Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52017AE3200

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A digitális egységes piaci stratégia végrehajtásának félidős értékelése – Összekapcsolt digitális egységes piac mindenki számára (COM(2017) 228 final)

OJ C 81, 2.3.2018, p. 102–110 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

2.3.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 81/102


Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A digitális egységes piaci stratégia végrehajtásának félidős értékelése – Összekapcsolt digitális egységes piac mindenki számára

(COM(2017) 228 final)

(2018/C 081/14)

Előadó:

Antonio LONGO

Felkérés:

Európai Bizottság, 2017.7.5.

Jogalap:

az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke

 

 

Illetékes szekció:

„Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció

Elfogadás a szekcióülésen:

2017.10.4.

Elfogadás a plenáris ülésen:

2017.10.18.

Plenáris ülés száma:

529.

A szavazás eredménye:

(mellette/ellene/tartózkodott):

111/0/0

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) támogatja a digitális egységes piaci stratégia felülvizsgálatára irányuló javaslatot, elismerve egyúttal, hogy az Európai Bizottság egy olyan jogalkotási kezdeményezés iránt vállalt kötelezettséget, amelynek célja a technológiai, gazdasági és társadalmi növekedésre vonatkozó uniós célkitűzések elérése.

1.2.

Az EGSZB ugyanakkor aggodalmának ad hangot a 35 benyújtott jogalkotási intézkedés és kezdeményezés elfogadásában és végrehajtásában tapasztalható késedelmek miatt, mivel ezek fokozhatják az Unió globális versenytársaihoz viszonyított műszaki és versenyképességbeli lemaradását.

1.3.

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság javaslatát a digitális egységes piaci stratégiának az online platformokra, az európai adatgazdaságra és a kiberbiztonságra vonatkozó, három új jogalkotási kezdeményezésbe való integrálására. Az EGSZB e tekintetben olyan egységes megközelítést javasol, amely – a belső piacon és a harmadik országokban egyaránt – figyelembe veszi a versenyképesség megerősítésének és a digitális jogok védelmének szükségességét.

1.4.

Az EGSZB ismét hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni a digitális egységes piaci stratégia társadalmi dimenzióját  (1). Csak egy európai szintű, a nemzeti kormányokat, a szociális partnereket és a civil társadalom egészét is bevonó kormányzás révén lehet szembenézni a digitális forradalom kihívásaival és kockázataival, megvédve a kiszolgáltatottakat, és több lehetőséget kínálva a polgárok és a vállalkozások számára.

1.5.

Az EGSZB szívesen látná, ha az EU, tiszteletben tartva az ezzel kapcsolatos nemzeti hatásköröket, támogatna egy nagyszabású, a digitális képzésre és oktatásra irányuló tervet, amely minden polgár számára biztosítja a szükséges tudást ahhoz, hogy a lehető legjobban szembe tudjanak nézni az átállással. A tervnek minden típusú és szintű oktatásra ki kell terjednie, a tanárok képzésétől a programok és a módszertan felülvizsgálatáig, és szorosan kapcsolódnia kell egy a munkavállalók kompetenciáinak naprakésszé tételére és kiigazítására irányuló továbbképzési rendszerhez. Különös figyelmet kell fordítani a vezetőkre is, azáltal, hogy az egyetemekkel együttműködve magas szintű képzéseket indítanak.

1.6.

A digitális forradalom minden tekintetben át fogja alakítani a munkát: a munkaszervezést, a munkavégzés helyszíneit, a munkafeladatokat, a munkaidőt, a munkafeltételeket és a munkaszerződéseket. Az EGSZB úgy véli, hogy a szociális párbeszéd kulcsszerepet tölthet be ennek kapcsán, és arra kéri az Európai Bizottságot, hogy kezdeményezzen konzultációt a szociális partnerekkel együtt a közép- és hosszú távú kilátásokkal kapcsolatban, és határozza meg a tisztességes bér, a minőségi munka, a magánélet és a munka közötti egyensúly és a szociális biztonsághoz való általános hozzáférés biztosítását célzó ellenállóképes intézkedéseket.

1.7.

Az EGSZB üdvözli a digitális szektor legújabb eredményeit, arra kéri azonban az európai és nemzeti intézményeket, hogy kövessék nyomon a szabályozás (például a kiskereskedelmi barangolási díjak eltörlése) megfelelő és teljes körű végrehajtását, és továbbra is a töredezettség és a torzulások mérséklésére törekedjenek. Ennek kapcsán az EGSZB azt ajánlja, hogy az Európai Bizottság a lehető leghamarabb tegyen közzé egy szabályozást, amely lehetővé teszi az online tartalmak hordozhatóságát.

1.8.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy át kell hidalni az infrastrukturális, területi és kulturális digitális szakadékot, amely fékezi az uniós gazdasági és társadalmi fejlődést, valamint az életkörülményekben, továbbá a polgárok és a vállalkozások esélyeiben megmutatkozó egyenlőtlenség forrása. Az eddigiekben jelentős volt a finanszírozás mértéke, ám nem képes fedezni az Unió valamennyi fejlesztési igényét.

1.9.

Az EGSZB ismét hangsúlyozza, hogy az internethez való hozzáférés minden polgár alapvető joga, valamint a társadalmi integráció és a gazdasági növekedés megkerülhetetlen eszköze, ezért az egyetemes szolgáltatások közé való felvétele semmiképpen sem halogatható.

1.10.

