Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52012IE0472

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Hogyan vonjuk be a civil társadalmat a pénzügyi szabályozásba? (saját kezdeményezésű vélemény)

OJ C 143, 22.5.2012, p. 3–9 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

22.5.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 143/3


Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Hogyan vonjuk be a civil társadalmat a pénzügyi szabályozásba? (saját kezdeményezésű vélemény)

2012/C 143/02

Előadó: Peter MORGAN

2011. január 20-án az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság úgy határozott, hogy eljárási szabályzata 29. cikkének (2) bekezdése alapján saját kezdeményezésű véleményt dolgoz ki a következő tárgyban:

Hogyan vonjuk be a civil társadalmat a pénzügyi szabályozásba?

A bizottsági munka előkészítésével megbízott „Gazdasági és monetáris unió, gazdasági és társadalmi kohézió” szekció 2012. február 2-án elfogadta véleményét.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. február 22–23-án tartott, 478. plenáris ülésén (a 2012. február 22-i ülésnapon) 66 szavazattal 53 ellenében, 41 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

1.   Következtetések és ajánlások

1.1   A pénzügyi válság egyik oka a pénzügyi piacok elégtelen és hiányos szabályozása, illetve felügyelete volt. A pénzügyi piacok szabályozása terén az egyik nehézség az, hogy lehetővé kell tenni a különböző és ellentétes álláspontok kiegyensúlyozott megjelenítését. A pénzügyi ágazat érdekeinek legitim képviseletéhez nem létezik ellensúly a civil társadalom részvételének formájában. A politikai összetűzések elsősorban a jogalkotó és az érintett pénzügyi szektor között zajlanak le.

1.2   Az EGSZB-nek éppen a pénzügyi piacok szabályozását illetően rendeltetése, hogy orvosolja a civil társadalom részvételével kapcsolatos hiányosságokat. Az EGSZB-ben ugyanis egyfelől a pénzügyi gazdaság szervezetei, másfelől pedig a fogyasztóvédelmi szervezetek és a szakszervezetek képviseltetik magukat. Az EGSZB nem akarja és nem is tudja helyettesíteni a civil szervezetek közvetlen bevonását. A civil párbeszéd demokratikus és nyitott véleményalkotó folyamat, amelyben minden érintett szereplőnek hatékony módon részt kell vennie.

1.3   Az EGSZB számára nem kétséges, hogy magának a pénzügyi szektornak a részvétele a véleményalkotásban legitim. A pénzügyi szektor az, amelyet a szabályozás érint, amelynek teljesítenie kell a feltételeket, és végre kell hajtania a jogszabályi kötelezettségeket. Az EGSZB azt is elismeri, hogy a pénzügyi szektoron belüli ágazatok és vállalkozások jórészt felelős és tisztességes módon működnek, és nem jelentettek okot a pénzügyi válságra.

1.4   A részletes szabályozás komplexitását tekintve döntő jelentőségű, hogy a szervezetek ne csak alapvető célokat nevezzenek meg és általános szigorításokat követeljenek, hanem kompetens és célravezető javaslatokat és érveket fogalmazzanak meg. Ennek eléréséhez jelentős erőfeszítéseket kell tenni, hogy a szervezetek a jogalkotóval és más szervezetekkel is egyenrangúként tudjanak vitatkozni.

1.5   Az Európai Bizottságnak, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a tagállamoknak maguknak kell kezdeményezéseket tenniük annak érdekében, hogy a civil társadalom szélesebb köre vehessen részt a pénzügyi piacok szabályozásában.

1.6   Az Európai Központi Banknak, az Európai Rendszerkockázati Testületnek és az újonnan létrehozott európai pénzügyi felügyeleti hatóságoknak be kellene vonniuk munkájukba a civil társadalmi szervezeteket. A jogszabályokban előírt érdekcsoportoknak a pénzügyi felügyeleti hatóságokban végzett munkája során figyelemmel kellene lenni a civil társadalmi szervezetek sajátosságaira.

1.7   A civil társadalmi szervezetek uniós eszközökkel való pénzügyi támogatása bizonyos esetekben megfelelő lehet a fontos érdekek képviseletével kapcsolatos hiányosságok kiegyenlítéséhez. Ennek kapcsán mindenesetre biztosítani kell a pénzügyi hozzájárulások általános átláthatóságát, a szervezetek függetlenségének garanciáit, az Európai Bizottsággal fenntartott kapcsolatokban pedig ügyelni kell arra, hogy a támogatást élvezőket ne részesítsék előnyben a nem támogatott egyesületekkel szemben.

