Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62010CA0122

C-122/10. sz. ügy: A Bíróság (második tanács) 2011. május 12-i ítélete (a Marknadsdomstolen (Svédország) előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — Konsumentombudsmannen kontra Ving Sverige AB (Előzetes döntéshozatal iránti kérelem — 2005/29/EK irányelv — A 2. cikk i) pontja és a 7. cikk (4) bekezdése — Újságban közzétett kereskedelmi kommunikáció — A vásárlásra való felhívás fogalma — Alsó ár — A vásárlásra való felhívásban kötelezően feltüntetett információk)

OJ C 204, 9.7.2011, p. 9–10 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

9.7.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 204/9


A Bíróság (második tanács) 2011. május 12-i ítélete (a Marknadsdomstolen (Svédország) előzetes döntéshozatal iránti kérelme) — Konsumentombudsmannen kontra Ving Sverige AB

(C-122/10. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatal iránti kérelem - 2005/29/EK irányelv - A 2. cikk i) pontja és a 7. cikk (4) bekezdése - Újságban közzétett kereskedelmi kommunikáció - A vásárlásra való felhívás fogalma - Alsó ár - A vásárlásra való felhívásban kötelezően feltüntetett információk)

2011/C 204/17

Az eljárás nyelve: svéd

A kérdést előterjesztő bíróság

Marknadsdomstolen

Az alapeljárás felei

Felperes: Konsumentombudsmannen

Alperes: Ving Sverige AB

Tárgy

Előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Marknadsdomstolen — A belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2005. május 11-i 2005/29/EK parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikke i) pontjának és 7. cikke (4) bekezdése a) pontjának értelmezése (HL L 149, 22. o.) — Újságban közétett, fogyasztóknak szánt olyan promóciós ajánlatot tartalmazó hirdetés, amely az alsó ár feltüntetésével kínál bizonyos célállomásra vonatkozó, meghatározott időszakban megvalósuló, szabott árú utazásokat — A vásárlásra való felhívás fogalma — A termék reklámozására használt eszközbe foglalandó információkra vonatkozó követelmények

Rendelkező rész

1.

A belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2005. május 11-i 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv („irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról”) 2. cikkének i) pontjában szereplő „ezáltal lehetővé teszi a fogyasztó számára a vásárlást” kifejezést úgy kell értelmezni, hogy a vásárlásra való felhívás már azzal megvalósul, ha a reklámozott termékre és annak árára vonatkozó információ elegendő ahhoz, hogy a fogyasztó képes legyen ügyleti döntést hozni, és nem szükséges, hogy a kereskedelmi kommunikáció magában foglalja a termék megvásárlásának konkrét lehetőségét, vagy az ilyen lehetőség közelében vagy alkalmával jelenjen meg.

2.

A 2005/29 irányelv 2. cikkének i) pontját úgy kell értelmezni, hogy a termék árának feltüntetésére vonatkozó követelmény teljesülhet abban az esetben, ha a kereskedelmi kommunikáció alsó árat tartalmaz, azaz azt a legalacsonyabb árat, amelyért az értékesített termék vagy termékkategória megvásárolható, ugyanakkor a reklámozott terméket vagy termékkategóriát más változatban vagy más tartalommal olyan árakon kínálják, amelyeket nem tüntettek fel. A kérdést előterjesztő bíróság feladata annak vizsgálata — a termék jellegének és tulajdonságainak, valamint az alkalmazott kereskedelmi kommunikációs eszköznek megfelelően —, hogy az alsó ár feltüntetése lehetővé teszi-e a fogyasztó számára az ügyleti döntés meghozatalát.

3.

A 2005/29 irányelv 2. cikkének i) pontját úgy kell értelmezni, hogy a termék tulajdonságainak feltüntetésére vonatkozó követelmény teljesül azáltal, hogy a termékre szöveggel vagy kép formájában hivatkoznak, beleértve azt az esetet is, amikor ugyanazon szöveges vagy képes megjelenítést olyan termékkel kapcsolatban alkalmazzák, amelyet több változatban kínálnak. A nemzeti bíróság feladata annak esetről esetre történő meghatározása, hogy — a termék jellegének és tulajdonságainak, valamint az alkalmazott kereskedelmi kommunikációs eszköz figyelembevételével — a fogyasztó elegendő információval rendelkezik-e a termék azonosításához és megkülönböztetéséhez az ügyleti döntés meghozatala érdekében.

4.

A 2005/29 irányelv 7. cikke (4) bekezdésének a) pontját úgy kell értelmezni, hogy elegendő lehet a termék meghatározott lényeges tulajdonságait megadni és a további adatokkal kapcsolatban a kereskedő internetes oldalára hivatkozni, amennyiben ezen az oldalon alapvető jelentőségű információk találhatók a termék lényeges tulajdonságaira, árára és az említett irányelv 7. cikke (4) bekezdésének követelményei szerinti egyéb feltételekre vonatkozóan. A kérdést előterjesztő bíróság feladata annak eseti megítélése — a vásárlásra való felhívás körülményeire, az alkalmazott kommunikációs eszközre, valamint a termék jellegére és tulajdonságaira tekintettel —, hogy kizárólag a termék meghatározott lényeges tulajdonságainak az említése lehetővé teszi-e a fogyasztó számára a tájékozott ügyleti döntés meghozatalát.

5.

A 2005/29 irányelv a 2005/29 irányelv 7. cikke (4) bekezdésének c) pontját úgy kell értelmezni, hogy kizárólag az alsó árnak a vásárlásra való felhívásban történő megadása önmagában nem tekinthető megtévesztő mulasztásnak. A nemzeti bíróság feladata annak meghatározása, hogy az alsó ár megadása elegendő-e ahhoz, hogy az ár feltüntetésére vonatkozóan az említett rendelkezésben előírt követelményeket teljesültnek lehessen tekinteni. E bíróságnak különösen azt kell megvizsgálnia, hogy a végső ár kiszámítása módjának elhagyása nem akadályozza-e a fogyasztót abban, hogy tájékozott ügyleti döntést hozzon, és ennek következtében nem vezet-e ahhoz, hogy az olyan ügyleti döntést hoz, amelyet egyébként nem hozott volna meg. Szintén figyelembe kell vennie az alkalmazott kommunikációs eszköz korlátait, a termék jellegét és tulajdonságait, valamint minden olyan egyéb intézkedést, amelyet a kereskedő annak érdekében tett, hogy az információt eljuttassa a fogyasztókhoz.


(1)  HL C 113., 2010.5.1.


Top