Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 12005SP

Jegyzőkönyv a Bolgár Köztársaság és Románia Európai Unióba történő felvételének feltételeiről és részletes szabályairól

OJ L 157, 21.6.2005, p. 29–202 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/treaty/acc_2005/pro_1/sign

21.6.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 157/29


JEGYZŐKÖNYV

A Bolgár Köztársaság és Románia Európai Unióba történő felvételének feltételeiről és részletes szabályairól

A MAGAS SZERZŐDŐ FELEK,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a Bolgár Köztársaság és Románia 2007. január 1-jén az Európai Unió tagjává válik;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés I-58. cikke értelmében a felvétel feltételei és részletes szabályai a tagállamok és a felvételét kérő állam között létrejövő megállapodás tárgyát képezik;

MEGÁLLAPODTAK a következő rendelkezésekben, amelyeket az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződéshez és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéshez csatolnak:

ELSŐ RÉSZ

ALAPELVEK

1. cikk

1.   Ennek a jegyzőkönyvnek az alkalmazásában:

az „Alkotmány” kifejezés a az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződést jelenti;

az „EAK-Szerződés” az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződést jelenti, a csatlakozást megelőzően hatályba lépő kiegészítő vagy módosító szerződésekkel, illetve egyéb jogi aktusokkal együtt;

a „jelenlegi tagállamok” kifejezés a Belga Királyságot, a Cseh Köztársaságot, a Dán Királyságot, a Németországi Szövetségi Köztársaságot, az Észt Köztársaságot, a Görög Köztársaságot, a Spanyol Királyságot, a Francia Köztársaságot, Írországot, az Olasz Köztársaságot, a Ciprusi Köztársaságot, a Lett Köztársaságot, a Litván Köztársaságot, a Luxemburgi Nagyhercegséget, a Magyar Köztársaságot, a Máltai Köztársaságot, a Holland Királyságot, az Osztrák Köztársaságot, a Lengyel Köztársaságot, a Portugál Köztársaságot, a Szlovén Köztársaságot, a Szlovák Köztársaságot, a Finn Köztársaságot, a Svéd Királyságot, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságát jelenti;

az „új tagállamok” kifejezés a Bolgár Köztársaságot és Romániát jelenti;

az „intézmények” kifejezés az Alkotmánnyal létrehozott intézményeket jelenti.

2.   Az ebben a jegyzőkönyvben szereplő, az Alkotmányra, illetve az Unióra vonatkozó hivatkozásokat adott esetben az EAK-Szerződésre, illetve EAK-Szerződéssel létrehozott Közösségre vonatkozó hivatkozásként kell érteni.

2. cikk

A csatlakozás időpontjától kezdődően az Alkotmány rendelkezései, az EAK-Szerződés és az intézmények által a csatlakozást megelőzően elfogadott jogi aktusok Bulgária és Románia számára kötelezőek, és az Alkotmányban, az EAK-Szerződésben, illetve az e jegyzőkönyvben megállapított feltételekkel alkalmazandók ezekben az államokban.

3. cikk

1.   Bulgária és Románia csatlakozik a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott határozatokhoz és megállapodásokhoz.

2.   Bulgária és Románia helyzete megegyezik a jelenlegi tagállamokéval az Európai Tanács és a Tanács által tett nyilatkozatok és állásfoglalások, illetve egyéb álláspontok tekintetében, és azoknak az egyéb nyilatkozatoknak, állásfoglalásoknak és álláspontoknak a tekintetében, amelyeket az Unióra vonatkozóan a tagállamok közös megállapodással elfogadtak; Bulgária és Románia ennek megfelelően tiszteletben tartja az ilyen nyilatkozatokból, állásfoglalásokból vagy egyéb álláspontokból eredő alapelveket és iránymutatásokat, és megteszi az ezek végrehajtásához szükséges intézkedéseket.

3.   Bulgária és Románia csatlakozik az I. mellékletben felsorolt egyezményekhez és jegyzőkönyvekhez. Ezek az egyezmények és jegyzőkönyvek Bulgária és Románia vonatkozásában a Tanács által a (4) bekezdésben említett határozatokban megállapított időpontban lépnek hatályba.

4.   A Tanács a Bizottság ajánlása alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően, egyhangúlag elfogadott európai határozatokkal elfogadja a (3) bekezdésben említett egyezményeken és jegyzőkönyveken a csatlakozás miatt szükséges valamennyi kiigazítást, és a módosított szövegeket kihirdeti az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

5.   A 3. bekezdésben említett egyezmények és jegyzőkönyvek tekintetében Bulgária és Románia vállalja, hogy a tagállamok intézményei és szervezetei közötti gyakorlati együttműködés elősegítése céljából olyan igazgatási és egyéb rendelkezéseket vezet be, amilyeneket a csatlakozás időpontjáig a jelenlegi tagállamok vagy a Tanács elfogadtak.

6.   A Tanács a Bizottság javaslata alapján, egyhangúlag elfogadott európai határozattal az I. mellékletet kiegészítheti a csatlakozás időpontja előtt aláírt, az előbbiekben említett egyezményekkel, megállapodásokkal és jegyzőkönyvekkel.

7.   Az ebben a cikkben említett egyes okmányok magukban foglalják az Alkotmány IV-438. cikkében említett eszközöket is.

4. cikk

1.   A schengeni vívmányoknak az Alkotmány 17., az Európai Unió keretébe beillesztett schengeni vívmányokról szóló jegyzőkönyvében említett rendelkezései, és az azokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő, a II. mellékletben felsorolt jogi aktusok, valamint minden ilyen további jogi aktus, amelyet a csatlakozás időpontja előtt fogadnak el, Bulgáriára és Romániára nézve a csatlakozás időpontjától kezdődően kötelezőek, és azokat ezekben az államokban ettől az időponttól kezdődően alkalmazni kell.

2.   A schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe beillesztett azon rendelkezései és az azokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő azon jogi aktusok, amelyeket az 1. bekezdés nem említ, a csatlakozás időpontjától kezdődően kötelezőek Bulgária és Románia számára; e rendelkezéseket és jogi aktusokat azonban csak akkor kell az előbb említett államokban alkalmazni, ha a Tanács ilyen értelmű európai határozatot fogad el azt követően, hogy az alkalmazandó schengeni értékelési eljárásokkal összhangban megvizsgálta, hogy az adott állam teljesíti-e az érintett vívmányok valamennyi részének alkalmazásához szükséges feltételeket.

A Tanács határozatát az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően azon tagállamok kormányait képviselő tagjainak egyhangú szavazatával hozza meg, amelyekben az e bekezdésben említett rendelkezéseket már hatályba léptették, illetve amelyben ezeket a rendelkezéseket hatályba kívánják léptetni. A Tanács Írország, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága kormányait képviselő tagjai annyiban vesznek részt egy ilyen határozat meghozatalában, amennyiben az a schengeni vívmányok olyan rendelkezéseire és az azokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő olyan jogi aktusokra vonatkozik, amelyek alkalmazásában ezek a tagállamok részt vesznek.

5. cikk

A csatlakozás időpontjától kezdődően, az Alkotmány III-197. cikke értelmében vett eltéréssel rendelkező tagállamként Bulgária és Románia részt vesz a Gazdasági és Monetáris Unióban.

6. cikk

1.   Az Unió által egy vagy több harmadik állammal, valamely nemzetközi szervezettel vagy egy harmadik állam állampolgárával megkötött vagy ideiglenesen alkalmazott megállapodások és egyezmények az Alkotmányban és az ebben a jegyzőkönyvben megállapított feltételek szerint kötelezőek Bulgáriára és Romániára.

2.   Bulgária és Románia vállalja, hogy az ebben a jegyzőkönyvben megállapított feltételek szerint csatlakoznak az Unió és a jelenlegi tagállamok által együttesen eljárva megkötött vagy aláírt megállapodásokhoz vagy egyezményekhez.

Bulgáriának és Romániának az egyes harmadik országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel az Unió és a jelenlegi tagállamok által együttesen megkötött vagy aláírt megállapodásokhoz vagy egyezményekhez való csatlakozásáról az e megállapodásokhoz vagy egyezményekhez csatolt és az érintett harmadik országgal vagy országokkal, illetve nemzetközi szervezettel a Tanács által a tagállamok nevében egyhangúlag eljárva kötött jegyzőkönyvekben kell megállapodni. E jegyzőkönyveket, a tagállamok nevében eljárva, a Bizottság tárgyalja meg a Tanács által egyhangúlag jóváhagyott tárgyalási irányelvek alapján és a tagállamok képviselőiből álló bizottsággal konzultálva. A Bizottság a jegyzőkönyvek megkötése céljából azok tervezetét benyújtja a Tanácsnak.

Ez az eljárás az ilyen megállapodások jövőbeni megkötése vagy bármilyen egyéb, a csatlakozással nem összefüggő módosításai tekintetében nem sérti az Unió saját hatásköreinek gyakorlását, és nem érinti az Unió és tagállamai közötti hatáskörmegosztást.

3.   A 2. bekezdésben említett megállapodásokhoz és egyezményekhez történő csatlakozással Bulgáriát és Romániát e megállapodások és egyezmények tekintetében ugyanazok a jogok és kötelezettségek illetik meg, mint a jelenlegi tagállamokat.

4.   A csatlakozás időpontjától kezdődően és a 2. bekezdésben említett szükséges jegyzőkönyvek hatálybalépéséig Bulgária és Románia alkalmazza az Unió és a jelenlegi tagállamok által a csatlakozás időpontja előtt együttesen megkötött megállapodások és egyezmények rendelkezéseit, a személyek szabad mozgásáról szóló, Svájccal kötött megállapodás kivételével. Ez a kötelezettség azokra a megállapodásokra és egyezményekre is vonatkozik, amelyekkel kapcsolatban az Unió és a jelenlegi tagállamok úgy állapodtak meg, hogy azokat ideiglenesen alkalmazzák.

A 2. bekezdésben említett jegyzőkönyvek hatálybalépéséig az Unió és a tagállamok együttesen eljárva, saját hatáskörük keretein belül megteszik a megfelelő intézkedéseket.

5.   Bulgária és Románia csatlakozik az egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok csoportjának tagjai, másrészről az Európai Közösség és tagállamai közötti, 2000. június 23-án Cotonou-ban aláírt partnerségi megállapodáshoz (1).

6.   Bulgária és Románia vállalja, hogy az ebben a jegyzőkönyvben megállapított feltételek szerint csatlakozik az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodáshoz (2), annak 128. cikkével összhangban.

7.   A csatlakozás időpontjától kezdődően Bulgária és Románia alkalmazza az Unió által harmadik országokkal kötött kétoldalú textilmegállapodásokat és -megegyezéseket.

Az Unió által a textil- és ruházati termékek behozatalára vonatkozóan alkalmazott mennyiségi korlátozásokat Bulgáriának és Romániának az Unióhoz történő csatlakozására figyelemmel ki kell igazítani. Ennek érdekében az Unió a csatlakozás időpontját megelőzően tárgyalásokat folytathat az érintett harmadik országokkal a fent említett megállapodások és megegyezések módosításáról.

Amennyiben a kétoldalú textilmegállapodások és -megegyezések módosításai a csatlakozás időpontjáig nem lépnek hatályba, az Unió a textil- és ruházati termékek behozatalára vonatkozó szabályait Bulgária és Románia csatlakozására figyelemmel szükség szerint kiigazítja.

8.   Az Unió által az acél és acéltermékek behozatalára vonatkozóan alkalmazott mennyiségi korlátozásokat Bulgáriának és Romániának az utóbbi években megvalósult, az érintett szállító országokból származó acéltermék-behozatala alapján ki kell igazítani.

Ennek érdekében a csatlakozás időpontját megelőzően tárgyalásokat kell folytatni az Unió által harmadik országokkal kötött kétoldalú acélmegállapodások és -megegyezések módosításairól.

Amennyiben a kétoldalú megállapodások és megegyezések módosításai a csatlakozás időpontjáig nem lépnek hatályba, az első albekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

9.   Bulgária vagy Románia által a csatlakozást megelőzően harmadik országokkal kötött halászati megállapodások igazgatását az Unió látja el.

Az említett megállapodásokból eredő, Bulgáriára és Romániára vonatkozó jogok és kötelezettségek érintetlenül maradnak mindaddig, amíg e megállapodások rendelkezései ideiglenesen hatályban maradnak.

A Tanács, a lehető legrövidebb időn belül, és minden esetben az első albekezdésben említett megállapodások lejárta előtt, a Bizottság javaslata alapján minden egyes esetben meghozza azokat a határozatokat, amelyek az említett megállapodásokon alapuló halászati tevékenységek folytatásához szükségesek, ideértve azt a lehetőséget is, hogy bizonyos megállapodások hatályát egy évet meg nem haladó időtartamra meghosszabbítsa.

10.   A csatlakozás időpontjával kezdődő hatállyal Bulgária és Románia felmondja valamennyi, harmadik országokkal kötött szabadkereskedelmi megállapodását, köztük a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodást.

Amennyiben az egyrészről Bulgária, Románia vagy mindkét állam, másrészről egy vagy több harmadik ország közötti megállapodások nem összeegyeztethetőek az e jegyzőkönyvből eredő kötelezettségekkel, Bulgária és Románia minden szükséges lépést megtesz annak érdekében, hogy a létrejött összeegyeztethetetlenséget megszüntesse. Ha Bulgária vagy Románia a csatlakozás előtt egy vagy több harmadik országgal megkötött valamely megállapodás kiigazításakor nehézségekbe ütközik, köteles az adott megállapodást a megállapodás rendelkezéseinek megfelelően felmondani.

11.   Bulgária és Románia az e jegyzőkönyvben megállapított feltételek szerint csatlakozik a jelenlegi tagállamok által a 2., 5. és 6. bekezdésben említett megállapodások és egyezmények végrehajtása céljából megkötött belső megállapodásokhoz.

12.   Bulgária és Románia – amennyiben szükséges – megteszi a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy azokkal a nemzetközi szervezetekkel, illetve nemzetközi megállapodásokkal kapcsolatban fennálló helyzetét, amelyeknek az Unió vagy valamelyik más tagállam szintén tagja, illetve részese, hozzáigazítsa azokhoz a jogokhoz és kötelezettségekhez, amelyek az Unióhoz történő csatlakozásából erednek.

Bulgária és Románia a csatlakozás időpontjában vagy az ezt követő lehető legkorábbi időpontban felmondja különösen azokat a nemzetközi halászati megállapodásokat, és kilép azokból a halászati szervezetekből, amelyeknek az Unió is részese, illetve tagja, kivéve ha tagságuk a halászaton kívüli egyéb területekkel is kapcsolatos.

13.   Amennyiben ez a cikk az Unió által kötött vagy aláírt egyezményekre vagy megállapodásokra hivatkozik, azok magukban foglalják az Alkotmány IV-438. cikkében említett egyezményeket és megállapodásokat is.

7. cikk

A Tanács európai törvényben hatályon kívül helyezheti az e jegyzőkönyvben meghatározott átmeneti rendelkezéseket, amennyiben a továbbiakban már nem alkalmazandók. A Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően, egyhangúlag határoz.

8. cikk

1.   Az intézmények által elfogadott, az e jegyzőkönyvben megállapított átmeneti rendelkezésekkel érintett jogi aktusok megtartják jogi természetüket; így különösen az ezen jogi aktusok módosítására vonatkozó eljárásokat továbbra is alkalmazni kell.

2.   Az e jegyzőkönyvben foglalt azon rendelkezéseknek a jogi természete, amelyek célja vagy eredménye az intézmények által elfogadott jogi aktusok nem átmeneti intézkedésként történő hatályon kívül helyezése vagy módosítása, megegyezik az általuk hatályon kívül helyezett vagy módosított rendelkezések jogi természetével, és rájuk ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni.

9. cikk

Az Alkotmányt és az intézmények által elfogadott jogi aktusokat átmeneti intézkedésként az ebben a jegyzőkönyvben megállapított eltérésekkel kell alkalmazni.

MÁSODIK RÉSZ

AZ ALKOTMÁNY KIIGAZÍTÁSA

I. CÍM

INTÉZMÉNYI RENDELKEZÉSEK

10. cikk

1.   Az Alkotmányhoz és az EAK-Szerződéshez csatolt, az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló 3. jegyzőkönyv 9. cikkének első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„A bírói kar részleges megújítása, amelyre háromévente kerül sor, felváltva tizennégy, illetve tizenhárom bírót érint.”

2.   Az Alkotmányhoz és az EAK-Szerződéshez csatolt, az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló 3. jegyzőkönyv 48. cikkének helyébe a következő rendelkezés lép:

„48. cikk

A Törvényszék huszonhét bíróból áll.”.

11. cikk

1.

A 4. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében:

(a)

a bevezető mondat helyébe a következő rendelkezés lép:

„1.

A Bank tőkéje 164 795 737 000 EUR, amelyet a tagállamok a következők szerint jegyeznek (3):

(b)

a szöveg a következőkkel egészül ki az Írországra és Szlovákiára vonatkozó szövegrészek között:

„Románia

846 000 000”; és

(c)

a következőkkel egészül ki a Szlovéniára és Litvániára vonatkozó szövegrészek között:

„Bulgária

296 000 000“

2.

A 9. cikk (2) bekezdésében az első, a második és a harmadik albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)

Az Igazgatótanács huszonnyolc igazgatóból és tizenhat helyettesből áll.

Az igazgatókat a Kormányzótanács öt évre nevezi ki minden egyes tagállam, valamint a Bizottság egy-egy jelölése alapján.

A helyetteseket a Kormányzótanács öt évre nevezi ki a következők szerint:

két helyettest a Németországi Szövetségi Köztársaság jelölése alapján,

két helyettest a Francia Köztársaság jelölése alapján,

két helyettest az Olasz Köztársaság jelölése alapján,

két helyettest Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának jelölése alapján,

egy helyettest a Spanyol Királyság és a Portugál Köztársaság közös megegyezéssel történő jelölése alapján,

egy helyettest a Belga Királyság, a Luxemburgi Nagyhercegség és a Holland Királyság közös megegyezéssel történő jelölése alapján,

két helyettest a Dán Királyság, a Görög Köztársaság, Írország és Románia közös megegyezéssel történő jelölése alapján,

két helyettest az Észt Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság közös megegyezéssel történő jelölése alapján,

három helyettest a Bolgár Köztársaság, a Cseh Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság közös megegyezéssel történő jelölése alapján,

egy helyettest a Bizottság jelölése alapján.”

12. cikk

Az EAK-Szerződés 134. cikke (2) bekezdésének első, a Tudományos és Műszaki Bizottság összetételére vonatkozó albekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„2.

A bizottság negyvenegy tagból áll, akiket a Bizottsággal folytatott konzultációt követően a Tanács nevez ki.”

II. CÍM

EGYÉB KIIGAZÍTÁSOK

13. cikk

Az Alkotmány III-157. cikke (1) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A Bulgária, Észtország, illetve Magyarország nemzeti jogszabályai alapján hatályban lévő korlátozások vonatkozásában ez az időpont 1999. december 31.”

14. cikk

Az Alkotmány IV-440. cikke (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„1.

Ezt a szerződést a Belga Királyságra, a Bolgár Köztársaságra, a Cseh Köztársaságra, a Dán Királyságra, a Németországi Szövetségi Köztársaságra, az Észt Köztársaságra, a Görög Köztársaságra, a Spanyol Királyságra, a Francia Köztársaságra, Írországra, az Olasz Köztársaságra, a Ciprusi Köztársaságra, a Lett Köztársaságra, a Litván Köztársaságra, a Luxemburgi Nagyhercegségre, a Magyar Köztársaságra, a Máltai Köztársaságra, a Holland Királyságra, az Osztrák Köztársaságra, a Lengyel Köztársaságra, a Portugál Köztársaságra, Romániára, a Szlovén Köztársaságra, a Szlovák Köztársaságra, a Finn Köztársaságra, a Svéd Királyságra, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságára kell alkalmazni.”

15. cikk

1.   Az Alkotmány IV-448. cikkének (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„A csatlakozási szerződés értelmében e szerződés bolgár és román nyelvű változata szintén hiteles.”

2.   Az EAK-Szerződés 225. cikke második bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„E szerződés angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, görög, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelvű változata szintén hiteles.”

HARMADIK RÉSZ

ÁLLANDÓ RENDELKEZÉSEK

I. CÍM

AZ INTÉZMÉNYEK ÁLTAL ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK KIIGAZÍTÁSA

16. cikk

Az e jegyzőkönyv III. mellékletében felsorolt jogi aktusokat a mellékletben meghatározott módon ki kell igazítani.

17. cikk

Az e jegyzőkönyv IV. mellékletében felsorolt jogi aktusoknak a csatlakozás következtében szükségessé váló kiigazítására az említett mellékletben megadott iránymutatások alapján kerül sor.

II. CÍM

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

18. cikk

Az e jegyzőkönyv V. mellékletében felsorolt intézkedéseket az abban a mellékletben meghatározott feltételekkel kell alkalmazni.

19. cikk

A Tanács e jegyzőkönyv közös agrárpolitikára vonatkozó rendelkezéseit európai törvénnyel kiigazíthatja, amennyiben az uniós jog változásai következtében szükségesnek bizonyul. A Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően, egyhangúlag határoz.

NEGYEDIK RÉSZ

IDEIGLENES RENDELKEZÉSEK

I. CÍM

ÁTMENETI INTÉZKEDÉSEK

20. cikk

Az e jegyzőkönyv VI. és VII. mellékletében felsorolt intézkedéseket Bulgária és Románia vonatkozásában az említett mellékletekben meghatározott feltételekkel kell alkalmazni.

II. CÍM

INTÉZMÉNYI RENDELKEZÉSEK

21. cikk

1.   Az Alkotmányhoz és az EAK-Szerződéshez csatolt, az Unió intézményeire és szerveire vonatkozó átmeneti rendelkezésekről szóló 34. jegyzőkönyv 1. cikkének (2) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az európai parlamenti tagjainak az Alkotmány I-20. cikke (2) bekezdésében meghatározott maximális számától eltérve, az európai parlamenti tagok számát – Bulgária és Románia csatlakozására tekintettel – a csatlakozás időpontjától az Európai Parlament 2009–2014-es megbízatási idejének kezdetéig terjedő időszakban ezen országok európai parlamenti tagjainak a számával a következők szerint kell növelni:

Bulgária

18

Románia

35”

2.   2007. december 31-ig Bulgária és Románia az (1) bekezdésben meghatározott képviselői helyekre közvetlen és általános választójog alapján európai parlamenti választást tart polgárai részvételével, az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmány rendelkezéseinek megfelelően (4).

3.   Az Alkotmány I-20. cikkének (3) bekezdésétől eltérve, amennyiben a választásokat a csatlakozás időpontját követően tartják meg, a csatlakozás időpontjától a (2) bekezdésben említett választásokig terjedő időszakban Bulgária és Románia polgárainak európai parlamenti képviselőit ezen államok parlamentjei saját tagjaik közül jelölik ki, az ezen államok által meghatározott eljárás szerint.

