3.10.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 349/1

(1)

A 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) és az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) átfogó jogi keretet hoz létre a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) engedélyezésére, amely teljes egészében alkalmazandó az Unió-szerte vetőmagként vagy más növényi szaporítóanyagként termesztési céllal hasznosítandó GMO-kra (a továbbiakban: termesztési célú GMO-k).

(2)

E jogi keret értelmében a termesztési célú GMO-kat a 2001/18/EK irányelv II. melléklete szerinti egyedi kockázatértékelésnek kell alávetni, mielőtt engedélyeznék az Unió piacán történő forgalomba hozatalukat. Az engedélyezési eljárás célja, hogy biztosítsa az emberi élet és egészség, az állati egészség és jólét, valamint a környezet és a fogyasztói érdekek magas szintű védelmét, mindemellett garantálva a belső piac hatékony működését. Az Unió egész területén egyformán magas szintű egészség- és környezetvédelmet kell megvalósítani és fenntartani.

(3)

A forgalomba hozatal engedélyezése mellett a géntechnológiával módosított fajtáknak meg kell felelniük a vetőmagvakra és növényi szaporítóanyagokra vonatkozó uniós jogszabályokban – különösen a 66/401/EGK (6), a 66/402/EGK (7), a 68/193/EGK (8), a 98/56/EK (9), a 99/105/EK (10), a 2002/53/EK (11), a 2002/54/EK (12), a 2002/55/EK (13), a 2002/56/EK (14), a 2002/57/EK (15), valamint a 2008/90/EK tanácsi irányelvben (16) előírt követelményeknek is. Az említett irányelvek közül a 2002/53/EK és a 2002/55/EK irányelv tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy bizonyos, pontosan meghatározott feltételek mellett területük egészén vagy annak egyes részén megtiltsák egyes fajták használatát, vagy megfelelő feltételeket határozzanak meg egyes fajták termesztésére vonatkozóan.

(4)

Amint valamely GMO-t a GMO-kra vonatkozó uniós jogi keretnek megfelelően termesztési célra engedélyeztek, és az a forgalomba hozni kívánt fajtát tekintve megfelel a vetőmagvak és a növényi szaporítóanyagok forgalmazásáról szóló uniós jogszabályokban foglalt követelményeknek, a tagállamok területükön nem tilthatják, korlátozhatják vagy akadályozhatják annak szabad forgalmát, kivéve az uniós jogszabályokban előírt feltételek fennállása esetén.

(5)

A tapasztalatok szerint a GMO-k termesztése olyan kérdés, amellyel tagállami szinten alaposabban foglalkoznak. A GMO-k forgalomba hozatalával és behozatalával összefüggő kérdéseket továbbra is uniós szinten kell szabályozni a belső piac megőrzése érdekében. A termesztés azonban egyes esetekben nagyobb rugalmasságot igényelhet, mivel az a földhasználattal, a helyi agrárstruktúrákkal, valamint az élőhelyek, az ökoszisztémák és a táj védelmével vagy megőrzésével való kapcsolata okán erőteljes nemzeti, regionális és helyi dimenziókkal bír. A közös engedélyezési eljárást, különösen pedig az értékelési folyamatot azonban nem érintheti hátrányosan az effajta rugalmasság.

(6)

A GMO-k termesztésének korlátozása vagy megtiltása érdekében néhány tagállam alkalmazta a 2001/18/EK irányelv 23. cikke, illetve az 1829/2003/EK rendelet 34. cikke szerinti védzáradékot, illetve sürgősségi intézkedéseket, mivel – az esettől függően – a jóváhagyás időpontját követően olyan új vagy további információk kerültek a birtokukba, amelyek befolyásolják a környezeti kockázatértékelést, vagy mivel sor került a meglévő információk újbóli értékelésére. Más tagállamok az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 114. cikkének (5) és (6) bekezdésében meghatározott értesítési eljárást alkalmazták, amely a környezet vagy a munkakörnyezet védelmével kapcsolatos új tudományos bizonyítékok előterjesztését írja elő. Ezenkívül a döntéshozatali folyamat különösen nehéznek bizonyult a GMO-k termesztése tekintetében, tekintettel arra, hogy tagállami szinten olyan aggályok fogalmazódtak meg, amelyek nem csupán a GMO-k egészséggel vagy környezettel kapcsolatos biztonságát érintő kérdésekre vonatkoznak.

