EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52018XC0409(01)
Commission notice on technical guidance on the classification of waste
A Bizottság közleménye – Technikai útmutatás a hulladékok osztályozásához
A Bizottság közleménye – Technikai útmutatás a hulladékok osztályozásához
C/2018/1447
OJ C 124, 9.4.2018, p. 1–134
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
|
9.4.2018 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 124/1 |
A Bizottság közleménye – Technikai útmutatás a hulladékok osztályozásához
(2018/C 124/01)
Ez a közlemény műszaki útmutatást kíván nyújtani a hulladékokról szóló 2008/98/EK irányelv (1) („hulladékokról szóló keretirányelv”) és a hulladékjegyzékről szóló, 2014-ben és 2017-ben átdolgozott 2000/532/EK bizottsági határozat (2) („hulladékjegyzék”) egyes vonatkozásai tekintetében.
Különösen magyarázatot és útmutatást nyújt a nemzeti hatóságoknak, beleértve a helyi hatóságokat, és a vállalkozásoknak (például az engedélyezéssel kapcsolatban) a hulladékok osztályozásának, vagyis a veszélyességi tulajdonságaik azonosításának vonatkozásában a releváns uniós jogszabályok helyes értelmezését és alkalmazását illetően, miközben megvizsgálja, hogy a hulladékok rendelkeznek-e veszélyességi tulajdonságokkal, és végül veszélyesnek vagy nem veszélyesnek minősíti az adott hulladékot.
A közlemény elfogadását a tagállamokkal és az érdekelt felekkel folytatott megbeszélések és konzultációk előzték meg (3).
A közlemény három fejezetből és négy mellékletből áll.
|
— |
Az 1. fejezet általános háttér-információkat tartalmaz a hulladékok osztályozásával kapcsolatban, és utasításokat ad az útmutató használatához. |
|
— |
A 2. fejezet röviden ismerteti a hulladékokról szóló uniós jogszabályok vonatkozó részeit, valamint azok jelentőségét a (veszélyes) hulladékok fogalommeghatározása és osztályozása szempontjából. |
|
— |
A 3. fejezet bemutatja a hulladékok osztályozásának általános lépéseit, és kiemeli az alapvető fogalmakat, de nem részletezi azokat. |
Részletes információk a hivatkozott mellékletekben találhatók, amelyek kimerítően ismertetik az egyes szempontokat.
|
— |
Az 1. melléklet tájékoztatást nyújt a hulladékjegyzékről és a hulladékjegyzék megfelelő besorolási tételeinek kiválasztásáról. |
|
— |
A 2. melléklet ismerteti a veszélyes anyagokkal és osztályozásukkal kapcsolatos különböző információforrásokat. |
|
— |
A 3. melléklet ismerteti az egyes veszélyességi tulajdonságok (HP 1 – HP 15) értékelésének elveit. |
|
— |
A 4. melléklet áttekinti az alapvető fogalmakat, és hivatkozik a hulladékból való mintavétellel és a hulladék vegyi elemzésével kapcsolatban elérhető szabványokra és módszerekre. |
Ez a dokumentum magyarázatokat tartalmaz a meglévő uniós jogszabályoknak megfelelően, és figyelembe veszi a hulladékok osztályozásával foglalkozó különböző tagállami iránymutatásokat.
Ez a műszaki útmutató a vonatkozó uniós jogszabályok végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatok alapján szükség szerint frissíthető.
Az ebben a közleményben nyújtott útmutatás nem érinti az Európai Unió Bírósága (EUB) által az ezzel kapcsolatos kérdésekben adott esetleges értelmezést. Az ebben a műszaki útmutatóban megjelenő vélemények nincsenek kihatással a Bizottságnak az EUB előtt esetleg képviselendő álláspontjára.
RÖVIDÍTÉSEK
|
BDE |
Brómozott difenil-éterek |
|
BTEX |
Benzol, toluol, etil-benzol és xilol |
|
CEN |
Európai Szabványügyi Bizottság |
|
CLP |
Osztályozás, címkézés és csomagolás |
|
ECHA |
Európai Vegyianyag-ügynökség |
|
EEA |
Európai Környezetvédelmi Ügynökség |
|
GHS |
Globálisan harmonizált rendszer |
|
PAH |
Többgyűrűs aromás szénhidrogének |
|
POP |
A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok |
|
SDS |
Biztonsági adatlap |
|
ENSZ |
Egyesült Nemzetek Szervezete |
TARTALOMJEGYZÉK
| RÖVIDÍTÉSEK | 3 |
|
1. |
BEVEZETÉS | 5 |
|
1.1. |
Háttér-információk | 5 |
|
1.2. |
Kinek szól ez az útmutató? | 5 |
|
1.3. |
Hogyan kell használni ezt az útmutatót? | 5 |
|
2. |
JOGSZABÁLYI KERET | 6 |
|
2.1. |
A hulladékokról szóló jogszabályok | 6 |
|
2.1.1. |
A hulladékokról szóló keretirányelv | 6 |
|
2.1.2. |
Európai hulladékjegyzék | 7 |
|
2.1.3. |
A hulladékszállításról szóló rendelet | 8 |
|
2.1.4. |
A hulladéklerakókról szóló irányelv | 8 |
|
2.1.5. |
Az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladékról szóló irányelv (Az ásványinyersanyag-kitermelésből származó hulladékról szóló irányelv) | 9 |
|
2.1.6. |
REACH-rendelet | 9 |
|
2.1.7. |
Az osztályozásról, címkézésről és csomagolásról (CLP) szóló rendelet | 10 |
|
2.1.8. |
A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról (POP) szóló rendelet | 10 |
|
2.1.9. |
Seveso III irányelv | 11 |
|
3. |
A HULLADÉKOK OSZTÁLYOZÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK | 12 |
|
3.1. |
A hulladékok osztályozásával kapcsolatos általános megközelítés | 12 |
|
3.1.1. |
1. lépés: Alkalmazandó a hulladékokról szóló keretirányelv? | 13 |
|
3.1.2. |
2. lépés: A hulladékjegyzék mely besorolási tétele alkalmazandó? | 14 |
|
3.2. |
Veszélyes vagy nem veszélyes párhuzamos besorolási tételhez való hozzárendelés | 15 |
|
3.2.1. |
3. lépés: Elégséges információk állnak-e rendelkezésre a hulladék összetételével kapcsolatban annak meghatározásához a 4. lépésnek megfelelően, számítás vagy vizsgálat révén, hogy rendelkezik-e veszélyességi tulajdonságokkal? | 16 |
|
3.2.2. |
4. lépés: Rendelkezik-e a hulladék HP 1 – HP 15 veszélyességi tulajdonsággal? | 17 |
|
3.2.3. |
5. lépés: Valószínű vagy ismert tény, hogy a hulladék a hulladékjegyzék mellékletében (a 2. pont harmadik franciabekezdésében) feltüntetett POP-ot tartalmaz? | 18 |
MELLÉKLETEK:
| 1. MELLÉKLET: Magyarázó megjegyzésekkel ellátott hulladékjegyzék | 21 |
| 2. MELLÉKLET: A veszélyes anyagokkal kapcsolatos adatok forrásai és információforrások | 83 |
| 3. MELLÉKLET: A veszélyességi tulajdonságok (HP 1 – HP 15) meghatározására szolgáló konkrét megközelítések | 87 |
| 4. MELLÉKLET: A hulladékból való mintavétel és a hulladék vegyi elemzése | 124 |
| 5. MELLÉKLET: Források és külső hivatkozások | 134 |
1. BEVEZETÉS
1.1. Háttér-információk
A hulladék veszélyes vagy nem veszélyes hulladékként történő osztályozása és különösen annak megértése, hogy mikor és milyen körülmények között tekintendő a hulladék veszélyesnek, a hulladékgazdálkodás teljes folyamata során – a hulladék keletkezésétől a végső kezeléséig – lényeges döntés. Amikor a hulladék helyesen veszélyes hulladékként kerül osztályozásra, fontos kötelezettségek állnak fenn például a címkézést és a csomagolást illetően, de az elérhető megfelelő kezelés vonatkozásában is.
Az Európai Unió levonta a tanulságokat a hulladékokról szóló jogszabályok alkalmazásából, és figyelembe vette a tudományos és gazdasági haladást, amikor 2014-ben és 2017-ben felülvizsgálta a hulladékok osztályozásának keretrendszerét és a hulladékok veszélyességét eredményező tulajdonságokat. A jogszabályok jelenlegi frissítése, amely a vegyi anyagokkal kapcsolatos uniós jogszabályokban az elmúlt években bekövetkezett alapvető változásokat is figyelembe veszi, ismét kihívások elé állítja a hatóságokat és az ipart.
Amint azt a vegyi anyagokkal, a termékkel és a hulladékkal kapcsolatos jogszabályok közötti kapcsolódási pontok kezelésének lehetőségeiről szóló bizottsági közlemény (COM(2018) 32 final) is kiemelte, a hulladék osztályozására vonatkozó szabályok végrehajtásának és érvényesítésének módja jelentős következményekkel jár a jövőbeli hulladékgazdálkodási döntésekre, így például a begyűjtés megvalósíthatóságára és gazdasági életképességére, az újrafeldolgozás módjára, illetve az újrafeldolgozás és az ártalmatlanítás közötti választásra. Az ilyen eltérések hatással lehetnek a másodlagos nyersanyagok felhasználására. Ez a hulladékok osztályozására vonatkozó útmutató dokumentum az említett közleményben javasolt elsődleges eszköz, amely segítséget nyújt a hulladékgazdálkodási üzemeltetőknek és az illetékes hatóságoknak a hulladék jellemzésére és osztályozására vonatkozó közös megközelítés kialakításában, minimálisra csökkentve az eltéréseket és azok hatásait.
1.2. Kinek szól ez az útmutató?
Ez a dokumentum útmutatást nyújt a nemzeti hatóságoknak, beleértve a helyi hatóságokat, és a vállalkozásoknak (például az engedélyezéssel kapcsolatban) a hulladékok osztályozására vonatkozó releváns uniós jogszabályok, különösen a hulladékokról szóló keretirányelv (4) és a hulladékjegyzék (5) helyes értelmezését és alkalmazását illetően.
1.3. Hogyan kell használni ezt az útmutatót?
Az általános háttér-információkat és a konkrét jogszabályi kereteket az 1. és 2. fejezet tartalmazza.
A 3. fejezet ismerteti az osztályozási folyamat alapvető lépéseit. Az osztályozáshoz szükséges lépések végrehajtásának módjával kapcsolatban nem tartalmaz konkrét információkat, hanem általános áttekintést nyújt. Egyes lépéseket illetően a szöveg hivatkozik a megfelelő mellékletre, amelyben részletesebb információk találhatók.
2. JOGSZABÁLYI KERET
2.1. A hulladékokról szóló jogszabályok
2.1.1. A hulladékokról szóló keretirányelv
|
A hulladékokról szóló keretirányelv meghatározza, mi a hulladék, és hogyan kell kezelni. A veszélyes hulladék olyan hulladék, amely rendelkezik a hulladékokról szóló keretirányelv III. mellékletében felsorolt 15 veszélyességi tulajdonság közül eggyel vagy többel. A hulladékokról szóló keretirányelv 7. cikke teremti meg a hulladékjegyzék alapját. |
|
1. háttérmagyarázat: |
A hulladékokról szóló keretirányelv |
A hulladékokról szóló 2008/98/EK keretirányelv a hulladékokkal kapcsolatos legfontosabb uniós jogalkotási dokumentum. Irányelv, ezért a tagállamok saját jogi aktusokkal ültetik át a nemzeti jogba.
Az irányelv hatályát a „hulladék” fogalommeghatározása határozza meg, amely a hulladékokról szóló keretirányelv 3. cikkének (1) bekezdésében található:
„olyan anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles”.
Sok esetben könnyen meghatározható, hogy a hulladékokról szóló keretirányelvnek megfelelően egy anyag vagy tárgy „hulladék”-e. Néhány esetben azonban nehezebb a döntés. Az „Útmutató a 2008/98/EK irányelv legfontosabb rendelkezéseinek értelmezéséhez” (6) című dokumentum (a továbbiakban: a hulladékokról szóló keretirányelvre vonatkozó útmutató) részletes útmutatást ad a „hulladék” fogalommeghatározásával kapcsolatban, beleértve a hulladékokról szóló keretirányelv hatálya alóli kizárással kapcsolatos információkat és az EUB kötelező erejű ítélkezési gyakorlatából származó példákat. Ha egy anyag vagy tárgy megfelel a hulladék kritériumának, a hulladékokról szóló jogszabályok – beleértve a hulladékok osztályozására vonatkozó szabályokat – hatálya alá tartozik (kivéve, ha kifejezetten nem tartozik a hulladékokról szóló keretirányelv hatálya alá).
A hulladékokról szóló keretirányelv 3. cikkének (2) bekezdése az alábbiak szerint határozza meg a „veszélyes hulladék” fogalmát:
„olyan hulladék, amely rendelkezik a III. mellékletben felsorolt veszélyes tulajdonságok közül eggyel vagy többel”.
Annak eldöntése, hogy egy anyag vagy tárgy hulladéknak minősíthető-e a hulladékokról szóló keretirányelv értelmében, fontos döntés, és ugyanolyan fontos annak eldöntése, hogy veszélyes vagy nem veszélyes hulladéknak minősítendő-e.
A veszélyes hulladékok kezelésére szigorú feltételek vonatkoznak, különösen az alábbiak:
|
— |
az adott tagállam által alkalmazott rendszer szerint a hulladék követhetőségének bizonyítására vonatkozó kötelezettség (a hulladékokról szóló keretirányelv 17. cikke); |
|
— |
a veszélyes hulladékok keverésére vonatkozó tilalom (a hulladékokról szóló keretirányelv 18. cikke, a részletekért lásd a hulladékokról szóló keretirányelvre vonatkozó útmutatót); |
|
— |
speciális címkézési és csomagolási kötelezettségek (a hulladékokról szóló keretirányelv 19. cikke). |
Az uniós jogszabályok továbbá meghatározzák, hogy a veszélyes hulladékok kizárólag a kifejezetten erre a célra kijelölt létesítményekben kezelhetők, amelyek a hulladékokról szóló keretirányelv 23–25. cikke, illetve olyan egyéb jogszabályok, mint a hulladéklerakókról szóló irányelv (7) és az ipari kibocsátásokról szóló irányelv (8) értelmében speciális engedéllyel rendelkeznek.
A közelmúltban a 2015. június 1-jétől hatályos 1357/2014/EU bizottsági rendelet (9) és a 2018. július 5-től hatályos (EU) 2017/997 tanácsi rendelet (10) révén megtörtént a hulladékok veszélyességét eredményező, a hulladékokról szóló keretirányelv III. mellékletében meghatározott tulajdonságok műszaki fejlődéshez való igazítása. Az uniós rendeletek a tagállamokban a nemzeti jogba való átültetés nélkül, közvetlenül alkalmazandók. A veszélyességi tulajdonságokkal e dokumentum 3. melléklete foglalkozik részletesebben.
A hulladékok osztályozásának összefüggésében a hulladékokról szóló keretirányelv 7. cikke teremti meg a hulladékjegyzék (lásd lent) és annak alkalmazásának alapját. A tagállamok kibővíthetik a hulladékjegyzékre épülő nemzeti dokumentumaikat.
|
A hulladékokról szóló keretirányelv 7. cikke A hulladékokról szóló keretirányelv 7. cikkének (2) és (3) bekezdése rendelkezéseket ír elő arra az esetre, ha egy tagállam veszélyesnek tekint egy, a hulladékjegyzékben nem veszélyesnek minősített hulladékot, és fordítva. A két bekezdés szövege a következő: „2. Egy tagállam akkor is veszélyes hulladéknak tekinthet egy hulladékot, ha az nem szerepel a hulladékjegyzékben, de rendelkezik a III. mellékletben felsorolt tulajdonságok egyikével vagy azok közül többel. A tagállam minden ilyen esetről haladéktalanul értesíti a Bizottságot. Az ilyen esetet felveszi a 37. cikk (1) bekezdésében meghatározott jelentésbe, és a Bizottság rendelkezésére bocsát minden vonatkozó információt. A kapott értesítések alapján a jegyzéket felülvizsgálják annak érdekében, hogy döntsenek annak kiigazításáról. 3. Amennyiben egy tagállam bizonyítékokkal alá tudja támasztani, hogy egy adott, a jegyzékben veszélyes hulladékként szereplő hulladék nem rendelkezik a III. mellékletben felsorolt tulajdonságok egyikével sem, a szóban forgó hulladékot nem veszélyes hulladéknak tekintheti. A tagállam az ilyen esetekről haladéktalanul értesíti a Bizottságot, és a Bizottság rendelkezésére bocsát minden szükséges bizonyítékot. A kapott értesítések alapján a jegyzéket felülvizsgálják annak érdekében, hogy döntsenek annak kiigazításáról.” A 7. cikk (2) és (3) bekezdése nem határozza meg az ilyen döntések esetében illetékes hatóságot vagy a vonatkozó eljárást. Ezekről az egyes tagállamok belső jogi és igazgatási szervezete dönt (ugyanakkor a gazdasági szereplők és egyéb magánjogi szervezetek nem minősülnek „tagállamnak”, és nem jogosultak a hulladékokról szóló keretirányelv 7. cikkének (2) és (3) bekezdése értelmében vett döntéshozatalra). |
|
2. háttérmagyarázat: |
A hulladékokról szóló keretirányelv 7. cikke |
2.1.2. Európai hulladékjegyzék
|
A hulladékjegyzék további rendelkezéseket tartalmaz a veszélyességi tulajdonságok értékelésével és a hulladékok osztályozásával kapcsolatban. Főcsoportokra, alcsoportokra és besorolási tételekre bontva felsorolja a hulladékokat. A hulladékjegyzék besorolási tételei lehetnek kizárólag veszélyes, kizárólag nem veszélyes, illetve párhuzamos besorolási tételek. |
|
3. háttérmagyarázat: |
Európai hulladékjegyzék |
A Bizottság 2000/532/EK határozata (11) létrehozta az európai hulladékjegyzéket. A hulladékjegyzék a hulladékok osztályozására vonatkozó legfontosabb dokumentum. 2000 óta létezik a hulladékjegyzék egységes szerkezetbe foglalt változata, amelyet a Bizottság a 2014/955/EU határozatában (12) átdolgozott annak érdekében, hogy a hulladékjegyzéket a tudományos fejlődéshez igazítsa és a vegyi anyagokkal kapcsolatos jogszabályok fejlődésének megfelelően harmonizálja. Uniós határozatként a hulladékjegyzék teljes egészében kötelező, és valamennyi tagállamban átültetés nélkül alkalmazandó. Néhány tagállam útmutatókat tett közzé a hulladékjegyzékkel kapcsolatban, hogy elősegítse a vállalkozások és a hatóságok számára a hulladékjegyzék alkalmazását az adott tagállamban, különösen olyan esetekben, amikor a tagállam a 7. cikk (2) vagy (3) bekezdéséhez folyamodik (lásd a fenti 2. háttérmagyarázatot).
A hulladékjegyzék szerinti osztályozás először is azt jelenti, hogy minden hulladék egy hat számjegyű szám hozzárendelésével osztályozandó (a részletes magyarázatot lásd az 1. mellékletben).
A teljes körű és megfelelő osztályozás lehetővé teszi, hogy a vállalkozások és az illetékes hatóságok eldönthessék, hogy a hulladék veszélyes-e vagy sem (a részletekért lásd a 2.3.1. szakaszt). E tekintetben a hulladékjegyzék a besorolási tételek vonatkozásában az alábbi három típust különbözteti meg:
|
— |
„kizárólag veszélyes besorolási tétel”: a kizárólag veszélyes besorolási tételhez sorolt hulladék nem rendelhető hozzá nem veszélyes besorolási tételhez, és további értékelés nélkül veszélyesnek minősül; |
|
— |
„kizárólag nem veszélyes besorolási tétel”: a kizárólag nem veszélyes besorolási tételhez sorolt hulladék nem rendelhető hozzá veszélyes besorolási tételhez, és további értékelés nélkül nem veszélyesnek minősül; |
|
— |
„párhuzamos besorolási tétel”: az ugyanabból a forrásból származó hulladék a hulladékjegyzék értelmében a konkrét esettől és a hulladék összetételétől függően valamely veszélyes vagy nem veszélyes besorolási tételhez egyaránt hozzárendelhető. |
2.1.3. A hulladékszállításról szóló rendelet
|
A hulladékszállításról szóló rendelet a Bázeli Egyezmény és a C(2001)107 végleges OECD-határozat rendelkezéseit ülteti át az uniós jogba. A szállítási eljárások a hulladék típusától, a rendeltetési helyétől és a feldolgozási művelettől függenek. |
|
4. háttérmagyarázat: |
A hulladékszállításról szóló rendelet |
A hulladékszállításról szóló 1013/2006/EK rendelet (13) („a hulladékszállításról szóló rendelet”) a Bázeli Egyezmény és a C(2001)107 végleges OECD-határozat rendelkezéseit ülteti át az uniós jogba. A hulladékszállításról szóló rendelet, amely valamennyi tagállamban közvetlenül alkalmazandó, eljárásokat, feltételeket és követelményeket ír elő a hulladékok határokon keresztül történő szállítására vonatkozóan, beleértve a tagállamok közötti szállítást. A hulladékszállításról szóló rendelet 34. és 36. cikke értelmében tilos az ártalmatlanításra szánt hulladéknak az Európai Unión/EFTA-országokon kívülre történő szállítása, csakúgy mint a veszélyes hulladékoknak az Európai Unióból az OECD-határozat hatálya alá nem tartozó országokba való kivitele.
A hulladékszállítás vonatkozásában az alábbi két ellenőrzési eljárás létezik:
|
— |
a 18. cikkben szereplő általános tájékoztatási követelmények, amelyek általában a III. mellékletben („zöld” listás hulladékok) vagy a IIIA. mellékletben felsorolt, hasznosításra szánt hulladékok szállítására vonatkoznak; és |
|
— |
minden más típusú hulladékszállítás esetében az előzetes írásbeli bejelentési és engedélyezési eljárás. |
A hulladékoknak a megfelelő eljárás és dokumentáció céljából történő azonosítása tekintetében a hulladékszállításról szóló rendelet III–IV. mellékletében szereplő jegyzék (a nemzetközi megállapodásokból származó jegyzék) szerinti osztályozás alkalmazandó. Ezek a jegyzékek a hulladékjegyzékben szereplő osztályozási megközelítéstől eltérő megközelítést alkalmaznak.
Ugyanakkor a hulladékokról szóló keretirányelv és a hulladékjegyzék szerinti osztályozás is fontos a hulladékszállításról szóló rendelet összefüggésében, például annak kritériumaként, hogy a hulladék exportálható-e az OECD-határozat hatálya alá nem tartozó bizonyos nem uniós országokba (a hulladékszállításról szóló rendelet 36. cikkének (1) bekezdése). A hulladéknak a III–IV. mellékletben szereplő besorolási tételek (vagyis a Bázeli Egyezmény és az OECD szerinti kódok) és a hulladékjegyzék szerinti besorolási tételek (a hulladékszállításról szóló rendelet V. mellékletének 2. része) szerinti osztályozását fel kell tüntetni a bejelentési eljárás keretében használt bejelentőlapon és kísérődokumentumon az IC. melléklet 25. pontjában megfogalmazott utasításoknak megfelelően. Hasonlóképpen, a 18. cikkben előírt általános tájékoztatási követelmények hatálya alá tartozó szállítás esetében a hulladékot azonosítani kell a VII. mellékletben szereplő dokumentumban.
Az előzetes írásbeli bejelentési és engedélyezési eljárás hatálya alá tartozó hulladékok szállításának vonatkozásában a bejelentőlapon és a kísérődokumentumokban feltüntetendő, a veszélyességi tulajdonságok tekintetében használt kódok (H kódok) és a hulladékfeldolgozási műveletek kódjai (D és R kódok) (IA. és IB. melléklet) a Bázeli Egyezmény III., illetve IV. mellékletében szereplő kódok.
2.1.4. A hulladéklerakókról szóló irányelv
|
A hulladéklerakókról szóló irányelv szabályokat tartalmaz a hulladéklerakók működtetésére, az engedély megadásának feltételeire, a bezárásra és az utógondozásra vonatkozóan. A 2003/33/EK tanácsi határozat meghatározza a hulladéklerakóknak a hulladéklerakókról szóló irányelvben elismert különböző kategóriái esetében érvényes hulladékátvételi kritériumokat. A hulladékátvételi kritériumok alkalmazásának keretében végzett elemzés általában nem használható a hulladékok hulladékjegyzék szerinti osztályozásához. |
|
5. háttérmagyarázat: |
A hulladéklerakókról szóló irányelv |
A hulladéklerakókról szóló 1999/31/EK irányelv (14) („hulladéklerakókról szóló irányelv”) szabályokat tartalmaz a hulladéklerakók működtetésére, az engedély megadásának feltételeire, a bezárásra és az utógondozásra vonatkozóan. A 2003/33/EK tanácsi határozat meghatározza a hulladéklerakóknak a hulladéklerakókról szóló irányelvben elismert különböző kategóriái esetében érvényes hulladékátvételi kritériumokat.
A hulladéknak a hulladékjegyzék és a hulladékokról szóló keretirányelv III. melléklete értelmében veszélyes hulladékként történő osztályozása a hulladéklerakókról szóló irányelv alkalmazásában is fontos, mert főszabály szerint a veszélyes hulladék a veszélyeshulladék-lerakókban, a nem veszélyes hulladék pedig a nem veszélyes hulladékok vagy inert hulladékok lerakóiban ártalmatlanítandó. A stabil, nem reakcióképes veszélyes hulladékok ártalmatlaníthatók a nem veszélyes hulladékok számára kijelölt lerakókban, amennyiben teljesülnek a hulladéklerakókról szóló irányelv II. mellékletében foglalt feltételek és a hulladékátvételi kritériumok. A 2003/33/EK tanácsi határozat B. függeléke egyértelműen meghatározza az „alapvető jellemzők” szerepét, és ismerteti a veszélyességre és a hulladéknak a hulladéklerakóban való átvételére vonatkozó következtetéseket, illetve az 1. ábrán illusztrálja ezt a megközelítést.
Ugyanakkor a hulladéknak a hulladékokról szóló keretirányelv elvei szerinti és a hulladékjegyzéknek megfelelő, veszélyes vagy nem veszélyes hulladékként történő osztályozása nem keverendő össze a hulladék abból a célból való értékelésével, hogy meghatározásra kerüljön a hulladéklerakókról szóló irányelv II. mellékletében és a 2003/33/EK tanácsi határozatban (a hulladékátvételi kritériumokról szóló határozatban) szereplő hulladékátvételi kritériumoknak való megfelelés.
2.1.5. Az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladékról szóló irányelv (Az ásványinyersanyag-kitermelésből származó hulladékról szóló irányelv)
|
Az ásványinyersanyag-kitermelésből származó hulladékról szóló irányelv meghatározza az ásványinyersanyag-kitermelő iparból származó hulladék megfelelő kezelésének keretét. Bár nem tartoznak a hulladékokról szóló keretirányelv hatálya alá, az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladékok veszélyességét a hulladékjegyzéknek megfelelően kell osztályozni. |
|
6. háttérmagyarázat: |
Az ásványinyersanyag-kitermelésből származó hulladékról szóló irányelv |
Az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről szóló 2006/21/EK irányelv (15) („az ásványinyersanyag-kitermelésből származó hulladékról szóló irányelv”) biztosítani kívánja az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék oly módon történő kezelését, amely lehetőség szerint megakadályozza vagy csökkenti a környezetre gyakorolt káros hatásokat, valamint bármely, ezekből eredő, az emberi egészséget veszélyeztető tényezőt. Habár az ásványinyersanyag-kitermelésből származó hulladékról szóló irányelv hatálya alá tartozó, ásványinyersanyag-kitermelő iparból származó hulladék kifejezetten nem tartozik a hulladékokról szóló keretirányelv hatálya alá (a hulladékokról szóló keretirányelv 2. cikke (2) bekezdésének d) pontja), a hulladékjegyzék szerinti osztályozás fontos: az ásványinyersanyag-kitermelésből származó hulladékról szóló irányelv értelmében az üzemeltetőnek hulladékgazdálkodási tervet kell készítenie, amelyben meg kell határoznia a vonatkozó hulladék megfelelő kezeléséhez szükséges intézkedéseket. A hulladékgazdálkodási tervnek megfelelően az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék veszélyességét a hulladékjegyzékben szereplő kritériumok alapján kell osztályozni.
2.1.6. REACH-rendelet
|
A REACH-rendelet a vegyi anyagok Európai Unióban való regisztrálásával, értékelésével, engedélyezésével és korlátozásával foglalkozik. A hulladék nem tekintendő a REACH szerinti anyagnak, keveréknek vagy árucikknek. A REACH keretében kapott információk azonban fontosak lehetnek a hulladék osztályozása szempontjából. |
|
7. háttérmagyarázat: |
A REACH-rendelet |
A vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló 1907/2006/EK rendelet (16) („REACH”) 2007-ben lépett hatályba. A REACH a vegyi anyagokra vonatkozó általános uniós jogszabály, amely anyagokra (például a keverékekben vagy árucikkekben található anyagokra) vonatkozik. A REACH célja az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmének – beleértve az anyagokkal kapcsolatos veszélyek felmérésénél az alternatív vizsgálati módszerek elősegítését is –, valamint az anyagok belső piaci szabad forgalmának biztosítása, a versenyképesség és az innováció erősítésével egyidejűleg. A REACH számos eljárást határoz meg és működtet azzal az általános céllal, hogy biztosítsa a vegyi anyagok biztonságos használatát:
|
— |
anyagok regisztrálása (bizonyos feltételek mellett tájékoztatni kell az Európai Vegyianyag-ügynökséget (ECHA) az anyagok tulajdonságairól és használatáról); |
|
— |
a részletesebb biztonsági adatlapoknak (eSDS) köszönhetően hatékonyabb kommunikáció a szállítói láncban; |
|
— |
az anyagok hatóságok általi értékelése annak érdekében, hogy megbizonyosodjanak a regisztrálási eljárás megfelelő működéséről, és még inkább eloszlassák az aggályokat egyes anyagokkal kapcsolatban; |
|
— |
az olyan anyagok használatának korlátozása, amelyek esetében megállapítást nyert, hogy elfogadhatatlan kockázatot jelentenek; |
|
— |
engedélyezés: egyes különös aggodalomra okot adó anyagok (SVHC) vonatkozásában, amelyek csak bizonyos feltételek mellett adott, konkrét és meghatározott időhöz kötött engedéllyel hozhatók forgalomba és használhatók. |
Fontos megjegyezni, hogy a REACH-rendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében a (hulladékokról szóló keretirányelv értelmében vett) hulladék nem tekintendő a REACH-rendelet szerinti anyagnak, keveréknek vagy árucikknek; a REACH értelmében nem vonatkoznak közvetlen kötelezettségek a hulladéktermelőkre vagy hulladékbirtokosokra (habár a regisztrálási dokumentáció részeként benyújtandó kémiai biztonsági jelentésben a hulladékállapotot figyelembe kell venni az évi 10 tonna mennyiséget meghaladó, az Európai Unióban előállított vagy behozott anyagok esetében).
Ugyanakkor a REACH keretében a vegyi anyagokkal kapcsolatban keletkező és közzétett információk, különösen a veszélyességre vonatkozó információk, és ezeknek a CLP szerinti osztályozás során történő későbbi felhasználása alapvető (lásd a 2. mellékletet) a hulladékok osztályozása szempontjából.
Meg kell jegyezni, hogy a REACH-rendelet alkalmazásában használt vizsgálati módszerek megtalálhatók a 440/2008/EK rendeletben („a vizsgálati módszerek megállapításáról szóló rendelet”). Az említett rendeletben meghatározott néhány vizsgálati módszer vagy azok módosítása alkalmazható a hulladékok osztályozásának keretében.
2.1.7. Az osztályozásról, címkézésről és csomagolásról (CLP) szóló rendelet
|
A CLP-rendelet meghatározza az anyagok és keverékek veszélyességi osztályozásának kritériumait. A hulladék nem tekintendő a CLP-rendelet szerinti anyagnak, keveréknek vagy árucikknek. Ugyanakkor a hulladékra vonatkozó veszélyességi tulajdonságok kapcsolódnak a CLP-rendeletben megfogalmazott kritériumokhoz. Továbbá az anyagok CLP-rendelet szerinti osztályozása a hulladék osztályozása szempontjából is fontos lehet. |
|
8. háttérmagyarázat: |
A CLP-rendelet |
Az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK rendelet (17) („CLP-rendelet”) az Európai Unióhoz igazítja a vegyi anyagok ENSZ által kidolgozott nemzetközi osztályozási rendszerét (globálisan harmonizált rendszer, GHS). Ebben az összefüggésben részletes kritériumokat határoz meg az anyagok értékelésére és a veszélyességi osztályozásukra vonatkozóan.
A REACH-hez hasonlóan a CLP-rendelet 1. cikkének (3) bekezdése kimondja, hogy a hulladék nem tekintendő anyagnak, keveréknek vagy árucikknek, ezért a CLP értelmében vett kötelezettségek nem vonatkoznak a hulladéktermelőkre vagy a hulladékbirtokosokra.
Habár a hulladékokról szóló keretirányelv III. melléklete a CLP-rendeleten alapul, nem tartalmazza a CLP-rendeletben meghatározott kritériumok maradéktalan, egy az egyben történő átültetését. A hulladékok osztályozását tekintve ehelyett meg kell jegyezni, hogy a hulladékokról szóló keretirányelv III. mellékletében szereplő, a veszélyességi tulajdonságok meghatározására szolgáló kritériumok némelyike közvetlenül hivatkozik a CLP veszélyességi osztályaira és kategóriáira, valamint a figyelmeztető mondatokra és a kapcsolódó osztályozási kritériumokra. Sok párhuzamos besorolási tétel kifejezetten „veszélyes anyagokra” hivatkozik. Az anyagok osztályozása a CLP-rendeletnek megfelelően történik, mivel a hulladékban lévő veszélyes anyagok jelenlétét a hulladékokról szóló keretirányelv III. mellékletével összhangban kell értékelni (a részletekért lásd a 2.3.2. fejezetet és a 3. mellékletet). Továbbá a CLP-rendelet VI. mellékletének 3. részében található 3.1. táblázat tartalmazza az anyagok hivatalos harmonizált osztályozását. Ha elérhető ilyen harmonizált osztályozás, azt kell használni a hulladék osztályozása során (ezzel a konkrét szemponttal kapcsolatban lásd a 2. melléklet 2.1.1. szakaszát).
2.1.8. A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról (POP) szóló rendelet
|
A POP-rendelet célul tűzi ki a környezet és az emberi egészség védelmét a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokkal (POP) szemben. A hulladékjegyzék mellékletében (a 2. pont harmadik franciabekezdésében) feltüntetett egyes, környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokat a POP-rendeletben meghatározott küszöbértéket meghaladó koncentrációban tartalmazó hulladékot veszélyes hulladéknak kell minősíteni. |
|
9. háttérmagyarázat: |
A POP-rendelet |
A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló 850/2004/EK rendelet (18) („POP-rendelet”) többek között célul tűzte ki a vonatkozó nemzetközi megállapodások végrehajtásával a környezet és az emberi egészség védelmét egyes olyan meghatározott anyagokkal szemben, amelyek a nemzetközi határokon át eredetüktől távoli helyekre jutnak el és tartósan megmaradnak a környezetben, illetve biológiailag felhalmozódhatnak az élő szervezetekben. A rendelet hatálya a rendelet mellékleteiben felsorolt anyagokra korlátozódik.
A POP-rendelet 7. cikke értelmében – a meghatározott határértékeket meghaladó koncentrációban (a 7. cikk (4) bekezdésének a) pontjában említett határérték, az úgynevezett „POP-tartalom alsó határértéke”) (19) – a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokból álló, ilyet tartalmazó vagy ilyennel szennyezett hulladékot indokolatlan késedelem nélkül és a POP-rendelet rendelkezéseivel összhangban úgy kell ártalmatlanítani vagy hasznosítani, hogy a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyag tartalom biztosan lebontásra kerüljön vagy visszafordíthatatlan módon átalakuljon annak érdekében, hogy a megmaradó hulladék és kibocsátás ne rendelkezzen a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok jellemzőivel. Tilos az olyan ártalmatlanítási vagy hasznosítási eljárás, amely a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok bármilyen hasznosítását eredményezi, beleértve az újrafeldolgozást, visszanyerést vagy újrafelhasználást.
A párhuzamos besorolási tételeknek a 2014/955/EU bizottsági határozattal módosított osztályozása során figyelembe kell vennie a környezetben tartósan megmaradó egyes szerves szennyező anyagok meglétét. A környezetben tartósan megmaradó egyes, a hulladékjegyzék mellékletében (a 2. pont harmadik franciabekezdésében) feltüntetett (20) szerves szennyező anyagokat a POP-rendelet vonatkozó küszöbértékeit meghaladó koncentrációban tartalmazó hulladék további vizsgálat nélkül veszélyes hulladéknak tekintendő (lásd például az 1. melléklet 1.4.10. szakaszát).
Megjegyzések:
|
— |
A POP-rendelet mellékleteiben felsorolt, a hulladékjegyzék mellékletében (a 2. pont harmadik franciabekezdésében) konkrétan említett POP-októl eltérő POP-ok jelenléte még a POP-rendelet IV. mellékletében meghatározott határértékeket meghaladó koncentrációban sem vezet automatikusan a hulladék veszélyes hulladékként történő osztályozásához. Az osztályozás az anyag veszélyességi osztályozásán alapul, és a hulladékokról szóló keretirányelv III. mellékletében foglalt, a HP 1 – HP 15 veszélyességi tulajdonságra vonatkozó általános szabályok alapján értékelendő. |
|
— |
Ez az osztályozásra gyakorolt hatás független a POP-rendelet értelmében a POP-ot tartalmazó hulladék termelőire és birtokosaira vonatkozó valamennyi kötelezettségtől. |
2.1.9. Seveso III irányelv
|
A Seveso III irányelv célja a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzése, valamint a súlyos balesetek környezetre, illetve emberi egészségre gyakorolt következményeinek korlátozása. Ez a hulladékokra is vonatkozik. A hulladékokban egy bizonyos küszöbérték feletti koncentrációban jelen lévő veszélyes anyagok kezelésével foglalkozó üzemeltetőknek a hulladék mint keverék tulajdonságai alapján kell osztályozniuk a hulladékot. A releváns információforrások tartalmazhatják a hulladékokról szóló uniós jogszabályok szerinti osztályozást. |
|
10. háttérmagyarázat: |
Seveso III irányelv |
A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének kezeléséről szóló 2012/18/EU irányelv (21) („Seveso III irányelv”) fő célja a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzése, valamint a súlyos balesetek emberi egészségre, illetve a környezetre gyakorolt következményeinek korlátozása a magas szintű védelem következetes és hatékony, az Unió egészére kiterjedő biztosítása érdekében.
A hulladékban egy bizonyos küszöbérték feletti koncentrációban jelen lévő veszélyes anyagok kezelésével foglalkozó üzemeltetők kötelesek minden szükséges intézkedést megtenni a súlyos balesetek megelőzése és a következményeik korlátozása érdekében. Az előírások közé tartozik a balesetek által valószínűleg érintett nagyközönség tájékoztatása, biztonsági jelentések készítése, biztonsági irányítási rendszer létrehozása és belső védelmi tervek kidolgozása. A tagállamoknak többek között biztosítaniuk kell a környező területekre vonatkozó védelmi terveket és az enyhítő intézkedések megtervezését.
A Seveso III irányelv a hulladékokra is vonatkozik, de a hulladéklerakók, beleértve a felszín alatti hulladéktárolókat, nem tartoznak a hatálya alá. A Seveso III irányelv I. mellékletéhez fűzött 5. megjegyzés hivatkozik a CLP-rendeletre (1272/2008/EK rendelet), és kifejezetten említést tesz a hulladékokról:
„Azokat a veszélyes anyagokat, ideértve a hulladékot is, amelyek nem tartoznak az 1272/2008/EK rendelet hatálya alá, de amelyek mindazonáltal ténylegesen vagy valószínűsíthetően jelen vannak az üzemben, és amelyek az üzemben uralkodó feltételek mellett a súlyos balesetek potenciális lehetősége szempontjából ténylegesen vagy valószínűsíthetően azokkal egyenértékű tulajdonságokkal rendelkeznek, ideiglenesen az ezen irányelv hatálya alá tartozó, hozzájuk leginkább hasonló kategóriába/megnevezett veszélyes anyaghoz kell sorolni.”
3. A HULLADÉKOK OSZTÁLYOZÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
3.1. A hulladékok osztályozásával kapcsolatos általános megközelítés
A hulladék értékelését és osztályozását a reprezentatív minta vételét követően a hulladéktermelő által termelt valamennyi hulladékáram vonatkozásában el kell végezni. Egynél több hulladéktípus esetében mindegyik hulladéktípust külön-külön kell megvizsgálni. Ez biztosítja, hogy a veszélyes hulladék elemei vagy tételei esetében
|
— |
ne kerüljön sor téves, nem veszélyes hulladékként történő osztályozásra más hulladékokkal való keverés (hígítás) következtében (lásd a hulladékokról szóló keretirányelv 7. cikkének (4) bekezdését); |
|
— |
időben megtörténjen az azonosításuk, és ne keveredjenek más hulladékkal, például szemétgyűjtő edényben, zsákban, hányón vagy konténerben (lásd a hulladékokról szóló keretirányelv 18. cikkét). |
Csak a háztartásokból származó vegyes települési hulladék mentesül ezek alól a követelmények alól.
A következő fejezet és folyamatábra (vö. 2. ábra) ismerteti a hulladék osztályozásának általános megközelítését. A folyamatábra hivatkozik:
|
— |
a jelen dokumentum megfelelő fejezetére, amely általános magyarázatot ad az osztályozási lépéssel kapcsolatban; és |
|
— |
a jelen dokumentum megfelelő mellékletére, amely részletes információkat tartalmaz. |
Az alábbiakban ismertetett első két lépést követően tudni kell, hogy
|
— |
a szóban forgó anyag vagy tárgy a hulladékokról szóló keretirányelv és a hulladékjegyzék hatálya alá tartozik-e; és |
|
— |
a hulladékjegyzék szerinti kizárólagos (veszélyes vagy nem veszélyes) vagy párhuzamos besorolási tételről van-e szó, és így szükség van-e további értékelésre. |
3.1.1. 1. lépés: Alkalmazandó a hulladékokról szóló keretirányelv?
A hulladék osztályozását megelőzően ellenőrizni kell, hogy alkalmazandó-e egyáltalán a hulladékokról szóló keretirányelv:
|
— |
először meg kell győződni róla, hogy a szóban forgó anyag vagy tárgy (a hulladékokról szóló keretirányelv értelmében vett) hulladéknak minősül-e. A veszélyességgel kapcsolatos további értékelés előfeltétele annak meghatározása, hogy a szóban forgó tárgy vagy anyag a hulladékokról szóló keretirányelv értelmében vett hulladéknak tekintendő-e. A hulladékokról szóló keretirányelvre vonatkozó útmutató az ilyen értékelés vonatkozásában útmutatást nyújt a hulladékokról szóló keretirányelv értelmében vett „megválás” kulcsfontosságú fogalommagyarázatával és egyéb olyan kapcsolódó fogalmakkal kapcsolatban, mint a „melléktermék” és a „hulladékstátusz megszűnése”; |
|
— |
másodszor, ellenőrizni kell, hogy egyes meghatározott hulladékáramok kizárásra kerülnek-e a hulladékokról szóló keretirányelv hatálya alól. Még abban az esetben is értékelni kell, hogy alkalmazandó-e a hatály alóli kizárás a hulladékokról szóló keretirányelv 2. cikke értelmében, ha az anyag vagy tárgy hulladéknak minősül. A hulladékokról szóló keretirányelv 2. cikkének szövege lent olvasható. A hulladékokról szóló keretirányelvre vonatkozó útmutató részletes útmutatást nyújt a kiválasztott kizárásokkal kapcsolatban. Amennyiben az értékelés eredményeként megállapítást nyer a hatály alóli kizárás, sem a hulladékokról szóló keretirányelv, sem a hulladékjegyzék nem alkalmazandó (különleges esetnek számít a 2.1.5. fejezetben ismertetett, az ásványinyersanyag-kitermelésből származó hulladékról szóló irányelv, amely nem tartozik a hulladékokról szóló keretirányelv hatálya alá, ugyanakkor az ebben az irányelvben említett körülmények fennállása esetén a hulladék mégis a hulladékjegyzéknek megfelelően osztályozandó). A hulladékokról szóló keretirányelv hatálya alól kifejezetten nem kizárt valamennyi hulladékáram a hulladékokról szóló keretirányelv és a hulladékjegyzék alapján, így az ebben a műszaki útmutatással kapcsolatos feljegyzésben nagy vonalakban ismertetett megközelítésnek megfelelően osztályozandó. Olyan esetek is ide tartoznak, amikor egy adott hulladékáram vonatkozásában további jogszabályok léteznek (például az elektromos és elektronikus berendezések esetében az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló 2012/19/EU irányelv (22) vagy a hulladékelemek esetében a hulladékelemekről szóló 2006/66/EK irányelv (23)), ahogy az a hulladékokról szóló keretirányelv 2. cikkének (4) bekezdésében szerepel. |
|
2008/98/EK irányelv 2. cikk – Kizárás a hatály alól
|
|
11. háttérmagyarázat: |
A hulladékokról szóló keretirányelv 2. cikke – Kizárás a hatály alól |
3.1.2. 2. lépés: A hulladékjegyzék mely besorolási tétele alkalmazandó?
A hulladékjegyzék 20 főcsoportot (két számjegyű kódok) tartalmaz, amelyek alcsoportokra (négy számjegyű kódok) és besorolási tételekre (hat számjegyű kódok) tagolódnak.
A hulladékjegyzék használatára vonatkozó eljárást követve kell elvégezni a hulladékok besorolását. Ez az eljárás rangsort állít fel a főcsoportok között. A hulladékjegyzék magyarázó megjegyzésekkel ellátott változata és a használatára vonatkozó eljárás megtalálható az 1. mellékletben.
A csillaggal (*) jelölt besorolási tételek szerint besorolt hulladékok veszélyesnek minősülnek. A többi besorolási tétel szerint besorolt hulladék nem veszélyesnek minősül. A 2. lépés elvégzéséhez és a hulladékjegyzék vonatkozó besorolási tételének vagy tételeinek meghatározásához
|
— |
a szóban forgó hulladék vonatkozásában meg kell vizsgálni a hulladékjegyzék megfelelő besorolási tételét vagy tételeit, figyelembe véve, hogy a hulladékokról szóló keretirányelv 7. cikkének (2) vagy (3) bekezdése alapján tagállami szintű specifikus besorolási tételek is bekerülhettek a nemzeti jogszabályokba; |
|
— |
ezt követően meg kell vizsgálni, hogy az érintett hulladék a besorolási tételek mely típusába sorolandó:
|
A kizárólag nem veszélyes, a kizárólag veszélyes, a párhuzamos veszélyes és a párhuzamos nem veszélyes besorolási tétel hozzárendelésével kapcsolatban további információk az 1. melléklet 1. szakaszában találhatók.
3.2. Veszélyes vagy nem veszélyes párhuzamos besorolási tételhez való hozzárendelés
A megfelelő párhuzamos besorolási tétel kiválasztásához az alábbi fejezeteket kell használni. Emellett a kizárólag veszélyes besorolási tételhez rendelt hulladék veszélyességi tulajdonságainak meghatározására is használhatók, mert a hulladékokról szóló keretirányelv 19. cikkében foglalt, a veszélyes hulladék megfelelő címkézésére vonatkozó rendelkezések teljesítéséhez (például hulladékszállítás esetén a fuvarlevél kitöltéséhez) szükség lehet erre az információra.
A 3–5. lépés elvégzését követően végül ismertté válik, hogy a szóban forgó hulladék tartalmaz-e veszélyes alkotóelemeket, rendelkezik-e egy vagy több veszélyességi tulajdonsággal (HP 1 – HP 15) és/vagy tartalmaz-e releváns POP-ot. Így eldönthető, hogy a hulladék veszélyes vagy nem veszélyes. Az alábbi folyamatábra ismerteti a szükséges lépéseket, és hivatkozik a következő fejezetekre (valamint a további részletekért a kapcsolódó mellékletekre).
3.2.1. 3. lépés: Elégséges információk állnak-e rendelkezésre a hulladék összetételével kapcsolatban annak meghatározásához a 4. lépésnek megfelelően, számítás vagy vizsgálat révén, hogy rendelkezik-e veszélyességi tulajdonságokkal?
A hulladék osztályozása során fontos lépés elegendő információt szerezni a hulladékban található veszélyes anyagok jelenlétéről és a hulladék veszélyesanyag-tartalmáról, hogy meg lehessen határozni, rendelkezhet-e a hulladék HP 1 – HP 15 veszélyességi tulajdonsággal. A veszélyességi tulajdonságok 4. lépésnek megfelelő értékelésének választott módjától (számítás vagy vizsgálat) függetlenül a hulladék összetételével kapcsolatban szükség van bizonyos információkra. Számos módon gyűjthető információ a hulladék összetételével, a hulladékban jelen lévő veszélyes anyagokkal és a hulladék potenciális veszélyességi tulajdonságaival kapcsolatban:
|
— |
a „hulladéktermelő” gyártási folyamattal, az alapanyagokkal és a köztitermékekkel kapcsolatos információk, beleértve a szakértői véleményeket (a hasznos források közé tartoznak az elérhető legjobb technikákra vonatkozó referenciadokumentumokkal kapcsolatos jelentések, az ipari folyamatokra vonatkozó kézikönyvek, a folyamatleírások, az alapanyagoknak a gyártó által rendelkezésre bocsátott jegyzékei stb.); |
|
— |
a hulladékká még nem vált anyagok vagy tárgyak eredeti gyártójától származó információk, például biztonsági adatlapok (SDS), termékcímkék vagy termékismertető adatlapok (a részletekért lásd a 2. mellékletet); |
|
— |
a tagállami szinten elérhető, hulladékelemzéseket tartalmazó adatbázisok; |
|
— |
a hulladékból való mintavétel és a hulladék vegyi elemzése (lásd a 4. mellékletet). |
Amint összegyűlt a hulladék összetételével kapcsolatos információ, lehetővé válik annak értékelése, hogy az azonosított anyagok veszélyesnek minősülnek-e, vagyis rendelhetők-e hozzájuk figyelmeztető mondatok és azok kódjai (lásd a Box 12. háttér-magyarázatot). Annak meghatározásához, hogy ezek az anyagok veszélyesnek minősülnek-e, illetve az olyan veszélyességi osztályokkal és kategóriákkal kapcsolatos további információkért, amelyekbe az anyagok a CLP-rendeletnek megfelelően besorolhatók, kérjük, olvassa el a 2. mellékletben található útmutatót.
|
Figyelmeztető mondatok kódjai: A CLP-kritériumoknak megfelelően értékelni kell, hogy az adott hulladékban azonosított anyagok veszélyes anyagnak tekintendők-e. Az e tekintetben hasznos információs eszközökért tekintse meg e dokumentum 2. mellékletét. Meg kell jegyezni, hogy a CLP-rendelet értelmében a figyelmeztető mondatok fogalommeghatározása a következő: „figyelmeztető mondat” : egy adott veszélyességi osztályhoz és kategóriához rendelt mondat, amely leírja a veszélyes anyag vagy keverék jelentette veszély természetét, beleértve adott esetben a veszély mértékét is;Példa a figyelmeztető mondatok kódjára és a hozzárendelt veszélyességi osztályra és kategóriára a CLP-rendelet VI. mellékletének 3. részében található 3.1. táblázatból:
A H utáni első számjegy a veszélyességi kategóriát jelöli (2 – fizikai veszélyek, 3 – egészségi veszélyek, 4 – környezeti veszélyek), a második és harmadik számjegy a veszélyességi kód. Az egyes anyagokhoz rendelt figyelmeztető mondatok kódjaival kapcsolatos információk a 2. mellékletben találhatók. |
|
12. háttérmagyarázat: |
Megjegyzés a CLP-kritériumokkal kapcsolatban: A figyelmeztető mondatok kódjai |
Meg kell jegyezni, hogy a veszélyességi tulajdonságok közvetlen vizsgálata esetében (a fizikai veszélyességi tulajdonságok esetében általában erre kerül sor, lásd a 4. lépést) elképzelhető, hogy nincs szükség a szóban forgó hulladék vegyi elemzésére. Ehelyett a fent említett egyéb információforrásokból már kiderülhet, hogy észszerűen elvégezhető-e az adott veszélyességi tulajdonság célzott közvetlen vizsgálata.
A vegyi összetétel meghatározása céljából (például a veszélyességi tulajdonságoknak a 4. lépésben ismertetett értékelése során a számításon alapuló megközelítés céljából) történő mintavétel és a hulladék vegyi elemzése esetén olvassa el a 4. mellékletet.
A hulladék osztályozását végző személyeknek minden észszerű lépést meg kell tenniük annak érdekében, hogy még ezt megelőzően meghatározzák a hulladék összetételét és veszélyességi tulajdonságait.
Végezetül, ha a hulladék összetételével kapcsolatban összegyűjtött információk (valamennyi fenti lehetőség figyelembevételével) nem teszik lehetővé a hulladék veszélyességi tulajdonságaival kapcsolatos következtetéseket vagy az ilyen tulajdonságok értékelését sem az alábbi 4. lépésnek megfelelő számítások vagy vizsgálatok révén, akkor az üzemeltetőnek számításba kell vennie a hulladék veszélyes hulladéknak való minősítését (szükség esetén az illetékes hatósággal folytatott konzultációt követően).
