EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52014XG1223(02)

A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések a 2015–2018-as időszakra szóló kulturális munkatervről

OJ C 463, 23.12.2014, p. 4–14 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

23.12.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 463/4


A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések a 2015–2018-as időszakra szóló kulturális munkatervről

(2014/C 463/02)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA ÉS A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAINAK A TANÁCS KERETÉBEN ÜLÉSEZŐ KÉPVISELŐI,

I.   BEVEZETÉS

EMLÉKEZTETVE az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 167. cikke által a kultúra területén az Európai Unió számára kijelölt célkitűzésekre,

EMLÉKEZTETVE az európai kulturális menetrendről szóló 2007. november 16-i tanácsi állásfoglalásra (1) és annak stratégiai célkitűzéseire, nevezetesen a kulturális sokszínűség és a kultúrák közötti párbeszéd támogatására, a kultúrának mint a kreativitás mozgatórugójának támogatására, valamint a kultúrának mint az Európai Unió nemzetközi kapcsolatai létfontosságú elemének támogatására,

EMLÉKEZTETVE a Kreatív Európa program (2014–2020) létrehozásáról szóló 1295/2013/EU rendeletre (2) és különösen annak általános célkitűzéseire, amelyek Európa kulturális örökségének előmozdítására, az európai kulturális és nyelvi sokszínűség erősítésére valamint az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés előmozdítása érdekében az európai kulturális és kreatív ágazatok versenyképességének erősítésére irányulnak,

EMLÉKEZTETVE a kulturális és a kreatív ágazatoknak a gazdasági, társadalmi és regionális fejlődéshez való jelentős hozzájárulására, ezen ágazatoknak az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégia tekintetében fennálló fontosságára, továbbá arra, hogy a Tanács 2014. november 25-i ülésén a kulturális miniszterek között folyó megbeszélés eredménye hozzájárulást jelent majd a stratégia 2015-re tervezett félidős értékelése keretében a Tanács által összeállítandó válaszanyaghoz,

NYUGTÁZVA a Tanács 2011–2014-es időszakra szóló kulturális munkaterve (3) keretében végzett munka, továbbá a tagállamok által a Tanács keretében végzett záró értékelés (4) eredményeit, amelyek az alapját képezik a 2011 és 2014 közötti időszakra szóló kulturális munkaterv végrehajtásáról és hasznosságáról szóló bizottsági zárójelentésnek (5),

TEKINTETTEL a kulturális kormányzásról szóló, 2012. november 26-i tanácsi következtetésekre (6) és különösen az abban foglalt azon rendelkezésekre, amelyek a kulturális kérdésekre és politikákra közvetlen vagy közvetett hatással lévő, más szakpolitikai területekre vonatkozó uniós szakpolitikákkal és intézkedésekkel kapcsolatos rendszeres és már a korai szakaszban történő információszolgáltatást írnak elő,

MEGÁLLAPODNAK AZ ALÁBBIAKBAN:

a 2015–2018-as időszakra szóló négyéves kulturális munkaterv kidolgozása a szubszidiaritás elvének kellő figyelembevételével és a félidős értékelés előirányozásával,

a kulturális területre vonatkozó tevékenységeknek a munkatervben szereplő kiemelt témákra, kulcsfontosságú kérdésekre, eredményekre és munkamódszerekre történő összpontosítása,

az I. mellékletben szereplő munkatervre vonatkozó prioritások elfogadása,

a tagállamok által megbízott szakértőkből álló munkacsoportok alakítása az I. és II. mellékletben meghatározott prioritások, elvek és megbízatások alapján, és ezek munkájának figyelemmel kísérése.