22. cikk

1.   Az Alkotmányhoz és az EAK-Szerződéshez csatolt, az Unió intézményeire és szerveire vonatkozó átmeneti rendelkezésekről szóló 34. jegyzőkönyv 2. cikke (2) bekezdésének második albekezdése a következőkkel egészül ki a Belgiumra és a Cseh Köztársaságra vonatkozó szövegrészek között:

„Bulgária

10”,

valamint a Portugáliára és Szlovéniára vonatkozó szövegrészek között:

„Románia

14”

2.   Az Alkotmányhoz és az EAK-Szerződéshez csatolt, az Unió intézményeire és szerveire vonatkozó átmeneti rendelkezésekről szóló 34. jegyzőkönyv 2. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A határozatok elfogadásához a tagok többsége által leadott, legalább 255 igen szavazat szükséges, ha azokat az Alkotmány értelmében a Bizottság javaslata alapján kell elfogadni. Egyéb esetekben a határozatok elfogadásához legalább a tagok kétharmada által leadott, legalább 255 igen szavazat szükséges.”.

23. cikk

Az Alkotmányhoz és az EAK-Szerződéshez csatolt, az Unió intézményeire és szerveire vonatkozó átmeneti rendelkezésekről szóló 34. jegyzőkönyv 6. cikke a következőkkel egészül ki a Belgiumra és a Cseh Köztársaságra vonatkozó szövegrészek között:

„Bulgária

12”,

valamint a Portugáliára és Szlovéniára vonatkozó szövegrészek között:

„Románia

15”.

24. cikk

Az Alkotmányhoz és az EAK-Szerződéshez csatolt, az Unió intézményeire és szerveire vonatkozó átmeneti rendelkezésekről szóló 34. jegyzőkönyv 7. cikke a következőkkel egészül ki a Belgiumra és a Cseh Köztársaságra vonatkozó szövegrészek között:

„Bulgária

12”,

valamint a Portugáliára és Szlovéniára vonatkozó szövegrészek között:

„Románia

15”.

III. CÍM

PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

25. cikk

 (5)

Bulgária

14 800 000 EUR

Románia

42 300 000 EUR.

Ezeket a hozzájárulásokat nyolc egyenlő részletben kell befizetni, amelyek 2007. május 31-én, 2008. május 31-én, 2009. május 31-én, 2009. november 30-án, 2010. május 31-én, 2010. november 30-án, 2011. május 31-én és 2011.november 30-án esedékesek.

 (5)

Bulgária

0,181 %

Románia

0,517 %.

3.   Az (1) és (2) bekezdésben megállapított tőke- és egyéb befizetéseket Bulgáriának és Romániának készpénzben, euróban kell teljesíteniük, kivéve ha a Kormányzótanács egyhangúlag ettől eltérően határoz.

26. cikk

1.   Bulgária és Románia a következő összegeket fizeti be a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott, az ESZAK-Szerződés lejártának pénzügyi következményeiről és a Szén- és Acélipari Kutatási Alapról szóló 2002. február 27-i 2002/234/ESZAK határozatban (6) említett Szén- és Acélipari Kutatási Alapba:

(millió EUR, folyó árakon)

Bulgária

11,95

Románia

29,88

2009:

15 %

2010:

20 %

2011:

30 %

2012:

35 %.

27. cikk

1.   A csatlakozás időpontjától kezdődően a PHARE-program (7) és a PHARE határokon átnyúló együttműködési program (8) keretében nyújtott előcsatlakozási támogatásokra, valamint a 31. cikkben említett Átmeneti Támogatás alapján nyújtott támogatásra vonatkozó pályáztatást, szerződéskötést, végrehajtást és kifizetéseket Bulgária és Románia végrehajtó szervezetei végzik.

A Bizottságnak a pályáztatás és a szerződéskötés feletti előzetes ellenőrzési jogkörét a Bizottság által folytatott akkreditációs eljárás és az előcsatlakozási stratégia keretében a csatlakozni szándékozó országoknak nyújtandó támogatás összehangolásáról és a 3906/89/EGK rendelet módosításáról szóló, 1999. június 21-i 1266/1999/EK tanácsi rendelet (9) mellékletében megállapított szempontoknak és feltételeknek, valamint az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendelet (10) 164. cikkének megfelelő kiterjesztett decentralizált végrehajtási rendszer (Extended Decentralised Implementation System – EDIS) pozitív elbírálását követően a Bizottság ilyen értelmű határozatával meg kell szüntetni.

Amennyiben a bizottsági előzetes ellenőrzés megszüntetéséről szóló bizottsági határozat a csatlakozás időpontjáig nem kerül elfogadásra, a csatlakozás időpontja és a bizottsági határozat elfogadásának időpontja között aláírt szerződések nem részesülhetnek előcsatlakozási támogatásban.

Kivételesen azonban, amennyiben a bizottsági előzetes ellenőrzés megszüntetéséről szóló bizottsági határozat meghozatalát a csatlakozás időpontját követő időszakra halasztják, és ez nem Bulgária vagy Románia hatóságainak róható fel, a Bizottság kellően indokolt esetekben a csatlakozás időpontja és a bizottsági határozat meghozatala közötti időszakban aláírt szerződések tekintetében elfogadhatja az előcsatlakozási támogatásra való jogosultságot és az előcsatlakozási támogatás folytatását egy korlátozott időszakra, amelynek során a Bizottság előzetes ellenőrzést gyakorol a pályáztatás és a szerződéskötés felett.

2.   Az 1. bekezdésben említett előcsatlakozási pénzügyi eszközök alapján a csatlakozás előtt tett, valamint a 31. cikkben említett Átmeneti Támogatás alapján a csatlakozást követően tett pénzügyi kötelezettségvállalásokra, ideértve a csatlakozást követően ebből eredő egyenkénti kötelezettségvállalásokat és azok nyilvántartásba vételét, valamint a kifizetésekre, továbbra is az előcsatlakozási pénzügyi eszközökre vonatkozó szabályokat és rendeleteket kell alkalmazni, és a programok és projektek befejezéséig ezeket a költségvetés megfelelő fejezetének terhére kell elszámolni. A csatlakozást követően indított közbeszerzési eljárások lefolytatására azonban a vonatkozó uniós rendelkezéseket kell alkalmazni.

3.   Az 1. bekezdésben említett előcsatlakozási támogatásra vonatkozó utolsó programozásra a csatlakozást megelőző utolsó évben kerül sor. Az e programok keretében végrehajtandó intézkedésekre vonatkozó szerződéseket az ezt követő két éven belül kell megkötni. A szerződéskötésre nyitva álló határidő nem hosszabbítható meg. A szerződések végrehajtására nyitva álló határidő kivételesen és kellően indokolt esetekben korlátozott mértékben meghosszabbítható.

Ennek ellenére az igazgatási költségek fedezésére szolgáló előcsatlakozási pénzeszközök – a (4) bekezdésben meghatározottak szerint – a csatlakozást követő első két évben is folyósíthatók. A pénzügyi ellenőrzési és értékelési költségek fedezésére szolgáló előcsatlakozási pénzeszközök a csatlakozást követő öt évig folyósíthatók.

4.   Az 1. bekezdésben említett előcsatlakozási pénzügyi eszközök és az ISPA-program (11) szerinti szükséges fokozatos megszüntetésének érdekében a Bizottság minden megfelelő intézkedést meghozhat annak érdekében, hogy a szükséges, jogszabályban meghatározott személyi állomány Bulgáriában és Romániában legfeljebb a csatlakozást követő tizenkilencedik hónapig tovább működhessen. Ezen időszak folyamán Bulgáriában és Romániában a csatlakozást megelőzően e feladatot betöltő tisztviselők, ideiglenes és szerződéses alkalmazottak részére, akiknek a csatlakozást követően is be kell tölteniük e tisztségeket, kivételesen ugyanazon pénzügyi és anyagi feltételeket kell biztosítani, mint amelyeket az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről szóló 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet (12) alapján a Bizottság rájuk a csatlakozást megelőzően alkalmazott. Az előcsatlakozási támogatások lebonyolításához szükséges igazgatási költségeket, beleértve az egyéb alkalmazottak fizetését is, az Európai Unió bővítésére vonatkozó általános költségvetése megfelelő politikai területének „az új tagállamok előcsatlakozási támogatásának fokozatos megszüntetése” tételéből vagy, más egyenértékű tételéből kell finanszírozni.

28. cikk

1.   Azon intézkedéseket, amelyek az Előcsatlakozási Strukturális Politikák Eszközének létrehozásáról szóló 1267/1999/EK rendelet szerinti támogatásról szóló határozatok tárgyát képezték a csatlakozás időpontjában, és amelyeknek a végrehajtása ezen időpontig nem fejeződött be, a Bizottság által – a Kohéziós Alap létrehozásáról szóló, 1994. május 16-i 1164/94/EK tanácsi rendelet (13) szerint – jóváhagyottnak kell tekinteni. Azon összegeket, amelyeket az említett intézkedések végrehajtása céljából még folyósítani kell, a Kohéziós Alapra vonatkozó, a csatlakozás időpontjában hatályos rendelet alapján kell folyósítani és az Európai Unió általános költségvetésében az említett rendeletnek megfelelő fejezete alá kell besorolni. Amennyiben a 2.- 5. bekezdés ettől eltérően nem rendelkezik, az ilyen intézkedésekre az ezen utóbbi rendelet szerint jóváhagyott intézkedések végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

2.   Az 1. bekezdésben említett intézkedésekhez kapcsolódó bármely olyan beszerzési eljárást, amely az Európai Unió Hivatalos Lapjában már közzétett ajánlati felhívás tárgyát képezte a csatlakozás időpontjában, az ajánlati felhívásban meghatározott szabályok szerint kell lefolytatni. Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendelet 165. cikkének rendelkezéseit azonban nem kell alkalmazni. Az 1. bekezdésben említett intézkedésekhez kapcsolódó bármely olyan beszerzési eljárásnak, amely még nem képezte az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett ajánlati felhívás tárgyát, összhangban kell lennie az Alkotmány rendelkezéseivel, az ezek alapján elfogadott jogi aktusokkal és uniós politikákkal, beleértve a környezetvédelemre, a közlekedésre, a transzeurópai hálózatokra, a versenyre és a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozóakat is.

3.   Az 1. bekezdésben említett intézkedés alapján a Bizottság által teljesített kifizetést a legkorábban esedékes kötelezettségvállalás terhére kell elszámolni, először az 1999/1267/EK rendeletnek, majd a Kohéziós Alappal kapcsolatos hatályos rendeletnek megfelelően.

4.   Az 1. bekezdésben említett intézkedésekre továbbra is alkalmazni kell az 1999/1267/EK rendelet szerint a kiadások támogathatóságára vonatkozó szabályokat, kivéve egyes kellően indokolt eseteket, amelyekről a Bizottság az érintett tagállam kérésére határoz.

5.   A Bizottság kivételes és kellően indokolt esetben úgy határozhat, hogy a Kohéziós Alapra vonatkozó, a csatlakozás időpontjában hatályos rendelet alapján alkalmazandó szabályok alól az 1. bekezdésben említett intézkedések tekintetében egyedi mentességet engedélyez.

29. cikk

Amennyiben a SAPARD-program (14) keretében a mezőgazdasági földek erdősítésével, termelői csoportok vagy mezőgazdasági környezeti rendszerek létrehozatalának támogatásával kapcsolatosan tett többéves kötelezettségvállalások időszaka túllépi a SAPARD-program keretében történő kifizetések végleges, engedélyezhető időpontját, a fennmaradó kötelezettségvállalásokat 2007-2013 közötti vidékfejlesztési program keretében kell fedezni. Amennyiben külön átmeneti intézkedések meghozatala szükséges e tekintetben, ezeket a strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1999. június 21-i 1260/1999/EK tanácsi rendelet (15) 50. cikkének 2. bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

30. cikk

1.   Bulgária, miután vállalt kötelezettségeinek megfelelően 2003 előtt véglegesen leállította a Kozloduj Atomerőmű 1. és 2. blokkját azok ezt követő leszerelése céljából, kötelezettséget vállal az atomerőmű 3. és 4. blokkjának 2006-ban történő végleges leállítására és ezeknek a blokkoknak az ezt követő leszerelésére.

2.   A 2007–2009 közötti időszak folyamán a Közösség pénzügyi támogatást nyújt Bulgáriának a leszerelési erőfeszítések támogatására és a Kozloduj Atomerőmű 1–4. blokkjának leállításából és leszereléséből eredő következmények kezelésére.

A támogatás egyebek mellett a következőkre terjed ki: a Kozloduj Atomerőmű 1–4. blokkjának leszerelését támogató intézkedések; a közösségi vívmányokkal összhangban álló környezeti rehabilitációt; a hagyományos bolgár energiatermelési, -szállítási és -elosztási ágazatok modernizációját; az energiahatékonyság javítását, a megújuló energiaforrások felhasználásának ösztönzését, valamint az energiaellátás biztonságának javítását célzó intézkedések.

A 2007–2009 közötti időszakra vonatkozóan a támogatás kötelezettségvállalási előirányzatokban meghatározott összege 210 millió EUR (2004-es árakon számítva), amelyet egyenlő, 70 millió EUR-s (2004-es árakon számítva) éves részletekben kell folyósítani.

A támogatás egészben vagy részben az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank által kezelt Kozloduj Nemzetközi Leszerelési Támogatási Alapnak nyújtott közösségi támogatásként bocsátható rendelkezésre.

3.   A Bizottság a 2. bekezdésben említett támogatás végrehajtására vonatkozó szabályokat fogadhat el. Az ilyen szabályokat a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (16) összhangban kell elfogadni. E célból a Bizottságot egy bizottság segíti. Az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni. Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében meghatározott határidő hat hét. A bizottság elfogadja saját eljárási szabályzatát.

31. cikk

1.   A csatlakozás első évében az Unió ideiglenes pénzügyi támogatást (a továbbiakban: Átmeneti Támogatás) nyújt Bulgáriának és Romániának az uniós jogszabályok végrehajtása és érvényesítése terén igazgatási és igazságszolgáltatási kapacitásaik fejlesztésére és megerősítésére, valamint a bevált gyakorlatok kölcsönös cseréjének előmozdítása érdekében. A támogatásból intézményfejlesztési projektek és az azokhoz járulékosan kapcsolódó kisebb méretű beruházások finanszírozhatók.

2.   A támogatás annak a folyamatosan jelentkező igénynek a kielégítését szolgálja, hogy az intézményi kapacitásokat megerősítsék egyes területeken olyan intézkedések révén, amelyeket a strukturális alapokból vagy a vidékfejlesztési alapokból nem lehetne finanszírozni.

3.   Az intézményfejlesztési célokra irányuló, közigazgatási ikerintézményi együttműködési („twinning”) projektek tekintetében, a tagállamokban található kapcsolattartó pontok hálózata segítségével lebonyolított ajánlatkérési eljárásokat a továbbiakban is alkalmazni kell az előcsatlakozási támogatás céljaira a tagállamokkal megkötött keretmegállapodásban foglaltak szerint.

Az Átmeneti Támogatásra vonatkozó kötelezettségvállalási előirányzatok összege, 2004-es árakon számítva, Bulgária és Románia vonatkozásában, a csatlakozás utáni első évben 82 millió EUR a nemzeti és horizontális prioritások kezelésére. Az előirányzatokat a költségvetési hatóság a pénzügyi terv keretein belül engedélyezi.

4.   Az Átmeneti Támogatás alapján nyújtott támogatásról az egyes közép- és kelet-európai országoknak nyújtott gazdasági támogatásról szóló 3906/89/EGK tanácsi rendelettel összhangban kell határozni, és azt e rendelettel összhangban kell végrehajtani.

32. cikk

1.   Ideiglenes eszközként létrejön a Pénzforgalmi és Schengeni Támogatás, amely a csatlakozás időpontja és 2009 vége között segíti Bulgáriát és Romániát az Unió új külső határain a schengeni vívmányok és a külső határellenőrzés végrehajtásának finanszírozásában, valamint a nemzeti költségvetésük pénzforgalmának javításában.

2.   A 2007-2009 közötti időszakban az ideiglenes Pénzforgalmi és Schengeni Támogatás keretében Bulgáriát és Romániát egyösszegű pénzforgalmi támogatásként a következő (2004-es árakon számított) összegek illetik meg:

(millió EUR, 2004-es árakon)

 

2007

2008

2009

Bulgária

121,8

59,1

58,6

Románia

297,2

131,8

130,8

3.   A Bulgáriának és Romániának az ideiglenes Pénzforgalmi és Schengeni Támogatás keretében nyújtott támogatás legalább 50 %-át ezen országoknak az Unió új külső határain a schengeni vívmányok és a külső határellenőrzés végrehajtásának finanszírozására vonatkozó kötelezettsége teljesítésének támogatására kell fordítani.

4.   Az egyes évekre vonatkozó támogatási összegek egytizenketted része a megfelelő év minden hónapjának első munkanapján kerül kifizetésre Bulgáriának és Romániának. Az egyösszegű támogatásokat az első kifizetéstől számított három éven belül fel kell használni. Bulgária és Románia, legkésőbb a hároméves határidő lejártát követő hat hónapon belül, a kiadások indoklását tartalmazó beszámolóval együtt átfogó jelentést nyújt be a Pénzforgalmi és Schengeni Támogatás schengeni részének alapján nyújtott egyösszegű támogatások felhasználásáról. Bármely felhasználásra nem kerülő vagy jogosulatlanul elköltött pénzeszközt a Bizottság részére vissza kell fizetni.

5.   A Bizottság az ideiglenes Pénzforgalmi és Schengeni Támogatás működéséhez szükséges technikai előírásokat fogadhat el.

33. cikk

1.   A jövőbeni politikai döntések sérelme nélkül, a 2007-2009 közötti hároméves időszakban a Bulgáriát és Romániát megillető, strukturális intézkedésekre vonatkozó teljes kötelezettségvállalási előirányzatok a következők:

(millió EUR, 2004-es árakon)

 

2007

2008

2009

Bulgária

539

759

1 002

Románia

1 399

1 972

2 603

2.   A 2007–2009 közötti hároméves időszakban az országokra megállapított fenti rögzített kereteken belüli intervenciók mértékét és természetét a strukturális intézkedések kiadásaira akkor alkalmazandó rendelkezések alapján kell meghatározni.

34. cikk

1.   A csatlakozás időpontjában hatályos, vidékfejlesztésre vonatkozó rendeleteken túl a VIII. melléklet I – III. szakaszában meghatározott rendelkezéseket Bulgária és Románia esetében a 2007–2009 közötti időszakra, a VIII. melléklet IV. szakaszában meghatározott külön pénzügyi rendelkezéseket pedig a 2007–2013 közötti programozási időszak során kell alkalmazni.

2.   A jövőbeni politikai döntések sérelme nélkül, a 2007–2009 közötti hároméves időszakban Bulgáriának és Romániának az EMOGA Garanciarészlegéből vidékfejlesztésre nyújtandó kötelezettségvállalási előirányzatok (2004-es árakon számított) összege 3 041 millió EUR.

3.   A VIII. melléklet rendelkezéseinek alkalmazására vonatkozó végrehajtási szabályokat szükség esetén az 1260/1999/EK rendelet 50. cikke (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban kell elfogadni.

4.   A Tanács – a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően – kiigazítja a VIII. melléklet rendelkezéseit, amennyiben az a vidékfejlesztésre vonatkozó rendeletekkel való koherencia biztosítása érdekében szükségesnek bizonyul.

35. cikk

A 30., 31., 32., 33. és 34. cikkben említett összegeket az árváltozásoknak megfelelően, a pénzügyi terv éves technikai kiigazításának részeként a Bizottság évente kiigazítja.

IV. CÍM

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

36. cikk

1.   Legfeljebb a csatlakozást követő harmadik év végéig, amennyiben a gazdaság bármely ágazatában súlyos és tartósnak mutatkozó, illetve egy adott térség gazdasági helyzetének komoly romlásával fenyegető nehézségek merülnek fel, Bulgária vagy Románia felhatalmazást kérhet arra, hogy a helyzet orvoslása és az érintett ágazatnak a belső piaci gazdasághoz történő hozzáigazítása érdekében védintézkedéseket tegyen.

Ugyanilyen körülmények fennállása esetén bármely jelenlegi tagállam is felhatalmazást kérhet védintézkedések megtételére Bulgáriával, Romániával, vagy mindkét országgal szemben.

2.   Az érintett állam kérésére a Bizottság, sürgősségi eljárásban, elfogadja az általa szükségesnek ítélt védintézkedésekről rendelkező európai rendeleteket vagy határozatokat, pontosan megjelölve azok alkalmazásának feltételeit és szabályait.

Súlyos gazdasági nehézségek esetén és az érintett tagállam kifejezett kérelmére a Bizottság a megfelelő indokolással ellátott kérelem kézhezvételétől számított öt munkanapon belül köteles eljárni. Az így elrendelt intézkedések azonnal alkalmazhatóak; ezeknek az intézkedéseknek valamennyi érintett fél érdekét figyelembe kell venniük, és nem járhatnak határellenőrzésekkel.

3.   A 2. bekezdés alapján engedélyezett intézkedések csak az 1. bekezdésben említett célok eléréséhez feltétlenül szükséges mértékben és időtartamra térhetnek el az Alkotmány és különösen e jegyzőkönyv szabályaitól. Elsősorban olyan intézkedéseket kell alkalmazni, amelyek a belső piac működésében a legkisebb zavart okozzák.

37. cikk

Ha Bulgária vagy Románia nem teljesíti a csatlakozási tárgyalások keretében vállalt kötelezettségeit, beleértve valamennyi, határokon átnyúló hatással rendelkező gazdasági tevékenységre vonatkozó ágazati politikával kapcsolatban tett kötelezettségvállalást, és ez a belső piac működését súlyosan sérti vagy ilyen sérelem közvetlen veszélye áll fenn, a csatlakozást követő harmadik év végéig a Bizottság, valamely tagállam indokolt kérelmére vagy saját kezdeményezésére, a megfelelő intézkedésekről rendelkező európai rendeleteket vagy határozatokat fogadhat el.

Ezeknek az intézkedéseknek arányosaknak kell lenniük, és közülük a belső piac működésében a legkisebb zavart okozó intézkedések, illetve adott esetben a fennálló ágazati védintézkedési rendszerek alkalmazásának kell elsőbbséget biztosítani. Az ilyen védintézkedéseket nem lehet önkényes megkülönböztetés vagy a tagállamok közötti kereskedelem rejtett korlátozásának eszközeként alkalmazni. Az ellenőrzés megállapításai alapján a védzáradék a csatlakozást megelőzően is érvényesíthető, és az így elfogadott intézkedések, későbbi időpontot előíró rendelkezés hiányában, a csatlakozás első napjától lépnek hatályba. Az intézkedéseket legfeljebb addig lehet fenntartani, amíg ez feltétlenül szükséges, és mindenképpen hatályon kívül kell helyezni, amint az adott kötelezettségvállalást teljesítették. Ezek az intézkedések azonban az első bekezdésben megjelölt időszakon túl is alkalmazhatók mindaddig, amíg az adott kötelezettségvállalást nem teljesítették. Az érintett új tagállam által a kötelezettségvállalás teljesítése terén elért előrehaladástól függően a Bizottság az intézkedéseket szükség szerint kiigazíthatja. A Bizottság a védintézkedésekről rendelkező európai rendeletek illetve határozatok visszavonása előtt megfelelő időben tájékoztatja a Tanácsot, és a Tanács e vonatkozásban tett észrevételeit kellően figyelembe veszi.

