Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52017IE4279

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Az uniós jogszabályok alkalmazásának ellenőrzése (az Európai Számvevőszék vizsgálata) (saját kezdeményezésű vélemény)

OJ C 81, 2.3.2018, p. 81–87 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

2.3.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 81/81


Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Az uniós jogszabályok alkalmazásának ellenőrzése

(az Európai Számvevőszék vizsgálata)

(saját kezdeményezésű vélemény)

(2018/C 081/11)

Előadók:

Bernd DITTMANN; Denis MEYNENT; Ronny LANNOO

Elnökségi határozat:

2017.5.30.

Jogalap:

az EGSZB eljárási szabályzata, 29. cikk (2) bekezdés

Elfogadás a plenáris ülésen:

2017.10.18.

Plenáris ülés száma:

529.

A szavazás eredménye:

(mellette/ellene/tartózkodott)

176/0/1

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

Az EGSZB emlékeztet arra, hogy az EUSZ 3. cikkében kitűzött célok elérését lehetővé tevő megfelelő jogrend kialakításához fontos többek között az időben és megfelelően történő végrehajtás, a szubszidiaritás és az arányosság elve, az elővigyázatosság, a kiszámíthatóság, a „gondolkozz először kicsiben” elv, a versenyképesség külső dimenziója és a belső piaci teszt.

1.2.

Az európai jogalkotásnak mindig olyan jogi keret létrehozására kell irányulnia, amely lehetővé teszi a vállalkozások és a polgárok számára, hogy élvezzék a belső piac kínálta előnyöket és elkerüljék a szükségtelen adminisztratív terheket. Ezért az EGSZB létfontosságúnak tartja a végrehajtás ellenőrzését, és alkalmazkodóképes jogszabályalkotást támogat. Az EGSZB megjegyzi, hogy a vállalkozások és a polgárok igényeinek kielégítése érdekében nem csupán a jogszabályok tartalmának, hanem magának a jogalkotási folyamatnak is alkalmazkodóképesnek kell lennie.

1.3.

Az EGSZB ezért úgy véli, hogy az európai uniós jog alkalmazhatóságára a jogalkotási ciklus kezdetétől, már a hatásvizsgálatok idején figyelemmel kell lenni, és hogy az európai hatásvizsgálati ökoszisztéma további fejlődésére van szükség.

1.4.

Az EGSZB ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a szabályozás javítása nem helyettesítheti a politikai döntéseket, és nem vezethet a szabályozás leépítéséhez, valamint nem járhat a szociális védelem, a környezetvédelem és az alapvető jogok védelmének a csökkenésével sem.

1.5.

Az európai uniós jog alkalmazásával és végrehajtásával kapcsolatos nehézségek legnagyobb részben az irányelvek átültetésének elmulasztásából származnak. Az EGSZB ezért a véleményeiben általában inkább a rendeletek használatát támogatja az irányelvekkel szemben.

1.6.

Az EGSZB szerint ahhoz, hogy a tagállamok és az érdekelt felek által könnyen végrehajtható jogszabályokat alakítsanak ki, létfontosságú javítani az érdekelt felekkel történő európai bizottsági konzultáció módját.

1.7.

Ennek kapcsán az EGSZB úgy véli, hogy hasznos szerepet tölthet be közvetítőként a jogalkotók és az uniós jogszabályok használói között. A maga részéről folyamatosan kiigazítja munkamódszereit. Nemrégiben például úgy határozott, hogy aktív részt vállal a jogalkotási ciklus értékelésében azáltal, hogy saját, utólagos értékelést végez az uniós vívmányok kapcsán.

2.   Bevezetés

2.1.