1.8   A fogyasztói szervezetek és szakszervezetek mellett számos más olyan csoport is létezik, amelyek jelentős mértékben hozzá tudnak járulni a pénzügyi piacokról szóló vitához. Ilyenek például a jóléti szervezetek, a kis- és középvállalkozások, az intézményi befektetők szervezetei, a nagyobb pénzügyi műveleteket bonyolító ipari és szolgáltató vállalatok és ezek szervezetei, a pénzügyi közvetítők és maguk a hitelminősítők is. A piacok versenyhelyzetéből adódóan a szabályozás által közvetlenül nem érintett pénzügyi szektorok képviselői is hasznos hozzájárulással szolgálhatnak.

1.9   Nem minden téma egyformán alkalmas arra, hogy a civil társadalmi szervezetek véleményt mondjanak róla. Míg a fogyasztóvédelem, az adóbevételek pénzügyi intézmények megmentésére való felhasználásának vagy a pénzügyi szektor megadóztatásának kérdései különösen kínálkoznak erre, a technikai részletkérdések – például a fizetőképesség kiszámolása vagy a számvitel terén – kevésbé vonzóak.

1.10   Nem elég, ha csak általánosságban és különbségtétel nélkül követelünk szigorúbb szabályokat. Ez nem segíti a jogalkotót. Nemcsak minél konkrétabb javaslatokat kell tenni, hanem önállóan is meg kell fontolni a szigorúbb követelmények előnyeit és hátrányait.

1.11   Az EGSZB arra biztatja a civil társadalom európai és nemzeti szervezeteit, hogy az eddigieknél intenzívebben foglalkozzanak a pénzügyi piacok szabályozásával. Számos ilyen szervezet számára lehetőség adódik arra, hogy a pénzügyi piacok stabilitásának támogatását a szervezet külön és adott esetben új céljaként határozzák meg, és ennek megfelelően bővítsék ki érdeklődési és tevékenységi területüket.

1.12   Az EGSZB szerint jó lenne, ha a szervezetek a pénzügyi piacok szabályozásában való részvételüket felhasználnák az EU e téren végzett sikeres tevékenységeinek széles körű és pozitív megismertetésére szervezeteikben és a nyilvánosság körében.

1.13   Egyes bizonyítottan hibás lépései ellenére az európai pénzügyi ágazat is a válság károsultjai közé tartozik. Ezért felszólítjuk, hogy járuljon hozzá a pénzügyi piacok hatékony szabályozásához. Az egyes ágazatok nyugodtan kimondhatnák, amit gondolnak, ha más ágazatok szabályozásának a pénzügyi piacok stabilizációja érdekében való véleményezéséről van szó.

1.14   A pénzügyi szektornak magának is nyitottá kell válnia a civil társadalommal való párbeszéd előtt. Mivel a pénzügyi válság következtében nagy figyelem irányul a pénzügyi szektorra, a vállalatok számára előnyös lehet, ha párbeszédet kezdenek a civil társadalommal, érveket osztanak meg egymással, és ösztönzést merítenek ebből.

1.15   Az európai véleményalkotásban természetesen kiemelkedő szerepet játszanak a médiák. E téren is kívánatos lenne a civil társadalmi szervezetek álláspontjának nagyobb mértékű megismertetése.

1.16   Az EGSZB továbbra is intenzíven foglalkozik a pénzügyi piacok szabályozására irányuló javaslatokkal, széles körben megvitatja azokat és lényeges véleményeket dolgoz ki róluk, ennek során pedig különös súlyt fektet arra, hogy a civil társadalom EGSZB-s képviselőinek álláspontját is bevonja. A viták során a szekcióbeli és tanulmányozócsoportbeli meghallgatások révén nagyobb mértékben és közvetlenebbül bevonja majd véleménye kialakításának folyamatába a civil társadalmi szervezeteket.

1.17   Az EGSZB munkatervének kialakítása során, a plenáris üléseken, a szekciók és a tanulmányozócsoportok ülésein gondoskodni fog arról, hogy megfelelő tere legyen a pénzügyi piacok szabályozásáról szóló intenzív vitának. Pénzügyi és személyi forrásainak kezelése során biztosítani fogja, hogy a pénzügyi piacok szabályozásával kapcsolatos kérdésekben hozzáértő szaktanácsadás álljon a tagok rendelkezésére.

2.   A vélemény célja és háttere

2.1   A pénzügyi piacok 2008 óta tartó válsága (1) a világ és különösen az Európai Unió polgárai számára súlyos következményekkel járt, melyekkel az EGSZB több ízben is intenzíven foglalkozott. A piacok összeomlásának, az azt megelőző spekulációnak és az igen kockázatos pénzügyi termékekkel való kereskedésnek egyik oka a pénzügyi piacok elégtelen és hiányos szabályozása, illetve felügyelete volt.