Az EGSZB kéri az Európai Bizottságot, hogy gyorsítsa fel az e-kormányzási és e-egészségügyi stratégiák megvalósítását, mivel egyrészt ezek az európai digitális fejlődés elengedhetetlen előfeltételei, másrészt pedig kedvező hatást gyakorolnak a szolgáltatások minőségére és a polgárok életére.

1.11.

Az EGSZB szerint a kkv-k számára fokozottabb támogatást kell nyújtani, mivel a digitális eszközök használata már ma is elengedhetetlen feltétele a piacon maradásnak. A vállalkozások támogatása során nem hagyható figyelmen kívül az induló innovatív vállalkozásokra irányuló ad hoc stratégia sem, amely három fő célkitűzésen alapul: a szabályozás egyszerűsítése, hálózatépítés és a finanszírozáshoz való könnyebb hozzáférés.

1.12.

Az EGSZB kéri az Európai Bizottságot, hogy az egész Unióban erősítse meg a digitális fogyasztói jogok védelmét, mégpedig úgy, hogy a különféle jogszabályok harmonizációja ne járjon a már szilárd és kielégítő védelem mértékének csökkenésével.

1.13.

Az EGSZB az európai szuverenitás és versenyképesség szempontjából kiemelt kérdésnek tekinti a kiberbiztonságot, mivel ez a digitális alkalmazások valamennyi vetületét érinti. Az EGSZB azt ajánlja, hogy az Európai Bizottság javaslata rendelkezzen a válsághelyzetek megelőzésével, elhárításával, megválaszolásával és kezelésével, valamint az ellenálló képességgel kapcsolatos normák jelentős mértékű javításáról, tiszteletben tartva azonban az uniós alapvető jogokat és megteremtve a tagállamok közötti és a harmadik országokkal folytatott megerősített együttműködés alapjait.

2.   A digitális egységes piac jelenlegi helyzete

2.1.

Az Európai Bizottság 2015 májusában 35 jogalkotási javaslatot dolgozott ki, amelyek a digitális egységes piaci stratégia részét képezik (2), ám ezek közül többet még nem hajtottak végre, vagy azért, mert az Európai Bizottság, a Parlament és a Tanács még mindig tárgyal róluk, vagy azért, mert az egyes tagállamok még nem kezdték meg a tényleges alkalmazásukat. A digitális egységes piaci stratégia félidős értékeléséről szóló közlemény az elindított kezdeményezések és az elért eredmények első értékelésével foglalkozik.

2.2.

A leglátványosabb végrehajtott vagy végrehajtásra váró kezdeményezések a következők:

a kiskereskedelmi barangolási díjak eltörlése  (3)2017. június 15-től,

az online tartalomszolgáltatások határokon átnyúló hordozhatósága  (4) 2018 első hónapjaitól,

az indokolatlan földrajzi alapú korlátozások felszámolása  (5), mivel ezek hátrányosan érintik a fogyasztókat.

2.3.

Az Európai Bizottság alapvető fontosságúnak tekinti az összekapcsoltságra vonatkozó csomag (6) végrehajtását, mivel ez az egész Unióban segíti majd a magas színvonalú digitális infrastruktúrák létrehozását, és így a digitális forradalom előnyei minden vállalkozás és polgár számára elérhetővé válnak.

2.4.

A határokon átnyúló kereskedelem ösztönzéséhez európai bizottsági javaslatokat kell majd elfogadni a digitális szerződésekre vonatkozó szabályok harmonizálása  (7), a nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságok közötti együttműködés megerősítése (8), a határokon átnyúló szállítási szolgáltatások költségeinek megfizethetővé tétele (9), a héabevallási eljárások egyszerűsítése (10), a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni küzdelem és a szellemi tulajdonjogok, többek között a szerzői jogok védelme (11) érdekében.

2.5.

Az adatvédelem  (12) és az elektronikus hírközlés titkossága  (13) magasabb szintjének biztosítása érdekében az Európai Bizottság két ad hoc rendeletet fogadott el, amelyeket 2018-tól kell alkalmazni.

2.6.

Az audiovizuális ágazat jogszabályi keretét (14) a szerzői jogi szabályok  (15) módosításával a digitális kor követelményeihez igazítják, hogy elősegíthető legyen az anyagokhoz való határokon átnyúló hozzáférés, továbbá szélesítsék a szerzői joggal védett anyagok oktatási, kutatási és kulturális területeken való felhasználásának körét.

3.   Az Európai Bizottság új javaslatainak összefoglalása

3.1.

A digitális világ természetes alakulására tekintettel, amely azonnali szabályozási és infrastrukturális kiigazításokat von maga után, mindenképpen garantálni kell valamennyi felhasználó számára a biztonságos, nyílt és tisztességes digitális környezetet. Ezek a feltételek elengedhetetlenek a bizalom megerősítéséhez, mivel ez utóbbi még mindig korlátozza a digitális egységes piac bővülését (16).

3.2.

Az Európai Bizottság három olyan területet határozott meg, ahol sürgősebb fellépésre van szükség az Unió részéről, és amelyek tekintetében a közeljövőben három jogalkotási kezdeményezés benyújtását tervezi: 1) online platformok, 2) európai adatgazdaság, 3) számítógépes biztonság.

3.3.