2016. december 21-én Pietro Russo, az Európai Számvevőszék tagja levélben értesítette az EGSZB alelnökét, Michael Smyth-t, hogy hivatalból adminisztratív szintű kapcsolatfelvételre kerül majd sor egy az Európai Számvevőszék által indított, az uniós jog alkalmazásának az Európai Bizottság általi ellenőrzéséről szóló állapotfelmérés kapcsán. Az Európai Számvevőszék által kért vizsgálat alapja az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 17. cikkének (1) bekezdése, amely szerint „A Bizottság előmozdítja az Unió általános érdekeit, és ennek érdekében megteszi a megfelelő kezdeményezéseket. A Bizottság gondoskodik a Szerződések, valamint az intézmények által a Szerződések alapján elfogadott intézkedéseknek az alkalmazásáról. Az Európai Unió Bíróságának ellenőrzése mellett felügyeli az uniós jog alkalmazását. (…)”

2.2.

2017. május 3-án Leo Brincat, a Számvevőszék tagja eljuttatott az EGSZB főtitkárának egy dokumentumot, amely három kérdéssort tartalmazott.

2.3.

Az ügy politikai jelentőségére tekintettel az EGSZB főtitkára tájékoztatta az Elnökséget, amely úgy határozott, hogy három tagból álló ad hoc csoportot állít fel azzal a feladattal, hogy az EGSZB eljárási szabályzata 29. cikkének (2) bekezdése alapján saját kezdeményezésű vélemény formájában állítsa össze a választ. Az Európai Számvevőszéknek úgy kell megkapnia az EGSZB válaszát, hogy azt beépíthesse saját jelentésébe, amely várhatóan 2018 májusára készül el.

2.4.

Lényegében az Európai Számvevőszék azt szeretné tudni, hogy az EGSZB szerint az Európai Bizottság által az uniós jog betartatása érdekében hozott intézkedések összhangban vannak-e az európai polgárok elvárásaival. Az Európai Számvevőszék arra is kíváncsi, hogy a jogalkalmazás ellenőrzésének mely konkrét aspektusai érdeklik különösen az EGSZB-t.

3.   A Számvevőszék kérdései

3.1.

Az Európai Számvevőszék három kérdéscsoporttal kívánja megtudakolni az EGSZB álláspontját az alábbiak kapcsán:

a.

az Európai Bizottság által az uniós jog alkalmazásának javítása érdekében indított kulcsfontosságú kezdeményezések („a jogalkotás minőségének javítása” és „Uniós jog: jobb eredmények elérése a jobb alkalmazás révén”), különös tekintettel azok helytállóságára, a civil társadalom reakciójára és a kezdeményezések esetleges első pozitív hatásaira;

b.

az uniós jog jobb alkalmazásához kapcsolódó fő tematikus területek, különösen az alkalmazhatóságot, az átláthatóságot és a nagyközönség uniós joggal kapcsolatos ismereteinek bővítését illetően;

c.

az Európai Bizottság főbb felelősségi körei az uniós jog jobb alkalmazása terén, különös tekintettel arra, hogy az EGSZB miként használja fel az Európai Bizottság által összeállított információkat és jelentéseket (1), valamint arra, hogy milyen megjegyzései és javaslatai vannak az EGSZB-nek azt illetően, hogy miként lehetne javítani a jogalkalmazásról szóló jelentéseket.

3.2.

Az ebben a – teljesség igénye nélkül összeállított – véleményben rögzített válaszok az EGSZB számos korábbi véleményében (2) kifejtett álláspontokon alapulnak.

4.   Általános megjegyzések

4.1.

Az Unió célkitűzéseit az EUSZ 3. cikke rögzíti. Ezek értelmében az EU különösen „Európa fenntartható fejlődéséért munkálkodik, amely olyan kiegyensúlyozott gazdasági növekedésen (…) és magas versenyképességű, teljes foglalkoztatottságot és társadalmi haladást célul kitűző szociális piacgazdaságon alapul, amely a környezet minőségének magas fokú védelmével és javításával párosul. (…) Előmozdítja a gazdasági, a társadalmi és a területi kohéziót, valamint a tagállamok közötti szolidaritást.”

4.2.

Ezzel összefüggésben az EGSZB emlékeztet arra, hogy a már meghatározott elveknek nagy jelentőségük van a megfelelő jogszabályrendszernek a fent említett célok elérése érdekében történő kialakításához. Többek között az időben és megfelelően történő végrehajtás elvéről, a szubszidiaritás és az arányosság elvéről, az elővigyázatosság, a kiszámíthatóság elvéről, a „gondolkozz először kicsiben” elvről, a versenyképesség külső dimenziójáról és a belső piaci tesztről (3) van szó.

