Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52014AE1943

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az Európai Unió 2020-ig tartó igazságügyi ütemterve – A bizalom, a növekedés és a mobilitás erősítése az Unión belül — (COM(2014) 144 final)

OJ C 451, 16.12.2014, p. 104–108 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

16.12.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 451/104


Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az Európai Unió 2020-ig tartó igazságügyi ütemterve – A bizalom, a növekedés és a mobilitás erősítése az Unión belül

(COM(2014) 144 final)

(2014/C 451/17)

Előadó:

Xavier VERBOVEN

2014. március 14-én az Európai Bizottság úgy határozott, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az Európai Unió 2020-ig tartó igazságügyi ütemterve – A bizalom, a növekedés és a mobilitás erősítése az Unión belül

COM(2014) 144 final.

A bizottsági munka előkészítésével megbízott „Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság” szekció 2014. június 20-án elfogadta véleményét.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a 2014. július 9–10-én tartott, 500. plenáris ülésén (a július 10-i ülésnapon) 72 szavazattal 1 ellenében elfogadta az alábbi véleményt.

1.   Következtetések és ajánlások

1.1

Az EGSZB tudomásul veszi az Európai Bizottság közleményét. Úgy véli egyben, hogy hasznos, ha észrevételeket fűz a Bizottság által megfogalmazott politikai célkitűzésekhez, illetve megfogalmaz néhány más, konkrét ajánlást.

1.2

A kölcsönös bizalom erősítésének célkitűzését illetően az EGSZB úgy véli, hogy ez joggal képez politikai prioritást, és összhangban áll az Európai Unió működéséről szóló szerződésben (a továbbiakban: EUMSZ) az igazságügyről szóló fejezetben meghatározottakkal. Azzal kapcsolatban azonban, hogy a következő öt évben milyen kezdeményezéseket lehet megvalósítani e kölcsönös bizalom erősítése érdekében, az Európai Bizottság inkább csak homályosan és felszínesen fogalmaz. Az EGSZB úgy véli, hogy az együttműködést, amely eddig együttműködési megállapodások megkötése révén valósult meg, nyomonkövetési eszközök kidolgozásával továbbra is ösztönözni kell.

1.3

A gazdasági növekedés támogatásának célkitűzését illetően az EGSZB megjegyzi, hogy a gazdasági növekedésre való törekvést fontos prioritásként ismeri el, legalábbis akkor, ha fenntartható növekedésről van szó. A gazdasági növekedés önmagában nem jelenthet azonban politikai célkitűzést az igazságügyi politikán belül, amelynek, tekintettel az EUMSZ-re, a magas szintű biztonság és az igazságszolgáltatáshoz való gyors hozzáférés megvalósítására kell irányulnia, ami nem lehet alárendelve a gazdasági növekedésnek. Ettől függetlenül az Európai Unió tagállamaiban a jól működő igazságügy kedvező hatással lehet az Unión belüli tartós gazdasági növekedésre, mégpedig azáltal, hogy polgári jogi téren gyorsabban és célirányosabban meg lehet oldani a konfliktusokat és javul a jogbiztonság, valamint mivel büntetőjogi téren célirányosabban lehet kezelni az olyan, a fehérgazdaságra káros jelenségeket, mint a pénzmosás és a szervezett bűnözés.

1.4

A mobilitás támogatásának célkitűzését illetően az EGSZB megjegyzi, hogy az Európai Unión belüli mobilitás támogatása összekapcsolható az igazságügyhöz való hozzáférés megkönnyítésének az EUMSZ-ben meghatározott célkitűzésével – különösen annak biztosítása révén, hogy az Unió polgárai bárhol gyakorolhassák jogaikat. Hangsúlyozni kell azonban, hogy az V. címben nemcsak a szabadságot nevezik meg mint elérendő célt, hanem a biztonságot és a jogérvényesülést is, amelyek a szabadság korlátozásával is járhatnak. A mobilitás támogatásával szemben inkább azt kell célul kitűzni, hogy biztosítható legyen a hatékony igazságügyhöz való hozzáférés a szabad mozgáshoz fűződő jogukat gyakorló polgárok számára.

1.5

Az EGSZB ezenkívül megjegyzi, hogy a bizottsági közleményben számos olyan kérdésről nem esik szó, amelyek pedig hozzájárulhatnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség megvalósításához.