Az online platformok  (17) az internet őreiként betöltött szerepükből kifolyólag átformálják a digitális egységes piacot, mivel ők ellenőrzik az információhoz, a tartalomhoz és a tranzakciókhoz való hozzáférést. Az Európai Bizottság ezért 2017-ben kezdeményezést fog kidolgozni ki az online platformok hálózatirányításba való bevonására és felelősséggel való felruházására. E kezdeményezés különösen a platformok és a vállalkozások közötti kapcsolatokon belüli tisztességtelen szerződési feltételek és nem megfelelő kereskedelmi gyakorlatok kérdésével foglalkozik majd. Emellett az illegális tartalom eltávolítását fel fogja gyorsítani és eredményesebbé fogja tenni egy hivatalos „értesítési és eltávolítási” rendszer bevezetése.

3.4.

Az adatgazdaság egyre nagyobb szerepet tölt be a vállalkozások, a polgárok és a közszolgáltatások szempontjából. Az Európai Bizottság 2017-ben két jogalkotási kezdeményezést tesz közzé, egyet a személyes adatok határokon átnyúló szabad áramlásáról, egyet pedig a nyilvános, illetve az összegyűjtött adatok állami forrásokból finanszírozott felhasználásáról. Végül a digitális piacnak a dolgok internete fejlesztésére való előkészítése érdekében olyan elveket határoz meg, amelyek alapján megállapítható, hogy ki a felelős az adatintenzív termékek által okozott károkért.

3.5.

Az Európai Bizottság az új kihívásokhoz és kockázatokhoz való alkalmazkodás érdekében 2017-ben felülvizsgálja az EU kiberbiztonsági stratégiáját  (18), valamint az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) felhatalmazását. Az összekapcsolt tárgyak informatikai támadásokkal szembeni megfelelőbb védelme érdekében javaslatot tesz a kiberbiztonsági szabványokra, tanúsításra és címkézésre vonatkozó további intézkedésekre is. Ez a folyamat együtt jár a köz- és magánszféra közötti partnerségek megerősítésével.

3.6.

A digitális készségek és a foglalkoztathatóság javítása érdekében az Európai Bizottság az új európai készségfejlesztési program  (19) és a digitális készségekkel és munkahelyekkel foglalkozó koalíció  (20) haladéktalan végrehajtását szorgalmazza. Az Európai Bizottság 2018-ban emellett útjára indítja a „digitális lehetőségek” elnevezésű projektet is, hogy a digitális szektorban lehetőséget biztosítson a diplomások számára a határokon átnyúló gyakornoki programokban való részvételre.

3.7.

Az európai ipar digitalizálására vonatkozó stratégia  (21) ösztönzi az együttműködést és a bevált gyakorlatok cseréjét. Ehhez a kezdeményezéshez a Horizont 2020 programból származó források (5,5 milliárd EUR), továbbá magán- és nemzeti beruházások társulnak, kiaknázva a köz- és magánszféra közötti partnerségben rejlő lehetőségeket. Egyes kulcságazatok – úgymint az energetika, a közlekedés és a pénzügyek – jelentős átalakuláson mennek keresztül a fenntarthatósági és hatékonysági kritériumok alapján.

3.8.

A 2016–2020-ra szóló e-kormányzati cselekvési terv  (22) előmozdítja a közszolgáltatások nemzeti és európai szintű digitális átalakulását. Az Európai Bizottság arra számít, hogy az egészségügyi ágazat jelentős változásokon megy majd keresztül a bármely uniós országon belüli orvosi kezeléshez való jog biztosításának (digitális egészségügyi nyilvántartások és orvosi rendelvények), továbbá az orvosokat támogató technológia (vizsgálatok, műtétek, kezelések stb. esetében történő) fokozottabb használatának köszönhetően.

3.9.

Az Unió – globális helyzetének megerősítése érdekében – megnövelte kutatási és innovációs alapjait, és két jelentős technológiai kezdeményezést indított el: felhőalapú számítástechnika a megszerzett tudás megosztására és felhasználására, illetve kvantuminformatika a szuperszámítógépek által kezeltekhez képest bonyolultabb számítási feladatok megoldására.

3.10.

Az Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy a digitális egységes piaci stratégia egyre nagyobb hatást gyakorol az Unió és a harmadik országok közötti kapcsolatokra. Ez az új digitális jogok védelmét, a digitális protekcionizmussal szembeni fellépést, illetve a digitális szakadék elleni globális küzdelemre irányuló kezdeményezések előmozdítását foglalja magában.

4.   Általános megjegyzések

4.1.

Az EGSZB elismeri, hogy az Európai Bizottság egy olyan jogalkotási kezdeményezés mellett kötelezte el magát, amelynek célja a digitális egységes piaci stratégiában meghatározott, technológiai, gazdasági és társadalmi növekedésre vonatkozó uniós célkitűzések elérése. Az EGSZB konkrétan úgy tekinti, hogy ez az időközi felülvizsgálat kulcsfontosságú a stratégia végrehajtása szempontjából, mivel csökkenti a töredezettséget és a torzulásokat.

4.2.

Az EGSZB kedvezően fogadja a nemrég elért eredményeket: a kiskereskedelmi barangolási díjak eltörlését (23), az online termékek határokon átnyúló hordozhatóságát (24) és az indokolatlan földrajzi alapú korlátozások felszámolását (25). Az említett kezdeményezések segítségével kedvezőbb kép alakul majd ki az Unióról, habár még mindig sok problémát kell megoldani a fogyasztói jogok, illetve a vállalkozások közötti tisztességes verseny biztosítása érdekében.

4.2.1.