5.   Részletes megjegyzések

5.1.

Az Európai Bizottság által az uniós jog alkalmazásának javítása érdekében indított kulcsfontosságú kezdeményezésekről („a jogalkotás minőségének javítása”  (4) és „Uniós jog: jobb eredmények elérése a jobb alkalmazás révén”  (5))

5.1.1.

A „jogalkotás minőségének javítása” régóta foglalkoztatja az EGSZB-t, amely számos véleményt és tájékoztató jelentést (6), illetve vitákat, szemináriumokat, tanulmányokat és meghallgatásokat (7) szentelt ennek a témának.

5.1.2.

A „jogalkotás minőségének javítása” program elveinek alkalmazása kapcsán az EGSZB úgy véli, hogy a szabályozás önmagában nem jelent akadályt, éppen ellenkezőleg: létfontosságú a szerződés által kitűzött célok eléréséhez. Az EGSZB ugyanakkor üdvözli, hogy Frans Timmermans alelnök több alkalommal is emlékeztetett arra, hogy a REFIT program nem vezethet a szabályozás leépítéséhez, és nem járhat a szociális védelem, a környezetvédelem és az alapvető jogok védelmének a csökkenésével (8).

5.1.3.

Az EGSZB szerint a jobb és intelligens jogalkotás megvalósítása minden európai intézmény és tagállam közös feladata a polgárok, vállalkozások, fogyasztók és munkavállalók érdekében. Kiemeli mindazonáltal, hogy a szabályozás javítása nem helyettesíti a politikai döntéseket.

5.1.4.

Ezért a „Minőségi jogalkotással javítani az eredményeken” című közleményről készült véleményében (9) az EGSZB:

örömmel fogadta, hogy a minőségi jogalkotásra irányuló intézkedések a jogi aktusok teljes életciklusára kiterjednek, továbbá, hogy mind az előzetes, mind az utólagos intézkedésekre vonatkoznak;

kérte, hogy az EU tanácsadó intézményeit is vegyék bele a minőségi jogalkotásról szóló intézményközi megállapodásba;

támogatta, hogy konzultációkon keresztül széles körben vonják be az érdekelt feleket a politikai intézkedések teljes életciklusa alatt;

hangsúlyozta, hogy megfelelően kell kiválasztani az érdekelt feleket, továbbá a különféle szervek számára kiválasztott szakértőknek függetlenséget, pártatlanságot és átláthatóságot kell biztosítani;

nagyobb átláthatóságot kért az informális háromoldalú egyeztetések kapcsán, és kérte, hogy ezt az eszközt csak korlátozott mértékben alkalmazzák;

arra kérte az Európai Bizottságot, hogy fordítson nagyobb figyelmet az uniós jog tagállami átültetése és végrehajtása során felmerülő hiányosságokra, és hogy irányelvek helyett inkább rendeleteket alkalmazzon.

5.1.5.

Másrészről azáltal, hogy elfogadta az Európai Bizottság meghívását, hogy vegyen részt a REFIT-platformban, illetve azzal, hogy ajánlásokat fogalmazott meg az említett platform működésének javítása érdekében (10), az EGSZB tanúbizonyságot tett egy olyan uniós jogszabályi keret melletti elkötelezettségéről, amelynek köszönhetően a vállalkozások és a polgárok élvezhetik a belső piac előnyeit és elkerülhetik a szükségtelen adminisztratív terheket.

5.1.6.