(7)

Ezért az EUMSZ 2. cikke (2) bekezdésének megfelelően a tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy az engedélyezési eljárás során és azt követően úgy dönthessenek, hogy területükön korlátozzák vagy megtiltják a GMO-k termesztését, mégpedig oly módon, hogy egy adott GMO termesztése az érintett tagállam területének egészén vagy annak egyes részén tilos legyen. Ezzel összefüggésben a szubszidiaritás elvének megfelelően indokoltnak tűnik nagyobb döntési rugalmasságot biztosítani a tagállamok számára az engedélyezési eljárás során vagy azt követően abban a kérdésben, hogy kívánnak-e géntechnológiával módosított növényeket termeszteni területükön anélkül, hogy ez a GMO-kra vonatkozó uniós engedélyezési rendszer keretében előírt kockázatértékelést érintené, valamint függetlenül azoktól az intézkedésektől, amelyeket a tagállamok a 2001/18/EK irányelv alkalmazása révén annak érdekében hozhatnak, hogy kiküszöböljék a GMO-k egyéb termékekben való nem szándékos előfordulását. E lehetőségnek a tagállamok számára való biztosítása meg kell, hogy könnyítse a GMO-kkal kapcsolatos döntéshozatali folyamatot. Ugyanakkor fenn kell tartani a fogyasztók, a mezőgazdasági termelők és a gazdasági szereplők választási szabadságát, a GMO-k unióbeli termesztésével kapcsolatban pedig egyértelműbbé kell tenni a helyzetet az érintett érdekelt felek számára. Ez az irányelv ennélfogva meg kell, hogy könnyítse a belső piac zavartalan működését.

(8)

Lehetővé kell tenni, hogy egy adott GMO engedélyezési eljárása során valamely tagállam felkérhesse a Bizottságot arra, hogy továbbítsa a bejelentő/kérelmező részére az arra vonatkozó kérését, hogy az oly módon igazítsa ki a 2001/18/EK irányelv C. részével vagy az 1829/2003/EK rendelet 5. és 17. cikkével összhangban benyújtott bejelentésének/kérelmének földrajzi hatályát, hogy az adott tagállam területének egészét vagy annak egy részét kizárják a termesztés alól. A Bizottságnak meg kell könnyítenie az eljárást azáltal, hogy a tagállami kérést haladéktalanul továbbítja a bejelentő/kérelmező részére, amelyre a bejelentőnek/kérelmezőnek egy meghatározott határidőn belül válaszolnia kell.

(9)

A bejelentés/kérelem földrajzi hatályát ennek megfelelően ki kell igazítani, amennyiben a bejelentő/kérelmező a hozzá intézett kérés Bizottság általi közlését követően a meghatározott határidőn belül kifejezetten vagy hallgatólagosan beleegyezését adta a tagállami kéréssel kapcsolatban. Amennyiben a bejelentő/kérelmező ellenzi a kérést, erről tájékoztatnia kell a Bizottságot és a tagállamokat. Mindazonáltal az, hogy a bejelentő/kérelmező megtagadja a bejelentés/kérelem földrajzi hatályának kiigazítását, nem érinti a Bizottság arra vonatkozó hatáskörét, hogy – az esettől függően – a 2001/18/EK irányelv 19. cikkével vagy az 1829/2003/EK rendelet 7. és 19. cikkével összhangban adott esetben az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: a Hatóság) által elvégzett környezeti kockázatértékelés fényében elvégezze ezt a kiigazítást.

(10)

Ezenfelül és kizárólag abban az esetben, ha a bejelentő/kérelmező megtagadja az adott GMO-ra vonatkozó bejelentés/kérelem földrajzi hatályának a tagállam által kért kiigazítását, az említett tagállam számára biztosítani kell, hogy indokolt intézkedéseket fogadhasson el a szóban forgó, már engedélyezett GMO termesztésének a területe egészén vagy annak egy részén történő korlátozására vagy megtiltására a harmonizált uniós szabályok, azaz a 2001/18/EK irányelv és az 1829/2003/EK rendelet értelmében értékeltektől eltérő, az uniós joggal összhangban álló indokok alapján. Az említett indokok kapcsolódhatnak környezet- vagy agrárpolitikai célokhoz, de lehetnek más, például a városi és vidéki területrendezéshez, a földhasználathoz, a társadalmi-gazdasági hatásokhoz, az együtt-termesztéshez és a közrendhez kapcsolódó kényszerítő indokok is. Az említett intézkedések által érintett tagállam, régió vagy terület sajátos körülményeitől függően az indokokra külön-külön vagy együttesen is lehet hivatkozni.