2.2   Az e területre vonatkozó szabályozás során az volt az egyik nehézség a múltban, és még ma is az, hogy egy pluralista és demokratikus véleményalkotási folyamat keretében lehetővé kell tenni a különböző és ellentétes álláspontok kiegyensúlyozott megjelenítését. A pénzügyi ágazat érdekeinek legitim képviseletéhez ma nem létezik ellensúly civil társadalmi szervezetek formájában. A pénzügyi piacok új szabályozása során ezt az aszimmetriát is ki kell küszöbölni.

2.3   Az EGSZB mint az európai civil társadalom intézménye saját véleményeinek kidolgozása mellett azt is feladatának tekinti, hogy elősegítse minden résztvevő és érdekelt széles körű és átfogó bevonását az európai jogalkotási folyamatba. Ezért aggodalommal szemléli, amikor az egyes politikaterületeken rendszeresen sikertelen marad a kiegyensúlyozott vita folytatására irányuló kísérlet.

2.4   E saját kezdeményezésű vélemény célja ezért az, hogy elemezze a civil társadalom részvételét a pénzügyi piacok szabályozásában, és ajánlásokat fogalmazzon meg annak hatékonyabb bevonását illetően.

3.   A civil társadalom bevonásának hiányosságai és akadályai

3.1   A pénzügyi piacok szabályozását eddig elsősorban a pénzügyi szektor érintett szereplői kísérték figyelemmel. Ezt a benyomást nyomatékosan megerősítette az EGSZB által szervezett 2011. november 28-i meghallgatás is. Ennek oka nem az uniós intézmények nyitottságának hiánya volt. Ez a témakör eddig csak csekély érdeklődést keltett olyan szervezetekben, amelyek nem tartoznak a pénzügyi szektorhoz. Ezt mutatja például az Európai Bizottság konzultációin, az Európai Parlament meghallgatásain vagy a nyilvános vitában való csekély részvétel.

3.2   A pénzügyi szektorra vonatkozó irányelvekkel és rendeletekkel kapcsolatos politikai összetűzések elsősorban a jogalkotó és az érintett pénzügyi szektor között zajlanak le. Ezzel szemben más témakörökben a politikai vita, a civil társadalmi szervezetek közötti is, Brüsszelben éppen hogy a pluralista vita lényegét jelenti, mint például a szociálpolitikában a munkaadók és a szakszervezetek közötti, a környezetpolitikában az ipar és a környezetvédelmi szövetségek közötti vagy a fogyasztóvédelmi politikában a kereskedelem és a fogyasztói egyesületek közötti vita.

3.3   Az EGSZB szerint a pénzügyi piacok szabályozásának hiányosságai számos okra vezethetők vissza:

3.3.1   A pénzügyi piacok szabályozásának célja a pénzügyi piacok biztonságának és stabilitásának és ezzel egy olyan, kevéssé konkrét és megfogható közjónak a megőrzése, amely ráadásul sokáig egyáltalán nem tűnt veszélyeztetettnek. A polgárok kézzelfogható érdekei, amelyeket érvényesíteni kellett volna, nem voltak minden további nélkül felismerhetők. Így a pénzügyi piacok érdekcsoportjain kívül kevesen éreztek érdeklődést, ösztönzést és motivációt arra, hogy e kérdésekkel foglalkozzanak.

3.3.2   A pénzügyi piacok igen bonyolultak, és a nem szakemberek számára nem könnyen érthetők meg. A különböző szereplők, a bonyolult termékek és a hatások sokrétű összefüggései az ágazaton kívüli szervezetek számára nehézzé teszik, hogy a vitákban a szükséges szakismeretekkel vegyenek részt.

3.3.3   A szabályozásnak a civil társadalmi szervezetek tagjainak érdekeire gyakorolt közvetlen és elsősorban a közvetett hatásai gyakran nehezen ismerhetők fel, különösen ha nem irányelvekről és rendeletekről van szó, hanem bonyolult végrehajtási rendelkezésekről és technikai szabványokról.

3.3.4   A pénzügyi piacok szabályozási folyamata viszonylag nehezen áttekinthető. A korábbi Lámfalussy-eljárás, valamint a delegált jogi aktusok, végrehajtási jogi aktusok és kötelező érvényű technikai jellegű szabályok jelenlegi rendszere és a számos eljárási lépcsőfok, a számos különböző mértékben részt vevő intézmény és hatóság miatt gyakran nehéz célirányos véleményt kibocsátani a megfelelő időpontban. Ezenkívül a szabályozások tartalmát egyre inkább globális intézmények, mint például a G20, a Bázeli Bizottság vagy az IASB (Nemzetközi Számviteli Standard Testület) határozza meg, amelyek munkája kevéssé átlátható.