38. cikk

Ha az Európai Unióról szóló szerződés VI. címében meghatározott, a büntetőjog területén való kölcsönös elismeréssel kapcsolatos kerethatározatok vagy bármely egyéb kötelezettségvállalás, együttműködési okmány vagy határozat, illetve az Európai Közösséget létrehozó szerződés IV. címében meghatározott polgári ügyekben való kölcsönös elismeréssel kapcsolatos irányelvek vagy rendeletek, illetve az Alkotmány III. részének III. címe IV. fejezetének 3. és 4. szakasza alapján elfogadott európai törvények és kerettörvények tekintetében az átültetés, illetve a végrehajtás állapota vagy az alkalmazás során komoly hiányosságok lépnek fel, vagy ilyen hiányosságok közvetlen veszélye áll fenn Bulgáriában vagy Romániában, a csatlakozást követő harmadik év végéig a Bizottság, valamely tagállam indokolással ellátott kérelmére vagy saját kezdeményezésére, a tagállamokkal folytatott konzultációt követően elfogadhatja a megfelelő intézkedésekről rendelkező európai rendeleteket vagy határozatokat, és meghatározhatja ezen intézkedések végrehajtásának feltételeit és szabályait.

A tagállamok közötti szoros igazságügyi együttműködés folytatásának sérelme nélkül ezek az intézkedések olyan formában is megvalósulhatnak, hogy a vonatkozó rendelkezések és határozatok alkalmazását ideiglenesen felfüggesztik Bulgária vagy Románia és bármely más tagállam, vagy tagállamok közötti kapcsolatokban. Az ellenőrzés megállapításai alapján a védzáradék a csatlakozást megelőzően is érvényesíthető, és az így elfogadott intézkedések, későbbi időpontot előíró rendelkezés hiányában, a csatlakozás első napjától lépnek hatályba. Az intézkedéseket legfeljebb addig lehet fenntartani, amíg ez feltétlenül szükséges, és mindenképpen hatályon kívül kell helyezni, amint az adott hiányosságokat orvosolták. Ezek az intézkedések azonban az első bekezdésben megjelölt időszakon túl is alkalmazhatók mindaddig, amíg az adott hiányosságok fennállnak. Az új tagállam által a hiányosságok orvoslása terén elért előrehaladástól függően a Bizottság, a tagállamokkal folytatott konzultációt követően, az intézkedéseket szükség szerint kiigazíthatja. A Bizottság a védintézkedésekről rendelkező európai rendeletek illetve határozatok visszavonása előtt megfelelő időben tájékoztatja a Tanácsot, és a Tanács e vonatkozásban tett észrevételeit kellően figyelembe veszi.

39. cikk

1.   Ha Bulgária és Románia csatlakozási tárgyalások keretében vállalt kötelezettségeinek a Bizottság általi folyamatos ellenőrzése és különösen a Bizottság ellenőrző jelentései alapján egyértelmű bizonyíték áll rendelkezésre arra nézve, hogy Bulgáriában vagy Romániában a uniós vívmányok átvételére és végrehajtására való felkészülés szintje alapján fennáll a komoly veszélye annak, hogy a két ország bármelyike a csatlakozás 2007. január 1-jei időpontjáig számos fontos területen nyilvánvalóan nem készül fel a tagsággal járó követelmények teljesítésére, a Tanács, a Bizottság javaslata alapján, egyhangúlag eljárva úgy határozhat, hogy az érintett ország csatlakozásának időpontját egy évvel későbbre, 2008. január 1-jére halasztja.

2.   Az 1. bekezdés ellenére a Tanács, a Bizottság ajánlása alapján, minősített többséggel hozhatja meg Románia vonatkozásában az 1. bekezdésben említett határozatot, ha a IX. melléklet I. pontjában felsorolt egy vagy több kötelezettségvállalás és követelmény Románia általi teljesítésében komoly hiányosságokat tapasztaltak.

3.   Az 1. bekezdés ellenére és a 37. cikk sérelme nélkül a Tanács, a Bizottság ajánlása alapján és Románia versenypolitika terén elért előrehaladásának 2005 őszén történő részletes értékelését követően, minősített többséggel hozhatja meg Románia vonatkozásában az 1. bekezdésben említett határozatot, ha az Európa-megállapodás (17) alapján vállalt kötelezettségek, vagy a IX. melléklet II. pontjában felsorolt egy vagy több kötelezettségvállalás és követelmény Románia általi teljesítésében komoly hiányosságokat tapasztaltak.

4.   Abban az esetben, ha a Tanács az 1., 2. vagy 3. bekezdés szerinti határozatot hoz, minősített többséggel haladéktalanul határoz a halasztásra vonatkozó határozat következtében e jegyzőkönyvben – beleértve annak mellékleteit és függelékeit is – nélkülözhetetlenné váló kiigazításokról.

40. cikk

A belső piac megfelelő működése akadályozásának elkerülése érdekében Bulgária és Románia nemzeti jogszabályainak a VI. és VII. mellékletben említett átmeneti időszakok alatt történő végrehajtása nem vezethet a tagállamok közötti határellenőrzésekhez.

41. cikk

Amennyiben a Bulgáriában és Romániában fennálló szabályozási rendből a közös agrárpolitikának az ebben a jegyzőkönyvben meghatározott feltételek szerinti alkalmazásából eredő szabályozási rendbe való átmenet elősegítése érdekében átmeneti intézkedésekre van szükség, ezeket az intézkedéseket a Bizottság fogadja el a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1784/2003/EK tanácsi rendelet (18) 25. cikkének 2. bekezdésében említett eljárással, illetve adott esetben a mezőgazdasági piacok közös szervezéséről szóló egyéb rendeletek vagy az azok helyébe lépő európai törvények megfelelő cikkeivel, illetve az alkalmazandó jogszabályokban meghatározott eljárással összhangban. Az e cikkben említett átmeneti intézkedéseket a csatlakozást követő hároméves időszak alatt lehet elfogadni, és azokat csak ez alatt az időszak alatt lehet alkalmazni. A Tanács európai törvénnyel ezt az időszakot meghosszabbíthatja. A Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően, egyhangúlag jár el.

A közös agrárpolitikára vonatkozó és az e jegyzőkönyvben nem szereplő jogi aktusok alkalmazására vonatkozó azon átmeneti intézkedéseket, amelyek a csatlakozás következtében válnak szükségessé, a csatlakozás időpontját megelőzően a Tanács által a Bizottság javaslata alapján hozott európai rendelettel vagy határozattal, illetve az eredetileg a Bizottság által elfogadott jogi aktusokat érintő intézkedéseket a Bizottság által az adott jogi aktus elfogadására irányadó eljárással összhangban hozott európai rendelettel vagy határozattal kell elfogadni.

42. cikk

Amennyiben a Bulgáriában és Romániában fennálló szabályozási rendből az uniós állat- és növény-egészségügyi, valamint élelmiszer-biztonsági szabályok alkalmazásából eredő szabályozási rendbe való átmenet elősegítése érdekében átmeneti intézkedésekre van szükség, ezeket az intézkedéseket a Bizottság fogadja el az alkalmazandó jogszabályokban meghatározott eljárással összhangban. Ilyen intézkedéseket a csatlakozást követő hároméves időszak alatt lehet hozni, és azokat csak ez alatt az időszak alatt lehet alkalmazni.

ÖTÖDIK RÉSZ

AZ E JEGYZŐKÖNYV VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

I. CÍM

AZ INTÉZMÉNYEK ÉS SZERVEK LÉTREHOZÁSA

43. cikk

Az Európai Parlament a csatlakozás következtében szükségessé váló mértékben kiigazítja eljárási szabályzatát.

44. cikk

A Tanács a csatlakozás következtében szükségessé váló mértékben kiigazítja eljárási szabályzatát.

45. cikk

A csatlakozás időpontjától valamennyi új tagállam egy-egy állampolgárát a Bizottság tagjává kell kinevezni. A Bizottság új tagjait a Tanács a Bizottság elnökével közös megegyezésben, az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően nevezi ki az Alkotmány I-26. cikkének 4. bekezdésében megállapított kritériumoknak megfelelően.

Az így kinevezett tagok hivatali ideje ugyanakkor jár le, mint a csatlakozás időpontjában hivatalban lévő tagoké.

46. cikk

1.   Két bírót kell kinevezni a Bírósághoz, és két bírót kell kinevezni a Törvényszékhez.

2.   Az 1. bekezdés szerint a Bírósághoz kinevezett bírák közül egynek a hivatali ideje 2009. október 6-án jár le. Ezt a bírót sorsolás útján kell kiválasztani. A másik bíró hivatali ideje 2012. október 6-án jár le.

Az 1. bekezdés szerint a Törvényszékhez kinevezett bírák közül egynek a hivatali ideje 2007. augusztus 31-én jár le. Ezt a bírót sorsolás útján kell kiválasztani. A másik bíró hivatali ideje 2010. augusztus 31-én jár le.

3.   A Bíróság a csatlakozás következtében szükségessé váló mértékben kiigazítja eljárási szabályzatát.

A Törvényszék, a Bírósággal egyetértésben, a csatlakozás következtében szükségessé váló mértékben kiigazítja eljárási szabályzatát.

A módosított eljárási szabályzatok elfogadásához a Tanács jóváhagyása szükséges.

4.   A fent említett bíróságok előtt a csatlakozás időpontjában folyamatban lévő olyan ügyek elbírálása során, amelyekben a szóbeli eljárás ezen időpont előtt megkezdődött, a teljes ülés, illetve a tanácsok összetétele a csatlakozás előtti helyzetnek felel meg, és eljárásuk során e bíróságoknak a csatlakozást megelőző napon hatályos eljárási szabályzatot kell alkalmazniuk.

47. cikk

A csatlakozás időpontjától valamennyi új tagállam egy-egy állampolgárát hat éves hivatali időre a Számvevőszék tagjává kell kinevezni.

48. cikk

A Régiók Bizottsága 27 olyan tag kinevezésével bővül, akik Bulgária és Románia regionális és helyi testületeit képviselik, és akik valamely regionális vagy helyi testületben választással nyert képviselői megbízatással rendelkeznek, vagy valamely választott testületnek politikai felelősséggel tartoznak. Az így kinevezett tagok hivatali ideje ugyanakkor jár le, mint a csatlakozás időpontjában hivatalban lévő tagoké.

49. cikk

A Gazdasági és Szociális Bizottság 27 olyan tag kinevezésével bővül, akik Bulgária és Románia szervezett civil társadalmának különböző gazdasági és társadalmi alkotóelemeit képviselik. Az így kinevezett tagok hivatali ideje ugyanakkor jár le, mint a csatlakozás időpontjában hivatalban lévő tagoké.

50. cikk

Az Alkotmánnyal létrehozott bizottságok alapszabályának és eljárási szabályzatának a csatlakozás következtében szükségessé váló kiigazítását a csatlakozást követően a lehető legrövidebb időn belül el kell végezni.

51. cikk

1.   Az Alkotmánnyal vagy az intézmények jogi aktusaival létrehozott bizottságok, csoportok, illetve egyéb testületek új tagjait az ilyen bizottságok, csoportok vagy egyéb testületek tagjainak kinevezésére megállapított feltételeknek és eljárásoknak megfelelően kell kinevezni. Az újonnan kinevezett tagok hivatali ideje ugyanakkor jár le, mint a csatlakozás időpontjában hivatalban lévő tagoké.

2.   Az Alkotmánnyal vagy az intézmények jogi aktusaival létrehozott azon bizottságok vagy csoportok tagságát, amelyek létszáma a tagállamok számától függetlenül került meghatározásra, a csatlakozáskor teljes egészében meg kell újítani, kivéve, ha a jelenlegi tagok hivatali ideje a csatlakozás időpontját követő évben lejár.

II. CÍM

AZ INTÉZMÉNYEK JOGI AKTUSAINAK ALKALMAZHATÓSÁGA

52. cikk

A csatlakozás időpontjától Bulgáriát és Romániát az Alkotmány I-33. cikke szerinti európai kerettörvények, európai rendeletek és európai határozatok címzettjeinek, valamint az Európai Közösséget létrehozó szerződés 249. cikke, illetve az EAK-Szerződés 161. cikke szerinti irányelvek és határozatok címzettjeinek kell tekinteni, feltéve, hogy az ilyen európai kerettörvényeknek, európai rendeleteknek és európai határozatoknak, illetve irányelveknek és határozatoknak az összes jelenlegi tagállam a címzettje volt. Az Alkotmány I-39. cikkének 2. bekezdése szerint hatályba lépő európai határozatokat, valamint az Európai Közösséget létrehozó szerződés 254. cikkének 1. és 2. bekezdése szerint hatályba lépő irányelveket és határozatokat kivéve, Bulgáriát és Romániát úgy kell tekinteni, mint amelyek a csatlakozáskor értesítést kaptak ezekről az európai határozatokról, valamint ezekről az irányelvekről és határozatokról.

53. cikk

1.   Amennyiben e jegyzőkönyv más határidőt nem ír elő, Bulgária és Románia hatályba lépteti azokat az intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az Alkotmány I-33. cikke szerinti európai kerettörvények rendelkezéseinek és azon európai rendeleteknek, amelyek az elérendő célokat illetően kötelezőek, azonban a forma és az eszközök megválasztását a nemzeti hatóságokra hagyják, valamint az EK-Szerződés 249. cikke, illetve az EAK-Szerződés 161. cikke szerinti irányelvek és határozatok rendelkezéseinek a csatlakozás napjától megfeleljenek. Az intézkedésekről legkésőbb a csatlakozás időpontjáig, vagy adott esetben az e jegyzőkönyvben meghatározott határidőn belül tájékoztatják a Bizottságot.

2.   Annyiban, amennyiben az EK-Szerződés 249. cikke, illetve az EAK-Szerződés 161. cikke szerinti irányelveknek az e jegyzőkönyv által bevezetett módosításaihoz a jelenlegi tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek módosítására van szükség, és amennyiben e jegyzőkönyv más határidőt nem ír elő, a jelenlegi tagállamok hatályba léptetik azokat az intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a módosított irányelvek rendelkezéseinek a csatlakozás napjától megfeleljenek. Az intézkedésekről a csatlakozás időpontjáig, de legkésőbb az e jegyzőkönyvben meghatározott határidőn belül tájékoztatják a Bizottságot.

54. cikk

Bulgária és Románia a csatlakozástól számított három hónapon belül az EAK-Szerződés 33. cikkének megfelelően tájékoztatják a Bizottságot a területükön a munkavállalók, illetve a lakosság egészségének az ionizáló sugárzásból eredő veszélyekkel szembeni védelmét szolgáló törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezésekről.

55. cikk

Bulgáriának vagy Romániának a Bizottság számára legkésőbb a csatlakozás időpontjáig benyújtott, kellően megalapozott kérelmére a Tanács, a Bizottság javaslata alapján, illetve – ha az eredeti jogi aktust a Bizottság fogadta el – a Bizottság olyan európai rendeleteket vagy európai határozatokat fogadhat el, amelyek az intézmények által 2004. október 1-je és a csatlakozás időpontja között elfogadott jogi aktusoktól való ideiglenes eltérésekről rendelkeznek. Ezeket az intézkedéseket a kért ideiglenes eltérés tárgyát képező jogi aktus elfogadására vonatkozó szavazási szabályoknak megfelelően kell elfogadni. Amennyiben az eltéréseket a csatlakozást követően fogadják el, azok a csatlakozás napjától alkalmazhatók.

56. cikk

Amennyiben az intézményeknek a csatlakozást megelőzően elfogadott jogi aktusait a csatlakozás miatt ki kell igazítani, és e jegyzőkönyv vagy ennek mellékletei a szükséges kiigazításokról nem rendelkeznek, a Tanács, a Bizottság javaslata alapján, illetve – ha az eredeti jogi aktust a Bizottság fogadta el – a Bizottság ennek érdekében elfogadja a szükséges jogi aktusokat. Amennyiben a kiigazításokat a csatlakozást követően fogadják el, azok a csatlakozás napjától alkalmazhatók.

57. cikk

Eltérő rendelkezés hiányában a Tanács a Bizottság javaslata alapján elfogadja az e jegyzőkönyv rendelkezéseinek alkalmazásához szükséges intézkedéseket megállapító európai rendeleteket és európai határozatokat.

58. cikk

Az intézmények által a csatlakozás előtt elfogadott jogi aktusoknak a Tanács, a Bizottság és az Európai Központi Bank által bolgár és román nyelven megszövegezett szövege a csatlakozás időpontjától ugyanolyan feltételekkel hiteles, mint a jelenlegi hivatalos nyelveken készült szövegek. Ezeket a szövegeket közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, amennyiben a jelenlegi nyelveken készült szövegeket ott tették közzé.

III. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

59. cikk

Az e jegyzőkönyvhöz csatolt I–IX. melléklet, és ezek függelékei e jegyzőkönyv szerves részét képezik.

60. cikk

Az Olasz Köztársaság kormánya eljuttatja a Bolgár Köztársaság és Románia kormányainak az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés, valamint az azt módosító vagy kiegészítő szerződések egy-egy hitelesített másolatát angol, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven.

A fenti szerződés bolgár és román nyelven megszövegezett szövege e jegyzőkönyv mellékletét képezi. E szövegek ugyanolyan feltételekkel hitelesek, mint a szerződés első bekezdésben említett, a jelenlegi nyelveken készült szövegei.

61. cikk

Az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságának irattárában letétbe helyezett nemzetközi megállapodások egy-egy hitelesített másolatát a főtitkár juttatja el a Bolgár Köztársaság és Románia kormányai számára.


(1)  HL L 317., 2000.12.15., 3. o.

(2)  HL L 1., 1994.1.3., 3. o.

(3)  A Bulgária és Románia esetében megjelölt számok indikatív jellegűek és az Eurostat által a 2003. évre vonatkozóan közzétett adatokon alapulnak.”;

(4)  HL L 278., 1976.10.8., 5. o. A legutóbb a 2002/772/EK, Euratom tanácsi határozattal (HL L 283., 2002.10.21., 1. o.) módosított okmány.

(5)  A megjelölt számok indikatív jellegűek és az Eurostat által a 2003. évre vonatkozóan közzétett adatokon alapulnak.

(6)  HL L 79., 2002.3.22., 42. o.

(7)  A Tanács 1989.12.18-i 3906/89/EGK rendelete az egyes közép- és kelet-európai országoknak nyújtott gazdasági támogatásról (HL L 375., 1989.12.23., 11. o.). A legutóbb a 769/2004/EK rendelettel (HL L 123., 2004.4.27., 1. o.) módosított rendelet.

(8)  A Bizottság 1998.12.18-i 2760/98/EK rendelete a PHARE-program keretében megvalósuló, határokon átnyúló együttműködési program végrehajtásáról (HL L 345., 1998.12.19., 49. o.). A legutóbb az 1822/2003/EK rendelettel (HL L 267., 2003.10.17., 9. o.) módosított rendelet.

(9)  HL L 161., 1999.6.26., 68. o.

(10)  A Tanács 2002.6.25-i 1605/2002/EK, Euratom rendelete (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).

(11)  A Tanács 1999.6.21-i 1267/1999/EK rendelete az Előcsatlakozási Strukturális Politikák Eszközének létrehozásáról (HL L 161., 1999.6.26., 73. o.). A legutóbb az 769/2004/EK rendelettel (HL L 123., 2004.4.27., 1. o.) módosított rendelet.

(12)  HL L 56., 1968.3.4., 1. o. A legutóbb a 723/2004/EK, Euratom rendelettel (HL L 124., 2004.4.27., 1. o.) módosított rendelet.

(13)  HL L 130., 1994.5.25., 1. o. A legutóbb a 2003-as csatlakozási okmánnyal (HL magyar nyelvű különkiadás, 2003.9.23-i különszám, 33. o.) módosított rendelet.

(14)  A Tanács 1999.6.21-i 1268/1999/EK rendelete a csatlakozni szándékozó közép- és kelet-európai országok előcsatlakozási mezőgazdasági és vidékfejlesztési intézkedéseinek az előcsatlakozási időszakban történő közösségi támogatásáról (HL L 161., 1999.6.26., 87. o.). A legutóbb a 2008/2004/EK tanácsi rendelettel (HL L 349., 2004.7.25., 12. o.) módosított rendelet.

(15)  HL L 161., 1996.6.26., 1. o. A legutóbb a 2003-as csatlakozási okmánnyal (HL magyar nyelvű különkiadás, 2003.9.23-i különszám, 33. o.) módosított rendelet.

(16)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

(17)  Európa-megállapodás az egyrészről az Európai Gazdasági Közösségek és azok tagállamai, másrészről Románia között társulás létesítéséről (HL L 357., 1994.12.31., 2. o.).

(18)  HL L 270., 2003.10.21., 78. o.


I. MELLÉKLET

Azon egyezmények és jegyzőkönyvek listája, amelyekhez Bulgária és Románia a csatlakozás időpontjában csatlakozik (a jegyzőkönyv 3. cikkének (3) bekezdésében említettek szerint)

1.

1980. június 19-én Rómában aláírásra megnyitott egyezmény (1980. június 19.) a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról (HL L 266., 1980.10.9., 1. o.)

Egyezmény (1984. április 10.) a Görög Köztársaságnak a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 1980. június 19-én Rómában aláírásra megnyitott egyezményhez való csatlakozásáról (HL L 146., 1984.5.31., 1. o.)

Első jegyzőkönyv (1988. december 19.) a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 1980. június 19-én Rómában aláírásra megnyitott egyezménynek az Európai Közösségek Bírósága által történő értelmezéséről (HL L 48., 1989.2.20., 1. o.)

Második jegyzőkönyv (1988. december 19.) a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 1980. június 19-én Rómában aláírásra megnyitott egyezmény értelmezése tekintetében az Európai Közösségek Bíróságának hatáskörrel való felruházásáról (HL L 48., 1989.2.20., 17. o.)

Egyezmény (1992. május 18.) a Spanyol Királyságnak és a Portugál Köztársaságnak a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 1980. június 19-én Rómában aláírásra megnyitott egyezményhez való csatlakozásáról (HL L 333., 1992.11.18., 1. o.)

Egyezmény (1996. november 29.) az Osztrák Köztársaságnak, a Finn Köztársaságnak és a Svéd Királyságnak a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 1980. június 19-én Rómában aláírásra megnyitott egyezményhez, valamint az annak a Bíróság által történő értelmezésére vonatkozó első és második jegyzőkönyvhöz való csatlakozásáról (HL C 15., 1997.1.15., 10. o.)

2.

Egyezmény (1990. július 23.) a társult vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről (HL L 225., 1990.8.20., 10. o.)

Egyezmény (1995. december 21.) az Osztrák Köztársaságnak, a Finn Köztársaságnak és a Svéd Királyságnak a társult vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről szóló egyezményhez való csatlakozásáról (HL C 26., 1996.1.31., 1. o.)