Az EGSZB ugyanakkor rámutat arra, hogy a barangolási díjak eltörlése sok tagállamban nem egységes és nem egyenletes, ami nyilvánvalóan károsítja a fogyasztókat és rontja az Unióról kialakult képet. A fogyasztói szervezetek több országban is a barangolási díjak eltörlésének megkerülésére tett kísérletekről számolnak be, amelyekre elsősorban az online böngészésre szolgáló GIGA korlátozásával kerül sor. Az EGSZB ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy kísérje szorosan figyelemmel ezt a folyamatot, továbbá erősítse meg a végrehajtás módját és gyorsítsa fel a végrehajtás ütemét.

4.2.2.

Az online tartalmak határokon átnyúló hordozhatóságát illetően az EGSZB reméli, hogy mielőbb ténylegesen megvalósul a Tanács és az Európai Bizottság közötti, az Európai Parlament által ez év május 18-án elfogadott ideiglenes megállapodás. A megállapodás egy olyan szabályozásról rendelkezik, amely közös megközelítést vezet be az Unióban az online tartalmak hordozhatóságát illetően, amely lehetővé teszi a szolgáltatások előfizetői számára, hogy hozzáférjenek az ilyen tartalmakhoz és használják őket akkor is, amikor átmenetileg a lakhelyüktől különböző uniós tagállamban tartózkodnak.

4.3.

Az EGSZB-t aggasztja, hogy az Európai Bizottság által a digitális egységes piaci stratégia keretében benyújtott jogalkotási javaslatok közül csak néhányat hajtottak végre ténylegesen. Ez a stratégia átfogó értékelését és az Unió növekedésének és versenyképességének reális kilátásait egyaránt jelentősen korlátozza. Az EGSZB kéri az együttdöntési eljárásban érintett valamennyi intézményt, hogy gyorsítsa fel a tárgyalásokat, és reméli, hogy a tagállamok időben és következetesen alkalmazzák majd a szabályokat.

4.4.

Az EGSZB úgy véli, hogy a digitális forradalom radikális változást jelent a polgárok életében, valamint a vállalkozási, termelési és forgalmazási módszerekben, és – különösen a munkaerőpiacon és a foglalkoztatásban – olyan hosszú távú hatásokkal jár, amelyeket jelenleg nehéz lenne előre jelezni. A digitalizáció átalakítja majd a munkaszervezést, a munkafeladatokat, a munkavégzés helyszíneit, a munkaidőt, a munkafeltételeket és a munkaszerződéseket is. Az EGSZB ezért ismét hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni a digitális egységes piaci stratégia társadalmi dimenzióját  (26). Csak ily módon lehet a digitális forradalomhoz kapcsolódó valamennyi kihívást és kockázatot úgy kezelni, hogy mindenki élhessen az előnyökkel és a lehetőségekkel.

4.5.

Az EGSZB kulcsfontosságúnak tartja, hogy mielőbb elinduljon egy a digitális oktatásra és képzésre irányuló nagyszabású európai program, amely minden polgár számára garantálja az ahhoz szükséges eszközöket, hogy minél jobban szembe tudjanak nézni az átállással. Az EGSZB, bár tudatában van a speciális tagállami hatásköröknek ezen a téren, szívesen látná, ha egy ilyen program az iskolákból indulna el, növelné a tanárok ismereteit, hozzáigazítaná a tanulmányi és módszertani programokat a digitális technológiákhoz (beleértve az e-tanulást is), és valamennyi tanuló számára jó minőségű oktatást biztosítana. Egy ilyen program természetszerűleg egész életen át tartó tanulást eredményez, melynek célja az összes munkavállaló kompetenciáinak kiigazítása és aktualizálása (27).

4.6.

Az EGSZB úgy véli, hogy az üzleti életnek gyorsan ki kellene igazítania saját digitális kompetenciáit, külön figyelmet fordítva a kiberbiztonság kérdésére. Az EGSZB szerint az EU-nak a felsőoktatás segítségével támogatnia kellene a vállalkozásokat a vezetőkre irányuló magas szintű képzés biztosításában, hogy megerősítse az adatlopással és az informatikai bűnözéssel kapcsolatos ismereteket és tudatosságot. Az EGSZB ezenkívül fontosnak tartja a biztonsággal foglalkozó informatikusok képzésének támogatását, az informatikai támadások szimulálására és az azokra adott válaszok tesztelésére szolgáló megfelelő platformok biztosításával.

4.7.

Az EGSZB megállapítja, hogy a 2015. évi ajánlások (28) ellenére a digitális egységes piac megvalósításának egyes fő kihívásaival még nem foglalkoztak kellőképpen. A digitális készségek, a számítástechnikai ismeretek, a vállalkozások digitalizálása és az e-kormányzás továbbra is a széles körű, megosztott és kiegyensúlyozott fejlődés lényeges előfeltétele.

4.8.

Az Unió az eddigiekben és ezután is milliárdokat ruház be a kutatásba és az innovációba, valamint a digitális szektorba. Figyelembe véve ugyanakkor az Európai Bizottság által becsült igényeket (kb. 155 milliárd EUR), még mindig messze állunk a digitális ipar – fő globális versenytársaihoz viszonyított – erőteljes és kiegyensúlyozott fejlődésének biztosításához szükséges, elegendő beruházástól. Az Európai Bizottság ezért gyakran nyilatkozott úgy, hogy a köz- és magánszféra közötti partnerségekre kívánja hárítani a beruházási szakadék áthidalásának feladatát.