Először is megfontolandó az európai jogra szakosodott tisztviselők kinevezése a tagállamokban, hogy nagyobb jogbiztonságot kínálhassunk a polgárok számára az európai jogalkotással kapcsolatos vitás ügyekben.

Másodsorban gondolhatunk operatív európai rendőri és felügyeleti szervek létrehozására, hogy célirányosan fel lehessen lépni a határokon átnyúló bűncselekmények és csalások ellen.

Harmadsorban meg kell vizsgálni, hogy a büntetőjog terén milyen mértékben kell minimumszabályokat megállapítani a határokon átnyúló, különösen súlyos bűnözési formákkal – például terrorizmussal, emberkereskedelemmel, szexuális kizsákmányolással, illegális drogkereskedelemmel, illegális fegyverkereskedelemmel, pénzmosással, korrupcióval, pénzhamisítással, számítógépes bűnözéssel és szervezett bűnözéssel – kapcsolatos bűncselekményeket és szankciókat illetően.

Negyedszer gondolhatunk kollektív keresetek (class action) kötelező bevezetésére, amelynek javítania kell az uniós polgárok bírósághoz való hozzáférését.

Ötödször kívánatos lenne egy eredménytábla vezetése az igazságügy terén elért eredményekről, különösen a politikai tervek megvalósításáról.

Hatodszor pedig mindenképpen célszerű lenne a következő Európai Bizottságban egy az emberi jogokért felelős biztost kijelölni.

2.   Az Európai Bizottság közleményének  (1) összefoglalása

2.1   A közlemény háttere

2.1.1

Az Európai Bizottság különböző jogalkotási kezdeményezéseket indított már el mind a büntetőjog, mind a polgári jog terén, amelyek immár több lépéssel közelebb hozták a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség megvalósítását.

2.1.2

Az irányvonalakat olyan ötéves programokban határozták meg, mint a Tamperei, a Hágai és legutóbb a Stockholmi Program, amelynek futamideje 2014 végén jár le. A Stockholmi Program lejártára, valamint az Unió igazságügyi jogköreinek a Lisszaboni Szerződésből eredő kiterjesztésére való tekintettel az Európai Bizottság közleményének a célja az, hogy meghatározza azokat a politikai prioritásokat, amelyeket követni kell ahhoz, hogy a bizalom, a mobilitás és a növekedés 2020-ig történő erősítése érdekében tovább haladjunk a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló, jól működő európai térség felé vezető úton.

2.1.3

A közlemény hozzá kíván járulni azokhoz a jogalkotási és operatív programok tervezésére vonatkozó stratégiai iránymutatásokhoz, amelyeket az Európai Tanács az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 68. cikkével összhangban meghatározott a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség megvalósítása érdekében, valamint azokhoz a stratégiai döntésekhez, amelyeket az Európai Parlamentnek kell majd meghoznia e tárgyban (2).

2.2   A közlemény tartalma

2.2.1

Jövőbeli kihívások/politikai célkitűzések

Közleményében az Európai Bizottság három célkitűzést határoz meg a jövőre nézve, melyek a következők:

a)

Kölcsönös bizalom

A polgárok, gyakorló jogászok és bírók bírósági határozatok iránti bizalmának további erősítése, függetlenül attól, hogy az Európai Unió mely tagállamában hozták meg azokat.

b)

Mobilitás

Folytatni kell azoknak az akadályoknak a felszámolását, amelyekkel az Európai Unió polgárai még mindig szembesülnek a szabad mozgás jogának gyakorlása során.

c)

Gazdasági növekedés

Az igazságügyi politikának továbbra is támogatnia kell a gazdasági növekedést, többek között a határokon átnyúló kereskedelmi kapcsolatok esetében a szerződések érvényesíthetőségének erősítése révén és a digitális gazdaság támogatása által.

2.2.2

Az említett célkitűzések eléréséhez az Európai Bizottság által meghatározott eszközök: konszolidáció, kodifikáció, kiegészítés. Az Európai Bizottság ennek kapcsán utal arra, hogy a jelenlegi politikai eszközök kiegészítésének mindig a kölcsönös bizalom és a növekedés erősítését, valamint a polgárok életének megkönnyítését kell célozniuk.