(11)

Az emberi vagy állati egészség és a környezet védelmének az Unióban megválasztott szintje lehetővé teszi, hogy az Unió egészében egységes tudományos értékelésre kerüljön sor, és ezt a helyzetet ez az irányelv nem változtathatja meg. Ennélfogva a 2001/18/EK irányelvben és az 1829/2003/EK rendeletben a kockázatértékelők és a kockázatkezelők részére biztosított hatáskörökkel való ütközések elkerülése érdekében a tagállamok csak olyan környezetpolitikai célokkal kapcsolatos indokokra hivatkozhatnak, amelyek nem ütköznek a 2001/18/EK irányelvben és az 1829/2003/EK rendeletben foglalt engedélyezési eljárások keretében értékelt egészségügyi és környezeti kockázatok – mint például az egyes természeti és tájbéli tulajdonságok, bizonyos élőhelyek és ökoszisztémák, valamint egyes ökoszisztéma-funkciók és -szolgáltatások megőrzése – értékelésével.

(12)

Indokolt a tagállamoknak arra is lehetőséget biztosítani, hogy a 2001/18/EK irányelv alapján meghozott döntéseiket olyan társadalmi-gazdasági hatásokkal összefüggő indokokra alapozhassák, amelyek a GMO-knak az érintett tagállam területén történő termesztése következtében merülhetnek fel. Jóllehet a Bizottság a 2010. július 13-i ajánlásában (17) már foglalkozott az együtt-termesztést szabályozó intézkedések kérdésével, a tagállamok számára is lehetővé kell tenni, hogy ezen irányelv alapján korlátozó vagy tiltó intézkedéseket fogadjanak el már engedélyezett GMO-knak a területük egészén vagy annak egy részén történő termesztésére vonatkozóan. A szóban forgó indokok összefügghetnek az együtt-termesztésre vonatkozó intézkedések végrehajtásának az adott földrajzi feltételek miatti kivitelezhetetlenségével vagy lehetetlenségével, azzal, hogy el kell kerülni a GMO-k más termékekben – például különleges vagy meghatározott termékekben – való előfordulását, továbbá azzal is, hogy meg kell őrizni a mezőgazdasági termelés diverzitását, vagy hogy biztosítani kell a vetőmagvak és növényi szaporítóanyagok tisztaságát. A Bizottság továbbá a géntechnológiával módosított szervezetekről szóló, 2008. december 5-i tanácsi következtetésekben megfogalmazott kérésnek megfelelően jelentést nyújtott be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a GMO-k termesztésének társadalmi-gazdasági következményeiről. E jelentés megállapításai értékes információval szolgálhatnak azon tagállamok számára, amelyek ezen irányelv alapján döntések meghozatalát mérlegelik.

(13)

Az ezen irányelv alapján elfogadott korlátozásoknak vagy tilalmaknak a termesztésre, nem pedig a géntechnológiával módosított vetőmagvak és növényi szaporítóanyagok termékként vagy termékekben, valamint terméseikből készült termékként történő, szabad forgalmára és behozatalára kell vonatkozniuk, továbbá összhangban kell lenniük a Szerződésekkel, különösen a belföldi és nem belföldi termékek közötti megkülönböztetésmentesség elvével, az arányosság elvével, valamint az EUMSZ 34. és 36. cikkével és 216. cikkének (2) bekezdésével.

(14)

Az ezen irányelv alapján elfogadott tagállami intézkedéseket uniós szinten ellenőrzési és tájékoztatási eljárásnak kell alávetni. Az uniós ellenőrzés és tájékoztatás szintjére figyelemmel nem szükséges ezen felül előírni a 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (18) alkalmazását. A tagállamok az uniós engedély hatálybalépésének napjától, és legfeljebb a hozzájárulás/engedély megadásának időpontjától számított két éven belül korlátozhatják vagy tilthatják meg egy adott GMO-nak a területük egészén vagy annak egy részén történő termesztését, feltéve, hogy a meghatározott várakozási időszak, amelynek során a Bizottságnak módjában állt a javasolt intézkedésekkel kapcsolatban észrevételt tenni, már letelt.

(15)

A területük egészén vagy annak egy részén történő GMO-termesztés korlátozására vagy tilalmára vonatkozó tagállami döntések nem akadályozhatják a biotechnológiai kutatásokat, feltéve, hogy az ilyen jellegű kutatások során minden szükséges biztonsági előírást tiszteletben tartanak.

(16)

Amennyiben új és objektív körülmények indokolttá teszik egy adott GMO-ra vonatkozó hozzájárulás/engedély földrajzi hatályának kiigazítását, de a hozzájárulás/engedély megadásának időpontjától számított két évnél semmilyen esetben sem korábban, a tagállamoknak lehetőséget biztosítani arra, hogy a Bizottságon keresztül kérjék a hozzájárulás/engedély jogosultját a földrajzi hatály kiigazítására. Amennyiben a hozzájárulás/engedély jogosultja nem adja kifejezett vagy hallgatólagos beleegyezését, a tagállamoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az adott GMO termesztésének korlátozására vagy tiltására vonatkozóan indokolt intézkedéseket fogadjanak el. Az érintett tagállamnak az intézkedések tervezetét elfogadásuk előtt legalább 75 nappal közölnie kell a Bizottsággal, hogy az észrevételt tehessen, és az említett időszak során a tagállamnak tartózkodnia kell a szóban forgó intézkedések elfogadásától és végrehajtásától. A meghatározott várakozási időszak leteltét követően a tagállam az intézkedéseket elfogadhatja akár az eredetileg javasolt, akár a Bizottság észrevételeinek figyelembevételével módosított formában.