Meg kell jegyezni, hogy néhány veszélyességi tulajdonság esetében elérhetők közvetlen vizsgálati módszerek a 4. lépésben leírtaknak megfelelően, de nem elérhetők valamennyi veszélyességi tulajdonság vonatkozásában. A közvetlen vizsgálat ezért nem használható arra, hogy az ismeretlen összetételű hulladék kétséget kizárólag nem veszélyes hulladéknak minősüljön.
3.2.2. 4. lépés: Rendelkezik-e a hulladék HP 1 – HP 15 veszélyességi tulajdonsággal?
Ahogy a 2.1.1. fejezetben szerepel, és e dokumentum 3. melléklete részletesebben kifejti, a hulladékokról szóló keretirányelv III. melléklete ismertet 15 olyan tulajdonságot (HP 1 – HP 15), amely a hulladék veszélyességét eredményezi. Az 1. táblázat áttekintést nyújt a fent említett veszélyességi tulajdonságokról.
1. táblázat
A hulladék veszélyességét eredményező tulajdonságok (a leírás forrása: a hulladékokról szóló keretirányelv III. melléklete)
|
Veszélyességi tulajdonságok |
|
|
HP 1 |
Robbanásveszélyes |
|
HP 2 |
Oxidáló |
|
HP 3 |
Tűzveszélyes |
|
HP 4 |
Irritáló – bőrirritáció és szemkárosodás |
|
HP 5 |
Célszervi toxicitás (STOT)/aspirációs toxicitás |
|
HP 6 |
Akut toxicitás |
|
HP 7 |
Rákkeltő (karcinogén) |
|
HP 8 |
Maró |
|
HP 9 |
Fertőző |
|
HP 10 |
Reprodukciót (szaporodást) károsító |
|
HP 11 |
Mutagén |
|
HP 12 |
Akut mérgező gázokat fejlesztő |
|
HP 13 |
Érzékenységet okozó |
|
HP 14 |
Környezetre veszélyes (ökotoxikus) |
|
HP 15 |
Olyan hulladék, amely képes a fent felsorolt olyan veszélyességi tulajdonságot mutatni, amellyel az eredeti hulladék nem rendelkezik |
A 3. lépést követően elegendő információnak kell rendelkezésre állnia a szóban forgó hulladék összetételét illetően. Ez azt jelenti, hogy elegendő információnak kell rendelkezésre állnia a hulladékban található veszélyes anyagokról és azok osztályozásáról (például arról, hogy vannak-e hozzájuk rendelve a CLP-rendeletnek megfelelő figyelmeztető mondatok és azok kódjai) ahhoz, hogy legalább az alábbi egyik módszert alkalmazni lehessen annak meghatározására, hogy rendelkezik-e a hulladék veszélyességi tulajdonságokkal:
|
— |
Számítás, ha a szóban forgó hulladékban jelen lévő anyagok koncentrációja eléri vagy meghaladja a figyelmeztető mondatok kódjain alapuló küszöbértékeket (külön-külön, a HP 4 – HP 14 tulajdonságtól függően, lásd a 3. mellékletet); |
|
— |
Vizsgálat annak megállapítására, hogy rendelkezik-e a hulladék veszélyességi tulajdonságokkal. |
A 3. melléklet részletes leírással és iránymutatással szolgál azzal kapcsolatban, hogyan kell értékelni az egyes anyagok veszélyességi tulajdonságait (HP 1 – HP 15) számításokkal vagy vizsgálatokkal.
A számításos módszer vonatkozásában meg kell jegyezni, hogy a hulladéknak például a szóban forgó hulladékból való mintavétel vagy a hulladék vegyi elemzése révén meghatározott veszélyesanyag-tartalmára vonatkozó értékeket össze kell hasonlítani a hulladékokról szóló keretirányelv III. mellékletében felsorolt koncentrációs határértékekkel. Ezek a koncentrációs határértékek a hulladéknak abban az időpontban való állapotára – vagyis a hulladék friss tömegére – utalnak, amikor sor kerül a hulladék osztályozására. Ugyanakkor sok analitikai módszer a száraz tömeg alapján határozza meg az eredményeket. A szárazanyag alapján kifejezett analitikai értékeket ezért korrigálni kell a hulladék nedvességtartalma tekintetében az anyag eredeti hulladékban való koncentrációjának meghatározásához, mert ezt követően kerül sor a kezelésére. A hulladék osztályozóinak tisztában kell lenniük azzal, hogy a laboratóriumok gyakran a száraz tömeg alapján adják meg az eredményeket, ezért tudniuk kell, min alapulnak az analitikai eredmények. A hulladék osztályozását a nedves tömeg alapján kell elvégezni (vagy eredetileg így kell elvégezni a vizsgálatot, vagy a száraz tömeg szerinti adatokat kell konvertálni). Emellett kifejezetten meg kell jegyezni, hogy a hulladékokról szóló keretirányelv 7. cikkének (4) bekezdése nem teszi lehetővé a hulladék hígítását vagy keverését a veszélyes anyagok kezdeti koncentrációjának csökkentése érdekében.
Továbbá meg kell jegyezni, hogy a hulladékokról szóló keretirányelv III. mellékletében meghatározott koncentrációs határértékeket a tömbformában lévő, tiszta fémötvözetekre nem kell alkalmazni, amennyiben veszélyes anyagokkal nem szennyezettek. A fémötvözetek osztályozásával kapcsolatban további információk az 1. melléklet 1.4.6. szakaszában találhatók.
A hulladékból való mintavételre és a hulladék vegyi elemzésére a számítási módszer alkalmazása érdekében vonatkozó további útmutatás a 4. mellékletben található.
Néhány esetben, néhány veszélyességi tulajdonság (például az olyan fizikai tulajdonságok, mint a HP 1 „robbanásveszélyes”, a HP 2 „oxidáló” és HP 3 „tűzveszélyes”) esetében megfelelő lehet a közvetlen vizsgálat annak meghatározására, hogy rendelkezik-e a hulladék egy adott veszélyességi tulajdonsággal.
A hulladékjegyzék melléklete szerint:
„ha egy hulladék valamely veszélyességi tulajdonságát vizsgálattal és a 2008/98/EK irányelv III. melléklete szerint a veszélyes anyagok koncentrációjának határértékei alapján is értékelik, akkor a vizsgálat eredményeit kell mérvadónak tekinteni.”
Végezetül, ha a hulladék rendelkezik a 15 veszélyességi tulajdonság közül eggyel vagy többel, a kapcsolódó párhuzamos veszélyes besorolási tételhez kell hozzárendelni. Míg ha a hulladék nem rendelkezik veszélyességi tulajdonsággal, az 5. lépést kell elvégezni annak ellenőrzésére, hogy tartalmaz-e a hulladék a környezetben tartósan megmaradó egyes szerves szennyező anyagokat a vonatkozó határértékeket meghaladó koncentrációban. Ez az utolsó lépés azt megelőzően, hogy a szóban forgó hulladék hozzárendelhető valamely veszélyes vagy nem veszélyes párhuzamos besorolási tételhez.
3.2.3. 5. lépés: Valószínű vagy ismert tény, hogy a hulladék a hulladékjegyzék mellékletében (a 2. pont harmadik franciabekezdésében) feltüntetett POP-ot tartalmaz?
A hulladék veszélyes vagy nem veszélyes hulladékként történő osztályozásának utolsó lépéseként meg kell határozni, hogy tartalmaz-e a hulladék a hulladékjegyzék mellékletében (a 2. pont harmadik franciabekezdésében) feltüntetett POP-ot, illetve különösen azt, hogy az adott POP-tartalma meghaladja-e a POP-rendeletben foglalt vonatkozó határértékeket. A részletes áttekintés, beleértve a figyelembe veendő POP-ok felsorolását és a kapcsolódó koncentrációs határértékeket, megtalálható az 1. melléklet 1.4.10. szakaszában.
Amennyiben a hulladék nem tartalmaz releváns POP-ot vagy a POP-tartalma nem haladja meg a koncentrációs határértéket, a párhuzamos nem veszélyes besorolási tétel alkalmazandó. Egyéb esetben a párhuzamos veszélyes besorolási tétel hozzárendelésére kerül sor.
(1) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.).
(2) A Bizottság 2000/532/EK határozata a hulladékjegyzéknek a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban történő meghatározásáról (HL L 226., 2000.9.6., 3. o.).
(3) 2015 júniusában egy hónapos konzultációra került sor az érdekelt felek részvételével, lásd: http://ec.europa.eu/environment/waste/hazardous_index.htm. 2015. június 30-án az érdekelt felek műhelytalálkozón vettek részt Brüsszelben.
(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.).
(5) A Bizottság 2000/532/EK határozata a hulladékjegyzéknek a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban történő meghatározásáról (HL L 226., 2000.9.6., 3. o.).
(6) Európai Bizottság – Környezetvédelmi Főigazgatóság (2013): Útmutató a hulladékokról szóló 2008/98/EK irányelv legfontosabb rendelkezéseinek értelmezéséhez, lásd http://ec.europa.eu/environment/waste/framework/pdf/guidance_doc.pdf.
(7) A Tanács 1999/31/EK irányelve (1999. április 26.) a hulladéklerakókról (HL L 182., 1999.7.16., 1. o.).
(8) Az Európai Parlament és a Tanács 2010/75/EU irányelve (2010. november 24.) az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése), (HL L 334., 2010.12.17., 17. o.).
(9) A Bizottság 1357/2014/EU rendelete (2014. december 18.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv III. mellékletének felváltásáról (HL L 365., 2014.12.19., 89. o.).
(10) A Tanács (EU) 2017/997 rendelete (2017. június 8.) a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv III. mellékletének a HP 14 „környezetre veszélyes (ökotoxikus)” veszélyességi tulajdonság tekintetében történő módosításáról (HL L 150, 2017.6.14. 1. o.).
(11) A Bizottság 2000/532/EK határozata a hulladékjegyzéknek a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban történő meghatározásáról (HL L 226., 2000.9.6., 3. o.).
(12) A Bizottság 2014/955/EU határozata (2014. december 18.) a hulladékjegyzékről szóló 2000/532/EK határozatnak a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban történő módosításáról (HL L 370., 2014.12.30., 44. o.).
(13) Az Európai Parlament és a Tanács 1013/2006/EK rendelete (2006. június 14.) a hulladékszállításról (HL L 190., 2006.7.12., 1. o.).
(14) A Tanács 1999/31/EK irányelve (1999. április 26.) a hulladéklerakókról (HL L 182., 1999.7.16., 1. o.).
(15) Az Európai Parlament és a Tanács 2006/21/EK irányelve (2006. március 15.) az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről és a 2004/35/EK irányelv módosításáról – A Tanács, az Európai Parlament és a Bizottság nyilatkozata (HL L 102., 2006.4.11., 15. o.).
(16) Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.).
(17) Az Európai Parlament és a Tanács 1272/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról (HL L 353., 2008.12.31., 1. o.).
(18) Az Európai Parlament és a Tanács 850/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról és a 79/117/EGK irányelv módosításáról (HL L 158., 2004.4.30., 7. o.).
(19) Meg kell említeni, hogy néhány uniós tagállam szigorúbb határértékeket alkalmaz a környezetben tartósan megmaradó egyes szerves szennyező anyagok esetében.
(20) A hulladékjegyzékben felsorolt, a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok az úgynevezett „régi POP-ok”. Ezért csak a POP-tartalom alsó koncentrációs határértékeit meghaladó koncentrációjú „régi POP-ot” tartalmazó hulladék minősül veszélyesnek.
(21) Az Európai Parlament és a Tanács 2012/18/EU irányelve (2012. július 4.) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének kezeléséről, valamint a 96/82/EK tanácsi irányelv módosításáról és későbbi hatályon kívül helyezéséről (HL L 197., 2012.7.24., 1. o.).
(22) Az Európai Parlament és a Tanács 2012/19/EU irányelve (2012. július 4.) az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól (HL L 197., 2012.7.24., 38. o.).
(23) Az Európai Parlament és a Tanács 2006/66/EK irányelve (2006. szeptember 6.) az elemekről és akkumulátorokról, valamint a hulladékelemekről és -akkumulátorokról, továbbá a 91/157/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 266., 2006.9.26., 1. o.).
MELLÉKLETEK
a következőhöz: A Bizottság közleménye – Technikai útmutatások a hulladékok osztályozásához
TARTALOMJEGYZÉK
| 1. MELLÉKLET: Magyarázó megjegyzésekkel ellátott hulladékjegyzék | 21 |
|
1.1. |
A hulladékjegyzék felépítése | 21 |
|
1.2. |
A megfelelő besorolási tétel azonosítása | 24 |
|
1.2.1. |
Magyarázó megjegyzésekkel ellátott hulladékjegyzék | 27 |
|
1.3. |
Példák az összetett besorolási tételek osztályozására | 62 |
|
1.3.1. |
Csomagolási hulladék és annak tartalma | 62 |
|
1.3.2. |
Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékai | 64 |
|
1.3.3. |
Hulladékká vált gépjárművek | 66 |
|
1.4. |
Példák egyes hulladéktípusok összetevőinek értékelésére | 67 |
|
1.4.1. |
Szerves összetevők és egyes vegyületek | 67 |
|
1.4.2. |
Ózonkárosító anyagok | 69 |
|
1.4.3. |
Azbeszt | 71 |
|
1.4.4. |
Kalcium-oxidot és kalcium-hidroxidot tartalmazó hulladékok | 72 |
|
1.4.5. |
Szénkátrányt és bitument tartalmazó hulladékok | 74 |
|
1.4.6. |
Fémek és ötvözetek | 75 |
|
1.4.7. |
Szerves peroxidok | 76 |
|
1.4.8. |
Gumihulladékok | 77 |
|
1.4.9. |
Műanyaghulladékok | 78 |
|
1.4.10. |
POP-ot tartalmazó hulladékok | 80 |
| 2. MELLÉKLET: A veszélyes anyagokkal kapcsolatos adat- és információforrások | 83 |
|
2.1 |
Az anyagok veszélyes anyagként történő osztályozása a CLP-rendeletnek megfelelően | 83 |
|
2.1.1 |
Az anyagok harmonizált osztályozása | 83 |
|
2.1.2 |
Önosztályozások | 84 |
|
2.1.3 |
Az osztályozási és címkézési jegyzék mint kutatási eszköz | 84 |
|
2.2 |
A hulladékká váló anyagok/keverékek összetételével, tulajdonságaival és kezelésével kapcsolatos információk | 85 |
|
2.3 |
Egyéb információforrások | 86 |
| 3. MELLÉKLET: A veszélyességi tulajdonságok (HP 1 – HP 15) meghatározására szolgáló konkrét megközelítések | 87 |
|
3.1. |
A HP 1 „robbanásveszélyes” veszélyességi tulajdonság vonatkozásában végzett értékelés | 87 |
|
3.2. |
A HP 2 „oxidáló” veszélyességi tulajdonság vonatkozásában végzett értékelés | 88 |
|
3.3. |
A HP 3 „tűzveszélyes” veszélyességi tulajdonság vonatkozásában végzett értékelés | 91 |
|
3.4. |
A HP 4 „irritáló – bőrirritáció és szemkárosodás” veszélyességi tulajdonság vonatkozásában végzett értékelés | 96 |
|
3.5. |
A HP 5 „célszervi toxicitás (STOT)/aspirációs toxicitás” veszélyességi tulajdonság vonatkozásában végzett értékelés | 99 |
|
3.6. |
A HP 6 „akut toxicitás” veszélyességi tulajdonság vonatkozásában végzett értékelés | 102 |
|
3.7. |
A HP 7 „rákkeltő (karcinogén)” veszélyességi tulajdonság vonatkozásában végzett értékelés | 105 |
|
3.8. |
A HP 8 „maró” veszélyességi tulajdonság vonatkozásában végzett értékelés | 106 |
|
3.9. |
A HP 9 „fertőző” veszélyességi tulajdonság vonatkozásában végzett értékelés | 108 |
|
3.10. |
A HP 10 „reprodukciót károsító” veszélyességi tulajdonság vonatkozásában végzett értékelés | 111 |
|
3.11. |
A HP 11 „mutagén” veszélyességi tulajdonság vonatkozásában végzett értékelés | 113 |
|
3.12. |
A HP 12 „akut mérgező gázokat fejlesztő” veszélyességi tulajdonság vonatkozásában végzett értékelés | 114 |
|
3.13. |
A HP 13 „érzékenységet okozó” veszélyességi tulajdonság vonatkozásában végzett értékelés | 118 |
|
3.14. |
A HP 14 „környezetre veszélyes (ökotoxikus)” veszélyességi tulajdonság vonatkozásában végzett értékelés | 119 |
|
3.15. |
A HP 15 „olyan hulladék, amely képes a fent felsorolt olyan veszélyességi tulajdonságot mutatni, amellyel az eredeti hulladék nem rendelkezik” veszélyességi tulajdonság vonatkozásában végzett értékelés | 122 |
| 4. MELLÉKLET: A hulladékból való mintavétel és a hulladék vegyi elemzése | 124 |
|
4.1. |
Mintavétel | 124 |
|
4.1.1. |
Mintavételi keret | 124 |
|
4.1.2. |
Mintavételi módszerek | 126 |
|
4.1.3. |
Mintavételi szabványok különböző hulladéktípusok esetében | 128 |
|
4.1.4. |
Mintavételi stratégiák a homogenitás/heterogenitás vonatkozásában | 128 |
|
4.1.5. |
A mintavételezés statisztikai megközelítése | 128 |
|
4.2. |
A hulladék vegyi elemzése | 129 |
|
4.2.1. |
A reális legrosszabb esetben jelen lévő anyagok | 131 |
|
4.2.2. |
Általános besorolási tételek | 132 |
| 5. MELLÉKLET: Források és külső hivatkozások | 134 |
1. MELLÉKLET
Magyarázó megjegyzésekkel ellátott hulladékjegyzék
1.1. A hulladékjegyzék felépítése
A 2000/532/EK határozat által létrehozott és a 2014/955/EU határozat által módosított hulladékjegyzék 2015. június 1-jén lépett hatályba.
A hulladékjegyzék 20 főcsoportból áll (két számjegyű kódok, vö. az 1. táblázattal). Ezek a főcsoportok alcsoportokra (négy számjegyű kódok) és besorolási tételekre (hat számjegyű kódok) tagolódnak. Az alábbiakban példák találhatók a főcsoportokra, alcsoportokra és besorolási tételekre:
|
Főcsoport |
: |
20 TELEPÜLÉSI HULLADÉK (HÁZTARTÁSI ÉS AHHOZ HASONLÓ KERESKEDELMI, IPARI ÉS INTÉZMÉNYI HULLADÉKOK), IDEÉRTVE A SZELEKTÍVEN GYŰJTÖTT HULLADÉKOT IS |
|
Alcsoport |
: |
20 01 szelektíven gyűjtött hulladékfrakciók (kivéve 15 01) |
|
Besorolási tétel |
: |
20 01 02 üveg |
A hulladék osztályozásakor először meg kell győződni róla, hogy a hulladék megfelel-e a főcsoport kategóriájának. Amennyiben igen, ellenőrizni kell, hogy megfelel-e az alcsoportnak. Csak ezt követően határozható meg a megfelelő kód az alcsoporton belül.
A fent említett példában a hulladék a 20 01 02 besorolási tételhez tartozik, ami azt jelenti, hogy
|
— |
a hulladék háztartási vagy ahhoz hasonló kereskedelmi, ipari és intézményi hulladék (ekkor tartozik a 20. főcsoportba); |
|
— |
szelektíven gyűjtik (ekkor tartozik a 20 01. alcsoportba); és |
|
— |
üvegből áll; |
|
— |
de nem lehet üveg csomagolási hulladék, mert a csomagolási hulladék nem felel meg a 20 01. alcsoport címének, hanem a csomagolási hulladékokra vonatkozó 15. főcsoportba tartozó besorolási tételekhez kell rendelni. |
A hulladékjegyzék főcsoportjainak a hulladékjegyzékben meghatározott rangsora
A főcsoportok (két számjegyű kódok) három kategóriába sorolhatók, amelyeket figyelembe kell venni a vizsgálat tárgyát képező hulladéknak leginkább megfelelő kizárólagos vagy párhuzamos besorolási tétel meghatározásához, követve a hulladékjegyzék mellékletében előre meghatározott sorrendet:
|
A. |
01–12. és 17–20. a hulladék forrása szerinti főcsoportok |
|
B. |
13–15. a hulladék típusa szerinti főcsoportok |
|
C. |
16. a jegyzékben közelebbről nem meghatározott hulladékok főcsoportja |
Fontos, hogy először a 01–12. és a 17–20. főcsoportot kell figyelembe venni (kivéve az említett főcsoportok 99-re végződő általános besorolási tételeit), amely a hulladék forrása vagy a hulladékot termelő ipari ágazat alapján azonosítja a hulladékot. A hulladékot termelő ipar általános típusa helyett a konkrét ipari folyamatot kell figyelembe venni. Ennek egyik példája a gépjárműiparral kapcsolatos hulladék: a folyamattól függően a hulladék besorolható a 12. főcsoportba (fémek és műanyagok alakításából, fizikai és mechanikai felületkezeléséből származó hulladékok), a 11. főcsoportba (fémek és egyéb anyagok kémiai felületkezeléséből és bevonásából származó hulladékok; nemvasfémek hidrometallurgiai hulladékai), illetve a 08. főcsoportba (bevonatok [festékek, lakkok és zománcok], ragasztók, tömítőanyagok és nyomdafestékek előállításából, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok). Az ezekben a főcsoportokban szereplő, 99-re végződő kódok ebben a szakaszban nem használhatók.
Ha a 01–12. vagy a 17–20. főcsoportban nem található megfelelő hulladékkód, a meghatározott rangsornak megfelelően a 13–15. főcsoport a következő ellenőrizendő főcsoport (kivéve az említett főcsoportok 99-re végződő általános besorolási tételeit). Ezek a főcsoportok a hulladék jellegét (például hulladékká vált csomagolóanyag) veszik figyelembe.
Ha ezek közül egyik hulladékkód sem alkalmazandó, a hulladékot a 16. főcsoport alapján kell besorolni (kivéve az említett főcsoport 99-re végződő általános besorolási tételeit), amely főcsoportba az olyan vegyes hulladékáram tartozik, amely nem kapcsolható konkrétan egyetlen folyamathoz vagy ágazathoz sem, ilyenek például az elektromos és elektronikus berendezések vagy a hulladékká vált gépjárművek („termékként tovább nem használható járművek”).
Ha a hulladék a 16. főcsoport egyik besorolási tételéhez sem rendelhető hozzá észszerűen, meg kell keresni a megfelelő, 99-re végződő kódot (közelebbről nem meghatározott hulladékok) a jegyzék első lépésben azonosított hulladékforrásnak megfelelő részében.
A legmegfelelőbb besorolási tétel meghatározása fontos lépés a hulladék osztályozása során, és ehhez az üzemeltetőnek megbízhatóan és becsületesen kell eljárnia a hulladék eredetével, a hulladékot termelő folyamattal, valamint a hulladék potenciális összetételével kapcsolatos ismeretei alapján. Az 1.2. melléklet részletesebb tájékoztatást ad a jegyzék és az előre meghatározott rangsor használatával kapcsolatban, és összefoglalja a folyamatábrán már feltüntetett információkat (lásd az 1. ábrát).
1. táblázat
A hulladékjegyzék főcsoportjai
|
KÓD |
A FŐCSOPORT LEÍRÁSA |
RANGSOR |
|
01 |
ÁSVÁNYOK KUTATÁSÁBÓL, BÁNYÁSZATÁBÓL, FEJTÉSÉBŐL, FIZIKAI ÉS KÉMIAI KEZELÉSÉBŐL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK |
A |
|
02 |
MEZŐGAZDASÁGI, KERTÉSZETI, AKVAKULTÚRÁS TERMELÉSBŐL, ERDŐGAZDÁLKODÁSBÓL, VADÁSZATBÓL, HALÁSZATBÓL, ÉLELMISZER-ELŐÁLLÍTÁSBÓL ÉS -FELDOLGOZÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK |
|
|
03 |
FAFELDOLGOZÁSBÓL ÉS FALEMEZ-, BÚTOR-, CELLULÓZROST-SZUSZPENZIÓ-, PAPÍR- ÉS KARTONGYÁRTÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK |
|
|
04 |
BŐR- SZŐRME- ÉS TEXTILIPARI HULLADÉKOK |
|
|
05 |
KŐOLAJ FINOMÍTÁSÁBÓL, FÖLDGÁZ TISZTÍTÁSÁBÓL ÉS KŐSZÉN PIROLITIKUS KEZELÉSÉBŐL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK |
|
|
06 |
SZERVETLEN KÉMIAI FOLYAMATOKBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK |
|
|
07 |
SZERVES KÉMIAI FOLYAMATOKBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK |
|
|
08 |
BEVONATOK (FESTÉKEK, LAKKOK ÉS ZOMÁNCOK), RAGASZTÓK, TÖMÍTŐANYAGOK ÉS NYOMDAFESTÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁBÓL, KISZERELÉSÉBŐL, FORGALMAZÁSÁBÓL ÉS FELHASZNÁLÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK |
|
|
09 |
A FÉNYKÉPÉSZETI IPAR HULLADÉKAI |
|
|
10 |
TERMIKUS GYÁRTÁSFOLYAMATOKBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK |
|
|
11 |
FÉMEK ÉS EGYÉB ANYAGOK KÉMIAI FELÜLETKEZELÉSÉBŐL ÉS BEVONÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK; NEMVASFÉMEK HIDROMETALLURGIAI HULLADÉKAI |
|
|
12 |
FÉMEK ÉS MŰANYAGOK ALAKÍTÁSÁBÓL, FIZIKAI ÉS MECHANIKAI FELÜLETKEZELÉSÉBŐL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK |
|
|
13 |
OLAJHULLADÉKOK ÉS FOLYÉKONY ÜZEMANYAGOK HULLADÉKAI (KIVÉVE AZ ÉTOLAJOKAT, VALAMINT A 05. ÉS 12. FEJEZETBEN FELSOROLT HULLADÉKOKAT) |
B |
|
14 |
SZERVES OLDÓSZER, HŰTŐANYAG ÉS HAJTÓGÁZ HULLADÉKOK (KIVÉVE A 07 ÉS 08. FEJEZETBEN FELSOROLT HULLADÉKOKAT) |
|
|
15 |
HULLADÉKKÁ VÁLT CSOMAGOLÓANYAGOK; KÖZELEBBRŐL NEM MEGHATÁROZOTT ABSZORBENSEK, TÖRLŐKENDŐK, SZŰRŐANYAGOK ÉS VÉDŐRUHÁZAT |
|
|
16 |
A JEGYZÉKBEN KÖZELEBBRŐL NEM MEGHATÁROZOTT HULLADÉKOK |
C |
|
17 |
ÉPÍTÉSI ÉS BONTÁSI HULLADÉKOK (BELEÉRTVE A SZENNYEZETT TERÜLETEKRŐL KITERMELT FÖLDET IS) |
A |
|
18 |
EMBEREK, ILLETVE ÁLLATOK EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSÁBÓL ÉS/VAGY AZ AZZAL KAPCSOLATOS KUTATÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK (KIVÉVE AZOKAT A KONYHAI ÉS ÉTTERMI HULLADÉKOKAT, AMELYEK NEM KÖZVETLENÜL AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSBÓL SZÁRMAZNAK) |
|
|
19 |
HULLADÉKKEZELŐ LÉTESÍTMÉNYEKBŐL, SZENNYVIZEKET KELETKEZÉSÜK TELEPHELYÉN KÍVÜL KEZELŐ SZENNYVÍZTISZTÍTÓKBÓL, ILLETVE AZ IVÓVÍZ- ÉS IPARIVÍZ-SZOLGÁLTATÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK |
|
|
20 |
TELEPÜLÉSI HULLADÉK (HÁZTARTÁSI ÉS AHHOZ HASONLÓ KERESKEDELMI, IPARI ÉS INTÉZMÉNYI HULLADÉKOK), IDEÉRTVE A SZELEKTÍVEN GYŰJTÖTT HULLADÉKOT IS |
A hulladékjegyzékben szereplő besorolási tételek típusai
A csillaggal (*) jelölt besorolási tételek veszélyes hulladéknak minősülnek. Ahogy a 3.1.2. fejezetben szerepel, a hulladékjegyzékben található összesen 842 besorolási tétel kizárólag veszélyes, kizárólag nem veszélyes, párhuzamos veszélyes és párhuzamos nem veszélyes besorolási tételekre osztható (vö. 2. táblázat). Így minden hulladék veszélyes vagy nem veszélyes.
2. táblázat
A hulladékjegyzékben szereplő besorolási tételek száma
|
842 besorolási tétel a hulladékjegyzékben |
|||
|
408 veszélyes besorolási tétel |
434 nem veszélyes besorolási tétel |
||
|
230 kizárólag veszélyes besorolási tétel |
178 párhuzamos veszélyes besorolási tétel |
188 párhuzamos nem veszélyes besorolási tétel |
246 kizárólag nem veszélyes besorolási tétel |
— Kizárólag veszélyes besorolási tétel
A kizárólag veszélyes besorolási tételhez rendelt hulladék nem rendelhető hozzá alternatív nem veszélyes besorolási tételhez, és további értékelés nélkül veszélyesnek minősül.
A kizárólag veszélyes besorolási tételt sötétvörös szín jelöli a magyarázó megjegyzésekkel ellátott hulladékjegyzékben (vö. a jelen melléklet 1.2.1. szakaszában található 3. táblázat).
Valamely kizárólag veszélyes besorolási tételhez való hozzárendelés esetén a hulladék veszélyesnek minősül, és nincs szükség további értékelésre annak megállapításához, hogy a hulladékot veszélyesnek kell-e minősíteni. Ugyanakkor továbbra is a 3–4. lépés szerint kell eljárni (lásd a 3.2. fejezetet) annak meghatározásához, mely veszélyességi tulajdonságokkal rendelkezik a szóban forgó hulladék, mert a hulladékokról szóló keretirányelv 19. cikkében foglalt, a veszélyes hulladék megfelelő címkézésére vonatkozó rendelkezések teljesítéséhez (például hulladékszállítás esetén a fuvarlevél kitöltéséhez) szükség lehet erre az információra.
— Kizárólag nem veszélyes besorolási tétel
A kizárólag nem veszélyes besorolási tételhez rendelt hulladék nem rendelhető hozzá alternatív veszélyes besorolási tételhez, és további értékelés nélkül nem veszélyesnek minősül.
A kizárólag nem veszélyes besorolási tételt fekete szín jelöli a magyarázó megjegyzésekkel ellátott hulladékjegyzékben (vö. a jelen melléklet 1.2.1. szakaszában található 3. táblázat).
Valamely kizárólag nem veszélyes besorolási tételhez való hozzárendelés esetén a hulladék nem veszélyesnek minősül, és nincs szükség további értékelésre annak megállapításához, hogy a hulladékot nem veszélyesnek kell-e minősíteni.
— Párhuzamos besorolási tétel
A párhuzamos besorolási tétel két vagy több, egymáshoz kapcsolódó olyan besorolási tétel, amelyek közül az egyik veszélyes, a másik nem. Egy párhuzamos besorolási tétel egyik tagja néha több lehetséges kapcsolódó alternatív besorolási tételnek feleltethető meg. A kizárólag veszélyes vagy kizárólag nem veszélyes besorolási tételekkel ellentétben, ha a hulladék alternatív besorolási tételek csoportjába sorolandó, további lépésekre van szükség az osztályozásukhoz. Az alternatív besorolási tételek legalább az alábbi besorolási tételekből állnak:
|
— |
Párhuzamos veszélyes besorolási tétel A párhuzamos veszélyes besorolási tételeket narancssárga szín jelöli a magyarázó megjegyzésekkel ellátott hulladékjegyzékben (vö. az 1.2.1. szakaszban található 3. táblázat). |
|
— |
Párhuzamos nem veszélyes besorolási tétel A párhuzamos nem veszélyes besorolási tételeket sötétkék szín jelöli a magyarázó jegyzetekkel ellátott hulladékjegyzékben (vö. a jelen melléklet 1.2.1. szakaszában található 3. táblázat). |
A párhuzamos besorolási tételek az alábbi alkategóriákra oszthatók:
|
— |
Az alternatív veszélyes és párhuzamos nem veszélyes besorolási tételek közötti döntést a veszélyes anyagra való általános hivatkozás határozza meg, például:
|
|
— |
Az alternatív veszélyes és párhuzamos nem veszélyes besorolási tételek közötti döntést az adott veszélyes anyagra való konkrét hivatkozás határozza meg, például:
|
|
— |
A több besorolási tételre hivatkozó besorolási tételek esetében a besorolási tétel kiválasztása a szóban forgó hulladék eredetétől vagy egyes tulajdonságaitól, valamint a potenciálisan benne lévő veszélyes anyagoktól függhet, például:
|
Gyakran, de nem szükségszerűen a kapcsolódó párhuzamos besorolási tételek felismerhetők a veszélyes és párhuzamos nem veszélyes tételeket megkülönböztető, az „amelyek különböznek a … kódszámú hulladékoktól” rész alapján.
Amennyiben el kell dönteni, hogy veszélyes vagy párhuzamos nem veszélyes besorolási tételről van-e szó, az osztályozási folyamat 3–5. lépésével (vö. a 3.2. fejezet) kell folytatni a veszélyes anyagok jelenlétének és koncentrációjának, illetve annak meghatározásához, hogy a hulladék közvetlenül rendelkezik-e veszélyességi tulajdonsággal, és az érintett hulladékáramnak valamely veszélyes vagy párhuzamos nem veszélyes besorolási tételhez való megfelelő hozzárendeléséhez.
|
Veszélyességi tulajdonságokkal rendelkező, kizárólag nem veszélyes besorolási tételek Meg kell jegyezni, hogy a kizárólag nem veszélyes besorolási tételekhez rendelt hulladék a veszélyességi tulajdonságainak további értékelése nélkül nem veszélyesnek minősül. Az említett elv alóli egyetlen kivételt a hulladékokról szóló keretirányelv 7. cikkének (2) bekezdése ismerteti, miszerint ha az adott tagállam illetékes hatósága megfelelő bizonyítékok alapján úgy ítéli meg, hogy a kizárólag nem veszélyes besorolási tételhez rendelt hulladék valójában veszélyesnek minősítendő, a szóban forgó hulladék veszélyesnek minősül. Erről tájékoztatni kell a Bizottságot a hulladékjegyzék esetleges jövőbeli módosítása céljából. Veszélyességi tulajdonságokkal nem rendelkező, kizárólag veszélyes besorolási tételek Ha a szóban forgó hulladék csak kizárólag veszélyes besorolási tételhez rendelhető hozzá, veszélyesnek minősül. Az említett elv alóli egyetlen kivételt az jelenti, ha az adott tagállam a hulladékokról szóló keretirányelv 7. cikkének (3) bekezdésével összhangban megfelelő bizonyítékok alapján úgy ítéli meg, hogy a szóban forgó hulladék nem veszélyes. Erről tájékoztatni kell a Bizottságot a hulladékjegyzék esetleges jövőbeli módosítása céljából. A párhuzamos besorolási tételek közötti döntés – A veszélyességi tulajdonságok értékelése A 3.2. fejezetben ismertetett lépések elvégzésére csak akkor van szükség, ha a szóban forgó hulladékot veszélyes vagy párhuzamos nem veszélyes besorolási tételhez kell hozzárendelni, vagy ha értékelni kell a kizárólag veszélyes besorolási tételhez rendelt hulladék veszélyességi tulajdonságait, például a fuvarlevél kitöltéséhez. |
|
1. háttérmagyarázat: |
A veszélyességi tulajdonságok értékelése: kizárólag nem veszélyes, kizárólag veszélyes és párhuzamos besorolási tételek |
1.2. A megfelelő besorolási tétel azonosítása
A hulladék osztályozásához elengedhetetlen mindent megtenni az alábbiak meghatározása érdekében:
|
— |
a hulladék forrása (mely konkrét folyamat vagy tevékenység során keletkezett); |
|
— |
a hulladék típusa (vagy keverék esetén típusai). |
Ezt követően a teljes hulladékjegyzéket figyelembe kell venni, és követni kell az alábbi utasításokat. A hulladékjegyzék összesen elérhető 842 besorolási tétele közül a legmegfelelőbb besorolási tétel kiválasztása összetett feladat. Először, az egész jegyzéket figyelembe kell venni, és a hulladéknak meg kell felelnie a 20 01 02 besorolási tétellel kapcsolatban az előző fejezetben ismertetett példának megfelelően végül kiválasztott főcsoportnak, alcsoportnak és besorolási tételnek.
A jegyzék felépítése lehetővé teszi egynél több besorolási tétel azonosítását, ezért a 3.2. fejezetben ismertetett lépések segítségével ki kell választani a legmegfelelőbb besorolási tételt.
A főcsoportok és alcsoportok címei korlátozzák a bennük található alcsoportok és besorolási tételek hatályát, és konkrét kivételeket is tartalmazhatnak. A besorolási tételek kiválasztását megelőzően fontos ellenőrizni ezeket a címeket.
Egy folyamatábra (1. melléklet, 1. ábra) végigvezet ezen a folyamaton, és az utasításoknak megfelelően használandó. A folyamat lépésekből áll, és elképzelhető, hogy a lépéseket többször meg kell ismételni.
A1. lépés: Első lépésként
|
— |
hasonlítsa össze a hulladékot termelő konkrét folyamatot vagy tevékenységet a 01–12. és a 17–20. főcsoport címével. Ha a folyamat vagy tevékenység megfelel egy vagy több főcsoport címének, ellenőrizze az azok belül található alcsoportok címét. |
|
— |
Ha a folyamat vagy tevékenység megfelel egy főcsoport és alcsoport címének, az adott alcsoportban található besorolási tételek közül keresse meg azt, amelyik egyértelműen megfelel a hulladék típusának. |
|
— |
Az XX XX 99 formátumú általános besorolási tétel ebben a szakaszban nem használható. |
|
— |
Ha nem talál megfelelő besorolási tételt (vagy tételeket), folytassa az A2. lépéssel. |
|
Konkrét folyamat vagy tevékenység A folyamat vagy tevékenység nem általános ipari vagy üzleti folyamat vagy tevékenység. Előfordulhat, hogy valamely ipar vonatkozásában különböző főcsoportokba kell sorolni az egyes tevékenységeket vagy a folyamatok lépéseit. Például a gépjárműgyártási folyamat során a folyamat különböző lépései során keletkező hulladékok a 12. (fémek alakításából és felületkezeléséből származó hulladékok), a 11. (fémek kezeléséből és bevonásából származó fémet tartalmazó szervetlen hulladékok) és a 08. főcsoportba (bevonatok felhasználásából származó hulladékok) sorolhatók. |
A2. lépés: Második lépésként
|
— |
hasonlítsa össze a hulladék típusát a 13–15. főcsoport címével. Ha a hulladék típusa megfelel egy vagy több főcsoport címének, ellenőrizze az azokon belül található alcsoportok címét. |
|
— |
Ha a hulladék típusa megfelel egy főcsoport és alcsoport címének, az adott alcsoportban található besorolási tételek közül keresse meg azt, amelyik egyértelműen megfelel a hulladék típusának. |
|
— |
Adott esetben használható az XX XX 99 formátumú általános besorolási tétel. |
|
— |
Ha nem talál megfelelő besorolási tételt (vagy tételeket), folytassa az A3. lépéssel. |
Az XX XX 99 formátumú általános kód alkalmazása csak végső megoldásként használható, és lehetőség szerint kerülendő.
A3. lépés: Harmadik lépésként
|
— |
ellenőrizze, hogy a hulladék megfelel-e a 16. főcsoportba tartozó valamely alcsoport címének. |
|
— |
Ha a hulladék típusa megfelel egy alcsoport címének, az adott alcsoportban található besorolási tételek közül keresse meg azt, amelyik egyértelműen megfelel a hulladék típusának. |
|
— |
Ha nem talál megfelelő besorolási tételt (vagy tételeket), folytassa az A4. lépéssel. |
A4. lépés: Utolsó lépésként
|
— |
térjen vissza az A1. lépéshez, és válassza az XX XX 99 formátumú általános besorolási tételt a hulladékot termelő folyamatnak vagy tevékenységnek megfelelő főcsoportban és alcsoportban. |
|
— |
Az XX XX 99 formátumú általános besorolási tétel kiválasztása előtt győződjön meg arról, hogy elvégezte az A1–A3. lépést. |
Az A1–A4. lépés elvégzését követően a szóban forgó hulladékot hozzá kell rendelni valamely kizárólag veszélyes vagy kizárólag nem veszélyes besorolási tételhez vagy a legmegfelelőbb párhuzamos besorolási tételhez. Az utóbbi esetben az osztályozási eljárás 3. lépésével kell folytatni (vö. 3.2. fejezet) annak eldöntéséhez, hogy veszélyes vagy párhuzamos nem veszélyes besorolási tételről van-e szó.
Az 1. melléklet 1. ábráján látható folyamatábra csak segítséget kíván nyújtani az adott hulladékáramhoz hozzárendelendő legmegfelelőbb besorolási tétel vagy tételpár kiválasztásához. Meg kell jegyezni, hogy az osztályozási folyamat lépésekből áll, és elképzelhető, hogy ezeket többször meg kell ismételni.
A következő szakaszok további segítséget kívánnak nyújtani ebben az összefüggésben:
|
— |
a 1.2.1. szakasz tartalmazza a hulladékjegyzék magyarázó megjegyzésekkel ellátott változatát; |
|
— |
az 1.3. szakasz az osztályozási eljárás illusztrálásaként konkrét példákat hoz az összetett besorolási tételekre; |
|
— |
az 1.4. szakasz példákat hoz egyes hulladéktípusok sajátos összetevőinek osztályozására. |
|
A kevert hulladék osztályozása Egynél több hulladéktípus esetében mindegyik hulladéktípust külön-külön meg kell vizsgálni. Ez biztosítja, hogy a veszélyes hulladék elemei vagy tételei esetében:
Csak a háztartásokból származó vegyes települési hulladék mentesül ezek alól a követelmények alól. A jegyzék kis számban tartalmaz vegyes hulladékra vonatkozó besorolási tételeket. Általános szabályként (a hulladékokról szóló keretirányelvnek a hulladékok keverésére vonatkozó kritériumainak való megfelelés érdekében) ezek a besorolási tételek a vállalkozások által termelt olyan hulladékra vonatkoznak, amelyek valamely folyamat során vegyes hulladékként termelődnek. Nem vonatkoznak olyan hulladékokra (vagy hulladékok elemeire), amelyek külön-külön termelődnek, és később keverednek más hulladékokkal (például azáltal, hogy azonos tartályban kerülnek elhelyezésre). |
1.2.1. Magyarázó megjegyzésekkel ellátott hulladékjegyzék
A 3. táblázat felsorolja a hulladékjegyzék valamennyi besorolási tételét, és egyértelműen meghatározza, hogy kizárólag nem veszélyes, kizárólag veszélyes, párhuzamos nem veszélyes vagy párhuzamos veszélyes besorolási tételről van-e szó.
Meg kell jegyezni, hogy a magyarázó megjegyzésekkel ellátott alábbi hulladékjegyzékben szereplő besorolásitétel-típusok értelmezése csak egy lehetséges értelmezés, amely összeegyezteti a különböző tagállamok nézőpontját. Tagállami szinten különböző értelmezések léteznek, amelyek szintén ellenőrizhetők (1).
