Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62015TN0759

T-759/15. sz. ügy: 2015. december 29-én benyújtott kereset – Fiat Chrysler Finance Europe kontra Bizottság

OJ C 59, 15.2.2016, p. 49–50 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

15.2.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 59/49


2015. december 29-én benyújtott kereset – Fiat Chrysler Finance Europe kontra Bizottság

(T-759/15. sz. ügy)

(2016/C 059/57)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Fiat Chrysler Finance Europe (FCFE) (Luxembourg, Luxemburg) (képviselők: J. Rodriguez Solicitor, M. Engel és G. Maisto ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

állapítsa meg a megsemmisítés iránti kereset elfogadhatóságát;

semmisítse meg a Bizottság 2015. október 21-i, a Luxemburgi Nagyhercegséghez („Luxemburg”) címzett, és a SA.38375 (2914/C ex 2014 NN) sz. ügyben hozott határozatának („vitatott határozat”) 1.-4. cikkét;

a Bizottságot kötelezze a FCFE költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetének alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik.

1.

Az első jogalap, amelyet a felperes arra alapít, hogy a megtámadott határozat sérti az EUMSZ 107. cikkét, mivel a Bizottság tévesen alkalmazta a „szelektív előny” fogalmát, és nem bizonyította, hogy az APA felelős a verseny torzításáért.

2.

A második jogalap, amelyet a felperes arra alapít, hogy a megtámadott határozat sérti az EUMSZ 269. cikkének (2) bekezdését és a Bizottság indokolási kötelezettségét azáltal, hogy a Bizottság nem fejti ki, hogy az uniós jogból hogyan vezeti le a szokásos piaci ár elvét, vagy egyáltalán ez az elv mit jelent, és felszínes leírást ad az APA-nak a versenyre gyakorolt hatására vonatkozóan.

3.

A harmadik jogalap, amelyet a felperes arra alapít, hogy a megtámadott határozat sérti a jogbiztonság elvét, mivel a szokásos piaci ár elvének a Bizottság által való újrafogalmazása teljes bizonytalanságot és zavart teremt azt illetően, hogy egy előzetes árképzési megállapodás, vagy valójában bármely transzferárazási elemzés mely esetben sértheti az állami támogatásokra vonatkozó uniós jogot.

4.

A negyedik jogalap, amelyet a felperes arra alapít, hogy a megtámadott határozat sérti a bizalomvédelem elvét, mivel a Bizottság jogos bizalmat teremtett azt illetően, hogy az állami támogatások szempontjából a transzferárképzési megállapodásokat az OECG iránymutatásai alapján értékeli, és az, hogy ettől hirtelen eltért, megsértette a bizalomvédelem elvét.


Top