Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62017TN0053

T-53/17. sz. ügy: 2017. január 27-én benyújtott kereset – Austrian Power Grid AG kontra ACER

OJ C 95, 27.3.2017, p. 21–23 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

27.3.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 95/21


2017. január 27-én benyújtott kereset – Austrian Power Grid AG kontra ACER

(T-53/17. sz. ügy)

(2017/C 095/30)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Austrian Power Grid AG (Bécs, Ausztria) (képviselők: H. Kristoferitsch és S. Huber ügyvédek)

Alperes: Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

semmisítse meg az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége által 2016. november 17-én hozott, az átvitelirendszer-irányítók által a kapacitásszámítási régiók meghatározására vonatkozó javaslatról szóló 06/2016. sz. határozat következő részeit:

a határozat 1. cikkét

az I. melléklet 1. cikke (1) bekezdésének c) pontjával;

az I. melléklet 2. cikke (2) bekezdésének e) pontjában szereplő „is” szóval és az „ajánlattételi övezet határaira vonatkozó kapacitásallokáció céljából az e dokumentum 5. cikkének (3) bekezdésében előírt követelmények teljesüléséig” szövegrésszel;

az I. melléklet 5. cikke (1) bekezdésének s) pontjával;

az I. melléklet 5. cikkének (3) bekezdésével;

az I. melléklet 3. sz. térképével összefüggésben;

a határozat 2. cikkét;

a IV. mellékletet;

az V. mellékletet;

az ACER-t kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes öt jogalapra hivatkozik.

1.

Az első, arra alapított jogalap, hogy az ACER nem rendelkezik hatáskörrel új ajánlattételi övezetek és kapacitásallokáció bevezetésére.

A felperes előadja, hogy az ACER nem rendelkezik hatáskörrel új ajánlattételi övezetek vagy kapacitásallokáció bevezetésére a CACM-rendelet (1) 15. cikkében meghatározott kapacitásszámítási régiók (CCR) meghatározására irányuló eljárásokban az ACER-rendelet (2) 8. cikkének (1) bekezdésén alapuló határozatokban. A felperes továbbá azzal érvel, hogy az arra történő hivatkozás, hogy a megtámadott határozat a 2. cikkében (amely önmagában jogellenes és e kereset tárgyát képezi) foglaltak szerint felülvizsgálható, nem orvosolhatja e hatáskörhiányt.

2.

A második, arra alapított jogalap, hogy a vitatott határozat több szempontból sérti a 714/2009/EK rendeletet és a CACM-rendeletet.

A felperes előadja, hogy az ACER jogellenesen alkalmazta a szűk keresztmetszet jogi meghatározását, és hogy a német-osztrák rendszerösszekötő nem szűk keresztmetszetű, ily módon az nem képezheti kapacitásallokáció tárgyát.

A felperes továbbá előadja, hogy a német és osztrák közös villamosenergia-piac felosztása éles ellentmondásban áll a 714/2009/EK (3) rendelet által elérni kívánt célokkal, és sérti azt az elvet, hogy a belső szűk keresztmetszet nem léphet át nemzeti határokat.

A felperes végül arra hivatkozik, hogy a határozat nélkülözi a ténybeli alapot, és az új ajánlattételi övezetek létrehozására vonatkozó jogszabályi kritériumokat visszaélésszerűen alkalmazza, különösen arra tekintettel, hogy a német-osztrák határ strukturálisan nem szűk keresztmetszetű, hogy az ACER nem vesz figyelembe alternatív ajánlattételi övezeteket, hogy kevésbé invazív technikai intézkedések is rendelkezésre álltak volna, hogy a vitatott határozat nincs figyelemmel a jövőbeli fejleményekre, hogy a határozat sérti azon előírást, miszerint az ajánlattételi övezeteknek állandó jellegűeknek kell lenniük, és hogy az ACER tévesen értékelte a hurokáramlások természetét.

3.

A harmadik, arra alapított jogalap, hogy a vitatott határozat sérti az Unió elsődleges jogát.

A felperes előadja, hogy a vitatott határozat sérti az arányosság elvét, mivel nem vettek figyelembe és nem fogadtak el kevésbé beavatkozó, ugyanakkor egyaránt alkalmas intézkedéseket.