3.   Megjegyzések

Az Európai Bizottság által meghatározott politikai célkitűzésekre vonatkozó megjegyzések

3.1   Az Unió igazságügyi jogkörei

3.1.1

Az Unió igazságügyi jogköreit pontosan meghatározza az EUMSZ harmadik részének V. címe: „A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség”.

3.1.2

Az EUMSZ 67. cikke meghatározza, hogy az Unió egy, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség, amelyben tiszteletben tartják az alapvető jogokat és a tagállamok eltérő jogrendszereit és jogi hagyományait.

3.1.3

Ennek keretében az Európai Unió intézményeinek feladatai a következők (3):

biztosítják a személyek belső határokon történő ellenőrzések alóli mentességét, továbbá a menekültügy, a bevándorlás és a külső határok ellenőrzése terén közös politikát alakítanak ki,

a biztonság magas szintjének garantálásán munkálkodnak,

megkönnyítik az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést.

3.1.4

Ezen feladatok végrehajtása érdekében az Unió hatáskörökkel rendelkezik igazságügyi, rendőrségi, menedékügyi és bevándorlási téren.

3.1.5

Az igazságügyet illetően az Unió polgári és büntetőjogi téren is rendelkezik hatáskörökkel.

3.1.6

A büntetőjogi téren gyakorolt hatáskörök elsősorban arra jogosítják fel, hogy a bírósági ítéletek kölcsönös elismerése elvének megvalósítására tekintettel intézkedéseket hozzon és minimumszabályokat határozzon meg a büntetőeljárásokat illetően. Ennek része például az a jogkör is, hogy minimumszabályokat állapíthat meg a büntetőeljárásban részt vevő személyeknek vagy a bűncselekmények áldozatainak jogait illetően, valamint intézkedéseket hozhat a joghatósági összeütközések megelőzése és feloldása érdekében. Másodsorban arra is feljogosítják az Uniót a büntetőjogi téren gyakorolt hatáskörök, hogy minimumszabályokat állapítson meg a határokon átnyúló, különösen súlyos bűnözési formákkal – például terrorizmussal, emberkereskedelemmel, szexuális kizsákmányolással, illegális drogkereskedelemmel, illegális fegyverkereskedelemmel, pénzmosással, korrupcióval, pénzhamisítással, számítógépes bűnözéssel és szervezett bűnözéssel – kapcsolatos bűncselekményeket és szankciókat illetően. Harmadsorban intézkedéseket hozhat a bűnmegelőzés elősegítésére. Negyedszer a büntetőjogi hatáskörökhöz tartozik a nyomozással és bűnüldözéssel megbízott nemzeti hatóságok közötti koordináció és együttműködés támogatása és megerősítése. Ötödször a büntetőjogi hatáskörök része az Európai Ügyészség létrehozása az Unió pénzügyi érdekeit sértő büntetendő tényállásokkal szembeni küzdelem céljából.

3.1.7

A polgárjogi téren gyakorolt igazságügyi hatáskörök olyan intézkedések meghozatalának jogosultságát foglalják magukban, amelyek célja (1) a bírósági határozatok tagállamok közötti kölcsönös elismerésének elősegítése és végrehajtásuk, (2) a határokon átnyúló kézbesítés megkönnyítése, (3) a joghatóság megállapításával kapcsolatos szabályok és az alkalmazandó jog meghatározása (nemzetközi magánjog), (4) együttműködés a bizonyításfelvétel terén, (5) az igazságszolgáltatáshoz való tényleges hozzáférés, valamint (6) a polgári jogi eljárások megfelelő működése előtt álló akadályok felszámolása (7) a hatályos kollíziós szabályok és a különböző jogkörökből adódó konfliktusok rendezésére szolgáló előírások összehangolása, valamint (8) alternatív vitarendezési módszerek kidolgozása.

3.2   Az Európai Bizottság által meghatározott célkitűzéseknek az Unió EUMSZ-ben rögzített igazságügyi hatásköreivel való konformitása

3.2.1   „A kölcsönös bizalom erősítése” célkitűzés kapcsán

3.2.1.1

Igazságügyi téren az Európai Bizottság azt a célt helyezi előtérbe, hogy erősödjön az illetékes tagállami hatóságok egymás határozataiba vetett kölcsönös bizalma. Ez jogos és támogatandó, még akkor is, ha inkább egy eszközről van szó az igazságügyi együttműködés megvalósításához, mint egy önmagában vett célról.

