) függetlenül ellenőrzik az 5. cikk (1) bekezdésében említett személyes adatok adott tagállam általi feldolgozásának törvényességét, beleértve azoknak a VIS-be és a VIS-ből történő továbbítását.

(2)   A nemzeti felügyeleti hatóság biztosítja a nemzeti rendszer keretében folytatott adatfeldolgozási műveletek legalább négyévente történő, a vonatkozó nemzetközi ellenőrzési előírásoknak megfelelő ellenőrzését.

(3)   A tagállamok biztosítják, hogy nemzeti felügyeleti hatóságuk rendelkezzen az e rendelet alapján rá ruházott feladatok ellátásához szükséges erőforrásokkal.

(4)   A személyes adatok VIS-ben történő feldolgozása tekintetében valamennyi tagállam kijelöli azt a hatóságot, amely a 95/46/EK irányelv 2. cikkének d) pontjával összhangban adatkezelőnek tekintendő, és amely az e tagállam általi adatfeldolgozásért központilag felelős. Ezen hatóság adatait a tagállamok közlik a Bizottsággal.

(5)   Valamennyi tagállam megadja a nemzeti felügyeleti hatóságok által kért tájékoztatást és különösen tájékoztatja azokat a 28. cikkel és a 29. cikk (1) bekezdésével összhangban végzett tevékenységekről, biztosítja számukra a 28. cikk (4) bekezdésének c) pontjában említett listához és a 34. cikkben említett nyilvántartási bejegyzésekhez való hozzáférést, továbbá a valamennyi létesítménybe történő mindenkori bejutást.

42. cikk

Az európai adatvédelmi biztos által gyakorolt felügyelet

(1)   Az európai adatvédelmi biztos ellenőrzi, hogy az igazgató hatóság e rendelettel összhangban végzi-e a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos tevékenységeit. A 45/2001/EK rendelet 46. és 47. cikkében említett feladatok és hatáskörök megfelelően alkalmazandók.

(2)   Az európai adatvédelmi biztos biztosítja az igazgató hatóság által folytatott, a személyes adatok feldolgozását érintő tevékenységek legalább négyévente történő, a vonatkozó nemzetközi ellenőrzési előírásoknak megfelelő ellenőrzését. Az ilyen ellenőrzésről szóló jelentést el kell küldeni az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az igazgató hatóságnak, a Bizottságnak és a nemzeti felügyeleti hatóságoknak. A jelentés elfogadása előtt az igazgató hatóságnak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy megtegye az észrevételeit.

(3)   Az igazgató hatóság megadja az európai adatvédelmi biztos által kért információt, hozzáférést biztosít számára minden dokumentumhoz és azoknak a 34. cikk (1) bekezdésében említett nyilvántartásához, valamint megengedi számára, hogy bármely időben, valamennyi létesítményébe bejusson.

43. cikk

A nemzeti felügyeleti hatóságok és az európai adatvédelmi biztos közötti együttműködés

(1)   A nemzeti felügyeleti hatóságok és az európai adatvédelmi biztos – hatáskörük keretein belül eljárva – aktívan együttműködnek egymással felelősségi körük keretein belül, és biztosítják a VIS és a nemzeti rendszerek összehangolt felügyeletét.

(2)   Hatáskörük keretein belül eljárva kicserélik egymás között a vonatkozó információkat, segítik egymást az ellenőrzések és vizsgálatok lefolytatása során, megvizsgálják az e rendelet értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban felmerült nehézségeket, tanulmányozzák a független felügyelet gyakorlása vagy az érintett jogainak gyakorlása kapcsán felmerülő problémákat, összehangolt javaslatokat dolgoznak ki a problémák közös megoldására és szükség szerint előmozdítják az adatvédelmi jogokkal kapcsolatos ismeretek terjesztését.

(3)   A nemzeti felügyeleti hatóságok és az európai adatvédelmi biztos e célból évente legalább kétszer találkoznak. E találkozók költségei és lebonyolítása az európai adatvédelmi biztost terhelik. Az eljárási szabályzatot az első találkozó alkalmával kell elfogadni. A további munkamódszereket szükség esetén közösen dolgozzák ki.

