Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32013C1220(02)

A Bizottság nyilatkozatai (részvételi szabályok)

OJ C 373, 20.12.2013, p. 16–17 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

20.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 373/16


A Bizottság nyilatkozatai (részvételi szabályok)

2013/C 373/03

Nyilatkozat a gyorsított innovációról

„A Bizottság a 2015-ös kísérleti pályázati felhívást megelőző figyelemfelhívó és kommunikációs fellépések révén kíván megfelelő láthatóságot biztosítani a gyorsított innováció számára a kutatással és innovációval foglalkozó közösség körében.

A Bizottság nem kívánja előre korlátozni a gyorsított innovációval kapcsolatos cselekvések időtartamát. A pályázatok »hatásának« értékelésekor megfelelő mértékben figyelembe fogják venni az olyan tényezőket, mint az idő és a nemzetközi versenyhelyzet, hogy az alkalmazott kutatás különböző területeire jellemző sajátosságoknak megfelelő rugalmasság biztosítható legyen.

A Horizont 2020 félidős értékelésének keretében végzett mélyreható vizsgálaton kívül a gyorsított innovációval kapcsolatos kísérleti pályázat kapcsán a 2015-ös első határidőtől kezdve folyamatosan nyomon fogják követni a gyorsított innovációval kapcsolatos pályázati kiírás keretében a pályázatok benyújtásával, értékelésével, kiválasztásával és költségvetésével összefüggő gyakorlatokat.

Ahhoz, hogy eredményes legyen a kísérlet, és hogy megfelelően lehessen értékelni, akár száz projekt támogatására is szükség lehet.”

Nyilatkozat a „bónusz” végrehajtásának kritériumaira vonatkozó iránymutatásokról

„A kiegészítő díjazás tekintetében a Bizottság a Horizont 2020 program részvételi és terjesztési szabályainak elfogadását követően késedelem nélkül közzéteszi a díjazás végrehajtásának kritériumaira vonatkozó iránymutatásokat.”

Nyilatkozat a 42. cikkel kapcsolatban (részvételi szabályok)

„A Bizottság az eredmények oltalmával kapcsolatban időbeli korlátokat kíván beilleszteni a támogatási megállapodás mintájába, figyelembe véve a hetedik kutatási keretprogram időbeli korlátait.”

Nyilatkozat a nagyméretű kutatási infrastruktúrák közvetlen költségeinek megállapításáról

„A Bizottság az érdekelt felek igényeire adott válaszként az e nyilatkozatban foglaltaknak megfelelően kívánja pontosítani a nagyméretű kutatási infrastruktúrák közvetlen költségeinek megállapítását.

A Horizont 2020 keretében a nagyméretű kutatási infrastruktúrák közvetlen költségeinek kiszámítására vonatkozó iránymutatás az adott kedvezményezett tekintetében az olyan nagyméretű kutatási infrastruktúrákra érvényes, amelyek összértéke legalább 20 millió EUR, amely érték az egyes kutatási infrastruktúrák azon bekerülési eszközértékeinek összege, amelyek az adott kedvezményezettnek a támogatási megállapodás aláírásának időpontja előtti utolsó lezárt mérlegében szerepelnek, vagy amelyeket a kutatási infrastruktúrák bérleti és lízingelési költségei alapján határoznak meg.

Ez alatt a küszöb alatt nem alkalmazandó a Horizont 2020 keretében a nagyméretű kutatási infrastruktúrák közvetlen költségeinek megállapítására vonatkozó iránymutatás. Egyes költségelemeket támogatható közvetlen költségként lehet bejelenteni a támogatási megállapodás alkalmazandó rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően.

Általában véve minden olyan költség közvetlen költségnek tekinthető, amely megfelel az általános támogathatósági kritériumoknak, és egyúttal közvetlenül kapcsolódik az intézkedés végrehajtásához, ezért közvetlenül ahhoz rendelhető.

Valamely projekthez felhasznált nagyméretű kutatási infrastruktúra esetében jellemzően a beruházási költségekről és a működési költségekről van szó.

A »beruházási költségek« a nagyméretű kutatási infrastruktúra létrehozásával és/vagy felújításával járó költségek, valamint a nagyméretű kutatási infrastruktúra javításával és karbantartásával, továbbá az alkatrészekkel és a nélkülözhetetlen tartozékaival kapcsolatos költségek.

A »működési költségek« elsősorban a nagyméretű kutatási infrastruktúra működtetéséből fakadóan a kedvezményezettre háruló költségek.

Ezzel szemben bizonyos költségek nem tüntethetők fel közvetlen költségként, hanem visszatérítésük a közvetett költségekre vonatkozó átalányfinanszírozással valósul meg, ilyenek például az adminisztratív épületek és székhelyek bérleti, lízingelési vagy amortizációs költségei.