3.3.5   A számos szabályozási terv, a jogalkotási folyamatok sebessége és az érdekeltek nagy száma miatt az intézményi döntéshozók kapacitása a párbeszédek folytatását, álláspontok kidolgozását és konferenciákon való részvételt illetően elérte terhelhetőségének határát.

3.3.6   A pénzügyi piacok erős globális integrációja, a tőke globális mozgathatósága és a kereskedelmi folyamatok magas szintű érzékenysége eddig nehezen cáfolható érveket jelentettek az európai piaci folyamatokba való beavatkozás ellen. A növekedést elősegítő és munkahelyeket teremtő beruházásokra fordítható menekülő tőkéért folyó verseny miatt ésszerűnek és sokáig elegendőnek tűnt az ún. „light touch” (utólagos) szabályozás stratégiája.

3.4   Ezek a nehézségek is hozzájárultak a Finance Watch kezdeményezés megalapításához, amelynek keretében európai képviselők kezdeményezésére különböző európai és nemzeti szervezetek együtt kísérik figyelemmel a pénzügyi szektor területén megvalósuló jogalkotást.

3.5   Úgy tűnik, a tagállamokban is vannak hasonló problémák. Nem látszik, hogy a civil társadalmi erők jelentős befolyást szereztek volna a pénzügyi piacok szabályozására.

3.6   A pénzügyi szektorban tevékenykedő kis- és középvállalatok érdekeinek figyelembevétele, valamint a civil társadalom részvétele nehézségekbe ütközik. Számos kisebb méretű pénzügyi intézmény panaszkodik a súlyos adminisztratív terhekről és a számukra csak nehezen végrehajtható szabályok bonyolultságáról.

4.   Alapvető megjegyzések

4.1   A részvételi demokrácia az európai társadalmi modell és az európai kormányzás szilárd alkotóeleme. A képviseleten és a részvételen alapuló demokráciát a Lisszaboni Szerződés rögzíti. Ott azonban csak az a kötelezettség szerepel, hogy „a polgárok és az érdekképviseleti szervezetek” számára lehetőséget kell biztosítani a véleménynyilvánításra (EUSz. 11. cikk). Az európai szerveknek kell tehát kezdeményezéseket indítaniuk, ha bizonyos tervek semmilyen vagy csak kiegyensúlyozatlan visszhangra találnak a civil társadalom körében.

4.2   Ennek kapcsán magától értetődik, hogy demokratikus legitimációval rendelkező intézményeknek kell meghozniuk a döntéseket, a civil párbeszéd pedig csak előkészítő és figyelemmel kísérő szereppel rendelkezik.

4.3   Az EGSZB a szervezett civil társadalom képviseletének, eszmecseréinek és véleménynyilvánításának elsődleges helyszíne, és létfontosságú hidat jelent Európa és polgárai között. Ennek a szerepnek az EGSZB különösen a jogalkotás terén tesz eleget.

4.4   Az EGSZB-nek éppen a pénzügyi piacok szabályozását illetően feladata, hogy kiemelt szerepet játsszon, és orvosolja a civil társadalom bevonásával kapcsolatos hiányosságokat. Az EGSZB-ben ugyanis egyfelől a pénzügyi gazdaság szervezetei, másfelől pedig a fogyasztóvédelmi szervezetek és a szakszervezetek képviseltetik magukat. Az EGSZB arra irányuló kötelezettsége révén, hogy véleményeket fogalmazzon meg az Európai Bizottság javaslataihoz, a tagok automatikusan foglalkoznak a jogszabályokkal, és nincs szükségük további felszólításra vagy ösztönzésre.

4.5   Így például az EGSZB a pénzügyi válság kezdete óta több ízben kifejezésre juttatta a civil társadalmi szervezetek véleményét, és 2008 közepe óta mintegy 30 véleményt fogalmazott meg általánosságban a pénzügyi válsággal, és különösen a jogszabályi kezdeményezésekkel kapcsolatban.

4.6   A civil társadalom egyéb területekbe való bevonásának hiányosságait tekintve most még fontosabb, hogy az európai intézmények figyelmet fordítsanak az EGSZB véleményeire.