(4)   A tevékenységekről kétévente együttes jelentést kell küldeni az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és az igazgató hatóságnak. A jelentés valamennyi tagállamra vonatkozóan tartalmaz egy, az érintett tagállam nemzeti felügyeleti hatósága által készített fejezetet.

44. cikk

Adatvédelem az átmeneti időszakban

Amennyiben a Bizottság az átmeneti időszakban e rendelet 26. cikke (4) bekezdésének megfelelően átruházza feladatait egy másik szervre vagy szervekre, biztosítania kell, hogy az európai adatvédelmi biztos jogosult és képes legyen feladatainak teljes körű elvégzésére – beleértve a helyszíni ellenőrzések végrehajtását –, valamint a 45/2001/EK rendelet 47. cikke alapján rá ruházott bármely más hatáskör gyakorlására.

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

45. cikk

A Bizottság általi végrehajtás

(1)   A Bizottság e rendelet hatálybalépését követően a lehető leghamarabb létrehozza a központi VIS-t, a nemzeti interfészt minden tagállamban, valamint a központi VIS és a nemzeti interfészek közötti kommunikációs infrastruktúrát, beleértve az 5. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett biometrikus adatok feldolgozásához szükséges funkciókat is.

(2)   A központi VIS, a nemzeti interfészek, valamint a központi VIS és a nemzeti interfészek közötti kommunikációs infrastruktúra műszaki bevezetéséhez szükséges intézkedéseket a 49. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni, különös tekintettel a következőkre:

a)

az adatok bevitele és a kérelmek összekapcsolása a 8. cikknek megfelelően;

b)

az adatokhoz való hozzáférés a 15. és 17–22. cikknek megfelelően;

c)

az adatok módosítása, törlése és adatok törlésének előrehozása a 23–25. cikknek megfelelően;

d)

a naplóvezetés és a bejegyzésekhez való hozzáférés a 34. cikknek megfelelően;

e)

a 16. cikkben említett konzultációs mechanizmus és eljárások.

46. cikk

A schengeni konzultációs hálózat technikai funkcióinak átvétele

A 49. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározott időponttól kezdve a 16. cikkben említett konzultációs mechanizmus lép a schengeni konzultációs hálózat helyébe, miután az e rendelet hatálybalépésének időpontjában a schengeni konzultációs hálózatot alkalmazó valamennyi tagállam értesítést küldött a VIS-nek a Schengeni Egyezmény 17. cikkének (2) bekezdése szerint a központi vízumhatóságok által a vízumkérelmekről folytatott konzultáció érdekében történő felhasználására vonatkozó jogi és technikai intézkedések meghozataláról.

47. cikk

Az adatátvitel indítása

Minden tagállam értesíti a Bizottságot arról, hogy felállította az 5. cikk (1) bekezdésében említett adatoknak a nemzeti interfészen keresztül a központi VIS-be történő adatátviteléhez szükséges műszaki és jogi rendszert.

48. cikk

A műveletek indítása

(1)   A Bizottság meghatározza azt az időpontot, amikor a VIS elkezdi működését, azt követően, hogy:

a)

elfogadták a 45. cikk (2) bekezdésében említett intézkedéseket;

b)

a Bizottság bejelentette, hogy sikeresen lezárult a VIS átfogó vizsgálata, amit a Bizottság a tagállamokkal együtt hajt végre;

c)

a technikai intézkedések érvényesítését követően a tagállamok tájékoztatták a Bizottságot arról, hogy a (4) bekezdéssel összhangban meghatározott első régió valamennyi kérelme tekintetében meghozták az 5. cikk (1) bekezdésében említett adatok gyűjtéséhez és a VIS-be történő továbbításához szükséges technikai és jogi intézkedéseket, beleértve a valamely másik tagállam nevében történő adatgyűjtésre és/vagy -továbbításra vonatkozó intézkedéseket.

(2)   A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet az (1) bekezdés b) pontja szerint elvégzett vizsgálat eredményeiről.