3.2.1.2

Az EUMSZ szerint ugyanis az Uniónak mind polgári jogi, mind büntetőjogi téren olyan politikát kell folytatnia, amely a bírósági határozatok kölcsönös elismerésének elvén alapuló igazságügyi együttműködésre irányul, ami feltételezi az egymás határozatai iránti kölcsönös bizalmat (4).

3.2.1.3

Azzal kapcsolatban azonban, hogy a következő öt évben milyen kezdeményezéseket lehet megvalósítani e kölcsönös bizalom erősítése érdekében, az Európai Bizottság inkább csak homályosan és felszínesen fogalmaz. Az EGSZB úgy véli, hogy az együttműködést, amely eddig együttműködési megállapodások megkötése révén valósult meg, továbbra is ösztönözni és támogatni kell, többek között igazságügyi nyomonkövetési eszközök kidolgozásával.

3.2.2   A „Hozzájárulás a gazdasági növekedéshez” célkitűzés kapcsán

3.2.2.1

Nem magától értetődő, hogy az Európai Bizottság igazságügyi téren célkitűzésként előtérbe állítja a gazdasági növekedést. Az EUMSZ azért ad hatásköröket igazságügyi téren az Uniónak, hogy büntetőjogi téren magas szintű biztonságot garantáljon, polgári jogi téren pedig megkönnyítse az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést. Ezek a célkitűzések önmagukban nincsenek olyan céloknak alárendelve, mint a gazdasági növekedés.

3.2.2.2

Az utóbbi években – elsősorban a pénzügyi és államadósság-válság hatására, továbbá az Európa 2020 stratégiának megfelelően – az EU igazságügyi politikája is a gazdasági fellendülés, a növekedés és a strukturális reformok támogatására irányuló eszközzé vált. Az EGSZB ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a gazdasági növekedés önmagában nem jelenthet politikai célkitűzést az igazságügyi politikán belül. El kell kerülni, hogy az EU jövőbeli igazságügyi politikájában olyan kezdeményezések kerüljenek előtérbe, amelyek vagy pusztán a kereskedelem megkönnyítésével kapcsolatosak, vagy csak ennek fényében értelmezik őket. Ebből az következne, hogy nem érvényesülnek (többé) más olyan aspektusok, melyek ugyanilyen vagy nagyobb mértékben kapcsolódnak a szabadság, a biztonság és a jogérvényesülés térségének megvalósításához, így például az alapjogok védelme.

3.2.2.3

Elismerjük, hogy a gazdasági növekedésre való törekvés fontos prioritás, legalábbis akkor, ha fenntartható növekedésről van szó. A gazdasági növekedés önmagában nem jelenthet azonban politikai célkitűzést az igazságügyi politikán belül, amelynek, tekintettel az EUMSZ-re, a magas szintű biztonság és az igazságszolgáltatáshoz való gyors hozzáférés megvalósítására kell irányulnia, ami nem lehet alárendelve a gazdasági növekedésnek. Ezért az Európai Unió tagállamaiban a jól működő igazságügy kedvező hatással lehet az Unión belüli tartós gazdasági növekedésre, mégpedig azáltal, hogy polgári jogi téren gyorsabban és célirányosabban meg lehet oldani a konfliktusokat és javul a jogbiztonság, valamint mivel büntetőjogi téren célirányosabban lehet kezelni az olyan, a fehérgazdaságra káros jelenségeket, mint a pénzmosás és a szervezett bűnözés.

3.2.3   „A mobilitás támogatása” célkitűzés kapcsán

3.2.3.1

Az, hogy az Európai Bizottság igazságügyi téren elérendő célként előtérbe helyezi az Európai Unión belüli mobilitás támogatását, különösen annak biztosítása révén, hogy az Unió polgárai bárhol gyakorolhassák jogaikat, összekapcsolható az igazságügyhöz való hozzáférés megkönnyítésének az EUMSZ-ben meghatározott célkitűzésével.