3. táblázat
Magyarázó megjegyzésekkel ellátott hulladékjegyzék
|
KÓD |
A FŐCSOPORT LEÍRÁSA |
A BESOROLÁSI TÉTEL TÍPUSA |
|
1 |
ÁSVÁNYOK KUTATÁSÁBÓL, BÁNYÁSZATÁBÓL, FEJTÉSÉBŐL, FIZIKAI ÉS KÉMIAI KEZELÉSÉBŐL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK |
|
|
01 01 |
ásványok bányászatából származó hulladékok |
|
|
01 01 01 |
fémtartalmú ásványok bányászatából származó hulladék |
kizárólag nem veszélyes |
|
01 01 02 |
nemfémes ásványok bányászatából származó hulladék |
kizárólag nem veszélyes |
|
01 03 |
fémtartalmú ásványok fizikai és kémiai feldolgozásából származó hulladékok |
|
|
01 03 04* |
szulfidos ércek feldolgozásából származó visszamaradó, savképző meddő |
párhuzamos veszélyes B |
|
01 03 05* |
veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb meddő |
párhuzamos veszélyes |
|
01 03 06 |
meddő, amely különbözik a 01 03 04 és a 01 03 05 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
01 03 07* |
fémtartalmú ásványok fizikai és kémiai feldolgozásából származó, veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb hulladékok |
párhuzamos veszélyes |
|
01 03 08 |
hulladék porok, amelyek különböznek a 01 03 07 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
01 03 09 (2) |
timföld termeléséből származó vörösiszap, amely különbözik a 01 03 10 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
01 03 10* (3) |
timföld termeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó vörösiszap, amely különbözik a 01 03 07 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos veszélyes A |
|
01 03 99 |
közelebbről nem meghatározott hulladékok |
kizárólag nem veszélyes C |
|
01 04 |
nemfémes ásványok fizikai és kémiai feldolgozásából származó hulladék |
|
|
01 04 07* |
nemfémes ásványok fizikai és kémiai feldolgozásából származó, veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékok |
párhuzamos veszélyes |
|
01 04 08 |
kőtörmelék és hulladék kavics, amely különbözik a 01 04 07 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
01 04 09 |
hulladék homok és hulladék agyag |
kizárólag nem veszélyes |
|
01 04 10 |
hulladék porok, amelyek különböznek a 01 04 07 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
01 04 11 |
kálisó és kősó feldolgozásából származó hulladékok, amelyek különböznek a 01 04 07 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
01 04 12 |
ércek mosásából és tisztításából származó meddő és egyéb hulladékok, amelyek különböznek a 01 04 07 és a 01 04 11 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
01 04 13 |
kő vágásából és fűrészeléséből származó hulladékok, amelyek különböznek a 01 04 07 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
01 04 99 |
közelebbről nem meghatározott hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
01 05 |
fúróiszapok és egyéb fúrási hulladékok |
|
|
01 05 04 |
édesvíz diszperziós közegű fúróiszapok és hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
01 05 05* |
olajtartalmú fúróiszapok és hulladékok |
párhuzamos veszélyes B |
|
01 05 06* |
veszélyes anyagokat tartalmazó fúróiszapok és egyéb hulladékok |
párhuzamos veszélyes |
|
01 05 07 |
baritot (bárium-szulfátot) tartalmazó fúróiszapok és hulladékok, amelyek különböznek a 01 05 05 és a 01 05 06 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
01 05 08 |
kloridtartalmú fúróiszapok és hulladékok, amelyek különböznek a 01 05 05 és a 01 05 06 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
01 05 99 |
közelebbről nem meghatározott hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
2 |
MEZŐGAZDASÁGI, KERTÉSZETI, AKVAKULTÚRÁS TERMELÉSBŐL, ERDŐGAZDÁLKODÁSBÓL, VADÁSZATBÓL, HALÁSZATBÓL, ÉLELMISZER-ELŐÁLLÍTÁSBÓL ÉS -FELDOLGOZÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK |
|
|
02 01 |
mezőgazdaság, kertészet, akvakultúrás termelés, erdőgazdálkodás, vadászat és halászat hulladékai |
|
|
02 01 01 |
mosásból és tisztításból származó iszapok |
kizárólag nem veszélyes |
|
02 01 02 |
hulladékká vált állati szövetek |
kizárólag nem veszélyes |
|
02 01 03 |
hulladékká vált növényi szövetek |
kizárólag nem veszélyes |
|
02 01 04 |
műanyag hulladék (kivéve a csomagolóeszközöket) |
kizárólag nem veszélyes |
|
02 01 06 |
állati ürülék, vizelet és trágya (beleértve a szennyezett szalmát), elkülönítve gyűjtött és nem a képződés helyén kezelt folyékony hulladék (hígtrágya) |
kizárólag nem veszélyes |
|
02 01 07 |
erdőgazdálkodási hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
02 01 08* |
veszélyes anyagokat tartalmazó, mezőgazdasági vegyi hulladékok |
párhuzamos veszélyes |
|
02 01 09 |
mezőgazdasági vegyi hulladékok, amelyek különböznek a 02 01 08 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
02 01 10 |
fémhulladék |
kizárólag nem veszélyes |
|
02 01 99 |
közelebbről nem meghatározott hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
02 02 |
hús, hal és egyéb állati eredetű élelmiszerek előkészítéséből és feldolgozásából származó hulladékok |
|
|
02 02 01 |
mosásból és tisztításból származó iszapok |
kizárólag nem veszélyes |
|
02 02 02 |
hulladékká vált állati szövetek |
kizárólag nem veszélyes |
|
02 02 03 |
fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok |
kizárólag nem veszélyes |
|
02 02 04 |
szennyvizek keletkezésük telephelyén történő tisztításából származó iszapok |
kizárólag nem veszélyes |
|
02 02 99 |
közelebbről nem meghatározott hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
02 03 |
gyümölcs, zöldség, gabonafélék, étolaj, kakaó, kávé, tea és dohány előkészítéséből és feldolgozásából; konzervgyártásból; élesztő és élesztőkivonat készítéséből, melaszfeldolgozásból és -fermentálásból származó hulladékok |
|
|
02 03 01 |
mosásból, tisztításból, hámozásból, centrifugálásból és más szétválasztásokból származó iszapok |
kizárólag nem veszélyes |
|
02 03 02 |
tartósítószerekből származó hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
02 03 03 |
oldószeres extrakcióból származó hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
02 03 04 |
fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok |
kizárólag nem veszélyes |
|
02 03 05 |
szennyvizek keletkezésük telephelyén történő tisztításából származó iszapok |
kizárólag nem veszélyes |
|
02 03 99 |
közelebbről nem meghatározott hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
02 04 |
cukorgyártási hulladékok |
|
|
02 04 01 |
cukorrépa tisztításából és mosásából visszamaradt föld |
kizárólag nem veszélyes |
|
02 04 02 |
nem szabványos kalcium-karbonát |
kizárólag nem veszélyes |
|
02 04 03 |
szennyvizek keletkezésük telephelyén történő tisztításából származó iszapok |
kizárólag nem veszélyes |
|
02 04 99 |
közelebbről nem meghatározott hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
02 05 |
tejipari hulladékok |
|
|
02 05 01 |
fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok |
kizárólag nem veszélyes |
|
02 05 02 |
szennyvizek keletkezésük telephelyén történő tisztításából származó iszapok |
kizárólag nem veszélyes |
|
02 05 99 |
közelebbről nem meghatározott hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
02 06 |
sütő- és cukrászipari hulladékok |
|
|
02 06 01 |
fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok |
kizárólag nem veszélyes |
|
02 06 02 |
tartósítószerekből származó hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
02 06 03 |
szennyvizek keletkezésük telephelyén történő tisztításából származó iszapok |
kizárólag nem veszélyes |
|
02 06 99 |
közelebbről nem meghatározott hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
02 07 |
alkoholtartalmú vagy alkoholmentes italok előállításából származó hulladékok (kivéve kávé, tea és kakaó) |
|
|
02 07 01 |
a nyersanyagok mosásából, tisztításából és mechanikus aprításából származó hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
02 07 02 |
szeszfőzésből származó hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
02 07 03 |
kémiai kezelésből származó hulladék |
kizárólag nem veszélyes |
|
02 07 04 |
fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok |
kizárólag nem veszélyes |
|
02 07 05 |
szennyvizek keletkezésük telephelyén történő tisztításából származó iszapok |
kizárólag nem veszélyes |
|
02 07 99 |
közelebbről nem meghatározott hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
3 |
FAFELDOLGOZÁSBÓL ÉS FALEMEZ-, BÚTOR-, CELLULÓZROST-SZUSZPENZIÓ-, PAPÍR- ÉS KARTONGYÁRTÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK |
|
|
03 01 |
fafeldolgozásból, falemez- és bútorgyártásból származó hulladékok |
|
|
03 01 01 |
fakéreg és parafa hulladék |
kizárólag nem veszélyes |
|
03 01 04* |
veszélyes anyagokat tartalmazó faforgács, fűrészáru, deszka, furnér, falemez darabolási hulladékok |
párhuzamos veszélyes |
|
03 01 05 |
faforgács, fűrészáru, deszka, furnér, falemez darabolási hulladékok, amelyek különböznek a 03 01 04 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
03 01 99 |
közelebbről nem meghatározott hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
03 02 |
faanyagvédelemből származó hulladékok |
|
|
03 02 01* |
halogénezett szerves vegyületeket nem tartalmazó faanyagvédő szerek |
kizárólag veszélyes |
|
03 02 02* |
halogénezett szerves vegyületeket tartalmazó faanyagvédő szerek |
kizárólag veszélyes |
|
03 02 03* |
fémorganikus vegyületeket tartalmazó faanyagvédő szerek |
kizárólag veszélyes |
|
03 02 04* |
szervetlen vegyületeket tartalmazó faanyagvédő szerek |
kizárólag veszélyes |
|
03 02 05* |
veszélyes anyagokat tartalmazó, egyéb faanyagvédő szerek |
kizárólag veszélyes B |
|
03 02 99 |
közelebbről nem meghatározott faanyagvédő szerek |
kizárólag nem veszélyes B |
|
03 03 |
Cellulózrost-szuszpenzió-, papír- és kartongyártási, és feldolgozási hulladékok |
|
|
03 03 01 |
fakéreg és fahulladék |
kizárólag nem veszélyes |
|
03 03 02 |
zöldlúg iszap (főzőlúg regenerálásából nyert) |
kizárólag nem veszélyes |
|
03 03 05 |
papír újrafeldolgozásából származó festékeltávolítási (de-inking) iszap |
kizárólag nem veszélyes |
|
03 03 07 |
hulladék papír és kartonrost-szuszpenzió készítésénél mechanikai úton elválasztott maradékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
03 03 08 |
hasznosításra szánt papír és karton válogatásából származó hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
03 03 09 |
hulladék mésziszap |
kizárólag nem veszélyes |
|
03 03 10 |
mechanikai elválasztásból származó szálmaradék, száltöltőanyag- és fedőanyag-iszapok |
kizárólag nem veszélyes |
|
03 03 11 |
folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 03 03 10 kódszámú hulladékoktól |
kizárólag nem veszélyes |
|
03 03 99 |
közelebbről nem meghatározott hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
4 |
BŐR- SZŐRME- ÉS TEXTILIPARI HULLADÉKOK |
|
|
04 01 |
bőr- és szőrmeipari hulladékok |
|
|
04 01 01 |
húslás és a meszezési bőrhasíték hulladéka |
kizárólag nem veszélyes |
|
04 01 02 |
meszezési hulladék |
kizárólag nem veszélyes |
|
04 01 03* |
oldószertartalmú, zsírtalanítási, folyékony fázis nélküli hulladék |
kizárólag veszélyes B |
|
04 01 04 |
krómtartalmú cserzőlé |
kizárólag nem veszélyes |
|
04 01 05 |
krómot nem tartalmazó cserzőlé |
kizárólag nem veszélyes |
|
04 01 06 |
folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó, krómot tartalmazó iszapok |
kizárólag nem veszélyes |
|
04 01 07 |
folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó, krómot nem tartalmazó iszapok |
kizárólag nem veszélyes |
|
04 01 08 |
krómot tartalmazó cserzett bőrhulladék (kék hasíték, forgács, apríték, csiszolási por) |
kizárólag nem veszélyes |
|
04 01 09 |
kötözési és kikészítési hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
04 01 99 |
közelebbről nem meghatározott hulladékok |
kizárólag nem veszélyes B |
|
04 02 |
textilipari hulladékok |
|
|
04 02 09 |
társított anyagokból származó hulladékok (impregnált textíliák, elasztomerek, plasztomerek) |
kizárólag nem veszélyes |
|
04 02 10 |
természetes alapanyagokból származó szerves anyagok (például zsír, viasz) |
kizárólag nem veszélyes |
|
04 02 14* |
kikészítésből származó, szerves oldószert tartalmazó hulladékok |
párhuzamos veszélyes |
|
04 02 15 |
kikészítésből származó hulladékok, amelyek különböznek a 04 02 14 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
04 02 16* |
veszélyes anyagot tartalmazó színezékek és pigmentek |
párhuzamos veszélyes |
|
04 02 17 |
színezékek és pigmentek, amelyek különböznek a 04 02 16 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
04 02 19* |
folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok |
párhuzamos veszélyes |
|
04 02 20 |
folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 04 02 19 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
04 02 21 |
feldolgozatlan textilszál-hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
04 02 22 |
feldolgozott textilszál-hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
04 02 99 |
közelebbről nem meghatározott hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
5 |
KŐOLAJ FINOMÍTÁSÁBÓL, FÖLDGÁZ TISZTÍTÁSÁBÓL ÉS KŐSZÉN PIROLITIKUS KEZELÉSÉBŐL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK |
|
|
05 01 |
kőolaj-finomításból származó hulladékok |
|
|
05 01 02* |
sótalanító berendezésből származó iszapok |
kizárólag veszélyes |
|
05 01 03* |
tartályfenék-iszapok |
kizárólag veszélyes |
|
05 01 04* |
alkil-savas iszapok |
kizárólag veszélyes |
|
05 01 05* |
kiömlött olaj |
kizárólag veszélyes |
|
05 01 06* |
az üzem vagy a berendezések karbantartásából származó olajos iszapok |
kizárólag veszélyes |
|
05 01 07* |
savas kátrányok |
kizárólag veszélyes |
|
05 01 08* |
egyéb kátrányfélék |
kizárólag veszélyes |
|
05 01 09* |
folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok |
párhuzamos veszélyes |
|
05 01 10 |
folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 05 01 09 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
05 01 11* |
tüzelőanyagok lúgos tisztításából származó hulladékok |
kizárólag veszélyes |
|
05 01 12* |
savas olajok |
kizárólag veszélyes |
|
05 01 13 |
kazántápvíz iszapja |
kizárólag nem veszélyes |
|
05 01 14 |
hűtőtornyok hulladékai |
kizárólag nem veszélyes |
|
05 01 15* |
elhasznált agyagszűrők |
kizárólag veszélyes |
|
05 01 16 |
kőolaj kéntelenítéséből származó, kéntartalmú hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
05 01 17 |
bitumen |
kizárólag nem veszélyes |
|
05 01 99 |
közelebbről nem meghatározott hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
05 06 |
kőszén pirolitikus kezeléséből származó hulladékok |
|
|
05 06 01* |
savas kátrányok |
kizárólag veszélyes |
|
05 06 03* |
egyéb kátrányfélék |
kizárólag veszélyes |
|
05 06 04 |
hűtőtornyok hulladékai |
kizárólag nem veszélyes |
|
05 06 99 |
közelebbről nem meghatározott hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
05 07 |
földgáz tisztításából és szállításából származó hulladékok |
|
|
05 07 01* |
higanytartalmú hulladékok |
kizárólag veszélyes B |
|
05 07 02 |
ként tartalmazó hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
05 07 99 |
közelebbről nem meghatározott hulladékok |
kizárólag nem veszélyes B |
|
6 |
SZERVETLEN KÉMIAI FOLYAMATOKBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK |
|
|
06 01 |
savak előállításából, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok |
|
|
06 01 01* |
kénsav és kénessav |
kizárólag veszélyes |
|
06 01 02* |
sósav |
kizárólag veszélyes |
|
06 01 03* |
folysav (hidrogén-fluorid) |
kizárólag veszélyes |
|
06 01 04* |
foszfor- és foszforos sav |
kizárólag veszélyes |
|
06 01 05* |
salétromsav és salétromos sav |
kizárólag veszélyes |
|
06 01 06* |
egyéb savak |
kizárólag veszélyes |
|
06 01 99 |
közelebbről nem meghatározott hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
06 02 |
lúgok előállításából, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok |
|
|
06 02 01* |
kalcium-hidroxid |
kizárólag veszélyes |
|
06 02 03* |
ammónium-hidroxid |
kizárólag veszélyes |
|
06 02 04* |
nátrium- és kálium-hidroxid |
kizárólag veszélyes |
|
06 02 05* |
egyéb lúgok |
kizárólag veszélyes |
|
06 02 99 |
közelebbről nem meghatározott hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
06 03 |
sók és azok oldatai, valamint fém-oxidok előállításából, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok |
|
|
06 03 11* |
cianidtartalmú szilárd sók és oldatok |
párhuzamos veszélyes |
|
06 03 13* |
nehézfémeket tartalmazó szilárd sók és oldataik |
párhuzamos veszélyes |
|
06 03 14 |
szilárd sók és azok oldatai, amelyek különböznek a 06 03 11 és a 06 03 13 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
06 03 15* |
nehézfémeket tartalmazó fém-oxidok |
párhuzamos veszélyes |
|
06 03 16 |
fém-oxidok, amelyek különböznek a 06 03 15 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
06 03 99 |
közelebbről nem meghatározott hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
06 04 |
fémtartalmú hulladékok, amelyek különböznek a 06 03 kódszámú hulladékoktól |
|
|
06 04 03* |
arzéntartalmú hulladékok |
kizárólag veszélyes B |
|
06 04 04* |
higanytartalmú hulladékok |
kizárólag veszélyes B |
|
06 04 05* |
más nehézfémeket tartalmazó hulladékok |
kizárólag veszélyes B |
|
06 04 99 |
közelebbről nem meghatározott hulladékok |
kizárólag nem veszélyes B |
|
06 05 |
szennyvizek keletkezésük telephelyén történő tisztításából származó iszapok |
|
|
06 05 02* |
folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok |
párhuzamos veszélyes |
|
06 05 03 |
folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 06 05 02 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
06 06 |
kénvegyületek előállításából, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából, valamint a kén vegyipari feldolgozásából és kéntelenítő eljárásokból származó hulladékok |
|
|
06 06 02* |
veszélyes szulfidvegyületeket tartalmazó hulladékok |
párhuzamos veszélyes |
|
06 06 03 |
szulfidvegyületeket tartalmazó hulladékok, amelyek különböznek a 06 06 02 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
06 06 99 |
közelebbről nem meghatározott hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
06 07 |
halogének előállításából, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából, valamint halogénvegyületekkel végzett műveletekből származó hulladékok |
|
|
06 07 01* |
elektrolízisből származó azbeszttartalmú hulladékok |
kizárólag veszélyes B |
|
06 07 02* |
klórgyártásból származó aktív szén |
kizárólag veszélyes |
|
06 07 03* |
higanyt tartalmazó bárium-szulfát iszap |
kizárólag veszélyes B |
|
06 07 04* |
oldatok és savak, például kontaktkénsav |
kizárólag veszélyes |
|
06 07 99 |
közelebbről nem meghatározott hulladékok |
kizárólag nem veszélyes B |
|
06 08 |
szilícium és szilíciumszármazékok előállításából, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok |
|
|
06 08 02* |
veszélyes szulfidvegyületeket tartalmazó hulladékok |
párhuzamos veszélyes |
|
06 08 99 |
közelebbről nem meghatározott hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
06 09 |
foszforvegyületek előállításából, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából, valamint foszforvegyületekkel végzett műveletekből származó hulladékok |
|
|
06 09 02 |
foszforvegyületeket tartalmazó salak |
kizárólag nem veszélyes |
|
06 09 03* |
veszélyes anyagokat tartalmazó vagy azokkal szennyezett, kalciumalapú reakciók hulladékai |
párhuzamos veszélyes |
|
06 09 04 |
kalciumalapú reakciók hulladékai, amelyek különböznek a 06 09 03 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
06 09 99 |
közelebbről nem meghatározott hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
06 10 |
nitrogénvegyületek előállításából, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából, valamint nitrogénvegyületekkel végzett műveletekből származó hulladékok |
|
|
06 10 02* |
veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékok |
párhuzamos veszélyes |
|
06 10 99 |
közelebbről nem meghatározott hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
06 11 |
szervetlen pigmentek és opálosító anyagok előállításából származó hulladékok |
|
|
06 11 01 |
titán-dioxid előállításából származó, kalciumalapú reakció hulladékai |
kizárólag nem veszélyes |
|
06 11 99 |
közelebbről nem meghatározott hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
06 13 |
közelebbről nem meghatározott, szervetlen kémiai folyamatokból származó hulladékok |
|
|
06 13 01* |
szervetlen növényvédő szerek, faanyagvédő szerek és egyéb biocidok |
kizárólag veszélyes |
|
06 13 02* |
kimerült aktív szén (kivéve 06 07 02) |
kizárólag veszélyes |
|
06 13 03 |
műkorom |
kizárólag nem veszélyes |
|
06 13 04* |
azbeszt feldolgozásának hulladéka |
kizárólag veszélyes |
|
06 13 05* |
korom |
kizárólag veszélyes |
|
06 13 99 |
közelebbről nem meghatározott hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
7 |
SZERVES KÉMIAI FOLYAMATOKBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK |
|
|
07 01 |
szerves alapanyagok előállításából, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok |
|
|
07 01 01* |
vizes mosófolyadékok és anyalúgok |
kizárólag veszélyes |
|
07 01 03* |
halogéntartalmú szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok |
kizárólag veszélyes |
|
07 01 04* |
egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok |
kizárólag veszélyes |
|
07 01 07* |
halogéntartalmú üstmaradékok és reakciómaradékok |
kizárólag veszélyes |
|
07 01 08* |
egyéb üstmaradékok és reakciómaradékok |
kizárólag veszélyes |
|
07 01 09* |
halogéntartalmú szűrőpogácsák, felitató anyagok (abszorbensek) |
kizárólag veszélyes |
|
07 01 10* |
egyéb szűrőpogácsák, felitató anyagok (abszorbensek) |
kizárólag veszélyes |
|
07 01 11* |
folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok |
párhuzamos veszélyes |
|
07 01 12 |
folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 07 01 11 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
07 01 99 |
közelebbről nem meghatározott hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
07 02 |
műanyagok, műgumi és műszálak előállításából, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok |
|
|
07 02 01* |
vizes mosófolyadékok és anyalúgok |
kizárólag veszélyes |
|
07 02 03* |
halogéntartalmú szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok |
kizárólag veszélyes |
|
07 02 04* |
egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok |
kizárólag veszélyes |
|
07 02 07* |
halogéntartalmú üstmaradékok és reakciómaradékok |
kizárólag veszélyes |
|
07 02 08* |
egyéb üstmaradékok és reakciómaradékok |
kizárólag veszélyes |
|
07 02 09* |
halogéntartalmú szűrőpogácsák, felitató anyagok (abszorbensek) |
kizárólag veszélyes |
|
07 02 10* |
egyéb szűrőpogácsák, felitató anyagok (abszorbensek) |
kizárólag veszélyes |
|
07 02 11* |
folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok |
párhuzamos veszélyes |
|
07 02 12 |
folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 07 02 11 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
07 02 13 |
hulladék műanyagok |
kizárólag nem veszélyes |
|
07 02 14* |
veszélyes anyagokat tartalmazó adalékanyag hulladékok |
párhuzamos veszélyes |
|
07 02 15 |
adalékanyag hulladékok, amelyek különböznek a 07 02 14 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
07 02 16* |
veszélyes szilikonvegyületeket tartalmazó hulladékok |
párhuzamos veszélyes |
|
07 02 17 |
szilikonvegyületeket tartalmazó hulladékok, amelyek különböznek a 07 02 16 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
07 02 99 |
közelebbről nem meghatározott hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
07 03 |
szerves festékek, pigmentek és színezékek előállításából, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok (kivéve 06 11) |
|
|
07 03 01* |
vizes mosófolyadékok és anyalúgok |
kizárólag veszélyes |
|
07 03 03* |
halogéntartalmú szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok |
kizárólag veszélyes |
|
07 03 04* |
egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok |
kizárólag veszélyes |
|
07 03 07* |
halogéntartalmú üstmaradékok és reakciómaradékok |
kizárólag veszélyes |
|
07 03 08* |
egyéb üstmaradékok és reakciómaradékok |
kizárólag veszélyes |
|
07 03 09* |
halogéntartalmú szűrőpogácsák, felitató anyagok (abszorbensek) |
kizárólag veszélyes |
|
07 03 10* |
egyéb szűrőpogácsák, felitató anyagok (abszorbensek) |
kizárólag veszélyes |
|
07 03 11* |
folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok |
párhuzamos veszélyes |
|
07 03 12 |
folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 07 03 11 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
07 03 99 |
közelebbről nem meghatározott hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
07 04 |
szerves növényvédő szerek (kivéve 02 01 08 és 02 01 09), faanyagvédő szerek (kivéve 03 02) és biocidok előállításából, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok |
|
|
07 04 01* |
vizes mosófolyadékok és anyalúgok |
kizárólag veszélyes |
|
07 04 03* |
halogéntartalmú szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok |
kizárólag veszélyes |
|
07 04 04* |
egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok |
kizárólag veszélyes |
|
07 04 07* |
halogéntartalmú üstmaradékok és reakciómaradékok |
kizárólag veszélyes |
|
07 04 08* |
egyéb üstmaradékok és reakciómaradékok |
kizárólag veszélyes |
|
07 04 09* |
halogéntartalmú szűrőpogácsák, felitató anyagok (abszorbensek) |
kizárólag veszélyes |
|
07 04 10* |
egyéb szűrőpogácsák, felitató anyagok (abszorbensek) |
kizárólag veszélyes |
|
07 04 11* |
folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok |
párhuzamos veszélyes |
|
07 04 12 |
folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 07 04 11 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
07 04 13* |
veszélyes anyagokat tartalmazó szilárd hulladékok |
párhuzamos veszélyes |
|
07 04 99 |
közelebbről nem meghatározott hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
07 05 |
gyógyszerek előállításából, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok |
|
|
07 05 01* |
vizes mosófolyadékok és anyalúgok |
kizárólag veszélyes |
|
07 05 03* |
halogéntartalmú szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok |
kizárólag veszélyes |
|
07 05 04* |
egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok |
kizárólag veszélyes |
|
07 05 07* |
halogéntartalmú üstmaradékok és reakciómaradékok |
kizárólag veszélyes |
|
07 05 08* |
egyéb üstmaradékok és reakciómaradékok |
kizárólag veszélyes |
|
07 05 09* |
halogéntartalmú szűrőpogácsák, felitató anyagok (abszorbensek) |
kizárólag veszélyes |
|
07 05 10* |
egyéb szűrőpogácsák, felitató anyagok (abszorbensek) |
kizárólag veszélyes |
|
07 05 11* |
folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok |
párhuzamos veszélyes |
|
07 05 12 |
folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 07 05 11 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
07 05 13* |
veszélyes anyagokat tartalmazó szilárd hulladékok |
párhuzamos veszélyes |
|
07 05 14 |
szilárd hulladékok, amelyek különböznek a 07 05 13 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
07 05 99 |
közelebbről nem meghatározott hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
07 06 |
zsírok, kenőanyagok, szappanok, mosószerek, fertőtlenítőszerek és kozmetikumok előállításából, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok |
|
|
07 06 01* |
vizes mosófolyadékok és anyalúgok |
kizárólag veszélyes |
|
07 06 03* |
halogéntartalmú szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok |
kizárólag veszélyes |
|
07 06 04* |
egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok |
kizárólag veszélyes |
|
07 06 07* |
halogéntartalmú üstmaradékok és reakciómaradékok |
kizárólag veszélyes |
|
07 06 08* |
egyéb üstmaradékok és reakciómaradékok |
kizárólag veszélyes |
|
07 06 09* |
halogéntartalmú szűrőpogácsák, felitató anyagok (abszorbensek) |
kizárólag veszélyes |
|
07 06 10* |
egyéb szűrőpogácsák, felitató anyagok (abszorbensek) |
kizárólag veszélyes |
|
07 06 11* |
folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok |
párhuzamos veszélyes |
|
07 06 12 |
folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 07 06 11 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
07 06 99 |
közelebbről nem meghatározott hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
07 07 |
finom vegyszerek és vegyipari termékek előállításából, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó, közelebbről nem meghatározott hulladékok |
|
|
07 07 01* |
vizes mosófolyadékok és anyalúgok |
kizárólag veszélyes |
|
07 07 03* |
halogéntartalmú szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok |
kizárólag veszélyes |
|
07 07 04* |
egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok |
kizárólag veszélyes |
|
07 07 07* |
halogéntartalmú üstmaradékok és reakciómaradékok |
kizárólag veszélyes |
|
07 07 08* |
egyéb üstmaradékok és reakciómaradékok |
kizárólag veszélyes |
|
07 07 09* |
halogéntartalmú szűrőpogácsák, felitató anyagok (abszorbensek) |
kizárólag veszélyes |
|
07 07 10* |
egyéb szűrőpogácsák, felitató anyagok (abszorbensek) |
kizárólag veszélyes |
|
07 07 11* |
folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok |
párhuzamos veszélyes |
|
07 07 12 |
folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 07 07 11 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
07 07 99 |
közelebbről nem meghatározott hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
8 |
BEVONATOK (FESTÉKEK, LAKKOK ÉS ZOMÁNCOK), RAGASZTÓK, TÖMÍTŐANYAGOK ÉS NYOMDAFESTÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁBÓL, KISZERELÉSÉBŐL, FORGALMAZÁSÁBÓL ÉS FELHASZNÁLÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK |
|
|
08 01 |
festékek és lakkok előállításából, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából, valamint ezek eltávolításából származó hulladékok |
|
|
08 01 11* |
szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó festék- vagy lakkhulladékok |
párhuzamos veszélyes |
|
08 01 12 |
festék- vagy lakkhulladékok, amelyek különböznek a 08 01 11 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
08 01 13* |
szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó festék- vagy lakkiszapok |
párhuzamos veszélyes |
|
08 01 14 |
festék- vagy lakk-iszapok, amelyek különböznek a 08 01 13 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
08 01 15* |
szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó festék- vagy lakktartalmú vizes iszapok |
párhuzamos veszélyes |
|
08 01 16 |
festék- vagy lakktartalmú vizes iszapok, amelyek különböznek a 08 01 15 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
08 01 17* |
festékek és lakkok eltávolításából származó, szerves oldószereket vagy egyéb veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékok |
párhuzamos veszélyes |
|
08 01 18 |
festékek és lakkok eltávolításából származó hulladékok, amelyek különböznek a 08 01 17 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
08 01 19* |
szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó festék-, lakktartalmú vizes szuszpenziók |
párhuzamos veszélyes |
|
08 01 20 |
festék-, lakktartalmú vizes szuszpenziók, amelyek különböznek a 08 01 19 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
08 01 21* |
festékek és lakkok eltávolítására használt, hulladékká vált anyagok |
kizárólag veszélyes |
|
08 01 99 |
közelebbről nem meghatározott hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
08 02 |
egyéb bevonatok (a kerámiát is beleértve) előállításából, kiszereléséből forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok |
|
|
08 02 01 |
poralapú bevonatok hulladékai |
kizárólag nem veszélyes |
|
08 02 02 |
kerámiaanyagokat tartalmazó vizes iszapok |
kizárólag nem veszélyes |
|
08 02 03 |
kerámiaanyagokat tartalmazó vizes szuszpenziók |
kizárólag nem veszélyes |
|
08 02 99 |
közelebbről nem meghatározott hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
08 03 |
nyomdafestékek előállításából, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok |
|
|
08 03 07 |
nyomdafestéket tartalmazó vizes iszapok |
kizárólag nem veszélyes |
|
08 03 08 |
nyomdafestéket tartalmazó vizes folyékony hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
08 03 12* |
veszélyes anyagokat tartalmazó nyomdafesték hulladékok |
párhuzamos veszélyes |
|
08 03 13 |
nyomdafesték hulladékok, amelyek különböznek a 08 03 12 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
08 03 14* |
veszélyes anyagokat tartalmazó nyomdafesték iszapok |
párhuzamos veszélyes |
|
08 03 15 |
nyomdafesték iszapok, amelyek különböznek a 08 03 14 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
08 03 16* |
hulladékká vált gravírozó oldatok |
kizárólag veszélyes |
|
08 03 17* |
veszélyes anyagokat tartalmazó, hulladékká vált toner |
párhuzamos veszélyes |
|
08 03 18 |
hulladékká vált toner, amelyik különbözik a 08 03 17 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
08 03 19* |
diszpergált olaj |
kizárólag veszélyes |
|
08 03 99 |
közelebbről nem meghatározott hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
08 04 |
ragasztók és tömítőanyagok előállításából, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok (a vízhatlanító termékeket is beleértve) |
|
|
08 04 09* |
szerves oldószereket vagy más veszélyes anyagokat tartalmazó ragasztók, tömítőanyagok hulladékai |
párhuzamos veszélyes |
|
08 04 10 |
ragasztók, tömítőanyagok hulladékai, amelyek különböznek a 08 04 09 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
08 04 11* |
szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó ragasztó-, tömítőanyagok iszapjai |
párhuzamos veszélyes |
|
08 04 12 |
ragasztó-, tömítőanyagok iszapjai, amelyek különböznek a 08 04 11 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
08 04 13* |
szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó ragasztók, tömítőanyagok vizes iszapjai |
párhuzamos veszélyes |
|
08 04 14 |
ragasztók, tömítőanyagok vizes iszapjai, amelyek különböznek a 08 04 13 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
08 04 15* |
szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat, valamint ragasztókat, tömítőanyagokat tartalmazó vizes folyékony hulladékok |
párhuzamos veszélyes |
|
08 04 16 |
ragasztókat, tömítőanyagokat tartalmazó folyékony vizes hulladékok, amelyek különböznek a 08 04 15 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
08 04 17* |
fenyőgyanta olaj |
kizárólag veszélyes |
|
08 04 99 |
közelebbről nem meghatározott hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
08 05 |
A 08 főcsoportban közelebbről nem meghatározott hulladékok |
|
|
08 05 01* |
hulladék izocianátok |
kizárólag veszélyes |
|
9 |
A FÉNYKÉPÉSZETI IPAR HULLADÉKAI |
|
|
09 01 |
a fényképészeti ipar hulladékai |
|
|
09 01 01* |
vizes alapú előhívó és aktiváló oldatok |
kizárólag veszélyes |
|
09 01 02* |
vizes alapú ofszetlemez-előhívó oldatok |
kizárólag veszélyes |
|
09 01 03* |
oldószeralapú előhívó oldatok |
kizárólag veszélyes |
|
09 01 04* |
rögzítő (fixír-) oldatok |
kizárólag veszélyes |
|
09 01 05* |
halványító oldatok és halványító rögzítő fixír oldatok |
kizárólag veszélyes |
|
09 01 06* |
fényképészeti hulladékok keletkezésük telephelyén történő kezeléséből származó ezüsttartalmú hulladék |
kizárólag veszélyes B |
|
09 01 07 |
ezüstöt vagy ezüstvegyületeket tartalmazó fotófilm és -papír |
kizárólag nem veszélyes |
|
09 01 08 |
ezüstöt vagy ezüstvegyületeket nem tartalmazó fotófilm és -papír |
kizárólag nem veszélyes |
|
09 01 10 |
egyszer használatos fényképezőgépek, áramforrás nélkül |
kizárólag nem veszélyes |
|
09 01 11* |
egyszer használatos fényképezőgépek, amelyek a 16 06 01, 16 06 02 vagy a 16 06 03 kódszámú tételekhez tartozó áramforrást is tartalmaznak |
párhuzamos veszélyes B |
|
09 01 12 |
áramforrást is tartalmazó, egyszer használatos fényképezőgépek, amelyek különböznek a 09 01 11 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
09 01 13* |
keletkezésük telephelyén történő ezüstvisszanyerés vizes folyékony hulladékai, amelyek különböznek a 09 01 06 kódszámú hulladékoktól |
kizárólag veszélyes |
|
09 01 99 |
közelebbről nem meghatározott hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
10 |
TERMIKUS GYÁRTÁSFOLYAMATOKBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK |
|
|
10 01 |
erőművekből és egyéb égetőművekből származó hulladékok (kivéve 19) |
|
|
10 01 01 |
hamu, salak és kazánpor (kivéve a 10 01 04-ben említett kazánpor) |
kizárólag nem veszélyes |
|
10 01 02 |
széntüzelés pernyéje |
kizárólag nem veszélyes |
|
10 01 03 |
tőzegpernye és kezeletlen fa eltüzeléséből származó pernye |
kizárólag nem veszélyes |
|
10 01 04* |
olajtüzelés pernyéje és kazánpora |
kizárólag veszélyes |
|
10 01 05 |
füstgáz kéntelenítésének kalciumalapú reakcióiból származó szilárd hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
10 01 07 |
füstgáz kéntelenítésének kalciumalapú reakcióiból származó iszaphulladék |
kizárólag nem veszélyes |
|
10 01 09* |
kénsav |
kizárólag veszélyes |
|
10 01 13* |
tüzelőanyagként használt emulgeált szénhidrogének pernyéje |
kizárólag veszélyes |
|
10 01 14* |
együttégetésből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó hamu, salak és kazánpor |
párhuzamos veszélyes |
|
10 01 15 |
együttégetésből származó hamu, salak és kazánpor, amely különbözik a 10 01 14 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
10 01 16* |
együttégetésből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó pernye |
párhuzamos veszélyes |
|
10 01 17 |
együttégetésből származó pernye, amely különbözik a 10 01 16 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
10 01 18* |
gázok tisztításából származó, veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékok |
párhuzamos veszélyes |
|
10 01 19 |
gázok tisztításából származó hulladékok, amelyek különböznek a 10 01 05, 10 01 07 és a 10 01 18 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
10 01 20* |
folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok |
párhuzamos veszélyes |
|
10 01 21 |
folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 10 01 20 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
10 01 22* |
kazán tisztításából származó, veszélyes anyagokat tartalmazó vizes iszapok |
párhuzamos veszélyes |
|
10 01 23 |
kazán tisztításából származó vizes iszapok, amelyek különböznek a 10 01 22 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
10 01 24 |
fluid-ágy homokja |
kizárólag nem veszélyes |
|
10 01 25 |
széntüzelésű erőművek tüzelőanyagának tárolásából, előkészítéséből származó hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
10 01 26 |
hűtővíz kezeléséből származó hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
10 01 99 |
közelebbről nem meghatározott hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
10 02 |
vas- és acéliparból származó hulladékok |
|
|
10 02 01 |
salakkezelésből származó hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
10 02 02 |
kezeletlen salak |
kizárólag nem veszélyes |
|
10 02 07* |
gáz kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó szilárd hulladékok |
párhuzamos veszélyes |
|
10 02 08 |
gáz kezeléséből származó szilárd hulladékok, amelyek különböznek a 10 02 07 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
10 02 10 |
hengerlési reve |
kizárólag nem veszélyes |
|
10 02 11* |
hűtővíz kezeléséből származó, olajat tartalmazó hulladékok |
párhuzamos veszélyes |
|
10 02 12 |
hűtővíz kezeléséből származó hulladékok, amelyek különböznek a 10 02 11 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
10 02 13* |
gázok kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok és szűrőpogácsák |
párhuzamos veszélyes |
|
10 02 14 |
gázok kezeléséből származó iszapok és szűrőpogácsák, amelyek különböznek a 10 02 13 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
10 02 15 |
egyéb iszapok és szűrőpogácsák |
párhuzamos nem veszélyes A |
|
10 02 99 |
közelebbről nem meghatározott hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
10 03 |
alumínium elektrolíziséből és termikus kohászatából származó hulladékok |
|
|
10 03 02 |
hulladékká vált anóddarabok |
kizárólag nem veszélyes |
|
10 03 04* |
elsődleges termelésből származó salak |
kizárólag veszélyes |
|
10 03 05 |
hulladék timföld |
kizárólag nem veszélyes |
|
10 03 08* |
másodlagos termelésből származó sósalak |
kizárólag veszélyes |
|
10 03 09* |
másodlagos termelésből származó salak (feketesalak) |
kizárólag veszélyes |
|
10 03 15* |
vízzel érintkezve veszélyes mennyiségben gyúlékony gázokat fejlesztő fölözékek és salakok |
párhuzamos veszélyes B |
|
10 03 16 |
fölözékek és salakok, amelyek különböznek a 10 03 15 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes B |
|
10 03 17* |
anódgyártásból származó, kátrányt tartalmazó hulladékok |
párhuzamos veszélyes B |
|
10 03 18 |
anód gyártásából származó, széntartalmú hulladékok, amelyek különböznek a 10 03 17 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes B |
|
10 03 19* |
veszélyes anyagokat tartalmazó füstgázpor |
párhuzamos veszélyes |
|
10 03 20 |
füstgázból származó por, amely különbözik a 10 03 19 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
10 03 21* |
veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb részecskék és por (beleértve a golyósmalmok porát is) |
párhuzamos veszélyes |
|
10 03 22 |
egyéb részecskék és por (beleértve a golyósmalmok porát is), amelyek különböznek a 10 03 21 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
10 03 23* |
gáz kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó szilárd hulladékok |
párhuzamos veszélyes |
|
10 03 24 |
gázok kezeléséből származó szilárd hulladékok, amelyek különböznek a 10 03 23 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
10 03 25* |
gázok kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok és szűrőpogácsák |
párhuzamos veszélyes |
|
10 03 26 |
gázok kezeléséből származó iszapok és szűrőpogácsák, amelyek különböznek a 10 03 25 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
10 03 27* |
hűtővíz kezeléséből származó, olajat tartalmazó hulladékok |
párhuzamos veszélyes |
|
10 03 28 |
hűtővíz kezeléséből származó hulladékok, amelyek különböznek a 10 03 27 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
10 03 29* |
sósalak és feketesalak kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékok |
párhuzamos veszélyes |
|
10 03 30 |
sósalak és feketesalak kezeléséből származó hulladékok, amelyek különböznek a 10 03 29 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
10 03 99 |
közelebbről nem meghatározott hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
10 04 |
ólom termikus kohászatából származó hulladékok |
|
|
10 04 01* |
elsődleges és másodlagos termelésből származó salak |
kizárólag veszélyes |
|
10 04 02* |
elsődleges és másodlagos termelésből származó kohósalak (fémsalak) és fölözék |
kizárólag veszélyes |
|
10 04 03* |
kalcium-arzenát |
kizárólag veszélyes |
|
10 04 04* |
füstgázpor |
kizárólag veszélyes |
|
10 04 05* |
egyéb részecskék és por |
kizárólag veszélyes |
|
10 04 06* |
gázok kezeléséből származó szilárd hulladékok |
kizárólag veszélyes |
|
10 04 07* |
gázok kezeléséből származó iszapok és szűrőpogácsák |
kizárólag veszélyes |
|
10 04 09* |
hűtővíz kezeléséből származó, olajat tartalmazó hulladékok |
párhuzamos veszélyes |
|
10 04 10 |
hűtővíz kezeléséből származó hulladékok, amelyek különböznek a 10 04 09 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
10 04 99 |
közelebbről nem meghatározott hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
10 05 |
cink termikus kohászatából származó hulladékok |
|
|
10 05 01 |
elsődleges és másodlagos termelésből származó salak |
kizárólag nem veszélyes |
|
10 05 03* |
füstgázpor |
kizárólag veszélyes |
|
10 05 04 |
egyéb részecskék és por |
kizárólag nem veszélyes |
|
10 05 05* |
gázok kezeléséből származó szilárd hulladékok |
kizárólag veszélyes |
|
10 05 06* |
gázok kezeléséből származó iszapok és szűrőpogácsák |
kizárólag veszélyes |
|
10 05 08* |
hűtővíz kezeléséből származó, olajat tartalmazó hulladékok |
párhuzamos veszélyes |
|
10 05 09 |
hűtővíz kezeléséből származó hulladékok, amelyek különböznek a 10 05 08 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
10 05 10* |
kohósalakok (fémsalakok) és gyúlékony fölözékek, amelyek vízzel érintkezve veszélyes mennyiségben gyúlékony gázokat fejlesztenek |
párhuzamos veszélyes B |
|
10 05 11 |
fölözékek és salakok, amelyek különböznek a 10 05 10 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes B |
|
10 05 99 |
közelebbről nem meghatározott hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
10 06 |
a réz termikus kohászatából származó hulladékok |
|
|
10 06 01 |
elsődleges és másodlagos termelésből származó salak |
kizárólag nem veszélyes |
|
10 06 02 |
elsődleges és másodlagos termelésből származó kohósalak (fémsalak) és fölözék |
kizárólag nem veszélyes |
|
10 06 03* |
füstgázpor |
kizárólag veszélyes |
|
10 06 04 |
egyéb részecskék és por |
kizárólag nem veszélyes |
|
10 06 06* |
gázok kezeléséből származó szilárd hulladékok |
kizárólag veszélyes |
|
10 06 07* |
gázok kezeléséből származó iszapok és szűrőpogácsák |
kizárólag veszélyes |
|
10 06 09* |
hűtővíz kezeléséből származó, olajat tartalmazó hulladékok |
párhuzamos veszélyes |
|
10 06 10 |
hűtővíz kezeléséből származó hulladékok, amelyek különböznek a 10 06 09 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
10 06 99 |
közelebbről nem meghatározott hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
10 07 |
ezüst, arany és platina termikus kohászatából származó hulladékok |
|
|
10 07 01 |
elsődleges és másodlagos termelésből származó salak |
kizárólag nem veszélyes |
|
10 07 02 |
elsődleges és másodlagos termelésből származó kohósalak (fémsalak) és fölözék |
kizárólag nem veszélyes |
|
10 07 03 |
gázok kezeléséből származó szilárd hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
10 07 04 |
egyéb részecskék és por |
kizárólag nem veszélyes |
|
10 07 05 |
gázok kezeléséből származó iszapok és szűrőpogácsák |
kizárólag nem veszélyes |
|
10 07 07* |
hűtővíz kezeléséből származó, olajat tartalmazó hulladékok |
párhuzamos veszélyes |
|
10 07 08 |
hűtővíz kezeléséből származó hulladékok, amelyek különböznek a 10 07 07 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
10 07 99 |
közelebbről nem meghatározott hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
10 08 |
egyéb nemvasfémek termikus kohászatából származó hulladékok |
|
|
10 08 04 |
szilárd részecskék és por |
kizárólag nem veszélyes |
|
10 08 08* |
elsődleges és másodlagos termelés sósalakja |
kizárólag veszélyes |
|
10 08 09 |
egyéb salakok |
kizárólag nem veszélyes |
|
10 08 10* |
kohósalakok (fémsalakok) és gyúlékony fölözékek, amelyek vízzel érintkezve veszélyes mennyiségben gyúlékony gázokat fejlesztenek |
párhuzamos veszélyes B |
|
10 08 11 |
fölözékek és salakok, amelyek különböznek a 10 08 10 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes B |
|
10 08 12* |
anódgyártásból származó, kátrányt tartalmazó hulladékok |
párhuzamos veszélyes B |
|
10 08 13 |
anód gyártásából származó, széntartalmú hulladékok, amelyek különböznek a 10 08 12 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes B |
|
10 08 14 |
anóddarabok |
kizárólag nem veszélyes |
|
10 08 15* |
veszélyes anyagokat tartalmazó füstgázpor |
párhuzamos veszélyes |
|
10 08 16 |
füstgázból származó por, amely különbözik a 10 08 15 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
10 08 17* |
füstgáz kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok és szűrőpogácsák |
párhuzamos veszélyes |
|
10 08 18 |
füstgáz kezeléséből származó iszapok és szűrőpogácsák, amelyek különböznek a 10 08 17 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
10 08 19* |
hűtővíz kezeléséből származó, olajat tartalmazó hulladékok |
párhuzamos veszélyes |
|
10 08 20 |
hűtővíz kezeléséből származó hulladékok, amelyek különböznek a 10 08 19 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
10 08 99 |
közelebbről nem meghatározott hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
10 09 |
vasöntvények készítéséből származó hulladékok |
|
|
10 09 03 |
kemencesalak |
kizárólag nem veszélyes |
|
10 09 05* |
fémöntésre nem használt, veszélyes anyagokat tartalmazó öntőmagok és formák |
párhuzamos veszélyes |
|
10 09 06 |
fémöntésre nem használt öntőmagok és formák, amelyek különböznek a 10 09 05 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
10 09 07* |
fémöntésre használt, veszélyes anyagokat tartalmazó öntőmagok és formák |
párhuzamos veszélyes |
|
10 09 08 |
fémöntésre használt öntőmagok és formák, amelyek különböznek a 10 09 07 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
10 09 09* |
veszélyes anyagokat tartalmazó füstgázpor |
párhuzamos veszélyes |
|
10 09 10 |
füstgázból származó por, amely különbözik a 10 09 09 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
10 09 11* |
veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb részecskék |
párhuzamos veszélyes |
|
10 09 12 |
egyéb részecskék, amelyek különböznek a 10 09 11 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
10 09 13* |
veszélyes anyagokat tartalmazó kötőanyag hulladékok |
párhuzamos veszélyes |
|
10 09 14 |
kötőanyag hulladékok, amelyek különböznek a 10 09 13 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
10 09 15* |
veszélyes összetevőket tartalmazó, hulladékká vált repedésjelző anyagok |
párhuzamos veszélyes |
|
10 09 16 |
hulladékká vált repedésjelző anyagok, amelyek különböznek a 10 09 15 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
10 09 99 |
közelebbről nem meghatározott hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
10 10 |
nemvasfém öntvények készítéséből származó hulladékok |
|
|
10 10 03 |
kemencesalak |
kizárólag nem veszélyes |
|
10 10 05* |
fémöntésre nem használt, veszélyes anyagokat tartalmazó öntőmagok és formák |
párhuzamos veszélyes |
|
10 10 06 |
fémöntésre nem használt öntőmagok és formák, amelyek különböznek a 10 10 05 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
10 10 07* |
fémöntésre használt, veszélyes anyagokat tartalmazó öntőmagok és formák |
párhuzamos veszélyes |
|
10 10 08 |
fémöntésre használt öntőmagok és formák, amelyek különböznek a 10 10 07 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
10 10 09* |
veszélyes anyagokat tartalmazó füstgázpor |
párhuzamos veszélyes |
|
10 10 10 |
füstgázból származó por, amely különbözik a 10 10 09 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
10 10 11* |
veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb részecskék |
párhuzamos veszélyes |
|
10 10 12 |
egyéb részecskék, amelyek különböznek a 10 10 11 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
10 10 13* |
veszélyes anyagokat tartalmazó kötőanyag hulladékok |
párhuzamos veszélyes |
|
10 10 14 |
kötőanyag hulladékok, amelyek különböznek a 10 10 13 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
10 10 15* |
veszélyes összetevőket tartalmazó, hulladékká vált repedésjelző anyagok |
párhuzamos veszélyes |
|
10 10 16 |
hulladékká vált repedésjelző anyagok, amelyek különböznek a 10 10 15 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
10 10 99 |
közelebbről nem meghatározott hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
10 11 |
üveg és üvegtermékek előállításából származó hulladékok |
|
|
10 11 03 |
üvegalapú, szálas anyagok hulladékai |
kizárólag nem veszélyes |
|
10 11 05 |
szilárd részecskék és por |
kizárólag nem veszélyes |
|
10 11 09* |
feldolgozásra előkészített keverék veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékai |
párhuzamos veszélyes |
|
10 11 10 |
feldolgozásra előkészített keverék hulladékai, amelyek különböznek a 10 11 09 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
10 11 11* |
nehézfémeket tartalmazó (pl. katódsugárcsövek), üvegrészecskék és üvegpor hulladék |
párhuzamos veszélyes |
|
10 11 12 |
üveghulladék, amely különbözik a 10 11 11 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
10 11 13* |
veszélyes anyagokat tartalmazó üvegcsiszolási és polírozási iszapok |
párhuzamos veszélyes |
|
10 11 14 |
üvegcsiszolási és polírozási iszapok, amelyek különböznek a 10 11 13 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
10 11 15* |
füstgáz kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó szilárd hulladékok |
párhuzamos veszélyes |
|
10 11 16 |
füstgáz kezeléséből származó szilárd hulladékok, amelyek különböznek a 10 11 15 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
10 11 17* |
füstgáz kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok és szűrőpogácsák |
párhuzamos veszélyes |
|
10 11 18 |
füstgáz kezeléséből származó iszapok és szűrőpogácsák, amelyek különböznek a 10 11 17 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
10 11 19* |
folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó szilárd hulladékok |
párhuzamos veszélyes |
|
10 11 20 |
folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó szilárd hulladékok, amelyek különböznek a 10 11 19 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
10 11 99 |
közelebbről nem meghatározott hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
10 12 |
kerámiaáruk, téglák, cserepek és építőipari termékek termeléséből származó hulladékok |
|
|
10 12 01 |
hőkezelésre elkészített, hulladékká vált keverékek |
kizárólag nem veszélyes |
|
10 12 03 |
szilárd részecskék és por |
kizárólag nem veszélyes |
|
10 12 05 |
gázok kezeléséből származó iszapok és szűrőpogácsák |
kizárólag nem veszélyes |
|
10 12 06 |
kiselejtezett öntőformák |
kizárólag nem veszélyes |
|
10 12 08 |
kiégetett kerámiák, téglák, cserepek és építőipari termékek hulladékai |
kizárólag nem veszélyes |
|
10 12 09* |
gáz kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó szilárd hulladékok |
párhuzamos veszélyes |
|
10 12 10 |
gáz kezeléséből származó szilárd hulladékok, amelyek különböznek a 10 12 09 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
10 12 11* |
nehézfémeket tartalmazó zománcozási hulladékok |
párhuzamos veszélyes |
|
10 12 12 |
zománcozási hulladékok, amelyek különböznek a 10 12 11 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
10 12 13 |
folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapja |
kizárólag nem veszélyes |
|
10 12 99 |
közelebbről nem meghatározott hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
10 13 |
cement, mész és gipsz, valamint az ezekből előállított gyártmányok és termékek gyártásából származó hulladékok |
|
|
10 13 01 |
hőkezelésre elkészített, hulladékká vált keverékek |
kizárólag nem veszélyes |
|
10 13 04 |
a mész égetéséből és oltásából származó hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
10 13 06 |
szilárd részecskék és por (kivéve 10 13 12 és 10 13 13) |
párhuzamos nem veszélyes |
|
10 13 07 |
gázok kezeléséből származó iszapok és szűrőpogácsák |
kizárólag nem veszélyes |
|
10 13 09* |
azbesztcement gyártásakor keletkező, azbesztet tartalmazó szilárd hulladékok |
párhuzamos veszélyes |
|
10 13 10 |
azbesztcement gyártásakor keletkező szilárd hulladékok, amelyek különböznek a 10 13 09 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
10 13 11 |
cementalapú kompozitanyagok hulladékai, amelyek különböznek a 10 13 09 és a 10 13 10 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
10 13 12* |
gáz kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó szilárd hulladékok |
párhuzamos veszélyes |
|