ÚGY VÉLIK, hogy a négyéves munkaterv kidolgozásakor az alábbi irányelveket kell követni:

a)

a 2011 és 2014 közötti időszakra szóló előző kulturális munkaterv eredményeire kell építeni, ugyanakkor meg kell erősíteni a munkaterv stratégiai dimenzióját, hogy szorosabb legyen a kapcsolat a munkaterv, illetve a Tanács és a soros elnökségei által végzett munka között;

b)

az egyértelmű európai uniós többletértékkel rendelkező témákra kell összpontosítani;

c)

figyelembe kell venni a kultúrában és a művészetekben rejlő belső értéket, mellyel erősíthető a kulturális sokszínűség;

d)

biztosítani kell a kulturális és kreatív ágazatban a kiválóságot, az innovációt és a versenyképességet a művészek, alkotók és kulturális szakemberek munkájának elősegítésével és annak elismerésével, hogy az ágazat hozzájárul a foglalkoztatást és növekedést célzó Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek eléréséhez, mindeközben kiemelt figyelmet kell fordítani a digitális átállásból adódó kihívások kezelésére;

e)

az EUMSZ 167. cikke (4) bekezdésével összhangban adott esetben érvényesíteni kell a kultúra szempontjait az egyéb szakpolitikai területeken;

f)

ösztönözni kell a horizontális együttműködést;

g)

biztosítani kell a Kreatív Európa programmal fennálló szinergiákat;

h)

kutatási eredményekre épülő szakpolitikát kell kialakítani.

II.   PRIORITÁSOK ÉS MUNKAMÓDSZEREK

MEGÁLLAPODNAK az I. mellékletben foglalt alábbi prioritásokban:

A.

elérhető és befogadó kultúra;

B.

kulturális örökség;

C.

kulturális és kreatív ágazatok: kreatív gazdaság és innováció;

D.

a kulturális sokszínűség és a kultúra előmozdítása az EU külkapcsolatai és a mobilitás tekintetében.

EGYETÉRTENEK ABBAN, hogy a kulturális döntéshozatal csak akkor megalapozott, ha megbízható, összevethető és naprakész kulturális statisztikákra épül, és így a statisztika a munkaterv ágazatokon átívelő prioritása; ennélfogva VÁRAKOZÁSSAL TEKINTENEK az Eurostat égisze alatt a kulturális statisztikák rendszeres elkészítése és terjesztése érdekében végzendő munka eredményei elé, melynek során figyelembe kell venni az ESR „Kultúra” hálózatának (ESS-net culture) keretében készült jelentésben foglalt ajánlásokat is;

MEGÁLLAPODNAK abban, hogy számba kell venni a kultúrának az EU külkapcsolataiban betöltött szerepével kapcsolatos munka eredményeit, és hogy e területen folytatni kell a munkát együttműködve az Európai Külügyi Szolgálattal és a Bizottsággal;

MEGÁLLAPODNAK abban, hogy a célkitűzés és a téma függvényében a következő különböző munkamódszereket alkalmazzák:

i.

a nyitott koordinációs módszer (OMC), amelynek továbbra is a tagállamok közötti együttműködés fő munkamódszerének kell maradnia;

ii.

a kulturális minisztériumok tisztviselőinek esetlegesen más minisztériumok tisztviselőinek részvételével tartott nem hivatalos ülései;

iii.

ad-hoc szakértői csoportok vagy a Bizottság által összehívott tematikus szemináriumok, melyek célja a munkaterv témáival kapcsolatos kérdések további vizsgálata és a munkaterv más eszközeivel való interakció;

iv.

a Bizottság által szervezett áttekintő értekezletek azokon a szakpolitikai területeken, amelyekkel a korábbi kulturális munkatervekben kiterjedten foglalkoztak;

v.

konferenciák, tanulmányok és egymástól való tanulásra irányuló kezdeményezések.

III.   INTÉZKEDÉSEK

FELKÉRIK A TAGÁLLAMOKAT, HOGY

a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása mellett mérlegeljék az e munkaterv keretében elért eredményeket a nemzeti szintű szakpolitikák kidolgozásakor,

terjesszék a munkaterv eredményeiről szóló információkat valamennyi szinten az érdekeltek felé.