Jegyzőkönyv (1999. május 25.) a társult vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről szóló, 1990. július 23-i egyezmény módosításáról (HL C 202., 1999.7.16., 1. o.)

3.

Egyezmény (1995. július 26.) az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL C 316., 1995.11.27., 49. o.)

Jegyzőkönyv (1996. szeptember 27.) az Európai Unióról szóló szerződés K.3 cikke alapján, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezményhez (HL C 313., 1996.10.23., 2. o.)

Jegyzőkönyv (1996. november 29.) az Európai Unióról szóló szerződés K.3 cikke alapján, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezménynek az Európai Közösségek Bírósága általi, előzetes döntéshozatal révén történő értelmezéséről (HL C 151., 1997.5.20., 2. o.)

Második jegyzőkönyv (1997. június 19.) az Európai Unióról szóló szerződés K.3 cikke alapján, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezményhez (HL C 221., 1997.7.19., 12. o.)

4.

Egyezmény (1995. július 26.) az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján, az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról (Europol-egyezmény) (HL C 316., 1995.11.27., 2.o.)

Jegyzőkönyv (1996. július 24.) az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján, az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló egyezménynek az Európai Közösségek Bírósága általi előzetes döntéshozatal révén történő értelmezéséről (HL C 299., 1996.10.9., 2. o.)

Jegyzőkönyv (1997. június 19.) az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke és az Europol-egyezmény 41. cikkének (3) bekezdése alapján, az Europolnak, szervei tagjainak, igazgatóhelyetteseinek és az Europol alkalmazottainak kiváltságairól és mentességeiről (HL C 221., 1997.7.19., 2. o.)

Jegyzőkönyv (2000. november 30.) az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló egyezmény (Europol-egyezmény) 43. cikkének (1) bekezdése alapján, az egyezmény 2. cikkének és mellékletének módosításáról (HL C 358., 2000.12.13., 2. o.)

Jegyzőkönyv (2002. november 28.) az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló egyezmény (Europol-egyezmény), és az Europolnak, szervei tagjainak, igazgatóhelyetteseinek és alkalmazottainak kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv módosításáról (HL C 312., 2002.12.16., 2. o.)

Jegyzőkönyv (2003. november 27.) az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló egyezmény (Europol-egyezmény) 43. cikkének (1) bekezdése alapján az említett egyezmény módosításáról (HL C 2., 2004.1.6., 3. o.)

5.

Egyezmény (1995. július 26.) az Európai Unióról szóló szerződés K.3 cikke alapján, az informatika vámügyi alkalmazásáról (HL C 316., 1995.11.27., 34. o.)

Jegyzőkönyv (1996. november 29.) az Európai Unióról szóló szerződés K.3 cikke alapján, az informatika vámügyi alkalmazásáról szóló egyezménynek az Európai Közösségek Bírósága általi előzetes döntéshozatal révén történő értelmezéséről (HL C 151., 1997.5.20., 16. o.)

Jegyzőkönyv (1999. március 12.) az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján, az informatika vámügyi alkalmazásáról szóló egyezményben a jövedelmek tisztára mosásának fogalmáról és a szállítóeszközök rendszámának az egyezménybe foglalásáról (HL C 91., 1999.3.31., 2. o.)

Jegyzőkönyv (2003. május 8.) az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikke alapján, az informatika vámügyi alkalmazásáról szóló egyezménynek egy vámügyirat-azonosítási adatbázis létrehozása tekintetében történő módosításáról (HL C 139., 2003.6.13., 2. o.)

6.

Egyezmény (1997. május 26.) az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke (2) bekezdésének c) pontja alapján, az Európai Közösségek tisztviselőit és az Európai Unió tagállamainak tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemről (HL C 195., 1995.6.25., 2. o.)

7.

Egyezmény (1997. december 18.) az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján, a vámigazgatási szervek közötti kölcsönös segítségnyújtásról és együttműködésről (HL C 24., 1998.1.23., 2. o.)

8.

Egyezmény (1998. június 17.) az Európai Unióról szóló szerződés K.3 cikke alapján, a vezetéstől való eltiltásról (HL C 216., 1998.7.10., 2. o.)

9.

A Tanács által az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikkének megfelelően létrehozott egyezmény (2000. május 29.) az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről (HL C 197., 2000.7.12., 3. o.)

A Tanács által az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikkének megfelelően létrehozott jegyzőkönyv (2001. október 16.) az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezményhez (HL C 326., 2001.11.21., 2. o.)


II. MELLÉKLET

Az Európai Unió keretébe beillesztett schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek, és az azokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő azon jogi aktusoknak a listája, amelyek az új tagállamokra a csatlakozástól kezdődően kötelezőek, és amelyeket az új tagállamokban a csatlakozástól kezdődően alkalmazni kell (a jegyzőkönyv 4. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint)

1.

Megállapodás a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről, kelt 1985. június 14-én (1).

2.

A közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló, Schengenben, 1990. június 19-én aláírt egyezmény (2), az egyezmény záróokmánya és a csatolt együttes nyilatkozatok következő rendelkezései, ahogyan azokat az alábbi 8. bekezdésben felsorolt egyes jogi aktusok módosították:

az 1. cikk annyiban, amennyiben e bekezdés rendelkezéseivel kapcsolatos; 3-7. cikk, kivéve az 5. cikk 1. bekezdésének (d) pontját; 13. cikk; 26. és 27. cikk; 39. cikk; 44-59. cikk; 61-63. cikk; 65-69. cikk; 71-73. cikk; 75. és 76. cikk; 82. cikk; 91. cikk; a 126-130. cikk annyiban, amennyiben e bekezdés rendelkezéseivel kapcsolatos; és a 136. cikk; a záróokmány 1. és 3. együttes nyilatkozata.

3.

A közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló, Schengenben, 1990. június 19-én aláírt egyezményhez történő csatlakozásokról szóló megállapodások, a megállapodások záróokmánya és a csatolt nyilatkozatok következő rendelkezései, ahogyan azokat az alábbi (8) bekezdésben felsorolt egyes jogi aktusok módosították:

(a)

az Olasz Köztársaság csatlakozásáról szóló, 1990. november 27-én aláírt megállapodás:

a 4. cikk,

a záróokmány II. részében található 1. együttes nyilatkozat;

(b)

a Spanyol Királyság csatlakozásáról szóló, 1991. június 25-én aláírt megállapodás:

a 4. cikk,

a záróokmány II. részében található 1. együttes nyilatkozat,

a záróokmány III. részében található 2. nyilatkozat;

(c)

a Portugál Köztársaság csatlakozásáról szóló, 1991. június 25-én aláírt megállapodás:

a 4., 5. és 6. cikk,

a záróokmány II. részében található 1. együttes nyilatkozat;

(d)

a Görög Köztársaság csatlakozásáról szóló, 1992. november 6-án aláírt megállapodás:

a 3., 4. és 5. cikk,

a záróokmány II. részében található 1. együttes nyilatkozat,

a záróokmány III. részében található 2. nyilatkozat;

(e)

az Osztrák Köztársaság csatlakozásáról szóló, 1995. április 28-án aláírt megállapodás:

a 4. cikk,

a záróokmány II. részében található 1. együttes nyilatkozat;

(f)

a Dán Királyság csatlakozásáról szóló, 1996. december 19-én aláírt megállapodás:

a 4. cikk, az 5. cikk (2) bekezdése és a 6. cikk,

a záróokmány II. részében található 1. és 3. együttes nyilatkozat;

(g)

a Finn Köztársaság csatlakozásáról szóló, 1996. december 19-én aláírt megállapodás:

a 4. és 5. cikk,

a záróokmány II. részében található 1. és 3. együttes nyilatkozat,

a Finn Köztársaság kormányának nyilatkozata az Åland-szigetekről a záróokmány III. részében;

(h)

a Svéd Királyság csatlakozásáról szóló, 1996. december 19-én aláírt megállapodás:

a 4. és 5. cikk,

a záróokmány II. részében található 1. és 3. együttes nyilatkozat.

4.

A schengeni jegyzőkönyv 6. cikke alapján a Tanács által megkötött következő megállapodások:

Az 1999/439/EK tanácsi határozattal (3) jóváhagyott, az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között megkötött, az utóbbiaknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló 1999. május 18-i megállapodás (4)– beleértve annak mellékleteit, záróokmányát, az ahhoz csatolt nyilatkozatokat és levélváltásokat is.

A 2000/29/EK tanácsi határozattal (5) jóváhagyott, az Európai Unió Tanácsa és az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között megkötött, az egyrészről Írország és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, másrészről az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti jogoknak és kötelességeknek a schengeni vívmányok ezen államokra vonatkozó területein történő meghatározásáról szóló 1999. június 30-i megállapodás (6).

Az Európai Unió Tanácsa és a Svájci Államszövetség által 2004. október 25-én aláírt, Svájcnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (7).

5.

A közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló, Schengenben, 1990. június 19-én aláírt egyezménnyel létrehozott Végrehajtó Bizottság következő határozatainak rendelkezései, ahogyan azokat az alábbi 8. bekezdésben felsorolt egyes jogi aktusok módosították:

A Végrehajtó Bizottság 1993. december 14-i határozata a miniszterek és államtitkárok nyilatkozatairól (SCH/Com-ex (93) 10)

A Végrehajtó Bizottság 1993. december 14-i határozata a kábítószer-kereskedelem elleni gyakorlati igazságügyi együttműködés javításáról (SCH/Com-ex (93) 14)

A Végrehajtó Bizottság 1994. november 21-i határozata a közös beléptető és kiléptető bélyegzők beszerzéséről (SCH/Com-ex (94) 16 rev)

A Végrehajtó Bizottság 1994. december 22-i határozata a 75. cikkben a kábítószerekre és pszichotróp anyagokra előírt úti igazolásról (SCH/Com-ex (94) 28 rev)

A Végrehajtó Bizottság 1994. december 22-i határozata az 1990. június 19-i Schengeni Végrehajtási Egyezmény hatálybaléptetéséről (SCH/Com-ex (94) 29 rev 2)

A Végrehajtó Bizottság 1995. december 20-i határozata a schengeni államok között a külső határokon előforduló esetleges működési hibákra vonatkozó statisztikai és konkrét adatok gyors cseréjéről (SCH/Com-ex (95) 21)

A Végrehajtó Bizottság 1998. április 21-i határozata a munkacsoport tevékenységéről (SCH/Com-ex (98) 1 rev 2) annyiban, amennyiben a fenti (2) bekezdés rendelkezéseivel kapcsolatos

A Végrehajtó Bizottság 1998. szeptember 16-i határozata a Schengent értékelő és végrehajtását felügyelő Állandó Bizottság létrehozásáról (SCH/Com-ex (98) 26 def)

A Végrehajtó Bizottság 1998. szeptember 16-i határozata a Közös Kézikönyvnek az EU-tagságra pályázó államoknak történő átadásáról (SCH/Com-ex (98) 35 rev 2)

A Végrehajtó Bizottság 1998. október 27-i határozata az illegális bevándorlás elleni intézkedések elfogadásáról (SCH/Com-ex (98) 37 def 2) annyiban, amennyiben a fenti (2) bekezdés rendelkezéseivel kapcsolatos

A Végrehajtó Bizottság 1998. december 16-i határozata a bűncselekmények megelőzése és nyomozása terén a határon átnyúló rendőrségi együttműködésről (SCH/Com-ex (98) 51 rev 3)

A Végrehajtó Bizottság 1998. december 16-i határozata a határon átnyúló rendőrségi együttműködésről szóló kézikönyvről (SCH/Com-ex (98) 52) annyiban, amennyiben a fenti (2) bekezdés rendelkezéseivel kapcsolatos

A Végrehajtó Bizottság 1998. december 16-i határozata a meghívólevél, a kötelezettségvállaló nyilatkozat és a szállás igazolására szolgáló harmonizált formanyomtatvány bevezetéséről (SCH/Com-ex (98) 57)

A Végrehajtó Bizottság 1998. december 16-i határozata az okmányszakértők összehangolt igénybe vételéről (SCH/Com-ex (98) 59 rev)

A Végrehajtó Bizottság 1999. április 28-i határozata a kábítószerek terén a schengeni normákról (SCH/Com-ex (99) 1 rev 2)

A Végrehajtó Bizottság 1999. április 28-i határozata a távközlésre vonatkozó schengeni vívmányokról (SCH/Com-ex (99) 6)

A Végrehajtó Bizottság 1999. április 28-i határozata az összekötő tisztviselőkről (SCH/Com-ex (99) 7 rev 2)

A Végrehajtó Bizottság 1999. április 28-i határozata az informátorok és bizalmi személyek díjazását szabályozó általános elvekről (SCH/Com-ex (99) 8 rev 2)

A Végrehajtó Bizottság 1999. április 28-i határozata a tiltott fegyverkereskedelemről (SCH/Com-ex (99) 10)

A Végrehajtó Bizottság 1999. április 28-i határozata a Közös Kézikönyv és a Közös Konzuli Utasítás végleges változatáról (SCH/Com-ex (99) 13):

a Közös Konzuli Utasítás 1-3., 7., 8. és 15. melléklete

a Közös Kézikönyv annyiban, amennyiben a fenti (2) bekezdés rendelkezéseivel kapcsolatos, beleértve az 1., 5., 5A., 6., 10. és 13. mellékletet is

A Végrehajtó Bizottság 1999. április 28-i határozata a bűncselekmények megelőzése és nyomozása terén a rendőrségi együttműködés javításáról (SCH/Com-ex (99) 18)

6.

A közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló, Schengenben, 1990. június 19-én aláírt egyezménnyel létrehozott Végrehajtó Bizottság következő nyilatkozatai annyiban, amennyiben a fenti 2. bekezdés rendelkezéseivel összefüggnek:

A Végrehajtó Bizottság 1996. június 26-i nyilatkozata a kiadatásról (SCH/Com-ex (96) decl 6 rev 2)

A Végrehajtó Bizottság 1998. február 9-i nyilatkozata a kiskorúak jogellenes elviteléről (SCH/Com-ex (97) decl 13 rev 2)

7.

A közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló, Schengenben, 1990. június 19-én aláírt egyezménnyel létrehozott Központi Csoport következő határozatai annyiban, amennyiben a fenti 2. bekezdés rendelkezéseivel összefüggnek:

A Központi Csoport 1998. október 27-i határozata az illegális bevándorlás elleni intézkedések elfogadásáról (SCH/C (98) 117)

A Központi Csoport 1999. március 22-i határozata az informátorok és bizalmi személyek díjazását szabályozó általános elvekről (SCH/C (99) 25)

8.

A schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő következő jogi aktusok:

A Tanács 1995. május 29-i 1683/95/EK rendelete a vízumok egységes formátumának meghatározásáról (HL L 164., 1995.7.14., 1. o.)

A Tanács 1999. május 1-jei 1999/307/EK határozata a schengeni titkárságnak a Tanács Főtitkárságába való beillesztésére vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 119., 1999.5.7., 49. o.)

A Tanács 1999. május 20-i 1999/435/EK határozata az Európai Közösséget létrehozó szerződés és az Európai Unióról szóló szerződés vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően a schengeni vívmányokat alkotó valamennyi rendelkezés, illetve határozat jogalapjának megállapítása céljából a schengeni vívmányok meghatározásáról (HL L 176., 1999.7.10., 1. o.)

A Tanács 1999. május 20-i 1999/436/EK határozata az Európai Közösséget létrehozó szerződés és az Európai Unióról szóló szerződés vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően a schengeni vívmányokat alkotó valamennyi rendelkezés, illetve határozat jogalapjának meghatározásáról (HL L 176., 1999.7.10., 17. o.)

A Tanács 1999. május 17-i 1999/437/EK határozata az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról (HL L 176., 1999.7.10., 31. o.)

A Tanács 1999. december 13-i 1999/848/EK határozata a schengeni vívmányok Görögországban történő teljes körű alkalmazásáról (HL L 327., 1999.12.21., 58. o.)

A Tanács 2000. május 29-i 2000/365/EK határozata Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 131., 2000.6.1., 43. o.)

A Tanács 2000. szeptember 28-i 2000/586/IB határozata a közös határokon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 40. cikke (4) és (5) bekezdésének, 41. cikke (7) bekezdésének és 65. cikke (2) bekezdésének módosítására vonatkozó eljárásról (HL L 248., 2000.10.3., 1. o.)

A Tanács 2000. november 30-i 2000/751/EK határozata az 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény alapján létrehozott Végrehajtó Bizottság által elfogadott Közös kézikönyv egyes részei titkosításának megszüntetéséről (HL L 303., 2000.12.2., 29. o.)

A Tanács 2000. december 1-jei 2000/777/EK határozata a schengeni vívmányok Dániában, Finnországban és Svédországban, valamint Izlandon és Norvégiában történő alkalmazásáról (HL L 309., 2000.10.9., 24. o.)

A Tanács 2001. március 15-i 539/2001/EK rendelete a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról (HL L 81., 2001.3.21., 1. o.)

A Tanács 2001. április 24-i 789/2001/EK rendelete a vízumkérelmek megvizsgálására vonatkozó egyes részletes rendelkezések és gyakorlati eljárások végrehajtási hatásköreinek a Tanács részére történő fenntartásáról (HL L 116., 2001.4.26., 2. o.)

A Tanács 2001. április 24-i 790/2001/EK rendelete a határellenőrzések és a határőrizet végrehajtására vonatkozó egyes részletes rendelkezések és gyakorlati eljárások végrehajtási hatásköreinek a Tanács részére történő fenntartásáról (HL L 116., 2001.4.26., 5. o.)

A Tanács 2001. április 24-i 2001/329/EK határozata a Közös konzuli utasítás VI. részének és 3., 6. és 13. mellékletének, valamint a Közös kézikönyv 5. a)., 6. a). és 8. mellékletének frissítéséről (HL L 116., 2001.4.26., 32. o.) annyiban, amennyiben a Közös konzuli utasítás 3. mellékletével és a Közös kézikönyv 5. a). mellékletével összefügg

A Tanács 2001. június 28-i 2001/51/EK irányelve az 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 26. cikkében foglalt rendelkezések kiegészítéséről (HL L 187., 2001.7.10., 45. o.)

A Tanács 2001. december 6-i 2001/886/IB határozata a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) kifejlesztéséről (HL L 328., 2001.12.13., 1. o.)

A Tanács 2001. december 7-i 2414/2001/EK rendelete a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló 539/2001/EK rendelet módosításáról (HL L 327., 2001.12.12., 1. o.)

A Tanács 2001. december 6-i 2424/2001/EK rendelete a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) kifejlesztéséről (HL L 328., 2001.12.13., 4. o.)

A Tanács 2002. február 18-i 333/2002/EK rendelete az érintett tagállam által el nem ismert útiokmányok birtokosai részére a tagállamok által kiadott vízumok beillesztésére szolgáló űrlapok egységes formátumáról (HL L 53., 2002.2.23., 4. o.)

A Tanács 2002. február 18-i 334/2002/EK rendelete a vízumok egységes formátumának meghatározásáról szóló 1683/95/EK rendelet módosításáról (HL L 53., 2002.2.23., 7. o.)

A Tanács 2000. február 28-i 2002/192/EK határozata Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 64., 2002.3.7., 20. o.)

A Tanács 2002. április 25-i 2002/352/EK határozata a Közös kézikönyv felülvizsgálatáról (HL L 123., 2002.5.9., 47. o.)

A Tanács 2002. április 25-i 2002/353/EK határozata az 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény alapján létrehozott Végrehajtó Bizottság által elfogadott Közös kézikönyv II. része titkosításának megszüntetéséről (HL L 123., 2002.5.9., 49. o.)

A Tanács 2002. június 13-i 1030/2002/EK rendelete a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról (HL L 157., 2002.6.15., 1. o.)

A Tanács 2002. július 12-i 2002/587/EK határozata a Közös kézikönyv felülvizsgálatáról (HL L 187., 2002.7.16., 50. o.)

A Tanács 2002. november 28-i 2002/946/IB kerethatározata a jogellenes be- és átutazáshoz, valamint a jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtás elleni küzdelem büntetőjogi keretének megerősítéséről (HL L 328., 2002.12.5., 1. o.)

A Tanács 2002. november 28-i 2002/90/EK irányelve a jogellenes be- és átutazáshoz, valamint a jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtás meghatározásáról (HL L 328., 2002.12.5., 17. o.)

A Tanács 2003. február 27-i 2003/170/IB határozata a tagállamok bűnüldözési szervei által külföldre kiküldött összekötő tisztviselők közös alkalmazásáról (HL L 67., 2003.3.12., 27. o.)

A Tanács 2003. március 6-i 453/2003/EK rendelete a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló 539/2001/EK rendelet módosításáról (HL L 69., 2003.3.13., 10. o.)

A Tanács 2003. október 2-i 2003/725/IB határozata a közös határokon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 40. cikke (1) és (7) bekezdése rendelkezéseinek módosításáról (HL L 260., 2003.10.11., 37. o.)

A Tanács 2003. november 25-i 2003/110/EK irányelve a légi úton történő kiutasítás céljából történő átszállítás eseteiben biztosított segítségnyújtásról (HL L 321., 2003.12.6., 26. o.)

A Tanács 2004. február 19-i 377/2004/EK rendelete a bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatának létrehozásáról (HL L 64., 2004.3.2., 1. o.)

A Tanács 2004. április 29-i 2004/466/EK határozata a kísérővel utazó kiskorúak célzott határellenőrzéséről szóló rendelkezés felvételére tekintettel a Közös Kézikönyv módosításáról (HL L 157., 2004.4.30., 136. o.)

A Tanács 2004. április 29-i 2004/82/EK irányelve a fuvarozóknak az utasokkal kapcsolatos adatok közlésére vonatkozó kötelezettségéről (HL L 261., 2004.8.6., 24. o.)

A Tanács 2004. április 29-i 2004/573/EK határozata a harmadik államok kiutasított állampolgárainak két vagy több tagállam területéről történő kitoloncolására szolgáló közös légijáratok szervezéséről (HL L 261., 2004.8.6., 28. o.)

A Tanács 2004. április 29-i 2004/574/EK határozata a Közös Kézikönyv módosításáról (HL L 261., 2004.8.6., 36. o.)

A Tanács 2004. június 8-i 2004/512/EK határozata a Vízuminformációs Rendszer létrehozásáról (VIS) (HL L 213., 2004.6.15., 5. o.)

A Tanács 2004. október 26-i 2007/2004/EK rendelete az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról (HL L 349., 2004.11.25., 1. o.)

A Tanács 2004. december 13-i 2133/2004/EK rendelete a tagállamok illetékes hatóságaira vonatkozó, a tagállamok külső határainak harmadik országbeli állampolgárok által történő átlépésekor az útiokmányok rendszeres bélyegzésének követelményéről, valamint a schengeni megállapodás végrehajtásáról szóló schengeni egyezmény és a Közös Kézikönyv rendelkezéseinek e célból történő módosításáról (HL L 369., 2004.12.16., 5. o.)