10 13 13 |
gáz kezeléséből származó szilárd hulladékok, amelyek különböznek a 10 13 12 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
10 13 14 |
hulladék beton és betonkészítési iszap |
kizárólag nem veszélyes |
|
10 13 99 |
közelebbről nem meghatározott hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
10 14 |
krematóriumokból származó hulladékok |
|
|
10 14 01* |
füstgáz tisztításából származó, higanyt tartalmazó hulladékok |
kizárólag veszélyes B |
|
11 |
FÉMEK ÉS EGYÉB ANYAGOK KÉMIAI FELÜLETKEZELÉSÉBŐL ÉS BEVONÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK; NEMVASFÉMEK HIDROMETALLURGIAI HULLADÉKAI |
|
|
11 01 |
fémek kémiai felületkezeléséből, bevonásából származó és egyéb hulladékok (pl. galvanizálási eljárások, horganyzási eljárások, revétlenítési eljárások, maratás, foszfátozás, lúgos zsírtalanítás, anódos oxidálás) |
|
|
11 01 05* |
reve eltávolítására használt savak |
kizárólag veszélyes |
|
11 01 06* |
közelebbről nem meghatározott savak |
kizárólag veszélyes |
|
11 01 07* |
pácolásra használt lúgok |
kizárólag veszélyes |
|
11 01 08* |
foszfátozásból származó iszapok |
kizárólag veszélyes |
|
11 01 09* |
veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok és szűrőpogácsák |
párhuzamos veszélyes |
|
11 01 10 |
iszapok és szűrőpogácsák, amelyek különböznek a 11 01 09 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
11 01 11* |
veszélyes anyagokat tartalmazó öblítő- és mosóvizek |
párhuzamos veszélyes |
|
11 01 12 |
öblítő- és mosóvizek, amelyek különböznek a 11 01 11 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
11 01 13* |
veszélyes anyagokat tartalmazó zsírtalanítási hulladékok |
párhuzamos veszélyes |
|
11 01 14 |
zsírtalanítási hulladékok, amelyek különböznek a 11 01 13 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
11 01 15* |
membrán- és ioncserélő rendszerek veszélyes anyagokat tartalmazó eluátumai és iszapjai |
kizárólag veszélyes B |
|
11 01 16* |
telítődött vagy kimerült ioncserélő gyanták |
kizárólag veszélyes |
|
11 01 98* |
veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb hulladékok |
párhuzamos veszélyes A |
|
11 01 99 |
közelebbről nem meghatározott hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
11 02 |
nemvasfémek hidrometallurgiai eljárásaiból származó hulladékok |
|
|
11 02 02* |
cink-hidrometallurgiai iszapok (a jarozitot és goethitet is beleértve) |
kizárólag veszélyes |
|
11 02 03 |
vizes elekrolitikus eljárásokban használatos anódok előállításából származó hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
11 02 05* |
veszélyes anyagokat tartalmazó réz-hidrometallurgiai hulladékok |
párhuzamos veszélyes |
|
11 02 06 |
réz-hidrometallurgiai hulladékok, amelyek különböznek a 11 02 05 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
11 02 07* |
veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb hulladékok |
párhuzamos veszélyes A |
|
11 02 99 |
közelebbről nem meghatározott hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
11 03 |
fémek hőkezelési eljárásaiból származó iszapok és szilárd hulladékok |
|
|
11 03 01* |
cianidtartalmú hulladékok |
kizárólag veszélyes B |
|
11 03 02* |
egyéb hulladékok |
kizárólag veszélyes |
|
11 05 |
tűzi horganyzási eljárások hulladékai |
|
|
11 05 01 |
kemény cink |
kizárólag nem veszélyes |
|
11 05 02 |
cinkhamu |
kizárólag nem veszélyes |
|
11 05 03* |
gázok kezeléséből származó szilárd hulladékok |
kizárólag veszélyes |
|
11 05 04* |
elhasznált folyósítószer |
kizárólag veszélyes |
|
11 05 99 |
közelebbről nem meghatározott hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
12 |
FÉMEK ÉS MŰANYAGOK ALAKÍTÁSÁBÓL, FIZIKAI ÉS MECHANIKAI FELÜLETKEZELÉSÉBŐL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK |
|
|
12 01 |
fémek és műanyagok alakításából, fizikai és mechanikai felületkezeléséből származó hulladékok |
|
|
12 01 01 |
vasfém reszelék és esztergaforgács |
kizárólag nem veszélyes |
|
12 01 02 |
vasfém részecskék és por |
kizárólag nem veszélyes |
|
12 01 03 |
nemvasfém reszelék és esztergaforgács |
kizárólag nem veszélyes |
|
12 01 04 |
nemvasfém részecskék és por |
kizárólag nem veszélyes |
|
12 01 05 |
gyalulásból és esztergálásból származó műanyag forgács |
kizárólag nem veszélyes |
|
12 01 06* |
ásványolaj-alapú, halogéntartalmú hűtő-kenő folyadékok (kivéve az emulziókat és az oldatokat) |
kizárólag veszélyes |
|
12 01 07* |
halogénmentes, ásványolaj-alapú hűtő-kenő folyadékok (kivéve az emulziókat és az oldatokat) |
kizárólag veszélyes |
|
12 01 08* |
halogéntartalmú hűtő-kenő emulziók és oldatok |
kizárólag veszélyes |
|
12 01 09* |
halogénmentes hűtő-kenő emulziók és oldatok |
kizárólag veszélyes |
|
12 01 10* |
szintetikus hűtő-kenő olajok |
kizárólag veszélyes |
|
12 01 12* |
elhasznált viaszok és zsírok |
kizárólag veszélyes |
|
12 01 13 |
hegesztési hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
12 01 14* |
veszélyes anyagokat tartalmazó, gépi megmunkálás során keletkező iszapok |
párhuzamos veszélyes |
|
12 01 15 |
gépi megmunkálás során keletkező iszapok, amelyek különböznek a 12 01 14 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
12 01 16* |
veszélyes anyagokat tartalmazó homokfúvatási hulladékok |
párhuzamos veszélyes |
|
12 01 17 |
homokfúvatási hulladékok, amelyek különböznek a 12 01 16 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
12 01 18* |
olajat tartalmazó fémiszap (csiszolás, hónolás, lappolás iszapja) |
kizárólag veszélyes B |
|
12 01 19* |
biológiailag lebontható, gépi megmunkáláshoz használt olaj |
kizárólag veszélyes |
|
12 01 20* |
veszélyes anyagokat tartalmazó elhasznált csiszolóanyagok és eszközök |
párhuzamos veszélyes |
|
12 01 21 |
elhasznált csiszolóanyagok és eszközök, amelyek különböznek a 12 01 20 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
12 01 99 |
közelebbről nem meghatározott hulladékok |
kizárólag nem veszélyes B |
|
12 03 |
vizet és gőzt alkalmazó zsírtalanító eljárásokból származó hulladékok (kivéve 11) |
|
|
12 03 01* |
vizes mosófolyadékok |
kizárólag veszélyes |
|
12 03 02* |
gőzzel végzett zsírtalanítás hulladékai |
kizárólag veszélyes |
|
13 |
OLAJHULLADÉKOK ÉS FOLYÉKONY ÜZEMANYAGOK HULLADÉKAI (kivéve az étolajokat, valamint a 05, 12 és 19. fejezetekben felsorolt hulladékokat) |
|
|
13 01 |
hidraulikaolaj hulladékok |
|
|
13 01 01* |
PCB-ket tartalmazó hidraulikaolajok |
kizárólag veszélyes B |
|
13 01 04* |
klórozott szerves vegyületeket tartalmazó emulziók |
kizárólag veszélyes |
|
13 01 05* |
klórozott szerves vegyületeket nem tartalmazó emulziók |
kizárólag veszélyes |
|
13 01 09* |
klórozott szerves vegyületeket tartalmazó, ásványolaj-alapú hidraulikaolajok |
kizárólag veszélyes |
|
13 01 10* |
klórozott szerves vegyületeket nem tartalmazó ásványolaj-alapú hidraulikaolajok |
kizárólag veszélyes |
|
13 01 11* |
szintetikus hidraulikaolajok |
kizárólag veszélyes |
|
13 01 12* |
biológiailag könnyen lebomló hidraulikaolajok |
kizárólag veszélyes |
|
13 01 13* |
egyéb hidraulikaolajok |
kizárólag veszélyes |
|
13 02 |
motor-, hajtómű- és kenőolaj hulladékok |
|
|
13 02 04* |
ásványolaj-alapú, klórvegyületet tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok |
kizárólag veszélyes |
|
13 02 05* |
ásványolaj-alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolajok |
kizárólag veszélyes |
|
13 02 06* |
szintetikus motor-, hajtómű- és kenőolajok |
kizárólag veszélyes |
|
13 02 07* |
biológiailag könnyen lebomló motor-, hajtómű- és kenőolajok |
kizárólag veszélyes |
|
13 02 08* |
egyéb motor-, hajtómű- és kenőolajok |
kizárólag veszélyes |
|
13 03 |
szigetelő és hőtranszmissziós olajok |
|
|
13 03 01* |
PCB-ket tartalmazó szigetelő és hőtranszmissziós olajok |
kizárólag veszélyes B |
|
13 03 06* |
ásványolaj-alapú, klórvegyületet tartalmazó szigetelő és hőtranszmissziós olajok, amelyek különböznek a 13 03 01 kódszámú hulladékoktól |
kizárólag veszélyes |
|
13 03 07* |
ásványolaj-alapú, klórvegyületet nem tartalmazó szigetelő és hőtranszmissziós olajok |
kizárólag veszélyes |
|
13 03 08* |
szintetikus szigetelő és hőtranszmissziós olajok |
kizárólag veszélyes |
|
13 03 09* |
biológiailag könnyen lebomló szigetelő és hőtranszmissziós olajok |
kizárólag veszélyes |
|
13 03 10* |
egyéb szigetelő és hőtranszmissziós olajok |
kizárólag veszélyes |
|
13 04 |
hajózásban keletkező olajos hulladékok |
|
|
13 04 01* |
belvízi hajózásból származó, olajjal szennyezett fenékvíz |
kizárólag veszélyes |
|
13 04 02* |
kikötői olaj- és homokfogóból származó olajtartalmú hulladékok |
kizárólag veszélyes |
|
13 04 03* |
egyéb, hajózásból származó, olajjal szennyezett fenékvíz |
kizárólag veszélyes |
|
13 05 |
olaj-víz szeparátorokból származó hulladékok |
|
|
13 05 01* |
homokfogóból és olaj-víz szeparátorokból származó szilárd anyagok |
kizárólag veszélyes |
|
13 05 02* |
olaj-víz szeparátorokból származó iszapok |
kizárólag veszélyes |
|
13 05 03* |
bűzelzáróból származó iszapok |
kizárólag veszélyes |
|
13 05 06* |
olaj-víz szeparátorokból származó olaj |
kizárólag veszélyes |
|
13 05 07* |
olaj-víz szeparátorokból származó olajat tartalmazó víz |
kizárólag veszélyes |
|
13 05 08* |
homokfogóból és olaj-víz szeparátorokból származó hulladékkeverékek |
kizárólag veszélyes |
|
13 07 |
folyékony üzemanyagok hulladékai |
|
|
13 07 01* |
tüzelőolaj és dízelolaj |
kizárólag veszélyes |
|
13 07 02* |
benzin |
kizárólag veszélyes |
|
13 07 03* |
egyéb üzemanyagok (ideértve a keverékeket is) |
kizárólag veszélyes |
|
13 08 |
közelebbről nem meghatározott olajhulladékok |
|
|
13 08 01* |
sótalanítási iszapok, illetve emulziók |
kizárólag veszélyes |
|
13 08 02* |
egyéb emulziók |
kizárólag veszélyes |
|
13 08 99* |
közelebbről nem meghatározott hulladékok |
kizárólag veszélyes |
|
14 |
SZERVES OLDÓSZER, HŰTŐANYAG ÉS HAJTÓGÁZ HULLADÉKOK (kivéve 07 és 08. fejezetben felsorolt hulladékokat) |
|
|
14 06 |
szerves oldószer-, hűtőanyag- és hab/aeroszol hulladékok |
|
|
14 06 01* |
klór-fluor-szénhidrogének, HCFC, HFC |
kizárólag veszélyes |
|
14 06 02* |
egyéb halogénezett oldószerek és oldószer keverékek |
kizárólag veszélyes |
|
14 06 03* |
egyéb oldószerek és oldószer keverékek |
kizárólag veszélyes |
|
14 06 04* |
halogénezett oldószereket tartalmazó iszapok és szilárd hulladékok |
kizárólag veszélyes B |
|
14 06 05* |
egyéb oldószereket tartalmazó iszapok és szilárd hulladékok |
kizárólag veszélyes B |
|
15 |
HULLADÉKKÁ VÁLT CSOMAGOLÓANYAGOK; KÖZELEBBRŐL NEM MEGHATÁROZOTT ABSZORBENSEK, TÖRLŐKENDŐK, SZŰRŐANYAGOK ÉS VÉDŐRUHÁZAT |
|
|
15 01 |
csomagolási hulladékok (beleértve a válogatottan gyűjtött települési csomagolási hulladékokat) |
|
|
15 01 01 |
papír és karton csomagolási hulladékok |
párhuzamos nem veszélyes B |
|
15 01 02 |
műanyag csomagolási hulladékok |
párhuzamos nem veszélyes B |
|
15 01 03 |
fa csomagolási hulladékok |
párhuzamos nem veszélyes B |
|
15 01 04 |
fém csomagolási hulladékok |
párhuzamos nem veszélyes B |
|
15 01 05 |
vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladékok |
párhuzamos nem veszélyes B |
|
15 01 06 |
egyéb, kevert csomagolási hulladékok |
párhuzamos nem veszélyes B |
|
15 01 07 |
üveg csomagolási hulladékok |
párhuzamos nem veszélyes B |
|
15 01 09 |
textil csomagolási hulladékok |
párhuzamos nem veszélyes B |
|
15 01 10* |
veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok |
párhuzamos veszélyes B |
|
15 01 11* |
veszélyes, szilárd porózus mátrixot (pl. azbesztet) tartalmazó fémből készült csomagolási hulladékok, ideértve a kiürült hajtógázos palackokat |
párhuzamos veszélyes B |
|
15 02 |
abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők és védőruházat |
|
|
15 02 02* |
veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről nem meghatározott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat |
párhuzamos veszélyes |
|
15 02 03 |
abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat, amelyek különböznek a 15 02 02 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
16 |
A JEGYZÉKBEN KÖZELEBBRŐL NEM MEGHATÁROZOTT HULLADÉKOK |
|
|
16 01 |
a közlekedés (szállítás) különböző területeiről származó kiselejtezett járművek (ideértve a terepjáró járműveket is), azok bontásából, valamint a járművek karbantartásából származó hulladékok (kivéve a 13, 14, 16 06 és 16 08) |
|
|
16 01 03 |
termékként tovább nem használható gumiabroncsok |
kizárólag nem veszélyes |
|
16 01 04* |
termékként tovább nem használható járművek |
kizárólag veszélyes A |
|
16 01 06 |
termékként tovább nem használható járművek, amelyek nem tartalmaznak sem folyadékokat, sem más veszélyes összetevőket |
kizárólag nem veszélyes A |
|
16 01 07* |
olajszűrők |
kizárólag veszélyes |
|
16 01 08* |
higanyt tartalmazó alkatrészek |
párhuzamos veszélyes A |
|
16 01 09* |
PCB-ket tartalmazó alkatrészek |
párhuzamos veszélyes A |
|
16 01 10* |
robbanó tulajdonságú alkatrészek (például légzsákok) |
kizárólag veszélyes |
|
16 01 11* |
azbesztet tartalmazó súrlódóbetétek |
párhuzamos veszélyes |
|
16 01 12 |
súrlódóbetétek, amelyek különböznek a 16 01 11 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
16 01 13* |
fékfolyadékok |
kizárólag veszélyes |
|
16 01 14* |
veszélyes anyagokat tartalmazó fagyálló folyadékok |
párhuzamos veszélyes |
|
16 01 15 |
fagyálló folyadékok, amelyek különböznek a 16 01 14 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
16 01 16 |
cseppfolyósított gázok tartályai |
kizárólag nem veszélyes |
|
16 01 17 |
vasfémek |
kizárólag nem veszélyes |
|
16 01 18 |
nemvasfémek |
kizárólag nem veszélyes |
|
16 01 19 |
műanyag |
kizárólag nem veszélyes |
|
16 01 20 |
üveg |
kizárólag nem veszélyes |
|
16 01 21* |
veszélyes alkatrészek, amelyek különböznek a 16 01 07 és a 16 01 11 közötti kódszámok, valamint a 16 01 13 és a 16 01 14 kódszám alatt felsoroltaktól |
kizárólag veszélyes |
|
16 01 22 |
közelebbről nem meghatározott alkatrészek |
párhuzamos nem veszélyes |
|
16 01 99 |
közelebbről nem meghatározott hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
16 02 |
elektromos és elektronikus berendezések hulladékai |
|
|
16 02 09* |
PCB-ket tartalmazó transzformátorok és kondenzátorok |
párhuzamos veszélyes B |
|
16 02 10* |
PCB-ket tartalmazó vagy azzal szennyezett, használatból kivont berendezések, amelyek különböznek a 16 02 09 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos veszélyes B |
|
16 02 11* |
klór-fluor-szénhidrogéneket (HCFC, HFC) tartalmazó használatból kivont berendezések |
párhuzamos veszélyes B |
|
16 02 12* |
azbesztet tartalmazó használatból kivont berendezések |
párhuzamos veszélyes B |
|
16 02 13* |
veszélyes anyagokat (#) tartalmazó használatból kivont berendezések, amelyek különböznek a 16 02 09 és a 16 02 12 közötti kódszámok alatt felsorolt tételektől |
párhuzamos veszélyes B |
|
16 02 14 |
használatból kivont berendezések, amelyek különböznek a 16 02 09 és a 16 02 13 közötti kódszám alatt felsoroltaktól |
párhuzamos nem veszélyes B |
|
16 02 15* |
használatból kivont berendezésekből eltávolított veszélyes anyagok |
párhuzamos veszélyes B |
|
16 02 16 |
használatból kivont berendezésekből eltávolított anyagok, amelyek különböznek 16 02 15 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes B |
|
16 03 |
az előírásoknak nem megfelelő és ezért nem használható termékek |
|
|
16 03 03* |
veszélyes anyagokat tartalmazó szervetlen hulladékok |
párhuzamos veszélyes |
|
16 03 04 |
szervetlen hulladékok, amelyek különböznek a 16 03 03 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
16 03 05* |
veszélyes anyagokat tartalmazó szerves hulladékok |
párhuzamos veszélyes |
|
16 03 06 |
szerves hulladékok, amelyek különböznek a 16 03 05 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
16 03 07* (4) |
fémhigany |
kizárólag veszélyes |
|
16 04 |
robbanóanyag-hulladékok |
|
|
16 04 01* |
hulladék lőszer |
kizárólag veszélyes |
|
16 04 02* |
tűzijáték hulladék |
kizárólag veszélyes |
|
16 04 03* |
egyéb robbanóanyag hulladékok |
kizárólag veszélyes |
|
16 05 |
nyomásálló tartályokban tárolt gázok és használatból kivont vegyszerek |
|
|
16 05 04* |
nyomásálló tartályokban tárolt, veszélyes anyagokat tartalmazó gázok (ideértve a halonokat is) |
párhuzamos veszélyes |
|
16 05 05 |
nyomásálló tartályokban tárolt gázok, amelyek különböznek a 16 05 04 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
16 05 06* |
veszélyes anyagokból álló vagy azokkal szennyezett laboratóriumi vegyszerek, ideértve a laboratóriumi vegyszerek keverékeit is |
párhuzamos veszélyes |
|
16 05 07* |
használatból kivont, veszélyes anyagokból álló vagy azokkal szennyezett szervetlen vegyszerek |
párhuzamos veszélyes |
|
16 05 08* |
használatból kivont, veszélyes anyagokból álló vagy azokkal szennyezett szerves vegyszerek |
párhuzamos veszélyes |
|
16 05 09 |
használatból kivont vegyszerek, amelyek különböznek a 16 05 06, 16 05 07 vagy 16 05 08 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
16 06 |
elemek és akkumulátorok |
|
|
16 06 01* |
ólomakkumulátorok |
kizárólag veszélyes |
|
16 06 02* |
nikkel-kadmium elemek |
kizárólag veszélyes |
|
16 06 03* |
higanyt tartalmazó elemek |
kizárólag veszélyes |
|
16 06 04 |
lúgos akkumulátorok (kivéve 16 06 03) |
kizárólag nem veszélyes |
|
16 06 05 |
egyéb elemek és akkumulátorok |
kizárólag nem veszélyes |
|
16 06 06* |
elemekből és akkumulátorokból származó, elkülönítve gyűjtött elektrolit |
kizárólag veszélyes |
|
16 07 |
szállító-, tárolótartályok, és hordók tisztításából származó hulladékok (kivéve 05 és 13) |
|
|
16 07 08* |
olajat tartalmazó hulladékok |
kizárólag veszélyes B |
|
16 07 09* |
egyéb veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékok |
kizárólag veszélyes B |
|
16 07 99 |
közelebbről nem meghatározott hulladékok |
kizárólag nem veszélyes B |
|
16 08 |
kimerült katalizátorok |
|
|
16 08 01 |
arany-, ezüst-, rénium-, ródium-, palládium-, irídium- vagy platinatartalmú elhasznált katalizátorok (kivéve 16 08 07) |
párhuzamos nem veszélyes |
|
16 08 02* |
veszélyes átmeneti fémeket vagy átmeneti fémek veszélyes vegyületeit tartalmazó elhasznált katalizátorok |
párhuzamos veszélyes |
|
16 08 03 |
közelebbről meg nem határozott, egyéb átmeneti fémeket vagy átmeneti fémek vegyületeit tartalmazó elhasznált katalizátorok# |
párhuzamos nem veszélyes |
|
16 08 04 |
fluidizációs krakkolás elhasznált katalizátora (kivéve 16 08 07) |
párhuzamos nem veszélyes |
|
16 08 05* |
foszforsavat tartalmazó elhasznált katalizátor |
kizárólag veszélyes B |
|
16 08 06* |
elhasznált folyadékok, amelyeket katalizátorként alkalmaztak |
kizárólag veszélyes |
|
16 08 07* |
veszélyes anyagokkal szennyezett katalizátorok |
párhuzamos veszélyes |
|
16 09 |
oxidáló anyagok |
|
|
16 09 01* |
permanganátok, például kálium-permanganát |
kizárólag veszélyes |
|
16 09 02* |
kromátok, pl. kálium-kromát, kálium- vagy nátrium-dikromát |
kizárólag veszélyes |
|
16 09 03* |
peroxidok, például hidrogén-peroxid |
kizárólag veszélyes |
|
16 09 04* |
közelebbről nem meghatározott oxidáló anyagok |
kizárólag veszélyes |
|
16 10 |
keletkezésük telephelyén kívül történő kezelésre szánt vizes folyékony hulladékok |
|
|
16 10 01* |
veszélyes anyagokat tartalmazó vizes folyékony hulladékok |
párhuzamos veszélyes |
|
16 10 02 |
vizes folyékony hulladékok, amelyek különböznek a 16 10 01 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
16 10 03* |
veszélyes anyagokat tartalmazó vizes tömény oldatok |
párhuzamos veszélyes |
|
16 10 04 |
vizes tömény oldatok, amelyek különböznek a 16 10 03 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
16 11 |
bélés- és tűzálló anyagok hulladékai |
|
|
16 11 01* |
kohászati folyamatokban használt, veszélyes anyagokat tartalmazó, szén-alapú bélés- és tűzálló anyagok |
párhuzamos veszélyes |
|
16 11 02 |
kohászati folyamatokban használt, szén-alapú bélés- és tűzálló anyagok, amelyek különböznek a 16 11 01 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
16 11 03* |
kohászati folyamatokban használt, veszélyes anyagokat tartalmazó, egyéb bélés- és tűzálló anyagok |
párhuzamos veszélyes |
|
16 11 04 |
kohászati folyamatokban használt egyéb bélés- és tűzálló anyagok, amelyek különböznek a 16 11 03 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
16 11 05* |
kohászaton kívüli folyamatokban használt, veszélyes anyagokat tartalmazó bélés- és tűzálló anyagok |
párhuzamos veszélyes |
|
16 11 06 |
kohászaton kívüli folyamatokban használt bélés- és tűzálló anyagok, amelyek különböznek a 16 11 05 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
17 |
ÉPÍTÉSI ÉS BONTÁSI HULLADÉKOK (BELEÉRTVE A SZENNYEZETT TERÜLETEKRŐL KITERMELT FÖLDET IS) |
|
|
17 01 |
beton, tégla, cserép és kerámia |
|
|
17 01 01 |
beton |
párhuzamos nem veszélyes A |
|
17 01 02 |
tégla |
párhuzamos nem veszélyes A |
|
17 01 03 |
cserép és kerámiák |
párhuzamos nem veszélyes A |
|
17 01 06* |
veszélyes anyagokat tartalmazó beton-, tégla-, cserép- és kerámiafrakció vagy azok keveréke |
párhuzamos veszélyes |
|
17 01 07 |
beton-, tégla-, cserép- és kerámiafrakció vagy azok keveréke, amely különbözik a 17 01 06 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
17 02 |
fa, üveg és műanyag |
|
|
17 02 01 |
fa |
párhuzamos nem veszélyes |
|
17 02 02 |
üveg |
párhuzamos nem veszélyes |
|
17 02 03 |
műanyag |
párhuzamos nem veszélyes |
|
17 02 04* |
veszélyes anyagokat tartalmazó vagy azzal szennyezett üveg, műanyag és fa |
párhuzamos veszélyes |
|
17 03 |
bitumenkeverékek, szénkátrány és kátránytermékek |
|
|
17 03 01* |
szénkátrányt tartalmazó bitumenkeverékek |
párhuzamos veszélyes |
|
17 03 02 |
bitumenkeverékek, amelyek különböznek a 17 03 01 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
17 03 03* |
szénkátrány és kátránytermékek |
kizárólag veszélyes |
|
17 04 |
fémek (beleértve azok ötvözeteit is) |
|
|
17 04 01 |
vörösréz, bronz, sárgaréz |
párhuzamos nem veszélyes A |
|
17 04 02 |
alumínium |
párhuzamos nem veszélyes A |
|
17 04 03 |
ólom |
párhuzamos nem veszélyes A |
|
17 04 04 |
cink |
párhuzamos nem veszélyes A |
|
17 04 05 |
vas és acél |
párhuzamos nem veszélyes A |
|
17 04 06 |
ón |
párhuzamos nem veszélyes A |
|
17 04 07 |
fémkeverékek |
párhuzamos nem veszélyes A |
|
17 04 09* |
veszélyes anyagokkal szennyezett fémhulladékok |
párhuzamos veszélyes A |
|
17 04 10* |
olajat, szénkátrányt vagy egyéb veszélyes anyagot tartalmazó kábelek |
párhuzamos veszélyes |
|
17 04 11 |
kábelek, amelyek különböznek a 17 04 10 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
17 05 |
föld (ideértve a szennyezett területekről származó kitermelt földet), kövek és kotrási meddő |
|
|
17 05 03* |
veszélyes anyagokat tartalmazó föld és kövek |
párhuzamos veszélyes |
|
17 05 04 |
föld és kövek, amelyek különböznek a 17 05 03 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
17 05 05* |
veszélyes anyagokat tartalmazó kotrási meddő |
párhuzamos veszélyes |
|
17 05 06 |
kotrási meddő, amely különbözik a 17 05 05 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
17 05 07* |
veszélyes anyagokat tartalmazó vasúti pálya kavicságya |
párhuzamos veszélyes |
|
17 05 08 |
vasúti pálya kavicságya, amely különbözik a 17 05 07 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
17 06 |
szigetelőanyagokat és azbesztet tartalmazó építőanyagok |
|
|
17 06 01* |
azbeszttartalmú szigetelőanyagok |
párhuzamos veszélyes |
|
17 06 03* |
egyéb szigetelőanyagok, amelyek veszélyes anyagból állnak vagy azokat tartalmazzák |
párhuzamos veszélyes |
|
17 06 04 |
szigetelő anyagok, amelyek különböznek a 17 06 01 és 17 06 03 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
17 06 05* |
azbesztet tartalmazó építőanyagok |
kizárólag veszélyes B |
|
17 08 |
gipszalapú építőanyagok |
|
|
17 08 01* |
veszélyes anyagokkal szennyezett gipszalapú építőanyagok |
párhuzamos veszélyes |
|
17 08 02 |
gipszalapú építőanyag, amely különbözik a 17 08 01 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
17 09 |
egyéb építési és bontási hulladékok |
|
|
17 09 01* |
higanyt tartalmazó építkezési és bontási hulladékok |
párhuzamos veszélyes |
|
17 09 02* |
PCB-ket tartalmazó építkezési és bontási hulladékok (pl. PCB-ket tartalmazó szigetelőanyag, PCB-ket tartalmazó gyantaalapú padozat, PCB-ket tartalmazó leszigetelt ablak, PCB-ket tartalmazó kondenzátorok) |
párhuzamos veszélyes |
|
17 09 03* |
veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb építkezési és bontási hulladékok (ideértve a kevert hulladékokat is) |
párhuzamos veszélyes |
|
17 09 04 |
kevert építkezési és bontási hulladékok, amelyek különböznek a 17 09 01, 17 09 02 és 17 09 03 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
18 |
EMBEREK, ILLETVE ÁLLATOK EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSÁBÓL ÉS/VAGY AZ AZZAL KAPCSOLATOS KUTATÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK (kivéve azokat a konyhai és éttermi hulladékokat, amelyek nem közvetlenül az egészségügyi ellátásból származnak) |
|
|
18 01 |
szülészeti, illetve az emberi betegségek diagnosztizálásából, kezeléséből, illetve megelőzéséből származó hulladékok |
|
|
18 01 01 |
éles, hegyes eszközök (kivéve 18 01 03) |
párhuzamos nem veszélyes B |
|
18 01 02 |
testrészek és szervek, a vértároló zacskókat és konzervált vért is beleértve (kivéve 18 01 03) |
párhuzamos nem veszélyes B |
|
18 01 03* |
egyéb hulladékok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött a fertőzések elkerülése érdekében |
párhuzamos veszélyes B |
|
18 01 04 |
hulladékok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítása nem kötött speciális követelményekhez a fertőzések elkerülése érdekében (pl. kötszerek, gipszkötés, rongyok, eldobható ruházat, pelenkák) |
párhuzamos nem veszélyes B |
|
18 01 06* |
veszélyes anyagokat tartalmazó vagy abból álló vegyszerek |
párhuzamos veszélyes |
|
18 01 07 |
vegyszerek, amelyek különböznek a 18 01 06 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
18 01 08* |
citotoxikus és citosztatikus gyógyszerek |
párhuzamos veszélyes B |
|
18 01 09 |
gyógyszerek, amelyek különböznek a 18 01 08 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes B |
|
18 01 10* |
fogászati célokra használt amalgámhulladék |
kizárólag veszélyes |
|
18 02 |
állatbetegségek kutatásából, diagnosztizálásából, kezeléséből, illetve megelőzéséből származó hulladékok |
|
|
18 02 01 |
éles, hegyes eszközök (kivéve 18 02 02) |
párhuzamos nem veszélyes B |
|
18 02 02* |
egyéb hulladékok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött a fertőzések elkerülése érdekében |
párhuzamos veszélyes B |
|
18 02 03 |
hulladékok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítása nem kötött speciális követelményekhez a fertőzések elkerülése érdekében |
párhuzamos nem veszélyes B |
|
18 02 05* |
veszélyes anyagokat tartalmazó vagy abból álló vegyszerek |
párhuzamos veszélyes |
|
18 02 06 |
vegyszerek, amelyek különböznek a 18 02 05 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
18 02 07* |
citotoxikus és citosztatikus gyógyszerek |
párhuzamos veszélyes B |
|
18 02 08 |
gyógyszerek, amelyek különböznek a 18 02 07 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes B |
|
19 |
HULLADÉKKEZELŐ LÉTESÍTMÉNYEKBŐL, SZENNYVIZEKET KELETKEZÉSÜK TELEPHELYÉN KÍVÜL KEZELŐ SZENNYVÍZTISZTÍTÓKBÓL, ILLETVE AZ IVÓVÍZ- ÉS IPARIVÍZ-SZOLGÁLTATÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK |
|
|
19 01 |
hulladékok égetéséből vagy pirolíziséből származó hulladékok |
|
|
19 01 02 |
kazánhamuból eltávolított vasfémek |
kizárólag nem veszélyes |
|
19 01 05* |
gázok kezeléséből származó szűrőpogácsa |
kizárólag veszélyes |
|
19 01 06* |
gázok kezeléséből származó vizes, folyékony hulladékok, és egyéb vizes folyékony hulladékok |
kizárólag veszélyes |
|
19 01 07* |
gázok kezeléséből származó szilárd hulladékok |
kizárólag veszélyes |
|
19 01 10* |
füstgáz kezeléséből származó elhasznált aktív szén |
kizárólag veszélyes |
|
19 01 11* |
veszélyes anyagokat tartalmazó kazánhamu és salak |
párhuzamos veszélyes |
|
19 01 12 |
kazánhamu és salak, amely különbözik a 19 01 11 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
19 01 13* |
veszélyes anyagokat tartalmazó pernye |
párhuzamos veszélyes |
|
19 01 14 |
pernye, amely különbözik a 19 01 13 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
19 01 15* |
veszélyes anyagokat tartalmazó, kazánból eltávolított por |
párhuzamos veszélyes |
|
19 01 16 |
kazánból eltávolított por, amely különbözik a 19 01 15 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
19 01 17* |
veszélyes anyagokat tartalmazó, pirolízishulladék |
párhuzamos veszélyes |
|
19 01 18 |
pirolízishulladékok, amelyek különböznek 19 01 17 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
19 01 19 |
fluid-ágy homokja |
kizárólag nem veszélyes |
|
19 01 99 |
közelebbről nem meghatározott hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
19 02 |
hulladékok fizikai-kémiai kezeléséből (pl. krómtalanítás, ciántalanítás, semlegesítés) származó hulladékok |
|
|
19 02 03 |
kevert hulladék, amely kizárólag nem veszélyes hulladékokat tartalmaz |
kizárólag nem veszélyes |
|
19 02 04* |
kevert hulladék, amely legalább egy veszélyes hulladékot tartalmaz |
kizárólag veszélyes |
|
19 02 05* |
fizikai-kémiai kezelésből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok |
párhuzamos veszélyes |
|
19 02 06 |
fizikai-kémiai kezelésből származó iszapok, amelyek különböznek a 19 02 05 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
19 02 07* |
elválasztásból származó olaj és koncentrátumok |
kizárólag veszélyes |
|
19 02 08* |
veszélyes anyagokat tartalmazó folyékony, éghető hulladékok |
párhuzamos veszélyes |
|
19 02 09* |
veszélyes anyagokat tartalmazó szilárd, éghető hulladékok |
párhuzamos veszélyes |
|
19 02 10 |
éghető hulladékok, amelyek különböznek a 19 02 08 kódszámú hulladékoktól és a 19 02 09 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
19 02 11* |
veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb hulladékok |
kizárólag veszélyes B |
|
19 02 99 |
közelebbről nem meghatározott hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
19 03 |
stabilizált/szilárdított hulladékok |
|
|
19 03 04* |
csak részben stabilizált, veszélyesként megjelölt hulladékok, amelyek különböznek a 19 03 08 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos veszélyes B |
|
19 03 05 |
stabilizált hulladékok, amelyek különböznek a 19 03 04 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes B |
|
19 03 06* |
szilárdított, veszélyesként megjelölt hulladékok |
párhuzamos veszélyes B |
|
19 03 07 |
megszilárdított hulladékok, amelyek különböznek a 19 03 06 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes B |
|
19 03 08* (5) |
részben stabilizált higany |
kizárólag veszélyes |
|
19 04 |
üvegesített (vitrifikált) és üvegesítésből származó hulladékok |
|
|
19 04 01 |
üvegesített (vitrifikált) hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
19 04 02* |
pernye- és egyéb füstgázkezelési hulladékok |
kizárólag veszélyes |
|
19 04 03* |
nem üvegesített (vitrifikált) szilárd fázis |
kizárólag veszélyes |
|
19 04 04 |
üvegesített hulladék temperálásából származó vizes folyékony hulladék |
kizárólag nem veszélyes |
|
19 05 |
szilárd hulladékok aerob kezeléséből származó hulladékok |
|
|
19 05 01 |
települési és ahhoz hasonló hulladékok nem komposztált frakciója |
kizárólag nem veszélyes |
|
19 05 02 |
állati és növényi hulladékok nem komposztált frakciója |
kizárólag nem veszélyes |
|
19 05 03 |
előírástól eltérő minőségű komposzt |
kizárólag nem veszélyes |
|
19 05 99 |
közelebbről nem meghatározott hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
19 06 |
hulladékok anaerob kezeléséből származó hulladékok |
|
|
19 06 03 |
települési hulladék anaerob kezeléséből származó folyadék |
kizárólag nem veszélyes |
|
19 06 04 |
települési hulladék anaerob kezeléséből származó kirothasztott anyag |
kizárólag nem veszélyes |
|
19 06 05 |
állati és növényi hulladék anaerob kezeléséből származó folyadék |
kizárólag nem veszélyes |
|
19 06 06 |
állati és növényi hulladék anaerob kezeléséből származó kirothasztott anyag |
kizárólag nem veszélyes |
|
19 06 99 |
közelebbről nem meghatározott hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
19 07 |
hulladéklerakóból származó csurgalékvíz |
|
|
19 07 02* |
hulladéklerakóból származó, veszélyes anyagokat tartalmazó csurgalékvíz |
párhuzamos veszélyes |
|
19 07 03 |
hulladéklerakóból származó csurgalékvíz, amely különbözik a 19 07 02 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
19 08 |
szennyvíztisztító művekből származó, közelebbről nem meghatározott hulladékok |
|
|
19 08 01 |
rácsszemét |
kizárólag nem veszélyes |
|
19 08 02 |
homokfogóból származó hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
19 08 05 |
települési szennyvíz tisztításából származó iszapok |
kizárólag nem veszélyes |
|
19 08 06* |
telítődött vagy kimerült ioncserélő gyanták |
kizárólag veszélyes |
|
19 08 07* |
ioncserélők regenerálásából származó oldatok és iszapok |
kizárólag veszélyes |
|
19 08 08* |
nehézfémeket tartalmazó, membránrendszerek hulladékai |
párhuzamos veszélyes |
|
19 08 09 |
olaj-víz elválasztásból származó, étolajból és zsírból eredő zsír-olaj keverék |
párhuzamos nem veszélyes B |
|
19 08 10* |
olaj-víz elválasztásából származó zsír-olaj keverék, amely különbözik a 19 08 09 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos veszélyes B |
|
19 08 11* |
ipari szennyvíz biológiai kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok |
párhuzamos veszélyes |
|
19 08 12 |
ipari szennyvíz biológiai kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 19 08 11 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
19 08 13* |
ipari szennyvíz egyéb kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok |
párhuzamos veszélyes |
|
19 08 14 |
ipari szennyvíz egyéb kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 19 08 13 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
19 08 99 |
közelebbről nem meghatározott hulladékok |
párhuzamos nem veszélyes |
|
19 09 |
ivóvíz, illetve ipari víz előállításából származó hulladékok |
|
|
19 09 01 |
durva és finom szűrésből származó szilárd hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
19 09 02 |
víz derítéséből származó iszapok |
kizárólag nem veszélyes |
|
19 09 03 |
karbonátsók eltávolításából származó iszapok |
kizárólag nem veszélyes |
|
19 09 04 |
kimerült aktív szén |
kizárólag nem veszélyes |
|
19 09 05 |
telítődött vagy kimerült ioncserélő gyanták |
kizárólag nem veszélyes |
|
19 09 06 |
ioncserélők regenerálásából származó oldatok és iszapok |
kizárólag nem veszélyes |
|
19 09 99 |
közelebbről nem meghatározott hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
19 10 |
fémtartalmú hulladék aprításából (shredderezéséből) származó hulladékok |
|
|
19 10 01 |
vas- és acélhulladék |
kizárólag nem veszélyes |
|
19 10 02 |
nemvasfém hulladék |
kizárólag nem veszélyes |
|
19 10 03* |
veszélyes anyagokat tartalmazó könnyű frakció és por |
párhuzamos veszélyes |
|
19 10 04 |
könnyű frakció és por, amely különbözik a 19 10 03 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
19 10 05* |
veszélyes anyagokat tartalmazó más frakciók |
párhuzamos veszélyes |
|
19 10 06 |
más frakciók, amelyek különböznek a 19 10 05 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
19 11 |
olaj regenerálásából származó hulladékok |
|
|
19 11 01* |
elhasznált agyagszűrők |
kizárólag veszélyes |
|
19 11 02* |
savas kátrányok |
kizárólag veszélyes |
|
19 11 03* |
vizes folyékony hulladékok |
kizárólag veszélyes |
|
19 11 04* |
fűtőanyagok lúggal való kezeléséből származó hulladékok |
kizárólag veszélyes |
|
19 11 05* |
folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok |
párhuzamos veszélyes |
|
19 11 06 |
folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a 19 11 05 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
19 11 07* |
füstgáz tisztításából származó hulladékok |
kizárólag veszélyes |
|
19 11 99 |
közelebbről nem meghatározott hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
19 12 |
közelebbről nem meghatározott mechanikai kezelésből (pl. besorolás, aprítás, tömörítés, pelletek készítése) származó hulladékok |
|
|
19 12 01 |
papír és karton |
kizárólag nem veszélyes |
|
19 12 02 |
vasfém |
kizárólag nem veszélyes |
|
19 12 03 |
nemvasfémek |
kizárólag nem veszélyes |
|
19 12 04 |
műanyag és gumi |
kizárólag nem veszélyes |
|
19 12 05 |
üveg |
kizárólag nem veszélyes |
|
19 12 06* |
veszélyes anyagokat tartalmazó fa |
párhuzamos veszélyes |
|
19 12 07 |
fa, amely különbözik a 19 12 06 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
19 12 08 |
textil |
kizárólag nem veszélyes |
|
19 12 09 |
ásványi anyagok (például homok, kövek) |
kizárólag nem veszélyes |
|
19 12 10 |
éghető hulladékok (pl. keverékből készített tüzelőanyag) |
kizárólag nem veszélyes |
|
19 12 11* |
egyéb, veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékok mechanikai kezelésével nyert hulladékok (ideértve a kevert anyagokat is) |
párhuzamos veszélyes |
|
19 12 12 |
egyéb, a 19 12 11 kódszámú hulladékoktól különböző hulladékok mechanikai kezelésével nyert hulladékok (ideértve a kevert anyagokat is) |
párhuzamos nem veszélyes |
|
19 13 |
szennyezett talaj és talajvíz remediációjából származó hulladékok |
|
|
19 13 01* |
szennyezett talaj remediációjából származó, veszélyes anyagokat tartalmazó szilárd hulladékok |
párhuzamos veszélyes |
|
19 13 02 |
szennyezett talaj remediációjából származó szilárd hulladékok, amelyek különböznek a 19 13 01 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
19 13 03* |
szennyezett talaj remediációjából származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok |
párhuzamos veszélyes |
|
19 13 04 |
szennyezett talaj remediációjából származó iszapok, amelyek különböznek a 19 13 03 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
19 13 05* |
szennyezett talajvíz remediációjából származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok |
párhuzamos veszélyes |
|
19 13 06 |
szennyezett talajvíz remediációjából származó iszapok, amelyek különböznek a 19 13 05 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
19 13 07* |
szennyezett talajvíz remediációjából származó, veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek, tömény vizes oldatok |
párhuzamos veszélyes |
|
19 13 08 |
szennyezett talajvíz remediációjából származó szennyvizek, tömény vizes oldatok, amelyek különböznek a 19 13 07 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
20 |
TELEPÜLÉSI HULLADÉK (HÁZTARTÁSI ÉS AHHOZ HASONLÓ KERESKEDELMI, IPARI ÉS INTÉZMÉNYI HULLADÉKOK), IDEÉRTVE A SZELEKTÍVEN GYŰJTÖTT HULLADÉKOT IS |
|
|
20 01 |
szelektíven gyűjtött hulladékfrakciók (kivéve 15 01) |
|
|
20 01 01 |
papír és karton |
kizárólag nem veszélyes |
|
20 01 02 |
üveg |
kizárólag nem veszélyes |
|
20 01 08 |
biológiailag lebomló konyhai és étkezdei hulladék |
kizárólag nem veszélyes |
|
20 01 10 |
ruhanemű |
kizárólag nem veszélyes |
|
20 01 11 |
textil |
kizárólag nem veszélyes |
|
20 01 13* |
oldószerek |
kizárólag veszélyes |
|
20 01 14* |
savak |
kizárólag veszélyes |
|
20 01 15* |
lúgok |
kizárólag veszélyes |
|
20 01 17* |
fényképészeti vegyszerek |
kizárólag veszélyes |
|
20 01 19* |
növényvédő szerek |
kizárólag veszélyes |
|
20 01 21* |
fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladékok |
kizárólag veszélyes A |
|
20 01 23* |
klór-fluor-szénhidrogéneket tartalmazó kiselejtezett berendezések |
kizárólag veszélyes A |
|
20 01 25 |
étolaj és zsír |
párhuzamos nem veszélyes B |
|
20 01 26* |
olaj és zsír, amely különbözik a 20 01 25 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos veszélyes B |
|
20 01 27* |
veszélyes anyagokat tartalmazó festékek, nyomdafestékek, ragasztók és gyanták |
párhuzamos veszélyes |
|
20 01 28 |
veszélyes anyagokat tartalmazó festékek, nyomdafestékek, ragasztók és gyanták, amelyek különböznek a 20 01 27 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
20 01 29* |
veszélyes anyagokat tartalmazó mosószerek |
párhuzamos veszélyes |
|
20 01 30 |
mosószerek, amelyek különböznek a 20 01 29 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
20 01 31* |
citotoxikus és citosztatikus gyógyszerek |
párhuzamos veszélyes |
|
20 01 32 |
gyógyszerek, amelyek különböznek a 20 01 31 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes B |
|
20 01 33* |
a 16 06 01-hez, a 16 06 02-höz vagy a 16 06 03-hoz tartozó elemek és akkumulátorok, és az ezeket tartalmazó szét nem válogatott elemek és akkumulátorok |
párhuzamos veszélyes B |
|
20 01 34 |
elemek és akkumulátorok, amelyek különböznek a 20 01 33 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes B |
|
20 01 35* |
veszélyes anyagokat (#) tartalmazó kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a 20 01 21 és a 20 01 23 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos veszélyes B |
|
20 01 36 |
kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a 20 01 21, 20 01 23 és 20 01 35 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes B |
|
20 01 37* |
veszélyes anyagokat tartalmazó fa |
párhuzamos veszélyes |
|
20 01 38 |
fa, amely különbözik a 20 01 37 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
20 01 39 |
műanyag |
kizárólag nem veszélyes |
|
20 01 40 |
fém |
kizárólag nem veszélyes |
|
20 01 41 |
kéménysöprésből származó hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
20 01 99 |
közelebbről nem meghatározott egyéb frakciók |
kizárólag nem veszélyes |
|
20 02 |
kerti és parkokból származó hulladékok (a temetői hulladékot is beleértve) |
|
|
20 02 01 |
biológiailag lebomló hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
20 02 02 |
talaj és kövek |
kizárólag nem veszélyes |
|
20 02 03 |
egyéb települési hulladék |
kizárólag nem veszélyes |
|
20 03 |
egyéb települési hulladék |
|
|
20 03 01 |
vegyes települési hulladék |
kizárólag nem veszélyes |
|
20 03 02 |
piacon keletkező hulladék |
kizárólag nem veszélyes |
|
20 03 03 |
úttisztításból származó maradékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
20 03 04 |
emésztőgödrökből származó iszap |
kizárólag nem veszélyes |
|
20 03 06 |
szennyvíz tisztításából származó hulladék |
kizárólag nem veszélyes |
|
20 03 07 |
lom (terjedelmes) hulladék |
kizárólag nem veszélyes |
|
20 03 99 |
közelebbről nem meghatározott települési hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
1.3. Példák az összetett besorolási tételek osztályozására
Ez a fejezet további információkat és példákat tartalmaz, amelyek útmutatást adnak néhány problematikusabb és összetettebb besorolási tétel – különösen a csomagolási hulladék, az elektromos és elektronikai berendezések hulladékai és a hulladékká vált gépjárművek – esetében követendő osztályozási megközelítésekhez.
1.3.1. Csomagolási hulladék és annak tartalma
Az elkülönítve gyűjtött csomagolási hulladékot a 15 01. alcsoportba kell besorolni. Az ilyen hulladék nem sorolható a 20 01. alcsoportba, mert annak címe kifejezetten kizárja a 15 01. alcsoportot. A 15 01. alcsoport az alábbi párhuzamos nem veszélyes besorolási tételeket tartalmazza:
|
15 01 01 |
papír és karton csomagolási hulladékok |
párhuzamos nem veszélyes |
|
15 01 02 |
műanyag csomagolási hulladékok |
párhuzamos nem veszélyes |
|
15 01 03 |
fa csomagolási hulladékok |
párhuzamos nem veszélyes |
|
15 01 04 |
fém csomagolási hulladékok |
párhuzamos nem veszélyes |
|
15 01 05 |
vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladékok |
párhuzamos nem veszélyes |
|
15 01 06 |
egyéb, kevert csomagolási hulladékok |
párhuzamos nem veszélyes |
|
15 01 07 |
üveg csomagolási hulladékok |
párhuzamos nem veszélyes |
|
15 01 09 |
textil csomagolási hulladékok |
párhuzamos nem veszélyes |
A jegyzékben a következő párhuzamos veszélyes besorolási tételek szerepelnek:
|
15 01 10* |
veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok |
párhuzamos veszélyes |
|
15 01 11* |
veszélyes, szilárd porózus mátrixot (pl. azbesztet) tartalmazó fémből készült csomagolási hulladékok, ideértve a kiürült hajtógázos palackokat |
párhuzamos veszélyes |
Mielőtt el lehetne dönteni, hogy a csomagolási hulladékokra vonatkozó besorolási tételek közül melyik a legmegfelelőbb, értékelni kell, hogy a hulladékot egyáltalán csomagolási hulladékként kell-e osztályozni, vagy inkább a tartalma szerint. Az e mellékletben szereplő 2. ábra a brit hulladékosztályozási útmutatón (6) (a továbbiakban: brit útmutató) alapuló folyamatábra, amely elősegíti ezt a döntést. Meg kell jegyezni, hogy a tagállami megállapodások és megközelítések figyelembevételét követően előfordulhatnak eltérések a 2. ábrát alkotó folyamatábrától, például a vegyes háztartási csomagolási hulladékok esetében. Például a flandriai hulladékosztályozási útmutató (7) (a továbbiakban: OVAM-útmutató) szerint nem veszélyes hulladéknak minősíthető az olyan vegyes csomagolási hulladék, amelynek tisztítását engedéllyel rendelkező vállalkozás végezte, és amely így feltételezhetően nem tartalmaz veszélyes maradékokat.
A 15 01. alcsoportba történő soroláshoz meg kell határozni, hogy a csomagolóanyag névlegesen üres-e (vö. P1. és P2. lépés a 2. ábrán). A „névlegesen üres” kifejezést úgy kell érteni, hogy a csomagolóanyagból ténylegesen eltávolításra került a tartalma. Ez történhet a tartalom kiöntésével vagy kikaparásával. Az a tény, hogy a csomagolási hulladék minimális mennyiségű maradékot tartalmazhat, nem zárja ki, hogy „névlegesen üresnek” minősüljön, és nem akadálya annak, hogy a 15 01. alcsoportba (csomagolási hulladékok) tartozzon.
Annak eldöntéséhez, hogy a csomagolóanyag névlegesen üres-e, az egyes tagállamokban alkalmazott gyakorlati megközelítések használhatók. Például Ausztriában a csomagolás vonatkozásában a „teljes kiürítés” a megfelelő kiürítést jelenti (mentes például a maradék portól, iszaptól és cseppektől, kefével tisztított, spatulával tisztított), kivéve az elkerülhetetlen maradékokat, további intézkedések (például hevítés) alkalmazása nélkül. A fogalom a csomagolóanyagok tisztítását nem foglalja magában. A csomagolóanyag akkor teljesen üres, ha ismételt kiürítési kísérlet esetén, például a csomagolóanyag kifordításakor nem hullanak ki belőle cseppek vagy szilárd maradékok.
Ha a csomagolóanyag a szokás módon nem eltávolítható maradékanyagokat tartalmaz (például a nyílás mérete vagy az anyag természete miatt), a hulladék nem csomagolási hulladéknak, hanem maradékhulladéknak minősül (például egy félig üres, megszilárdult lakkot tartalmazó fémdoboz 08 01 11* szerinti hulladéknak minősül).
Amennyiben a tartalom eltávolítása céljából a csomagolóanyag tisztítása mosással történik, további megfontolások tárgyát képezi a környezetvédelmi szempontból legmegbízhatóbb módszer használata.
Ha a csomagolási hulladék névlegesen üres, ellenőrizni kell, hogy fém csomagolási hulladék-e, amely veszélyes szilárd porózus mátrixot tartalmaz (például azbesztet régi tűzálló csomagolóanyagban), ideértve a kiürült hajtógázos palackokat (P3. lépés a 2. ábrán). Az ilyen fém csomagolási hulladékhoz a 15 01 11* kódot kell hozzárendelni.
A 2. ábrán látható P4a. és P4b. lépés vonatkozásában meg kell jegyezni, hogy a névlegesen üres, de potenciálisan kis mennyiségű maradékanyagot tartalmazó csomagolóanyag veszélyes lehet, mert (1) veszélyességi tulajdonságokkal rendelkezik a maradékanyagok miatt VAGY azért, mert (2) veszélyességi tulajdonságokkal rendelkezik a csomagolóanyag miatt, mert az veszélyes anyagokkal szennyeződött a gyártási folyamat során (például impregnáló szerekkel, stabilizátorokkal, égésgátló anyagokkal, lágyítószerekkel, pigmentekkel) vagy a használat során.
Ennek megfelelően a P4a. lépésben értékelni kell, hogy a hulladék veszélyességi tulajdonságokkal rendelkezik-e a maradékanyagok miatt, illetve a P4b. lépésben értékelni kell, hogy maga a csomagolóanyag rendelkezik-e veszélyességi tulajdonságokkal. A hulladéknak az osztályozás időpontjában mért tömegét kell használni az arra vonatkozó számítások során, hogy az értékek meghaladják-e a hulladékokról szóló keretirányelv III. mellékletében a figyelmeztető mondatok kódjai alapján meghatározott küszöbértékeket (vagyis össze kell hasonlítani a hulladékban lévő veszélyes anyag mennyiségét a névlegesen üres csomagolóanyag és a maradékanyag össztömegével). Ha a maradékanyag vagy a csomagolóanyag veszélyességi tulajdonságokkal rendelkezik, a 15 01 10* besorolási tétel alkalmazandó. Egyéb esetekben a hulladékot a csomagolóanyagnak megfelelő nem veszélyes besorolási tételhez (15 01 01 – 15 01 09) kell rendelni (8).
1.3.2. Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékai
A hulladékjegyzékben az alábbi két főcsoport hivatkozik kifejezetten az elektromos és elektronikus berendezések hulladékaira:
|
16 |
a listában közelebbről nem meghatározott hulladékok; |
|
20 |
települési hulladék (háztartási és ahhoz hasonló kereskedelmi, ipari és intézményi hulladékok), ideértve a szelektíven gyűjtött hulladékot is. |
A jelen melléklet 1.1. szakaszában ismertetett felépítés alapján a hulladékjegyzék 20. főcsoportja elsőbbséget élvez a 16. főcsoporttal szemben. A 20 01 csoportban a háztartási hulladékból származó, szelektíven gyűjtött elektromos és elektronikus berendezések az alábbi veszélyes besorolási tételekhez rendelhetők:
|
20 01 21* |
fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladékok |
kizárólag veszélyes |
|
20 01 23* |
klór-fluor-szénhidrogéneket tartalmazó kiselejtezett berendezések |
kizárólag veszélyes |
|
20 01 35* |
veszélyes anyagokat tartalmazó kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a 20 01 21 és a 20 01 23 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos veszélyes |
A párhuzamos nem veszélyes besorolási tételek a következők:
|
20 01 36 |
kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a 20 01 21, 20 01 23 és 20 01 35 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
Ha az elektromos és elektronikus berendezések kereskedelmi/ipari forrásból származnak, és nem tekinthetők „hasonló kereskedelmi, ipari és intézményi hulladéknak”, akkor nem rendelhetők hozzá a 20. alcsoport besorolási tételeihez. Ehelyett az alábbi párhuzamos veszélyes besorolási tételek szerepelnek a 16. főcsoportban:
|
16 02 09* |
PCB-ket tartalmazó transzformátorok és kondenzátorok |
párhuzamos veszélyes |
|
16 02 10* |
PCB-ket tartalmazó vagy azzal szennyezett, használatból kivont berendezések, amelyek különböznek a 16 02 09 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos veszélyes |
|
16 02 11* |
klór-fluor-szénhidrogéneket (HCFC, HFC) tartalmazó használatból kivont berendezések |
párhuzamos veszélyes |
|
16 02 12* |
azbesztet tartalmazó használatból kivont berendezések |
párhuzamos veszélyes |
|
16 02 13* |
veszélyes anyagokat tartalmazó használatból kivont berendezések (3), amelyek különböznek a 16 02 09 és a 16 02 12 közötti kódszámok alatt felsorolt tételektől |
párhuzamos veszélyes |
|
16 02 15* |
használatból kivont berendezésekből eltávolított veszélyes anyagok |
párhuzamos veszélyes |
A párhuzamos nem veszélyes besorolási tételek a következők:
|
16 02 14 |
használatból kivont berendezések, amelyek különböznek a 16 02 09 és a 16 02 13 közötti kódszám alatt felsoroltaktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
16 02 16 |
használatból kivont berendezésekből eltávolított anyagok, amelyek különböznek 16 02 15 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
Ha a hulladékjegyzék konkrétabb besorolási tételeket tartalmaz az elektromos és elektronikus berendezések bizonyos frakcióinak osztályozására, azokat kell használni az osztályozáshoz, például az elektromos és elektronikus berendezésekből származó elemek és akkumulátorok a 16 06. (elemek és akkumulátorok) alcsoportba sorolhatók. Továbbá, a hulladékjegyzék 16. és 20. főcsoportjában szereplő besorolási tételektől eltérő besorolási tételeket kell használni az elektromos és elektronikus berendezések kezelése során keletkező frakciók esetében (3. ábra) (9).
Meg kell jegyezni, hogy a figyelmeztető mondatok kódjain alapuló küszöbértékek a hulladéknak az osztályozás időpontjában való állapotára vonatkoznak (vagyis arra az állapotra, amely általában a szállítás és az azt követő kezelés során fennáll). Az elektromos és elektronikus berendezések esetében ez azt jelentheti, hogy ha egész berendezéseket kell osztályozni, a berendezés tömegét kell figyelembe venni a veszélyes anyag esetében alkalmazott koncentrációs határértékek szempontjából. Elkülönített frakciók osztályozása esetén (például szelektív kezelést követően) az elkülönített frakciók tömegét kell figyelembe venni az alkalmazott koncentrációs határértékek szempontjából.
|
Az elektromos és elektronikus berendezések, valamint az elemek címkézése és nyilvántartása Meg kell jegyezni, hogy a hulladékokról szóló keretirányelvből származó címkézési és nyilvántartási kötelezettségek nem alkalmazandók a háztartásokban keletkező veszélyes hulladék elkülönített frakcióira, amíg olyan létesítmény vagy vállalkozás gyűjtésre, ártalmatlanításra vagy hasznosításra át nem veszi azokat, amely rendelkezik engedéllyel, vagy amelyet nyilvántartásba vettek a hulladékokról szóló keretirányelvvel összhangban. Az elektromos és elektronikus berendezésekről szóló irányelv vagy a hulladékelemekről szóló irányelv értelmében létrehozott gyűjtőpontok – e két irányelvnek megfelelően és az azokban megfogalmazott előfeltételek szerint – nem tartoznak a nyilvántartásba vételi vagy engedélyezési követelmények hatálya alá, ezért az említett kötelezettségek csak azután vonatkoznak ezekre a gyűjtőpontokra, hogy valamely hulladékkezelő létesítmény átvette az elektromos és elektronikus berendezéseket vagy a hulladékelemeket gyűjtés, ártalmatlanítás vagy hasznosítás céljából. |
|
1.3.3. |
2. háttérmagyarázat: |
Az elektromos és elektronikus berendezések, valamint az elemek címkézésére és nyilvántartására vonatkozó követelmények Hulladékká vált gépjárművek
A hulladékká vált gépjárművek („termékként tovább nem használható járművek”) a hulladékjegyzék 16. főcsoportjában, illetve különösen azon belül a 16 01. alcsoportban találhatók. A nem bontott járművekre két besorolási tétel vonatkozik:
|
16 01 04* |
termékként tovább nem használható járművek |
kizárólag veszélyes |
|
16 01 06 |
termékként tovább nem használható járművek, amelyek nem tartalmaznak sem folyadékokat, sem más veszélyes összetevőket |
kizárólag nem veszélyes |
A hulladékká vált gépjárművek kezelésére szolgáló létesítményeken belüli kezelés folyamatát a 4. ábra ismerteti. A kezelés lépéseitől függően a hulladékjegyzék különböző besorolási tételei (nem a 16 01. csoportba sorolható besorolási tételek) alkalmazhatók az eredetileg hulladékká vált gépjárművekből származó frakciók esetében.
1.4. Példák egyes hulladéktípusok összetevőinek értékelésére
Ez a fejezet további információkat és példákat tartalmaz egyes hulladéktípusok összetevőinek értékelésével kapcsolatban. Az alábbiakban sor kerül egyes hulladéktípusok vagy szennyező anyagok vizsgálatára, kifejtve, milyen nehézségek merülnek fel az osztályozásuk során. Ismertetésre kerülnek a hulladékjegyzéknek az osztályozáshoz használt fő besorolási tételei. Meg kell jegyezni, hogy az ismertetett alkalmazandó besorolási tételek köre nem teljes.
Emellett előfordulhatnak hivatkozások a tagállami szinten használt útmutatókra, amelyek további példákat tartalmazhatnak, például a brit útmutató és az OVAM-útmutató (10) további példákat hoz a hulladék olajra és a szennyezett földre.