FELKÉRIK A TANÁCS ELNÖKSÉGEIT, HOGY

a 18 hónapos programjuknak az elnökségi trió keretében történő kidolgozása során fordítsanak figyelmet a munkaterv prioritásaira,

tájékoztassák a Tanács kulturális területen működő előkészítő szervét a többi tanácsi előkészítő szerv olyan munkájával kapcsolatban, amely a kulturális kérdésekre és politikákra közvetlen vagy közvetett hatással van (7),

hívjanak össze adott esetben nem hivatalos üléseket – ideértve az együttes és horizontális üléseket is – a munkaterv keretében elért eredmények megvitatása, hasznosítása és széles körű elterjesztése céljából,

a tagállamok önkéntes közreműködésére épülő bizottsági zárójelentés alapján mérlegeljék egy esetleges új munkatervre irányuló javaslat előterjesztésének lehetőségét.

FELKÉRIK A BIZOTTSÁGOT, HOGY

támogassa a tagállamokat és a többi érintett érdekeltet az e következtetésekben rögzített keretek között megvalósított együttműködésben, különösen a következők révén:

a)

támogassa a tagállamok, továbbá szakértők és más érdekeltek lehető legszélesebb körű részvételét az I. mellékletben említett munkastruktúrákban;

b)

egészítse ki a nyitott koordinációs módszert alkalmazó csoportok munkáját tanulmányokkal, valamint az egymástól való tanulást hasznosító gyakorlatokkal;

terjessze a munkaterv keretében elért eredményekről szóló információkat az általa szükségesnek tartott nyelveken többek között digitális eszközökkel, pl. a weboldalán,

tegyen jelentést a lehető legkorábbi szakaszban a kulturális területen működő illetékes tanácsi előkészítő szervnek a vonatkozó olyan bizottsági kezdeményezésekről – különös tekintettel a javaslatokra –, amelyek vonatkozásában a hatásvizsgálat a kulturális kérdésekre gyakorolt közvetett vagy közvetlen hatást mutatott ki (8),

biztosítsa egyrészt a kultúra területén működő, a nyitott koordinációs módszert alkalmazó csoportok közötti kölcsönös információcserét, másrészt e csoportok és a kapcsolódó ágazatokban működő, a nyitott koordinációs módszert alkalmazó csoportok közötti információcserét,

tájékoztassa rendszeresen a Tanács kulturális területen működő előkészítő szervét a kulturális statisztikákkal kapcsolatos munkában elért eredményekről,

többek között az európai kulturális fórum keretében biztosítsa az európai szintű érdekeltekkel – köztük a civil társadalommal – való rendszeres konzultációt és az említettek tájékoztatását a munkatervvel kapcsolatos eredményekről, hogy biztosítsa a tevékenységek hasznosságát és átláthatóságát,

a tagállamok önkéntes hozzájárulásai alapján 2018 első félévének végéig fogadjon el zárójelentést a munkaterv végrehajtásáról és hasznosságáról.

FELKÉRIK A TAGÁLLAMOKAT ÉS A BIZOTTSÁGOT, HOGY SAJÁT HATÁSKÖRÜKÖN BELÜL ÉS A SZUBSZIDIARITÁS ELVÉT KELLŐKÉPPEN FIGYELEMBE VÉVE:

konstruktív és összehangolt módon működjenek együtt az e következtetésekben meghatározott munkastruktúrákat és módszereket alkalmazva, hogy uniós szinten többletérték keletkezzen a kultúra területén,

a más szakpolitikai területeken érvényesítendő politikák és intézkedések kialakítása, végrehajtása és értékelése során vegyék figyelembe a kultúra ügyét, különös figyelmet fordítva arra, hogy a kultúra szempontja már a szakpolitika kidolgozásának korai szakaszában megjelenjen, és abba ténylegesen beépüljön,