4.7   Az EGSZB nem akarja és nem is tudja helyettesíteni a civil társadalmi szervezetek közvetlen bevonását. A civil párbeszéd demokratikus és nyitott véleményalkotó folyamat, amelyben különféle formákban minél több szereplőnek részt kellene vennie.

4.8   Az EGSZB számára nem kétséges, hogy a pénzügyi szektornak a véleményalkotásban való részvétele éppúgy legitim, mint más szervezeteké. Maga a pénzügyi szektor az, amelyet a szabályozás érint, és amelynek teljesítenie kell a feltételeket, és végre kell hajtania a jogszabályi kötelezettségeket. A pénzügyi gazdaság szervezeteinek részvétele azért is szükséges, mert természetesen magának a szektornak áll leginkább érdekében a pénzügyi stabilitás. Emellett a jól felépített hatásvizsgálatok elvégzéséhez is szükség van a szektor szakértelmére.

4.9   Az EGSZB azt is elismeri, hogy a pénzügyi szektoron belüli ágazatok és vállalkozások jórészt felelős és tisztességes módon működnek, és nem adtak okot a pénzügyi válságra. A pénzügyi szektor általánosan negatív megítélése, ahogy ez időről-időre elhangzik, az EGSZB szerint nem megalapozott. Többnyire olyan vállalkozásokról van szó, amelyek nem profitáltak a pénzügyi piacok túlkapásaiból, sőt: a válság és hatásai őket is kedvezőtlenül érintették. A pénzügyi intézmények olyan ügyfeleinek száma, akik veszteséget szenvedtek, korlátozott maradt – többek között az állami támogatásoknak köszönhetően.

4.10   A pénzügyi és gazdasági válság legnagyobb áldozatai mégis az egyes polgárok, mint adófizetők, munkavállalók és fogyasztók. Annak biztosítására, hogy ne fordulhasson elő még egyszer egy ilyen mértékű válság, a polgároknak – civil szervezeteik keretében – szorosabban részt kell venniük a pénzügyi ágazatra vonatkozó új szabályok kidolgozásában.

4.11   A részletes szabályozás komplexitását tekintve döntő jelentőségű, hogy a szervezetek ne csak alapvető célokat nevezzenek meg és általános szigorításokat követeljenek, hanem kompetens és célravezető javaslatokat és érveket fogalmazzanak meg. Ennek eléréséhez jelentős erőfeszítéseket kell tenni, hogy a szervezetek a jogalkotóval és más szervezetekkel is azonos szinten tudjanak vitatkozni.

5.   Részletes megjegyzések

5.1   Az Európai Bizottságnak, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a tagállamoknak maguknak kell kezdeményezéseket indítaniuk annak érdekében, hogy a civil társadalom szélesebb köre vehessen részt a pénzügyi piacok szabályozásában.

5.1.1   Annak érdekében, hogy a szervezetek határozottabban felismerjék a polgárok érintettségét, döntően fontos, hogy a javaslatokban egyszerűen, nyíltan és pontosan ismertessék a tervezett szabályozások azonnali és közvetlen következményeit a civil társadalomra nézve.

5.1.2   Ha – ahogy a múltban többször is megtörtént – kiderül, hogy a pénzügyi piacokat érintő kérdésekről szóló konzultációkra csak kevés válasz érkezik civil társadalmi körökből, akkor az egyes szervezetek figyelmét célirányosan fel kell hívni a részvételre. Szükség esetén meg lehet hosszabbítani a konzultációk határidejét, ahogy arról az „intelligens jogalkotásra” irányuló európai bizottsági kezdeményezésben már rendelkeztek is. A konzultációkon nem elég csak a technikai szempontokat kiemelni, hanem célirányosan meg kell kérdezni a civil társadalom véleményét. Figyelembe kell venni a civil társadalmi szervezetek specifikus szemszögét.

5.1.3   Az Európai Bizottság és az Európai Parlament nyilvános meghallgatásaiba eleve be kellene vonni a megfelelő szervezeteket. Az intézményeknek – sűrű programjuk ellenére – nyitottaknak kell lenniük a civil társadalmi szervezetekkel folytatandó megbeszélésekre, és részt kell venniük azok rendezvényein.

5.1.4   Az Európai Bizottság és az Európai Parlament szakértői csoportjaiban nemcsak a pénzügyi ágazat, hanem más csoportok képviselőinek is helyet kell kapniuk. Ügyelni kell ugyanakkor arra, hogy csak olyan személyeket jelöljenek ki, akik rendelkeznek a kérdéses témákhoz szükséges szakértelemmel. Hiszen semmit sem nyerünk azzal, ha nincs egyensúly a szakmai kompetenciák terén.