A REFIT-platform érdekképviseleti csoportjában való részvételének keretében az EGSZB aktívan hozzájárult a platform több véleményének kidolgozásához. Ezeket felhasználták – és a jövőben is fel fogják használni – az Európai Bizottság éves munkaprogramjában. Az EGSZB prioritásai a szekciók megjegyzései alapján kerültek meghatározásra. Ezek többek között tartalmaztak egy egyszerűsítési javaslatot az EU különféle jogalkotási aktusaiból eredő átfedési és többszörös előírási problémák kapcsán, illetve rámutattak a világos és teljes európai normák szükségességére az építőanyagokat illetően (az építőanyagokról szóló rendelet). Az EGSZB részt vett továbbá egy átfogó lista összeállításában, amely javaslatokat tartalmazott azt illetően, hogy miként kellene javítani az Európai Bizottság érdekelt felekkel folytatott konzultációinak mechanizmusait. Ezt a listát felhasználják majd a jobb szabályozást szolgáló iránymutatások és eszköztárak folyamatban levő felülvizsgálatában.

5.2.

Az uniós jog jobb alkalmazásához kapcsolódó fő tematikus területekről (a jogszabályok alkalmazhatósága, átláthatóság és a nagyközönség ismereteinek bővítése)

5.2.1.   Alkalmazhatóság

5.2.1.1.

Az EGSZB folyamatosan úgy alakítja munkamódszereit, hogy segítsen felmérni az uniós jogszabályok alkalmazásának minőségét. Alig két évvel ezelőtt úgy határozott, hogy aktív részt vállal a jogalkotási ciklus értékelésében azáltal, hogy saját, utólagos értékelést végez az uniós vívmányok kapcsán.

5.2.1.2.

Az EGSZB (11) úgy véli, hogy az uniós jog alkalmazhatóságára a jogalkotási ciklus kezdetétől, már a hatásvizsgálatok idején figyelmet kell fordítani. Az eddig elért eredmények ellenére az európai hatásvizsgálati ökoszisztémának még fejlődnie kell. Az EGSZB több lehetőséget is javasol a hatásvizsgálatok színvonalának emelésére. Ezek között szerepel az, hogy a hatásvizsgálatok elvégzésére vonatkozó specifikációknak átláthatóaknak, hozzáférhetőeknek és sokszínűeknek kell lenniük, hogy ki kellene bővíteni a hatásvizsgálatok európai nyilvántartását, hogy a különféle európai intézményeknek minőségi megközelítést és a kutatási mátrix szintjén konvergens módszertani megközelítést kellene alkalmazniuk. A jövőben az EGSZB-nek is elemeznie kellene bizonyos hatásvizsgálatokat (azokat, amelyek olyan témákra vonatkoznak, amelyek kapcsán az intézmény határozott álláspontot foglal el), át kellene tekintenie a módszertani szempontokat és a jogalkotási ciklus későbbi szakaszában véleményt kellene formálnia a gazdasági, szociális, környezeti és területi dimenzió esetleges figyelembevételéről. Ez megkönnyítené esetleges felkérésre készülő EGSZB-vélemények kidolgozását is olyan jogszabálytervezetek kapcsán, amelyeket az említett hatásvizsgálatok készítenek elő.

5.2.1.3.

Az EGSZB úgy vélekedik (12), hogy az európai jogalkotásnak mindig olyan jogi keret létrehozására kell irányulnia, amely lehetővé teszi a vállalkozások és a polgárok számára, hogy élvezzék a belső piac kínálta előnyöket és elkerüljék a szükségtelen adminisztratív terheket. Ezért az EGSZB létfontosságúnak tartja a végrehajtás ellenőrzését. Emellett alkalmazkodóképes jogszabályalkotást támogat.

5.2.1.4.

Az európai szabályozásnak céljai tekintetében szilárdnak és a Szerződésekben foglalt célkitűzéseknek mindig megfelelőnek, a nemzeti jogba való átültetése tekintetében pedig rugalmasnak kell lennie (13). Ennek kapcsán az EGSZB támogatja a szubszidiaritás és az arányosság elvének pontosítását.

5.2.1.5.