A Tanács 2004. december 13-i 2252/2004/EK rendelete a tagállamok által kiállított útlevelek és útiokmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó előírásokról (HL L 385., 2004.12.29., 1. o.).


(1)  HL L 239., 2000.9.22., 13. o.

(2)  HL L 239, 2000.9.22., 19. o. A legutóbb a 871/2004/EK tanácsi rendelettel (HL L 162., 2004.4.30., 29. o.) módosított egyezmény.

(3)  HL L 176., 1999.7.10., 35. o.

(4)  HL L 176., 1999.7.10., 36. o.

(5)  HL L 15., 2000.1.20., 1. o.

(6)  HL L 15., 2000.1.20., 2. o.

(7)  E megállapodás megkötéséig annak alkalmazása ideiglenes.


III. MELLÉKLET

A jegyzőkönyv 16. cikkében hivatkozott lista: az intézmények által elfogadott jogi aktusok kiigazítása

1.   VÁLLALATI JOG

IPARJOGVÉDELEM

I.   KÖZÖSSÉGI VÉDJEGY

31994 R 0040: A Tanács 1993. december 20-i 40/94/EK rendelete a közösségi védjegyről (HL L 11., 1994.1.14., 1. o.), az alábbi módosításokkal:

31994 R 3288: A Tanács 1994.12.22-i 3288/94/EK rendelete (HL L 349., 1994.12.31., 83. o.),

32003 R 0807: A Tanács 2003.4.14-i 807/2003/EK rendelete (HL L 122., 2003.5.16., 36. o.),

12003 T: A csatlakozás feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány – a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozása (HL magyar nyelvű különkiadás, 2003.9.23-i különszám, 33. o.),

32003 R 1653: A Tanács 2003.6.18-i 1653/2003/EK rendelete (HL L 245., 2003.9.29., 36. o.),

32003 R 1992: A Tanács 2003.10.27-i 1992/2003/EK rendelete (HL L 296., 2003.11.14., 1. o.),

32004 R 0422: A Tanács 2004.2.19-i 422/2004/EK rendelete (HL L 70., 2004.3.9., 1. o.).

A 159a. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„1.

Bulgária, a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Szlovákia [a továbbiakban »új tagállam(ok)«] csatlakozásának időpontjától, az e rendelet alapján a csatlakozásuk időpontja előtt lajstromozott vagy bejelentett közösségi védjegyeket ezeknek az államoknak a területére is ki kell terjeszteni annak érdekében, hogy a Közösség egészében azonos hatályuk legyen.”.

II.   KIEGÉSZÍTŐ OLTALMI TANÚSÍTVÁNYOK

1.

31992 R 1768: A Tanács 1992. június 18-i 1768/92/EGK rendelete a gyógyszerek kiegészítő oltalmi tanúsítványának bevezetéséről (HL L 182., 1992.7.2., 1. o.), az alábbi módosításokkal:

11994 N: A csatlakozás feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány – az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság csatlakozása (HL C 241., 1994.8.29., 21. o.),

12003 T: A csatlakozás feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány – a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozása (HL magyar nyelvű különkiadás, 2003.9.23-i különszám, 33. o.).

(a)

A 19a. cikk a következőkkel egészül ki:

„(k)

minden olyan gyógyszerre, amely hatályos alapszabadalom oltalma alatt áll, és amelyre az első, gyógyszerként történő forgalomba hozatali engedélyt 2000. január 1-jét követően adták ki, tanúsítvány adható Bulgáriában, feltéve, hogy a tanúsítvány iránti bejelentést a csatlakozás időpontját követő hat hónapon belül benyújtják;

(l)

minden olyan gyógyszerre, amely hatályos alapszabadalom oltalma alatt áll, és amelyre az első, gyógyszerként történő forgalomba hozatali engedélyt 2000. január 1-jét követően adták ki, tanúsítvány adható Romániában. Amennyiben a 7. cikk (1) bekezdésében megállapított határidő lejárt, lehetőséget kell biztosítani a tanúsítvány iránti bejelentés legkésőbb a csatlakozás időpontjától számított hat hónapon belül történő benyújtására.”

(b)

A 20. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„2.

E rendeletet a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Szlovákia nemzeti jogszabályaival összhangban a csatlakozásuk időpontja előtt kiadott kiegészítő oltalmi tanúsítványokra is alkalmazni kell.”.

2.

31996 R 1610: Az Európai Parlament és a Tanács 1996. július 23-i 1610/96/EK rendelete a növényvédő szerek kiegészítő oltalmi tanúsítványának bevezetéséről (HL L 198., 1996.8.8., 30. o.), az alábbi módosítással:

12003 T: A csatlakozás feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány – a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozása (HL magyar nyelvű különkiadás, 2003.9.23-i különszám, 33. o.).

(a)

A 19a. cikk a következőkkel egészül ki:

„(k)

minden olyan növényvédőszerre, amely hatályos alapszabadalom oltalma alatt áll, és amelyre az első, növényvédőszerként történő forgalomba hozatali engedélyt 2000. január 1-jét követően adták ki, tanúsítvány adható Bulgáriában, feltéve, hogy a tanúsítvány iránti bejelentést a csatlakozás időpontját követő hat hónapon belül benyújtják;

(l)

minden olyan növényvédőszerre, amely hatályos alapszabadalom oltalma alatt áll, és amelyre az első, növényvédőszerként történő forgalomba hozatali engedélyt 2000. január 1-jét követően adták ki, tanúsítvány adható Romániában. Amennyiben a 7. cikk (1) bekezdésében megállapított határidő lejárt, lehetőséget kell biztosítani a tanúsítvány iránti bejelentés legkésőbb a csatlakozás időpontjától számított hat hónapon belül történő benyújtására.”

(b)

A 20. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„2.

E rendeletet a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Szlovákia nemzeti jogszabályaival összhangban a csatlakozásuk időpontja előtt kiadott kiegészítő oltalmi tanúsítványokra is alkalmazni kell.”.

III.   KÖZÖSSÉGI FORMATERVEZÉSI MINTÁK

32002 R 0006: A Tanács 2001. december 12-i 6/2002/EK rendelete a közösségi formatervezési mintáról (HL L 3., 2002.1.5., 1. o.), az alábbi módosítással:

12003 T: A csatlakozás feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány – a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozása (HL magyar nyelvű különkiadás, 2003.9.23-i különszám, 33. o.).

A 110a. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„1.

Bulgária, a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Szlovákia [a továbbiakban »új tagállam(ok)«] csatlakozásának időpontjától az e rendelet alapján a csatlakozásuk időpontja előtt oltalomban részesített vagy bejelentett közösségi formatervezési mintákat ezeknek az államoknak a területére is ki kell terjeszteni annak érdekében, hogy a Közösség egészében azonos hatályuk legyen.”.

2.   MEZŐGAZDASÁG

1.

31989 R 1576: A Tanács 1989. május 29-i 1576/89/EGK rendelete a szeszes italok meghatározására, megnevezésére és kiszerelésére vonatkozó általános szabályok megállapításáról (HL L 160., 1989.6.12., 1. o.), az alábbi módosításokkal:

31992 R 3280: A Tanács 1992.11.9-i 3280/92/EGK rendelete (HL L 327., 1992.11.13.,3.o.),

31994 R 3378: Az Európai Parlament és a Tanács 1994.12.22-i 3378/94/EK rendelete (HL L 366., 1994.12.31., 1. o.),

11994 N: A csatlakozás feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány – az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság csatlakozása (HL C 241., 1994.8.29., 21. o.),

12003 T: A csatlakozás feltételeiről, valamint a szerződések kiigazításáról szóló okmány – a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozása (HL magyar nyelvű különkiadás, 2003.9.23-i különszám),

32003 R 1882: Az Európai Parlament és a Tanács 2003.9.29-i 1882/2003/EK rendelete (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.).

(a)

Az 1. cikk (4) bekezdésének i) pontja a következővel egészül ki:

„5.

A »gyümölcspárlat« elnevezést kizárólag a Romániában előállított szeszes italok esetében a »Pălincă« megjelölés helyettesítheti.”

(b)

A II. melléklet a következő földrajzi megjelölésekkel egészül ki:

a 4. pontban: „Vinars Târnave”, „Vinars Vaslui”, „Vinars Murfatlar”, „Vinars Vrancea”, „Vinars Segarcea”

a 6. pontban: „Сунгурларска гроздова ракия / Гроздова ракия от Сунгурларе / Sungurlarska grozdova rakiya / Grozdova rakiya from Sungurlare”, „Сливенска перла (Сливенска гроздова ракия / Гроздова ракия от Сливен) / Slivenska perla (Slivenska grozdova rakiya / Grozdova rakiya from Sliven)”, „Стралджанска mускатова ракия / Мускатова ракия от Стралджа / Straldjanska мuscatova rakiya / Muscatova rakiya from Straldja”, „Поморийска гроздова ракия / Гроздова ракия от Поморие / Pomoriyska grozdova rakiya / Grozdova rakiya from Pomorie”, „Русенска бисерна гроздова ракия / Бисерна гроздова ракия от Русе / Rusenska biserna grozdova rakiya / Biserna grozdova rakiya from Ruse”, „Бургаска мускатова ракия / Мускатова ракия от Бургас / Bourgaska muscatova rakiya / Muscatova rakiya from Bourgas”, „Добруджанска мускатова ракия / Мускатова ракия от Добруджа / Dobrudjanska muscatova rakiya / Muscatova rakiya from Dobrudja”, „Сухиндолска гроздова ракия / Гроздова ракия от Сухиндол / Suhindolska grozdova rakiya / Grozdova rakiya from Suhindol”, „Карловска гроздова ракия / Гроздова pакия от Карлово / Karlovska grozdova rakiya / Grozdova rakiya from Karlovo”

a 7. pontban: „Троянска сливова ракия / Сливова ракия от Троян / Troyanska slivova rakiya / Slivova rakiya from Troyan”, „Силистренска кайсиева ракия / Кайсиева ракия от Силистра / Silistrenska kaysieva rakiya / Kaysieva rakiya from Silistra”, „Тервелска кайсиева ракия / Кайсиева ракия от Тервел / Tervelska kaysieva rakiya / Kaysieva rakiya from Tervel”, „Ловешка сливова ракия / Сливова ракия от Ловеч / Loveshka slivova rakiya / Slivova rakiya from Lovech”, „Ţuică Zetea de Medieşu Aurit”, „Ţuică de Valea Milcovului”, „Ţuică de Buzău”, „Ţuică de Argeş”, „Ţuică de Zalău”, „Ţuică ardelenească de Bistriţa”, „Horincă de Maramureş”, „Horincă de Cămârzan”, „Horincă de Seini”, „Horincă de Chioar”, „Horincă de Lăpuş”, „Turţ de Oaş”, „Turţ de Maramureş”.

2.

31991 R 1601: A Tanács 1991. június 10-i 1601/91/EGK rendelete az ízesített bor, ízesített boralapú italok és az ízesített boralapú koktélok meghatározására, megnevezésére és kiszerelésére vonatkozó általános szabályok megállapításáról (HL L 149., 1991.6.14., 1. o.), az alábbi módosításokkal:

31992 R 3279: A Tanács 1992.11.9-i 3279/92/EGK rendelete (HL L 327., 1992.11.13., 1. o.),

11994 N: A csatlakozás feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány – az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság csatlakozása (HL C 241., 1994.8.29., 21. o.),

31994 R 3378: Az Európai Parlament és a Tanács 1994.12.22-i 3378/94/EK rendelete (HL L 366., 1994.12.31., 1. o.),

31996 R 2061: Az Európai Parlament és a Tanács 1996.10.8-i 2061/96/EK rendelete (HL L 277., 1996.10.30., 1. o.),

32003 R 1882: Az Európai Parlament és a Tanács 2003.9.29-i 1882/2003/EK rendelete (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.).

A 2. cikk (3) bekezdése a h) pontot követően a következő ponttal egészül ki:

„(i)

Pelin: fehér vagy vörösborból, szőlőmust sűrítményből, szőlőléből (vagy répacukorból) és meghatározott gyógynövény-tinktúrából készített ízesített boralapú ital, amelynek alkoholtartalma legalább 8,5 térfogatszázalék, cukortartalma invertcukorban kifejezve literenként 45-50 gramm és összes savtartalma borkősavban kifejezve literenként legalább 3 gramm.”,

és a jelenlegi (i) pont jelölése (j) pontra változik.

3.

31992 R 2075: A Tanács 1992. június 30-i 2075/92/EK rendelete a nyersdohány piacának közös szervezéséről (HL L 215., 1992.7.30., 70. o.), az alábbi módosításokkal:

11994 N: A csatlakozás feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány – az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság csatlakozása (HL C 241., 1994.8.29., 21. o.),

31994 R 3290: A Tanács 1994.12.22-i 3290/94/EK rendelete (HL L 349., 1994.12.31., 105. o.),

31995 R 0711: A Tanács 1995.3.27-i 711/95/EK rendelete (HL L 73., 1995.4.1., 13. o.),

31996 R 0415: A Tanács 1996.3.4-i 415/96/EK rendelete (HL L 59., 1996.3.8., 3. o.),

31996 R 2444: A Tanács 1996.12.17-i 2444/96/EK rendelete (HL L 333., 1996.12.21., 4. o.),

31997 R 2595: A Tanács 1997.12.18-i 2595/97/EK rendelete (HL L 351., 1997.12.23., 11. o.),

31998 R 1636: A Tanács 1998.7.20-i 1636/98/EK rendelete (HL L 210., 1998.7.28., 23. o.),

31999 R 0660: A Tanács 1999.3.22-i 660/1999/EK rendelete (HL L 83., 1999.3.27., 10. o.),

32000 R 1336: A Tanács 2000.6.19-i 1336/2000/EK rendelete (HL L 154., 2000.6.27., 2. o.),

32002 R 0546: A Tanács 2002.3.25-i 546/2002/EK rendelete (HL L 84., 2002.3.28., 4. o.),

32003 R 0806: A Tanács 2003.4.14-i 806/2003/EK rendelete (HL L 122., 2003.5.16., 1. o.),

32003 R 2319: A Tanács 2003.12.17-i 2319/2003/EK rendelete (HL L 345., 2003.12.31., 17. o.),

12003 T: A csatlakozás feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány – a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozása (HL magyar nyelvű különkiadás, 2003.9.23-i különszám, 33. o.).

(a)

A melléklet „Napon szárított” című V. pontja a következőkkel egészül ki:

 

„Molovata

 

Ghimpaţi

 

Bărăgan”

(b)

A melléklet „Basmas” című VI. pontja a következőkkel egészül ki:

 

„Djebel

 

Nevrokop

 

Dupnitsa

 

Melnik

 

Ustina

 

Harmanli

 

Krumovgrad

 

Iztochen Balkan

 

Topolovgrad

 

Svilengrad

 

Srednogorska yaka”

c)

A melléklet „Kaba Koulak (klasszikus)” című VIII. pontja a következőkkel egészül ki:

 

„Severna Bulgaria

 

Tekne”.

4.

31996 R 2201: A Tanács 1996. október 28-i 2201/96/EK rendelete a feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek piacának közös szervezéséről (HL L 297., 1996.11.21., 29. o.), az alábbi módosításokkal:

31997 R 2199: A Tanács 1997.10.30-i 2199/97/EK rendelete (HL L 303., 1997.11.6., 1. o.),

31999 R 2701: A Tanács 1999.12.14-i 2701/1999/EK rendelete (HL L 327., 1999.12.21., 5. o.),

32000 R 2699: A Tanács 2000.12.4-i 2699/2000/EK rendelete (HL L 311., 2000.12.12., 9. o.),

32001 R 1239: A Tanács 2001.6.19-i 1239/2001/EK rendelete (HL L 171., 2001.6.26., 1. o.),

32002 R 0453: A Bizottság 2002.3.13-i 453/2002/EK rendelete (HL L 72., 2002.3.14., 9. o.),

12003 T: A csatlakozás feltételeiről, valamint a szerződések kiigazításáról szóló okmány – a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozása (HL magyar nyelvű különkiadás, 2003.9.23-i különszám),

32004 R 0386: A Bizottság 2004.3.1-jei 386/2004/EK rendelete (HL L 64., 2004.3.2., 25. o.).

A III. melléklet helyébe a következő szöveg lép:

„III. MELLÉKLET

Az 5. cikkben említett feldolgozási küszöbök

A friss termék nettó tömege

(tonnában)

 

 

Paradicsom

Őszibarack

Körte

Közösségi küszöb

8 860 061

560 428

105 659

Nemzeti küszöb

Bulgária

156 343

17 843

tt.

Cseh Köztársaság

12 000

1 287

11

Görögország

1 211 241

300 000

5 155

Spanyolország

1 238 606

180 794

35 199

Franciaország

401 608

15 685

17 703

Olaszország

4 350 000

42 309

45 708

Ciprus

7 944

6

tt.

Lettország

tt.

tt.

tt.

Magyarország

130 790

1 616

1 031

Málta

27 000

tt.

tt.

Hollandia

tt.

tt.

243

Ausztria

tt.

tt.

9

Lengyelország

194 639

tt.

tt.

Portugália

1 050 000

218

600

Románia

50 390

523

tt.

Szlovákia

29 500

147

tt.

tt. = tárgytalan”.

5.

31998 R 2848: A Bizottság 1998. december 22-i 2848/98/EK rendelete a nyersdohányágazatban a jövedelemtámogatási rendszer, a termelési kvóták és a termelői csoportoknak nyújtandó külön támogatás tekintetében a 2075/92/EGK tanácsi rendelet alkalmazása részletes szabályainak meghatározásáról (HL L 358., 1998.12.31., 17. o.), az alábbi módosításokkal:

31999 R 0510: A Bizottság 1999.3.8-i 510/1999/EK rendelete (HL L 60., 1999.3.9., 54. o.),

31999 R 0731: A Bizottság 1999.4.7-i 731/1999/EK rendelete (HL L 93., 1999.4.8., 20. o.),

31999 R 1373: A Bizottság 1999.6.25-i 1373/1999/EK rendelete (HL L 162., 1999.6.26., 47. o.),

31999 R 2162: A Bizottság 1999.10.12-i 2162/1999/EK rendelete (HL L 265., 1999.10.13., 13. o.),

31999 R 2637: A Bizottság 1999.12.14-i 2637/1999/EK rendelete (HL L 323., 1999.12.15., 8. o.),

32000 R 0531: A Bizottság 2000.3.10-i 531/2000/EK rendelete (HL L 64., 2000.3.11., 13. o.),

32000 R 0909: A Bizottság 2000.5.2-i 909/2000/EK rendelete (HL L 105., 2000.5.3., 18. o.),

32000 R 1249: A Bizottság 2000.6.15-i 1249/2000/EK rendelete (HL L 142., 2000.6.16., 3. o.),

32001 R 0385: A Bizottság 2001.2.26-i 385/2001/EK rendelete (HL L 57., 2001.2.27., 18. o.),

32001 R 1441: A Bizottság 2001.7.16-i 1441/2001/EK rendelete (HL L 193., 2001.7.17., 5. o.),

32002 R 0486: A Bizottság 2002.3.18-i 486/2002/EK rendelete (HL L 76., 2002.3.19., 9. o.),

32002 R 1005: A Bizottság 2002.6.12-i 1005/2002/EK rendelete (HL L 153., 2002.6.13., 3. o.).

32002 R 1501: A Bizottság 2002.8.22-i 1501/2002/EK rendelete (HL L 227., 2002.8.23., 16. o.),

32002 R 1983: A Bizottság 2002.11.7-i 1983/2002/EK rendelete (HL L 306., 2002.11.8., 8. o.),

32004 R 1809: A Bizottság 2004.10.18-i 1809/2004/EK rendelete (HL L 318., 2004.10.19., 18. o.).

Az I. melléklet helyébe a következő szöveg lép:

„I. MELLÉKLET

A tagállamonkénti vagy külön régiónkénti garanciaküszöb százalékos arányai a termelői csoportok elismeréséhez

A termelői csoport létesítése szerinti konkrét régió tagállama

Százalék

Németország, Spanyolország (kivéve: Castilla-León, Navarra és a Campezo-térség Baszkföldön), Franciaország (kivéve: Nord-Pas-de-Calais és Picardie), Olaszország, Portugália (kivéve: az Azori Autonóm Régió), Belgium és Ausztria

2 %

Görögország (kivéve: Epírosz), Azori Autonóm Régió (Portugália), Nord-Pas-de-Calais és Picardie (Franciaország), Bulgária (kivéve: Banite, Zlatograd, Madan és Doszpat települések a Djebel-térségben és Veliki Preszlav, Varbica, Sumen, Szmjadovо, Varna, Dalgopol, General-Tоsevо, Dobrics, Kavarna, Krusari, Sabla és Antonovo települések az Észak-Bulgária - térségben)

1 %

Castilla-León (Spanyolország), Navarra (Spanyolország), Campezo-térség Baszkföldön (Spanyolország), Epírosz (Görögország), Banite, Zlatograd, Madan és Dospat települések a Djebel-térségben és Veliki Preszlav, Varbica, Sumen, Szmjadovо, Varna, Dalgopol, General-Tоsevо, Dobrics, Kavarna, Krusari, Sabla és Antonovo települések az Észak-Bulgária - térségben (Bulgária)

0,3 %”.

6.

31999 R 1493: A Tanács 1999. május 17-i 1493/1999/EK rendelete a borpiac közös szervezéséről (HL L 179., 1999.7.14., 1. o.), az alábbi módosításokkal:

32000 R 1622: A Bizottság 2000.7.24-i 1622/2000/EK rendelete (HL L 194., 2000.7.31., 1. o.),

32000 R 2826: A Tanács 2000.12.19-i 2826/2000/EK rendelete (HL L 328., 2000.12.23., 2. o.),

32001 R 2585: A Tanács 2001.12.19-i 2585/2001/EK rendelete (HL L 345., 2001.12.29., 10. o.),

32003 R 0806: A Tanács 2003.4.14-i 806/2003/EK rendelete (HL L 122., 2003.5.16., 1. o.),

12003 T: A csatlakozás feltételeiről, valamint a szerződések kiigazításáról szóló okmány – a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozása (HL magyar nyelvű különkiadás, 2003.9.23-i különszám),

32003 R 1795: A Bizottság 2003.10.13-i 1795/2003/EK rendelete (HL L 262., 2003.10.14., 13. o.).

(a)

A 6. cikk a következő szöveggel egészül ki:

„(5)

Bulgária és Románia esetében az újonnan létrehozott telepítési jogokat a csatlakozás időpontjától a szőlőültetvények összterületének 1,5 %-áról – Bulgária esetében összesen 2 302,5 hektárról és Románia esetében összesen 2 830,5 hektárról – származó m.t. minőségi borok termelésére osztják fel. Ezeket a jogokat az 5. cikk hatálya alá tartozó nemzeti jogtartalékba helyezik.”