mozdítsák elő, hogy a kultúra jobban hozzájáruljon az Európa 2020 stratégia átfogó céljainak eléréséhez, tekintettel az ágazatnak az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés megvalósításában játszott szerepére, illetve figyelembe véve az olyan területekre gyakorolt kedvező hatásait, mint a foglalkoztatás, a társadalmi befogadás, az oktatás és a képzés, a turizmus, a kutatás és innováció, valamint a regionális fejlesztés,

támogassák az olvasást mint az ismeretterjesztésnek, a kreativitás fejlesztésének, a kultúrához való hozzáférés és a kulturális sokszínűség előmozdításának, valamint az európai öntudat erősítésének eszközét, figyelembe véve az elektronikus könyvekre és a nyomtatott könyvekre vonatkozó különböző feltételeket,

rendszeresen és már a korai szakaszban osszák meg a kulturális kérdésekre és politikákra közvetlen vagy közvetett hatással lévő uniós szakpolitikákkal és intézkedésekkel kapcsolatos információkat, és e tekintetben ösztönözzék körükben a digitális eszközökkel zajló információcserét, ideértve a virtuális platformokat is,

szorgalmazzák az együttműködést a harmadik országokkal, különösen a tagjelölt országokkal, a potenciális tagjelöltekkel, és az európai szomszédságpolitika országaival, valamint a kultúra terén működő nemzetközi szervezetekkel – így az Európa Tanáccsal – többek között az érintett harmadik országokkal tartott rendszeres találkozók révén,

készítsenek félidős értékelést a munkaterv végrehajtásáról annak az elért eredmények és az uniós szintű politikai fejlemények fényében esetlegesen szükségessé váló kiigazítása vagy iránymódosítása céljából.


(1)  HL C 287., 2007.11.29., 1. o.

(2)  HL L 347., 2013.12.20., 221. o.

(3)  HL C 325., 2010.12.2., 1. o.

(4)  9591/14.

(5)  12646/14.

(6)  HL C 393., 2012.12.19., 8. o.

(7)  A kulturális kormányzásról szóló 2012-es tanácsi következtetésekkel összhangban.

(8)  Lásd a 7. lábjegyzetet.


I. MELLÉKLET

A 2015–2018-as időszakra szóló kulturális munkaterv prioritásai

A. prioritási terület: Elérhető és befogadó kultúra

Európai kulturális menetrend: Kulturális sokszínűség és kultúrák közötti párbeszéd (3.1.)

Európa 2020 stratégia: Inkluzív növekedés (3. prioritás)

Résztvevők

Témák

Eszközök és munkamódszerek (a horizontális jelleg megjelölésével)

Várt eredmények és indikatív ütemterv

A tagállamok

A1) A „kulturális tudatosság és kifejezőkészség” kulcskompetencia fejlesztése

OMC (1), horizontális

Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló, 2006. december 18-i európai parlamenti és tanácsi ajánlásban (2) említett ismeretek és attitűdök alapján a szakértők azonosítják a kulcskompetencia fejlesztéséhez és az oktatáspolitikákba való beépítéséhez meghonosítandó legjobb gyakorlatokat.

2015 vége

A bevált gyakorlatokat bemutató kézikönyv a nemzeti és európai szintű kulturális és oktatási hatóságok számára.

A tagállamok

A2) A kultúra elérhetőségének digitális úton való előmozdítása: közönségfejlesztési politikák és stratégiák

OMC

2015–2016

A digitális technológiákkal megváltozott a kulturális tartalmak elérésének, létrehozásának és használatának módja. Hogyan hat a digitális átállás a közönségfejlesztési politikákra és a kulturális intézmények gyakorlatára?

A szakértők áttekintik a létező szakpolitikákat és programokat, valamint azonosítják a bevált gyakorlatokat.

A bevált gyakorlatokat bemutató kézikönyv a kulturális intézmények és szakemberek számára.