Az EGSZB megjegyzi továbbá, hogy a vállalkozások és a polgárok igényeinek kielégítése érdekében nem csupán a jogszabályok tartalmának, hanem a jogalkotási folyamatnak is időtállónak kell lennie (14). Ennek kapcsán az EGSZB a következőket javasolja (15):

a.

a „szabályozás javításával” kapcsolatos elvek szigorúbb alkalmazása;

b.

nagyobb átláthatóság a jogszabályok kidolgozásának minden szakaszában;

c.

szisztematikusabb rendszer kialakítása az irányelvek nemzeti szintű átültetésének nyomon követésére;

d.

a nemzeti parlamentek a Szerződések által rájuk ruházott új szerepének és szélesebb hatáskörének szem előtt tartása;

e.

az értelmező közlemények eszközének rendszeresebb alkalmazása az Európai Bizottság által;

f.

több erőfeszítés a jogszabályok egyszerűsítése és kodifikációja terén.

5.2.1.6.

Az uniós jog helytelen alkalmazásával és végrehajtásával kapcsolatos problémák legnagyobb részben az irányelvek átültetésének elmulasztásából származnak. Az EGSZB ezért a véleményeiben általában inkább a rendeletek használatát támogatja az irányelvekkel szemben (16).

5.2.1.7.

A célravezető és hatásos szabályozás program (REFIT) keretében az Európai Bizottság azt is jelezte, hogy a felhatalmazáson alapuló, illetve a végrehajtási jogi aktusok értékelése, célravezetőségi vizsgálata és kidolgozása érdekében várhatóan konzultációkra kerül sor. Ennek kapcsán az Európai Bizottságnak nagyobb mértékben figyelembe kellene vennie az európai bizottsági Szabályozói Ellenőrzési Testület véleményeit. Ez a testület immár hatáskörökkel bír az utólagos értékelések terén is.

5.2.1.8.

Az EGSZB szerint ahhoz, hogy a tagállamok és az érdekelt felek által könnyen végrehajtható jogszabályokat alakítsanak ki, létfontosságú javítani az érdekelt felekkel történő európai bizottsági konzultáció módját. Ennek kapcsán már megfogalmazott ajánlásokat azzal a céllal, hogy a konzultációs folyamat struktúrája javulhasson, és nyomon követése biztosítható legyen (17).

5.2.1.9.

Az EGSZB-nek alkalma nyílt aggályait kifejezni amiatt, hogy a „jogalkotás minőségének javítása” program intézkedései nem veszik megfelelőképpen figyelembe az EGSZB Szerződésekben rögzített szerepét, funkcióját és képviseleti jellegét, és ezzel kihasználatlan marad az EGSZB-tagok szakértelmének felhasználásában, illetve az EGSZB feladatainak ellátásában rejlő potenciál. Sajnálatos módon az, hogy az EGSZB a REFIT-platformban (utólagos értékelés) vesz részt, nem tükrözi kellően az intézmények demokratikus legitimitásának és hatékonyságának erősítésével kapcsolatos feladatait és felelősségét (18).

5.2.1.10.

Az EGSZB szerint az EU vívmányainak alkalmazása terén gondot okoz a nemzeti hatóságok politikai akaratának hiánya az olyan szabályok betartását és betartatását illetően, amelyekről úgy vélik, hogy nem illenek bele a nemzeti jogba és a nemzeti hagyományokba, valamint az az állandó tendencia, hogy új, szükségtelen szabályozási mechanizmusokkal egészítik ki az uniós jogszabályokat, vagy csak egyes részeket választanak ki ezekből a szabályokból (19).

5.2.1.11.

Végezetül az EGSZB úgy véli, hogy az „EU Pilot” rendszere (az Európai Bizottság és a tagállamok között az uniós jogszabályok be nem tartásáról szóló informális párbeszéd, amelyre a hivatalos kötelezettségszegési eljárás megindítása előtt kerül sor) szintén a jó irányba tett lépés, ám működését még ki kell értékelni. Ezt a rendszert egyébként nem szabad a kötelezettségszegési eljárások helyett használni.

5.2.2.   Átláthatóság

5.2.2.1.