(3)   Valamennyi egyéb régióban a Bizottság meghatározza azt az időpontot, amelytől kezdve az 5. cikk (1) bekezdésében említett adatok továbbítása kötelezővé válik, azt követően, hogy a tagállamok tájékoztatták a Bizottságot arról, hogy az érintett régió valamennyi kérelme tekintetében meghozták az 5. cikk (1) bekezdésében említett adatok gyűjtéséhez és a VIS-be történő továbbításához szükséges technikai és jogi intézkedéseket, beleértve a valamely másik tagállam nevében történő adatgyűjtésre és/vagy -továbbításra vonatkozó intézkedéseket. Ezen időpontot megelőzően bármely tagállam bármely régióban megkezdheti a működést, amint tájékoztatta a Bizottságot arról, hogy meghozta legalább az 5. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett adatok gyűjtéséhez és a VIS-be történő továbbításához szükséges technikai és jogi intézkedéseket.

(4)   Az (1) és (3) bekezdésben említett régiókat a 49. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban kell meghatározni; a régiók meghatározására vonatkozó kritériumok a következők: az illegális bevándorlás kockázata, a tagállamok belső biztonságát fenyegető veszélyek, valamint a biometrikus adatok felvételének kivitelezhetősége az adott régió minden pontján.

(5)   A Bizottság valamennyi régió tekintetében közzéteszi a működés kezdeti időpontját az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(6)   Egyik tagállam sem tekinthet be egy másik tagállam által a VIS-be továbbított adatokba azt megelőzően, hogy ez utóbbi tagállam vagy a képviseletében eljáró más tagállam az (1) és (3) bekezdéssel összhangban megkezdi az adatok bevitelét.

49. cikk

Bizottság

(1)   A Bizottságot a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2006. december 20-i 1987/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (25) 51. cikkének (1) bekezdése által létrehozott bizottság segíti.

(2)   Ha erre a bekezdésre vonatkozó hivatkozás történik, akkor az 1999/468/EK rendelet 4. és 7. cikke alkalmazandó.

Az 1999/468/EK rendelet 4. cikkének (3) bekezdésében meghatározott határidő két hónap.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított határidő két hónap.

50. cikk

Figyelemmel kísérés és értékelés

(1)   Az igazgató hatóság gondoskodik olyan eljárásokról, amelyek a VIS működését a teljesítménnyel, a költséghatékonysággal, a biztonsággal és a szolgáltatás minőségével kapcsolatban megállapított célkitűzések tekintetében ellenőrzik.

(2)   A műszaki karbantartás céljából az igazgató hatóság hozzáféréssel rendelkezik a VIS-ben végzett feldolgozási művetekkel kapcsolatos szükséges információkhoz.

(3)   A VIS üzembe helyezését követően két évvel, majd ezt követően kétévente az igazgató hatóság az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak jelentést készít a VIS műszaki működéséről, beleértve annak biztonságosságát is.

(4)   Három évvel a VIS üzembe helyezése után, majd ezt követően négyévente a Bizottság átfogó értékelést készít a VIS-ről. Ez az átfogó értékelés tartalmazza az elért eredményeknek a célkitűzések fényében történő vizsgálatát, annak felülvizsgálatát, hogy az alapul szolgáló megfontolások továbbra is érvényesek-e, e rendelet VIS-re való alkalmazásának és a VIS biztonságának vizsgálatát, a 31. cikkben említett rendelkezések felhasználását, valamint a jövőbeni működésre vonatkozó esetleges következtetéseket. A Bizottság az értékelést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak továbbítja.

(5)   A Bizottság a 18. cikk (2) bekezdésében említett időszakok vége előtt jelentést készít az ujjlenyomatok külső határokon történő alkalmazása terén tett technikai előrehaladásról, és ennek a vízumbélyeg száma és a vízumbirtokos ujjlenyomatának ellenőrzése együttes alkalmazásán alapuló keresések időtartamára gyakorolt hatásáról, beleértve azt is, hogy az ilyen keresés várható időtartama a határátkelőhelyeken túl hosszú várakozási idővel járna-e. A Bizottság az értékelést megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az Európai Parlament vagy a Tanács az említett értékelés alapján felkérheti a Bizottságot, hogy szükség esetén e rendeletre vonatkozóan megfelelő módosításokat javasoljon.

(6)   A tagállamok az igazgató hatóság és a Bizottság rendelkezésére bocsátják a (3), (4) és (5) bekezdésben említett jelentések elkészítéséhez szükséges információkat.