Amennyiben a költségeknek csak egy része származik a projekttel kapcsolatos tevékenységekből, csak a projekthez közvetlenül kapcsolódó részük tüntethető fel.

Ehhez a kedvezményezett által alkalmazott mérési rendszernek pontosan számszerűsítenie kell a projektre eső költség konkrét valós értékét (azaz ki kell mutatnia a projektre eső valós fogyasztást és/vagy használatot). Ez történik akkor, amikor a kalkulációt a szolgáltató által kiállított számla alapján végzik.

A költségek kiszámítása többnyire összefügg a projekthez felhasznált idővel, azaz a kutatási infrastruktúrának a projekt céljaira történő felhasználásának konkrét órákban/napokban/hónapokban kifejezett időtartamával. A munkával eltöltött órák/napok/hónapok végösszegének meg kell felelnie a kutatási infrastruktúra teljes használati potenciáljának (teljes kapacitásának). A teljes kapacitás kiszámításánál figyelembe kell venni azt az időt is, amikor a kutatási infrastruktúra használható, de nincs használatban. Azonban a teljes kapacitás kalkulálása során figyelembe kell venni az olyan valós korlátokat, mint az egység nyitva tartása, a javítások és a karbantartás ideje (ideértve a kalibrálást és a tesztelést is).

Ha valamely költség közvetlenül összefüggésbe hozható a kutatási infrastruktúrával, de műszaki korlátok miatt a projekttel nem, akkor elfogadható az az alternatíva, hogy e költségeket a projekttel kapcsolatos, pontos műszaki előírásokkal és valós adatokkal alátámasztott és a kedvezményezett analitikus költségelszámolási rendszere alapján meghatározott konkrét használati egységek szerint kalkulálják.

A költségeket és a projekttel való közvetlen összemérhetőségüket megfelelő ellenőrzési nyomvonalat biztosító igazoló dokumentumokkal kell alátámasztani.

A kedvezményezett a közvetlen összefüggést más meggyőző bizonyítékkal is igazolhatja.

A Bizottság szolgálatai ajánlásokat fognak készíteni a közvetlen mérőszámokkal és az igazoló dokumentumokkal kapcsolatos bevált gyakorlatokra vonatkozóan (például a beruházási költségek tekintetében: számviteli kimutatások, amelyeket a kedvezményezett szokásos számviteli elveinek részét képező amortizációs politikájának leírása kísér, amely ismerteti az eszköz potenciális használatának és gazdaságilag hasznos élettartamának kiszámítását, valamint annak igazolása, hogy az eszközt ténylegesen felhasználták a projekt céljaira; a működési költségek tekintetében: a nagyméretű kutatási infrastruktúrára, a szerződésre, a projekt idejére vonatkozó, egyértelműen kiállított egyedi számla stb.).

A Bizottság nagyméretű infrastruktúrákkal rendelkező kedvezményezett kérésére és figyelembe véve a rendelkezésre álló forrásokat, valamint a költséghatékonyság elvét, kész arra, hogy a jogbiztonság érdekében egyszerű és átlátható módon előzetesen megvizsgálja a kedvezményezett közvetlenköltség-számítási módszerét. Az előzetes vizsgálatokat teljes mértékben figyelembe veszik az utólagos ellenőrzések során.

Emellett a Bizottság az iránymutatás használatának értékelése céljából létrehoz egy csoportot, amely az érdekelt felek szervezeteinek képviselőiből áll.

A Bizottság megerősíti, hogy amint elfogadásra kerülnek a Horizont 2020-ra vonatkozó szabályozások, késedelem nélkül elfogadja a nagyméretű kutatási infrastruktúrák közvetlen költségeinek kiszámításáról szóló iránymutatást.”

Nyilatkozat a 3. és a 4. cikkel kapcsolatban

„A Bizottság a nemzeti jogra való utalásokat kíván beilleszteni a támogatási megállapodásba a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre és a bizalmas kezelésre vonatkozóan, hogy megfelelő egyensúlyt teremtsen a különböző érdekek között.”

Nyilatkozat a 28. cikkel kapcsolatban

(nonprofit jogalanyok esetében 100 %-os visszatérítési ráta alkalmazásának lehetősége innovációs cselekvésekre)

„A Bizottság felhívja a figyelmet, hogy nonprofit jogalanyok is végezhetnek olyan piacközeli gazdasági tevékenységeket, amelyek támogatása torzulásokat okozhat a belső piacon. A Bizottság ezért előzetesen meg fogja vizsgálni, hogy a támogatható tevékenységek gazdasági jellegűek-e, hogy hatékonyan megelőzik-e a gazdasági tevékenységek kereszttámogatását, és hogy a támogatható gazdasági tevékenységek finanszírozási rátája gyakorol-e olyan kedvezőtlen hatást a belső piaci versenyre, amelyet a tevékenységek kedvező hatásai nem ellensúlyoznak”.


Top