Az EGSZB-nek meggyőződése (20), hogy minden jogszabálynak nyilvános politikai egyeztetések eredményeként kell megszületnie. Az EGSZB úgy véli, hogy az európai jogalkotási eljárást felül kellene vizsgálni a Lisszaboni Szerződés, illetve szükség esetén egy új szerződés keretében, annak érdekében, hogy az európai politikák jobb eredményeket érjenek el. Az EGSZB előtérbe kívánja helyezni a szabályozás minőségét, legitimitását, átláthatóságát és inkluzív jellegét.

5.2.2.2.

A tanácsi formációk minősített többséggel határozatot hozó üléseinek nyilvánosaknak kellene lenniük az átláthatóság és a demokrácia garantálása érdekében. Az EGSZB úgy véli, hogy a háromoldalú egyeztetés keretében felgyorsított jogalkotási eljárást kizárólag vészhelyzetben szabadna alkalmazni, ami egyébként megfelel a szerződés előírásainak is (21).

5.2.2.3.

Az európai parlamenti bizottságok üléseivel szemben a háromoldalú ülések se nem átláthatóak, se nem hozzáférhetőek. A jogalkotási eljárás egyetlen olvasatra való korlátozása a civil társadalom részvételének korlátozását jelenti (22).

5.2.2.4.

Az Európai Parlamentet, valamint az olyan szerveket, mint a Régiók Európai Bizottsága (RB) és az EGSZB is fokozottabban be kell vonni az európai szemeszter ciklusába (23).

5.2.2.5.

Ami pedig a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat illeti, az Európai Bizottságnak fokozottabb átláthatóságra kell törekednie döntéshozatala során (lásd az EUMSZ 290. cikkét). Az EGSZB ezt már számos alkalommal hangsúlyozta (24).

5.2.2.6.

Ráadásul a stratégia- és programnevek számának a növekedése (a jogalkotás minőségének javítása, intelligens szabályozás, gondolkodj először kicsiben stb.) egyfajta zűrzavart okozott. Világossá kellene tenni e programok és projektek hierarchiáját és kölcsönhatását, hogy a nyilvánosság tudja, kikhez szólnak (25).

5.2.2.7.

Az átláthatóság és a legitimitás érdekében továbbá az EGSZB kérte (26), hogy az Európai Bizottság konzultációja a civil társadalommal folytatott strukturált párbeszéd (EUSZ 11. cikk (2) bekezdés), illetve a különleges keretek között folytatott konzultációk – ilyen például a szociális párbeszéd keretében a szociális partnerekkel folytatott konzultáció (EUMSZ 154. cikk) vagy a tanácsadó szervekkel, pl. az EGSZB-vel folytatott konzultáció (EUMSZ 304. cikk) – sérelme nélkül történjen.

5.2.3.   A nyilvánosság tájékoztatása

5.2.3.1.

Fontos, hogy elősegítsük és javítsuk a nyilvánosság felé történő kommunikációt. A kommunikáció érdeklődést kelt, ami segíti a megértést. Az úgynevezett Európát szolgáló új narratíva első lépéseként az Európai Bizottság és a tagállamok számára közös kommunikációs és egyszerűsítési stratégiát kell kialakítani. Ennek kapcsán hasznosnak tűnik megismételni azt, amit az EGSZB annak idején az „Egységes piaci intézkedéscsomag” című véleményében hangsúlyozott, miszerint a politikai pártok, a média, az oktatási intézmények és az összes érdekcsoport történelmi felelősséggel rendelkezik azért, hogy az EU sikeresen birkózzon meg a nagyvilág kihívásaival a szociális piacgazdaságainkat mindeddig jellemző értékek alapján (27).

5.2.3.2.

Az Európai Bizottság által felállított támogató hálózatok még kevéssé ismertek; különösen igaz ez a SOLVIT hálózatra, amelynek célja az uniós polgárok vagy vállalkozások támogatása olyan esetekben, amikor egy másik tagállam közhatósága nem tartja tiszteletben jogaikat. Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság kezdeményezését, amelynek célja e hálózat ismertebbé tétele.

5.2.3.3.