(b)

A III. melléklet (Szőlőtermő övezetek) 2. pontja a következőkkel egészül ki:

„(g)

Romániában a Podişul Transilvaniei területet”

(c)

A III. melléklet (Szőlőtermő övezetek) 3. pontjában az utolsó mondat helyébe a következő szöveg lép:

„(d)

Szlovákiában a Tokaji régiót,

(e)

Romániában azokat a szőlőterületeket, amelyek nem tartoznak 2.pont g) alpontja és az 5. pont f) alpontja alá.”

(d)

A III. melléklet (Szőlőtermő övezetek) 5. pontja a következőkkel egészül ki:

„(e)

Bulgáriában a szőlőterületeket a következő régiókban: Dunavszka Ravnina (Дунавска равнина), Csernomorszki Rajon (Черноморски район), Rozova Dolina (Розова долина)

(f)

Romániában a szőlőterületeket a következő régiókban: Dealurile Buzăului, Dealu Mare, Severinului és Plaiurile Drâncei, Colinele Dobrogei, Terasele Dunării, a déli borvidéket, beleértve a homokos és egyéb kedvező talajú területeket”

(e)

A III. melléklet (Szőlőtermő övezetek) 6. pontja a következő szöveggel egészül ki:

„Bulgáriában a C III. a) szőlőtermő övezet magában foglalja azokat a szőlőterületeket, amelyek nem tartoznak az 5. pont e) alpontja alá”

(f)

Az V. melléklet D. részének (3) bekezdése a következő szöveggel egészül ki:

„és Romániában”.

7.

32000 R 1673: A Tanács 2000. július 27-i 1673/2000/EK rendelete a rostlen és a rostkender piacának közös szervezéséről (HL L 193., 2000.7.29., 16. o.), az alábbi módosításokkal:

32002 R 0651: A Bizottság 2002.4.16-i 651/2002/EK rendelete (HL L 101., 2002.4.17., 3. o.),

12003 T: A csatlakozás feltételeiről, valamint a szerződések kiigazításáról szóló okmány – a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozása (HL magyar nyelvű különkiadás, 2003.9.23-i különszám),

32003 R 1782: A Tanács 2003.9.29-i 1782/2003/EK rendelete (HL L 270., 2003.10.21., 1. o.),

32004 R 0393: A Tanács 2004.2.24-i 393/2004/EK rendelete (HL L 65., 2004.3.3., 4. o.).

(a)

A 3. cikk (1) bekezdése helyébe a következő lép:

„1.

A hosszú lenszál maximális garantált mennyisége gazdasági évenként 80 878 tonna, amelyet az összes tagállam között nemzeti garantált mennyiségek formájában kell felosztani. Ennek a mennyiségnek a felosztása a következő:

Belgium esetében 13 800 tonna,

Bulgária esetében 13 tonna,

a Cseh Köztársaság esetében 1 923 tonna,

Németország esetében 300 tonna,

Észtország esetében 30 tonna,

Spanyolország esetében 50 tonna,

Franciaország esetében 55 800 tonna,

Lettország esetében 360 tonna,

Litvánia esetében 2 263 tonna,

Hollandia esetében 4 800 tonna,

Ausztria esetében 150 tonna,

Lengyelország esetében 924 tonna,

Portugália esetében 50 tonna,

Románia esetében 42 tonna,

Szlovákia esetében 73 tonna,

Finnország esetében 200 tonna,

Svédország esetében 50 tonna,

az Egyesült Királyság esetében 50 tonna.”

(b)

A 3. cikk (2) bekezdésében a bevezető bekezdés és az a) albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„2.

A támogatásban részesíthető rövid lenszál és kenderszál maximális garantált mennyisége gazdasági évenként 147 265 tonna. Ezt a mennyiséget a következőképpen kell felosztani:

(a)

nemzeti garantált mennyiségek formájában a következő tagállamok között:

Belgium esetében 10 350 tonna,

Bulgária esetében 48 tonna,

a Cseh Köztársaság esetében 2 866 tonna,

Németország esetében 12 800 tonna,

Észtország esetében 42 tonna,

Spanyolország esetében 20 000 tonna,

Franciaország esetében 61 350 tonna,

Lettország esetében 1 313 tonna,

Litvánia esetében 3 463 tonna,

Magyarország esetében 2 061 tonna,

Hollandia esetében 5 550 tonna,

Ausztria esetében 2 500 tonna,

Lengyelország esetében 462 tonna,

Portugália esetében 1 750 tonna,

Románia esetében 921 tonna,

Szlovákia esetében 189 tonna,

Finnország esetében 2 250 tonna,

Svédország esetében 2 250 tonna,

az Egyesült Királyság esetében 12 100 tonna.

Magyarország esetében azonban a nemzeti garantált mennyiség kizárólag a kenderszálra vonatkozik.”

8.

32003 R 1782: A Tanács 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK rendelete a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról, továbbá a 2019/93/EGK, 1452/2001/EK, 1453/2001/EK, 1454/2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK, 1254/1999/EK, 1673/2000/EK, 2358/71/EGK és a 2529/2001/EK rendeletek módosításáról (HL L 270., 2003.10.21., 1. o.), az alábbi módosításokkal:

32004 R 0021: A Tanács 2003.12.17-i 21/2004/EK rendelete (HL L 5., 2004.1.9., 8. o.),

32004 R 0583: A Tanács 2004.3.22-i 583/2004/EK rendelete (HL L 91., 2004.3.30., 1. o.),

32004 D 0281: A Tanács 2004.3.22-i 2004/281/EK határozata (HL L 93., 2004.3.30., 1. o.),

32004 R 0864: A Tanács 2004.4.29-i 864/2004/EK rendelete (HL L 161., 2004.4.30., 48. o.).

a)

A 2. cikk (g) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„(g)

az »új tagállamok«: Bulgária, a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Szlovákia.”

(b)

Az 5. cikk (2) bekezdése az első albekezdést követően a következő szöveggel egészül ki:

„Bulgária és Románia biztosítja azonban, hogy a 2007. január 1-jén állandó legelőként hasznosított földterületek továbbra is állandó legelők maradnak.”

(c)

Az 54. cikk (2) bekezdése az első albekezdést követően a következő szöveggel egészül ki:

„Bulgária és Románia esetében azonban a területalapú támogatás iránti kérelmekre előírt időpont 2005. június 30-a.”

(d)

A 71g. cikk a következőkkel egészül ki:

„9.

Bulgária és Románia esetében:

(a)

a (2) bekezdésben említett hároméves időszak 2002-től 2004-ig terjed;

(b)

a (3) bekezdés a) pontjában említett év 2004;

(c)

a (4) bekezdés első albekezdésében a 2004-re és/vagy 2005-re történő hivatkozások 2005-re és/vagy 2006-ra vonatkoznak, valamint a 2004-re történő hivatkozás 2005-re vonatkozik.”

(e)

A 71h. cikk a következő szöveggel egészül ki:

„Bulgária és Románia esetében azonban a 2003. június 30-ra történő hivatkozás 2005. június 30-ra vonatkozik.”

(f)

A 74. cikk (1) bekezdése helyébe a következő lép:

„1.

Támogatás a X. mellékletben felsorolt hagyományos termőterületeken, a nemzeti bázisterület erejéig ítélhető oda.

A bázisterületek a következők:

Bulgária

21 800 ha

Görögország

617 000 ha

Spanyolország

594 000 ha

Franciaország

208 000 ha

Olaszország

1 646 000 ha

Ciprus

6 183 ha

Magyarország

2 500 ha

Ausztria

7 000 ha

Portugália

118 000 ha”

(g)

A 78. cikk (1) bekezdése helyébe a következő lép:

„1.

A garantált legnagyobb terület, amelyre támogatás nyújtható, 1 648 000 ha.”

(h)

A 80. cikk (2) bekezdése helyébe a következő lép:

„2.

A támogatás mértéke az egyes érintett tagállamok terméshozamai alapján a következő:

 

a 2004/2005. gazdasági évben és a 71. cikk alkalmazása esetén

(EUR/ha)

a 2005/2006. gazdasági évtől kezdődően

(EUR/ha)

Bulgária

-

345,225

Görögország

1 323,96

561,00

Spanyolország

1 123,95

476,25

Franciaország:

 

 

anyaországi terület

971,73

411,75

Francia Guyana

1 329,27

563,25

Olaszország

1 069,08

453,00

Magyarország

548,70

232,50

Portugália

1 070,85

453,75

Románia

-

126,075”

(i)

A 81. cikk helyébe a következő lép:

„81. cikk

Terület

Minden egyes termelő tagállam tekintetében egy nemzeti bázisterületet állapítanak meg. Franciaország esetében azonban két bázisterület kerül megállapításra. A bázisterületek a következők:

Bulgária

4 166 ha

Görögország

20 333 ha

Spanyolország

104 973 ha

Franciaország:

anyaországi terület

19 050 ha

Francia Guyana

4 190 ha

Olaszország

219 588 ha

Magyarország

3 222 ha

Portugália

24 667 ha

Románia

500 ha

Az egyes tagállamok objektív ismérvek alapján alterületekre oszthatják bázisterületüket vagy bázisterületeiket.”

(j)

A 84. cikk helyébe a következő lép:

„84. cikk

Terület

1.   Az egyes tagállamok a (3) bekezdésben számukra meghatározott NGT hektárszáma és a 120,75 EUR átlagösszeg szorzataként kiszámított felső határon belül nyújtanak közösségi támogatást.

2.   A garantált legnagyobb terület 829 229 ha.

3.   A 2. bekezdésben említett garantált legnagyobb terület a következő nemzeti garantált területekre (NGT) oszlik:

Nemzeti garantált területek (NGT)

Belgium

100 ha

Bulgária

11 984 ha

Németország

1 500 ha

Görögország

41 100 ha

Spanyolország

568 200 ha

Franciaország

17 300 ha

Olaszország

130 100 ha

Ciprus

5 100 ha

Luxemburg

100 ha

Magyarország

2 900 ha

Hollandia

100 ha

Ausztria

100 ha

Lengyelország

4 200 ha

Portugália

41 300 ha

Románia

1 645 ha

Szlovénia

300 ha

Szlovákia

3 100 ha

Egyesült Királyság

100 ha

4.   Az egyes tagállamok objektív ismérvek alapján alterületekre oszthatják NGT-jüket, különösen regionális szinten vagy a termeléstől függően.”

(k)

A 95. cikk (4) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Bulgária és Románia esetében az első albekezdésben említett összmennyiségeket az 1788/2003/EK tanácsi rendelet I. mellékletének (f) táblázatában határozzák meg és az 1788/2003/EK tanácsi rendelet 6. cikke (1) bekezdésének hatodik albekezdésével összhangban vizsgálják felül.

Bulgária és Románia esetében az első albekezdésben említett 12 hónapos időszak a 2006/2007-es időszakot jelenti.”

(l)

A 103. cikk második bekezdése a következőkkel egészül ki:

„Ugyanakkor Bulgária és Románia esetében e bekezdés alkalmazásának feltétele az egységes területalapú támogatási rendszer 2007-ben történő alkalmazása, valamint a 66. cikk alkalmazása melletti döntés.”

(m)

A 105. cikk (1) bekezdése helyébe a következő lép:

„1.

A X. mellékletben felsorolt hagyományos durumbúza-termesztő területeken a durumbúzával bevetett területekre területalapú támogatásokat kiegészítő pótlékot fizetnek, amelynek összege:

a 2005/2006. gazdasági évben 291 EUR/ha,

a 2006/2007. gazdasági évtől kezdődően 285 EUR/ha,

a következő felső határokra figyelemmel:

(hektár)

Bulgária

21 800

Görögország

617 000

Spanyolország

594 000

Franciaország

208 000

Olaszország

1 646 000

Ciprus

6 183

Magyarország

2 500

Ausztria

7 000

Portugália

118 000”

(n)

A 108. cikk második bekezdése a következőkkel egészül ki:

„Bulgária és Románia esetében azonban nem kérelmezhető támogatás olyan földterület után, amely 2005. június 30-án állandó legelő, állandó kultúra volt, vagy erdők borították, vagy nem mezőgazdasági célokra használták.”

(o)

A 110c. cikk (1) bekezdése helyébe a következő lép:

„1.

A nemzeti bázisterület:

Bulgária esetében: 10 237 ha

Görögország esetében: 370 000 ha

Spanyolország esetében: 70 000 ha

Portugália esetében: 360 ha.”

(p)

A 110c. cikk (2) bekezdése helyébe a következő lép:

„2.

A támogatás összege támogatható hektáronként a következő:

Bulgária esetében: 263 EUR

Görögország esetében: 594 EUR 300 000 hektárra és 342,85 EUR a fennmaradó 70 000 hektárra

Spanyolország esetében: 1 039 EUR

Portugália esetében: 556 EUR.”

(q)

A 116. cikk (4) bekezdése helyébe a következő lép:

„4.

A következő felső határokat kell alkalmazni:

Tagállam

Támogatási jogok (x 1 000)

Belgium

70

Bulgária

2 058,483

Cseh Köztársaság

66,733

Dánia

104

Németország

2 432

Észtország

48

Görögország

11 023

Spanyolország

19 580

Franciaország

7 842

Írország

4 956

Olaszország

9 575

Ciprus

472,401

Lettország

18,437

Litvánia

17,304

Luxemburg

4

Magyarország

1 146

Málta

8,485

Hollandia

930

Ausztria

206

Lengyelország

335,88

Portugália

2 690

Románia

5 880,620

Szlovénia

84,909

Szlovákia

305,756

Finnország

80

Svédország

180

Egyesült Királyság

19 492

Összesen

89 607,008”

(r)

A 123. cikk (8) bekezdése helyébe a következő lép:

„8.

A következő regionális felső határokat kell alkalmazni:

Belgium

235 149

Bulgária

90 343

Cseh Köztársaság

244 349

Dánia

277 110

Németország

1 782 700

Észtország

18 800

Görögország

143 134

Spanyolország

713 999 (1)

Franciaország

1 754 732 (2)

Írország

1 077 458

Olaszország

598 746

Ciprus

12 000

Lettország

70 200

Litvánia

150 000

Luxemburg

18 962

Magyarország

94 620

Málta

3 201

Hollandia

157 932

Ausztria

373 400

Lengyelország

926 000

Portugália

175 075 (3)

Románia

452 000

Szlovénia

92 276

Szlovákia

78 348

Finnország

250 000

Svédország

250 000

Egyesült Királyság

1 419 811 (4)

(s)

A 126. cikk (5) bekezdése helyébe a következő lép:

„5.

A következő nemzeti felső határokat kell alkalmazni:

Belgium

394 253

Bulgária

16 019

Cseh Köztársaság

90 300

Dánia

112 932

Németország

639 535

Észtország

13 416

Görögország

138 005

Spanyolország (5)

1 441 539

Franciaország (6)

3 779 866

Írország

1 102 620

Olaszország

621 611

Ciprus

500

Lettország

19 368

Litvánia

47 232

Luxemburg

18 537

Magyarország

117 000

Málta

454

Hollandia

63 236

Ausztria

375 000

Lengyelország

325 581

Portugália (7)

416 539

Románia

150 000

Szlovénia

86 384

Szlovákia

28 080

Finnország

55 000

Svédország

155 000

Egyesült Királyság

1 699 511

(t)

A 130. cikk (3) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az új tagállamok esetében a nemzeti felső határokat az alábbi táblázat határozza meg.

 

Bikák, tinók, tehenek és üszők

1 hónaposnál idősebb, de 8 hónaposnál fiatalabb borjak, ha a vágott test súlya a 185 kg-ot nem haladja meg

Bulgária

22 191

101 542

Cseh Köztársaság

483 382

27 380

Észtország

107 813

30 000

Ciprus

21 000

Lettország

124 320

53 280

Litvánia

367 484

244 200

Magyarország

141 559

94 439

Málta

6 002

17

Lengyelország

1 815 430

839 518

Románia

1 148 000

85 000

Szlovénia

161 137

35 852

Szlovákia

204 062

62 841”

(u)

A 143a. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„Bulgária és Románia esetében azonban a közvetlen kifizetéseket a következő – a növekedést a 2004. április 30-i összetételű Közösségben az ilyen kifizetések ebben az időpontban alkalmazandó szintjének százalékában kifejezett – növekedési ütemezésnek megfelelően kell bevezetni:

2007-ben 25 %,

2008-ban 30 %,

2009-ben 35 %,

2010-ben 40 %,

2011-ben 50 %,

2012-ben 60 %,

2013-ban 70 %,

2014-ben 80 %,

2015-ben 90 %,

2016-tól 100 %.”

(v)

A 143b. cikk (4) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Bulgária és Románia esetében azonban egységes területalapú támogatásban azon mezőgazdasági területek részesülhetnek, amelyek jó mezőgazdasági állapotban tartott mezőgazdasági hasznosítású területnek minősülnek, függetlenül attól, hogy művelés alatt állnak-e, és amelyeket, adott esetben, Bulgária vagy Románia által a Bizottság jóváhagyását követően meghatározott objektív kritériumokkal összhangban kiigazítottak.”

(w)

A 143b. cikk (9) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„9.

Az egységes területalapú támogatási rendszer lehetőségével minden új tagállam a 2006 végéig tartó alkalmazási időszakban élhet, amelyet az új tagállam kérésére kétszer egy-egy évre meg lehet hosszabbítani. Az egységes területalapú támogatási rendszer lehetőségével azonban Bulgária és Románia a 2009 végéig tartó alkalmazási időszakban élhet, amelyet kérésükre kétszer egy-egy évre meg lehet hosszabbítani. A (11) bekezdés rendelkezéseire is figyelemmel, bármelyik új tagállam úgy határozhat, hogy – az egységes támogatási rendszer alkalmazása céljából – az alkalmazási időszak első vagy második évének végén megszünteti a rendszer alkalmazását. Az új tagállamok legkésőbb az alkalmazás utolsó évének augusztus 1-jéig értesítik a Bizottságot az alkalmazás megszüntetésére vonatkozó szándékukról.”

(x)

A 143b. cikk (11) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Bulgária és Románia esetében az egységes területalapú támogatási rendszer ötéves alkalmazási időszakának végéig (vagyis 2011-ig) a 143a. cikk második bekezdésében meghatározott százalékarányt kell alkalmazni. Amennyiben az egységes területalapú támogatási rendszer alkalmazási időszakát a b) pont alapján hozott határozatnak megfelelően meghosszabbítják, az egységes területalapú támogatási rendszer alkalmazásának utolsó évéig az 143a. cikk második bekezdésében 2011-ra meghatározott százalékarányt kell alkalmazni.”

(y)

A 143c. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„2.

Az új tagállamok, a Bizottság engedélyével, kiegészíthetnek bármely közvetlen kifizetést:

(a)

valamennyi közvetlen kifizetés vonatkozásában, 2004-ben a 2004. április 30-i összetételű Közösségben érvényes közvetlen kifizetési szint 55 %-áig, 2005-ben a szint 60 %-áig, 2006-ban pedig 65 %-áig, és 2007-től kezdődően pedig a 143a. cikkben az adott évre meghatározott szintet meghaladó 30 százalékpontig. Bulgária és Románia esetében a következő kiegészítéseket kell alkalmazni: 2007-ben a 2004. április 30-i összetételű Közösségben érvényes közvetlen kifizetési szint 55 %-áig, 2008-ban a szint 60 %-áig, 2009-ben pedig 65 %-áig, és 2010-től kezdődően pedig a 143a. cikk második bekezdésében az adott évre meghatározott szintet meghaladó 30 százalékpontig. Ugyanakkor a Cseh Köztársaság a burgonyakeményítő-ágazat vonatkozásában a 2004. április 30-i összetételű Közösségben érvényes közvetlen kifizetési szint 100 %-áig egészítheti ki a kifizetéseket. E rendelet IV. címének 7. fejezetében említett közvetlen kifizetésekre azonban a következő felső határokat kell alkalmazni: 2004-re 85 %, 2005-re 90 %, 2006-ra 95 % és 2007-től kezdődően 100 %. Bulgária és Románia esetében a következő felső határokat kell alkalmazni: 2007-re 85 %, 2008-ra 90 %, 2009-re 95 % és 2010-től kezdődően 100 %;

vagy

(b)

(i)

az egységes támogatási rendszeren kívüli közvetlen kifizetések vonatkozásában a közvetlen támogatások teljes összegének azon 10 százalékponttal megnövelt összege, amelyekre a mezőgazdasági termelő, termékenkénti alapon, a 2003-as naptári évben az új tagállamban egy KAP-típusú nemzeti rendszerben jogosult lenne. Ugyanakkor Litvánia esetében a 2002-es naptári évet kell referenciaévnek tekinteni. Bulgária és Románia esetében a 2006-os naptári évet kell referenciaévnek tekinteni. Szlovénia esetében a növelési arány 2004-ben 10 százalékpont, 2005-ben 15 százalékpont, 2006-ban 20 százalékpont, és 2007-től 25 százalékpont;

(ii)

az egységes kifizetési rendszer vonatkozásában az új tagállamok által egy adott évben nyújtható nemzeti kiegészítő közvetlen támogatás teljes összegét egy külön pénzügyi keret korlátozza. Ez a keret a következők közötti különbözettel egyezik meg:

a KAP-típusú nemzeti közvetlen támogatás teljes összegének a 10 százalékponttal megnövelt azon összege, amely a 2003-as naptári évben az érintett új tagállamban, vagy Litvánia esetében a 2002-es naptári évben rendelkezésre állna. Ugyanakkor Bulgária és Románia esetében a 2006-os naptári évet kell referenciaévnek tekinteni. Szlovénia esetében a növelési arány 2004-ben 10 százalékpont, 2005-ben 15 százalékpont, 2006-ban 20 százalékpont, és 2007-től 25 százalékpont,

valamint

az érintett új tagállamra vonatkozó, adott esetben a 64. cikk (2) bekezdésének és a 70. cikk (2) bekezdésének megfelelően kiigazított VIIIa. mellékletben meghatározott nemzeti felső határ.

A fenti első francia bekezdésben említett teljes összeg meghatározásakor be kell számítani a nemzeti közvetlen kifizetéseket és/vagy azok közösségi közvetlen kifizetéseknek megfelelő összetevőit és/vagy azokat az összetevőket, amelyeket az érintett új tagállamra vonatkozó tényleges felső határ kiszámításakor a 64. cikk (2) bekezdésének, a 70. cikk (2) bekezdésének és a 71c. cikknek megfelelően figyelembe vettek.

Az új tagállamok valamennyi közvetlen kifizetés esetében választhatnak, hogy a fenti (a) vagy (b) lehetőség közül melyiket alkalmazzák.

Az új tagállamokban a csatlakozást követően a mezőgazdasági termelő részére a megfelelő közvetlen kifizetés alapján nyújtható közvetlen támogatás teljes összege, beleértve valamennyi nemzeti kiegészítő közvetlen kifizetést, nem haladhatja meg azt a közvetlen támogatási szintet, amelyre a termelő a 2004. április 30-i összetételű Közösségben a tagállamokra ekkor alkalmazandó megfelelő közvetlen kifizetés keretében jogosult lenne.”