(17)

A tagállamoknak lehetőséget biztosítani arra, hogy az illetékes hatóságtól vagy a Bizottságtól kérhessék, hogy területük egészét vagy annak részét – amelyet korábban a hozzájárulás/engedély földrajzi hatálya alól kizártak – ismét az érintett hozzájárulás/engedély földrajzi hatálya alá vonják. Ez esetben a kérést nem szükséges továbbítani a hozzájárulás/engedély jogosultjának és a beleegyezését sem kell kikérni. Az írásos hozzájárulást kibocsátó illetékes hatóságnak vagy a Bizottságnak a 2001/18/EK irányelv, illetve az 1829/2003/EK rendelet értelmében ennek megfelelően módosítania kell a hozzájárulás, illetve az engedélyezésre vonatkozó döntés földrajzi hatályát.

(18)

Az, hogy az írásos hozzájárulásokat vagy engedélyezési döntéseket meghatározott területekre korlátozott földrajzi hatállyal bocsátották ki vagy fogadták el, illetve hogy egyes tagállamok ezen irányelvvel összhangban intézkedéseket fogadtak el a GMO-k termesztésének korlátozására vagy tilalmára, nem akadályozhat vagy korlátozhat más tagállamokat abban, hogy engedélyezett GMO-kat használjanak. Ezen túlmenően ez az irányelv és az annak alapján elfogadott tagállami intézkedések nem érinthetik a GMO-knak a vetőmagvak és növényi szaporítóanyagok nem géntechnológiával módosított fajtáiban való nem szándékos és véletlen előfordulása tekintetében meghatározott uniós jogi követelményeket, és nem akadályozhatják meg az e követelményeknek megfelelő fajták termesztését.

(19)

Az 1829/2003/EK rendelet úgy rendelkezik, hogy a 2001/18/EK irányelv A. és D. részében az annak C. része alapján engedélyezett GMO-kra tett utalásokat egyben az említett rendelet alapján engedélyezett GMO-kra is alkalmazandónak kell tekinteni. Ennek megfelelően a tagállamok által a 2001/18/EK irányelvvel összhangban elfogadott intézkedéseket az 1829/2003/EK rendelet alapján engedélyezett GMO-kra is alkalmazni kell.

(20)

Ez az irányelv nem érinti a tagállamoknak a hagyományos vetőmagvak, növényi szaporítóanyagok és a termésekből készült termékek szabad mozgásával kapcsolatos, a vonatkozó uniós jogszabályok szerinti és az EUMSZ-szel összhangban álló kötelezettségeit.

(21)

Az ezen irányelv célkitűzéseinek és a gazdasági szereplőknek az irányelv hatálybalépését megelőzően engedélyezett vagy már engedélyezési eljárás alatt álló GMO-kkal kapcsolatos jogos érdekeinek összeegyeztetése érdekében megfelelő átmeneti intézkedésekről kell rendelkezni. Az átmeneti intézkedéseket az is indokolja, hogy kerülni kell a verseny azzal való esetleges torzítását, hogy a meglévő engedélyek jogosultjai és a jövőbeni engedélyt kérelmezők különböző elbánásban részesülnek. A jogbiztonság érdekében annak az időtartamnak, amelynek során ilyen átmeneti intézkedések fogadhatók el, az új szabályozásra való zökkenőmentes átállás biztosításához szükséges mértékre kell korlátozódnia. Az említett átmeneti intézkedések így lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy ezen irányelv rendelkezéseit az irányelv hatálybalépését megelőzően engedélyezett vagy már engedélyezési eljárás alatt álló termékekre is alkalmazzák, feltéve, hogy ez nem érinti a vetőmagvak és növényi szaporítóanyagok engedélyezett, géntechnológiával módosított azon fajtáit, amelyeket már jogszerűen elültettek.

(22)

A Bizottság 2010. július 13-i ajánlása iránymutatást nyújt a tagállamoknak az együtt-termesztésre vonatkozó – többek között a határ menti területeket is érintő – intézkedések kidolgozásához.

(23)

A 2001/18/EK irányelvet ennek megfelelően módosítani kell,