5.1.5   A civil társadalmi szervezetek uniós eszközökkel történő pénzügyi támogatása bizonyos esetekben megfelelő eszköz lehet arra, hogy orvosoljuk a fontos érdekek képviseletével kapcsolatos hiányosságokat. A támogatás ellentmond azonban annak, hogy a polgári érdekérvényesítés lényegében önszervezésre és önfinanszírozásra épül, ráadásul korlátozhatja a szervezetek függetlenségét, és mindkét oldalon lojalitási konfliktusokhoz vezethet. Mindenesetre biztosítani kell a pénzügyi hozzájárulások általános átláthatóságát és a szervezetek függetlenségének garanciáit, az Európai Bizottsággal fenntartott kapcsolatokban pedig ügyelni kell arra, hogy a támogatást élvezőket ne részesítsék előnyben a nem támogatott egyesületekkel szemben.

5.2   Fontos, hogy a pénzügyi piacok szabályozásával foglalkozó egyéb uniós intézmények – így az Európai Központi Bank, az Európai Rendszerkockázati Testület, valamint a három (a bankokat, az értékpapírokat, illetve a biztosítókat ellenőrző) európai felügyeleti hatóság – munkájuk során figyelembe vegyék a civil társadalmi szervezetek álláspontjait.

5.3   A pénzügyi felügyeleti hatóságoknál a jogszabályban elrendelt érdekcsoportok eljárásainak tekintettel kell lenniük a civil társadalmi szervezetek nézőpontjaira, lehetővé kell tenniük a visszajelzést az adott szervezetek felé, és így a civil társadalom bevonásának új eszközévé kell válniuk. Ez jelenleg – különösen a dokumentumok és tanácskozások átláthatósági szempontból túlzott bizalmassági követelményei miatt – nem általános.

5.4   Ahhoz, hogy a civil társadalom nagyobb mértékben részt vegyen a pénzügyi piacok szabályozásában, nem elegendőek az absztrakt politikai követelmények. Konkrétabban fel kell vázolnunk, hogy ki, mikor és milyen pénzpiaci kérdésről kell, hogy nyilatkozzon.

5.4.1   A fogyasztói szervezetek és a szakszervezetek mellett számos más csoport is létezik, amelyek lényegi észrevételekkel gazdagíthatják a pénzügyi piacokról szóló vitát. Ilyenek például a jóléti szervezetek, a kis- és középvállalkozások, az intézményi befektetők szervezetei, a nagyobb volumenű pénzügyi tranzakciókat bonyolító ipari és szolgáltató vállalatok és ezek szervezetei, a pénzügyi közvetítők és maguk a hitelminősítők is. A szabályozás által közvetlenül nem érintett pénzügyi szektorok képviselői is hasznos hozzájárulással szolgálhatnak.

5.4.2   Nem minden téma egyformán alkalmas arra, hogy a civil társadalmi szervezetek véleményt mondjanak róla.

5.4.2.1

Míg a fogyasztóvédelemmel, az adóbevételek pénzügyi intézmények megmentésére való felhasználásával vagy a pénzügyi szektor megadóztatásával kapcsolatos kérdések kifejezetten adják magukat, a technikai részletkérdések – például a fizetőképesség kiszámolása vagy a számvitel terén – kevésbé vonzóak.

5.4.2.2

Mégis fontos, hogy a szervezetek ne csak elfogadáskor foglalkozzanak a szabályozásokkal, hanem teljes egészében, a végrehajtási rendelkezésekkel és a technikai szabványokkal együtt vizsgálják meg azokat, akkor is, ha ez összességében fáradságosnak tűnik.

5.4.2.3

Az EGSZB látja ugyanakkor, hogy a pénzügyi piacok hosszú távú stabilitása és fenntarthatósága igen sok specifikus rendelkezés összjátékából áll össze, amelyeket mind külön meg kell vitatni. Ha a szervezetek nem is tudnak minden előírással foglalkozni, fontos, hogy a civil társadalom legalább azokat a kérdéseket megvizsgálja, amelyek összességében meghatározzák a szabályozás sikerét. És itt nem csupán a fogyasztóvédelmi jogszabályokról van szó, hanem például a felügyeleti jogról, a sajáttőke nagyságáról és a vállalatirányításról is.

5.4.2.4

A helyzetet még az is bonyolítja, hogy az állítólagosan tisztán technikai jellegű problémák mögött gyakran nagyon is politikai és a polgárokat közvetlenül érintő kérdések rejlenek. Így például a magán nyugdíjbiztosítókra irányuló céltartalékok kiszámításához alkalmazandó kamatláb meghatározása jelentős mértékben befolyásolja azt, hogy a biztosítók adhatnak-e hosszú távú garanciát a nyugdíjak szintjére.