(7)   Az igazgató hatóság a Bizottság rendelkezésére bocsátja a (4) bekezdésben említett átfogó értékeléshez szükséges információkat.

(8)   Az igazgató hatóság feladatainak megkezdését megelőző átmeneti időszakban a (3) bekezdésben említett jelentések elkészítéséért és benyújtásáért a Bizottság felel.

51. cikk

Hatálybalépés és alkalmazhatóság

(1)   Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2)   Ezt a rendeletet a 48. cikk (1) bekezdésében említett időponttól kell alkalmazni.

(3)   A 26., a 27., a 32., a 45. cikket, a 48. cikk (1), (2) és (4) bekezdését, valamint a 49. cikket 2008. szeptember 2-tól kell alkalmazni.

(4)   A 26. cikk (4) bekezdésében említett átmeneti időszakban az e rendeletben szereplő igazgató hatóság alatt a Bizottság értendő.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és a tagállamokban közvetlenül alkalmazandó az Európai Közösséget létrehozó szerződéssel összhangban.

Kelt Strasbourgban, 2008. július 9-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

H.-G. PÖTTERING

a Tanács részéről

az elnök

J.-P. JOUYET


(1)  A Parlament 2007. június 7-i véleménye (HL C 125. E, 2008.5.22., 118. o.) és a Tanács 2008. június 23-i határozata.

(2)  HL L 213., 2004.6.15., 5. o.

(3)  HL L 50., 2003.2.25., 1. o.

(4)  HL L 123., 2002.5.9., 50. o.

(5)  HL L 164., 1995.7.14., 1. o. A legutóbb az 1791/2006/EK rendelettel (HL L 363., 2006.12.20., 1. o.) módosított rendelet.

(6)  HL C 326., 2005.12.22., 1. o. A legutóbb a 2006/684/EK tanácsi határozattal (HL L 280., 2006.10.12., 29. o.) módosított utasítás.

(7)  HL L 239., 2000.9.22., 19. o. A legutóbb az 1987/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 381., 2006.12.28., 4. o.) módosított egyezmény.

(8)  HL L 281., 1995.11.23., 31. o. Az 1882/2003/EK rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított rendelet.

(9)  HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

(10)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o. A 2006/512/EK határozattal (HL L 200., 2006.7.22., 11. o.) módosított határozat.

(11)  HL L 176., 1999.7.10., 36. o.

(12)  HL L 176., 1999.7.10., 31. o.

(13)  HL L 176., 1999.7.10., 53. o.

(14)  HL L 131., 2000.6.1., 43. o.

(15)  HL L 395., 2004.12.31., 70. o.

(16)  HL L 64., 2002.3.7., 20. o.

(17)  A 2004. október 25-i 2004/860/EK határozat az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásnak az Európai Közösség nevében történő aláírásáról, valamint egyes rendelkezések ideiglenes alkalmazásáról (HL L 370., 2004.12.17., 78. o.).

(18)  Lásd e Hivatalos Lap 129. oldalát.

(19)  HL L 64., 2003.3.7., 1. o.

(20)  HL L 81., 2001.3.21., 1. o. A legutóbb az 1932/2006/EK rendelettel (HL L 405., 2006.12.30., 23. o., helyesbítve: HL L 29., 2007.2.3., 10. o.) módosított rendelet.

(21)  HL L 53., 2002.2.23., 4. o.

(22)  HL L 105., 2006.4.13., 1. o. A 296/2008/EK rendelettel (HL L 97., 2008.4.9., 60. o.) módosított rendelet.

(23)  HL L 248., 2002.9.16., 1. o. A legutóbb az 1525/2007/EK rendelettel (HL L 343., 2007.12.27., 9. o.) módosított rendelet.

(24)  HL L 56., 1968.3.4., 1. o. A legutóbb a 337/2007/EK, Euratom rendelettel (HL L 90., 2007.3.30., 1. o.) módosított rendelet.

(25)  HL L 381., 2006.12.28., 4. o.


MELLÉKLET

A 31. cikk (2) bekezdésében említett nemzetközi szervezetek listája

1.

ENSZ-szervezetek (mint az UNHCR)

2.

Nemzetközi Migrációs Szervezet

3.

A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága


Top