1.4.1. Szerves összetevők és egyes vegyületek
Az alábbi példa általános útmutatást nyújt a szerves összetevőket és egyes vegyületeket, például többgyűrűs aromás szénhidrogéneket (PAH), BTEX-et (benzolt, toluolt, etil-benzolt, xilolt) vagy egyéb szénhidrogéneket tartalmazó hulladékok osztályozásához.
Általános információk
A többgyűrűs aromás szénhidrogének (PAH) olyan anyagok (összetevőik közé tartozhat például az acenaftén, az antracén, a fluorén, a pirén stb.), amelyek gyakran együtt fordulnak elő két vagy több összetevőből álló csoportokban (11).
A BTEX (benzol, toluol, etil-benzol és xilol) kapcsolódó illékony szerves vegyületek csoportja (12). A szakirodalomban néhány fogalommagyarázat csak BTX néven említi, és nem sorolja ide az etil-benzolt.
A szénhidrogének a hidrogén és a szén olyan különböző vegyületei, amelyek megtalálhatók a kőolajtermékekben és a földgázban. Néhány szénhidrogén jelentős légszennyező anyag, néhány szénhidrogén rákkeltő lehet, néhány pedig hozzájárul a fotokémiai szmoghoz (13).
Fő származási forrás
A többgyűrűs aromás szénhidrogének a szén, olaj, gáz és hasonló anyagok vagy a hulladék égésekor keletkeznek, ha az égés nem teljes. Ide tartozik a kipufogógáz, illetve a szénfeldolgozó üzemekből vagy egyéb, szenet, kőolajat, olajat vagy fát égető létesítményekből származó gáz. A legtöbb többgyűrűs aromás szénhidrogént kutatásokhoz használják. Ugyanakkor néhány többgyűrűs aromás szénhidrogén színezékek, műanyagok vagy növényvédő szerek gyártásához használatos. Néhányukat a gyógyszergyártásban használják (14).
A BTEX természetes módon előforduló vegyi anyagokból áll, amelyek főleg a kőolajtermékekben, például benzinben és naftában találhatók meg. A BTEX a környezetbe juthat a felszín alatti szivárgó tárolótartályokból, a tárolótartályok túltöltése miatt, az autóbalesetek során kiömlő üzemanyagból és a lerakókból.
A benzol megtalálható a benzinben és olyan termékekben, mint például a műgumi, műanyag, nylon, növényvédő szerek, festékek, színezékek, gyantaalapú ragasztók, bútorviasz, tisztítószerek és kozmetikai termékek. További forrásai közé tartozik a kipufogógáz, az ipari kibocsátás és a cigarettafüst. A toluol természetes módon előfordul sok kőolajtermékben. A toluol a festékek, bevonatok, mézga, olajok és gyanta oldóanyaga. Xilolt használnak a benzinhez, illetve oldószerként használatos a nyomda-, a gumi- és a bőriparban (15).
A szénhidrogéneket tartalmazó hulladékok forrásai az ipari telephelyek és égetőművek, a motorgépjárművek és egyéb, benzinnel működő berendezések, például légi járművek és építőipari berendezések (16).
A hulladék osztályozása során lényeges szempontok
A 4. táblázat ismerteti a figyelmeztető mondatok kódjait, a veszélyességi osztályokat és a veszélyességi kategóriákat a benzol, a toluol, az etilbenzol és a xilolok vonatkozásában.
4. táblázat
A figyelmeztető mondatok kódjai, veszélyességi osztályok és veszélyességi kategóriák a BTEX vonatkozásában a CLP-rendelet VI. mellékletének 3. részében található 3. táblázatnak megfelelően
|
Nemzetközi vegyianyag-azonosítás |
CAS-szám |
Figyelmeztető mondatok kódjai |
Veszélyességi osztályok és kategóriák kódjai |
|
Benzol |
71-43-2 |
H225 H350 H340 H372** H304 H319 H315 |
Flam. Liq. 2 Carc. 1A Muta. 1B STOT RE 1 Asp. Tox. 1 Eye Irrit. 2 Skin Irrit. 2 |
|
Toluol |
108-88-3 |
H225 H361d*** H304 H373** H315 H336 |
Flam. Liq. 2 Repr. 2 Asp. Tox. 1 STOT RE 2* Skin Irrit. 2 STOT SE 3 |
|
Etilbenzol |
100-41-4 |
H225 H304 H332 H373 (hallószervek) |
Flam. Liq. 2 Asp. Tox. 1 Acute Tox. 4* STOT RE 2 |
|
o-xylol p-xylol m-xylol Xylol |
95-47-6 106-42-3 108-38-3 1330-20-7 |
H226 H332 H312 H315 |
Flam. Liq. 3 Acute Tox. 4* Acute Tox. 4* Skin Irrit. 2 |
|
A CLP-rendelet 3. táblázata szerint: A csillag (*) a minimális osztályozást jelöli. Az osztályozás új információk alapján tovább finomítható. A két csillag (**) azt jelzi, hogy az expozíciós úttal kapcsolatos információk nem meggyőzőek. A három csillag (***) arra utal, hogy annak érdekében, hogy ne vesszenek el a termékenységgel és a fejlődési hatásokkal kapcsolatos, a 67/548/EGK irányelv szerinti harmonizált osztályozásból származó információk, a besorolások csak az említett irányelv szerint besorolt hatások tekintetében vannak átültetve. |
|||
A hulladék gyakorlati elemzése során a szerves vegyületek vonatkozásában gyakran kerül sor összesített paraméterek – pl. PAH, BTEX és szénhidrogének – alkalmazására (az utóbbiakra néha „ásványolajok” vagy összes alifás szénhidrogén néven hivatkoznak). A CLP-rendelet nem ismeri el ezeket csoportos besorolási tételként, amely osztályozható lenne.
A hulladékjegyzék kimondja, hogy „Annak megállapításakor, hogy egy hulladék rendelkezik-e bizonyos veszélyességi tulajdonságokkal, adott esetben figyelembe kell venni az 1272/2008/EK rendelet alábbi megjegyzéseit: 1.1.3.1. Az anyagok azonosításával, osztályozásával és címkézésével kapcsolatos megjegyzések: B, D, F, J, L, M, P, Q, R és U megjegyzések.” Ebből a szempontból az M és az L megjegyzés lényeges. Ezért a benzo[a]pirén a többgyűrűs aromás szénhidrogének jelölő vegyületeként használható a rákkeltő hatás vonatkozásában egyes, szénkátránnyal kapcsolatos besorolási tételek esetében. A benzo[a]pirénnel kapcsolatos figyelmeztető mondatok kódjaiért, veszélyességi osztályokért és veszélyességi kategóriákért lásd az 5. táblázatot. A többgyűrűs aromás szénhidrogéneknek és a benzo[a]pirénnek a szénkátrányra vonatkozó példában való használatával kapcsolatban további információk találhatók az 1.4.5. szakaszban.
5. táblázat
A figyelmeztető mondatok kódjai, a veszélyességi osztályok és a veszélyességi kategóriák a benzo[a]pirén vonatkozásában a CLP-rendelet VI. mellékletének 3. részében található 3. táblázatnak megfelelően
|
Nemzetközi vegyianyag-azonosítás |
CAS-szám |
Figyelmeztető mondatok kódjai |
Veszélyességi osztályok és kategóriák kódjai |
|
Benzo[a]pirén Benzo[def]krizén |
50-32-8 |
H350 H340 H360FD H317 H400 H410 |
Carc. 1B Muta. 1B Repr. 1B Skin Sens. 1 Aquatic Acute 1 Aquatic Chronic 1 |
1.4.2. Ózonkárosító anyagok
Az alábbi szakasz általános útmutatást nyújt az ózonkárosító anyagokat tartalmazó hulladékok osztályozásához.
Általános információk
Az ózonkárosító anyagok általában változó mennyiségű klórt, fluort, brómot, szenet és hidrogént tartalmaznak, és összefoglaló megnevezéssel gyakran halogénezett szénhidrogéneknek nevezik őket. A klór-fluor-szénhidrogének, a szén-tetraklorid és a metil-kloroform jelentős, emberek által termelt ózonkárosító anyagok. Az emberek által termelt halogénezett szénhidrogének másik jelentős csoportját a szenet, brómot, fluort és (néhány esetben) klórt tartalmazó halonok alkotják. A legtöbb ismert, jelentős ózonkárosító potenciállal rendelkező anyag megtalálható a Montreali Jegyzőkönyvben, amely célul tűzte ki az ózonkárosító anyagok fokozatos felszámolását. A kapcsolódó uniós jogszabály az ózonréteget lebontó anyagokról szóló 1005/2009/EK rendelet (17) (lásd a lenti bekezdést).
Ezek az anyagok két okból jelentősen károsíthatják az ózonréteget. Az első ok, hogy nem bomlanak le a légkör alsó részében, hanem hosszú ideig a légkörben maradhatnak. Másodsorban pedig klórt és/vagy brómot tartalmaznak, így elősegítik a természetes ózonkárosító reakciókat (18).
Fő származási forrás
Az ózonkárosító anyagoknak továbbra is számos felhasználási területük van, beleértve a hűtőszekrényeket, a légkondicionálókat, a habosítókat, az elektronikai alkatrészek tisztítását, az oldószerek gyártását és a tűzoltó készülékeket.
Az ózonkárosító anyagokat tartalmazó hulladékok fő forrásai, amelyek osztályozása során a gyakorlatban problémák merülnek fel, az ártalmatlanított hűtőszekrényekből származó habok, illetve az építési és bontási hulladékok (például PCB-ket tartalmazó hulladékok).
A hulladékjegyzék vonatkozó besorolási tételei
Az ózonkárosító anyagokat tartalmazó hulladékokra vonatkozó fő besorolási tételek nem kimerítő felsorolása az alábbiakban olvasható:
|
14 06 01* |
klór-fluor-szénhidrogének, HCFC, HFC |
kizárólag veszélyes |
|
14 06 02* |
egyéb halogénezett oldószerek és oldószer keverékek |
kizárólag veszélyes |
|
16 02 11* |
klór-fluor-szénhidrogéneket (HCFC, HFC) tartalmazó használatból kivont berendezések |
párhuzamos veszélyes |
|
16 02 14 |
használatból kivont berendezések, amelyek különböznek a 16 02 09 és a 16 02 13 közötti kódszám alatt felsoroltaktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
16 05 04* |
nyomásálló tartályokban tárolt, veszélyes anyagokat tartalmazó gázok (ideértve a halonokat is) |
párhuzamos veszélyes |
|
16 05 05 |
nyomásálló tartályokban tárolt gázok, amelyek különböznek a 16 05 04 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
17 06 03* |
egyéb szigetelőanyagok, amelyek veszélyes anyagból állnak vagy azokat tartalmazzák |
párhuzamos veszélyes |
|
17 06 04 |
szigetelő anyagok, amelyek különböznek a 17 06 01 és 17 06 03 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
20 01 23* |
klór-fluor-szénhidrogéneket tartalmazó kiselejtezett berendezések |
kizárólag veszélyes |
Elképzelhető, hogy további besorolási tételek alkalmazandók, pl. a 15 01 10* tétel (veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok), ha a csomagolás, például egy használt flakon ózonkárosító anyagok maradékát tartalmazza.
A hulladék osztályozása során lényeges szempontok
Az 1005/2009/EK rendelet I. melléklete (Szabályozott anyagok) és II. melléklete (Új anyagok) felsorolja az ózonkárosító anyagnak minősülő anyagokat, és feltünteti az ózonkárosító („ózonlebontó”) potenciáljukat.
A fent említett, elsősorban alkalmazandó besorolási tételek (14 06 01* és 14 06 02*) kizárólag veszélyes besorolási tételek. Az ilyen besorolási tételek szerint besorolt hulladékok ezért további értékelés nélkül veszélyesnek minősülnek (még akkor is, ha nem rendelkeznek veszélyességi tulajdonságokkal). Ugyanakkor a veszélyességi tulajdonságokat értékelni kell, például a fuvarlevél kitöltése céljából.
Az építőiparban használt, potenciálisan ózonkárosító anyagokat tartalmazó régi szigetelőhabok esetében dönteni kell a veszélyes (17 06 03*) és nem veszélyes (17 06 04) párhuzamos besorolási tétel között. A veszélyes és párhuzamos nem veszélyes besorolási tétel közötti döntés esetében a HP 14 „környezetre veszélyes (ökotoxikus)” veszélyességi tulajdonság a mérvadó (vö. 3.14. szakasz). Mivel az uniós szintű harmonizált osztályozási megközelítés a HP 14 vonatkozásában (lásd a 3.14. szakaszt) 2018. július 5-én lép hatályba, e dátumot megelőzően az ózonkárosító anyagokat tartalmazó hulladék értékelésénél az aktuális tagállami megközelítéseket kell figyelembe venni.
Átmeneti intézkedésként néhány tagállam a korábbi uniós vegyi jogszabályokból (a veszélyes anyagokról szóló irányelvből (19) vagy a veszélyes készítményekről szóló irányelvből (20)) származó, 0,1 %-os koncentrációs határértéket alkalmazza. Az utóbbi irányelv 0,1 %-ban határozza meg az ózonrétegre veszélyesnek minősített (N, R59) anyagok (készítmények részeként) általános koncentrációs határértékét, amelynek alapján a keverék veszélyesnek minősül az ózonrétegre. A veszélyes és párhuzamos nem veszélyes besorolási tétel közötti döntés vonatkozásában ez azt jelenti, hogy a legalább 0,1 % koncentrációban ózonkárosító anyagokat tartalmazó hulladékot a HP 14 veszélyességi tulajdonság alapján veszélyesnek kell minősíteni. A 0,1 %-os koncentrációs határérték ezért az egyes ózonkárosító anyagokra, nem pedig az ilyen anyagok összességére vonatkozik.
1.4.3. Azbeszt
Az alábbi példa általános útmutatást nyújt az azbesztet tartalmazó hulladékok osztályozásához.
Általános információk
Az azbeszt a szerpentin és amfibol ásványok csoportjába tartozó, egyes szálas szerkezetű, azbesztszerű formában kristályosodott szilikátok ásványtani neve. Az alábbi ásványok tartoznak ide: amozit, krokidolit, antofillit, krizotil, szálas aktinolit és tremolit (21).
Fő származási forrás
Az Európai Unióban 2005 óta gyakorlatilag egyáltalán nem megengedett az azbeszt, beleértve a krizotil használata (lásd a REACH-rendelet XVII. mellékletben szereplő 6. korlátozást). Ugyanakkor az azbeszt továbbra is aggodalomra ad okot, mert számos dokumentált esetben került sor a használatára, és továbbra is megtalálható többek között a szigetelésekben, cementben, ipari épületekben, üzemekben, magánotthonokban, hajókban, fűtő és hűtő rendszerekben, valamint munkaeszközökben.
A hulladékjegyzék vonatkozó besorolási tételei
Az azbesztet tartalmazó hulladékokra vonatkozó fő besorolási tételek nem kimerítő felsorolása az alábbiakban olvasható:
|
06 07 01* |
elektrolízisből származó azbeszttartalmú hulladékok |
párhuzamos veszélyes |
|
06 13 04* |
azbeszt feldolgozásának hulladéka (22) |
kizárólag veszélyes |
|
10 13 09* |
azbesztcement gyártásakor keletkező, azbesztet tartalmazó szilárd hulladékok (22) |
párhuzamos veszélyes |
|
10 13 10 |
azbesztcement gyártásakor keletkező szilárd hulladékok, amelyek különböznek a 10 13 09 kódszámú hulladékoktól (22) |
párhuzamos nem veszélyes |
|
15 01 11* |
veszélyes, szilárd porózus mátrixot (pl. azbesztet) tartalmazó fémből készült csomagolási hulladékok, ideértve a kiürült hajtógázos palackokat |
párhuzamos veszélyes |
|
16 01 11* |
azbesztet tartalmazó súrlódóbetétek |
párhuzamos veszélyes |
|
16 02 12* |
azbesztet tartalmazó használatból kivont berendezések |
párhuzamos veszélyes |
|
17 06 01* |
azbeszttartalmú szigetelőanyagok |
párhuzamos veszélyes |
|
17 06 05* |
azbesztet tartalmazó építőanyagok |
kizárólag veszélyes |
Meg kell jegyezni, hogy léteznek további olyan vonatkozó, a hulladékjegyzékben szereplő besorolási tételek, amelyek megnevezésében nem szerepel az azbeszt szó, ilyen például azbesztszálakat tartalmazó szennyezett föld és az azbesztcementet tartalmazó bontási hulladék (17 05 03* és 17 05 04).
A hulladék osztályozása során lényeges szempontok
A veszélyes és párhuzamos nem veszélyes besorolási tétel közötti döntés vonatkozásában a HP 7 „rákkeltő (karcinogén)” veszélyességi tulajdonság a mérvadó. A CLP-rendelet szerint az azbeszt a Carc. 1A veszélyességi osztályba, illetve a STOT RE 1 veszélyességi kategóriába tartozik, és a figyelmeztető mondatok H350 és H372 kódja vonatkozik rá. A hulladékokról szóló keretirányelv III. melléklete értelmében (vö. 3. melléklet, 3.7. szakasz), a H350 esetében 0,1 % a koncentrációs határérték.
A legalább 0,1 % koncentrációban azbesztet tartalmazó hulladékot ezért a HP 7 alapján veszélyesnek kell minősíteni. Meg kell jegyezni, hogy az azbesztet tartalmazó hulladék azonosítása általában anyagismeret és szakértői vélemény alapján történik. Ugyanakkor tagállami szintű módszerek is létezhetnek az azonosítására, például Olaszországban az azbeszt meghatározásának hivatalos módszerét a DM 06/09/1994 GU no 288 10/12/1994 ismerteti, a DRX, a SEM vagy a FT-IR technika alkalmazásával jár, és a DRX tekinthető a legalkalmasabb megoldásnak az ömlesztett anyagok és hulladékok esetében.
Az azbesztet tartalmazó anyagok, például a szigetelőanyagok az adott, azbesztet tartalmazó hulladék megfelelő kódjához vannak hozzárendelve. A tagállamok további útmutatást nyújthatnak ezzel kapcsolatban, és előírhatják, hogy az azbeszt a vele vegyülő hulladéktól elkülönítve értékelendő/osztályozandó.
1.4.4. Kalcium-oxidot és kalcium-hidroxidot tartalmazó hulladékok
Az alábbi példa általános útmutatást nyújt a kalcium-oxidot (CaO) és kalcium-hidroxidot (Ca(OH)2) tartalmazó hulladékok osztályozásához.
Általános információk
A kalcium-oxid (más néven mész vagy égetett mész) szagtalan kristályok, fehér vagy szürkésfehér darabok vagy szemcsés por formájában fordul elő. A kereskedelmi forgalomban kapható változat a vastartalma miatt sárgás vagy barnás árnyalatú lehet.
A kalcium-hidroxid (más néven mészhidrát) finom, fehér, nem éghető por vagy szemcse.
Fő származási forrás
A kalcium-oxid és kalcium-hidroxid hasonló iparágakban és felhasználási területeken használatos:
|
— |
nyersanyag a klórmész, a fehérítő porok és a kalciumsók gyártása során; továbbá kötőanyag számos olyan termék gyártásánál, mint a cement, illetve egyéb építő- és burkoló anyagok; |
|
— |
használják őket a víz és a különböző iparágakból származó hulladék víz kezelésére; |
|
— |
mosó és semlegesítő anyag a vegyiparban és a petrokémiai iparban; |
|
— |
az égési folyamatok során nagy mennyiségű kalcium-oxid és kalcium-hidroxid keletkezik, és megtalálható a hamuban; |
|
— |
különböző műveletek során használják őket az alábbi iparágakban: vas- és acélgyártás (valamint egyéb fémek gyártása), ammóniaszintézis, fémércek finomítása, finom vegyszerek (például gyógyszerek, kenőanyagok) gyártása, papírrost- és papíripar, bőrgyártás stb. |
A hulladékjegyzék vonatkozó besorolási tételei
A kalcium-oxidot vagy kalcium-hidroxidot tartalmazó hulladékok több besorolási tétel alapján is osztályozhatók. A vonatkozó besorolási tételek nem kimerítő felsorolása az alábbiakban olvasható. A kalcium-oxidot vagy kalcium-hidroxidot tartalmazó hulladékok vonatkozó besorolási tételei főként az alábbi alcsoportokba sorolhatók:
|
10 01 |
erőművekből és egyéb égetőművekből származó hulladékok (kivéve 19) |
|
10 02 |
vas- és acéliparból származó hulladékok |
|
10 13 |
cement, mész és gipsz, valamint az ezekből előállított gyártmányok és termékek gyártásából származó hulladékok |
Ellenőrizze az 1. melléklet 1.2.1. szakaszában, hogy a fenti alcsoportokba tartozó besorolási tételek közül melyik kizárólag nem veszélyes, kizárólag veszélyes, párhuzamos nem veszélyes vagy párhuzamos veszélyes besorolási tétel.
A hulladék hővel történő ártalmatlanítása során füstgázmosásra használt kalcium-oxid vagy kalcium-hidroxid esetében az alábbi besorolási tétel vonatkozhat a szilárd maradékokra (a füstgázban található egyéb veszélyes anyagok potenciális jelenlétét is figyelembe véve):
|
19 01 07* |
gázok kezeléséből származó szilárd hulladékok |
kizárólag veszélyes |
A kalcium-oxidot vagy kalcium-hidroxidot tartalmazó hulladékok további besorolási tételeknek megfelelően is osztályozhatók. A 06 02 01* (kalcium-hidroxid) besorolási tétel szerint osztályozandók például a bázisok előállításából, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó kalcium-hidroxidot tartalmazó hulladékok.
A hulladék osztályozása során lényeges szempontok
Meg kell jegyezni, hogy a kalcium-oxidot vagy kalcium-hidroxidot tartalmazó hulladékok megfelelő besorolási tételének kiválasztásakor a kizárólag nem veszélyes besorolási tételek nem veszélyesek. Ez azt jelenti, hogy nincs szükség a veszélyességi tulajdonságok további értékelésre annak megállapításához, hogy a hulladékot veszélyes vagy nem veszélyes besorolási tételnek megfelelően kell-e osztályozni. Például a vas- és acélgyártásból származó salak az alábbi besorolási tételek szerint osztályozható:
|
10 02 01 |
salakkezelésből származó hulladékok |
kizárólag nem veszélyes |
|
10 02 02 |
kezeletlen salak |
kizárólag nem veszélyes |
Még ha a fent említett, vas- és acélgyártásból származó salak kalcium-oxid tartalma meg is haladja a hulladékokról szóló keretirányelv III. mellékletében meghatározott koncentrációs határértéket, a hulladékot akkor is nem veszélyes hulladékként kell osztályozni, kivéve, ha a tagállam alkalmazza a hulladékokról szóló keretirányelv 7. cikkét (lásd a 2. háttérmagyarázatot a 2. fejezetben).
A CLP-rendeletnek megfelelő sok önosztályozás során vagy a biztonsági adatlapokon a kalcium-oxidhoz (CaO) és kalcium-hidroxidhoz (Ca(OH)2) a figyelmeztető mondatok H315, H318 és H335 kódja társul. Ugyanakkor vannak egyéb olyan önosztályozások, amelyek a figyelmeztető mondatok más kódjait alkalmazzák (a 2. mellékletben megtalálható, mely adatforrásokat célszerű használni a kalcium-oxiddal és kalcium-hidroxiddal kapcsolatos különböző önosztályozások ellenőrzésére). Meg kell jegyezni, hogy elképzelhető, hogy a kizárólag az önosztályozás alapján összegyűjtött információk nem elégségesek a hulladék osztályozásához.
A veszélyes és párhuzamos nem veszélyes besorolási tétel közötti döntés vonatkozásában a HP 4 „irritáló – bőrirritáció és szemkárosodás” és a HP 5 „célszervi toxicitás (STOT)/aspirációs toxicitás” veszélyességi tulajdonságot kell figyelembe venni. A kapcsolódó koncentrációs határértékek megtalálhatók a hulladékokról szóló keretirányelv III. mellékletében (vö. 3.4. és 3.5. melléklet), valamint a 6. táblázatban is. Meg kell jegyezni, hogy a 6. táblázat a figyelmeztető mondatoknak a kalcium-oxidhoz és kalcium-hidroxidhoz önosztályozás alapján rendelt kódjain alapul. Amennyiben a figyelmeztető mondatok ilyen kódjainak alkalmazása hitelesíthető további információkkal (például a hulladéktermelő folyamatból származó információkkal), akkor
|
— |
ha a H318 kategóriába besorolt valamennyi anyag (például kalcium-oxid és kalcium-hidroxid) koncentrációjának összege eléri vagy meghaladja a 10 %-ot, |
a hulladék a HP 4 kategóriának megfelelően veszélyesnek minősül.
Továbbá:
|
— |
ha a H335 kategóriába besorolt valamennyi anyag (például kalcium-oxid és kalcium-hidroxid) koncentrációjának összege eléri vagy meghaladja a 20 %-ot, |
a hulladék a HP 5 kategóriának megfelelően veszélyesnek minősül.
A hulladékjegyzék mellékletének első franciabekezdése alapján, ha a hulladék vizsgálata a vizsgálati módszerek megállapításáról szóló rendeletben szereplő (nem gerinces állatokat használó) módszer alkalmazásával történik, és megállapítást nyer, hogy a szóban forgó hulladék nem rendelkezik veszélyességi tulajdonsággal, a vizsgálat eredményeit kell mérvadónak tekinteni.
További információkért lásd a 3.4. és 3.5. mellékletet.
6. táblázat
A figyelmeztető mondatok kódjai és a koncentrációs határértékek a kalcium-oxid és a kalcium-hidroxid vonatkozásában
|
|
Veszélyességi osztályok és kategóriák kódjai |
A figyelmeztető mondatok kódjai önosztályozás alapján |
Koncentrációs határérték (az anyagok összmennyisége) |
|
CaO |
Eye Dam. 1 STOT SE 3 |
H318 H335 |
≥ 10 % ≥ 20 % |
|
Ca(OH)2 |
Eye Dam. 1 STOT SE 3 |
H318 H335 |
≥ 10 % ≥ 20 % |
1.4.5. Szénkátrányt és bitument tartalmazó hulladékok
Az alábbi példa általános útmutatást nyújt a szénkátrányt tartalmazó hulladékok osztályozásához.
Általános információk
A szénkátrány viszkózus, összetett, például a fa vagy szén roncsoló lepárlásából származó, nagy molekulatömegű vegyületekből álló anyag (23).
A bitumen általános megnevezés a változó színű, keménységű és illékonyságú, természetes tűzveszélyes anyagokat takarja, amelyek elsősorban a lényegében oxigéntől mentes szénhidrogén-keverékekből állnak (24). A bitumen a kőolaj lepárlásából származó termék a kőolaj-finomítás során:
„Az ásványolaj-bitument különböző néven ismerik a világon. Például a bitumen kifejezést általában Európában használják, és egyenértékű az Észak-Amerikában használt aszfalt kifejezéssel. Észak-Amerikán kívül az aszfalt az ásványi anyagokkal kevert bitument jelenti. […]
A szénszármazékok, például a szénkátrány vagy a szénkátrányból nyert szurok nagymértékben eltér a bitumentől. A bitumenes szén magas hőmérsékleten (>800 °C) történő pirolízise során keletkeznek, és jelentősen különböznek a bitumentől az összetételükben, fizikai tulajdonságaikban és a potenciális egészségügyi kockázatok tekintetében.” (25)
Fő származási forrás
A szénkátrány nagy részét lepárolják, hogy finomított termékeket, például kreozotot, szurkot, nyers naftalint és antracénolajakat állítsanak elő. Bizonyos nyers szénkátrányokat a könnyű elérhetőségük és a fűtőértékük miatt fűtőanyagként használnak az acélipari nagyolvasztókban. A timföldgyártásban, valamint az alumíniumgyártás és -feldolgozás során a szénkátrányt számos technológiai lépés során használják, különösen az anódgyártásnál. További felhasználási területei az építőipar széles körű ágazataihoz és a szénnel kapcsolatos különböző iparágakhoz köthetők.
A világ bitumentermelése körülbelül 87 millió tonna évente, és a bitumen több mint 250 felhasználása ismert. A bitument főleg az építőipar használja, különösen a burkoláshoz és tetőfedéshez (26).
A hulladékjegyzék vonatkozó besorolási tételei
A szénkátrányt tartalmazó hulladékokra vonatkozó fő besorolási tételek nem kimerítő felsorolása az alábbiakban olvasható:
|
17 03 01* |
szénkátrányt tartalmazó bitumenkeverékek |
párhuzamos veszélyes |
|
17 03 02 |
bitumenkeverékek, amelyek különböznek a 17 03 01 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
17 03 03* |
szénkátrány és kátránytermékek |
kizárólag veszélyes |
A hulladék osztályozása során lényeges szempontok (27)
A szénkátrányt tartalmazó hulladékok potenciális veszélyei a közismerten rákkeltő hatású többgyűrűs aromás szénhidrogének szintjétől függenek (a szénkátrány esetében ez a szint magas, a bitumen esetében meglehetősen alacsony). Ezért lásd az 1.4.1. szakaszt is.
Vizsgálatok segítségével megállapítható, hogy a szénkátrányt tartalmazó hulladék jelentős koncentrációban tartalmaz-e PAH-összetevőket. A vizsgálatok csak a PAH jelenlétét mutatják ki, de mérésekkel nem szolgálnak. Az OVAM-útmutató tartalmaz néhány példát:
|
— |
PAH-jelölő és UV-lámpa együttes használata; |
|
— |
fehér szórófesték; |
|
— |
egy csepp metilén-klorid hozzáadása. |
Ha ezek közül bármelyik vizsgálat pozitív eredményt hoz, fel kell tételezni, hogy az anyag kátrányt tartalmaz, és ezért veszélyes, kivéve, ha a hulladékáram birtokosa igazolni tudja, hogy a PAH koncentrációja nem haladja meg a hulladékokról szóló keretirányelv III. mellékletében meghatározott küszöbértékeket, és ezért nem veszélyesnek minősíthető. Ugyanakkor a (nem) veszélyes hulladékként történő osztályozás nem alapulhat kizárólag a többgyűrűs aromás szénhidrogének jelenlétén, és a hulladékáramban jelen lévő valamennyi anyagot figyelembe kell venni.
A szénkátrány és a lepárlásából származó termékek (például kátrányolajak) potenciálisan rákkeltő tulajdonságokkal rendelkeznek. Ha az ilyen anyagok koncentrációja eléri vagy meghaladja a 0,1 %-ot, a hulladék HP 7 „rákkeltő (karcinogén)” veszélyességi tulajdonsággal rendelkezik (vö. 3.7. szakasz).
A hulladék vizsgálata során általában nem kerül sor a szénkátránytartalom meghatározására. Meg kell jegyezni, hogy a CLP-rendelet VI. mellékletének 3. részében található 3. táblázat a benzo[a]pirént használja jelölő vegyületként a rákkeltő hatás vonatkozásában a szénkátrányra vonatkozó egyes besorolási tételek esetében, ha a benzo[a]pirén koncentrációja eléri vagy meghaladja az 50 ppm (mg/kg) értéket.
Az aszfaltbetonból történő mintavétel során biztosítani kell, hogy a különböző benzo[a]pirén-koncentrációjú rétegek értékelése megfelelően és reprezentatív módon történjen (28).
1.4.6. Fémek és ötvözetek
Az alábbi példa általános útmutatást nyújt a fémeket és ötvözeteket tartalmazó hulladékok osztályozásához.
Fő származási forrás
Fémhulladékok számos ágazatban keletkeznek, így az elektromos és elektronikus berendezések, a hulladékká vált gépjárművek, valamint az építőipar és a bontás vonatkozásában, illetve számos ipari művelet során.
A hulladékjegyzék vonatkozó besorolási tételei
A 17 04 01 – 17 04 09* besorolási tételek kifejezetten egyes fémekre vonatkoznak, de csak az építési és bontási hulladék sorolandó ide. Amíg az érintett hulladék nem szennyeződött magához a fémhez vagy az ötvözethez nem kapcsolódó veszélyes anyagokkal (külső szennyeződés, például festék), a hulladék fémes összetevőinek megfelelően a 17 04 01 – 17 04 07 párhuzamos nem veszélyes besorolási tételek használhatók. Egyéb esetekben a 17 04 09* párhuzamos veszélyes tétel alkalmazandó.
Ha a szóban forgó hulladék nem építésből vagy bontásból származik, a hulladékjegyzék más főcsoportjait kell figyelembe venni, például a felszíni kezelésből származó fémhulladék esetében a 12 01. csoportot (fémek és műanyagok alakításából, fizikai és mechanikai felületkezeléséből származó hulladékok).
Minden esetben a hulladékjegyzék legmegfelelőbb besorolási tételéhez kell rendelni a hulladékot az 1.2. szakaszban ismertetett rangsornak megfelelően.
Így a hulladékgazdálkodási létesítményekből származó fémhulladék esetében nem használhatók a hulladékjegyzék 17. főcsoportjának besorolási tételei, és többek között az alábbi, példaként említett besorolási tételeknek megfelelően sorolható be:
|
19 10 |
fémtartalmú hulladék aprításából (shredderezéséből) származó hulladékok |
|
|
19 10 01 |
vas- és acélhulladék |
kizárólag nem veszélyes |
|
19 10 02 |
nemvasfém hulladék |
kizárólag nem veszélyes |
|
19 10 05* |
veszélyes anyagokat tartalmazó más frakciók |
párhuzamos veszélyes |
|
19 12 |
közelebbről nem meghatározott mechanikai kezelésből (pl. besorolás, aprítás, tömörítés, pelletek készítése) származó hulladékok |
|
|
19 12 02 |
vasfém |
kizárólag nem veszélyes |
|
19 12 03 |
nemvasfém |
kizárólag nem veszélyes |
|
19 12 11* |
egyéb, veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékok mechanikai kezelésével nyert hulladékok (ideértve a kevert anyagokat is) |
párhuzamos veszélyes |
Emellett a hulladékjegyzék 15. főcsoportjában (hulladékká vált csomagolóanyagok) és 20. főcsoportjában (települési hulladék) is találhatók fémekkel kapcsolatos nem veszélyes besorolási tételek.
A hulladék osztályozása során lényeges szempontok
A hulladékjegyzékben a tiszta fémötvözetek kifejezetten nem minősülnek veszélyesnek:
„A koncentrációra vonatkozóan a 2008/98/EK irányelv III. mellékletében meghatározott határértékeket a tömbformában lévő, tiszta (veszélyes anyagokkal nem szennyezett) fémötvözetekre nem kell alkalmazni. A veszélyesnek minősülő hulladékmaradványok ebben a hulladékjegyzékben tételesen szerepelnek és csillaggal (*) vannak jelölve.”
Emellett különös figyelmet kell fordítani arra, hogy ne osztályozzák tévesen hulladékként a fémtörmeléket. A Tanács 333/2011/EU rendelete meghatározza, hogy milyen kritériumok teljesülése esetén szűnik meg bizonyos fémtörmelékek (vas-, acél- és alumíniumtörmelékek) hulladékjellege. Hasonló jogszabály rendelkezik a réztörmelékekről (a Bizottság 715/2013/EU rendelete). Az üzemeltetők önkéntesen alapon eldönthetik, hogy a kapcsolódó kritériumoknak megfelelő fémtörmelékek esetében élnek-e a hulladékstátusz megszűnésének lehetőségével. A vonatkozó kritériumok teljesülése esetén elképzelhető, hogy a fémek/ötvözetek nem minősülnek a hulladékokról szóló keretirányelv értelmében vett hulladéknak, és a jelen műszaki útmutató szerinti osztályozás nem alkalmazandó.
Tömbformában lévő fémek esetében valószínűleg nem használandók veszélyes besorolási tételek, kivéve, ha határozottan megállapítható, hogy a fémfrakciók nem fémes veszélyes anyagokkal szennyeződtek a kezelés során, aminek következtében a hulladék veszélyességi tulajdonságokkal rendelkezik.
Csak azok a tömbformában lévő ötvözetek kezelendők veszélyes hulladékként, amelyek kifejezetten veszélyesként vannak feltüntetve a jegyzékben, vagy amelyek nem fémes veszélyes anyagokkal szennyeződtek. A brit útmutató szerint az egyetlen „ötvözet”, amely kifejezetten szerepel a hulladékjegyzékben, és kizárólag veszélyes besorolási tételnek megfelelően osztályozandó a következő:
|
18 01 10* |
fogászati célokra használt amalgámhulladék |
kizárólag veszélyes |
Meg kell jegyezni, hogy a 3. mellékletben szereplő veszélyességi tulajdonságok értékelésére vonatkozó folyamatábrák nem hívják fel kifejezetten a figyelmet arra, hogy a hulladékokról szóló keretirányelv III. mellékletében meghatározott koncentrációs határértékek nem vonatkoznak a tömbformában lévő tiszta fémötvözetekre.
1.4.7. Szerves peroxidok
Az alábbi példa általános útmutatást nyújt a szerves peroxidokat tartalmazó hulladékok osztályozásához.
Általános információk
A CLP-rendelet I. mellékletének 2.15. szakasza meghatározza a szerves peroxidok fogalmát:
„»szerves peroxidok« : olyan folyékony vagy szilárd szerves anyagok, amelyek a két vegyértékű -O-O- csoportot tartalmazzák, és a hidrogén-peroxid olyan származékának tekinthetők, amelyben az egyik vagy mindkét hidrogénatomot szerves gyökök helyettesítik. A szerves peroxidok közé tartoznak a legalább egy szerves peroxidot tartalmazó szervesperoxid-keverékek (készítmények). A szerves peroxidok olyan termikusan instabil anyagok vagy keverékek, amelyek öngyorsuló exoterm bomlásra hajlamosak. Emellett rendelkezhetnek a következő tulajdonságokkal:
|
— |
robbanó hatású bomlásra hajlamosak; |
|
— |
gyorsan égnek; |
|
— |
ütésre vagy súrlódásra érzékenyek; |
|
— |
más anyagokkal veszélyesen reagálnak.” |
Fő származási forrás
A műanyag- és gumiipar fontos szerepet játszik a szerves peroxidok felhasználásában. A szerves peroxidokat, illetve a szerves peroxidokat tartalmazó keverékeket például gyorsítóként, aktiváló szerként, katalizátorként, térhálósító szerként, hálósító adalékként, keményítőszerként, indítóanyagként és katalizátorgyorsítóként használják. Használhatók még fehérítőként (például lisztfehérítőként), aktív gyógyszeripari alapanyagként és lángkésleltető anyagok kölcsönhatás-fokozójaként.
A hulladékjegyzék vonatkozó besorolási tételei
A szerves peroxidokat tartalmazó hulladékok számos besorolási tételhez hozzárendelhetők. A vonatkozó besorolási tételek nem teljes körű felsorolása az alábbiakban olvasható:
|
16 09 03* |
peroxidok, például hidrogén-peroxid |
kizárólag veszélyes |
|
16 09 04* |
közelebbről nem meghatározott oxidáló anyagok |
kizárólag veszélyes |
A fent említett besorolási tételek mindegyike kizárólag veszélyes besorolási tétel, ami azt jelenti, hogy nem szükséges értékelni a veszélyességi tulajdonságaikat annak meghatározásához, hogy a hulladék veszélyesnek minősítendő-e, ha az egyik ilyen besorolási tételnek megfelelően történik a szerves peroxidokat tartalmazó hulladék besorolása. Ugyanakkor továbbra is szükség van a veszélyességi tulajdonságok értékelésére, például a fuvarlevelek kitöltése érdekében.
A hulladék osztályozása során lényeges szempontok
A veszélyes és párhuzamos nem veszélyes besorolási tétel közötti döntés vonatkozásában a szerves peroxidok esetében a HP 1 és HP 3 veszélyességi tulajdonság a legrelevánsabb.
A HP 1 „robbanásveszélyes” tulajdonság értékelése során (3. melléklet, 3.1. szakasz) figyelembe kell venni a szerves peroxidokra vonatkozó küszöbértékeket. Az olyan szerves peroxidokat tartalmazó hulladékok esetében, amelyeknél a figyelmeztető mondat kódja H240 vagy H241, el kell végezni a HP 1 veszélyességi tulajdonsággal kapcsolatos értékelést, kivéve, ha igazak az alábbi állítások:
|
— |
nem tartalmaz egyéb olyan veszélyes anyagokat, amelyekhez a 8. táblázatban felsorolt, figyelmeztető mondatok és kódok társulnak (lásd a 3. melléklet 3.1. szakaszát), és |
|
— |
teljesül az alábbi két kritérium egyike:
|
A szerves peroxidok aktívoxigén-tartalmát (Oi) (%) a CLP-rendelet I. melléklete 2.15. szakaszának megfelelően kell kiszámítani:
Oi (%) = Σ (16 × (ni × ci / mi))
ahol:
|
|
ni: az i szerves peroxid egy molekulájában lévő peroxidcsoportok száma, |
|
|
ci: az i szerves peroxid koncentrációja (tömegszázalék) a hulladékban, |
|
|
mi: az i szerves peroxid molekulatömege. |
|
|
A Σ jel azt jelzi, hogy ha a hulladék több mint egy szerves peroxidot tartalmaz, az egyes szerves peroxidok aktívoxigén-tartalma összeadódik. Ez valamennyi szerves peroxidra vonatkozik, és nem korlátozódik a H240 vagy H241 kategóriába besorolt jelölt szerves peroxidokra. |
A brit útmutató példát hoz a metil-etil-peroxiddal kapcsolatos számításra az alábbiak szerint. A hulladék 2,9 % metil-etil-peroxidot (C2H5-O-O-CH3) és 3 % hidrogén-peroxidot tartalmaz. A hidrogén-peroxid koncentrációja több mint 1,0 %, de legfeljebb 7,0 % (lásd a fenti kritériumot). A metil-etil-peroxid molekulatömege 76 g (a mi értéke így 76), és az egy molekulában lévő peroxidcsoportok száma 1 (a ni értéke ezért 1). Ha ezeket az értékeket behelyettesítjük az Oi (%) = Σ (16 × (ni × ci / mi)) képletbe, és a koncentráció (ci) 2,9 %, megkapjuk, hogy a metil-etil-peroxid aktívoxigén-tartalma (Oi) 0,61 % (16 × 1 × 2,9 / 76). Ez meghaladja az aktívoxigén-tartalom 0,5 %-os küszöbértékét az i) kritérium esetében, ezért a hulladékhoz hozzá kell rendelni a HP 1 veszélyességi tulajdonságot.
A szerves peroxidokat kifejezetten figyelembe kell venni a HP 3 „tűzveszélyes” tulajdonság vizsgálata során. Az önreaktív anyagokat vagy H240 vagy H241 kategóriába besorolt szerves peroxidokat tartalmazó hulladék HP 3 „tűzveszélyes” veszélyességi tulajdonsággal rendelkezhet, mert a HP 1 „robbanásveszélyes” értékelés miatt a hulladék egésze a H242 kategóriába sorolandó. További információkért lásd a 3.3. mellékletet.
A szerves peroxidokkal kapcsolatban a CLP-rendeletnek megfelelő további útmutatás közvetlenül a CLP-rendeletben vagy a kapcsolódó műszaki útmutatót tartalmazó feljegyzésben (29) (a továbbiakban: ECHA CLP útmutató) található.
1.4.8. Gumihulladékok
Az alábbi példa általános útmutatást nyújt a gumihulladékok osztályozásához.
Általános információk
A gumihulladékok főként a gumiabroncsokból és az általános, gumiból készült termékekből származnak, és termékként tovább nem használhatók.
Fő származási forrás
2013-ban a gumiabroncsok és az általános, gumiból készült termékek éves gyártása hozzávetőlegesen elérte a 4,67 millió, illetve a 2,57 millió tonnát. A gumiabroncsokból és az általános, gumiból készült termékekből származó gumihulladék mennyisége jelentős. 2012-ben a termékként tovább nem használható gumiabroncsok mennyisége elérte a 2,765 millió tonnát. A gumiból készült termékek összességére vonatkozóan nem állnak rendelkezésre konkrét információk (30).
A hulladékjegyzék vonatkozó besorolási tételei
A gumit és gumiabroncsokat tartalmazó hulladékokra (és egyéb szerves hulladékokra) vonatkozó fő besorolási tételek nem teljes körű felsorolása az alábbiakban olvasható:
|
16 01 03 |
termékként tovább nem használható gumiabroncsok |
kizárólag nem veszélyes |
|
16 03 05* |
veszélyes anyagokat tartalmazó szerves hulladékok |
párhuzamos veszélyes |
|
16 03 06 |
szerves hulladékok, amelyek különböznek a 16 03 05 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
19 12 04 |
műanyag és gumi |
kizárólag nem veszélyes |
A hulladék osztályozása során lényeges szempontok
A gumihulladékok többsége kizárólag nem veszélyes besorolási tételek alapján kerül besorolásra. A 16 03 06 kód a 16 03 05*(veszélyes anyagokat tartalmazó szerves hulladékok) párhuzamos veszélyes besorolási tételhez kapcsolódó párhuzamos nem veszélyes besorolási tétel a 16. főcsoport (a jegyzékben közelebbről nem meghatározott hulladékok) 16 03. alcsoportjában (az előírásoknak nem megfelelő és ezért nem használható termékek). Ez a veszélyes besorolási tétel használható az olaj- vagy oldószertartalmú nem használható gumitermékek vagy az előírásoknak nem megfelelő, például olajjal vagy oldószerrel szennyezett gumitermékek esetében. Végső megoldásként a műanyagok, műgumi és műszálak előállításából, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó gumihulladékok besorolhatók a 07 02 99 kód alá.
1.4.9. Műanyaghulladékok
Az alábbi példa általános útmutatást nyújt a műanyaghulladékok osztályozásához.
Általános információk
A műanyag szerves szilárd anyag, amely alapvetően nagy molekulatömegű polimerek vagy polimerkombinációk és egyéb anyagok, például adalékanyagok, stabilizátorok, töltőanyagok stb. keverékéből áll. A polimer a monomerek ismétlődő molekuláris egységeiből álló lánc. A műanyagok monomerei természetes vagy szintetikus szerves vegyületek. A gyanta szó gyakran használatos a kereskedelmi polimerek szinonimájaként (31).
Fő származási forrás
Az Európai Unió a világ egyik legjelentősebb szereplője a műanyaggyártás terén, és 2012-ben körülbelül 57 millió tonna műanyagot állított elő. 2012-ben körülbelül 46 millió tonna átalakítandó műanyagra volt kereslet az Európai Unióban, és a fogyasztás utáni műanyaghulladék mennyisége hozzávetőlegesen 25 millió tonna volt (32).
A műanyaghulladékok az ipari vagy háztartási, termékként tovább nem használható műanyag termékekből származnak. A fogyasztás utáni műanyaghulladék-termelést a műanyag csomagolási hulladék dominálja. Az egyéb releváns ágazatok közé tartozik különösen az építőipar, a gépjárműipar, az elektromos és elektronikus berendezések gyártása és a mezőgazdaság (33).
A hulladékjegyzék vonatkozó besorolási tételei
A műanyagot tartalmazó hulladékokra vonatkozó fő besorolási tételek nem teljes körű felsorolása az alábbiakban olvasható:
|
15 01 02 |
műanyag csomagolási hulladékok |
párhuzamos nem veszélyes |
|
15 01 05 |
vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladékok |
párhuzamos nem veszélyes |
|
15 01 06 |
egyéb, kevert csomagolási hulladékok |
párhuzamos nem veszélyes |
|
15 01 10* |
veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok |
párhuzamos veszélyes |
|
17 02 03 |
műanyag |
párhuzamos nem veszélyes |
|
17 02 04* |
veszélyes anyagokat tartalmazó vagy azzal szennyezett üveg, műanyag és fa |
párhuzamos veszélyes |
Besorolási tételek, amelyekben szerepel(het) műanyag, de kifejezetten nem tesznek róla említést, például:
|
17 04 10* |
olajat, szénkátrányt vagy egyéb veszélyes anyagot tartalmazó kábelek |
párhuzamos veszélyes |
|
17 04 11 |
kábelek, amelyek különböznek a 17 04 10 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
17 06 03* |
egyéb szigetelőanyagok, amelyek veszélyes anyagból állnak vagy azokat tartalmazzák |
párhuzamos veszélyes |
|
17 06 04 |
szigetelő anyagok, amelyek különböznek a 17 06 01 és 17 06 03 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
17 09 03* |
veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb építkezési és bontási hulladékok (ideértve a kevert hulladékokat is) |
párhuzamos veszélyes |
|
17 09 04 |
kevert építkezési és bontási hulladékok, amelyek különböznek a 17 09 01, 17 09 02 és 17 09 03 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
16 01 19 |
műanyag |
kizárólag nem veszélyes |
|
19 10 03* |
veszélyes anyagokat tartalmazó könnyű frakció és por |
párhuzamos veszélyes |
|
19 10 04 |
könnyű frakció és por, amely különbözik a 19 10 03 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
19 12 04 |
műanyag és gumi |
kizárólag nem veszélyes |
Besorolási tételek, amelyekben szerepel(het) műanyag, de kifejezetten nem tesznek róla említést, például:
|
16 02 15* |
használatból kivont berendezésekből eltávolított veszélyes anyagok |
|
|
16 02 16 |
használatból kivont berendezésekből eltávolított anyagok, amelyek különböznek 16 02 15 kódszámú hulladékoktól |
|
|
19 10 03* |
veszélyes anyagokat tartalmazó könnyű frakció és por |
párhuzamos veszélyes |
|
19 10 04 |
könnyű frakció és por, amely különbözik a 19 10 03 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
19 10 05* |
veszélyes anyagokat tartalmazó más frakciók |
párhuzamos veszélyes |
|
19 10 06 |
más frakciók, amelyek különböznek a 19 10 05 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
19 12 11* |
egyéb, veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékok mechanikai kezelésével nyert hulladékok (ideértve a kevert anyagokat is) |
párhuzamos veszélyes |
|
19 12 04 |
műanyag és gumi |
párhuzamos nem veszélyes |
|
19 12 12 |
egyéb, a 19 12 11 kódszámú hulladékoktól különböző hulladékok mechanikai kezelésével nyert hulladékok (ideértve a kevert anyagokat is) |
párhuzamos nem veszélyes |
|
02 01 04 |
műanyag hulladék (kivéve a csomagolóeszközöket) |
kizárólag nem veszélyes |
A fent említett ágazatok mellett a hulladékjegyzék különböző főcsoportjai további besorolási tételeket tartalmaznak a műanyagok vonatkozásában. Például:
|
07 02 13 |
hulladék műanyagok |
kizárólag nem veszélyes |
|
07 02 16* |
veszélyes szilikonvegyületeket tartalmazó hulladékok |
párhuzamos veszélyes |
|
07 02 17 |
szilikonvegyületeket tartalmazó hulladékok, amelyek különböznek a 07 02 16 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
12 01 05 |
gyalulásból és esztergálásból származó műanyag forgács |
kizárólag nem veszélyes |
|
12 01 16* |
veszélyes anyagokat tartalmazó homokfúvatási hulladékok |
párhuzamos veszélyes |
|
12 01 17 |
homokfúvatási hulladékok, amelyek különböznek a 12 01 16 kódszámú hulladékoktól |
párhuzamos nem veszélyes |
|
20 01 39 |
műanyag |
kizárólag nem veszélyes |
A hulladék osztályozása során lényeges szempontok
A műanyagok általában nemcsak műanyag polimereket tartalmaznak, hanem különböző adalékanyagokat is a műanyagmátrixban a végtermék teljesítményének fokozása, illetve az alkalmazási vagy feldolgozási tulajdonságai érdekében. Az adalékanyagok olyan speciális vegyi anyagok, amelyek a feldolgozást megelőzően vagy a feldolgozás során a műanyagmátrix részévé válnak, vagy amelyeket a feldolgozást követően a végtermékek felületén alkalmaznak (34).
Egy párhuzamos besorolási tételhez rendelhető adott műanyaghulladék veszélyes lehet a benne található adalékanyagok miatt, vagy azért, mert veszélyes anyagokkal, például olajokkal vagy oldószerekkel szennyezett.
A műanyaghulladékokban található, jellemzően releváns adalékanyagok közé tartoznak például a stabilizátorok vagy pigmentek (például kadmium-, króm-, ólom- vagy ónvegyületek, biszfenol-A, nonil-fenol vegyületek), lángkésleltető anyagok (rövidláncú klórozott paraffinok, közepes láncú klórozott paraffinok, polibrómozott difenil-éterek, hexabróm-ciklododekán stb.), lágyítószerek (ftalátok, rövidláncú klórozott paraffinok, közepes láncú klórozott paraffinok stb.) és számos egyéb, potenciálisan a hulladékban lévő adalékanyag (35).
Meg kell jegyezni, hogy a 15 01 10* hulladékkód azért jelölhet veszélyes hulladékot, mert (1) a csomagolóanyag veszélyes, ha veszélyes anyagok (általában nem műanyag) maradékát tartalmazza, VAGY mert (2) maga a műanyag (amelyből a csomagolóanyag készült) tartalmaz veszélyes anyagokat (lásd még az 1.3.1. szakaszban található, a csomagolási hulladékkal kapcsolatos példát).
1.4.10. POP-ot tartalmazó hulladékok
Az alábbi példa általános útmutatást nyújt a POP-ot tartalmazó hulladékok osztályozásához.
Általános információk
A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok (POP) szerves vegyi anyagok. A fizikai és kémiai tulajdonságok olyan sajátos kombinációjával rendelkeznek, amely miatt a környezetbe kerülve tartósan megmaradnak, széles körben elterjednek a környezetben, felhalmozódnak az élő szervezetek – beleértve az embereket – zsírszöveteiben, és mérgezőek az emberek és a vadvilág számára is.
Fő származási forrás
A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok különböző anyagok csoportjai vagy különböző eredetű anyagcsoportok. Sok POP szándékosan létrehozott növényvédő szer vagy ipari vegyi anyag, vagy az volt, amelyet sokoldalúan alkalmaztak műszaki vagy mezőgazdasági területen. Mások véletlenül, például a gyártás vagy égetés során képződött melléktermékek.