Az olvasás népszerűsítése digitális környezetben a hozzáférés és a közönségfejlesztés ösztönzése érdekében. A szabályozási keret feltérképezése, különös tekintettel az engedélyezési gyakorlatokra, a határon átnyúló szolgáltatásokra és a közkönyvtári e-könyvkölcsönzésre.

OMC alcsoport (3)

A szakértők feltérképezik a legjobb gyakorlatokat.

2015

Esettanulmányokat tartalmazó jelentés.

A tagállamok

A3) A kultúra társadalmi befogadáshoz való hozzájárulásának erősítése

OMC

2017-2018

A közpolitikák a kulturális intézményeket hogyan ösztönözhetik arra és hogyan támogathatják abban, hogy más ágazatokkal (egészségügy, szociális ellátás, büntetésvégrehajtás stb.) partnerségben működjenek?

A szakértők egyrészt áttekintik azokat a jelenlegi közpolitikákat, amelyek a társadalmi befogadás kérdéséhez a kultúrán keresztül közelítenek, másrészt azonosítják a bevált gyakorlatokat.

Iránymutatások a politikai döntéshozók és a kulturális intézmények számára.


B. prioritási terület: Kulturális örökség

Európai kulturális menetrend: Kulturális sokszínűség és kultúrák közötti párbeszéd (3.1.)

Európa 2020 stratégia: Intelligens és fenntartható növekedés (1. és 2. prioritás)

Résztvevők

Témák

Eszközök és munkamódszerek (a horizontális jelleg megjelölésével)

Várt eredmények és indikatív ütemterv

A tagállamok

B1) Participatív kormányzás a kulturális örökség terén

OMC

2015–2016

A közszektor, a magánszektorbeli érdekeltek és a civil társadalom részvételével megvalósuló, többszintű kormányzás innovatív megközelítéseinek meghatározása az anyagi, szellemi és digitális örökség terén.

A kormányzati és szakpolitikai területek különböző szintjei közötti együttműködés áttekintése.

A szakértők áttekintik és összehasonlítják a nemzeti és regionális szintű közpolitikákat a bevált gyakorlatok azonosítása érdekében. Ennek során a kulturális örökséggel foglalkozó, meglévő hálózatokkal is együttműködnek.

A bevált gyakorlatokat bemutató kézikönyv a politikai döntéshozók és a kulturális örökségvédelmi intézmények számára.

A tagállamok

B2) Készségek, képzés és tudástranszfer: hagyományos és újonnan megjelenő szakmák a kulturális örökség területén

OMC, horizontális

2017-2018

A kulturális örökséggel foglalkozó szakembereket célzó kapacitásépítés. Összpontosítás a hagyományos készségek és know-how átadására, valamint az újonnan megjelenő szakmákra, többek között a digitális átállás összefüggésében.

Az oktatási szakértők részvételének ösztönzése.

A szakértők feltérképezik az anyagi, szellemi és digitális örökség terén meglévő képzési rendszereket, és azonosítják az újonnan felmerülő készség- és képzési igényeket.

A bevált gyakorlatokat bemutató kézikönyv a kulturális és oktatási intézmények számára.

Bizottság

B3) Kockázatértékelés és -megelőzés a kulturális örökségnek a természeti katasztrófák hatásaitól és az emberi cselekmények okozta veszélyektől való megóvása érdekében

A nemzeti szinten létező stratégiák és gyakorlatok feltérképezése. Többek között a túlzott mértékű hasznosítás, a szennyezés, a nem fenntartható fejlesztés, a konfliktusövezetek és a természeti katasztrófák (tűz, árvíz, földrengés) tartoznak a vizsgálandó tényezők közé.

Tanulmány

2016


C. prioritási terület: A kulturális és a kreatív ágazatok: Kreatív gazdaság és innováció

Európai kulturális menetrend: A kultúra mint a kreativitás mozgatórugója (3.2.)