4.8.1.

Az EGSZB szerint a köz- és magánszféra közötti partnerségek egyértelműen fontos mozgatórugói a fejlődésnek és az innovációnak, azonban nem jelentenek gyógyírt minden problémára. Az EGSZB ezért arra kéri az európai intézményeket, hogy erőteljesebben vegyenek részt a szűkebb piacú területekre vonatkozó intézkedésekben és finanszírozásban, továbbá minden olyan kezdeményezésben (CEF program), amelynek célja nagy értékű infrastruktúra létrehozása, amely azonban csak hosszú távon térül meg.

4.9.

A multinacionális informatikai vállalatok megadóztatása már régóta éles vita és határozott intézményi kezdeményezések tárgyát képezi. A nemzeti adórendszerek nem mindig a megfelelő adót vetik ki az említett vállalatok által az Unióban termelt nyereségre. Az EGSZB kéri az Európai Bizottságot, hogy határozzon meg olyan megoldásokat, amelyek a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása mellett az egyensúlyt teremtenek a nyereség tisztességes megadóztatásának szükségessége, valamint az innováció és a fejlődés akadályozásának elkerülése között.

4.10.

Az EGSZB ismét hangsúlyozza a digitális szakadék mérséklésének fontosságát, mivel ez a gazdasági, foglalkoztatási és társadalmi kirekesztés egyik fő oka lehet. E tekintetben a haladéktalanul végre kell hajtani a digitális oktatás és képzés területén tervezett uniós stratégiákat (az új európai készségfejlesztési program és a digitális készségekkel és munkahelyekkel foglalkozó koalíció). Erre vonatkozóan az EGSZB azt ajánlja az Európai Bizottságnak, hogy ügyeljen az említett folyamat tagállamok általi gyors és megfelelő végrehajtására.

4.11.

Az EGSZB ismét hangsúlyozza, hogy az internethez való hozzáférés minden polgár alapvető joga, valamint a társadalmi integráció és a gazdasági növekedés megkerülhetetlen eszköze. Ezért a nagy sebességű internet-hozzáférés egyetemes szolgáltatások közé való felvétele semmiképpen sem halogatható (29). Az EGSZB úgy véli továbbá, hogy a digitális forradalom jelensége csak akkor irányítható, ha aktívan bevonják a polgárokat, és ha az utóbbiak az internet lehetőségeivel és veszélyeivel egyaránt tisztában vannak.

4.12.

Fontos ezért, hogy az Unió támogassa a legközelebb Genfben, 2017 decemberében megrendezendő, Shape Your Digital Future! című éves Internetirányítási Fórumot, és azon aktívan részt vegyen, ezen ugyanis arról esik majd szó, hogy hogyan lehet maximalizálni az internet kínálta lehetőségeket a kialakuló kockázatok és kihívások kezelése mellett.

4.13.

Az EGSZB támogatja az összekapcsoltságra vonatkozó csomagot  (30), és különösen üdvözli a regionális digitális szakadék mérséklésére (Wifi4EU) és a digitális kommunikáció minőségének biztosítására (5G) irányuló kezdeményezést. Az EGSZB határozottan úgy véli, hogy a Wifi4EU döntő jelentőséggel bír annak biztosításában, hogy a digitális egységes piachoz valóban mindenki kapcsolódhasson. Reméli tehát, hogy a fent említett, 125 millió EUR értékű kísérleti projekt az uniós szakpolitikák struktúrájának részévé válik, költségvetését pedig kiigazítják annak érdekében, hogy minden polgár – köztük az is, aki a piac számára kevésbé fontos területen (szigeten, hegyvidéki és legkülső régióban) él – megfelelő internet-hozzáféréssel rendelkezzen.

4.14.

Az EGSZB támogatja azt a javaslatot, hogy az online platformokat vonják be egy nagyszabású projektbe, hogy felelős szereplőivé válhassanak a tisztességes és átlátható internetes ökoszisztémának. Ez a folyamat azonban nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy mérsékelni kell a jogalkotási egységesség hiányát, figyelembe véve a vállalkozásokra (tisztességtelen verseny), a munkavállalókra (szerződések) és a fogyasztókra (31) (határokon átnyúló jogviták) gyakorolt hatást, garantálva a megállapított normák megtartását.

4.15.

Az EGSZB szerint többek között az európai adatgazdaság területén érzékelhető a legjobban az Unió és a globális digitális innováció vezetői közötti szakadék. Az EGSZB támogatja a jogszabályi keret létrehozására irányuló javaslatot, feltéve, hogy ez a keret a számítási felhő  (32) , a mesterséges intelligencia és a dolgok internete irányába is kellően elmozdul, tekintettel van a szerződési szabadságra és megszünteti az innováció előtt álló akadályokat, valamint megfelelő uniós finanszírozást kap.

4.16.

Az EGSZB kiemelt kérdésnek tekinti a kiberbiztonságot, mivel ez a digitális alkalmazások valamennyi vetületét érinti, és nélkülözhetetlen az európai szuverenitás garantálásához, amely nem hagyhatja figyelmen kívül a digitális autonómiát az adatgyűjtés és adatkezelés terén, illetve az ilyen folyamatok ellenőrzésére és nyomon követésére szolgáló eszközök esetében. Az érintett területek széles körének figyelembevételével az EGSZB úgy véli, hogy a kiberbiztonságra szánt forrásokat jelentősen növelni kell, a kutatásra fordított forrásokat is meghaladóan, bevonva az érzékeny termelési ágazatokat is (közlekedés, nagy hozzáadott értékkel rendelkező termékek ipari gyártása stb.), valamint támogatva a tagállamokat a digitális védelem megerősítését célzó folyamatokban.