A hulladék osztályozása során lényeges szempontok
A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló Stockholmi Egyezmény és a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló regionális ENSZ EGB egyezményhez csatolt jegyzőkönyv nemzetközi eszköz, amelyben folyamatosan frissül a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok listája. Amint új anyagok/anyagcsoportok jelennek meg a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagként az Egyezményben, a POP-rendeletbe is bekerülnek.
A fent említett POP-rendelet a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok vonatkozásában a hulladékkal kapcsolatos konkrét rendelkezéseket tartalmaz. A 7. cikk értelmében a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokból álló – a meghatározott határértékeket meghaladó koncentrációban (a 7. cikk (4) bekezdésének a) pontjában hivatkozott koncentrációs határértékek, az úgynevezett „POP-tartalom alsó határértéke”) –, ilyet tartalmazó vagy ilyennel szennyezett hulladékot indokolatlan késedelem nélkül és a POP-rendelet rendelkezéseivel összhangban úgy kell ártalmatlanítani vagy hasznosítani, hogy a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyag tartalom biztosan lebontásra kerüljön vagy visszafordíthatatlan módon átalakuljon annak érdekében, hogy a megmaradó hulladék és kibocsátás ne rendelkezzen a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok jellemzőivel. Tilos az olyan ártalmatlanítási vagy hasznosítási eljárás, amely a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok bármilyen hasznosítását eredményezi, beleértve az újrafeldolgozást, visszanyerést vagy újrafelhasználást.
A hulladékjegyzék szerint az alábbi rendelkezés alkalmazandó a párhuzamos besorolási tételek esetében:
„A poliklórozott dibenzo-dioxinokat és dibenzo-furánokat (PCDD/PCDF), a DDT-t (1,1,1-triklór-2,2-bisz(4-klórfenil)etán), a klórdánt, a hexaklór-ciklohexánokat (például lindánt), a dieldrint, az endrint, a heptaklórt, a hexaklór-benzolt, a klórdekont, az aldrint, a pentaklór-benzolt, a mirexet vagy a toxafén hexabróm-bifenilt és/vagy a PCB-t a 850/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet IV. mellékletében a koncentrációra vonatkozóan meghatározott határértékeknél nagyobb arányban tartalmazó hulladékokat veszélyes hulladékként kell besorolni.”
Ezért az a hulladék, amely a POP-rendeletben (vö. 7. táblázat) meghatározott határértékeket meghaladó koncentrációban tartalmazza a hulladékjegyzékben (a 2. pont harmadik franciabekezdése) említett, a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokat, veszélyesnek minősül. A környezetben tartósan megmaradó egyéb szerves szennyező anyagokat tartalmazó hulladék esetében a hulladékokról szóló keretirányelv III. mellékletében meghatározott koncentrációs határértékek alapján kell értékelni a veszélyességét.
7. táblázat
A POP-rendeletben meghatározott határértékek a hulladékjegyzékben szereplő, a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok vonatkozásában
|
Anyag |
CAS-szám |
EK-szám |
A 7. cikk (4) bekezdésének a) pontjában említett koncentrációs határértékek |
|
Poliklórozott dibenzo-p-dioxinok és dibenzofuránok (PCDD/PCDF) |
|
|
15 μg/kg (36) |
|
DDT (1,1,1-triklór-2,2-bisz (4-klórfenil)etán) |
50-29-3 |
200-024-3 |
50 mg/kg |
|
Klórdán |
57-74-9 |
200-349-0 |
50 mg/kg |
|
Hexaklór-ciklohexánok, beleértve a lindánt |
58-89-9 |
210-168-9 |
50 mg/kg |
|
319-84-6 |
200-401-2 |
||
|
319-85-7 |
206-270-8 |
||
|
608-73-1 |
206-271-3 |
||
|
Dieldrin |
60-57-1 |
200-484-5 |
50 mg/kg |
|
Endrin |
72-20-8 |
200-775-7 |
50 mg/kg |
|
Heptaklór |
76-44-8 |
200-962-3 |
50 mg/kg |
|
Hexaklór-benzol |
118-74-1 |
200-273-9 |
50 mg/kg |
|
Klórdekon |
143-50-0 |
205-601-3 |
50 mg/kg |
|
Aldrin |
309-00-2 |
206-215-8 |
50 mg/kg |
|
Pentaklór-benzol |
608-93-5 |
210-172-5 |
50 mg/kg |
|
Poliklórozott bifenilek (PCB) |
1336-36-3 és egyéb |
215-648-1 |
50 mg/kg (37) |
|
Mirex |
2385-85-5 |
219-196-6 |
50 mg/kg |
|
Toxafén |
8001-35-2 |
232-283-3 |
50 mg/kg |
|
Hexabróm-bifenil |
36355-01-8 |
252-994-2 |
50 mg/kg |
Nem feltétlenül minősül veszélyesnek az a hulladék, amelyre, mivel a benne található POP koncentrációja meghaladja a POP-tartalom alsó határértékét, a POP-rendelet 7. cikkében előírt kötelezettségek vonatkoznak. Például az 5 % koncentrációban (főként a gépjárműiparban és a kárpitozásban rugalmas purhabként használt) pentaBDE-t tartalmazó hulladék a POP-rendelet 7. cikkének megfelelően kezelendő (a POP és a BDE együttes koncentrációs határértéke 0,1 %), de nem veszélyes hulladék (a pentaBDE határértéke 10 %). Meg kell jegyezni, hogy a POP-rendeletből származó, a hulladéktermelőkre és hulladékbirtokosokra vonatkozó valamennyi kötelezettségnek eleget kell tenni attól függetlenül, hogy a hulladéknak a hulladékjegyzék szerinti osztályozása alapján a hulladék veszélyesnek minősül-e vagy sem.
Meg kell jegyezni, hogy a kizárólag a POP-tartalmuk miatt veszélyesnek minősített hulladékok esetében nehézségekbe ütközhet a fuvarlevél kitöltése, mert a HP 1 – HP 15 veszélyességi tulajdonságokat általában dokumentálni és jelenteni kell.
(1) Lásd például az A, B és C betűvel jelölt besorolási tételeket a táblázatban. Az A-val jelölt besorolási tételek esetében az iránymutatásokat tartalmazó BMU-dokumentáció értelmezése eltér a fenti értelmezéstől, lásd http://www.bmub.bund.de/fileadmin/bmu-import/files/abfallwirtschaft/downloads/application/pdf/avv_erlaeuterungen.pdf. A B-vel jelölt besorolási tételek esetében az iránymutatásokat tartalmazó brit útmutató értelmezése eltér a fenti értelmezéstől, lásd http://www.bmub.bund.de/fileadmin/bmu-import/files/abfallwirtschaft/downloads/application/pdf/avv_erlaeuterungen.pdf. C: Az „xx xx 99” formátumú besorolási tételeket néhány tagállam párhuzamos nem veszélyes besorolási tételnek tekinti, lásd Classification réglementaire des déchets – Guide d'application pour la caractérisation en dangerosité/http://www.ineris.fr/centredoc/rapport-drc-15-149793-06416a-guidehp-vf2-1456135314.pdf
(2) A 2014/955/EU bizottsági határozatban szerepel először.
(3) A 2014/955/EU bizottsági határozatban szerepel először.
(4) A 2014/955/EU bizottsági határozatban szerepel először.
(5) A 2014/955/EU bizottsági határozatban szerepel először.
|
(#) |
Az elektromos és elektronikus berendezésekből származó veszélyes alkatrészek közé tartozhatnak a 16 06 kódszám alatt szereplő és veszélyesként megjelölt akkumulátorok és elemek; a higanyszálak, a katódikus csőből származó vagy egyéb aktivált üveg stb. |
(6) DRAFT Waste Classification – Guidance on the classification and assessment of waste (1st edition 2015) Technical Guidance WM3 (TERVEZET, A hulladék osztályozása – A hulladék osztályozására és értékelésére vonatkozó útmutató [1. kiadás, 2015] Műszaki útmutató WM3), készítette: Natural Resources Wales, Scottish Environment Protection Agency (SEPA), Northern Ireland Environment Agency (NIEA), Environment Agency; elérhető az alábbi internetes oldalon: https://www.gov.uk/government/publications/waste-classification-technical-guidance.
(7) Openbare Vlaamse Afvalstoffen Maatschappij (OVAM): Europese afvalstoffenlijst EURAL Handleiding, Mechelen, Belgium, 2015.
(8) A következők alapján: Natural Resources Wales, Scottish Environment Protection Agency (SEPA), Northern Ireland Environment Agency (NIEA), Environment Agency: DRAFT Waste Classification – Guidance on the classification and assessment of waste (1st edition 2015) Technical Guidance WM3 (TERVEZET, A hulladék osztályozása – A hulladék osztályozására és értékelésére vonatkozó útmutató [1. kiadás, 2015] Műszaki útmutató WM3), amely elérhető az alábbi internetes oldalon: https://www.gov.uk/government/publications/waste-classification-technical-guidance, a dokumentum „brit útmutató” néven hivatkozik rá)
(9) A kezelés lépéseivel és az így létrejövő frakciókkal kapcsolatos további információk a Baden-Würtembergi Környezetvédelmi és Közlekedési Minisztérium Handbook „How to apply the European Waste List 2001/118/EC” (Kézikönyv. Hogyan használjuk a 2001/118/EK irányelvben szabályozott európai hulladékjegyzéket) című kiadványában (Stuttgart, Németország, 2003) találhatók, amely elérhető az alábbi internetes oldalon: http://abag-itm.de/fileadmin/Dateien/ABAG/Informationsschriften/Band_B/Band_B_englisch.pdf.
(10) Openbare Vlaamse Afvalstoffen Maatschappij (OVAM): Europese afvalstoffenlijst EURAL Handleiding, Mechelen, Belgium, 2015 – a dokumentum „OVAM-útmutató” néven hivatkozik rá.
(11) Az információ forrása az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hatóságának Polycyclic Aromatic Hydrocarbons (PAHs) (Többgyűrűs aromás szénhidrogének [PAH]) című kiadványa (2008), amely elérhető az alábbi internetes oldalon: http://www.epa.gov/osw/hazard/wastemin/minimize/factshts/pahs.pdf.
(12) European Environmental Agency (EEA) – Environmental Terminology and Discovery Service (ETSA) (2015), amely elérhető az alábbi internetes oldalon: http://glossary.eea.europa.eu/. Hozzáférés: 2015.7.4.
(13) Lásd a 12. lábjegyzetet.
(14) Lásd a 11. lábjegyzetet.
(15) Agency for Toxic Substances and Disease Registry (ATSDR), U.S. Department of Health and Human Services (2014): BTEX – Benzene, Toluene, Ethylbenzene and Xylenes, amely elérhető az alábbi internetes oldalon: http://www.odh.ohio.gov/~/media/ODH/ASSETS/Files/eh/HAS/btex.ashx
(16) Lásd a 12. lábjegyzetet.
(17) Az Európai Parlament és a Tanács 1005/2009/EK rendelete (2009. szeptember 16.) az ózonréteget lebontó anyagokról (HL L 286., 2009.10.31., 1. o.).
(18) Lásd az Európai Környezetvédelmi Ügynökség Ozone-depleting substances 2013 – Aggregated data reported by companies on the import, export, production, destruction and feedstock and process agent use of ozone-depleting substances in the European Union (Ózonkárosító anyagok, 2013 – Az ózonkárosító anyagok Európai Unión belüli importjával, exportjával, termelésével, pusztításával, valamint alapanyagként és reakcióközegként történő használatával kapcsolatban a vállalatok által bejelentett, összesített adatok) című kiadványát (2014), amely elérhető az alábbi internetes oldalon: http://www.eea.europa.eu/publications/ozone-depleting-substances-2013.
(19) A Tanács 67/548/EGK irányelve (1967. június 27.) a veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről (HL 196., 1967.8.16., 1. o.).
(20) Az Európai Parlament és a Tanács 1999/45/EK irányelve (1999. május 31.) a tagállamoknak a veszélyes készítmények osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítéséről (HL L 200., 1999.7.30., 1. o.).
(21) OVAM-útmutató.
(22) Ezek a tevékenységek Európában tiltottak. Ez a besorolási tétel ezért már nem bír nagy jelentőséggel a hulladék osztályozása szempontjából.
(23) European Environmental Agency (EEA) – Environmental Terminology and Discovery Service (ETSA) (2015), amely elérhető az alábbi internetes oldalon: http://glossary.eea.europa.eu/. Hozzáférés: 2015.7.4.
(24) Lásd a 21. lábjegyzetet.
(25) Asphalt Institute és Eurobitume: The Bitumen Industry – A Global Perspective (A bitumenipar – Globális perspektíva), 2015, amely elérhető az alábbi internetes oldalon: http://eurobitume.eu/pdf/The_bitumen_industry/The_bitumen_Industry.html.
(26) Lásd a 25. lábjegyzetet.
(27) Az ebben a szakaszban található információk többek között David O'Farrell (Cumbria County Council) Dealing with tar bound arisings című előadásából (2011) származnak, amely elérhető az alábbi internetes oldalon: http://www.soci.org/~/media/Files/Conference%20Downloads/2011/Recycling%20and%20Re%20using%20Asphalt%20Mar%2011/David_OFarrell_Presentation.ashx.
(28) A brit útmutató alapján.
(29) Konkrét vizsgálati módszerek szerepelnek a CLP-rendeletben („A veszélyes áruk szállítására vonatkozó ENSZ-ajánlások, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve” II. részében ismertetett A–H. vizsgálatsorozat). Részletesebb információk találhatók a Guidance on the application of the CLP Criteria (A CLP-kritériumok alkalmazására vonatkozó útmutató) című útmutató legújabb változatában (2017. július), amely elérhető az alábbi internetes oldalon: https://echa.europa.eu/documents/10162/23036412/clp_en.pdf/58b5dc6d-ac2a-4910-9702-e9e1f5051cc5
(30) Az Európai gumiabroncs- és gumiipar (European Tyre and Rubber Industry) című kiadványból (2014) származó információk.
(31) European Commission, Joint Research Centre: End of waste criteria for waste plastics for conversion. Technical proposal. Final draft report (A hulladékstátusz megszűnésének kritériumai az átalakítandó műanyaghulladékok esetében. Műszaki javaslat. Végleges jelentéstervezet), DG JRC, IPTS, Seville, Spain, 2014.
(32) Plastic Europe: Plastics the facts 2013. An analysis of European latest plastics production, demand and waste data (Műanyag, a tények – 2013. Az európai műanyaggyártással, a műanyag iránti kereslettel és a műanyaghulladékkal kapcsolatos legfrissebb európai adatok elemzése), 2013.
(33) Ugyanott.
(34) Jan J. C. Bart: Additives in Polymers: Industrial Analysis and Applications (A polimerekben található adalékanyagok. Ipari elemzés és felhasználási területek), Wiley, 2005.
(35) A részletekért lásd az Európai Bizottságnak az uniós hulladékjegyzékben szereplő műanyag- és gumihulladékok egyes típusaira vonatkozó eltérés lehetőségének vizsgálatáról szóló tanulmányát (BIPRO, 2015).
(36) A határérték kiszámítása PCDD-ként és PCDF-ként történt a toxicitási egyenérték-tényezők (TEF) figyelembevételével a 850/2004/EK rendeletnek megfelelően.
(37) Adott esetben az EN 12766-1 és az EN 12766-2 európai szabványban meghatározott számítási módszert kell alkalmazni.
2. MELLÉKLET
A veszélyes anyagokkal kapcsolatos adat- és információforrások
Amint megtörténik annak elemzése, hogy milyen anyagok vannak jelen a szóban forgó hulladékban, elemezni kell, hogy az azonosított anyagok veszélyes anyagok-e, illetve hogyan kell osztályozni őket. A 2. melléklet útmutatást ad mindkettőhöz (annak vizsgálatához, hogy az azonosított anyagok veszélyes anyagok-e, illetve az osztályozásukhoz). Továbbá ismerteti az ebből a célból releváns információkat nyújtó adatforrásokat. Az adatok fő forrásait az 5. ábra mutatja be. Az ábra tartalmazza a jelen dokumentum megfelelő fejezeteire való hivatkozást (szürke mező) és a hivatalos forrásra való hivatkozást (kék mező). Az adatforrásokkal kapcsolatos további magyarázatokat, beleértve a rangsorukkal kapcsolatos információkat, a lenti vonatkozó bekezdések tartalmazzák.
2.1 Az anyagok veszélyes anyagként történő osztályozása a CLP-rendeletnek megfelelően
A veszélyes vagy párhuzamos nem veszélyes besorolási tételek kiválasztása esetében sokszor a „veszélyes anyagok” jelenléte a döntő tényező a HP-kritériumoknak és a hulladékokról szóló keretirányelv III. mellékletében szereplő kapcsolódó küszöbértékeknek megfelelően (részletesen lásd e dokumentum 3. mellékletében). Az uniós CLP-rendelet meghatározza az anyagokhoz kapcsolódó fizikai, egészségi és környezeti veszélyek értékelésére vonatkozó kritériumokat. A veszélyes anyag olyan anyag, amelyhez a CLP-rendelet értelmében történő osztályozás során figyelmeztető mondatot és ahhoz tartozó kódot rendelnek. Az egyes anyagokhoz rendelt figyelmeztető mondatokkal és kódokkal kapcsolatos információk nyerhetők a harmonizált osztályozásokból, illetve amennyiben ezek nem elérhetők, akkor részben az önosztályozásokból is, az alábbi szakaszokban leírtaknak megfelelően (az önosztályozás az üzemeltető felelősségére használható, és mivel nem harmonizált, az illetékes hatóságok vizsgálatának tárgyát képezi).
2.1.1 Az anyagok harmonizált osztályozása
Néhány anyag osztályozására „hivatalosan” került sor formális uniós határozat révén. Ezek a „harmonizált osztályozások”, és megtalálhatók a CLP-rendelet VI. mellékletének 3. részében található 3. táblázatban.
A harmonizált osztályozás tájékoztatást nyújt az anyagok vegyi osztályozásával és címkézésével kapcsolatban:
|
Figyelmeztető mondatok kódjai |
A veszélyességi osztályhoz és kategóriához rendelt kód. Például a rákkeltő anyagok kódja lehet H350 vagy H351. |
|
Veszélyességi osztály |
A veszély jellege. Például a rákkeltő anyagok veszélyességi osztályának jelölése: Carc. |
|
Veszélyességi kategória |
A veszélyességi osztály alkategóriája, amely megadja a veszély súlyosságát. Például a rákkeltő anyagok esetében ez lehet 1A, 1B vagy 2. |
A CLP-rendelet VI. mellékletének 3. részében található 3. táblázatban szereplő veszélyességi osztályok és kategóriák jogilag elsőbbséget élveznek az ezekkel a veszélyességi osztályokkal és kategóriákkal kapcsolatos minden más információforrással szemben, és ezeket kell használni az osztályozáshoz. Meg kell jegyezni, hogy a harmonizált osztályozás hiányos lehet, ha csak a felsorolt veszélyességi osztályokra és kategóriákra tér ki. A terminológiával kapcsolatos információkért lásd az ECHA CLP útmutatót.
A CLP-rendelet VI. mellékletének 3. részében található 3. táblázat a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítás révén folyamatosan frissül. Kétféle harmonizált osztályozást tartalmaz:
|
— |
egyes anyagok (például az ólom-kromát) harmonizált osztályozását, és |
|
— |
csoportos harmonizált osztályozást (például ólomvegyületek). |
A harmonizált osztályozások megtalálhatók az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) által vezetett osztályozási és címkézési jegyzékben (vö. 2.1.3. szakasz). Amennyiben egy adott anyag vonatkozásában létezik harmonizált osztályozás, az elsőbbséget élvez a csoportos harmonizált osztályozással szemben.
2.1.2 Önosztályozások
Az anyagok gyártói, importőrei és továbbfelhasználói kötelesek önosztályozást végezni a CLP-rendelet értelmében (a CLP előírásának megfelelően, illetve az anyagok REACH értelmében való regisztrálásának keretében is) a CLP osztályozási kritériumok alkalmazásával.
Ugyanazon anyag esetében többféle osztályozás is elképzelhető az alábbiak miatt:
|
— |
a forgalomba hozott anyag eltérő összetétele, formája vagy fizikai állapota; |
|
— |
a gyártó vagy előállító nem azonosít elégséges információkat a veszélyességi osztály vagy kategória meghatározásához (a jelentésben ehhez „hiányzó adatok”, „nem meggyőző” vagy „meggyőző, de az osztályozáshoz nem elégséges” megjegyzés társul); |
|
— |
a gyártó, importőr vagy továbbfelhasználó eltérő vagy további adatokhoz fér hozzá, illetve eltérő vagy további adatokat kapott. |
Önosztályozás használható a más bejelentők által már azonosított, a harmonizált osztályozáson túli veszélyességi osztályok és kategóriák azonosítására, és általános információforrásként szolgál. Ajánlatos különösen azokat az önosztályozásokat ellenőrizni, amelyekkel kapcsolatban a legnagyobb a bejelentők száma. Folyamatos erőfeszítések történnek annak érdekében, hogy a bejelentők önosztályozást végezzenek. Ugyanakkor, ha nem érhető el harmonizált osztályozás, csak a szóban forgó anyagok önosztályozása, a hulladékbirtokosnak minden tőle telhetőt meg kell tennie az osztályozás elvégzése érdekében az osztályozási és címkézési jegyzékben közzétett önosztályozások alapján, figyelembe véve különösen az adott anyag vagy keverék biztonsági adatlapján a hulladékot előállító üzemeltető részére feltüntetett osztályozást.
2.1.3 Az osztályozási és címkézési jegyzék mint kutatási eszköz
Az ECHA által vezetett osztályozási és címkézési jegyzék (1) használható a hulladék osztályozásának összefüggésében releváns anyagok vagy anyagcsoportok osztályozásával kapcsolatos keresésre (illetve adott esetben az információ ellenőrzésére). Ez a jegyzék könnyen kutathatóvá teszi az anyagok vagy anyagcsoportok harmonizált osztályozását, mert a CLP-rendelet VI. mellékletének 3. részében található 3. táblázatból származó információkat tartalmaz. Emellett tartalmazza az anyagok REACH értelmében való regisztrálásának keretében végzett önosztályozásokat és a nem regisztrált anyagok bejelentését (például a kis mennyiségben importálók részéről, akik nem kötelesek regisztrálni). Amikor az osztályozási és címkézési jegyzék nem tartalmaz harmonizált osztályozást, és egynél több önosztályozás szerepel benne, az ECHA regisztrált anyagokkal kapcsolatos adatbázisa (2) segíthet alátámasztani az osztályozási és címkézési jegyzékből származó információkat.
Az osztályozási és címkézési jegyzék továbbá valamennyi uniós nyelven elérhető.
Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy az osztályozási és címkézési jegyzék tartalma rendszeresen változik, és fenntartással kell kezelni (például az egyes anyagok osztályozási konvergenciája folyamatos munka az osztályozási és címkézési jegyzékben).
Példaként az alábbiakban megtalálható az ólom-kromátnak (CAS-szám: 7758-97-6) az osztályozási és címkézési jegyzékben szereplő harmonizált leírása.
Ahogy a 6. ábrán látható, az ólom-kromát osztályozása a következő:
|
— |
Carc. 1B |
H350 |
|
— |
Repr. 1A |
H360Df |
|
— |
STOT RE 2 |
H373** |
|
— |
Aquatic Acute 1 |
H400 |
|
— |
Aquatic Chronic 1 |
H410 |
Annak értékeléséhez, hogy a szóban forgó hulladék, mivel veszélyes anyagot, ólom-kromátot tartalmaz, rendelkezik-e veszélyességi tulajdonságokkal (lásd a 3.2.2. fejezetet és a 3. mellékletet), figyelembe kell venni az ólom-kromát veszélyességi osztályát, veszélyességi kategóriáját és a figyelmeztető mondatok kódjait.
2.2 A hulladékká váló anyagok/keverékek összetételével, tulajdonságaival és kezelésével kapcsolatos információk
A CLP szerint veszélyesnek minősülő anyagok és keverékek, valamint a meghatározott küszöbértékeket meghaladó koncentrációban veszélyes anyagokat tartalmazó, nem osztályozott keverékek esetében a szállítónak elérhetővé kell tennie a biztonsági adatlapot. A biztonsági adatlapnak meg kell felelnie bizonyos követelményeknek és a REACH-rendelet 31. cikkében meghatározott formátumnak, illetve tartalmaznia kell az alábbi információkat:
|
— |
az anyag vagy keverék osztályozása a CLP-rendelet II. címének megfelelően (a biztonsági adatlap 2. szakasza); ez lehet harmonizált osztályozás vagy önosztályozás (lásd a 2.1. szakaszt); |
|
— |
összetétel/összetevők (a biztonsági adatlap 3. szakasza); |
|
— |
ártalmatlanítási szempontok (a biztonsági adatlap 13. szakasza); |
|
— |
expozíciós forgatókönyvek (a mellékletben). |
Az ilyen információkat tartalmazó biztonsági adatlap hasznos információs eszköz lehet az értékelés további lépéseit illetően, amelyeket a hulladékjegyzéknek megfelelő osztályozás során el kell végezni, amint egy adott termék hulladékká válik.
Meg kell jegyezni, hogy ha a hulladékká váló termék két vagy több anyag keveréke (például lakkosdoboz), a keverékekre vonatkozó osztályozási információk általánosságban értékes információforrások, illetve másodsorban az egyes alkotóelemek osztályozását, nem pedig a keverék általános vegyi osztályozását kell használni. A biztonsági adatlap 3. szakasza a keverékek esetében lehetővé teszi a CLP szerinti osztályozást a keverék egyes veszélyes összetevőit illetően. Ez az információ az osztályozási és címkézési jegyzékben való kereséssel hitelesíthető vagy kiegészíthető (vö. 2.1.3. szakasz).
Meg kell jegyezni, hogy az olyan anyagok és keverékek esetében, amelyek vonatkozásában nem kötelező a biztonsági adatlap használata, valamint az árucikkek esetében rendelkezésre állhatnak olyan önkéntes terméktájékoztatók, amelyek nem felelnek meg a biztonsági adatlapnak, de információkat nyújthatnak az összetételről és az ajánlott ártalmatlanítási gyakorlatokról.
További ellenőrzések ajánlottak, ha
|
— |
a rendelkezésre álló információ esetleg elavult (a termék hosszú idővel az utolsó szállítás után kerül használatból való kivonásra); |
|
— |
ha bármilyen okból indokolt azt hinni, hogy az információ hiányos, nem megfelelő vagy pontatlan; |
|
— |
a hulladéktermelő folyamattal kapcsolatos információk arra utalnak, hogy további olyan anyagok (például szennyező anyagok) lehetnek jelen a hulladékban, amelyek nem szerepelnek a biztonsági adatlapon. |
2.3 Egyéb információforrások
Elképzelhető, hogy az előző fejezetekben ismertetett információforrásokon túl további hasznos dokumentumok állnak rendelkezésre a hulladékban potenciálisan megtalálható anyagok jelenlétével és tartalmával kapcsolatban. Egyéni alapon kell eldönteni, hogy mely forrás használható. Általában véve a potenciális példák közé tartoznak az alábbiak:
|
— |
az elérhető legjobb technikákra vonatkozó referenciadokumentumok; |
|
— |
az ipari folyamatokra vonatkozó kézikönyvek; |
|
— |
az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hatóságának ágazati feljegyzései; |
|
— |
a folyamatra és az anyagra vonatkozó, a hulladéktermelőtől származó információk (folyamatleírások); |
|
— |
egyes hulladékok jellemző összetételére vonatkozó adatbázisok (3). |
(1) http://echa.europa.eu/regulations/clp/cl-inventory.
(2) http://echa.europa.eu/de/information-on-chemicals/registered-substances.
(3) Meg kell jegyezni, hogy néhány tagállamban, például Németországban nyilvánosan hozzáférhetők a hulladékáramok összetételével, fizikai és kémiai tulajdonságaival, valamint osztályozásával kapcsolatos adatbázisok.
3. MELLÉKLET
A veszélyességi tulajdonságok (HP 1 – HP 15) meghatározására szolgáló konkrét megközelítések
3.1. A HP 1 „robbanásveszélyes” veszélyességi tulajdonság vonatkozásában végzett értékelés
A hulladékokról szóló keretirányelv III. mellékletében szereplő fogalommeghatározás és további leírás
A hulladékokról szóló keretirányelv III. melléklete az alábbiak szerint határozza meg a HP 1 „robbanásveszélyes” veszélyességi kategóriába tartozó hulladék fogalmát:
„olyan hulladék, amely képes kémiai reakció révén gázt fejleszteni olyan hőmérsékleten és nyomáson, továbbá olyan sebességgel, hogy környezetében ezzel kárt okoz. Beleértendő a pirotechnikai hulladék, a robbanásveszélyes szervesperoxid-hulladék és a robbanásveszélyes önreaktív hulladék.”
A HP 1 kategória vonatkozásában fontos megjegyezni, hogy a hatástalanított, hulladékká vált robbanóanyagok nem tartoznak a hulladékokról szóló keretirányelv hatálya alá (lásd a 3.1.1. szakaszt). Ezért ajánlott először is ellenőrizni, hogy a szóban forgó hulladék a hulladékokról szóló keretirányelv és a hulladékjegyzék hatálya alá tartozik-e.
A hulladékokról szóló keretirányelv így folytatja:
„Amennyiben a hulladék egy vagy több olyan anyagot tartalmaz, amelyet az 1. táblázatban [lásd e dokumentum 8. táblázatát] található veszélyességi osztályok és kategóriák kódjainak és figyelmeztető mondatok kódjainak valamelyikével minősítenek, a hulladékot vizsgálati módszerekkel kell értékelni – amennyiben ez megfelelő és arányos – a HP 1 kategória tekintetében. Ha valamely anyag, keverék vagy árucikk jelenléte ara utal, hogy a hulladék robbanásveszélyes, azt a HP 1 kategóriának megfelelő veszélyességűnek kell minősíteni.”
A 8. táblázatban található veszélyességi osztályok és kategóriák kódjainak és figyelmeztető mondatok kódjainak valamelyikével minősített anyagokat tartalmazó hulladék megvizsgálható annak megállapítására, hogy rendelkezik-e azzal a veszélyességi tulajdonsággal vagy sem. Alternatív megoldásként az ilyen anyagokat tartalmazó hulladékról egyszerűen feltételezhető, hogy a HP 1 veszélyességi kategóriába tartozik.
8. táblázat
A hulladék-összetevőkre vonatkozó veszélyességi osztályok és kategóriák kódjai, valamint a figyelmeztető mondatok kódjai a hulladékoknak a HP 1 „robbanásveszélyes” veszélyességi kategóriába való besorolásához
|
Veszélyességi osztályok és kategóriák kódjai |
Figyelmeztető mondatok kódjai |
Leírás |
|
Unst. Expl. |
H200 |
Instabil robbanóanyagok. |
|
Expl. 1.1 |
H201 |
Robbanóanyag; teljes tömeg felrobbanásának veszélye. |
|
Expl. 1.2 |
H202 |
Robbanóanyag; kivetés súlyos veszélye. |
|
Expl. 1.3 |
H203 |
Robbanóanyag; tűz, robbanás vagy kivetés veszélye. |
|
Expl. 1.4 |
H204 |
Tűz vagy kivetés veszélye. |
|
Self-react. A |
H240 |
Hő hatására robbanhat. |
|
Org. Perox. A |
||
|
Self-react. B |
H241 |
Hő hatására meggyulladhat vagy robbanhat. |
|
Org. Perox. B |
Ha a hulladékká vált termék ismerten robbanásveszélyes, úgy kell tekinteni, hogy a HP 1 kategóriába tartozik.
Néhány anyag bizonyos körülmények között robbanásveszélyes lehet, ilyenek például a H205 (Tűz hatására a teljes tömeg felrobbanhat.) vagy az EUH001 (Száraz állapotban robbanásveszélyes.) figyelmeztető mondattal jellemzett anyagok. Az ilyen anyagok hatására a hulladék nem tartozik a HP 1 veszélyességi kategóriába, de a hulladékban való jelenlétük azt eredményezheti, hogy a hulladék HP 15 veszélyességi tulajdonsággal rendelkezik. A további részletekért lásd az 1.2.1. szakaszt.
A H240 vagy H241 kategóriába besorolt anyagot tartalmazó hulladék esetében, ha a HP 1 alapján nem veszélyes, meg kell vizsgálni a HP 3 „tűzveszélyes” kategóriába sorolás lehetőségét.
A 7. ábra bemutatja a HP 1 veszélyességi kategória vonatkozásában történő értékelés folyamatát (1).
Vizsgálati módszerek
A vizsgálati módszerek megállapításáról szóló rendelet mellékletének A. része az alábbi lehetséges vizsgálati módszerről rendelkezik a HP 1 „robbanásveszélyes” veszélyességi tulajdonság értékelése szempontjából:
|
— |
A.14. Robbanási tulajdonságok |
A 8. táblázatban felsorolt anyagokat tartalmazó hulladékok esetében az ECHA CLP útmutatónak megfelelően meg kell vizsgálni a robbanási tulajdonságokat.
Az ECHA CLP útmutató külön szakaszokban írja le az alábbi anyagokat tartalmazó keverékek vizsgálatát:
|
— |
szerves peroxidok, |
|
— |
önreaktív anyagok és keverékek, |
|
— |
robbanóanyagok. |
A CLP-rendelet az önreaktív anyagokat és keverékeket az A–G. kategóriák egyikébe sorolja, lásd az ECHA CLP útmutatót. A szerves peroxidot vagy önreaktív anyagot tartalmazó hulladék HP 1 veszélyességi tulajdonsággal rendelkezik, ha a hulladék a vizsgálat következtében az A típusba (H240) vagy a B típusba (H241) sorolható. Egyéb esetekben a C, D, E vagy F típusba (H242) sorolt hulladék HP 3 veszélyességi tulajdonsággal rendelkezik.
A 8. táblázatban felsorolt egyéb anyagot tartalmazó hulladék HP 1 veszélyességi tulajdonsággal rendelkezik, ha a vizsgálat következtében az Unstable Explosive (H200), a Division 1.1 (H201), a Division 1.2 (H202), a Division 1.3 (H203) vagy a Division 1.4 (H204) kategóriába sorolható.
Az 1. melléklet 1.4.7. szakasza részletes példát tartalmaz a szerves peroxidok HP 1 veszélyességi tulajdonság vonatkozásában való értékelésével kapcsolatban.
3.2. A HP 2 „oxidáló” veszélyességi tulajdonság vonatkozásában végzett értékelés
A hulladékokról szóló keretirányelv III. mellékletében szereplő fogalommeghatározás és további leírás
A hulladékokról szóló keretirányelv III. melléklete az alábbiak szerint határozza meg a HP 2 „oxidáló” veszélyességi kategóriába tartozó hulladék fogalmát:
„olyan hulladék, amely – általában azzal, hogy oxigént biztosít – más anyag égését okozza vagy elősegíti”.
A hulladékokról szóló keretirányelv így folytatja:
„Amennyiben a hulladék egy vagy több olyan anyagot tartalmaz, amelyet az 2. táblázatban [lásd e dokumentum 9. táblázatát] található veszélyességi osztályok és kategóriák kódjainak és figyelmeztető mondatok kódjainak valamelyikével minősítenek, a hulladékot vizsgálati módszerekkel kell értékelni – amennyiben ez megfelelő és arányos – a HP 2 kategória tekintetében. Ha valamely anyag jelenléte arra utal, hogy a hulladék oxidáló hatású, azt a HP 2 kategóriának megfelelő veszélyességűnek kell minősíteni.”
A 9. táblázatban található veszélyességi osztályok és kategóriák kódjainak és figyelmeztető mondatok kódjainak valamelyikével minősített anyagokat tartalmazó hulladék megvizsgálható annak megállapítására, hogy rendelkezik-e azzal a veszélyességi tulajdonsággal vagy sem. Alternatív megoldásként az ilyen anyagokat tartalmazó hulladékról egyszerűen feltételezhető, hogy a HP 2 veszélyességi kategóriába tartozik.
9. táblázat
A hulladék-összetevőkre vonatkozó veszélyességi osztályok és kategóriák kódjai, valamint a figyelmeztető mondatok kódjai a hulladékoknak a HP 2 „oxidáló” veszélyességi kategóriába való besorolásához
|
Veszélyességi osztályok és kategóriák kódjai |
Figyelmeztető mondatok kódjai |
Leírás |
|
Ox. Gas 1 |
H270 |
Tüzet okozhat vagy fokozhatja a tűz intenzitását; oxidáló hatású. |
|
Ox. Liq. 1 |
H271 |
Tüzet vagy robbanást okozhat; erősen oxidáló hatású. |
|
Ox. Sol. 1 |
||
|
Ox. Liq. 2 Ox. Liq. 3 |
H272 |
Fokozhatja a tűz intenzitását; oxidáló hatású. |
|
Ox. Sol. 2 Ox. Sol. 3 |
Ha
|
— |
a hulladék csak az említett anyagok egyikét tartalmazza; |
|
— |
az anyagra a CLP-rendelet VI. mellékletének 3. részében található 3. táblázatban szereplő egyedi koncentrációs határérték vonatkozik. Meg kell jegyezni, hogy erre a veszélyességi osztályra vonatkozóan nem léteznek általános koncentrációs határértékek; |
|
— |
az anyag e határértéket nem meghaladó koncentrációban van jelen a hulladékban; |
a hulladék feltételezhetően nem tartozik a HP 2 veszélyességi kategóriába.
Ilyen például a salétromsav (H272, Ox. Liq. 3), amelynek egyedi koncentrációs határértéke ≥ 65 %. Ha a salétromsav koncentrációja a hulladékban meghaladja a 65 %-ot, a hulladékot a HP 2 kategóriába kell sorolni (a HP 8 mellett). A hidrogén-peroxid az egyetlen másik olyan anyag, amelynek oxidáló tulajdonságai vonatkozásában a CLP-rendelet műszaki fejlődéshez történő 10. hozzáigazításának (2) megfelelően egyedi koncentrációs határérték került megállapításra (50 %).
Az oxidáló gázokra vonatkozó számítási módszer
Ha a hulladék H270 kategóriába besorolt anyagot tartalmaz, kiszámítható, hogy HP 2 veszélyességi tulajdonságokkal rendelkezik-e. A számítási módszert a(z) (módosított) ISO 10156 szabvány ismerteti, és az ECHA CLP útmutatónak megfelelően kell alkalmazni.
A 8. ábra bemutatja a HP 2 veszélyességi kategória vonatkozásában történő értékelés folyamatát (3).
Vizsgálati módszerek
A vizsgálati módszerek megállapításáról szóló rendelet mellékletének A. része az alábbi lehetséges vizsgálati módszerekről rendelkezik a HP 2 „oxidáló” veszélyességi tulajdonság értékelése szempontjából:
|
— |
A.17. Oxidáló tulajdonságok (szilárd anyagok); |
|
— |
A.21. Oxidáló tulajdonságok (folyadékok). |
A 9. táblázatban felsorolt anyagokat tartalmazó hulladékok esetében az ECHA CLP útmutatónak megfelelően meg kell vizsgálni az oxidáló tulajdonságokat. Az ECHA CLP útmutató külön szakaszokban írja le az alábbi anyagokat tartalmazó keverékek vizsgálatát:
|
— |
oxidáló gázok, |
|
— |
oxidáló folyadékok, |
|
— |
oxidáló szilárd anyagok. |
Az olyan, oxidáló anyagot tartalmazó hulladék, amely a vizsgálat révén H270, H271 vagy H272 kategóriájú besorolást kapott, HP 2 veszélyességi tulajdonsággal rendelkezik.
3.3. A HP 3 „tűzveszélyes” veszélyességi tulajdonság vonatkozásában végzett értékelés
A hulladékokról szóló keretirányelv III. mellékletében szereplő fogalommeghatározás és további leírás
A hulladékokról szóló keretirányelv III. melléklete az alábbiak szerint, hat franciabekezdésben határozza meg a HP 3 „tűzveszélyes” veszélyességi kategóriába tartozó hulladék fogalmát:
— „tűzveszélyes folyékony hulladék :
olyan folyékony hulladék, amelynek lobbanáspontja 60 °C alatt van, vagy olyan gázolaj, dízel és könnyű fűtőolaj hulladéka, amelynek lobbanáspontja > 55 °C és ≤ 75 °C;— tűzveszélyes öngyulladó folyékony és szilárd hulladék :
olyan szilárd vagy folyékony hulladék – akár kis mennyiségben is –, amely a levegővel való érintkezést követő öt percen belül meggyullad;— tűzveszélyes szilárd hulladék :
olyan szilárd hulladék, amely könnyen éghető, vagy súrlódás révén tüzet okozhat, vagy elősegíti azt;— tűzveszélyes gáz-halmazállapotú hulladék :
olyan gáz-halmazállapotú hulladék, amely levegőn 20 °C-on és 101,3 kPa szokásos nyomáson tűzveszélyes;— vízzel reakcióba lépő hulladék :
olyan hulladék, amely vízzel érintkezve veszélyes mennyiségben bocsát ki tűzveszélyes gázokat;— egyéb tűzveszélyes hulladék :
tűzveszélyes aeroszolok, tűzveszélyes önmelegedő hulladék, tűzveszélyes szerves peroxidok és tűzveszélyes önreaktív hulladék.”A hulladékokról szóló keretirányelv így folytatja:
„Amennyiben a hulladék egy vagy több olyan anyagot tartalmaz, amelyet az 3. táblázatban [lásd e dokumentum 10. táblázatát] található veszélyességi osztályok és kategóriák alábbi kódjainak és figyelmeztető mondatok kódjainak valamelyikével minősítenek, a hulladékot vizsgálati módszerekkel kell értékelni, amennyiben ez megfelelő és arányos. Ha valamely anyag jelenléte arra utal, hogy a hulladék tűzveszélyes, azt a HP 3 kategóriának megfelelő veszélyességűnek kell minősíteni.”
A 10. táblázatban található veszélyességi osztályok és kategóriák kódjainak és figyelmeztető mondatok kódjainak valamelyikével minősített anyagokat tartalmazó hulladék megvizsgálható annak megállapítására, hogy rendelkezik-e azzal a veszélyességi tulajdonsággal vagy sem. Alternatív megoldásként az ilyen anyagokat – nem nyomokban – tartalmazó hulladékról egyszerűen feltételezhető, hogy a HP 3 veszélyességi kategóriába tartozik.
10. táblázat
A hulladék-összetevőkre vonatkozó veszélyességi osztályok és kategóriák kódjai, valamint a figyelmeztető mondatok kódjai a hulladékoknak a HP 3 „tűzveszélyes” veszélyességi kategóriába való besorolásához
|
Veszélyességi osztályok és kategóriák kódjai |
Figyelmeztető mondatok kódjai |
Leírás |
|
Flam. Gas 1 |
H220 |
Rendkívül tűzveszélyes gáz. |
|
Flam. Gas 2 |
H221 |
Tűzveszélyes gáz. |
|
Aerosol 1 |
H222 |
Rendkívül tűzveszélyes aeroszol. |
|
Aerosol 2 |
H223 |
Tűzveszélyes aeroszol. |
|
Flam. Liq. 1 |
H224 |
Rendkívül tűzveszélyes folyadék és gőz. |
|
Flam. Liq. 2 |
H225 |
Fokozottan tűzveszélyes folyadék és gőz. |
|
Flam. Liq. 3 |
H226 |
Tűzveszélyes folyadék és gőz. |
|
Flam. Sol. 1 Flam. Sol. 2 |
H228 |
Tűzveszélyes szilárd anyag. |
|
Self-react. CD Self-react. EF Org. Perox. CD Org. Perox. EF |
H242 |
Hő hatására meggyulladhat. |
|
Pyr. Liq. 1 Pyr. Sol. 1 |
H250 |
Levegővel érintkezve önmagától meggyullad. |
|
Self-heat. 1 |
H251 |
Önmelegedő: meggyulladhat. |
|
Self-heat. 2 |
H252 |
Nagy mennyiségben önmelegedő; meggyulladhat. |
|
Water-react. 1 |
H260 |
Vízzel érintkezve öngyulladásra hajlamos tűzveszélyes gázokat bocsát ki. |
|
Water-react. 2 Water-react. 3 |
H261 |
Vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat bocsát ki. |
Ha a hulladék H220 vagy H221 kategóriába besorolt anyagot tartalmaz, kiszámítható, hogy rendelkezik-e HP 3 veszélyességi tulajdonságokkal (negyedik franciabekezdés). A számítási módszert az ISO 10156 szabvány ismerteti, és az ECHA CLP útmutatónak megfelelően kell alkalmazni.
Ha a hulladék H260 vagy H261 kategóriába besorolt anyagot tartalmaz (az anyag vízzel érintkezve képes rendkívül tűzveszélyes gázokat kibocsátani 1 kg anyag esetében óránként 1 l gázt meghaladó mennyiségben), kiszámítható a hulladékban lévő anyagnak az a minimális koncentrációja, amelynek következtében a hulladék a HP 3 veszélyességi kategóriába tartozik (ötödik franciabekezdés). E koncentráció alatt a hulladék nem minősül veszélyesnek a HP3 veszélyességi kategória szerint (ötödik franciabekezdés). Ha az értékek elérik vagy meghaladják ezt a koncentrációt, úgy kell tekinteni, hogy a hulladék a HP 3 veszélyességi kategóriába tartozik, vagy vizsgálatot kell végezni. A brit útmutató példákat hoz az anyagokra és a számításokra, amelyek megtalálhatók az alábbi szakaszban.
Az 1.4.7. szakasz rövid példát tartalmaz a szerves peroxidoknak a HP 3 kategória vonatkozásában történő értékelésére a HP 1 veszélyességi tulajdonság értékelése alapján. A 9. ábra bemutatja a HP 3 veszélyességi kategória vonatkozásában történő értékelés folyamatát (4).
Számítási módszer a HP 3 vonatkozásában (ötödik franciabekezdés)
A fentiekben már említettek szerint a H260 vagy H261 kategóriába besorolt anyag vízzel érintkezve rendkívül tűzveszélyes gázokat képes kibocsátani 1 kg anyag esetében óránként 1 l gázt meghaladó mennyiségben.
Ha a hulladék H260 vagy H261 kategóriába besorolt anyagot tartalmaz, kiszámítható a hulladékban lévő anyagnak az a minimális koncentrációja, amelynek következtében a hulladék a HP 3 veszélyességi kategóriába tartozik (ötödik franciabekezdés). E számítási módszer alapját az képezi, hogy a sztöchiometria, valamint az 1 mol gáz normál nyomás és hőmérséklet mellett mért térfogata alapján kiszámításra kerül az 1 liter tűzveszélyes gáz képződéséhez szükséges reaktív anyag mennyisége. Az 1 literre vonatkozó koncentrációs határérték a vizsgálati módszerek megállapításáról szóló rendelet mellékletének A. részében ismertetett A.12. – tűzveszélyesség (érintkezés vízzel) – vizsgálati módszer alapján kerül meghatározásra.
E koncentráció alatt a hulladék nem tartozik a HP 3 veszélyességi kategóriába (ötödik franciabekezdés). Ha az értékek elérik vagy meghaladják ezt a koncentrációt, a hulladék feltételezhetően a HP 3 veszélyességi kategóriába tartozik, vagy vizsgálatot kell végezni. A számítás módjával kapcsolatban a Box 3. háttérmagyarázat ismertet egy, a brit útmutatóból származó példát (5).
|
Számítási módszer a HP 3 vonatkozásában (ötödik franciabekezdés)
|
|
3. háttérmagyarázat: |
Számítási módszer a HP 3 vonatkozásában (ötödik franciabekezdés) |
A 11. táblázat néhány H260 és H261 kategóriába besorolt anyag vonatkozásában számítás során nyert küszöbértéket tartalmaz.
11. táblázat
Példák olyan anyagokra, amelyek hatására a hulladék HP 3 „tűzveszélyes” veszélyességi tulajdonsággal rendelkezik (ötödik franciabekezdés) és a koncentrációs küszöbértékek (6)
|
Anyag neve |
Figyelmeztető mondatok kódjai a HP 3 vonatkozásában (ötödik franciabekezdés) |
Egyenlet |
Koncentrációs határértékek (%) a H3-A veszélyességi kategória vonatkozásában (ötödik franciabekezdés) (7) |
|
Lítium |
H260 |
2Li + 2H2O → 2LiOH + H2 |
0,1 |
|
Nátrium |
H260 |
2Na + 2H2O → 2NaOH + H2 |
0,2 |
|
Magnéziumpor (öngyulladó) |
H261 |
Mg + 2H2O → Mg(OH)2 + H2 |
0,1 |
|
Alumíniumpor (öngyulladó) Alumíniumpor (stabilizált) |
H261 |
2Al + 6H2O → 2Al(OH)3 + 3H2 |
0,1 |
|
Kálium |
H260 |
2K + 2H2O → 2KOH + H2 |
0,4 |
|
Kalcium |
H261 |
Ca + 2H2O → Ca(OH)2 + H2 |
0,2 |
|
Cinkpor (öngyulladó) |
H260 |
Zn + 2H2O → Zn(OH)2 + H2 |
0,3 |
|
Cirkóniumpor (öngyulladó) |
H260 |
Zr + 4H2O → Zr(OH)4 + 2H2 |
0,2 |
|
Alumínium-karbid |
H260 |
Al4C3 + 6H2O → 2Al2O3 + 3CH4 |
0,2 |
|
Lítium-alumínium-hidrid |
H260 |
LiAlH4+ H2O → LiAl(OH)2 + 4H2 |
0,1 |
|
Nátrium-hidrid |
H260 |
NaH + H2O → NaOH + H2 |
0,1 |
|
Kalcium-hidrid |
H260 |
CaH2 + 2H2O → Ca(OH)2 + 2H2 |
0,1 |
|
Kalcium-karbid |
H260 |
CaC2 + H2O → Ca(OH)2 + C2H2 |
0,3 |
|
Kalcium-foszfid |
H260 |
Ca3P2 + 6H2O → 2PH3 + 3Ca(OH)2 |
0,4 |
|
Alumínium-foszfid |
H260 |
AlP + 3H2O → PH3 + Al(OH)3 |
0,3 |
|
Magnézium-foszfid |
H260 |
Mg3P2 + 6H2O → 2PH3 + 3Mg(OH)2 |
0,3 |
|
Tricink-difoszfid |
H260 |
Zn3P2 + 6H2O → 2PH3 + 3Zn(OH)2 |
0,6 |
|
Dietil(etildimetilszilánoláto)alumínium |
H260 |
(C2H5)2Si(CH3)2C2H5Al + 2H2O → 2C2H6 + Al(OH)2Si(CH3)2C2H5 |
0,4 |
Vizsgálati módszerek
A vizsgálati módszerek megállapításáról szóló rendelet mellékletének A. része az alábbi lehetséges vizsgálati módszerekről rendelkezik a HP 3 „tűzveszélyes” veszélyességi tulajdonság értékelése szempontjából:
|
— |
A.10. Tűzveszélyesség (szilárd anyagok); |
|
— |
A.11. Tűzveszélyesség (gázok); |
|
— |
A.12. Tűzveszélyesség (érintkezés vízzel). |
A 10. táblázatban felsorolt anyagokat tartalmazó hulladékok esetében az ECHA CLP útmutatónak megfelelően meg kell vizsgálni a tűzveszélyességi tulajdonságokat. Az ECHA CLP útmutató külön szakaszokban írja le az alábbi anyagokat tartalmazó keverékek vizsgálatát:
|
— |
tűzveszélyes gázok, |
|
— |
aeroszolok, |
|
— |
tűzveszélyes folyadékok, |
|
— |
tűzveszélyes szilárd anyagok, |
|
— |
önreaktív anyagok és keverékek, |
|
— |
öngyulladó folyadékok, |
|
— |
öngyulladó szilárd anyagok, |
|
— |
önmelegedő anyagok és keverékek, |
|
— |
vízzel reakcióba lépő anyagok, |
|
— |
oxigén-peroxidok (2.15.). |
3.4. A HP 4 „irritáló – bőrirritáció és szemkárosodás” veszélyességi tulajdonság vonatkozásában végzett értékelés
A hulladékokról szóló keretirányelv III. mellékletében szereplő fogalommeghatározás és további leírás
A hulladékokról szóló keretirányelv III. melléklete az alábbiak szerint határozza meg a HP 4 „irritáló – bőrirritáció és szemkárosodás” veszélyességi kategóriába tartozó hulladék fogalmát:
„olyan hulladék, amely a bőrrel vagy szemmel érintkezve bőrirritációt vagy szemkárosodást okozhat”.
A HP 4 kapcsolódik a HP 8 „maró” veszélyességi tulajdonsághoz, mert mindkettő a különböző súlyosságú, szövetkárosító potenciálra utal. A HP 8 vonatkozásában a további részletekért lásd a 3.8. szakaszt.
Megjegyzések:
|
— |
Az irritáló anyagokat tartalmazó veszélyes hulladék (a koncentrációtól függően) irritáló tulajdonságokkal rendelkezhet. |
|
— |
A maró anyagokat tartalmazó veszélyes hulladék a koncentrációtól függően maró vagy irritáló tulajdonságokkal rendelkezhet. |
A néhány anyag által kiváltott mechanikus irritáció nem szerepel a HP 4 fogalommeghatározásában.