Európa 2020 stratégia: Intelligens és fenntartható növekedés (1. és 2. prioritás)

Résztvevők

Témák

Eszközök és munkamódszerek (a horizontális jelleg megjelölésével)

Várt eredmények és indikatív ütemterv

A tagállamok

C1) Forráshoz jutás

OMC (4), horizontális

2015

A kulturális és kreatív ágazatok pénzügyi ökoszisztémájára való összpontosítás. A pénzügyi eszközök, például a kölcsönök és a részvények vizsgálata. Az alternatív finanszírozási lehetőségek – mint például a köz- és magánfinanszírozás, az üzleti angyalok, a kockázati tőke, a közösségi finanszírozás, a társtámogatás, az adományozás és a jótékonykodás – áttekintése és elemzése.

Pénzügyi és gazdasági szakértők részvételének ösztönzése.

A szakértők azonosítják a kulturális és kreatív ágazatokban alkalmazható innovatív finanszírozási rendszereket és beruházási gyakorlatokat.

Ajánlások a hatóságok számára.

 

C2) A közpolitikák szerepe a kulturális és kreatív ágazatokban rejlő vállalkozási és innovációs potenciál fejlesztésében

 

 

A tagállamok

a)

Kapcsolódási pontok kialakítása a kulturális és kreatív ágazatok között az innováció, a gazdasági fenntarthatóság és a társadalmi befogadás ösztönzése érdekében.

A szinergiák vizsgálata és előmozdítása egyrészt a kulturális és kreatív ágazatok, másrészt az egyéb érintett ágazatok között.

esetleg tanácsi következtetések

2015

A tagállamok

b)

A kulturális és kreatív ágazatokban a vállalkozói szellem, valamint új üzleti modellek előmozdítását célzó innovatív intézkedések azonosítása.

OMC, horizontális

2016-2017

 

Gazdasági és vállalkozási szakértők részvételének ösztönzése.

A szakértők azonosítják a kulturális és kreatív területen működő vállalkozókat célzó vállalkozástámogatási intézkedések bevált gyakorlatát.

A bevált gyakorlatokat bemutató kézikönyv és ajánlások a hatóságok számára.

A tagállamok

C3) Fenntartható kulturális turizmus

OMC, horizontális

2017-2018

Annak feltárása, hogy az anyagi és szellemi kulturális örökségen alapuló európai turisztikai kínálat miként válhat a fenntartható turizmus új formáit ösztönző versenytényezővé. Annak feltárása, hogy a kulturális tartalmak digitalizálása és a digitális szolgáltatások miként mozdíthatják elő a transzeurópai turisztikai hálózatok bővülését és a turisztikai útvonalak fejlesztését, beleértve az újonnan megjelenő kisebb turisztikai célpontokat, valamint figyelembe véve a kortárs művészeti tevékenységeket, fesztiválokat és kulturális eseményeket is.

Turisztikai szakértők részvételének ösztönzése.

A szakértők áttekintik, hogy milyen eszközökkel és módszerekkel tehető az európai kulturális örökség a turisztikai promóciós és marketing rendszer számára elérhetővé, valamint hogyan válhat azzal interoperábilissá.

Iránymutatások a politikai döntéshozók számára.


D. prioritási terület: A kulturális sokszínűség és a kultúra előmozdítása az EU külkapcsolataiban és a mobilitásban

Európai kulturális menetrend: Kulturális sokszínűség és kultúrák közötti párbeszéd (3.1.), A kultúra mint a nemzetközi kapcsolatok létfontosságú eleme (3.3.)

Európa 2020 stratégia: Fenntartható és inkluzív növekedés (2. és 3. prioritás), Uniós külpolitikai eszközök mozgósítása

Résztvevők

Témák

Eszközök és munkamódszerek (a horizontális jelleg megjelölésével)

Várt eredmények és indikatív ütemterv

A tagállamok/a Bizottság:

D1) A kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló UNESCO-egyezmény

A kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló 2005. évi UNESCO-egyezmény végrehajtásának értékelése az EU nevében 2012-ben készített jelentés (5) alapján. Annak vizsgálata, hogy az egyezmény milyen hatással van a szabadkereskedelmi megállapodások keretében kötött, kulturális együttműködésről szóló megállapodásokra és jegyzőkönyvekre. Az egyezmény különösen digitális környezetben való alkalmazásának vizsgálata.