4.17.

A kiberterrorizmus és a kiberbűnözés minden gazdaság és kormány számára veszélyt jelent. Az EGSZB azt ajánlja, hogy a kiberbiztonsági stratégia felülvizsgálatára vonatkozó javaslat rendelkezzen a válsághelyzetek megelőzésével, elhárításával, megválaszolásával és kezelésével, valamint az ellenálló képességgel kapcsolatos normák jelentős mértékű javításáról, tiszteletben tartva azonban az uniós alapvető jogokat és megteremtve a tagállamok közötti és a harmadik országokkal folytatott megerősített együttműködés alapjait.

4.17.1.

Az EGSZB egyetért az Európai Bizottság álláspontjával, mivel úgy véli, hogy minden digitális terméknek és kapcsolódó rendszernek – a piacra lépésüktől kezdve – biztonságosnak kell lennie, és reméli, hogy a bejelentett intézkedéseket gyorsan elfogadják.

4.17.2.

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság azon javaslatát, hogy az új globális veszélyeknek megfelelően kibővítsék az ENISA megbízatását (33). Az EGSZB különösen úgy véli, hogy az európai kiberbiztonsági stratégiák felülvizsgálata révén az ENISA-nak nyitottabbá és átláthatóbbá kell válnia a polgárok és szervezett civil társadalom számára, illetve javítania kell a velük folytatott párbeszédet is, hogy ezáltal bővíthesse kezdeményezéseit és fokozhassa tevékenységét.

5.   Részletes megjegyzések

5.1.

Habár az európai vállalkozások 90 %-a követeli meg a digitális készségeket, 2016-ban az európai polgároknak mindössze 44 %-a, a munkavállalóknak pedig 37 %-a ütötte meg legalább az elégséges szintet. Ráadásul az európai vállalkozások csaknem fele nem nyújt továbbképzést munkavállalói számára, ami a munkavállalók és a vállalkozás versenyképessége szempontjából is káros (34). Az EGSZB ezért ismételten hangsúlyozza, hogy sürgősen szükség van egy nagyszabású digitális oktatási és képzési stratégia (35) eseti forrásokból történő finanszírozására, különös figyelmet fordítva a digitális generáció és az idősebbek közötti szakadékra (36), valamint általánosabban a bármilyen életkorú és helyzetű, a digitális világot nem ismerő személyek támogatására és segítésére.

5.2.

A foglalkoztatást illetően fennáll a valós lehetősége annak is, hogy a robotizálás a munkahelyek általános csökkenésével jár, és fokozatosan átvesz minden ismétlődő és „kevésbé” kreatív munkát (37). Az EGSZB ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy az európai szociális párbeszéd útján tárja fel, hogy miként biztosítható a tisztességes bér, a magánélet és a munka közötti megfelelő egyensúly, a minőségi munka és a szociális biztonsághoz való általános hozzáférés (38).

5.2.1.

A digitalizáció kihívásának leküzdéséhez mindenképpen beavatkozásra van szükség az oktatás és a képzés területén, és európai szintű eseti mechanizmusokat kell meghatározni azon munkavállalók áthelyezésére, akiknek a munkáját gépek végzik majd vagy a robotizálás feleslegessé teszi, és e személyeknek megfelelő szociális biztonsági hálót kell biztosítani, hogy átképzésük ideje alatt méltóságteljes életet élhessenek. Szintén nagyon fontos, hogy ezeket az intézkedéseket egy olyan nagyszabású, rugalmas és ellenállóképes stratégia keretében hozzák meg, amely képes gyorsan és hatékonyan reagálni a digitális forradalom okozta változásokra, hogy annak irányítói és ne pusztán hatásainak elszenvedői legyünk.

5.3.

Az EGSZB megismétli, hogy támogatja az e-kormányzásra vonatkozó cselekvési tervet, amelynek célja a könnyen használható, személyre szabott és határokon átnyúló digitális szolgáltatások nyújtása. Az EGSZB ugyanakkor úgy véli, hogy jelenleg nem valósulhatnak meg az említett célkitűzések a stratégia nemzeti szintű végrehajtásában mutatkozó késedelmek és az egész Európára kiterjedő összekapcsolt digitális infrastruktúra hiánya miatt. Az EGSZB megállapítja, hogy továbbra is problémák vannak az „egyszeri adatszolgáltatás” elvével, és késik az egységes digitális ügyfélkapu létrehozása. Az EGSZB hangsúlyozza továbbá, hogy a legkorszerűbb technológiáknak megfelelően garantálni kell a naprakészséget, és nagyobb nyitottságra van szükség a felhasználók irányában az adataik módosításával vagy törlésével kapcsolatos lehetőségeiket illetően (a személyes adatok tárolásának megszüntetéséhez való jog) (39).

5.4.

Az EGSZB az e-kormányzás mellett a digitális egészségügy (e-egészségügy) terén is hasonló problémákat észlelt. Az EGSZB ezért javasolja, hogy ösztönözzék a fejlett digitális infrastruktúrák létrehozását, erősítsék meg a kutatási és innovációs területekkel folytatott együttműködést, valamint biztosítsák a felhasználók és az egészségügyi szakemberek fokozottabb bevonását (40).