Az egyik megoldás (28) az lehetne, hogy az Európai Bizottság nagyobb hangsúlyt fektet a nyilvánosság tájékoztatására a szabályszegések kapcsán, hiszen végső soron a tagállamok kormányai azok, akik nem, hibásan vagy késedelmesen hajtják végre a jogszabályokat. A Tanács keretében pedig éppen ezek a kormányok hagyták jóvá az érintett jogszabályokat. A tagállamok tűnnek felelősnek azért, hogy általában nem kielégítően hajtják végre az uniós vívmányokat, amit a közösségi jog alkalmazásáról szóló jelentések évről évre megállapítanak. Az Európai Bizottságnak emellett szisztematikusan vizsgálnia kellene, hogy mely intézkedések elengedhetetlenek a jelenlegi helyzet alapvető megváltoztatásához, és figyelembe kellene vennie az EGSZB témába vágó korábbi javaslatait (29).

5.3.

Az Európai Bizottságra az uniós jog jobb alkalmazása terén háruló főbb felelősségi körökről (az uniós jog alkalmazásának ellenőrzése (30) és a jog tagállamok általi tiszteletben tartása)

5.3.1.

Az uniós jog alkalmazásának ellenőrzésével kapcsolatos kérdéskör nyilvánvalóan foglalkoztatja az EGSZB-t, amely külön véleményeket szentelt ennek a témának (31). A kérdést más témákban készült véleményekben („Intelligens szabályozás”, „Jobb jogalkotás”, „REFIT” stb.) is tárgyalta, illetve meghallgatásokat és szemináriumokat is szervezett ennek kapcsán (például az egységes piac megfigyelőközpontján keresztül).

5.3.2.

Ennek keretében az EGSZB többször is felkérte az Európai Bizottságot, hogy a közösségi jog alkalmazásával kapcsolatos civil társadalmi nézetek figyelembevétele, és ezáltal az EU-ban a jogalkalmazás támogatása érdekében kérje ki a véleményét az éves jelentés tárgyában (32).

5.3.3.

Az EGSZB úgy véli, hogy hasznos szerepet tölthet be közvetítőként a jogalkotók és az uniós jogszabályok használói között. Az EGSZB például külön hozzájárulhatna az Európai Parlamentnek az uniós jogszabályok tagállamok általi végrehajtásáról szóló éves jelentésről szóló saját kezdeményezésű jelentéséhez, az átültetés során a tagállamok által hozzáadott értékre összpontosítva (33).

5.3.4.

Az EGSZB egyébiránt többek között az alábbi intézkedéseket javasolta az irányelvek átültetésének javítása érdekében (34):

az átültető jogi eszköz előzetes kiválasztása;

az irányelvnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételétől kezdve az átültetési eljárás meggyorsítása azáltal, hogy a nemzeti koordinációt átengedik egy olyan nemzeti kapcsolattartónak, amely rendelkezik egy e célra létrehozott adatbázissal;

pontos és feltétel nélküli rendelkezések vagy fogalommeghatározások esetében az átmásolással történő átültetés előnyben részesítése;

az irányelv előíró/feltétel nélküli rendelkezéseire – így a mellékletben található, az irányelv hatálya alá tartozó termékeket, anyagokat, tárgyakat, illetve formanyomtatványok mintáit és tanúsítványokat tartalmazó listákra vagy táblázatokra – való célzott utalással végzett átültetés elismerése;

a nemzeti átültető eljárások kiigazítása az adott irányelv alkalmazási körétől függő gyorsított eljárás alkalmazásával, anélkül azonban, hogy elhanyagolnák a normatív szövegek elfogadásához kapcsolódó kötelező belső konzultációkat.

5.3.5.

Az EGSZB továbbá úgy véli, hogy ha a tagállamokban az uniós ügyekkel kapcsolatban megfelelő nyomon követést alkalmaznának, az nagyban segítené az Európai Bizottságot és hozzájárulna munkája minőségének emeléséhez (35).

Kelt Brüsszelben, 2017. október 18-án.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

Georges DASSIS


(1)  Lásd az Európai Bizottság alábbi jelentését: Az európai uniós jog alkalmazásának ellenőrzése – 2015. évi éves jelentés [COM(2016) 463 final].