Áttekintő tevékenységek

2015

 

D2) Kultúra az EU külkapcsolataiban

a)

Kultúra az EU fejlesztési együttműködési politikáiban

 

 

A tagállamok

a kultúrának az EU harmadik országokkal kapcsolatos fejlesztési együttműködési menetrendjébe, eszközeibe és programjaiba való integrálásának támogatása, valamint annak értékelése, hogy a kultúra milyen szerepet tölt be a fenntartható fejlődésben.

esetleg tanácsi következtetések

2015

A Bizottság/a tagállamok

az európai szomszédságpolitika országaiban működő, létező kulturális programok

Tanulmány

Megbeszélések és követő intézkedések a Tanács kulturális területen működő előkészítő szervében, az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) részvételével

2015

A tagállamok

b)

A kultúra stratégiai megközelítésének erősítése az EU külkapcsolataiban

A kulturális minisztériumok vezető tisztviselőinek és a külügyminisztériumok kultúráért felelős vezető tisztviselőinek közös nem hivatalos találkozói, az EKSZ esetleges részvételével (6)

2015–2018

A Bizottság/a tagállamok

c)

A kultúrának az EU külkapcsolataiban betöltött szerepére vonatkozó előkészítő tevékenységek (7): vita, elemzés és nyomon követés a Tanács kulturális területen működő előkészítő szervének és az EKSZ-nek a bevonásával.

Elemezés és nyomon követő tevékenységek.

2015–2018

Bizottság

D3) Kultúrák közötti párbeszéd és mobilitás

 

2016, jelentés minden egyes témában

a)

Kultúrák közötti párbeszéd

Áttekintő értekezlet

 

b)

A kulturális szakemberek mobilitása, beleértve a határokon átnyúló helyzetekben a művészek mobilitását korlátozó adóügyi akadályokat. Adóügyi szakértők részvételének ösztönzése.

Áttekintő értekezlet

 

c)

A gyűjtemények mobilitása

Áttekintő értekezlet

 

d)

Kulturális javak tiltott kereskedelme, beleértve a harmadik országokból illegálisan behozott kulturális javakra vonatkozó uniós behozatali szabályokat is.

Tanulmány

2016

A tagállamok

D4) Filmszínházak: az európai filmek forgalmazásának javítása

OMC

2017-2018

 

A filmpolitikák közötti kiegészítő jelleg azonosítása, valamint a regionális, nemzeti és uniós szintű eszközök támogatása az európai filmek forgalmazásának javítása érdekében, különösen digitális környezetben.

A minisztériumok filmpolitikáért felelős szakértői, valamint a nemzeti filmalapok és filmintézetek szakértői részvételének ösztönzése.

A szakértők azonosítják a bevált gyakorlatokat, figyelembe véve az Európai Filmfórum eredményeit (8).

A bevált gyakorlatok kézikönyve.


(1)  2014-ben a 2011–2014-es időszakra szóló kulturális munkaterv keretében létrehozott munkacsoport, melynek megbízatását meghosszabbították. A munkacsoportban a kulturális és oktatási minisztériumok szakértői vesznek részt.

(2)  HL L 394., 2006.12.30., 10. o.

(3)  A kultúra elérhetőségének digitális úton való előmozdításával foglalkozó OMC-munkacsoport alcsoportja.

(4)  2014-ben a 2011–2014-es időszakra szóló munkaterv keretében létrehozott munkacsoport.