5.4.2.5

Nem elég, ha csak általánosságban és különbségtétel nélkül követelünk szigorúbb szabályokat. Ez nem segíti a jogalkotót. Nemcsak minél konkrétabb javaslatokat kell tenni, hanem önállóan is meg kell fontolni a szigorúbb követelmények előnyeit és hátrányait. Ennek során figyelembe kell venni olyan szempontokat, mint a vállalatok – mindenekelőtt a kis- és közepes méretű pénzügyi intézmények – terhei, a magánszemélyek és a vállalkozások hitelhez való hozzáférése, valamint a piacok működőképessége.

5.4.3   Fontos, hogy a civil társadalom a döntési folyamatnak lehetőleg minden szakaszában elmondja a véleményét. Egyes alapvetően fontos döntéseket gyakran már korai szakaszban, például az Európai Bizottság által tartott első konzultáció után vagy a szövegtervezetek pénzügyi felügyeleti szervek általi kidolgozásakor meghoznak. Ezért a szervezeteknek meg kell ismerkedniük a fent említett bonyolult és a szokásos eljárásoktól eltérő folyamatokkal, és nyomon kell követniük ezeket.

5.5   Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság arra biztatja a civil társadalom európai és nemzeti szervezeteit, hogy az eddigieknél intenzívebben foglalkozzanak a pénzügyi piacok szabályozásával.

5.5.1   Az EGSZB szerint számos ilyen szervezet számára lehetőség adódik arra, hogy a pénzügyi piacok stabilitásának támogatását a szervezet külön és adott esetben új céljaként határozzák meg, és ennek megfelelően bővítsék ki érdekszférájukat és tevékenységi területüket.

5.5.2   A pénzügyi piacok és az arra vonatkozó szabályozások imént vázolt összetettségére való tekintettel a szervezeteknek kellő mértékben ki kell építeniük és tovább kell fejleszteniük a szükséges szakmai kompetenciával rendelkező személyi állományt. Adott esetben új testületek létrehozására, a nemzeti szervezetekkel való szorosabb együttműködésre és külső szakértők bevonására is szükség lehet.

5.5.3   Ennek kapcsán az EGSZB üdvözli a Finance Watch létrehozását. Ez az új európai szintű szervezet a pénzügyi piacok stabilitásának támogatását tűzte ki céljául. Ez azonban önmagában nem elegendő a civil társadalom széles körű bevonásának lehetővé tételére.

5.5.4   A szervezeteknek az európai, illetve tagállami szintű nyilvános vitákon is részt kellene venniük, így járulva hozzá politikai alapon a pénzügyi piacok szabályozásához.

5.5.5   Az EGSZB szerint jó lenne, ha a szervezetek a pénzügyi piacok szabályozásában való részvételüket felhasználnák az EU e téren végzett sikeres tevékenységeinek széles körű és pozitív megismertetésére szervezeteikben és a nyilvánosság körében.

5.5.6   Ezzel kapcsolatban különösen fontos a nemzeti és európai szervezetek együttműködése. Egyfelől azért, mert az európai és a nemzeti szabályozási szintek éppen a pénzügyi piacok szabályozásában komplementerek. Másfelől pedig, mert a nemzeti szervezetek az európai csúcsszervezeteknél gyakran több forrással rendelkeznek, és ezeket – különösen a szóban forgó területen – érdemes lenne európai erőfeszítésekre fordítani.

5.5.7   Mivel a tőke könnyen mozog a Föld körül, fontos, hogy a pénzügyi piacokra vonatkozó szabályozást világszerte összehasonlítható szintre emeljük. Ezt elsősorban a nemzetközi irányultságú vagy nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező szervezetek segíthetik elő. Ezek a szervezetek globálisan reklámozhatják a pénzügyi piacok összevethetően magas szintű, hatékony szabályozását, hogy világszerte megfékezzék a telephelyek közötti, minél alacsonyabb szabványokra épülő versenyt. A globális pénzügyi piac stabilitásának érdekeit a világ minden pénzügyi csomópontján azonos intenzitással kell védeni.

5.6   Egyes bizonyítottan hibás lépései ellenére az európai pénzügyi ágazat is a válság károsultjai közé tartozik. Ezért felszólítjuk, hogy járuljon hozzá a pénzügyi piacok hatékony szabályozásához.

5.6.1   Az egyes ágazatoknak nem kell visszafogniuk magukat, ha más ágazatok szabályozásának a pénzügyi piacok stabilizációja érdekét szolgáló kommentálásáról van szó.