(z)

A 154a. cikk (2) bekezdése helyébe a következő lép:

„(2)

Az (1) bekezdésben említett intézkedéseket a 2004. május 1-je és 2009. június 30-a közötti időszak alatt lehet elfogadni, és azokat ez utóbbi időponton túl nem lehet alkalmazni. Bulgária és Románia esetében azonban ez az időszak 2007. január 1-jén kezdődik és 2011. december 31-én ér véget. A Tanács, a Bizottság javaslata alapján minősített többséggel eljárva, ezt az időszakot meghosszabbíthatja.”;

(aa)

A III. melléklet a következő lábjegyzetekkel egészül ki:

az A. pont címében:

„* Bulgária és Románia esetében a 2005-re vonatkozó hivatkozás az egységes támogatási rendszer alkalmazásának első évére vonatkozik.”;

a B. pont címében:

„* Bulgária és Románia esetében a 2006-ra vonatkozó hivatkozás az egységes támogatási rendszer alkalmazásának második évére vonatkozik.”;

a C. pont címében:

„* Bulgária és Románia esetében a 2007-re vonatkozó hivatkozás az egységes támogatási rendszer alkalmazásának harmadik évére vonatkozik.”;

(ab)

A VIIIA. melléklet helyébe a következő szöveg lép:

„VIIIA. MELLÉKLET

A 71c. cikkben említett nemzeti felső határok

A felső határokat a 143a. cikkben meghatározott növekedési ütem figyelembevételével számították ki, ezért csökkentésük nem szükséges.

(millió EUR)

Naptári év

Bulgária

Cseh Köztársaság

Észtország

Ciprus

Lettország

Litvánia

Magyarország

Málta

Lengyelország

Románia

Szlovénia

Szlovákia

2005

-

228,8

23,4

8,9

33,9

92,0

350,8

0,67

724,6

-

35,8

97,7

2006

-

266,7

27,3

12,5

39,6

107,3

420,2

0,83

881,7

-

41,9

115,4

2007

200,3

343,6

40,4

16,3

55,6

146,9

508,3

1,64

1 140,8

440,0

56,1

146,6

2008

240,4

429,2

50,5

20,4

69,5

183,6

634,9

2,05

1 425,9

527,9

70,1

183,2

2009

281,0

514,9

60,5

24,5

83,4

220,3

761,6

2,46

1 711,0

618,1

84,1

219,7

2010

321,2

600,5

70,6

28,6

97,3

257,0

888,2

2,87

1 996,1

706,4

98,1

256,2

2011

401,4

686,2

80,7

32,7

111,2

293,7

1 014,9

3,28

2 281,1

883,0

112,1

292,8

2012

481,7

771,8

90,8

36,8

125,1

330,4

1 141,5

3,69

2 566,2

1 059,6

126,1

329,3

2013

562,0

857,5

100,9

40,9

139,0

367,1

1 268,2

4,10

2 851,3

1 236,2

140,2

365,9

2014

642,3

857,5

100,9

40,9

139,0

367,1

1 268,2

4,10

2 851,3

1 412,8

140,2

365,9

2015

722,6

857,5

100,9

40,9

139,0

367,1

1 268,2

4,10

2 851,3

1 589,4

140,2

365,9

következő évek

802,9

857,5

100,9

40,9

139,0

367,1

1 268,2

4,10

2 851,3

1 766,0

140,2

365,9”

(ac)

A X. melléklet a következőkkel egészül ki:

 

„BULGÁRIA

 

Sztarozagorszki

 

Haszkovszki

 

Szlivenszki

 

Jambolszki

 

Burgaszki

 

Dobricski

 

Plovdivszki”

(ad)

A XIB. melléklet helyébe a következő szöveg lép:

„XIB. MELLÉKLET

Az új tagállamokban a 101. és 103. cikkben említett szántóföldi növények nemzeti bázisterülete és referenciahozama

 

Bázisterület

(hektár)

Referenciahozam

(tonna/ha)

Bulgária

2 625 258

2,90

Cseh Köztársaság

2 253 598

4,20

Észtország

362 827

2,40

Ciprus

79 004

2,30

Lettország

443 580

2,50

Litvánia

1 146 633

2,70

Magyarország

3 487 792

4,73

Málta

4 565

2,02

Lengyelország

9 454 671

3,00

Románia

7 012 666

2,65

Szlovénia

125 171

5,27

Szlovákia

1 003 453

4,06”

9.

32003 R 1788: A Tanács 2003. szeptember 29-i 1788/2003/EK rendelete a tej- és tejtermékágazatban illeték megállapításáról (HL L 270., 2003.10.21., 123. o.), az alábbi módosítással:

32004 D 0281: A Tanács 2004.3.22-i 2004/281/EK határozata (HL L 93., 2004.3.30., 1. o.).

(a)

Az 1. cikk (4) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Bulgária és Szlovákia részére az I. melléklet (g) táblázatában meghatározottak szerint különleges szerkezetátalakítási tartalékot kell képezni. Ezt a tartalékot 2009. április 1-jétől olyan mértékben kell felszabadítani, amilyen mértékben a tej és tejtermékek mezőgazdasági birtokon történő fogyasztása ezen országok esetében 2002 óta csökkent. A tartalék felszabadításáról, valamint a tartaléknak a szállítási és a közvetlen értékesítési kvóták közötti megoszlásáról szóló határozatot a Bizottság a 23 cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban, és a Bulgária és Románia által a Bizottságnak 2008. december 31-ig benyújtandó jelentés alapján hozza meg. E jelentésnek részletes adatokat kell tartalmaznia az ország tejipari ágazata tényleges szerkezetátalakítási folyamatának eredményeiről és trendjeiről, valamint különösen a mezőgazdasági birtokon történő saját fogyasztásra való termelésről a piacra történő termelésre való átállásról.”

(b)

Az 1. cikk (5) bekezdése helyébe a következő lép:

„5.

Bulgária, a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Szlovákia esetében a nemzeti referenciamennyiségek tartalmazzák az összes, felvásárlóknak szállított vagy közvetlen fogyasztás céljára értékesített tehéntejet az e rendelet 5. cikkében meghatározottak szerint, illetve tejjel egyenértékű terméket, függetlenül attól, hogy ezek termelése vagy forgalmazása a fenti országokban alkalmazott átmeneti rendelkezések hatálya alá tartozik.”;

(c)

Az 1. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(6)

Bulgária és Románia esetében az illetéket 2007. április 1-jétől kell alkalmazni.”

(d)

A 6. cikk (1) bekezdésének második és harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Bulgária, a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Szlovákia esetében az fent említett egyéni referenciamennyiség alapját az I. melléklet (f) táblázata határozza meg.

Bulgária, a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Szlovákia esetében az egyéni referenciamennyiség megállapításának tizenkét hónapos időszaka a következő időpontokban kezdődik: Magyarország esetében 2001. április 1-jén, Málta és Litvánia esetében 2002. április 1-jén, a Cseh Köztársaság, Ciprus, Észtország, Lettország és Szlovákia esetében 2003. április 1-jén, Lengyelország és Szlovénia esetében 2004. április 1-jén, Bulgária és Románia esetében pedig 2006. április 1-jén.”

(e)

A 6. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Bulgária és Románia esetében az I. melléklet (f) táblázatában meghatározott teljes mennyiség szállítások és közvetlen értékesítések közötti megoszlását a szállításra és a közvetlen értékesítésre vonatkozó, 2006. évi tényleges adatai alapján felül kell vizsgálni és, amennyiben szükséges, ezeket a Bizottság a 23. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban kiigazítja.”

(f)

A 9. cikk (2) bekezdésében a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Bulgária, a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Szlovákia esetében az (1) bekezdésben említett referencia-zsírtartalom megegyezik a termelők részére az alábbi időpontokban kiosztott mennyiség referencia-zsírtartalmával: Magyarország esetében 2002. március 31., Litvánia esetében 2003. március 31., a Cseh Köztársaság, Ciprus, Észtország, Lettország és Szlovákia esetében 2004. március 31., Lengyelország és Szlovénia esetében 2005. március 31., Bulgária és Románia esetében pedig 2007. március 31.”

(g)

A 9. cikk (5) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Románia esetében a II. mellékletben meghatározott referencia-zsírtartalmat a teljes 2004. év adatai alapján kell felülvizsgálni és, amennyiben szükséges, ezt a Bizottság a 23. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban kiigazítja.”

(h)

Az I. melléklet (d),(e), (f) és (g) táblázatának helyébe a következő lép:

„(d)

2007/2008-as időszak

Tagállam

Mennyiség, tonna

Belgium

3 343 535,000

Bulgária

979 000,000

Cseh Köztársaság

2 682 143,000

Dánia

4 499 900,000

Németország

28 143 464,000

Észtország

624 483,000

Görögország

820 513,000

Spanyolország

6 116 950,000

Franciaország

24 478 156,000

Írország

5 395 764,000

Olaszország

10 530 060,000

Ciprus

145 200,000

Lettország

695 395,000

Litvánia

1 646 939,000

Luxemburg

271 739,000

Magyarország

1 947 280,000

Málta

48 698,000

Hollandia

11 185 440,000

Ausztria

2 776 895,000

Lengyelország

8 964 017,000

Portugália

1 939 187,000

Románia

3 057 000,000

Szlovénia

560 424,000

Szlovákia

1 013 316,000

Finnország

2 431 047,324

Svédország

3 336 030,000

Egyesült Királyság

14 755 647,000

(e)

a 2008-2009-től a 2014-2015-ig tartó időszak

Tagállam

Mennyiség, tonna

Belgium

3 360 087,000

Bulgária

979 000,000

Cseh Köztársaság

2 682 143,000

Dánia

4 522 176,000

Németország

28 282 788,000

Észtország

624 483,000

Görögország

820 513,000

Spanyolország

6 116 950,000

Franciaország

24 599 335,000

Írország

5 395 764,000

Olaszország

10 530 060,000

Ciprus

145 200,000

Lettország

695 395,000

Litvánia

1 646 939,000

Luxemburg

273 084,000

Magyarország

1 947 280,000

Málta

48 698,000

Hollandia

11 240 814,000

Ausztria

2 790 642,000

Lengyelország

8 964 017,000

Portugália

1 948 550,000

Románia

3 057 000,000

Szlovénia

560 424,000

Szlovákia

1 013 316,000

Finnország

2 443 069,324

Svédország

3 352 545,000

Egyesült Királyság

14 828 597,000

(f)

A 6. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett referenciamennyiségek a szállításokra és közvetlen értékesítésekre

Tagállam

Referenciamennyiségek szállításokra, tonna

Referenciamennyiségek közvetlen értékesítésekre, tonna

Bulgária

722 000

257 000

Cseh Köztársaság

2 613 239

68 904

Észtország

537 188

87 365

Ciprus

141 337

3 863

Lettország

468 943

226 452

Litvánia

1 256 440

390 499

Magyarország

1 782 650

164 630

Málta

48 698

Lengyelország

8 500 000

464 017

Románia

1 093 000

1 964 000

Szlovénia

467 063

93 361

Szlovákia

990 810

22 506

(g)

A 1. cikk (4) bekezdésében említett különleges szerkezetátalakítási tartalék mennyiségei

Tagállam

Különleges szerkezetátalakítási tartalék mennyiségei, tonna

Bulgária

39 180

Cseh Köztársaság

55 788

Észtország

21 885

Lettország

33 253

Litvánia

57 900

Magyarország

42 780

Lengyelország

416 126

Románia

188 400

Szlovénia

16 214

Szlovákia

27 472”

(i)

A II. mellékletben a táblázat helyébe a következő lép:

„Referencia-zsírtartalom

Tagállam

Referencia-zsírtartalom (g/kg)

Belgium

36,91

Bulgária

39,10

Cseh Köztársaság

42,10

Dánia

43,68

Németország

40,11

Észtország

43,10

Görögország

36,10

Spanyolország

36,37

Franciaország

39,48

Írország

35,81

Olaszország

36,88

Ciprus

34,60

Lettország

40,70

Litvánia

39,90

Luxemburg

39,17

Magyarország

38,50

Hollandia

42,36

Ausztria

40,30

Lengyelország

39,00

Portugália

37,30

Románia

35,93

Szlovénia

41,30

Szlovákia

37,10

Finnország

43,40

Svédország

43,40

Egyesült Királyság

39,70”

3.   KÖZLEKEDÉSPOLITIKA

31996 L 0026: A Tanács 1996. április 29-i 96/26/EK irányelve a belföldi és nemzetközi közlekedés terén a közúti árufuvarozói és személyszállítói szakma gyakorlásának engedélyezéséről, valamint e személyek szabad letelepedéshez való joga gyakorlásának előmozdítása érdekében az oklevelek, bizonyítványok és képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismeréséről (HL L 124., 1996.5.23., 1. o.), az alábbi módosításokkal:

31998 L 0076: A Tanács 1998.10.1-i 98/76/EK irányelve (HL L 277., 1998.10.14., 17. o.),

12003 T: A csatlakozás feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány – a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozása (HL magyar nyelvű különkiadás, 2003.9.23-i különszám, 33. o.).

32004 L 0066: A Tanács 2004.4.26-i 2004/66/EK irányelve (HL L 168., 2004.5.1., 35. o.).

(a)

A 10. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

„11.

A (3) bekezdéstől eltérve, a közúti fuvarozók részére Bulgáriában a csatlakozás időpontja előtt kiadott igazolványokat csak abban az esetben kell az ezen irányelv rendelkezései alapján kiadott igazolványokkal egyenértékűnek elismerni, ha azokat az alábbiak részére adták ki:

a nemzetközi közúti személyszállításról és a közúti árufuvarozásról szóló 11. számú rendelet (Állami Közlöny 108. szám, 2002. november 19.) értelmében nemzetközi közúti árufuvarozást és személyszállítást végzők, 2002. november 19-től kezdődően;

a 2002. október 30-án módosított, a Bulgária területén lévő közforgalmi személyszállításról és árufuvarozásról szóló, 1999. november 3-i 33. számú rendelet (Állami Közlöny 108. szám, 2002. november 19.) értelmében belföldi közúti árufuvarozást és személyszállítást végzők, 2002. november 19-től kezdődően.

12.

A (3) bekezdéstől eltérve, a közúti fuvarozók részére Romániában a csatlakozás időpontja előtt kiadott igazolványokat csak abban az esetben kell az ezen irányelv rendelkezései alapján kiadott igazolványokkal egyenértékűnek elismerni, ha azokat a 761. számú, a közúti közlekedési tevékenységek állandó és hatékony összehangolását végző személyek kinevezéséről, képzéséről és szakmai tanúsítványáról szóló, 1999. december 21-i közlekedési miniszteri rendelet értelmében nemzetközi és belföldi közúti árufuvarozást és közúti személyszállítást végzők részére adták ki, 2000. január 28-tól kezdődően.”

(b)

A 10b. cikk második bekezdése helyébe a következő lép:

„A 10. cikk (4)-(12) bekezdésében említett szakmai alkalmassági bizonyítványt az érintett tagállamok az Ia. mellékletben szereplő bizonyítvány-mintának megfelelő formában adhatják ki újra.”

4.   ADÓZÁS

1.

31977 L 0388: A Tanács 1977. május 17-i 77/388/EGK hatodik irányelve a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról – közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapítás (HL L 145., 1977.6.13., 1. o.), az alábbi módosításokkal:

11979 H: A csatlakozás feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány – a Görög Köztársaság csatlakozása (HL L 291., 1979.11.19., 95. o.),

31980 L 0368: A Tanács 1980.3.26-i 80/368/EGK irányelve (HL L 90., 1980.4.3., 41. o.),

31984 L 0386: A Tanács 1984.7.31-i 84/386/EGK irányelve (HL L 208., 1984.8.3., 58. o.),

11985 I: A csatlakozás feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány – a Spanyol Királyság és a Portugál Köztársaság csatlakozása (HL L 302., 1985.11.15., 167. o.),

31989 L 0465: A Tanács 1989.7.18-i 89/465/EGK irányelve (HL L 226., 1989.8.3., 21. o.),

31991 L 0680: A Tanács 1991.12.16-i 91/680/EGK irányelve (HL L 376., 1991.12.31., 1. o.),

31992 L 0077: A Tanács 1992.10.19-i 92/77/EGK irányelve (HL L 316., 1992.10.31., 1. o.),

31992 L 0111: A Tanács 1992.12.14-i 92/111/EGK irányelve (HL L 384., 1992.12.30., 47. o.),

31994 L 0004: A Tanács 1994.2.14-i 94/4/EK irányelve (HL L 60., 1994.3.3., 14. o.),

31994 L 0005: A Tanács 1994.2.14-i 94/5/EK irányelve (HL L 60., 1994.3.3., 16. o.),

31994 L 0076: A Tanács 1994.12.22-i 94/76/EK irányelve (HL L 365., 1994.12.31., 53. o.),

31995 L 0007: A Tanács 1995.4.10-i 95/7/EK irányelve (HL L 102., 1995.5.5., 18. o.),

31996 L 0042: A Tanács 1996.6.25.-i 96/42/EK irányelve (HL L 170., 1996.7.9., 34. o.),

31996 L 0095: A Tanács 1996.12.20-i 96/95/EK irányelve (HL L 338., 1996.12.28., 89. o.),

31998 L 0080: A Tanács 1998.10.12-i 98/80/EK irányelve (HL L 281., 1998.10.17., 31. o.),

31999 L 0049: A Tanács 1999.5.25-i 1999/49/EK irányelve (HL L 139., 1999.6.2., 27. o.),

31999 L 0059: A Tanács 1999.6.17-i 1999/59/EK irányelve (HL L 162., 1999.6.26., 63. o.),

31999 L 0085: A Tanács 1999.10.22-i 1999/85/EK irányelve (HL L 277., 1999.10.28., 34. o.),

32000 L 0017: A Tanács 2000.3.30-i 2000/17/EK irányelve (HL L 84., 2000.4.5., 24. o.),

32000 L 0065: A Tanács 2000.10.17-i 2000/65/EK irányelve (HL L 269., 2000.10.21., 44. o.),

32001 L 0004: A Tanács 2001.1.19-i 2001/4/EK irányelve (HL L 22., 2001.1.24., 17. o.),

32001 L 0115: A Tanács 2001.12.20.-i 2001/115/EK irányelve (HL L 15., 2002.1.17., 24. o.),

32002 L 0038: A Tanács 2002.5.7-i 2002/38/EK irányelve (HL L 128., 2002.5.15., 41. o.),

32002 L 0093: A Tanács 2002.12.3-i 2002/93/EK irányelve (HL L 331., 2002.12.7., 27. o.),

12003 T: A csatlakozás feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány – a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozása (HL magyar nyelvű különkiadás, 2003.9.23-i különszám, 33. o.),

32003 L 0092: A Tanács 2003.10.7-i 2003/92/EK irányelve (HL L 260., 2003.10.11., 8. o.),

32004 L 0007: A Tanács 2004.1.20-i 2004/7/EK irányelve (HL L 27., 2004.1.30., 44. o.),

32004 L 0015: A Tanács 2004.2.10-i 2004/15/EK irányelve (HL L 52., 2004.2.21., 61. o.),

32004 L 0066: A Tanács 2004.4.26-i 2004/66/EK irányelve (HL L 168., 2004.5.1., 35. o.).

A 24a. cikk a következőkkel egészül ki a:

„–

35 000 EUR a Cseh Köztársaságban” francia bekezdés előtt:

„–

25 600 EUR Bulgáriában;”

és a következőkkel egészül ki a 

„–

10 000 euró Lengyelországban” francia bekezdést követően:

„–

35 000 euró Romániában;”.

2.

31992 L 0083: A Tanács 1992. október 19-i 92/83/EGK irányelve az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról (HL L 316., 1992.10.31., 21. o.), az alábbi módosítással:

12003 T: A csatlakozás feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány – a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozása (HL magyar nyelvű különkiadás, 2003.9.23-i különszám, 33. o.).

(a)

A 22. cikk (6) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„6.

Bulgária és a Cseh Köztársaság az etilalkoholra vonatkozó normál nemzeti jövedékiadó-kulcs 50 %-nál nem alacsonyabb kedvezményes jövedékiadó-kulcsot alkalmazhat a gyümölcstermesztő háztartások által átadott gyümölcsből éves szinten tíz hektoliternél több etilalkoholt előállító, a gyümölcstermesztők rendelkezésére álló szeszfőzdében előállított etilalkoholra. A kedvezményes adókulcs évenként és előállíttató gyümölcstermesztő háztartásonként nem haladhatja meg a 30 liter, kizárólag személyes fogyasztásra szánt gyümölcsszeszt.”

(b)

A 22. cikk (7) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„7.

Magyarország, Románia és Szlovákia az etilalkoholra vonatkozó normál nemzeti jövedékiadó-kulcs 50 %-nál nem alacsonyabb kedvezményes jövedékiadó-kulcsot alkalmazhat a gyümölcstermesztő háztartások által átadott gyümölcsből éves szinten tíz hektoliternél több etilalkoholt előállító, a gyümölcstermesztők rendelkezésére álló szeszfőzdében előállított etilalkoholra. A kedvezményes adókulcs évenként és előállíttató gyümölcstermesztő háztartásonként nem haladhatja meg az 50 liter, kizárólag személyes fogyasztásra szánt gyümölcsszeszt. Ezt a megállapodást a Bizottság 2015-ben felülvizsgálja és a lehetséges módosításokról jelentést nyújt be a Tanácsnak.”


(1)  Az 1454/2001/EK rendeletben megállapított egyedi szabályok sérelme nélkül.

(2)  Az 1452/2001/EK rendeletben megállapított egyedi szabályok sérelme nélkül.

(3)  Az 1453/2001/EK rendeletben megállapított egyedi szabályok sérelme nélkül.

(4)  Ezt a felső határt ideiglenesen fel kell emelni 100 000-rel 1 519 811-re mindaddig, amíg a hat hónaposnál fiatalabb élőállatok kivitele nem engedélyezett.”

(5)  Az 1454/2001/EK rendeletben megállapított egyedi szabályok sérelme nélkül.

(6)  Az 1452/2001/EK rendeletben megállapított egyedi szabályok sérelme nélkül.

(7)  Az 1453/2001/EK rendeletben megállapított egyedi szabályok sérelme nélkül.”


IV. MELLÉKLET

A jegyzőkönyv 17. cikkében hivatkozott lista: az intézmények által elfogadott jogi aktusok kiegészítő kiigazítása

1.   MEZŐGAZDASÁG

A.   MEZŐGAZDASÁGI JOGSZABÁLYOK

1.

Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés, III. rész, III. cím, III. fejezet, 4. szakasz, Mezőgazdaság és halászat

A Tanács – a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően minősített többséggel eljárva – a cukor piacának közös szervezését szabályozó rendeletet Bulgária és Románia csatlakozására figyelemmel módosítja, az alábbi táblázatban meghatározott módon kiigazítva a cukor -és izoglükóz-kvótákat, valamint a nyerscukor behozatalára vonatkozó maximális ellátási szükségletet, amelyek a cukor piaca közös szervezése éppen hatályos elveinek és célkitűzéseinek való megfelelés érdekében ugyanúgy kiigazíthatók, mint a jelenlegi tagállamok kvótái.