5.5.

Az EGSZB támogatja az európai ipar digitalizálásáról szóló közleményt, és ismét rámutat, hogy önmagában egyetlen tagállam sem képes kiaknázni a digitalizációban rejlő valamennyi lehetőséget. Az Unió ezzel szemben csak akkor képes a fő globális versenytársaival szembenézni, ha közös stratégiát dolgoz ki az európai ipar megerősítésére (4.0 ipar), hogy az önálló versenyképességi tényezőként képes legyen beruházásokat vonzani, bővíteni a munkahelyek számát, és szem előtt tartani az európai GDP 20 %-ának megfelelő ipari termelés 2020-ig történő megvalósítására vonatkozó célkitűzést (41).

5.6.

Az EGSZB felkéri az Európai Bizottságot, hogy támogassa minden olyan vállalkozás – különösen a kkv-k – digitális innovációját, amely komoly előnyökhöz juthat a digitalizációnak köszönhetően (egyszerűsítés és a bürokrácia csökkentése), ám megfelelő támogatás hiányában kiszorulhat a piacról. Minden vállalkozás számára már most is elengedhetetlen a digitalizáció, ám ez kevés a piacon maradáshoz, és a kevesebb eszközzel és erőforrással rendelkező kkv-k nehezebben alkalmazkodhatnak a változáshoz.

5.7.

Az EGSZB szükségesnek tekinti az induló innovatív vállalkozások támogatását, mivel ezek a digitális innováció, a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás kiemelt szereplői, és támogatni kell fejlődésüket és növekedésüket. Az EGSZB a különféle típusú vállalkozásokat illetően kiváltképp egy horizontális megközelítést javasol, amely három fő célkitűzésen alapul: a szabályozás egyszerűsítése, hálózatépítés és a finanszírozáshoz való könnyebb hozzáférés (42).

5.8.

Az EGSZB szerint a határokon átnyúló elektronikus kereskedelem a digitális egységes piac fejlődésének egyik kulcságazata. Az EGSZB megismétli azon kérését, hogy határozottabban lépjenek fel a mindenki számára megfizethető csomagküldési szolgáltatás biztosítása érdekében (43). Ajánlja továbbá, hogy a választott jogalkotási eszköz (két irányelv) miatt jobban hangolják össze a digitális szerződésekre vonatkozó szabályokat, ez ugyanis zavart okozhat a szabályozási keretet egyszerűsítése nélkül (44).

5.9.

Az EGSZB üdvözli azokat az információkat, amelyeket az Európai Bizottság hozott nyilvánosságra a fogyasztóvédelem területén az online vitarendezésre szolgáló platform révén elért eredményekről (45), azonban úgy véli, hogy még sok mindent kell tenni azért, hogy a platform ismertebbé váljon, valamint hogy javuljon a fogyasztók online kereskedelembe vetett bizalma. Az EGSZB kiváltképp azt reméli, hogy megerősödhetnek a – különösen a határokon átnyúló – bíróságon kívüli eszközök. Emellett sürgeti az adatvédelemmel (46), az audiovizuális médiaszolgáltatásokkal (47), a szerzői jogi csalás elleni fellépéssel és a szerzői jogok védelmével (48) kapcsolatos intézkedéseket, figyelmet fordítva a felhasználók, különösen a legkiszolgáltatottabbak internetes zaklatással, álhírekkel és erőszakra való felbujtás bármilyen formájával szembeni védelmére.

5.10.

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság által a fogyasztóvédelem európai szintű összehangolása érdekében kezdeményezett folyamatot is, amennyiben az változatlanul hagyja a magasabb szintű fogyasztóvédelmi normákat, és az Unióban a digitális fogyasztóvédelem általános javítását célozza.

5.11.

Az EGSZB kéri az Európai Bizottságot, hogy tegye mindinkább horizontálissá a digitális egységes piaci stratégiát, és integrálja azt az Európa fejlődése szempontjából kulcsfontosságú más ágazatokba/stratégiákba – mint amilyen az energetika, a körforgásos gazdaság (49) és a közlekedés (50) – az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak tágabb összefüggésében. Ez tulajdonképpen egyértelműen hozzájárulhat a fenntarthatóság, az egyszerűsítés és a hatékonyság céljainak eléréséhez.

5.12.

Az EGSZB úgy véli, hogy az Uniónak növelnie kell a kutatással és innovációval kapcsolatos beruházásait, hogy versenyezni tudjon a digitális innováció vezető szereplőivel. Az infrastruktúra megerősítését célzó kezdeményezések fontosak, de nem döntő jelentőségűek. Európának az Open Innovation, Open Science, Open to the World [Nyílt innováció, nyílt tudomány, a világra nyitottan] stratégiának megfelelően a lehető leghamarabb meg kell valósítania a számítási felhőt  (51). Az EGSZB ugyancsak helyénvalónak tartja a kvantuminformatikával és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos további kutatásokat (52).

5.13.