3.2.3.2

Hangsúlyozni kell azonban, hogy az V. címben nemcsak a szabadságot nevezik meg mint elérendő célt, hanem a biztonságot és a jogérvényesülést is, amelyek a szabadság korlátozásával is járhatnak. A mobilitás támogatásával szemben inkább az a cél, hogy biztosítható legyen a hatékony igazságügyhöz való hozzáférés a szabad mozgáshoz fűződő jogukat gyakorló polgárok számára. Különben az igazságügynél sokkal szélesebb témakörrel szembesülünk, és rendkívül sok különféle kérdés merülhet fel, mint például a bürokrácia megszüntetése a szabad mozgás jogának gyakorlása terén, a válás és az öröklés szabályozása a szabad mozgás jogát gyakorló állampolgárok esetében, a nyugdíjjogosultságok átvitelének szabályozása a szabad mozgás jogát gyakorló polgárok esetében, a gépjárművek európai műszaki ellenőrzésére vonatkozó szabályozás stb.

3.3   Konkrét megjegyzések

3.3.1

Az Európai Bizottság politikai tervében számos olyan kérdésről nem esik szó, amelyek pedig hozzájárulhatnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség megvalósításához.

3.3.2

Először is megfontolandó az európai jogra szakosodott tisztviselők kinevezése a tagállamokban, hogy nagyobb jogbiztonságot kínálhassunk a polgárok számára az európai jogalkotással kapcsolatos vitás ügyekben.

3.3.3

Az Európai Bizottság joggal hangsúlyozza, hogy európai uniós jogi képzésben kell részesíteni minden bírót és ügyészt, továbbá, hogy „újabb döntő lépést kell tenni” és felkérni az igazságszolgáltatási szakma valamennyi szereplőjét, hogy a 2014–2020-as Jogérvényesülés program keretében európai képzési programokban vegyen részt. Az EGSZB alapvető jelentőségűek látja ezt a kérdést. Összhangban a Stockholmi Programban kitűzött, a védelemhez való jog megerősítésére irányuló céllal, különösen fontosnak tartja, hogy az ügyvédek mint az igazságszolgáltatáshoz való első hozzáférési pontok is részt vehessenek az ilyen programokban.

3.3.4

Másodsorban gondolhatunk operatív európai rendőri és felügyeleti szervek létrehozására, hogy célirányosan fel lehessen lépni a határokon átnyúló bűncselekmények és csalások ellen.

3.3.5

Harmadsorban meg kell vizsgálni, hogy a büntetőjog terén milyen mértékben kell minimumszabályokat megállapítani a határokon átnyúló, különösen súlyos bűnözési formákkal – például terrorizmussal, emberkereskedelemmel, szexuális kizsákmányolással, illegális drogkereskedelemmel, illegális fegyverkereskedelemmel, pénzmosással, korrupcióval, pénzhamisítással, számítógépes bűnözéssel és szervezett bűnözéssel – kapcsolatos bűncselekményeket és szankciókat illetően. Az olyan cselekményekre vonatkozóan, amelyek esetében büntetőjogi téren olyan nagyok a különbségek a tagállamok között, hogy ez aláássa az emberi jogokat és a jogbiztonságot, meg kell vizsgálni, milyen mértékben szükséges a büntetőjogi harmonizáció (5).

3.3.6

Negyedszer gondolhatunk kollektív keresetek (class action) kötelező bevezetésére, amelynek javítania kell az uniós polgárok igazságszolgáltatáshoz való hozzáférését.

3.3.7

Ötödször kívánatos lenne egy eredménytábla vezetése az igazságügy terén elért eredményekről, különösen a politikai tervek megvalósításáról.

3.3.8

Hatodszor pedig célszerű lenne az újonnan felálló Európai Bizottságban egy az emberi jogokért felelős biztosi funkciót létrehozni.

Kelt Brüsszelben, 2014. július 10-én.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

Henri MALOSSE


(1)  COM(2014) 144 final.

(2)  COM(2014) 144 final, 1. pont: „Bevezetés”.

(3)  Az EUMSZ 67. cikke.

(4)  Az EUMSZ 81. és 82. cikke.

(5)  Lásd: CESE 1302/2012 – „Európai drogpolitika”.


Top