5.6.2   Az EGSZB szerint magától értetődik, hogy a pénzügyi ágazat érdekképviseletét átlátható, tisztességes és tiszteletteljes módon lássák el a döntéshozókkal szemben. A reprezentatív ágazati szervezetek rendszeresen megfelelnek ezeknek az elvárásoknak. Egyes vállalatoknak és ezek üzleti képviselőinek alkalmi tevékenységeire ez a múltban nem volt mindig igaz.

5.6.3   A pénzügyi szektort kérjük, hogy legyen nyitott a civil társadalommal való párbeszédre. Mivel a pénzügyi válság következtében nagy figyelem irányul a pénzügyi szektorra, a vállalatok számára előnyös lehet, ha párbeszédet kezdenek a civil társadalommal, érveket osztanak meg egymással, és ösztönzést merítenek ebből. Ez fontos lépés lenne abba az irányba, hogy összességében a társadalomhoz is közelebb kerüljenek. Ha a pénzügyi ágazat azt tervezné, hogy önszabályozással kötelezi magát bizonyos magatartásra, az ilyen szabályok előkészítésekor is helyénvaló a civil társadalom bevonása.

5.6.4   Az EGSZB a tisztességes és átlátható civil párbeszéd nevében üdvözli az Európai Parlament és az Európai Bizottság közös lobbijegyzékének létrehozását, és méltányolja a Buzek-csoport munkájának eredményeit az Európai Parlamentben. Felhívja azonban a figyelmet arra, hogy a szabályok szigorítása nem szabad, hogy a szervezetek részvételének korlátozásához vagy akadályozásához vezessen. Ez különösen igaz olyan gyakorlati kérdésekre, mint az európai szolgálatok egyszerű elérhetősége és a nyilvános üléseken való részvétel.

5.7   Kérjük, hogy a tudomány világa, a társadalmi alapítványok és az agytrösztök ítélőképességükkel, szaktudásukkal és tapasztalataikkal segítsék a pénzügyi piacokról szóló vitát. Még akkor is, ha az ilyen intézmények tevékenységének középpontjában gyakran nem a konkrét jogalkotási munkában való részvétel áll, most élniük kellene az alkalommal, hogy tudásukat az újabb válságok elkerülésének érdekében kamatoztathatják.

5.8   Az európai véleményalkotásban természetesen kiemelkedő szerepet játszanak a médiák. Itt is kívánatos lenne a civil társadalmi szervezetek álláspontjának nagyobb mértékű bemutatása. Ehhez adott esetben szükség lehet arra, hogy a megfelelő szervezeteket véleményformálásra ösztönözzék bizonyos kérdésekben, mivel napjainkban csak kevés civil képviselő vesz részt saját indíttatásból a nyilvános vitákon.

5.9   Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság azt tervezi, hogy erősíti részvételét a pénzügyi piacok szabályozására vonatkozó tervekről szóló vitákban.

5.9.1   Az EGSZB továbbra is intenzíven foglalkozik a pénzügyi piacok szabályozására irányuló javaslatokkal, széles körben megvitatja azokat és lényegre törő véleményeket dolgoz ki, ennek során pedig különös súlyt fektet arra, hogy a civil társadalom EGSZB-s képviselőinek álláspontját is bevonja.

5.9.2   Az EGSZB gondoskodni fog arról, hogy mind a három csoport képviselői egyenlően részt vegyenek a vitákban és az eljárás minden szakaszában.

5.9.3   A tanácskozások során a szekcióbeli és tanulmányozócsoportbeli meghallgatások révén nagyobb mértékben és közvetlenebbül bevonja majd véleménye kialakításának folyamatába a civil társadalmi szervezeteket.

5.9.4   Az EGSZB a munkatervének kialakítása során, a plenáris üléseken, a szekciók és a tanulmányozócsoportok ülésein gondoskodni fog arról, hogy megfelelő tere legyen a pénzügyi piacok szabályozásáról szóló intenzív vitának.

5.9.5   Az EGSZB azt is igyekszik elősegíteni, hogy az adott civil társadalmi szervezetektől érkező tagjai intenzíven foglalkozzanak a pénzügyi piac szabályozásának kérdéseivel, és ennek megfelelően hassanak szervezeteik munkájára.

Kelt Brüsszelben, 2012. február 22-én.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

Staffan NILSSON


(1)  A túl nagy államháztartási hiányok által kiváltott válságot ebben a véleményben figyelmen kívül hagyjuk, bár itt is feltehetnénk a kérdést, hogy a civil társadalom miért nem követelte korábban és határozottabban az adósságok csökkentését.


Top