A hulladékokról szóló keretirányelv így folytatja:
|
|
„Amennyiben a hulladék egy vagy több olyan anyagot tartalmaz a küszöbérték feletti koncentrációban, amelyet az alábbi veszélyességi osztályok és kategóriák kódjainak és figyelmeztető mondatok kódjainak valamelyikével minősítenek, a hulladékot a HP 4 veszélyességi kategóriába kell sorolni. |
|
|
A Skin corr. 1A (H314), Skin irrit. 2 (H315), Eye dam. 1 (H318) and Eye irrit. 2 (H319) kategóriák szempontjából történő értékelés esetében a figyelembe vett küszöbérték 1 %. |
|
|
Amennyiben a Skin corr. 1A (H314) kategóriába besorolt összes anyag koncentrációjának összege eléri vagy túllépi az 1 %-ot, a hulladékot a HP 4 veszélyességi kategóriába kell sorolni. |
|
|
Ha a H318 kategóriába besorolt összes anyag koncentrációjának összege eléri vagy túllépi a 10 %-ot, a hulladékot a HP 4 veszélyességi kategóriába kell sorolni. |
|
|
Ha a H315 vagy H319 kategóriába besorolt összes anyag koncentrációinak összege eléri vagy túllépi a 20 %-ot, a hulladékot a HP 4 veszélyességi kategóriába kell sorolni. |
|
|
Megjegyzendő, hogy a H314 (Skin corr. 1A, 1B vagy 1C) kategóriába sorolt anyagokat 5 %-os vagy azt meghaladó arányban tartalmazó hulladékokat a HP 8 veszélyességi kategóriába kell sorolni. A HP 4 besorolás nem alkalmazható, ha az anyag HP 8 besorolású.” |
12. táblázat
A hulladék-összetevőkre vonatkozó veszélyességi osztályok és kategóriák kódjai és a figyelmeztető mondatok kódjai, valamint a megfelelő koncentrációs határértékek a hulladékoknak a HP 4 veszélyességi kategóriába való besorolásához
|
Veszélyességi osztályok és kategóriák kódjai |
Figyelmeztető mondatok kódjai |
Leírás |
Koncentrációs határérték (az anyagok összmennyisége) |
|
Skin Corr. 1A |
H314 |
Súlyos égési sérülést és szemkárosodást okoz. |
≥1 % és <5 % |
|
Eye Dam. 1 |
H318 |
Súlyos szemkárosodást okoz. |
≥ 10 % |
|
Skin irrit. 2 és Eye irrit. 2 |
H315 és H319 |
Bőrirritáló hatású. és Súlyos szemirritációt okoz. |
≥ 20 % (8) |
Az 1.4.4. melléklet példát tartalmaz a kalcium-oxidot és kalcium-hidroxidot tartalmazó hulladékoknak a HP 4 veszélyességi kategória vonatkozásában való értékelésére.
A H314 Skin Corr. 1A, 1B vagy 1C kategóriába besorolt anyagot ≥ 5 % koncentrációban tartalmazó hulladék esetében lásd még a HP 8 „maró” veszélyességi tulajdonságot (3.8. melléklet), mert az ilyen hulladék a HP 8, nem pedig a HP 4 kategória alapján minősül veszélyesnek.
A fent említett koncentrációs határértékeket kell alkalmazni a hulladék ismert összetevői esetében. Elképzelhető, hogy egyes hulladékokban nehéz valamennyi anyagot azonosítani. Ha az ismert anyagok alapján a hulladék nem tartozik az „irritáló – bőrirritáció és szemkárosodás” kategóriába, és néhány anyag továbbra is ismeretlen, a hulladék pH-értéke alapján kell elvégezni az értékelést (lásd a 10. ábrát).
A ≤ 2 vagy ≥ 11,5 pH-értékű hulladék általában a HP 8 „maró” veszélyességi kategóriába tartozik, kivéve, ha:
|
— |
a sav-/alkálitartalék vizsgálata alapján nem indokolt a „maró” besorolás, és |
|
— |
további in vitro vizsgálatok, az emberi tapasztalatok vagy állatkísérletekből származó adatok (akár egyszeri, akár ismétlődő expozíció esetében) megerősítették, hogy az „irritáló – bőrirritáció és szemkárosodás”/„maró” besorolás sem alkalmazható. |
A sav-/alkálitartalék vizsgálata a hulladék pufferkapacitását méri (9).
Küszöbértékek
Az értékelés szempontjából az alábbi küszöbértékeket kell figyelembe venni:
|
— |
a H314, H315, H318 és H319 esetében a küszöbérték 1 %. |
Az olyan anyag, amelynek koncentrációja nem éri el ezt a küszöbértéket, nem szerepel a 12. táblázatban és a 10. ábrán feltüntetett összkoncentrációban.
A 10. ábra bemutatja a HP 4 veszélyességi kategória vonatkozásában történő értékelés folyamatát (10).
Vizsgálati módszerek
A hulladéknak a HP 4 veszélyességi kategória vonatkozásában való értékelése az alábbiak alapján történik:
|
— |
a hulladékban lévő egyes anyagok azonosítása; |
|
— |
az ilyen anyagok osztályozása; |
|
— |
hivatkozás a hulladékokról szóló keretirányelv III. mellékletében szereplő koncentrációs határértékekre. |
Ha e veszélyességi tulajdonság vizsgálatára kerül sor, a 12. táblázatban felsorolt anyagokat tartalmazó hulladékok esetében az ECHA CLP útmutatónak megfelelően meg kell vizsgálni az irritáló tulajdonságokat. Az értékelés során a H315, H318 vagy H319 kategóriába besorolt keverék a HP 4 veszélyességi kategóriába tartozik.
Vizsgálat esetén a sav-/alkálitartalék-vizsgálat és az in vitro vizsgálat együttes alkalmazása ajánlott. A brit útmutató példát hoz a sav-/alkálitartalék-vizsgálat és az in vitro vizsgálat együttes alkalmazására, általános vizsgálati környezetben.
A fentieknek megfelelően a sav-/alkálitartalék vizsgálata a hulladék pufferkapacitását méri.
A vizsgálati módszerek megállapításáról szóló rendelet mellékletének B. része az alábbi lehetséges vizsgálati módszerről rendelkezik a HP 4 „irritáló – bőrirritáció és szemkárosodás” veszélyességi tulajdonság értékelése szempontjából:
|
— |
B.46. In vitro bőrirritáció: Rekonstruált emberi felhámmodellen végzett vizsgálat. |
A vizsgálati módszerek megállapításáról szóló rendeletben szereplő, állatkísérleteken alapuló vizsgálati módszerek nem megfelelők (11).
Az állatkísérleteket felváltó vizsgálati módszereket illetően további in vitro módszerek lehetnek elérhetők más olyan forrásokból, mint például az uniós referencialaboratórium (12).
Ha egy hulladék valamely veszélyességi tulajdonságát vizsgálattal és a hulladékokról szóló keretirányelv III. melléklete szerint a veszélyes anyagok koncentrációjának határértékei alapján is értékelik, akkor a vizsgálat eredményeit kell mérvadónak tekinteni.
3.5. A HP 5 „célszervi toxicitás (STOT)/aspirációs toxicitás” veszélyességi tulajdonság vonatkozásában végzett értékelés
A hulladékokról szóló keretirányelv III. mellékletében szereplő fogalommeghatározás és további leírás
A hulladékokról szóló keretirányelv III. melléklete az alábbiak szerint határozza meg a HP 5 „célszervi toxicitás (STOT)/aspirációs toxicitás” veszélyességi kategóriába tartozó hulladék fogalmát:
„olyan hulladék, amely egyszeri vagy ismétlődő expozíciót követően célszervi toxicitást okozhat, vagy amely aspiráció következtében akut toxikus hatást okoz”.
A hulladékokról szóló keretirányelv így folytatja:
„Amennyiben a hulladék egy vagy több olyan anyagot tartalmaz, amelyet a 4. táblázatban [lásd e dokumentum 13. táblázatát] található veszélyességi osztályok és kategóriák kódjainak és figyelmeztető mondatok kódjainak valamelyikével minősítenek, és egy vagy több ilyen anyag eléri vagy túllépi a 4. táblázatban [lásd e dokumentum 13. táblázatát] megadott koncentrációs határértéket, a hulladékot a HP 5 veszélyességi kategóriába kell sorolni. Amennyiben STOT besorolású anyagok vannak jelen a hulladékban, annak tartalmaznia kell egy olyan anyagot, amely eléri vagy túllépi a koncentrációs határértéket ahhoz, hogy a hulladékot a HP 5 veszélyességi kategóriába kelljen sorolni.
Amennyiben a hulladék egy vagy több, az Asp. Tox. 1 kategóriába besorolt anyagot tartalmaz, és ezen anyagok összes mennyisége eléri vagy túllépi a koncentrációs határértéket, a hulladékot csak akkor kell a HP 5 veszélyességi kategóriába sorolni, ha a teljes kinematikus viszkozitás (40 °C-on) nem haladja meg a 20,5 mm2/s-t (13).
13. táblázat
A hulladék-összetevőkre vonatkozó veszélyességi osztályok és kategóriák kódjai és a figyelmeztető mondatok kódjai, valamint a megfelelő koncentrációs határértékek a hulladékoknak a HP 5 veszélyességi kategóriába való besorolásához
|
Veszélyességi osztályok és kategóriák kódjai |
Figyelmeztető mondatok kódjai |
Leírás |
Koncentrációs határérték |
|
STOT SE 1 |
H370 |
Károsítja a szerveket. |
≥ 1 % (önmagában) |
|
STOT SE 2 |
H371 |
Károsíthatja a szerveket. |
≥ 10 % (önmagában) |
|
STOT SE 3 |
H335 |
Légúti irritációt okozhat. |
≥ 20 % (önmagában) |
|
STOT RE 1 |
H372 |
Ismétlődő vagy hosszabb expozíció esetén károsítja a szerveket. |
≥ 1 % (önmagában) |
|
STOT RE 2 |
H373 |
Ismétlődő vagy hosszabb expozíció esetén károsíthatja a szerveket. |
≥ 10 % (önmagában) |
|
Asp. Tox. 1 |
H304 |
Lenyelve és a légutakba kerülve halálos lehet. |
≥ 10 % (összesen) |
Az 1. melléklet 1.4.4. szakasza példát tartalmaz a kalcium-oxidot és kalcium-hidroxidot tartalmazó hulladékoknak a HP 5 kategória vonatkozásában történő értékelésére.
A 11. ábra bemutatja a HP 5 veszélyességi kategória vonatkozásában történő értékelés folyamatát (14).
Vizsgálati módszerek
A hulladéknak a HP 5 veszélyességi kategória vonatkozásában való értékelése az alábbiak alapján történik:
|
— |
a hulladékban lévő egyes anyagok azonosítása; |
|
— |
az ilyen anyagok osztályozása; |
|
— |
hivatkozás a koncentrációs határértékekre. |
Ha ennek a veszélyességi tulajdonságnak az értékelése vizsgálat útján történik, a 13. táblázatban felsorolt anyagokat tartalmazó hulladékok esetében meg kell vizsgálni a célszervi toxicitási és aspirációs toxicitási tulajdonságokat az ECHA CLP útmutatónak megfelelően.
A vizsgálati módszerek megállapításáról szóló rendeletben szereplő, állatkísérleteken alapuló vizsgálati módszerek nem megfelelők (15). Az állatkísérleteket felváltó vizsgálati módszereket illetően további in vitro módszerek lehetnek elérhetők más olyan forrásokból, mint például az uniós referencialaboratórium (16).
Ha egy hulladék valamely veszélyességi tulajdonságát vizsgálattal és a hulladékokról szóló keretirányelv III. melléklete szerint a veszélyes anyagok koncentrációjának határértékei alapján is értékelik, akkor a vizsgálat eredményeit kell mérvadónak tekinteni.
3.6. A HP 6 „akut toxicitás” veszélyességi tulajdonság vonatkozásában végzett értékelés
A hulladékokról szóló keretirányelv III. mellékletében szereplő fogalommeghatározás és további leírás
A hulladékokról szóló keretirányelv III. melléklete az alábbiak szerint határozza meg a HP 6 „akut toxicitás” veszélyességi kategóriába tartozó hulladék fogalmát:
„olyan hulladék, amely szájon át vagy bőrön át kapott dózis, illetve belélegzés folytán akut toxicitást okozhat”.
A hulladékokról szóló keretirányelv így folytatja:
„Amennyiben a hulladékban található összes olyan anyag koncentrációjának összege, amelyet az 5. táblázatban [lásd e dokumentum 14. táblázatát] található veszélyességi osztályok és kategóriák kódjainak és figyelmeztető mondatok kódjainak valamelyikével minősítenek, eléri vagy túllépi az említett táblázatban szereplő határértéket, a hulladékot a HP 6 veszélyességi kategóriába kell sorolni. Amennyiben a hulladékban egynél több akut toxikus kategóriába sorolt anyag található, a koncentrációk összegzése csak az ugyanazon veszélyességi kategóriába tartozó anyagok esetén szükséges.”
Küszöbértékek
Az értékelés szempontjából az alábbi küszöbértékeket kell figyelembe venni:
|
— |
H300, H310, H330, H301, H311 és H331 esetében: 0,1 %; |
|
— |
H302, H312 és H332 esetében: 1 %. |
Az olyan anyag, amelynek koncentrációja nem éri el a küszöbértéket, nem szerepel az adott veszélyességi osztályra és kategóriára vonatkozó összkoncentrációban a figyelmeztető mondatok kódjának hozzárendelését illetően.
14. táblázat
A hulladék-összetevőkre vonatkozó veszélyességi osztályok és kategóriák kódjai és a figyelmeztető mondatok kódjai, valamint a megfelelő koncentrációs határértékek a hulladékoknak a HP 6 veszélyességi kategóriába való besorolásához
|
Veszélyességi osztályok és kategóriák kódjai |
Figyelmeztető mondatok kódjai |
Leírás |
Koncentrációs határérték (az anyagok összessége) |
|
Acute Tox. 1 (oral) |
H300 |
Lenyelve halálos. |
≥ 0,1 % |
|
Acute Tox. 2 (oral) |
H300 |
Lenyelve halálos. |
≥ 0,25 % |
|
Acute Tox. 3 (oral) |
H301 |
Lenyelve mérgező. |
≥ 5 % |
|
Acute Tox. 4 (oral) |
H302 |
Lenyelve ártalmas. |
≥ 25 % |
|
Acute Tox. 1 (dermal) |
H310 |
Bőrrel érintkezve halálos. |
≥ 0,25 % |
|
Acute Tox. 2 (dermal) |
H310 |
Bőrrel érintkezve halálos. |
≥ 2,5 % |
|
Acute Tox. 3 (dermal) |
H311 |
Bőrrel érintkezve mérgező. |
≥ 15 % |
|
Acute Tox. 4 (dermal) |
H312 |
Bőrrel érintkezve ártalmas. |
≥ 55 % |
|
Acute Tox. 1 (inhal.) |
H330 |
Belélegezve halálos. |
≥ 0,1 % |
|
Acute Tox. 2 (inhal.) |
H330 |
Belélegezve halálos. |
≥ 0,5 % |
|
Acute Tox. 3 (inhal.) |
H331 |
Belélegezve mérgező. |
≥ 3,5 % |
|
Acute Tox. 4 (inhal.) |
H332 |
Belélegezve ártalmas. |
≥ 22,5 % |
A 12. ábra bemutatja a HP 6 veszélyességi kategória vonatkozásában történő értékelés folyamatát (17).
Vizsgálati módszerek
A hulladéknak a HP 6 veszélyességi kategória vonatkozásában való értékelése az alábbiak alapján történik:
|
— |
a hulladékban lévő egyes anyagok azonosítása; |
|
— |
az ilyen anyagok osztályozása; |
|
— |
hivatkozás a koncentrációs határértékekre. |
Ha ennek a veszélyességi tulajdonságnak az értékelése vizsgálat útján történik, a 14. táblázatban felsorolt anyagokat tartalmazó hulladékok esetében az ECHA CLP útmutatónak megfelelően meg kell vizsgálni az akut toxicitási tulajdonságokat.
A vizsgálati módszerek megállapításáról szóló rendeletben szereplő, állatkísérleteken alapuló vizsgálati módszerek nem megfelelők (18). Az állatkísérleteket felváltó vizsgálati módszereket illetően további in vitro módszerek lehetnek elérhetők más olyan forrásokból, mint például az uniós referencialaboratórium (19).
Ha egy hulladék valamely veszélyességi tulajdonságát vizsgálattal és a hulladékokról szóló keretirányelv III. melléklete szerint a veszélyes anyagok koncentrációjának határértékei alapján is értékelik, akkor a vizsgálat eredményeit kell mérvadónak tekinteni.
3.7. A HP 7 „rákkeltő (karcinogén)” veszélyességi tulajdonság vonatkozásában végzett értékelés
A hulladékokról szóló keretirányelv III. mellékletében szereplő fogalommeghatározás és további leírás
A hulladékokról szóló keretirányelv III. melléklete az alábbiak szerint határozza meg a HP 7 „rákkeltő (karcinogén)” veszélyességi kategóriába tartozó hulladék fogalmát:
„olyan hulladék, amely rákot okoz vagy növeli annak incidenciáját”.
A hulladékokról szóló keretirányelv így folytatja:
„Amennyiben a hulladék olyan anyagot tartalmaz, amelyet az alábbi veszélyességi osztályok és kategóriák kódjainak és figyelmeztető mondatok kódjainak valamelyikével minősítenek, és amelynek koncentrációja eléri vagy túllépi a 6. táblázatban [lásd e dokumentum 15. táblázatát] szereplő alábbi koncentrációs határértékek egyikét, a hulladékot a HP 7 veszélyességi kategóriába kell sorolni. Amennyiben egynél több rákkeltő besorolású anyag van jelen a hulladékban, annak tartalmaznia kell egy olyan anyagot, amely eléri vagy túllépi a koncentrációs határértéket ahhoz, hogy a hulladékot a HP 7 veszélyességi kategóriába kelljen sorolni.”
15. táblázat
A hulladék-összetevőkre vonatkozó veszélyességi osztályok és kategóriák kódjai és a figyelmeztető mondatok kódjai, valamint a megfelelő koncentrációs határértékek a hulladékoknak a HP 7 veszélyességi kategóriába való besorolásához
|
Veszélyességi osztályok és kategóriák kódjai |
Figyelmeztető mondatok kódjai |
Leírás |
Koncentrációs határérték (az egyes anyagok vonatkozásában) |
|
Carc. 1A |
H350 |
Rákot okozhat. |
≥ 0,1 % |
|
Carc. 1B |
|||
|
Carc. 2 |
H351 |
Feltehetően rákot okoz. |
≥ 1,0 % |
Az 1. melléklet 1.4.3. szakasza példát hoz az azbesztnek a HP 7 veszélyességi kategória vonatkozásában történő vizsgálatára.
A 13. ábra bemutatja a HP 7 veszélyességi kategória vonatkozásában történő értékelés folyamatát (20).
Vizsgálati módszerek
A hulladéknak a HP 7 veszélyességi kategória vonatkozásában való értékelése az alábbiak alapján történik:
|
— |
a hulladékban lévő egyes anyagok azonosítása; |
|
— |
az ilyen anyagok osztályozása; |
|
— |
hivatkozás a koncentrációs határértékekre. |
Ha ennek a veszélyességi tulajdonságnak az értékelése vizsgálat útján történik, a 15. táblázatban felsorolt anyagokat tartalmazó hulladékok esetében az ECHA CLP útmutatónak megfelelően meg kell vizsgálni a rákkeltő (karcinogén) tulajdonságokat.
Meg kell jegyezni, hogy a CLP-rendelet sem a hulladékok, sem a keverékek esetében nem rendelkezik a rákkeltő (karcinogén) tulajdonság értékelésére szolgáló vizsgálatról. A mutagenitási vizsgálatok (lásd a 3.11. szakaszt) sok esetben megfelelően jelzik a potenciális karcinogenitást.
3.8. A HP 8 „maró” veszélyességi tulajdonság vonatkozásában végzett értékelés
A hulladékokról szóló keretirányelv III. mellékletében szereplő fogalommeghatározás és további leírás
A hulladékokról szóló keretirányelv III. melléklete az alábbiak szerint határozza meg a HP 8 „maró” veszélyességi kategóriába tartozó hulladék fogalmát:
„olyan hulladék, amely a bőrrel érintkezve bőrirritációt okozhat”.
A HP 8 és a HP 4 veszélyességi kategória összekapcsolódik, mert mindkettő a különböző súlyosságú, szövetkárosító potenciálra utal. További részletekért lásd a 3.4. szakaszt.
A hulladékokról szóló keretirányelv így folytatja:
„Amennyiben a hulladék egy vagy több, a Skin corr. 1A, 1B vagy 1C (H314) kategóriába besorolt anyagot tartalmaz, és ezek koncentrációjának összege eléri vagy túllépi az 5 %-ot, a hulladékot a HP 8 veszélyességi kategóriába kell sorolni.”
16. táblázat
A hulladék-összetevőkre vonatkozó veszélyességi osztályok és kategóriák kódjai és a figyelmeztető mondatok kódjai, valamint a megfelelő koncentrációs határértékek a hulladékoknak a HP 8 veszélyességi kategóriába való besorolásához
|
Veszélyességi osztályok és kategóriák kódjai |
Figyelmeztető mondatok kódjai |
Leírás |
Koncentrációs határérték (az anyagok összessége) |
|
Skin corr. 1A, 1B vagy 1C |
H314 |
Súlyos égési sérülést és szemkárosodást okoz. |
≥ 5 % |
Azokban az esetekben, amikor a hulladék
|
— |
H314 Skin Corr. 1A besorolású anyagot tartalmaz |
|
— |
≥ 1 % és ≤ 5 % koncentrációban, |
lásd még a HP 4 „irritáló – bőrirritáció és szemkárosodás” veszélyességi kategóriát (lásd a dokumentum 3.4. szakaszát).
Küszöbértékek
Az értékelés szempontjából az alábbi küszöbértékeket kell figyelembe venni:
|
— |
H314 esetében: 1 %. |
Az olyan anyag, amelynek koncentrációja nem éri el ezt a küszöbértéket, nem szerepel a H314 kategóriába besorolt anyagokra vonatkozó összkoncentrációban.
A 14. ábra bemutatja a HP 8 veszélyességi kategória vonatkozásában történő értékelés folyamatát (21).
Vizsgálati módszerek
A hulladéknak a HP 8 veszélyességi kategória vonatkozásában való értékelése az alábbiak alapján történik:
|
— |
a hulladékban lévő egyes anyagok azonosítása; |
|
— |
az ilyen anyagok osztályozása; |
|
— |
hivatkozás a hulladékokról szóló keretirányelv III. mellékletében szereplő koncentrációs határértékekre. |
Ha ennek a veszélyességi tulajdonságnak az értékelése vizsgálat útján történik, a 16. táblázatban felsorolt anyagokat tartalmazó hulladékok esetében az ECHA CLP útmutatónak megfelelően meg kell vizsgálni a maró és izgató tulajdonságokat. Az ilyen értékelés során a H314 kategóriába besorolt keverék a HP 8 veszélyességi kategóriába tartozik.
A vizsgálati módszerek megállapításáról szóló rendelet mellékletének B. része az alábbi lehetséges in vitro vizsgálati módszerekről rendelkezik a HP 8 „maró” veszélyességi tulajdonság értékelése szempontjából:
|
— |
B.40. In vitro bőrkorrózió: transzkután elektromos rezisztencia vizsgálat (TER); |
|
— |
B.40 A. In vitro bőrkorrózió: emberi bőrmodellen végzett vizsgálat. |
A vizsgálati módszerek megállapításáról szóló rendeletben szereplő, állatkísérleteken alapuló vizsgálati módszerek nem megfelelőek (22).
Ha egy hulladék valamely veszélyességi tulajdonságát vizsgálattal és a hulladékokról szóló keretirányelv III. melléklete szerint a veszélyes anyagok koncentrációjának határértékei alapján is értékelik, akkor a vizsgálat eredményeit kell mérvadónak tekinteni.
3.9. A HP 9 „fertőző” veszélyességi tulajdonság vonatkozásában végzett értékelés
A hulladékokról szóló keretirányelv III. mellékletében szereplő fogalommeghatározás és további leírás
A hulladékokról szóló keretirányelv III. melléklete az alábbiak szerint határozza meg a HP 9 „fertőző” veszélyességi kategóriába tartozó hulladék fogalmát:
„olyan hulladék, amely életképes mikroorganizmusokat vagy azok toxinjait tartalmazza, amelyek közismerten vagy megalapozott feltételezések szerint betegséget okoznak az emberben vagy más élő szervezetekben”.
A hulladékokról szóló keretirányelv így folytatja:
„A HP 9 kategóriába történő sorolás a tagállamok referenciadokumentumaiban vagy jogszabályaiban meghatározott szabályok szerint történik.”
Megjegyzések a HP 9 veszélyességi kategória szempontjából történő értékelés folyamatával kapcsolatban
A mikroorganizmusokból származó toxinokat a vegyi anyagokhoz hasonlóan kell értékelni a hozzájuk rendelt figyelmeztető mondatok és azok kódjai, valamint a kapcsolódó veszélyességi tulajdonságok alapján. A fertőző mikroorganizmusok esetében nincsenek figyelmeztető mondatok és azokhoz rendelt kódok, mert ezek a CLP-rendelet értelmében nem tekintendők veszélyes anyagnak.
A HP 9 veszélyességi kategória szempontjából történő értékelés a fertőzések okozására és terjesztésére való képességüknek, illetve a lehetséges klinikai kezelésnek megfelelő kockázati csoporttól függ (23).
Az Egészségügyi Világszervezet (24) kidolgozott egy széles körben elismert rendszert az organizmusok négy kockázati csoportba történő sorolására:
|
— |
4. kockázati csoport (magas egyedi kockázat, magas közösségi kockázat); |
|
— |
3. kockázati csoport (magas egyedi kockázat, csekély közösségi kockázat); |
|
— |
2. kockázati csoport (mérsékelt egyedi kockázat, csekély közösségi kockázat); |
|
— |
1. kockázati csoport (csekély egyedi és közösségi kockázat). |
Az ENSZ ezt a megközelítést alkalmazza (25), és elkészítette a fertőző anyagok tájékoztató listáját (lásd a 17. táblázatot).
17. táblázat
Tájékoztató példák az A kategóriába tartozó fertőző an yagokra (26)
|
UN-szám és a megfelelő szállítási megnevezés |
Mikroorganizmus |
|
Tájékoztató példák az A kategóriába tartozó, eltérő jelzés hiányában bármely formájú fertőző anyagokra |
|
|
UN 2814 Emberekre ártalmas fertőző anyagok |
Bacillus anthracis (csak tenyészet) Brucella abortus (csak tenyészet) Brucella melitensis (csak tenyészet) Brucella suis (csak tenyészet) Burkholderia mallei - Pseudomonas mallei – Glanders (csak tenyészet) Burkholderia pseudomallei – Pseudomonas pseudomallei (csak tenyészet) Chlamydia psittaci – madarakra veszélyes törzsek (csak tenyészet) Clostridium botulinum (csak tenyészet) Coccidioides immitis (csak tenyészet) Coxiella burnetii (csak tenyészet) Krími-kongói haemorrhágiás lázt okozó vírus Dengue (csak tenyészet) Keleti ló-encephalomyelitis vírus (csak tenyészet) Escherichia coli, verotoxikus (csak tenyészet) Ebolavírus Flexal-vírus Francisella tularensis (csak tenyészet) Guanarito-vírus Hantaan-vírus Haemorrhagiás lázt és veseelégtelenséget okozó hantavírusok Hendra-vírus Hepatitis B vírus (csak tenyészet) Herpesz B vírus (csak tenyészet) Humán immundeficiencia-vírus (csak tenyészet) Magas patogenitású madárinfluenza (csak tenyészet) Japán encephalitis vírus (csak tenyészet) Junin-vírus Kyasanur Forest vírus Lassa-vírus Machupo-vírus Marburg-vírus Majomhimlővírus Mycobacterium tuberculosis (csak tenyészet) Nipah-vírus Omszki haemorrhagiás lázt okozó vírus Poliovírus (csak tenyészet) Veszettségvírus (csak tenyészet) Rickettsia prowazekii (csak tenyészet) Rickettsia rickettsii (csak tenyészet) Rift Valley lázt okozó vírus (csak tenyészet) Orosz tavaszi-nyári encephalitis vírus (csak tenyészet) Sabia-vírus Shigella dysenteriae, 1. típusú (csak tenyészet) Kullancs terjesztette encephalitis vírus (csak tenyészet) Himlővírus Lovak venezuelai agy- és gerincvelő-gyulladása (csak tenyészet) Nyugat-nílusi lázt okozó vírus (csak tenyészet) Sárgalázvírus (csak tenyészet) Yersinia pestis (csak tenyészet) |
|
UN 2900 Csak állatokra ártalmas fertőző anyagok |
Afrikai sertéspestis vírus (csak tenyészet) Madár-paramyxovírus, 1. típusú – Velogén Newcastle-betegség vírusa (csak tenyészet) Klasszikus sertéspestis vírus (csak tenyészet) Ragadós száj- és körömfájást okozó vírus (csak tenyészet) Bőrcsomósodáskórt okozó vírus (csak tenyészet) Mycoplasma mycoides – Szarvasmarhák ragadós tüdőlobja (csak tenyészet) Kiskérődzők pestise vírus (csak tenyészet) Keleti marhavész (csak tenyészet) Juhhimlővírus (csak tenyészet) Kecskehimlővírus (csak tenyészet) Sertések hólyagos betegsége vírus (csak tenyészet) Fertőző sertésbénulást okozó vírus (csak tenyészet) |
Az A kategóriába tartozó fertőző anyagokat (beleértve az ilyen anyagokkal szennyezett hulladékokat, például az orvosi vagy klinikai hulladékokat) (valamint a B kategóriába tartozó fertőző anyagok tenyészeteit) a szállítási rendeletek értelmében
|
— |
az UN 2814 „Emberekre ártalmas fertőző anyagok” vagy |
|
— |
az UN 2900 „Csak állatokra ártalmas fertőző anyagok” kategóriába kell sorolni. |
A fent említett ENSZ-dokumentum által alkalmazott osztályozás vizsgálat nélküli alkalmazása esetén érvekkel alátámasztott ítélet hozható azzal kapcsolatban, hogy a szóban forgó hulladék a HP 9 veszélyességi kategóriába tartozó veszélyes hulladéknak minősül-e.
Ebben a tekintetben a brit útmutató két általános szempontot említ a HP 9 veszélyességi kategória vonatkozásában való értékeléssel kapcsolatban:
|
— |
A veszélyes és párhuzamos nem veszélyes besorolási tétel közötti döntés esetében a HP 9 veszélyességi kategória alapján a párhuzamos veszélyes besorolási tételt kell alkalmazni, ha a hulladék olyan koncentrációban tartalmaz mikroorganizmusok által előállított toxint, amelynek következtében a hulladék HP 5 „célszervi toxicitás (STOT)/aspirációs toxicitás” (lásd a 3.5. szakaszt) vagy HP 6 „akut toxicitás” (lásd a 3.6. szakaszt) veszélyességi tulajdonsággal rendelkezik. A mikrobiológiai toxinok miatt potenciálisan fertőző hulladékok közé tartozik az olyan vizekből származó iszap vagy felszíni massza, ahol elszaporodtak a cianobaktériumok. |
|
— |
Meg kell határozni, hogy a vonatkozó egészségügyi hulladékok kapcsolódhatnak-e fertőzéshez, és fertőzöttnek kell-e minősíteni őket. |
Az utóbbi szempont tekintetében a hulladékjegyzék vonatkozó, a HP 9 veszélyességi kategóriához kapcsolódó besorolási tételei (veszélyes és párhuzamos nem veszélyes besorolási tételek) az alábbiak:
|
18 01 |
szülészeti, illetve az emberi betegségek diagnosztizálásából, kezeléséből, illetve megelőzéséből származó hulladékok |
|
|
18 01 03* |
egyéb hulladékok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött a fertőzések elkerülése érdekében |
párhuzamos veszélyes |
|
18 01 04 |
hulladékok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítása nem kötött speciális követelményekhez a fertőzések elkerülése érdekében (pl. kötszerek, gipszkötés, rongyok, eldobható ruházat, pelenkák) |
párhuzamos nem veszélyes |
|
18 02 |
állatbetegségek kutatásából, diagnosztizálásából, kezeléséből, illetve megelőzéséből származó hulladékok |
|
|
18 02 02* |
egyéb hulladékok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött a fertőzések elkerülése érdekében |
párhuzamos veszélyes |
|
18 02 03 |
hulladékok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítása nem kötött speciális követelményekhez a fertőzések elkerülése érdekében |
párhuzamos nem veszélyes |
A 18 01 03*/18 01 04, illetve a 18 02 02*/18 02 03 párhuzamos besorolási tételek közötti különbségtétel tekintetében a brit útmutató a „speciális előírás” kifejezést használja döntő kritériumként. Az alábbi információk közvetlenül a brit útmutatóból származnak, amely szerint speciális előírások alkalmazandók, ha:
|
— |
a forrás (ember vagy állat) (a beteg) esetében ismeretes vagy gyanítható, hogy egy mikroorganizmus vagy annak toxinja által okozott betegségben/fertőzésben szenved, és a hulladék valószínűleg életképes fertőző kórokozót vagy toxint tartalmaz; vagy |
|
— |
a hulladék a potenciálisan az emberek vagy állatok megbetegedését okozó mikroorganizmusok tenyészete/szelektív tenyészete vagy a mikroorganizmusok toxinjai, vagy ezekkel szennyezett; vagy |
|
— |
a hulladék bármely vele kapcsolatba kerülő embert vagy állatot megfertőzhet. |
A brit útmutató szerint a speciális előírásokat az egyes hulladékok és betegek klinikai vizsgálata révén kell meghatározni az alábbiak szerint:
|
— |
a klinikai vizsgálatot olyan egészségügyi szakember végzi, aki ismeri az adott hulladék típusát, a beteg jelenlegi állapotát, illetve amennyiben lehetséges, a kórtörténetét; |
|
— |
nem valószínű, hogy mindig praktikus vagy lehetséges lesz azonosítani a hulladékban lévő konkrét kórokozókat vagy toxinokat, ha a betegnél először jelentkeznek a tünetek, mert a pontos laboratóriumi azonosítás időbe telik. Ezért az annak megállapítására irányuló eljárás esetében, hogy a hulladék a HP 9 veszélyességi kategóriába tartozik-e, fel kell tételezni, hogy a betegség kórokozójának azonosítása nem nyert megerősítést, és az eljárásnak az azzal kapcsolatos klinikai értékelésen kell alapulnia, hogy azonosítatlan fertőzés gyanúja vagy ténye áll-e fenn; |
|
— |
az értékelésnek valamennyi kórokozóra és mikrobiológiai toxinra ki kell terjednie. A HP 9 veszélyességi kategória szempontjából nem lényeges a betegség súlyossága. |
A HP 9 „fertőző” veszélyességi tulajdonság alapján veszélyesnek minősített hulladékot a szennyezés elkerülése érdekében el kell különíteni a többi hulladéktól.
Vizsgálati módszerek
A vizsgálati módszerek megállapításáról szóló rendelet nem tartalmaz vizsgálati módszereket.
3.10. A HP 10 „reprodukciót károsító” veszélyességi tulajdonság vonatkozásában végzett értékelés
A hulladékokról szóló keretirányelv III. mellékletében szereplő fogalommeghatározás és további leírás
A hulladékokról szóló keretirányelv III. melléklete az alábbiak szerint határozza meg a HP 10 „reprodukciót (szaporodást) károsító” kategóriába tartozó hulladék fogalmát:
„olyan hulladék, amely a felnőtt hímnemű és nőnemű egyedek szexuális működésére és termékenységére gyakorol káros hatást, valamint az utódokban fejlődési toxicitást okoz”.
A hulladékokról szóló keretirányelv így folytatja:
„Amennyiben a hulladék olyan anyagot tartalmaz, amelyet az alábbi veszélyességi osztályok és kategóriák kódjainak és figyelmeztető mondatok kódjainak valamelyikével minősítenek, és amelynek koncentrációja eléri vagy túllépi a 7. táblázatban [lásd e dokumentum 18. táblázatát] szereplő koncentrációs határértékek egyikét, a hulladékot a HP 10 veszélyességi kategóriába kell sorolni. Amennyiben egynél több, a reprodukciót (szaporodást) károsító besorolású anyagot van jelen a hulladékban, annak tartalmaznia kell egy olyan anyagot, amely eléri vagy túllépi a koncentrációs határértéket ahhoz, hogy a hulladékot a HP 10 veszélyességi kategóriába kelljen sorolni.”
18. táblázat
A hulladék-összetevőkre vonatkozó veszélyességi osztályok és kategóriák kódjai és a figyelmeztető mondatok kódjai, valamint a megfelelő koncentrációs határértékek a hulladékoknak a HP 10 veszélyességi kategóriába való besorolásához
|
Veszélyességi osztályok és kategóriák kódjai |
Figyelmeztető mondatok kódjai |
Leírás |
Koncentrációs határérték (az egyes anyagok vonatkozásában) |
|
Repr. 1A |
H360 |
Károsíthatja a termékenységet vagy a születendő gyermeket. |
≥ 0,3 % |
|
Repr. 1B |
|||
|
Repr. 2 |
H361 |
Feltehetően károsítja a termékenységet vagy a születendő gyermeket. |
≥ 3,0 % |
A 15. ábra bemutatja a HP 10 veszélyességi kategória vonatkozásában történő értékelés folyamatát (27).
Vizsgálati módszerek
A hulladéknak a HP 10 veszélyességi kategória vonatkozásában való értékelése az alábbiak alapján történik:
|
— |
a hulladékban lévő egyes anyagok azonosítása; |
|
— |
az ilyen anyagok osztályozása; |
|
— |
hivatkozás a koncentrációs határértékekre. |
Ha ennek a veszélyességi tulajdonságnak az értékelése vizsgálat útján történik, a 18. táblázatban felsorolt anyagokat tartalmazó hulladékok esetében az ECHA CLP útmutatónak megfelelően meg kell vizsgálni a reprodukciót (szaporodást) károsító tulajdonságokat.
Meg kell jegyezni, hogy nagyon kevés lehetőség áll rendelkezésre a reprodukciót (szaporodást) károsító tulajdonság in vitro vizsgálatára. A vizsgálati módszerek megállapításáról szóló rendeletben szereplő vizsgálati módszerek főként állatkísérleteken alapulnak, ezért nem megfelelők (28). Az állatkísérleteket felváltó vizsgálati módszereket illetően további in vitro módszerek lehetnek elérhetők más olyan forrásokból, mint például az uniós referencialaboratórium (29).
3.11. A HP 11 „mutagén” veszélyességi tulajdonság vonatkozásában végzett értékelés
A hulladékokról szóló keretirányelv III. mellékletében szereplő fogalommeghatározás és további leírás
A hulladékokról szóló keretirányelv III. melléklete az alábbiak szerint határozza meg a HP 11 „mutagén” veszélyességi kategóriába tartozó hulladék fogalmát:
„olyan hulladék, amely mutációt, vagyis a sejt genetikai anyagának végleges mennyiségi vagy szerkezeti változását okozhatja”.
A hulladékokról szóló keretirányelv így folytatja:
„Amennyiben a hulladék olyan anyagot tartalmaz, amelyet az alábbi veszélyességi osztályok és kategóriák kódjainak és figyelmeztető mondatok kódjainak valamelyikével minősítenek, és amelynek koncentrációja eléri vagy túllépi a 8. táblázatban [lásd e dokumentum 19. táblázatát] szereplő koncentrációs határértékek egyikét, a hulladékot a HP 11 veszélyességi kategóriába kell sorolni. Amennyiben egynél több mutagén besorolású anyag van jelen a hulladékban, annak tartalmaznia kell egy olyan anyagot, amely eléri vagy túllépi a koncentrációs határértéket ahhoz, hogy a hulladékot a HP 11 veszélyességi kategóriába kelljen sorolni.”
19. táblázat
A hulladék-összetevőkre vonatkozó veszélyességi osztályok és kategóriák kódjai és a figyelmeztető mondatok kódjai, valamint a megfelelő koncentrációs határértékek a hulladékoknak a HP 11 „mutagén” veszélyességi kategóriába való besorolásához
|
Veszélyességi osztályok és kategóriák kódjai |
Figyelmeztető mondatok kódjai |
Leírás |
Koncentrációs határérték (az egyes anyagok vonatkozásában) |
|
Muta. 1A |
H340 |
Genetikai károsodást okozhat. |
≥ 0,1 % |
|
Muta. 1B |
|||
|
Muta. 2 |
H341 |
Feltehetően genetikai károsodást okoz. |
≥ 1,0 % |
Folyamatábra
A 16. ábra bemutatja a HP 11 veszélyességi kategória vonatkozásában történő értékelés folyamatát (30).
Vizsgálati módszerek
A hulladéknak a HP 11 veszélyességi kategória vonatkozásában való értékelése az alábbiak alapján történik:
|
— |
a hulladékban lévő egyes anyagok azonosítása; |
|
— |
az ilyen anyagok osztályozása; |
|
— |
hivatkozás a koncentrációs határértékekre. |
Ha ennek a veszélyességi tulajdonságnak az értékelése vizsgálat útján történik, a 19. táblázatban felsorolt anyagokat tartalmazó hulladékok esetében az ECHA CLP útmutatónak megfelelően meg kell vizsgálni a mutagén tulajdonságokat.
A vizsgálati módszerek megállapításáról szóló rendelet mellékletének B. része az alábbi lehetséges in vitro vizsgálati módszerekről rendelkezik a HP 11 „mutagén” veszélyességi tulajdonság értékelése szempontjából:
|
— |
B.10. Mutagenitás – kromoszóma-rendellenességek in vitro vizsgálata emlősökön; |
|
— |
B.13/14. Mutagenitás: Reverz mutagenitási vizsgálat baktériumokkal (31); |
|
— |
B.15. Mutagenitási vizsgálat és a rákkeltő hatás szűrése génmutáció vizsgálata Saccharomyces cerevisiae gombában; |
|
— |
B.17. Mutagenitás – in vitro génmutáció-vizsgálat emlőssejteken. |
A vizsgálati módszerek megállapításáról szóló rendeletben szereplő, állatkísérleteken alapuló vizsgálati módszerek nem megfelelőek (32).
3.12. A HP 12 „akut mérgező gázokat fejlesztő” veszélyességi tulajdonság vonatkozásában végzett értékelés
A hulladékokról szóló keretirányelv III. mellékletében szereplő fogalommeghatározás és további leírás
A hulladékokról szóló keretirányelv III. melléklete az alábbiak szerint határozza meg a HP 12 „akut mérgező gázokat fejlesztő” veszélyességi kategóriába tartozó hulladék fogalmát:
„olyan hulladék, amely vízzel vagy savval érintkezve akut mérgező gázokat fejleszt (Acute tox. 1, 2 vagy 3)”.
A hulladékokról szóló keretirányelv így folytatja:
„Amennyiben a hulladék az EUH029, EUH031 és EUH032 kiegészítő veszélyességi kategóriák egyikébe tartozó anyagot tartalmaz, azt a vizsgálati módszerek és útmutatások szerint a HP 12 veszélyességi kategóriába kell sorolni.”
Az EUH029, EUH031 és EUH032 kategóriába besorolt anyagokat tartalmazó hulladékok megvizsgálhatók annak meghatározására, hogy rendelkeznek-e veszélyességi tulajdonsággal. Egyéb esetekben az ilyen anyagokat tartalmazó hulladékról egyszerűen feltételezhető, hogy a HP 12 veszélyességi kategóriába tartozik.
20. táblázat
A hulladék-összetevőkre vonatkozó figyelmeztető mondatok és kiegészítő figyelmeztetések a hulladékoknak a HP 12 veszélyességi kategóriába való besorolásához
|
Figyelmeztető mondatok/kiegészítő figyelmeztetések |
|
|
Vízzel érintkezve mérgező gázok képződnek. |
EUH029 |
|
Savval érintkezve mérgező gázok képződnek. |
EUH031 |
|
Savval érintkezve nagyon mérgező gázok képződnek. |
EUH032 |
A 17. ábra bemutatja a HP 12 veszélyességi kategória vonatkozásában történő értékelés folyamatát (33).
Számítási módszer
Az alábbiakban egy részletes, a brit útmutatóból származó példa található egy lehetséges számítási módszerre a HP 12 veszélyességi kategória vonatkozásában.
Egy anyag besorolása akkor EUH029, EUH031 vagy EUH032, ha vízzel vagy savval érintkezve akut mérgező gázok (34) képződnek.
Ha a hulladék az EUH029, EUH031 vagy EUH032 kategóriába besorolt anyagot tartalmaz, kiszámítható a hulladékban lévő anyagnak az a minimális koncentrációja, amelynek következtében a hulladék a HP 12 veszélyességi kategóriába tartozik. A számítás módjával kapcsolatban a 4. háttérmagyarázat ad példát (35).
|
Számítási módszer a HP 12 veszélyességi kategória vonatkozásában
|
|
4. háttérmagyarázat: |
Számítási módszer a HP 12 veszélyességi kategória vonatkozásában |
A 21. táblázat egyes EUH029, EUH031 és EUH032 kategóriába besorolt anyagok tekintetében tartalmazza a kiszámított küszöbértékeket.
21. táblázat
Példák olyan anyagokra, amelyek hatására a hulladék HP 12 veszélyességi tulajdonsággal rendelkezhet, és a vonatkozó koncentrációs küszöbértékek (36)
|
Anyag neve |
Figyelmeztető mondatok kódjai |
Egyenlet |
Koncentrációs határértékek (%), amelyek meghatározzák, hogy a hulladék a HP 12 veszélyességi kategóriába tartozik (37) |
|
Foszfor-pentaszulfid |
EUH029 |
P2S5 + 8H2O → 5H2S + 2H3PO4 |
0,1 |
|
3,5-diklór-2,4-difluorbenzoil fluorid (DCDFBF) |
EUH029 |
DCDFBF + H2O → HF + Prod. |
1,0 |
|
Metám-nátrium |
EUH031 |
CH3NHCS2Na + H+ → CH3NH2 + CS2 + Na+ |
0,5 |
|
Bárium-szulfid |
EUH031 |
BaS + 2H+ → H2S + Ba2+ |
0,8 |
|
Bárium-poliszulfidok |
EUH031 |
BaSn + 2H+ → H2S + Ba2+ + Sn-1 |
0,8 |
|
Kalcium-szulfid |
EUH031 |
CaS + 2H+ → H2S + Ca2+ |
0,3 |
|
Kalcium-poliszulfidok |
EUH031 |
CaSn + 2H+ → H2S + Ca2+ + Sn-1 |
0,3 |
|
Kálium-szulfid |
EUH031 |
K2S + 2H+ → H2S + 2K+ |
0,5 |
|
Ammónium-poliszulfidok |
EUH031 |
(NH4)2Sn + 2H+ → H2S + 2NH4 + + Sn-1 |
0,3 |
|
Nátrium-szulfid |
EUH031 |
Na2S + 2H+ → H2S + 2Na+ |
0,4 |
|
Nátrium-poliszulfidok |
EUH031 |
Na2Sn + 2H+ → H2S + 2Na+ + Sn-1 |
0,4 |
|
Nátrium-ditionit |
EUH031 |
Na2O6S2 + 2H+ → 2Na+ + SO2 + H2SO4 |
0,9 |
|
Nátrium-hipoklorit, oldat, aktív klór (38) |
EUH031 |
2NaOCl + 2H+ → Cl2 + 2Na+ + H2O |
2,9 |
|
Kalcium-hipoklorit, oldat, aktív klór (38) |
EUH031 |
Ca(OCl)2 + 2H+ → Cl2 + Ca2+ + H2O |
0,6 |
|
Diklór-izocianursav |
EUH031 |
C3HCl2N3O3 + 2H+ → C3H3N3O3 + Cl2 |
0,9 |
|
Diklór-izocianursav, nátriumsója |
EUH031 |
C3Cl2N3O3Na + 3H+ → C3H3N3O3 + Cl2 + Na+ |
1,0 |
|
Nátrium-diklór-izocianurát-dihidrát |
EUH031 |
C3Cl2N3O3Na · 2H2O + 3H+ → C3H3N3O3 + Cl2 + Na+ + 2H2O |
1,1 |
|
Triklór-izocianursav |
EUH031 |
2C3Cl3N3O3 + 6H+ → 2C3H3N3O3 + 3Cl2 |
0,7 |
|
hidrogén-cianid, sói (az olyan komplex cianidok kivételével, mint például a ferrocianidok, ferricianidok és a higany-oxi-cianid) |
EUH032 |
NaCN + H+ → HCN + Na+ |
0,2 |
|
Nátrium-fluorid |
EUH032 |
NaF + H+ → HF + Na+ |
0,2 |
|
Nátrium-azid |
EUH032 |
NaN3 + H+ + H2O → NO2 + NH3 + Na+ |
0,3 |
|
Tricink-difoszfid |
EUH032 |
Zn3P2 + 6H+ → 2PH3 + 3Zn2+ |
0,6 |
|
Kalcium-cianid |
EUH032 |
Ca(CN)2 + 2H+ → 2HCN + Ca2+ |
0,2 |
|
Kadmium-cianid |
EUH032 |
Cd(CN)2 + 2H+ → 2HCN + Cd2+ |
0,4 |
|
Alumínium-foszfid |
EUH029 |
AlP + 3H+ → PH3 + Al3+ |
0,3 |
|
EUH032 |
AlP + 3H2O → PH3 + Al(OH)3 |
0,3 |
|
|
Kalcium-foszfid |
EUH029 |
Ca3P2 + 6H2O → 2PH3 + 3Ca(OH)2 |
0,4 |
|
Magnézium-foszfid |
EUH029 EUH032 |
Mg3P2 + 6H2O → 2PH3 + 3Mg(OH)2 |
0,3 |
|
Tricink-difoszfid |
EUH029 EUH032 |
Zn3P2 + 6H2O → 2PH3 + 3Zn(OH)2 |
0,6 |
Vizsgálati módszerek
A HP 12 veszélyességi kategória vonatkozásában nincsenek közvetlen vizsgálati módszerek (39).
Amennyiben vizsgálatra van szükség, az ECHA CLP rendeletben szereplő, a tűzveszélyes gázok felszabadulására vonatkozó vizsgálati módszert kell alkalmazni. Ha a hulladék az EUH031 vagy EUH032 kategóriába besorolt anyagokat tartalmaz, a vizsgálat során 1 M sósavoldat használható víz helyett.
3.13. A HP 13 „érzékenységet okozó” veszélyességi tulajdonság vonatkozásában végzett értékelés
A hulladékokról szóló keretirányelv III. mellékletében szereplő fogalommeghatározás és további leírás
A hulladékokról szóló keretirányelv III. melléklete az alábbiak szerint határozza meg a HP 13 „érzékenységet okozó” veszélyességi kategóriába tartozó hulladék fogalmát:
„olyan hulladék, amely egy vagy több olyan anyagot tartalmaz, amelyek közismerten a bőr és a szaglószervek érzékenységét okozzák”.
A hulladékokról szóló keretirányelv így folytatja:
„Amennyiben a hulladék allergén besorolású anyagot tartalmaz, amelyhez hozzárendelték a H317 vagy H334 figyelmeztető mondatok egyikének kódját, és valamely anyag koncentrációja eléri vagy túllépi a 10 %-os koncentrációs határértéket, a hulladékot a HP 13 veszélyességi kategóriába kell sorolni.”
22. táblázat
A hulladék-összetevőkre vonatkozó veszélyességi osztályok és kategóriák kódjai és a figyelmeztető mondatok kódjai, valamint a megfelelő koncentrációs határértékek a hulladékoknak a HP 13 „érzékenységet okozó” veszélyességi kategóriába való besorolásához
|
Veszélyességi osztályok és kategóriák kódjai |
Figyelmeztető mondatok kódjai |
Leírás |
Koncentrációs határérték (az egyes anyagok vonatkozásában) |
|
Skin Sens. 1, 1A és 1B |
H317 |
Allergiás bőrreakciót válthat ki. |
≥ 10 % |
|
Resp. Sens. 1, 1A és 1B |
H334 |
Belélegezve allergiás és asztmás tüneteket, és nehéz légzést okozhat. |
≥ 10 % |
Folyamatábra
A 18. ábra bemutatja a HP 13 veszélyességi kategória vonatkozásában történő értékelés folyamatát (40).
Vizsgálati módszerek
A hulladéknak a HP 13 veszélyességi kategória vonatkozásában való értékelése az alábbiak alapján történik:
|
— |
a hulladékban lévő egyes anyagok azonosítása; |
|
— |
az ilyen anyagok osztályozása; |
|
— |
hivatkozás a koncentrációs határértékekre. |
Ha ennek a veszélyességi tulajdonságnak az értékelése vizsgálat útján történik, a 22. táblázatban felsorolt anyagokat tartalmazó hulladékok esetében az ECHA CLP útmutatónak megfelelően meg kell vizsgálni az érzékenységet okozó tulajdonságokat.
A vizsgálati módszerek megállapításáról szóló rendelet mellékletének B. részében szereplő vizsgálati módszerek főként állatkísérleteken alapulnak, ezért nem megfelelők (41). Az állatkísérleteket felváltó vizsgálati módszereket illetően további in vitro módszerek lehetnek elérhetők más olyan forrásokból, mint például az uniós referencialaboratórium (42).
3.14. A HP 14 „környezetre veszélyes (ökotoxikus)” veszélyességi tulajdonság vonatkozásában végzett értékelés
A hulladékokról szóló keretirányelv III. mellékletében szereplő fogalommeghatározás és további leírás
Az (EU) 2017/997 tanácsi rendelet (43) a HP 14 „környezetre veszélyes (ökotoxikus)” veszélyességi tulajdonság tekintetében módosította a hulladékokról szóló keretirányelv III. mellékletét. Az említett rendelet által bevezetett módosítások 2018. július 5-től érvényesek. A HP 14 veszélyességi tulajdonság vonatkozásában végzett értékelést ezért az alábbiak szerint kell végezni:
2015. június 1. és 2018. július 5. között:
A hulladékokról szóló keretirányelv III. melléklete az alábbiak szerint határozza meg a HP 14 „környezetre veszélyes (ökotoxikus)” veszélyességi kategóriába tartozó hulladék fogalmát:
„olyan hulladék, amely közvetlenül vagy közvetve veszélyt jelent vagy jelenthet egy vagy több környezeti elemre”.
A HP 14 veszélyességi kategória a hulladék lényegi tulajdonságaként írja le a ökotoxikológiai potenciált, jelezve, hogy a hulladék közvetlenül vagy közvetve veszélyt jelent vagy jelenthet egy vagy több környezeti elemre.