(2)  HL C 132., 2011.5.3., 47. o., HL C 18., 2011.1.19., 100. o., HL C 277., 2009.11.17., 6. o., HL C 248., 2011.8.25., 87. o., HL C 24., 2006.1.31., 52. o., HL C 325., 2006.12.30., 3. o., HL C 43., 2012.2.15., 14. o., HL C 230., 2015.7.14., 66. o., HL C 383., 2015.11.17., 57. o., HL C 13., 2016.1.15., 192. o., HL C 303., 2016.8.19., 45. o., HL C 487., 2016.12.28., 51. o..

(3)  HL C 487., 2016.12.28., 51. o. (2.14. pont).

(4)  COM(2016) 615 final.

(5)  HL C 18., 2017.1.19., 10. o.

(6)  Lásd többek között a „Minőségi jogalkotással javítani az eredményeken” (előadó: Bernd Dittmann, HL C 13., 2016.1.15., 192. o.), „Az Európai Bizottság által az érintett felekkel folytatott konzultáció értékelése” (előadó: Ronny Lannoo, HL C 383., 2015.11.17., 57. o.), a „REFIT” (előadó: Denis Meynent, HL C 303., 2016.8.19., 45. o.) című véleményeket, és a „Jobb jogalkotás: végrehajtási jogi aktusok és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok” című tájékoztató jelentést (előadó: Jorge Pegado Liz, a Hivatalos Lapban nem tették közzé).

(7)  Példaként említhetjük a 2016. évi Fogyasztók Európai Napját, amelynek témája „Jobb szabályozás a fogyasztók érdekében?” volt, továbbá a 2017. március 18-i plenáris ülésen az alelnökkel, Frans Timmermansszal folytatott vitát, „A jobb jogalkotás megvalósítása – a Stoiber-jelentés hatása” című tanulmányt, vagy a civil társadalom 2015-ben a „Civil párbeszéd: a minőségi jogalkotás eszköze a köz érdekében” témájának szentelt európai napját.

(8)  HL C 303., 2016.8.19., 45. o. (2.2. pont).

(9)  HL C 13., 2016.1.15., 192. o.

(10)  HL C 303., 2006.8.19., 45. o. (2.12.1. pont).

(11)  HL C 434., 2017.12.15., 11. o, 4.6.1. pont.

(12)  HL C 487., 2016.12.28., 51. o. (1.7. pont).

(13)  Ugyanott (1.11. pont).

(14)  Ugyanott (2.7. pont).

(15)  HL C 248., 2011.8.25., 87. o. (3.6. pont).

(16)  HL C 204., 2008.8.9., 9. o. (2.1. pont).

(17)  HL C 383., 2015.11.17., 57. o.

(18)  HL C 13., 2016.1.15., 192. o. (2.6. pont).

(19)  HL C 18., 2011.1.19., 100. o. (3.5. pont).

(20)  HL C 487., 2016.12.28., 51. o. (1.9. és 2.6. pont).

(21)  Ugyanott (3.11. pont).

(22)  Ugyanott (3.15. pont).

(23)  Ugyanott (3.16. pont).

(24)  Ugyanott (3.17. pont).

(25)  HL C 230., 2015.7.14., 66. o. (5.2. pont).

(26)  HL C 383., 2015.11.17., 57. o. (2.1.2. pont).

(27)  HL C 132., 2011.5.3., 47. o. (1.7. pont).

(28)  HL C 13., 2016.1.15., 192. o. (4.4.9. pont).

(29)  HL C 230., 2015.7.14., 66. o.

(30)  COM(2016) 463 final.

(31)  HL C 204., 2008.8.9., 9. o. és HL C 347., 2010.12.18., 62. o.

(32)  HL C 347., 2010.12.18., 62. o. (1.10. pont).

(33)  HL C 303., 2016.8.19., 45. o. (3.2.4. pont).

(34)  HL C 204., 2008.8.9., 9. o. (5. pont).

(35)  HL C 325., 2006.12.30., 3. o. (6.1.13. pont).


Top