(5)  Az Európai Unió nevében készült négyévenkénti időszakos jelentés a 2005. évi UNESCO-egyezmény keretében végrehajtott, a kulturális kifejezések sokszínűségének védelmét és előmozdítását szolgáló intézkedésekről – Bizottsági szolgálati munkadokumentum (SWD(2012) 129 final).

(6)  A Tanács soros elnöksége által önkéntes alapon szervezendő találkozók.

(7)  http://cultureinexternalrelations.eu/wp-content/uploads/2013/05/Executive-Summary-ENG_13.06.2014.pdf

(8)  Az Európai Filmfórum a strukturált párbeszédre szolgáló platform, amelyet a Bizottság „Az európai film a digitális korszakban” című közleményével hozott létre (10024/14). E strukturált párbeszéd első eredményei 2016-ra várhatók.


II. MELLÉKLET

A tagállamok által a 2015–2018-as időszakra vonatkozó kulturális munkaterv keretében felállított munkacsoportok tagságára és működésére vonatkozó elvek

Tagság

A tagállamok önkéntes alapon vesznek részt a csoportok munkájában, és bármikor bekapcsolódhatnak abba.

Minden egyes tagállam, amely részt kíván venni valamely munkacsoport munkájában, tagként szakértőket nevez ki a munkacsoportba. A tagállam ügyel arra, hogy a kinevezett szakértők az adott területen nemzeti szintű gyakorlati tapasztalattal rendelkezzenek, és biztosítja az illetékes nemzeti hatóságokkal való hatékony kapcsolattartást. A szakértők kinevezésére vonatkozó eljárásokat a Bizottság koordinálja. Az adott téma szempontjából leginkább megfelelő szakértői profil kialakítása érdekében a tagállamoknak szükség esetén lehetőségük lesz arra, hogy az egyes témákhoz eltérő szakértőket nevezzenek ki.

A munkacsoportok felkérhetnek független szakértőket, a civil társadalom képviselőit, valamint európai harmadik országok képviselőit arra, hogy működjenek közre a munkacsoport munkájában.

Munkafolyamatok

A csoportok az I. mellékletben megállapított határidőket tiszteletben tartva foglalkoznak a munkatervben meghatározott témakörökkel.

A félidős értékelés során mind a célkitűzések meghatározása, mind pedig azok ütemezése felülvizsgálható az elért eredmények és az uniós szakpolitikai fejlemények fényében.

Egy munkacsoport átlagosan 18 hónapig működik, melynek során átlagosan 6 ülésre kerülhet sor.

Az egyes munkacsoportok feladata, hogy a vonatkozó prioritásokhoz tartozó valamennyi téma tekintetében kinevezzék az elnököt vagy társelnököket.

Jelentéstétel és tájékoztatás

A munkacsoportok elnökei beszámolnak a Kulturális Bizottságnak a munkacsoportjukban végzett munka eredményeiről. A Kulturális Bizottságnak lehetősége lesz arra, hogy iránymutatást nyújtson a munkacsoportoknak annak érdekében, hogy biztosítsa a kívánt eredményt és a csoportok munkájának koordinálását.

A csoportok az I. mellékletben említett valamennyi célkitűzést illetően konkrét és használható eredményeket tartalmazó jelentést nyújtanak be az elvégzett munkáról.

A munkacsoportok üléseinek napirendjét és jegyzőkönyvét rendszeresen hozzáférhetővé teszik valamennyi tagállam számára, függetlenül attól, hogy a tagállamok milyen mértékben vesznek részt az adott területen folyó munkában. A munkacsoportok jelentései közzétételre kerülnek.

A Bizottság biztosítja a csoportok munkájához szükséges titkársági és logisztikai hátteret. Lehetőség szerint más megfelelő eszközökkel (beleértve az adott terület szempontjából releváns tanulmányokat) is segíti a csoportok munkáját.

A munkaterv végrehajtásáról szóló bizottsági záró jelentés figyelembe veszi a fent említett jelentéseket.


Top