Mivel a HP 14 „környezetre veszélyes (ökotoxikus)” veszélyességi tulajdonságra vonatkozó konkrét értékelési módszerek csak az (EU) 2017/997 tanácsi rendeletben kerültek meghatározásra, az e rendelet alkalmazásának kezdőnapját megelőző időszakban, vagyis 2018. július 5. előtt a hatóságoknak és üzemeltetőknek a tagállamaik nemzeti szabályaira kell hivatkozniuk a HP 14 „környezetre veszélyes (ökotoxikus)” veszélyességi tulajdonság meghatározása tekintetében.
2018. július 5. után – A hulladékokról szóló, az (EU) 2017/997 tanácsi rendelettel módosított keretirányelv III. mellékletében szereplő fogalommeghatározás és további leírás
A hulladékokról szóló keretirányelv III. melléklete az alábbiak szerint határozza meg a HP 14 „környezetre veszélyes (ökotoxikus)” veszélyességi kategóriába tartozó hulladék fogalmát:
„olyan hulladék, amely azonnal vagy késleltetve veszélyt jelent vagy jelenthet egy vagy több környezeti elemre”.
A hulladékokról szóló keretirányelv így folytatja:
„Az alábbi feltételek bármelyikének megfelelő hulladékot a HP 14 veszélyességi kategóriába kell sorolni:
|
— |
a hulladék »ózonkárosító« besorolású anyagot tartalmaz, amelyhez az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében a H420 figyelmeztető mondat van hozzárendelve, és ezen anyag koncentrációja eléri vagy túllépi a 0,1 %-os koncentrációs határértéket. [c(H420) ≥ 0,1 %]; |
|
— |
a hulladék egy vagy több »vízi, akut« besorolású anyagot tartalmaz, amelyhez az 1272/2008/EK rendelet értelmében a H400 figyelmeztető mondat van hozzárendelve, és ezen anyag koncentrációja eléri vagy túllépi a 25 %-os koncentrációs határértéket. Az ilyen anyagokra 0,1 %-os küszöbértéket kell figyelembe venni. [Σ c (H400) ≥ 25 %] |
|
— |
a hulladék egy vagy több »vízi, krónikus 1«, »vízi, krónikus 2« vagy »vízi, krónikus 3«-ként osztályozott anyagot tartalmaz, amelyekhez az 1272/2008/EK rendelet értelmében a H410, H411 vagy H412 figyelmeztető mondat van hozzárendelve, és az összes »vízi, krónikus 1«-ként (H410) osztályozott anyag koncentrációjának összegét százzal szorozva, hozzáadva az összes »vízi, krónikus 2«-ként (H411) osztályozott anyag koncentrációjának a tízzel szorzott összegét, valamint az összes »vízi, krónikus 3«-ként (H412) osztályozott anyag koncentrációjának összegét, az eredmény eléri vagy túllépi a 25 %-os koncentrációs határértéket. A H410-ként osztályozott anyagokra 0,1 %-os küszöbértéket, a H411-ként vagy H412-ként osztályozott anyagokra pedig 1 %-os küszöbértéket kell figyelembe venni. [100 × Σc (H410) + 10 × Σc (H411) + Σc (H412) ≥ 25 %]; |
|
— |
a hulladék egy vagy több »vízi, krónikus 1«, »vízi, krónikus 2«, »vízi, krónikus 3« vagy »vízi, krónikus 4« besorolású anyagot tartalmaz, amelyekhez az 1272/2008/EK rendelet értelmében a H410, H411, H412, illetve H413 figyelmeztető mondat van hozzárendelve, és az összes »vízi, krónikus« besorolású anyag koncentrációjának összege eléri vagy túllépi a 25 %-os koncentrációs határértéket. A H410-ként osztályozott anyagokra 0,1 %-os küszöbértéket, a H411-ként, H412-ként vagy H413-ként osztályozott anyagokra pedig 1 %-os küszöbértéket kell figyelembe venni. [Σ c H410 + Σ c H411 + Σ c H412 + Σ c H413 ≥ 25 %] ahol: Σ = az összeg és c = az anyagok koncentrációja.” |
A négy franciabekezdésben felsorolt feltételek bármelyikének megfelelő hulladékot a HP 14 veszélyességi kategóriába kell sorolni.
Meg kell jegyezni, hogy a négy franciabekezdés – beleértve a harmadikat és a negyediket – egyidejűleg alkalmazandó, és nem tekinthetők választási lehetőségnek. Más szavakkal, ha az értékek meghaladják a négy franciabekezdés/képlet bármelyikében szereplő koncentrációs határértékeket, a hulladék a környezetre veszélyes (ökotoxikus) besorolást kap. Ezért a H410, H411 és H412 kategóriába besorolt anyagokat tartalmazó hulladékokat (függetlenül attól, hogy tartalmaznak-e a H413 kategóriába besorolt anyagokat is) minden esetben a harmadik franciabekezdés alapján kell osztályozni.
Az (EU) 2017/997 tanácsi rendelet (8) preambulumbekezdése megismétli a hulladékjegyzék mellékletének szövegét, amikor kimondja, hogy ha egy hulladék valamely veszélyességi tulajdonságát vizsgálattal és a hulladékokról szóló irányelv III. melléklete szerint a veszélyes anyagok koncentrációjának határértékei alapján is értékelik, akkor a vizsgálat eredményeit kell mérvadónak tekinteni. A Bizottság jelenleg nem tud konkrét ajánlásokat megfogalmazni a hulladék biológiai vizsgálatokkal végzett ökotoxikológiai jellemzése esetében alkalmazandó megközelítéssel kapcsolatban.
Az (EU) 2017/997 tanácsi rendelet a (8) preambulumbekezdésben hivatkozik továbbá az 1272/2008/EK rendelet 12. cikkének b) pontjára – amely a biológiai rendelkezésre állásról szól –, illetve az annak alkalmazására vonatkozó módszerekre is, amelyek adott esetben a hulladékra vonatkozóan is használhatók.
További uniós útmutatásig az egyes tagállamok feladata eseti alapon dönteni a hulladék biológiai vizsgálatokkal végzett ökotoxikológiai jellemzése során kapott eredmények elfogadhatóságáról és értelmezéséről, beleértve adott esetben a biológiai rendelkezésre állással és hozzáférhetőséggel kapcsolatos megfontolásokat.
Küszöbértékek
Az értékelés szempontjából az alábbi küszöbértékeket kell figyelembe venni:
|
— |
a H420, H400 és H410 esetében: 0,1 %; |
|
— |
a H411, H412 és H413 esetében: 1 %. |
Az olyan anyag, amelynek koncentrációja nem éri el a küszöbértéket, nem szerepel az adott veszélyességi osztályra és kategóriára vonatkozó összkoncentrációban a figyelmeztető mondatok kódjának hozzárendelését illetően.
23. táblázat
A hulladék-összetevőkre vonatkozó veszélyességi osztályok és kategóriák kódjai és a figyelmeztető mondatok kódjai, valamint a figyelmeztető mondatok egyes kódjai szerint besorolt anyagokra vonatkozó megfelelő koncentrációs határértékek (44) a hulladékoknak a HP 14 „környezetre veszélyes (ökotoxikus)” veszélyességi kategóriába való besorolásához
|
Veszélyességi osztályok és kategóriák kódjai |
Figyelmeztető mondatok kódjai |
Leírás |
Koncentrációs határérték (Az anyagok külön-külön vagy összesítve) |
|
Ozone 1 |
H420 |
Károsítja a közegészséget és a környezetet, mert a légkör felső rétegeiben lebontja az ózont. |
≥ 0,1 % |
|
Aquatic Acute 1 |
H400 |
Nagyon mérgező a vízi élővilágra. |
≥ 25 % |
|
Aquatic Chronic 1 |
H410 |
Nagyon mérgező a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz. |
≥ 0,25 % |
|
Aquatic Chronic 2 |
H411 |
Mérgező a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz. |
≥ 2,5 % |
|
Aquatic Chronic 3 |
H412 |
Ártalmas a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz. |
≥ 25 % |
|
Aquatic Chronic 4 |
H413 |
Hosszan tartó ártalmas hatást gyakorolhat a vízi élővilágra. |
≥ 25 % |
A 19. ábra bemutatja a HP 14 veszélyességi kategória vonatkozásában történő értékelés folyamatát.
A vizsgálati módszerek megállapításáról szóló rendeletben szereplő vizsgálati módszerek, amelyek gerinces állatokon végzett kísérleteken alapulnak, nem megfelelők (45).
3.15. A HP 15 „olyan hulladék, amely képes a fent felsorolt olyan veszélyességi tulajdonságot mutatni, amellyel az eredeti hulladék nem rendelkezik” veszélyességi tulajdonság vonatkozásában végzett értékelés
A hulladékokról szóló keretirányelv III. mellékletében szereplő fogalommeghatározás és további leírás
A hulladékokról szóló keretirányelv III. melléklete az alábbiak szerint határozza meg a HP 15 veszélyességi kategóriába tartozó hulladék fogalmát:
„Olyan hulladék, amely képes a fent felsorolt olyan veszélyességi tulajdonságot mutatni, amellyel az eredeti hulladék nem rendelkezik.”
A hulladékokról szóló keretirányelv így folytatja:
„Amennyiben a hulladékra egy vagy több, a 9. táblázatban [lásd e dokumentum 24. táblázatát] szereplő figyelmeztető mondat vagy kiegészítő figyelmeztetés vonatkozik, a hulladékot HP 15 veszélyességi kategóriába kell sorolni, kivéve ha a hulladék olyan formában található, hogy az semmilyen körülmények között nem bocsát ki robbanásveszélyes vagy potenciálisan robbanásveszélyes tulajdonságú anyagokat.
A tagállamok ezenfelül a hulladékot más alkalmazható kritérium alapján is HP 15 veszélyességi kategóriába sorolhatják, mint például a csurgalékvíz értékelése alapján.”
A 24. táblázatban szereplő figyelmeztető mondatokra vonatkozó kódokkal vagy kiegészítő veszélyességi kódokkal jelölt anyagokat tartalmazó hulladékok megvizsgálhatók annak meghatározására, hogy rendelkeznek-e veszélyességi tulajdonsággal vagy sem. Alternatív megoldásként az ilyen anyagokat tartalmazó hulladékról egyszerűen feltételezhető, hogy a HP 15 veszélyességi kategóriába tartozik.
A tagállamok a hulladékot más alkalmazható kritériumok, például a csurgalékvíz értékelése alapján is a HP 15 veszélyességi kategóriába sorolhatják.
24. táblázat
A hulladék-összetevőkre vonatkozó figyelmeztető mondatok és kiegészítő figyelmeztetések a hulladékoknak a HP 15 veszélyességi kategóriába való besorolásához
|
Figyelmeztető mondatok/kiegészítő figyelmeztetések |
|
|
Tűz hatására a teljes tömeg felrobbanhat. |
H205 |
|
Száraz állapotban robbanásveszélyes. |
EUH001 |
|
Robbanásveszélyes peroxidokat képezhet. |
EUH019 |
|
Zárt térben hő hatására robbanhat. |
EUH044 |
A 20. ábra bemutatja a HP 15 veszélyességi kategória vonatkozásában történő értékelés folyamatát (46).
Vizsgálati módszerek
A 24. táblázatban felsorolt anyagokat tartalmazó hulladékokat az ECHA CLP útmutatónak, különösen a keverékeknek az EUH001, EUH044 és H205 kategóriába sorolására vonatkozó útmutatónak megfelelően kell értékelni vagy megvizsgálni.
Az EUH001, EUH019, EUH044 vagy H205 kategóriába történő besorolás szempontjából végzett értékelés eredményeként a figyelmeztető mondatokhoz rendelt kódokkal vagy kiegészítő veszélyességi kódokkal ellátandó hulladék HP 15 veszélyességi tulajdonsággal rendelkezik.
(1) A brit útmutató alapján kiigazítva.
(2) A Bizottság (EU) 2017/776 rendelete (2017. május 4.) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a műszaki és tudományos fejlődéshez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról (HL L 116., 2017.5.5., 1. o.).
(3) A brit útmutató alapján kiigazítva.
(4) A brit útmutató alapján kiigazítva.
(5) A brit útmutató alapján.
(6) Ez a lista nem tartalmazza az ilyen anyagok teljes körű felsorolását. Ezek a példák a brit útmutatóból származnak.
(7) Egy tizedes pontossággal.
(8) Meg kell jegyezni, hogy az OVAM-útmutató szerint a hulladék a HP 4 veszélyességi kategóriába tartozik, ha a H315 és/vagy H319 kategóriába besorolt anyagot tartalmaz, és az együttes koncentrációjuk meghaladja a határértéket.
(9) A sav-/alkálitartalék vizsgálatával kapcsolatban további információk találhatók a „Test No. 122: Determination of pH, Acidity and Alkalinity” (122. vizsgálat: A pH-érték, a savasság és a lúgosság meghatározása) című dokumentumban az „OECD Guidelines for the Testing of Chemicals” (OECD Útmutató a vegyi anyagok vizsgálatához) című kiadványban (http://www.oecd-ilibrary.org/environment/test-no-122-determination-of-ph-acidity-and-alkalinity_9789264203686-en) vagy az alábbi publikációban: Young, J.R.; How, M.J.; Walker, A.P.; Worth, W. M. H.: Classification as corrosive or irritant to skin of preparations containing acidic or alkaline substances, without testing on animals (A savas vagy lúgos anyagokat tartalmazó készítmények maró vagy bőrirritáló anyagként való besorolása állatkísérletek nélkül), England, 1988.
(10) A brit útmutató alapján kiigazítva.
(11) Lásd a hulladékjegyzék mellékletét (a 2. pont második franciabekezdése): „A hulladékok veszélyességi tulajdonságait a 2008/98/EK irányelv III. melléklete szerint a hulladékban található anyagok koncentrációjának határértékei alapján, vagy – ha az 1272/2008/EK rendelet másképp nem rendelkezik –, a 440/2008/EK rendelettel vagy más, nemzetközileg elismert vizsgálati módszerekkel és útmutatásokkal összhangban lévő vizsgálatokkal lehet értékelni, az állatokon és embereken végzett vizsgálatok vonatkozásában figyelembe véve az 1272/2008/EK rendelet 7. cikkét.”
(12) https://eurl-ecvam.jrc.ec.europa.eu/.
(14) A brit útmutató alapján kiigazítva.
(15) Lásd a hulladékjegyzék mellékletét (a 2. pont második franciabekezdése): „A hulladékok veszélyességi tulajdonságait a 2008/98/EK irányelv III. melléklete szerint a hulladékban található anyagok koncentrációjának határértékei alapján, vagy – ha az 1272/2008/EK rendelet másképp nem rendelkezik –, a 440/2008/EK rendelettel vagy más, nemzetközileg elismert vizsgálati módszerekkel és útmutatásokkal összhangban lévő vizsgálatokkal lehet értékelni, az állatokon és embereken végzett vizsgálatok vonatkozásában figyelembe véve az 1272/2008/EK rendelet 7. cikkét.”
(16) https://eurl-ecvam.jrc.ec.europa.eu/
(17) A brit útmutató alapján kiigazítva.
(18) Lásd a hulladékjegyzék mellékletét (a 2. pont második franciabekezdése): „A hulladékok veszélyességi tulajdonságait a 2008/98/EK irányelv III. melléklete szerint a hulladékban található anyagok koncentrációjának határértékei alapján, vagy – ha az 1272/2008/EK rendelet másképp nem rendelkezik –, a 440/2008/EK rendelettel vagy más, nemzetközileg elismert vizsgálati módszerekkel és útmutatásokkal összhangban lévő vizsgálatokkal lehet értékelni, az állatokon és embereken végzett vizsgálatok vonatkozásában figyelembe véve az 1272/2008/EK rendelet 7. cikkét.”
(19) https://eurl-ecvam.jrc.ec.europa.eu/.
(20) A brit útmutató alapján kiigazítva.
(21) A brit útmutató alapján kiigazítva.
(22) Lásd a hulladékjegyzék mellékletét (a 2. pont második franciabekezdése): „A hulladékok veszélyességi tulajdonságait a 2008/98/EK irányelv III. melléklete szerint a hulladékban található anyagok koncentrációjának határértékei alapján, vagy – ha az 1272/2008/EK rendelet másképp nem rendelkezik –, a 440/2008/EK rendelettel vagy más, nemzetközileg elismert vizsgálati módszerekkel és útmutatásokkal összhangban lévő vizsgálatokkal lehet értékelni, az állatokon és embereken végzett vizsgálatok vonatkozásában figyelembe véve az 1272/2008/EK rendelet 7. cikkét.”
(23) Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP): Draft guidance paper on hazard characteristics H6.2 (infectious substances) (A H6.2 [fertőző anyagok] veszélyességi tulajdonságra vonatkozó útmutató-tervezet), 2004, amely elérhető az alábbi internetes oldalon: http://archive.basel.int/meetings/cop/cop7/docs/11a1r1e.pdf.
(24) További információk: Egészségügyi Világszervezet: Laboratóriumi biológiai biztonsági kézikönyv, 3. kiadás, 2004, amely elérhető az alábbi internetes oldalon: http://www.who.int/csr/resources/publications/biosafety/WHO_CDS_CSR_LYO_2004_11/en/
(25) Egyesült Nemzetek: A veszélyes áruk szállítására vonatkozó ajánlásokról szóló mintaszabályzat, I. kötet, 19. átdolgozott kiadás, 2015, amely elérhető az alábbi internetes oldalon: http://www.unece.org/trans/danger/publi/unrec/rev19/19files_e.html
(26) A példák A veszélyes áruk szállítására vonatkozó ajánlásokról szóló mintaszabályzat I. kötetében (19. átdolgozott kiadás) található 2.6.3.2.2.1. táblázatból származnak.
(27) A brit útmutató alapján kiigazítva.
(28) Lásd a hulladékjegyzék mellékletét (a 2. pont második franciabekezdése): „A hulladékok veszélyességi tulajdonságait a 2008/98/EK irányelv III. melléklete szerint a hulladékban található anyagok koncentrációjának határértékei alapján, vagy – ha az 1272/2008/EK rendelet másképp nem rendelkezik –, a 440/2008/EK rendelettel vagy más, nemzetközileg elismert vizsgálati módszerekkel és útmutatásokkal összhangban lévő vizsgálatokkal lehet értékelni, az állatokon és embereken végzett vizsgálatok vonatkozásában figyelembe véve az 1272/2008/EK rendelet 7. cikkét.”
(29) https://eurl-ecvam.jrc.ec.europa.eu/.
(30) A brit útmutató alapján kiigazítva.
(31) A mintának a hulladék mutagenitási vizsgálatának céljából történő előkészítésével kapcsolatos útmutatás az alábbi dokumentumban található: Guidelines for Preparing Environmental and Waste Samples for Mutagenicity (Ames) testing (Iránymutatás – Környezeti és hulladékminták előkészítése mutagenitási vizsgálat (Ames-teszt) céljára). USEPA report EPA 600/4-85/058. USEPA (1985).
(32) A hulladékjegyzék melléklete (a 2. pont második franciabekezdése): „A hulladékok veszélyességi tulajdonságait a 2008/98/EK irányelv III. melléklete szerint a hulladékban található anyagok koncentrációjának határértékei alapján, vagy – ha az 1272/2008/EK rendelet másképp nem rendelkezik –, a 440/2008/EK rendelettel vagy más, nemzetközileg elismert vizsgálati módszerekkel és útmutatásokkal összhangban lévő vizsgálatokkal lehet értékelni, az állatokon és embereken végzett vizsgálatok vonatkozásában figyelembe véve az 1272/2008/EK rendelet 7. cikkét.”
(33) A brit útmutató alapján kiigazítva.
(34) A valószínűleg képződő gázok közé tartozik a hidrogén-szulfid, a hidrogén-fluorid, a szén-diszulfid, a kén-dioxid, a klór, a nitrogén-dioxid, az ammónia és a hidrogén-cianid.
(35) A brit útmutató alapján kiigazítva.
(36) Ez a lista nem tartalmazza az ilyen tulajdonsággal rendelkező anyagok teljes körű felsorolását. A lista a brit útmutatóból származik.
(37) Egy tizedes pontossággal.
(38) 29,3 g nátrium-hipoklorit/100 ml (maximális oldhatóság) alapján.
(39) Meg kell jegyezni, hogy az INERIS dolgozott egy vizsgálati módszeren a HP 12 veszélyességi kategória vonatkozásában, lásd Hennebert P, Samaali I, Molina P.: Waste hazard property HP 12 (emission of toxic gas in contact with water or an acid): proposition of method and first results (A hulladékok HP 12 veszélyességi tulajdonsága [vízzel vagy savval érintkezve mérgező gázok fejlesztése]: javasolt módszer és az első eredmények). 4. nemzetközi, ipari- és veszélyeshulladék-gazdálkodási konferencia. Khánia (Görögország). 2014. szeptember 2–5. 10. o. A 2014. évi határozatokkal frissített változat: Hennebert P., Rebischung F. 2015. Azt is meg kell jegyezni, hogy az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége „Test Methods for Evaluating Solid Waste, Physical/Chemical Methods. SW-846. EPA Publication.” (A szilárd hulladékok értékelésének vizsgálati módszerei. Fizikai/Kémiai módszerek.) című kiadványának 9. fejezete tartalmaz egy módszert a „reakcióképesség”, beleértve a laboratóriumi körülmények között felszabaduló mérgező gázok meghatározására.
(40) A brit útmutató alapján kiigazítva.
(41) Lásd a hulladékjegyzék mellékletét (a 2. pont második franciabekezdése): „A hulladékok veszélyességi tulajdonságait a 2008/98/EK irányelv III. melléklete szerint a hulladékban található anyagok koncentrációjának határértékei alapján, vagy – ha az 1272/2008/EK rendelet másképp nem rendelkezik –, a 440/2008/EK rendelettel vagy más, nemzetközileg elismert vizsgálati módszerekkel és útmutatásokkal összhangban lévő vizsgálatokkal lehet értékelni, az állatokon és embereken végzett vizsgálatok vonatkozásában figyelembe véve az 1272/2008/EK rendelet 7. cikkét.”
(42) https://eurl-ecvam.jrc.ec.europa.eu/.
(43) A Tanács (EU) 2017/997 rendelete (2017. június 8.) a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv III. mellékletének a HP 14 „környezetre veszélyes (ökotoxikus)” veszélyességi tulajdonság tekintetében történő módosításáról (HL L 150., 2017.6.14., 1. o.).
(44) Meg kell jegyezni, hogy ezeket a határértékeket az (EU) 2017/997 tanácsi rendelet mellékletében szereplő harmadik egyenlet összefüggésében kell értelmezni. Ha ugyanabban a hulladékban több, eltérő veszélyességi osztályba tartozó anyag van jelen, a harmadik egyenlet eredményétől függően a hulladék akkor is HP 14 besorolást kaphat, ha a veszélyességi osztályok egyes kódjai szerinti egyéni (vagy összesített) koncentrációjuk nem haladja meg a feltüntetett határértékeket.
(45) Lásd a hulladékjegyzék mellékletét (a 2. pont második franciabekezdése): „A hulladékok veszélyességi tulajdonságait a 2008/98/EK irányelv III. melléklete szerint a hulladékban található anyagok koncentrációjának határértékei alapján, vagy – ha az 1272/2008/EK rendelet másképp nem rendelkezik –, a 440/2008/EK rendelettel vagy más, nemzetközileg elismert vizsgálati módszerekkel és útmutatásokkal összhangban lévő vizsgálatokkal lehet értékelni, az állatokon és embereken végzett vizsgálatok vonatkozásában figyelembe véve az 1272/2008/EK rendelet 7. cikkét.”
(46) A brit útmutató alapján kiigazítva.
4. MELLÉKLET
A hulladékból való mintavétel és a hulladék vegyi elemzése
Sok esetben elegendő információ áll rendelkezésre a szóban forgó hulladékról, és nincs szükség mintavételre, vegyi elemzésre és vizsgálatra (a mintavételen és vegyi elemzésen kívüli egyéb információforrásokkal kapcsolatban lásd a 2. mellékletet). Ha mintavételre és/vagy vegyi elemzésre van szükség, ez a melléklet rövid áttekintést nyújt az európai szabványoknak megfelelő mintavételről, megemlítve az alapvető fogalmakat. További részletekért lásd az ismertetett szabványokat. Ezen túlmenően a melléklet egyik szakasza további információval és hivatkozással szolgál a hulladék vegyi elemzésével kapcsolatos sajátos problémákat illetően.
4.1. Mintavétel
A helytelen mintavétel az egyik olyan tényező, amely veszélyezteti a hulladékok megbízható osztályozását. Ezért nyomatékosan ajánlott a hulladék osztályozásának szempontjából történő mintavételt az elérhető, lent ismertetett CEN szabványoknak megfelelően végezni.
4.1.1. Mintavételi keret
Az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) a TC 292 műszaki bizottság révén számos szabványt, műszaki jelentést/specifikációt és a legfrissebb fejleményeknek megfelelő dokumentumot dolgozott ki a hulladékok osztályozására vonatkozóan. Az elérhető dokumentumokat összehangoltan kell figyelembe venni. Az alábbi felsorolás tartalmazza a vonatkozó szabványokat „a hulladékok jellemzése – a hulladékká vált anyagokból való mintavétel” témakörben:
|
— |
EN 14899 A mintavételi terv elkészítésének és alkalmazásának keretei; |
|
— |
CEN/TR 15310-1:2006 Útmutató a mintavételi kritériumok kiválasztásához és alkalmazásához különböző feltételek mellett; |
|
— |
CEN/TR 15310-2:2006 Útmutató a mintavételi technikákhoz; |
|
— |
CEN/TR 15310-3:2006 Útmutató a helyszíni részmintavételi eljárásokhoz; |
|
— |
CEN/TR 15310-4:2006 Útmutató a minta csomagolási, tárolási, megőrzési, szállítási és kézbesítési eljárásaihoz; |
|
— |
CEN/TR 15310-5:2006 Útmutató a mintavételi terv meghatározási folyamatához. |
A pontos és reprezentatív eredmények érdekében az első mintavételt megelőzően vizsgálati programot kell kidolgozni. Így biztosított valamennyi szükséges tényező figyelembevétele annak érdekében, hogy a minta (minták) alapján a hulladék egészére vonatkozó reprezentatív következtetéseket lehessen levonni. Az EN 14899 szabvány részletesen ismerteti ezt a vizsgálati programot. A program a 21. ábrán látható hét lépésből áll.
Alternatív mintavételi eljárások elfogadhatók, amennyiben figyelembe veszik a fent felsorolt szabványokban azonosított releváns tényezőket, és ugyanolyan megbízható eredményekhez vezetnek.
4.1.2. Mintavételi módszerek
A 21. ábra az EN 14899:2005 szabványnak megfelelő teljes vizsgálati programot általánosságban fedi le, ezért részletesebben kell ismertetni a mintavételi módszertant, amely a 22. ábrán látható három fő elemből áll:
|
1. |
a mintavételi terv meghatározása; |
|
2. |
helyszíni mintavétel a mintavételi tervnek megfelelően; |
|
3. |
a laboratóriumi minta elszállítása a laboratóriumba. |
A fő elemek további alelemekre bonthatók, amelyeket figyelembe kell venni a szabványos mintavételi eredmények eléréséhez.
Különösen a mintavételi terv meghatározása esetében kell számos lépést végrehajtani. A mintavételi terv tájékoztató jellegű mintája elérhető az EN 14899:2005 szabvány A. mellékletében. 22 A 20. ábra ismerteti az EN 14899:2005 szabvány szerinti valamennyi alelemet, és hivatkozásokat tartalmaz a kapcsolódó, részletesebb információkat tartalmazó műszaki jelentésre. Meg kell jegyezni, hogy a 22. ábra (a fő elemek, beleértve a mintavételi terv fogalommeghatározását) a 21. ábrán bemutatott általános vizsgálati program részletesebb ismertetésének tekintendő.
Azt is meg kell jegyezni, hogy az EN 15002:2015 szabvány további útmutatást nyújt azzal kapcsolatban, hogyan kell a laboratóriumi mintákból elkészíteni a vizsgálati mennyiségeket (lásd a 21. ábra 4. lépését), ami a 22. ábrán részletesen ismertetett mintavételi módszer kidolgozását és alkalmazását követő lépés.
4.1.3. Mintavételi szabványok különböző hulladéktípusok esetében
A hulladék összetétele és állaga igen eltérő lehet. A megbízható eredmények érdekében a mintavételi módszereket a mintavételezendő hulladék természetének megfelelően kell módosítani. A CEN/TR 15310-2:2006 szabvány részletes tájékoztatást nyújt a különböző típusú hulladékokra vonatkozó mintavételi módszerek és technikák vonatkozásában, figyelembe véve az eltérő körülményeket. Az alábbi anyagokra tér ki:
|
— |
hígfolyós vagy viszkózus folyadékok; |
|
— |
iszap vagy pasztaszerű anyagok; |
|
— |
porok, szemcsék vagy apró kristályok; |
|
— |
durva vagy nagyobb darabos szilárd anyagok. |
A legtöbb ilyen anyag esetében a hulladékok a CEN/TR 15310-2:2006 szabvány szerint az alábbi módokon tárolhatók vagy tehetők elérhetővé mintavétel céljára:
|
— |
dob alakú tartályok, zsákok, hordók, tömbök, kis vagy rugalmas falú tartályok; |
|
— |
függőleges egységes vagy szabálytalan, vagy vízszintes hengeres tartályok; |
|
— |
hígfolyós folyadékok csővezetékben; |
|
— |
derítők vagy árkok; |
|
— |
adagolók, felszíni lerakók, hányók és silók, szabadon eső hulladékáram, futószalagok vagy szállítócsigák; |
|
— |
egybefüggő vagy nagyobb darabok. |
Ezeket kiegészítve a CEN/TR 15310-3:2006 ismerteti a helyszíni mintavételi és részmintavételi eljárások előkészítésének releváns szempontjait a szóban forgó hulladék különböző állagainak figyelembevételével.
Meg kell jegyezni, hogy elképzelhető, hogy tagállami szinten további műszaki útmutatás érhető el a mintavételi módszerekre vonatkozóan.
4.1.4. Mintavételi stratégiák a homogenitás/heterogenitás vonatkozásában
A megbízható mintavételi eredmények alapvető feltétele, hogy a minták reprezentatívak legyenek a hulladék összetétele szempontjából. A hulladékok esetében ez gyakran összetett kérdés, mert egyrészt elképzelhető, hogy a szennyező anyagok nem homogén módon oszlanak el a hulladékban, másrészt egyes hulladékokra heterogén mátrix jellemző (1).
Az EN 14899:2005 szabvány szerint a heterogenitás azt mutatja meg, milyen mértékben oszlik el egyenetlenül egy összetevő a mintavételi sokaságban. Ezzel szemben a homogenitás azt mutatja meg, milyen mértékben oszlik el egyenletesen egy összetevő a mintavételi sokaságban.
A potenciális tagállami műszaki iránymutatások további információval szolgálnak a hulladék heterogenitásával kapcsolatos mintavételi stratégiákat illetően (2).
Ha a hulladék heterogenitása a lehető legkisebb, a CEN/TR 15310-1:2006 és részben a CEN/TR 15310-2:2006 szabvány holisztikus áttekintést nyújt a heterogén és homogén hulladéktípusokkal kapcsolatos mintavételi stratégiáról. Fontos, hogy a mintavételi tervet a mintavételezendő hulladék heterogenitásához kell igazítani.
4.1.5. A mintavételezés statisztikai megközelítése
A CEN/TR 15310-1:2006 szabvány ismerteti a mintavétellel kapcsolatos általános statisztikai megközelítést, beleértve a hulladék-mintavételre specifikusan alkalmazott statisztikai alapokat. A műszaki jelentésben szereplő információk kivonata az alábbiakban olvasható:
|
— |
A mintavételezendő sokaság meghatározása
|
|
— |
Variabilitás
|
|
— |
Különböző mintavételi megközelítések
|
|
— |
Mintavételi minták
|
|
— |
Mintaméret |
|
— |
A mintavétel gyakorisága |
|
— |
A mintavételi eredmények megbízhatósága
|
4.2. A hulladék vegyi elemzése
Ahogy a 3.2.1. fejezetben („3. lépés”) olvasható, a hulladékká vált termékek veszélyességi tulajdonságainak értékeléséhez bizonyos esetekben nem elegendők azok az információk, amelyek például a hulladékká váló termékek biztonsági adatlapjai, a GHS-címkék, a hulladéktermelő folyamat ismerete és egyéb adatbázisok alapján nyerhetők. Mivel a hulladék összetételével kapcsolatos elégséges ismeretek a 3.2.2. fejezetben („4. lépés”) ismertetett számítási módszer alkalmazásának előfeltételei, szükség lehet a szóban forgó hulladék vegyi elemzésére.
Általános információforrásként a 25. táblázat tartalmazza a hulladék osztályozása szempontjából lényeges CEN módszerek és szabványok nem kimerítő felsorolását (3).
25. táblázat
A hulladék osztályozása szempontjából lényeges CEN módszerek és szabványok nem teljes körű felsorolása
|
Hivatkozás |
Cím |
|
Kioldódási vizsgálatok |
|
|
CEN/TS 16660:2015 |
Hulladékok jellemzése. Kioldódási tulajdonságok vizsgálata. A redukciós jellemző és a redukálóképesség meghatározása |
|
EN 15863:2015 |
Hulladékok jellemzése. Kioldódási tulajdonságok vizsgálata az alapjellemzéshez. Dinamikus monolitikus kioldódási vizsgálat időszakos kilúgozószer-újítással, rögzített feltételek mellett |
|
EN 14997:2015 |
Hulladékok jellemzése. Kioldódási tulajdonságok vizsgálata. A pH hatása a kioldódásra folyamatos pH-szabályozással |
|
EN 14429:2015 |
Hulladékok jellemzése. Kioldódási tulajdonságok vizsgálata. A pH hatása a kioldódásra kezdeti sav/lúg hozzáadással |
|
EN 14429:2015 |
Hulladékok jellemzése. Kioldódási tulajdonságok vizsgálata. A pH hatása a kioldódásra kezdeti sav/lúg hozzáadással |
|
EN 14997:2015 |
Hulladékok jellemzése. Kioldódási tulajdonságok vizsgálata. A pH hatása a kioldódásra folyamatos pH-szabályozással |
|
CEN/TS 15364:2006 |
Hulladékok jellemzése. Kioldódási tulajdonságok vizsgálata. A savas és a lúgos semlegesítési kapacitás vizsgálata |
|
CEN/TS 14405:2004 |
Hulladékok jellemzése. Kioldódási tulajdonságok vizsgálata. Felfelé áramlásos perkolációs vizsgálat (meghatározott körülmények között) |
|
EN 12457-1:2002 |
Hulladékok jellemzése. Kioldódás. Megfelelőségi kioldási eljárás szemcsés hulladékokra és iszapokra. Nagy szilárdanyag-tartalmú és 4 mm-nél kisebb szemcseméretű anyagok egylépéses, szakaszos kioldása 2 l/kg folyadék – szilárd anyag arány alkalmazásával (szemcseméret-csökkentéssel vagy anélkül) |
|
EN 12457-2:2002 |
Hulladékok jellemzése. Kioldódás. Megfelelőségi kioldási eljárás szemcsés hulladékokra és iszapokra. 4 mm-nél kisebb szemcseméretű anyagok egylépéses, szakaszos kioldása 10 l/kg folyadék – szilárd anyag arány alkalmazásával (szemcseméret-csökkentéssel vagy anélkül) |
|
EN 12457-3:2002 |
Hulladékok jellemzése. Kioldódás. Megfelelőségi kioldási eljárás szemcsés hulladékokra és iszapokra. Nagy szilárdanyag-tartalmú és 4 mm-nél kisebb szemcseméretű anyagok kétlépéses, szakaszos kioldása 2 l/kg és 8 l/kg folyadék – szilárd anyag arány alkalmazásával (szemcseméret-csökkentéssel vagy anélkül) |
|
EN 12457-4:2002 |
Hulladékok jellemzése. Kioldódás. Megfelelőségi kioldási eljárás szemcsés hulladékokra és iszapokra. 10 mm-nél kisebb szemcseméretű anyagok egylépéses, szakaszos kioldása 10 l/kg folyadék – szilárd anyag arány alkalmazásával (szemcseméret-csökkentéssel vagy anélkül) |
|
Vegyületek elemzése |
|
|
EN 16377:2013 |
Hulladékok jellemzése. Brómozott lángkésleltető anyagok (BFR) meghatározása szilárd hulladékban |
|
EN 16192:2011 |
Hulladékok jellemzése. Eluátumok elemzése |
|
EN 15216:2007 |
Hulladékok jellemzése. Az összes oldott szilárd anyag (TDS) meghatározása vízből és eluátumokból |
|
Teljes szervesszén-tartalom (TOC) |
|
|
EN 13137:2001 |
Hulladékok jellemzése. Hulladékok, iszapok és üledékek összes szervesszén-tartalmának (TOC) meghatározása |
|
Feltárás |
|
|
EN 13656:2002 |
Hulladékok jellemzése. Hidrogén-fluorid (HF), salétromsav (HNO3) és sósav (HCl) keverékével végzett mikrohullámú feltárás elemek ezt követő meghatározásához |
|
EN 13657:2002 |
Hulladékok jellemzése. Királyvízzel oldható elemek feltárása az ezt követő meghatározáshoz |
|
Szénhidrogének C10–C40 |
|
|
EN 14039:2004 |
Hulladékok jellemzése. Szénhidrogén-tartalom meghatározása gázkromatográfiás módszerrel a C10–C40 tartományban |
|
Szárazanyag |
|
|
EN 14346:2006 |
Hulladékok jellemzése. A szárazanyag-tartalom számítása a száraz maradék vagy a víztartalom meghatározásával |
|
Szervetlen vegyületek |
|
|
EN 14582:2007 |
Hulladékok jellemzése. Halogén- és kéntartalom. Zárt rendszerben, oxigénben való égetés és meghatározási módszerek |
|
EN 15192:2006 |
Hulladékok és talajok jellemzése. A króm(VI) meghatározása szilárd anyagokban lúgos feltárással és ionkromatográfiával, majd spektrofotometriás detektálással |
|
Szerves vegyületek |
|
|
EN 15308:2008 |
Hulladékok jellemzése. Egyes poliklórozott bifenilek (PCB-k) meghatározása szilárd hulladékban kapilláris-gázkromatográfiával, elektronbefogásos vagy tömegspektrometriás detektálással |
|
EN 15527:2008 |
Hulladékok jellemzése. Többgyűrűs aromás szénhidrogének (PAH) meghatározása hulladékban gázkromatográfiás tömegspektrometriával (GC/MS) |
|
Elemi összetétel |
|
|
EN 16424:2014 |
Hulladékok jellemzése. Szűrési módszerek az elemi összetétel meghatározásához hordozható röntgenfluoreszcens eszközökkel |
|
EN 15309:2007 |
Hulladékok és talajok jellemzése. Az elemösszetétel meghatározása röntgenfluoreszcenciával |
A hulladék vegyi elemzéséből származó, a hulladék osztályozásához használható információknak az összetételre kell vonatkozniuk. A kioldódási vizsgálatok eredményei – amelyek gyakran a hulladéklerakókról szóló irányelvben szereplő hulladékelfogadási kritériumoknak való megfelelés vizsgálata során kapott laboratóriumi eredményekből származnak – általában nem hasznosak a hulladék veszélyességi osztályozása szempontjából. Ez alól a HP 15 veszélyességi tulajdonság értékelése jelentheti az egyetlen kivételt. Ez azt jelenti, hogy ha például a hulladék nem felel meg a hulladéklerakókról szóló irányelvben szereplő inerthulladék-elfogadási kritériumok, nem minősül automatikusan veszélyesnek vagy nem veszélyesnek. A hulladékelfogadási kritériumok szerinti eredmények nem lehetnek a veszélyes hulladékok osztályozásának egyedüli forrásai. A hulladékelfogadási kritériumok szerinti elemzésre valójában csak akkor van szükség, ha 1) a hulladéklerakóban történő ártalmatlanítás a választott kezelés, és 2) a korábban veszélyességi vagy nem veszélyességi osztályozás révén megállapított hulladéklerakó-besorolás számszerű vizsgálatot igényel a hulladékelfogadási kritériumok vonatkozásában. Ugyanakkor a csurgalékvízben jelen lévő anyagok utalhatnak a forráshulladék összetevőire.
Meg kell jegyezni, hogy különösen a szervetlen anyagok esetében a vegyi elemzések általában nem szolgálnak információkkal a hulladékban található konkrét vegyületekkel kapcsolatban, csak lehetővé teszik a kationok és anionok azonosítását. A hagyományos elemzési technikák alkalmazásával általában nem lehet sem a molekuláris összetételt, sem egyéb olyan információkat meghatározni, mint az ásványtani formák. Az alábbiakban néhány olyan lehetséges módszer kerül bemutatásra, amely elhárítja ezt az akadályt. Elképzelhető, hogy tagállami szinten további megközelítések és megállapodások állnak rendelkezésre, amelyeket rendszeresen ellenőrizni kell.
4.2.1. A reális legrosszabb esetben jelen lévő anyagok
Abban a valószínű esetben, ha a hulladékbirtokos információkkal rendelkezik a hulladékban jelen lévő elemekről, a hulladékban található anyagokról viszont nem, javasolt az „észszerű legrosszabb esetben” jelen lévő anyagok meghatározása az egyes azonosított elemek vonatkozásában. Minden veszélyességi tulajdonság tekintetében meg kell határozni az ilyen, legrosszabb esetben jelen lévő anyagokat, majd ezek alapján kell értékelni a veszélyességi tulajdonságokat (lásd a 3.2.2. fejezetet).
A legrosszabb esetben jelen lévő anyagok meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy észszerűen feltételezve milyen anyagok lehetnek a hulladékban (például a hulladéktermelő folyamat során használt anyagok és a kapcsolódó anyagok alapján) (4).
4.2.2. Általános besorolási tételek
A CLP-rendelet VI. mellékletének 3. részében található 3. táblázatban szereplő harmonizált osztályozásban általános besorolási tételként szereplő elemek esetében nincs szükség az azonosított elemekkel kapcsolatos további pontosításra. Ugyanakkor a CLP-rendelet VI. mellékletének 1.1.3.2. fejezetében szereplő keverékek osztályozásával és címkézésével kapcsolatos megjegyzések figyelembe vehetők az „általános besorolási tételeken” alapuló hulladékok veszélyességi tulajdonságainak meghatározásához. Ezek a besorolási tételek megtalálhatók a 26. táblázatban.
26. táblázat
Az elemek általános besorolási tételei (11) a CLP-rendeletben
|
Elem |
Indexszám |
Nemzetközi vegyianyag-azonosítás |
Veszélyességi osztályok és kategóriák kódjai |
Figyelmeztető mondatok kódjai |
|
As |
033-002-00-5 |
arzénvegyületek, az e mellékletben külön szereplőket kivéve |
Acute Tox. 3* Acute Tox. 3* Aquatic Acute 1 Aquatic Chronic 1 |
H331 H301 H400 H410 |
|
Ba |
056-002-00-7 |
bárium sói (a bárium-szulfátot, az 1-azo-2-hidroxinaftalin-aril-szulfonsav-bárium sókat és az e mellékletben külön szereplőket kivéve) |
Acute Tox. 4* Acute Tox. 4* |
H332 H302 |
|
Be |
004-002-00-2 |
berilliumvegyületek, az alumínium-berillium-szilikátokat és az e mellékletben külön szereplőket kivéve |
Carc. 1B Acute Tox. 2* Acute Tox. 3* STOT RE 1 Eye Irrit. 2 STOT SE 3 Skin Irrit. 2 Skin Sens. 1 Aquatic Chronic 2 |
H350i H330 H301 H372** H319 H335 H315 H317 H411 |
|
Cd |
048-001-00-5 |
kadmiumvegyületek, a kadmium-szulfoszelenidet (xCdS · yCdSe), a kadmium-szulfid és cink-szulfid keverékét (xCdS · yZnS), a kadmium-szulfid és higany-szulfid keverékét (xCdS · yHgS), és az e mellékletben külön szereplőket kivéve |
Acute Tox. 4* Acute Tox. 4* Acute Tox. 4* Aquatic Acute 1 Aquatic Chronic 1 |
H332 H312 H302 H400 H410 |
|
Cr(VI) |
024-017-00-8 |
króm(VI)-vegyületek, a bárium-kromátot és az e mellékletben külön szereplőket kivéve |
Carc. 1B Skin Sens. 1 Aquatic Acute 1 Aquatic Chronic 1 |
H350i H317 H400 H410 |
|
Hg |
080-002-00-6 |
szervetlen higanyvegyületek, a higany-szulfidot és az e mellékletben külön szereplőket kivéve |
Acute Tox. 2* Acute Tox. 1 Acute Tox. 2* STOT RE 2* Aquatic Acute 1 Aquatic Chronic 1 |
H330 H310 H300 H373** H400 H410 |
|
Pb |
082-001-00-6 |
ólomvegyületek, az e mellékletben külön szereplőket kivéve |
Repr. 1A Acute Tox. 4* Acute Tox. 4* STOT RE 2* Aquatic Acute 1 Aquatic Chronic 1 |
H360Df H332 H302 H373** H400 H410 |
|
Sb |
051-003-00-9 |
antimonvegyületek, a tetroxidot (Sb2O4), pentoxidot (Sb2O5), triszulfidot (Sb2S3), pentaszulfidot (Sb2S5) és az e mellékletben külön szereplőket kivéve |
Acute Tox. 4* Acute Tox. 4* Aquatic Chronic 2 |
H332 H302 H411 |
|
Se |
034-002-00-8 |
szelénvegyületek, a kadmium-szulfoszelenidet és az e mellékletben külön szereplőket kivéve |
Acute Tox. 3* Acute Tox. 3* STOT RE 2 Aquatic Acute 1 Aquatic Chronic 1 |
H331 H301 H373** H400 H410 |
|
Tl |
081-002-00-9 |
talliumvegyületek, az e mellékletben külön szereplőket kivéve |
Acute Tox. 2* Acute Tox. 2* STOT RE 2* Aquatic Chronic 2 |
H330 H300 H373** H411 |
|
U |
092-002-00-3 |
uránvegyületek, az e mellékletben külön szereplőket kivéve |
Acute Tox. 2* Acute Tox. 2* STOT RE 2 Aquatic Chronic 2 |
H330 H300 H373** H411 |
(1) Bund/Länder-Arbeitsgemeinschaft Abfall: LAGA-Methodensammlung Abfalluntersuchung (Dresden, Germany, 2012).
(2) Például a Bund/Länder-Arbeitsgemeinschaft Abfall LAGA PN 98 – Richtlinie für das Vorgehen bei physikalischen, chemischen und biologischen Untersuchungen im Zusammenhang mit der Verwertung/Beseitigung von Abfällen,(Dresden, Germany, 2004) című kiadványa további, Németországban alkalmazott iránymutatással szolgál a hulladéknak a heterogenitás szempontjából végzett vizsgálatával kapcsolatban. Különösen a folyékony, szivattyúzható és por formájú hulladékok, valamint az olyan hulladékok tekinthetők homogénnek, amelyek homogenitása szemrevételezéssel ellenőrizhető. Minden egyéb hulladék heterogénnek tekintendő.
(3) Meg kell jegyezni, hogy vannak olyan tagállami szintű ajánlások és példák, amelyek további útmutatással szolgálhatnak a folyékony és szilárd hulladékok összetevőinek meghatározására vonatkozóan. Például az AFNOR XP X30-489 kísérleti szabvány „A hulladékok osztályozása – A hulladékban található elemek és anyagok” című részben javasol egy módszert a folyékony és szilárd hulladékokban található elemek és anyagok teljes körű meghatározására. Munkadokumentum, szabványosítás céljából európai szavazásra benyújtva, CEN/TC 292/WG 5 N 735 A hulladékban található elemek és anyagok meghatározása – kísérleti AFNOR szabvány XP X30-489 (CEN/TC 292 N 1430). További információk ezzel a dokumentummal kapcsolatban: Hennebert, P.; Papin, A.; Padox, J.-M.; Hasebrouck, B.: The evaluation of an analytical protocol for the determination of substances in waste for hazard classification (Egy, a hulladékban lévő anyagok meghatározására szolgáló analitikai eljárás értékelése a veszélyességi osztályozás vonatkozásában), Párizs, Franciaország, 2013, amely elérhető az alábbi internetes oldalon: http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0956053X13001554. Továbbá a CEN módszereken és szabványokon kívül az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hatóságának Test Methods for Evaluating Solid Waste (SW-846) (A szilárd hulladékok értékelésének vizsgálati módszerei [SW-846]) című dokumentuma (2014) (http://www3.epa.gov/epawaste/hazard/testmethods/sw846/online/index.htm ) tájékoztatást nyújt a szilárd hulladékok Egyesült Államokban alkalmazott mintavételével és elemzésével kapcsolatban.
(4) Az „észszerű” kifejezést a brit útmutató például az alábbiak szerint magyarázza meg: „az észszerű arra utal, hogy az adott anyagok nem lehetnek jelen a hulladékban, mert például a fizikai és kémiai tulajdonságaik alapján kizárhatók”. A BMU iránymutatásokat tartalmazó dokumentációja hasonló magyarázatot tartalmaz. Az INERIS-útmutató elemenként összegyűjtötte a reális legrosszabb esetben jelen lévő anyagokat az egyes veszélyességi tulajdonságok vonatkozásában, ami általános információforrásként szolgálhat.
5. MELLÉKLET
Források és külső hivatkozások
Bundesministerium für Umwelt, Naturschutz und Reaktorsicherheit (BMU) (2005): Hinweise zur Anwendung der Abfallverzeichnis-Verordnung vom 10. Dezember 2001, BGB1. I S. 3379, amely elérhető az alábbi internetes oldalon: http://www.bmub.bund.de/fileadmin/bmu-import/files/abfallwirtschaft/downloads/application/pdf/avv_erlaeuterungen.pdf. Hozzáférés: 2015.04.09.
Ministry for the Environment and Transport Baden-Wuerttemberg: Handbook „How to apply the European Waste List 2001/118/EC”, Stuttgart, Germany, 2003, amely elérhető az alábbi internetes oldalon: http://abag-itm.de/fileadmin/Dateien/ABAG/Informationsschriften/Band_B/Band_B_englisch.pdf. Hozzáférés: 2015.04.02.
David O'Farrell, Cumbria County Council: Dealing with tar bound arisings, 2011, amely elérhető az alábbi internetes oldalon: http://www.soci.org/~/media/Files/Conference%20Downloads/2011/Recycling%20and%20Re%20using%20Asphalt%20Mar%2011/David_OFarrell_Presentation.ashx, hozzáférés: 2015.03.26.
European Commission – Directorate-General Environment: Guidance on the interpretation of key provisions of Directive 2008/97/EC on waste, 2013, amely elérhető az alábbi internetes oldalon: http://ec.europa.eu/environment/waste/framework/pdf/guidance_doc.pdf. Hozzáférés: 2015.04.01.
Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja: Az Európai Parlament és a Tanács 2012/18/EU irányelve a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének kezeléséről – Útmutató a műszaki végrehajtással kapcsolatos kérdésekhez, 2013, elérhető az alábbi internetes oldalon: http://www.unece.org/fileadmin/DAM/env/documents/2013/TEIA/QA_2011_review_2013.pdf, hozzáférés: 2015.04.14.
European Commission, Joint Research Centre: End of waste criteria for waste plastics for conversion. Technical proposal. Final draft report, DG JRC, IPTS, Seville, Spain, 2014.
European Chemicals Agency (ECHA): Guidance on the application of the CLP Criteria – Guidance on the application of the CLP Criteria, a legfrissebb változat (2017. július), amely elérhető az alábbi internetes oldalon: https://echa.europa.eu/documents/10162/23036412/clp_en.pdf/58b5dc6d-ac2a-4910-9702-e9e1f5051cc5
European Environmental Agency: Ozone-depleting substances 2013 – Aggregated data reported by companies on the import, export, production, destruction and feedstock and process agent use of ozone-depleting substances in the European Union, 2014, amely elérhető az alábbi internetes oldalon: http://www.eea.europa.eu/publications/ozone-depleting-substances-2013. Hozzáférés: 2015.4.13.
European Environmental Agency (EEA) – Environmental Terminology and Discovery Service (ETSA) (2015), amely elérhető az alábbi internetes oldalon: http://glossary.eea.europa.eu/. Hozzáférés: 2015.7.4.
Hennebert, P.; Papin, A.; Padox, J.-M.; Hasebrouck, B.: The evaluation of an analytical protocol for the determination of substances in waste for hazard classification, Párizs, Franciaország, hozzáférhető: http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0956053X13001554. Hozzáférés: 2015.7.31.
Ineris: Waste Hazardous Assessment – Proposition of methods (version 2), 2015
Openbare Vlaamse Afvalstoffen Maatschappij (OVAM): Europese afvalstoffenlijst EURAL Handleiding, Mechelen, Belgium, 2015.
Natural Resources Wales, Scottish Environment Protection Agency (SEPA), Northern Ireland Environment Agency (NIEA), Environment Agency: DRAFT Waste Classification – Guidance on the classification and assessment of waste (1st edition 2015) Technical Guidance WM3, 2015, amely elérhető az alábbi internetes oldalon: https://www.gov.uk/government/publications/waste-classification-technical-guidance. Hozzáférés: 2015.7.14.
United States Environmental Protection Agency: Test Methods for Evaluating Solid Waste (SW-846), 2014, amely elérhető az alábbi internetes oldalon: http://www3.epa.gov/epawaste/hazard/testmethods/sw846/online/index.htm. Hozzáférés: 2015.07.10.
Young, J.R.; How, M.J.; Walker, A.P.; Worth, W.M.H.: Classification as corrosive or irritant to skin of preparations containing acidic or alkaline substances, without testing on animals, England, 1988.