Elfogadott mennyiségek

(tonnában)

 

Bulgária

Románia

A cukor alapmennyisége (1)

4 752

109 164

ebből: A

4 320

99 240

B

432

9 924

A nyerscukor behozatalára vonatkozó maximális ellátási szükséglet (fehércukorban kifejezve)

198 748

329 636

Az izoglükóz alapmennyisége (2)

56 063

9 981

ebből: A

56 063

9 790

B

0

191

Amennyiben Bulgária 2006-ban erre vonatkozó kérelemmel él, a cukorra vonatkozó, fent említett A. és B. alapmennyiséget Bulgária izoglükózra vonatkozó A. és B. alapmennyiségére át kell váltani.

2.

31998 R 2848: A Bizottság 1998. december 22-i 2848/98/EK rendelete a nyersdohányágazatban a jövedelemtámogatási rendszer, a termelési kvóták és a termelői csoportoknak nyújtandó külön támogatás tekintetében a 2075/92/EGK tanácsi rendelet alkalmazása részletes szabályainak meghatározásáról (HL L 358., 1998.12.31., 17. o.), az alábbi módosításokkal:

31999 R 0510: A Bizottság 1999.3.8-i 510/1999/EK rendelete (HL L 60., 1999.3.9., 54. o.),

31999 R 0731: A Bizottság 1999.4.7-i 731/1999/EK rendelete (HL L 93., 1999.4.8., 20. o.),

31999 R 1373: A Bizottság 1999.6.25-i 1373/1999/EK rendelete (HL L 162., 1999.6.26., 47. o.),

31999 R 2162: A Bizottság 1999.10.12-i 2162/1999/EK rendelete (HL L 265., 1999.10.13., 13. o.),

31999 R 2637: A Bizottság 1999.12.14-i 2637/1999/EK rendelete (HL L 323., 1999.12.15., 8. o.),

32000 R 0531: A Bizottság 2000.3.10-i 531/2000/EK rendelete (HL L 64., 2000.3.11., 13. o.),

32000 R 0909: A Bizottság 2000.5.2-i 909/2000/EK rendelete (HL L 105., 2000.5.3., 18. o.),

32000 R 1249: A Bizottság 2000.6.15-i 1249/2000/EK rendelete (HL L 142., 2000.6.16., 3. o.),

32001 R 0385: A Bizottság 2001.2.26-i 385/2001/EK rendelete (HL L 57., 2001.2.27., 18. o.),

32001 R 1441: A Bizottság 2001.7.16-i 1441/2001/EK rendelete (HL L 193., 2001.7.17., 5. o.),

32002 R 0486: A Bizottság 2002.3.18-i 486/2002/EK rendelete (HL L 76., 2002.3.19., 9. o.),

32002 R 1005: A Bizottság 2002.6.12-i 1005/2002/EK rendelete (HL L 153., 2002.6.13., 3. o.).

32002 R 1501: A Bizottság 2002.8.22-i 1501/2002/EK rendelete (HL L 227., 2002.8.23., 16. o.),

32002 R 1983: A Bizottság 2002.11.7-i 1983/2002/EK rendelete (HL L 306., 2002.11.8., 8. o.),

32004 R 1809: A Bizottság 2004.10.18-i 1809/2004/EK rendelete (HL L 318., 2004.10.19., 18. o.).

Adott esetben és a nyersdohány piacának közös szervezéséről szóló, 1992. június 30-i 2075/92/EGK tanácsi rendelet (3) 23. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően, Bulgária és Románia csatlakozására figyelemmel, a Bizottság a csatlakozás időpontjára elfogadja a 2848/98/EK rendelet II. mellékletében foglalt, elismert termőterületek közösségi listájára vonatkozó szükséges módosításokat, különösen e listának a kijelölt bolgár és román dohánytermő területekkel való kiegészítése céljából.

3.

32003 R 1782: A Tanács 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK rendelete a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról, továbbá a 2019/93/EGK, 1452/2001/EK, 1453/2001/EK, 1454/2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK, 1254/1999/EK, 1673/2000/EK, 2358/71/EGK és a 2529/2001/EK rendeletek módosításáról (HL L 270., 2003.10.21., 1. o.), az alábbi módosításokkal:

32004 R 0021: A Tanács 2003.12.17-i 21/2004/EK rendelete (HL L 5., 2004.1.9., 8. o.)

32004 R 0583: A Tanács 2004.3.22-i 583/2004/EK rendelete (HL L 91., 2004.3.30., 1. o.)

32004 D 0281: A Tanács 2004.3.22-i 2004/281/EK határozata (HL L 93., 2004.3.30., 1. o.)

32004 R 0864: A Tanács 2004.4.29-i 864/2004/EK rendelete (HL L 161., 2004.4.30., 48. o.)

(a)

A Tanács – a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően – minősített többséggel eljárva elfogadja a vetőmagokra vonatkozó támogatásnak az 1782/2003/EK rendelet III. címének 6. fejezetében és IV.A. címében meghatározott támogatási rendszerekbe való beillesztéséhez szükséges rendelkezéseket Bulgária és Románia tekintetében.

(i)

E rendelkezések tartalmazni fogják az 583/2004/EK rendelettel módosított 1782/2003/EK rendelet „A vetőmagra vonatkozó támogatások tekintetében a 99. cikk (3) bekezdésében említett felső határok az új tagállamokban” című XI.A. mellékletének alábbi módosítását:

„XIA. MELLÉKLET

A vetőmagra vonatkozó támogatások tekintetében a 99. cikk (3) bekezdésében említett felső határok az új tagállamokban

(millió EUR)

Naptári év

Bulgária

Cseh Köztársaság

Észtország

Ciprus

Lettország

Litvánia

Magyarország

Málta

Lengyelország

Románia

Szlovénia

Szlovákia

2005

-

0,87

0,04

0,03

0,10

0,10

0,78

0,03

0,56

-

0,08

0,04

2006

-

1,02

0,04

0,03

0,12

0,12

0,90

0,03

0,65

-

0,10

0,04

2007

0,11

1,17

0,05

0,04

0,14

0,14

1,03

0,04

0,74

0,19

0,11

0,05

2008

0,13

1,46

0,06

0,05

0,17

0,17

1,29

0,05

0,93

0,23

0,14

0,06

2009

0,15

1,75

0,07

0,06

0,21

0,21

1,55

0,06

1,11

0,26

0,17

0,07

2010

0,17

2,04

0,08

0,07

0,24

0,24

1,81

0,07

1,30

0,30

0,19

0,08

2011

0,22

2,33

0,10

0,08

0,28

0,28

2,07

0,08

1,48

0,38

0,22

0,09

2012

0,26

2,62

0,11

0,09

0,31

0,31

2,33

0,09

1,67

0,45

0,25

0,11

2013

0,30

2,91

0,12

0,10

0,35

0,35

2,59

0,10

1,85

0,53

0,28

0,12

2014

0,34

2,91

0,12

0,10

0,35

0,35

2,59

0,10

1,85

0,60

0,28

0,12

2015

0,39

2,91

0,12

0,10

0,35

0,35

2,59

0,10

1,85

0,68

0,28

0,12

2016

0,43

2,91

0,12

0,10

0,35

0,35

2,59

0,10

1,85

0,75

0,28

0,12

következő évek

0,43

2,91

0,12

0,10

0,35

0,35

2,59

0,10

1,85

0,75

0,28

0,12”

(ii)

A vetőmagok maximális nemzeti mennyiségének felosztása, amelyre a támogatás fizetendő a következő:

A vetőmagok maximális nemzeti mennyiségének megállapodás szerinti felosztása, amelyre a támogatás fizetendő

(tonnában)

 

Bulgária

Románia

Rizsvetőmag (Oryza sativa L.)

883,2

100

Rizsvetőmagon kívüli vetőmag

936

2 294

(b)

A Tanács – a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően – minősített többséggel eljárva elfogadja a dohányra irányuló támogatásnak az 1782/2003/EK tanácsi rendelet III. címének 6. fejezetében és IV.A. címében meghatározott támogatási rendszerekbe való beillesztéséhez szükséges rendelkezéseket Bulgária és Románia tekintetében.

A dohányra vonatkozó nemzeti garanciaküszöb-értékek megállapodás szerinti felosztása a következő:

A dohányra vonatkozó nemzeti garanciaküszöbök megállapodás szerinti felosztása

(tonnában)

 

Bulgária

Románia

Összesen, ebből:

47 137

12 312

I. Mesterséges hővel szárított

9 023

4 647

II. Természetes úton szárított világos

3 208

2 370

V. Napon szárított

 

5 295

VI. Basmas

31 106

 

VIII. Kaba Koulak

3 800

 

B.   ÁLLAT- ÉS NÖVÉNY-EGÉSZSÉGÜGYI JOGSZABÁLYOK

31999 L 0105: A Tanács 1999. december 22-i 1999/105/EK irányelve az erdészeti szaporítóanyagok forgalmazásáról (HL L 11., 2000.1.15., 17. o.).

Adott esetben, és az 1999/105/EK irányelv 26. cikkének (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően a Bizottság kiigazítja az említett irányelv I. mellékletét a Pinus peuce Griseb., Fagus orientalis Lipsky, Quercus frainetto Ten. és Tilia tomentosa Moench erdei fajok vonatkozásában.


(1)  Fehércukor tonnában kifejezve.

(2)  Szárazanyag tonnában kifejezve.

(3)  HL L 215., 1992.7.30., 70. o.


V. MELLÉKLET

A jegyzőkönyv 18. cikkében hivatkozott lista: egyéb állandó rendelkezések

1.   VÁLLALATI JOG

Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés, III. rész, III. cím, I. fejezet, 3. szakasz, Az áruk szabad mozgása

KÜLÖNLEGES MECHANIZMUS

Bulgária és Románia esetében olyan gyógyszertermékre adott szabadalom vagy kiegészítő oltalmi tanúsítvány jogosultja vagy kedvezményezettje, amelyre vonatkozóan a bejelentést valamely tagállamban akkor tették, amikor a termékre ilyen oltalmat az említett új tagállamok valamelyikében nem lehetett szerezni, a szabadalomból vagy a kiegészítő oltalmi tanúsítványból eredő jogait gyakorolhatja annak érdekében, hogy megakadályozza a termék olyan tagállamba vagy tagállamokba történő behozatalát és ottani forgalomba hozatalát, ahol az adott termék szabadalmi oltalom vagy kiegészítő oltalom alatt áll, még akkor is, ha a terméket ebben az új tagállamban ő hozta vagy hozzájárulásával hozták először forgalomba.

Bárkinek, aki a fenti bekezdés hatálya alá tartozó gyógyszerterméket egy olyan tagállamba kíván behozni vagy ott forgalomba hozni, ahol a termék szabadalmi vagy kiegészítő oltalom alatt áll, igazolnia kell az illetékes hatóságoknak a szóban forgó behozatalra vonatkozó kérelemben, hogy az oltalom jogosultját vagy kedvezményezettjét egy hónappal korábban értesítette.

2.   VERSENYPOLITIKA

Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés, III. rész, III. cím, I. fejezet, 5. szakasz, Versenyszabályok

1.

A csatlakozást követően, az új tagállamokban a csatlakozás időpontja előtt hatályba léptetett és ezt követően is alkalmazandó alább felsorolt támogatási programok és egyedi támogatások az Alkotmány III-168. cikke (1) bekezdése szerinti létező támogatásnak minősülnek:

(a)

az 1994. december 10-e előtt hatályba léptetett támogatások;

(b)

az e melléklet függelékében felsorolt támogatások;

(c)

azok a támogatások, amelyeket a csatlakozás időpontja előtt az új tagállam állami támogatásokat ellenőrző hatósága megvizsgált és a közösségi vívmányokkal összeegyeztethetőnek talált, és amelyekkel kapcsolatban a Bizottság a (2) bekezdésben meghatározott eljárás során úgy találta, hogy nem merül fel komoly kétség a támogatás közös piaccal való összeegyeztethetőségét illetően.

Minden olyan, a csatlakozás időpontja után is alkalmazandó intézkedést, amely állami támogatásnak minősül és nem felel meg a fenti feltételeknek, a csatlakozástól az Alkotmány III-168. cikke (3) bekezdésének alkalmazása során új támogatásnak kell tekinteni.

A fenti rendelkezéseket a közlekedési ágazatnak, valamint az Alkotmány I. mellékletében felsorolt termékek – kivéve a halászati termékek, illetve az ezekből származó termékek – előállításával, feldolgozásával vagy forgalmazásával kapcsolatos tevékenységekre nyújtott támogatásokra nem kell alkalmazni.

A fenti rendelkezések szintén nem érintik a versenypolitikára vonatkozó, a jegyzőkönyvben foglalt átmeneti intézkedéseket és a jegyzőkönyv VII. melléklete 4. fejezetének B. szakaszában megállapított intézkedéseket.

2.

Amennyiben egy új tagállam azt kívánja, hogy a Bizottság az (1) bekezdés c) pontjában megjelölt eljárás keretében vizsgáljon meg valamely támogatást, köteles rendszeresen megküldeni a Bizottságnak:

(a)

a nemzeti állami támogatásokat ellenőrző hatóság által megvizsgált, és a közösségi vívmányokkal összhangban lévőnek talált létező támogatások listáját; és

(b)

a vizsgálni kívánt támogatás összeegyeztethetőségének megítéléséhez szükséges minden egyéb információt,

a Bizottság által rendelkezésre bocsátott, meghatározott bejelentési formában.

Ha a Bizottság a támogatásra vonatkozó összes szükséges információ vagy az új tagállamnak a bejelentést a kért kiegészítő információ hozzáférhetetlensége vagy korábbi megküldése miatt teljesnek tekintő nyilatkozata kézhezvételét követő három hónapon belül nem kifogásolja a létező támogatást azon az alapon, hogy komoly kétség merülne fel a támogatás közös piaccal való összeegyeztethetőségével kapcsolatban, úgy kell tekinteni, hogy a Bizottság nem emelt kifogást.

Minden olyan támogatási intézkedésre, amelyet a Bizottságnak az (1) bekezdés (c) pontjában megjelölt eljárás szerint a csatlakozás időpontja előtt bejelentettek, a fenti eljárást kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy a vizsgálat ideje alatt az érintett új tagállam már az Unió tagjává vált.

3.

Az (1) bekezdés (c) pontjában meghatározott intézkedéssel kapcsolatban a Bizottság kifogást emelő határozatát az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK rendelet (1) szerinti hivatalos vizsgálati eljárást kezdeményező határozatnak kell tekinteni.

Ha a csatlakozás időpontja előtt hoznak ilyen határozatot, a határozat csak a csatlakozás időpontjában lép hatályba.

4.

Az Alkotmány III-168. cikkében előírt, a létező támogatásokra vonatkozó eljárások sérelme nélkül, a közlekedési ágazatnak nyújtott, az új tagállamokban a csatlakozás időpontja előtt bevezetett és azt követően is alkalmazandó támogatási programok vagy egyedi támogatások az Alkotmány III-168. cikkének (1) bekezdése szerinti létező támogatásnak minősülnek, a következő feltétel mellett:

a támogatásokról a csatlakozás időpontját követő négy hónapon belül tájékoztatni kell a Bizottságot. A tájékoztatásnak adatokat kell tartalmaznia minden egyes támogatás jogalapjára vonatkozóan. A csatlakozást megelőzően a Bizottsággal közölt létező támogatások, illetve támogatások megadására vagy módosítására vonatkozó tervek a csatlakozás időpontjában bejelentettnek minősülnek.

E támogatások a csatlakozás időpontját követő harmadik év végéig minősülnek az Alkotmány III-168. cikkének (1) bekezdése értelmében „létező” támogatásnak.

Amennyiben szükséges, az új tagállamok módosítják a fenti támogatásokat, annak érdekében, hogy azok legkésőbb a csatlakozást követő harmadik év végére megfeleljenek a Bizottság által alkalmazott iránymutatásoknak. Ezen időpontot követően az iránymutatásokkal összeegyeztethetetlen támogatások új támogatásnak minősülnek.

5.

Románia vonatkozásában az (1) bekezdés c) pontját csak azokra a támogatásokra kell alkalmazni, amelyeket Románia állami támogatásokat ellenőrző hatósága az után az időpont után vizsgált meg, miután a Bizottság – Románia csatlakozási tárgyalások kapcsán vállalt kötelezettségeinek folyamatos ellenőrzése alapján meghozott – határozata szerint Románia államitámogatás-végrehajtási nyilvántartása a csatlakozást megelőző időszakban kielégítő szintet ért el. A nyilvántartás akkor tekinthető kielégítő szintűnek, ha Románia bizonyítja az állami támogatások teljes körű és megfelelő ellenőrzésének következetes alkalmazását az országban nyújtott valamennyi támogatási intézkedés vonatkozásában, beleértve azt is, hogy az állami támogatásokat ellenőrző hatósága teljes mértékben és pontosan megindokolt határozatokat fogad el és hajt végre, valamennyi intézkedés állami támogatási jellegének alapos értékelésével és az összeegyeztethetőségi kritériumok helyes alkalmazásával.

A Bizottság – a közös piaccal való összeegyeztethetőséget illető komoly kétség alapján – kifogást emelhet minden olyan támogatási intézkedéssel szemben, amelyet a 2004. szeptember 1-je és a Bizottságnak a támogatás-végrehajtási nyilvántartás kielégítő szintjét megállapító fenti határozatában rögzített időpont közötti előcsatlakozási időszakban nyújtanak. A Bizottság kifogást emelő határozatát a 659/1999/EK rendelet szerinti hivatalos vizsgálati eljárást kezdeményező határozatnak kell tekinteni. Ha a csatlakozás időpontja előtt hoznak ilyen határozatot, a határozat csak a csatlakozás időpontjában lép hatályba.

Amennyiben a Bizottság a hivatalos vizsgálati eljárás kezdeményezését követően elutasító határozatot fogad el, a Bizottság úgy határoz, hogy Romániának minden szükséges intézkedést meg kell tennie azért, hogy a támogatást a kedvezményezett ténylegesen visszafizesse. A visszafizetendő támogatás összege magában foglalja a 794/2004/EK rendelettel (2) összhangban megállapított mértékű és ugyanazon időponttól fizetendő kamatot.

3.   MEZŐGAZDASÁG

(a)

Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés, III. rész, III. cím, III. fejezet, 4. szakasz, Mezőgazdaság és halászat

1.

Az új tagállamoknak a csatlakozás időpontjában meglévő, piactámogatási politikájuk részét képező állami készletei feletti rendelkezést a Közösség veszi át az intervenciós intézkedéseknek az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Garanciarészlege által történő finanszírozására vonatkozó általános szabályok megállapításáról szóló, 1978. augusztus 2-i 1883/78/EGK tanácsi rendelet (3) 8. cikkének alkalmazásából következő értéken. Az említett készletek kizárólag abban az esetben kerülnek átvételre, ha az adott termékeket érintő állami intervencióra a Közösségben kerül sor, és a készletek megfelelnek az intervencióra vonatkozó közösségi követelményeknek.

2.

Az új tagállamok területén a csatlakozás időpontjában szabad forgalomban lévő olyan magán- vagy állami termékkészleteket, amelyek meghaladják a rendes átvihető készletnek tekinthető mennyiséget, e tagállamoknak saját költségükön meg kell szüntetniük.

A rendes átvihető készlet fogalmát az egyes termékek tekintetében az egyes közös piacszervezések különleges feltételei és céljai alapján kell meghatározni.

3.

Az (1) bekezdésben említett készleteket le kell vonni a rendes átvihető készletet meghaladó mennyiségből.

4.

A Bizottság a fent vázolt szabályozást a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 1999. május 17-i 1258/1999/EK tanácsi rendelet (4) 13. cikkében meghatározott vagy, adott esetben, a cukor piacának közös szervezéséről szóló, 2001. június 30-i 1260/2001/EK tanácsi rendelet (5) 42. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban, vagy a mezőgazdasági piacok közös szervezéséről szóló más rendeletek megfelelő cikkeivel, vagy az alkalmazandó jogszabályokban meghatározott megfelelő bizottsági eljárással összhangban hajtja végre és alkalmazza.

b)

Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés, III. rész, III. cím, I. fejezet, 5. szakasz, Versenyszabályok

Az Alkotmány III-168. cikkében előírt, a létező támogatásokra vonatkozó eljárások sérelme nélkül, az Alkotmány I. mellékletében felsorolt termékek – a halászati termékek és ezekből származó termékek kivételével – előállításával, feldolgozásával vagy forgalmazásával kapcsolatos tevékenységekre nyújtott, az új tagállamokban a csatlakozás időpontja előtt bevezetett és azt követően is alkalmazandó támogatási programok vagy egyedi támogatások az Alkotmány III-168. cikke értelmében létező támogatásnak minősülnek, a következő feltételek mellett:

a támogatásokról a csatlakozás időpontját követő négy hónapon belül tájékoztatni kell a Bizottságot. A tájékoztatásnak adatokat kell tartalmaznia minden egyes támogatás jogalapjára vonatkozóan. A csatlakozást megelőzően a Bizottsággal közölt létező támogatások, illetve támogatások megadására vagy módosítására vonatkozó tervek a csatlakozás időpontjában bejelentettnek minősülnek. A Bizottság közzéteszi e támogatások listáját.

E támogatások a csatlakozás időpontját követő harmadik év végéig minősülnek az Alkotmány III-168. cikke értelmében „létező” támogatásnak.

Amennyiben szükséges, az új tagállamok módosítják a fenti támogatásokat, annak érdekében, hogy azok legkésőbb a csatlakozást követő harmadik év végére megfeleljenek a Bizottság által alkalmazott iránymutatásoknak. Ezen időpontot követően az iránymutatásokkal összeegyeztethetetlen támogatások új támogatásnak minősülnek.

4.   VÁMUNIÓ

Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés, III. rész, III. cím, I. fejezet, 3. szakasz, Az áruk szabad mozgása, 1. alszakasz, Vámunió

 

31992 R 2913: A Tanács 1992. október 12-i 2913/92/EGK rendelete a Közösségi Vámkódex létrehozásáról (HL L 302., 1992.10.19., 1. o.), az alábbi utolsó módosítással:

12003 T: A csatlakozás feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány – a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozása (HL magyar nyelvű különkiadás, 2003.9.23-i különszám, 33. o.).

 

31993 R 2454: A Bizottság 1993. július 2-i 2454/93/EGK rendelete a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról (HL L 253., 1993.10.11., 1. o.), az alábbi utolsó módosítással:

32003 R 2286: A Bizottság 2003.12.18-i 2286/2003/EK rendelete (HL L 343., 2003.12.31., 1. o.).

A 2913/92/EGK rendeletet és a 2454/93/EGK rendeletet az új tagállamok vonatkozásában az alábbi különös rendelkezéseknek megfelelően kell alkalmazni:

A KÖZÖSSÉGI HELYZET IGAZOLÁSA (KERESKEDELEM A KIBŐVÍTETT KÖZÖSSÉGBEN)

1.

A 2913/92/EGK rendelet 20. cikkétől eltérve, azok az áruk, amelyek a kibővített Közösségben a csatlakozás időpontjában átmeneti megőrzés alatt, vagy az e rendelet 4. cikke (15) bekezdésének (b) pontjában és (16) bekezdésének (b)–(g) pontjában említett valamely vámjogi sors vagy vámeljárás alatt, vagy a kibővít