A felperes továbbá előadja, hogy a vitatott határozat sérti az alapvető szabadságokat, mivel a német és osztrák közös villamosenergia-piac mesterséges felosztása a villamosenergia-kereskedelem e két tagállam közötti mennyiségi korlátozását eredményezi. E tekintetben, amint azt a felperes állítja, a vitatott határozat sérti az EUMSZ 34. és EUMSZ 36. cikkben foglalt áruk szabad mozgását. Ezenkívül a felperes álláspontja szerint az átviteli kapacitásra vonatkozó megkötések, amelyek az ajánlattételi övezet és a kapacitásfelosztási mechanizmus bevezetéséből fakadnak, indokolatlanul korlátozzák a felperes szolgáltatásnyújtási szabadságát (EUMSZ 56. cikk).

Végül a felperes előadja, hogy a vitatott határozat sérti az uniós versenyjogot, mivel a német és osztrák közös villamosenergia-piacnak az ajánlattételi övezet és a kapacitáskiszámítási mechanizmus (CAM) bevezetése révén történő felosztása piacmegosztásnak minősül, amely sérti az EUMSZ 101. cikket.

4.

A negyedik, arra alapított jogalap, hogy az ACER számos eljárásjogi követelményt megsértett a határozat meghozatala során.

Ebben az összefüggésben a felperes előadja, hogy az ACER, mivel tévesen a CACM-rendelet 15. cikkére alapította a határozatát, következésképpen helytelen eljárást alkalmazott az új ajánlattételi övezetek létrehozására és a CAM-ok bevezetésére.

A felperes továbbá előadja, hogy az osztrák szabályozó hatóság, az E-Control által benyújtott arra irányuló kérelem, hogy módosítsák az „All TSOs CCR” címet viselő tervezetet, nem a CACM-rendelet 19. cikkének (12) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban folytatták le.

A felperes továbbá azt állítja, hogy az ACER túllépte a hatáskörét annak megállapításával, hogy a 2015 szeptemberében elfogadott, nem kötelező erejű 09/2015. sz. vélemény kötelező erővel bír. Ezenfelül, amint arra a felperes hivatkozik, mivel a kötelező jelleggel megállapított vélemény nem képezte konzultációs eljárás tárgyát, a kérelmező eljárási jogai alapjaiban sérültek.

A felperes továbbá előadja, hogy az ACER-nek a vitatott határozat előkészítésére szolgáló iratai nem tartalmaztak műszaki tanulmányokat, elemzéseket és mélyreható értékeléseket. A felperes azt állítja, hogy az ügynökség jelentősen hiányos információkkal szolgált a felperes részére, és ezzel megsértette a felperesnek az Alapjogi Charta 41. cikke alapján fennálló arra irányuló jogát, hogy teljes körűen betekinthessen az ügy irataiba, az ügynökség pedig egyáltalán nem készített és/vagy vett igénybe műszaki szakvéleményt vagy elemzést annak érdekében, hogy a vitatott határozatot szilárd ténybeli alapra helyezze (ami egyúttal számos eljárásjogi hibához is vezetett).

Végül a felperes előadja, hogy a vitatott határozat olyan tényeken alapul, amelyeket nem pontosítottak kellőképpen, mivel az ügynökség különösen – de nem kizárólag – arra vonatkozóan nem tett észrevételeket, hogy létezik-e strukturálisan szűk keresztmetszet a német és osztrák közös villamosenergia-piacon, hogy azt hatékonyabban kell-e kezelni; hogy milyen mértékű hurokáramlás áll fenn és az milyen mértékben érinti a német-osztrák határt; milyen hatást fejtenek ki a hálózatbővítéshez és a hálózatbiztonság fejlesztéséhez kapcsolódó, jelenlegi és függőben lévő intézkedések; a többi tagállamon keresztül Ausztriába érkező villamos energia mekkora része halad tovább azt követően Németországba.

5.

Az ötödik, az indokolás hiányára alapított jogalap.


(1)  A kapacitásfelosztásra és a szűk keresztmetszetek kezelésére vonatkozó iránymutatás létrehozásáról szóló, 2015. július 24-i (EU) 2015/1222 bizottsági rendelet (HL 2015. L 197, 24. o.).

(2)  Az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségének létrehozásáról szóló, 2009. július 13-i 714/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2009. L 211., 1. o.).

(3)  A villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről és az 1228/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 714/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (HL 2009. L 211., 15. o.)


Top