Az EGSZB egyetért az Európai Bizottság azon megközelítésével, hogy meg kell erősíteni a digitális egységes piaci stratégia külső vetületeit, azonban úgy véli, hogy e területen eddig nem sok minden történt. Az EGSZB különösen két szinten kíván beavatkozást látni:

a digitális versenytársakkal fennálló új kapcsolatok meghatározása. Az EU-nak meg kell védenie a digitális jogokat, fel kell lépnie a digitális protekcionizmussal szemben és támogatnia kell a globális kiberbiztonsági szövetséget. E folyamat kulcsszerepet fog játszani az új globális kormányzás meghatározásában,

a digitális fejlődés előmozdítása. A digitalizáció a növekedés fontos mozgatórugója lehet, és kiküszöbölheti a háborúk, a szegénység és a migráció okait. Az EGSZB emellett úgy véli, hogy az ENSZ legtöbb fenntartható fejlesztési céljának megvalósítása szempontjából elengedhetetlen a digitalizáció átfogó és széles körű alkalmazása, amelybe aktívan be kell vonni az országokat és a polgárokat, és nem csak a leggazdagabbakat és a legfejlettebbeket. A technológiai szakadék csökkentésének tehát az EU globális prioritásának kell lennie, és nem csak a határokon átnyúló együttműködés szempontjából.

Kelt Brüsszelben, 2017. október 18-án.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

Georges DASSIS


(1)  HL C 125., 2017.4.21., 10. o., 3.8. és 3.9. pont.

(2)  COM(2015) 192 final.

(3)  COM(2016) 399 final.

(4)  COM(2015) 627 final.

(5)  COM(2016) 289 final.

(6)  COM(2016) 587, 588, 589, 590, 591 final.

(7)  COM(2015) 634 és 635 final.

(8)  COM(2016) 283 final.

(9)  COM(2016) 285 final.

(10)  COM(2016) 757 final.

(11)  COM(2016) 593 final.

(12)  (EU) 2016/679 rendelet.

(13)  COM(2017) 10 final.

(14)  COM(2016) 287 final.

(15)  COM(2016) 593 és 594 final.

(16)  Az Eurobarométer 460. sz. tematikus felmérése.

(17)  COM(2016) 288 final.

(18)  JOIN (2013) 1.

(19)  COM(2016) 381 final.

(20)  2016/C484/01.

(21)  COM(2016) 180 final.

(22)  COM(2016) 179 final.

(23)  HL C 24., 2012.1.28., 131. o.; HL C 34., 2017.2.2., 162. o.

(24)  HL C 264., 2016.7.20., 86. o.

(25)  HL C 34., 2017.2.2., 93. o.

(26)  HL C 125., 2017.4.21., 10. o., 3.8. és 3.9. pont.

(27)  HL C 434., 2017.12.15., 30. o.

(28)  HL C 71., 2016.2.24., 65. o., Európai digitális egységes piaci stratégia, 1.1., 1.2., 1.3. és 1.8. pont.

(29)  HL C 161., 2013.6.6., 8. o.

(30)  Az EGSZB már minden egyes javaslat tekintetében kidolgozott egy véleményt, az elképzelések és a tartalmak következetességének biztosítása érdekében ugyanazt a struktúrát alkalmazva: HL C 125., 2017.4.21., 51. o.; HL C 125., 2017.4.21., 56. o.; HL C 125., 2017.4.21., 65. o.; HL C 125., 2017.4.21., 69. o.; HL C 125., 2017.4.21., 74. o.

(31)  HL C 75., 2017.3.10., 119. o.

(32)  HL C 487., 2016.12.28., 86. o.

(33)  HL C 75., 2017.3.10., 124. o.

(34)  Európai Bizottság, Digitális átalakítási eredménytábla, 2017.

(35)  HL C 173., 2017.5.31., 1. o.; HL C 173., 2017.5.31., 45. o..

(36)  HL C 389., 2016.10.21., 28. o.

(37)  „The Risk of Automation for Jobs in OECD Countries: A Comparative Analysis” [A munkahelyek automatizálásának kockázata az OECD-országokban: összehasonlító elemzés], OECD, 2016. Éles vita zajlik a digitális forradalomnak a foglalkoztatás mértékére gyakorolt hatásáról. Az OECD a munkahelyek (a leginkább ismétlődőnek tekintett munkák) 9 %-os csökkenésével számol, más – például a Világbank vagy más intézmények által készített – tanulmányok azonban a munkahelyek növekedésére vagy a megszűnt, illetve az újonnan létrehozott munkahelyek közötti kiegyenlítődésre számítanak. Természetesen abban azonban minden tanulmány egyetért, hogy a munka világa komoly változások előtt áll, és idejében el kell fogadni az ellenálló képességet segítő válaszintézkedéseket.

(38)  HL C 13., 2016.1.15., 161. o.

(39)  HL C 487., 2016.12.28., 99. o.

(40)  HL C 13., 2016.1.15., 14. o.

(41)  HL C 389., 2016.10.21., 50. o.

(42)  HL C 288., 2017.8.31., 20.o.

(43)  HL C 34., 2017.2.2, 106. o.

(44)  HL C 264., 2016.7.20., 57. o.

(45)  A Jourova biztos által közölt információk szerint több mint 24 000 esetet sikerült megoldani az első évben. http://europa.eu/rapid/press-release_IP-17-727_hu.htm.

(46)  HL C 288., 2017.8.31., 107. o.

(47)  HL C 34., 2017.2.2., 157. o.

(48)  HL C 125., 2017.4.21., 27. o.

(49)  HL C 264., 2016.7.20., 98. o.

(50)  HL C 288., 2017.8.31., 85. o. HL C 345., 2017.10.13., 52. o.

(51)  HL C 487., 2016.12.28., 86. o.

(52)  HL C 288., 2017.8.31., 1. o.


Top