Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52010IE0982

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A textilipari szolgáltatási alágazat szerkezetváltása és kilátásai Európában (saját kezdeményezésű vélemény)

OJ C 44, 11.2.2011, p. 105–109 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

11.2.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 44/105


Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A textilipari szolgáltatási alágazat szerkezetváltása és kilátásai Európában (saját kezdeményezésű vélemény)

2011/C 44/17

Előadó: Antonello PEZZINI

Társelőadó: Peter BOOTH

2010. február 18-án az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság úgy határozott, hogy az eljárási szabályzat 29. cikkének (2) bekezdése alapján saját kezdeményezésű véleményt készít a következő tárgyban:

A textilipari szolgáltatási alágazat szerkezetváltása és kilátásai Európában.

Az EGSZB munkájának előkészítésével megbízott Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottsága (CCMI) 2010. július 1-jén elfogadta véleményét.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2010. július 14–15-én tartott 464. plenáris ülésén (a július 14-i ülésnapon) 138 szavazattal 1 ellenében, 6 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

1.   Következtetések és ajánlások  (1)

1.1   Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság kiemeli a textilipari szolgáltatási ágazat jelentőségét Európában. E szolgáltatások fejlődése ígéretes mind gazdasági és technológiai szempontból, mind pedig azért, mert szorosan kapcsolódik a helyi vállalkozások helyzetéhez és a munkahelyteremtéshez, ennélfogva folyamatos hozzájárulást nyújthat egy olyan európai gazdaság kialakításához, mely biztosítja a foglalkoztatást, illetve a gazdasági és társadalmi kohéziót.

1.2   Az EGSZB kéri, hogy az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért indítson kísérleti projektet az ágazat vállalkozásai földrajzi elhelyezkedésének és méretének, az ágazatra jellemző élet- és munkakörülményeknek, valamint az ágazatban létező informális gazdaság jelentőségének a feltérképezése céljából. Ezzel párhuzamosan az EGSZB az ágazat NACE besorolásának alapos vizsgálatát kéri, mely biztosítja a gazdasági, szociális és foglalkoztatási szempontú megfelelő meghatározást.

1.3   A globális felmelegedés elleni küzdelmet célzó Európa 2020 kezdeményezések összefüggésében az EGSZB azt javasolja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Bizottságnak, hogy az új környezetvédelmi rendelkezések kidolgozása során vegyék kellően figyelembe a textilipari szolgáltatási ágazatok erőforrásainak fenntarthatóságát és hatékonyságát, illetve munkahelyteremtő és beruházásösztönző képességét.

1.4   Az EGSZB elengedhetetlennek tekinti a strukturált szociális párbeszéd kialakítását európai és nemzeti/regionális szinten, továbbá javasolja, hogy az alábbi területek legjobb gyakorlatainak cseréjét szolgáló hálózatok részesüljenek közösségi finanszírozásban:

a képzettségek és a szakértelem, valamint az ezeknek megfelelő oktatási követelmények fejlesztése, ezeket a CEDEFOP erre irányuló konkrét tevékenysége keretében kell meghatározni,

tisztességes munka-, biztonsági és egészségi körülmények meghatározása a bilbaói székhelyű Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség támogatásával,

az ágazati szociális partnerek megfelelő képviselete a karbantartási szolgáltatások európai bizottságában.

1.5   Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság hangsúlyozza, hogy a munkavállalók tájékoztatására és a velük folytatott konzultációra, valamint az európai üzemi tanácsok megfelelő létrehozatalára és irányítására vonatkozó közösségi rendelkezések megfelelő alkalmazása igen fontos szerepet tölt be egy részvételen alapuló ágazati előretekintő eljárás európai szintű kialakításán keresztül, a sevillai székhelyű Technológiai Jövőkutatási Intézet (IPTS) támogatásával.

1.6   Az EGSZB úgy véli, hogy az európai szociális és környezetvédelmi normák alkalmazása a „zöld és szociális” közbeszerzésekben a vonatkozó rendelkezések teljes körű és átlátható alkalmazásával elengedhetetlen feltétele az ágazat, illetve a szakmai és társadalmi minőségi normákat tiszteletben tartó iparág helyes fejlődésének, különös tekintettel az alvállalkozások és felelősségi körök rendszerére, amelyek az egész tanúsított ellátási láncot lefedik.

1.7   Az EGSZB kéri, hogy:

a hetedik kutatási és technológiafejlesztési keretprogram éves munkaprogramjain belül,

a többéves versenyképességi és innovációs programban,

a strukturális alapokban

kapjanak megfelelő teret az ágazat technológiai és szervezeti innovációs projektjei, különös tekintettel az erőforrás-hatékonyságra és -megtakarításra, az integrált logisztikára és a leszállított termékek nyomonkövethetőségére, többek között a GALILEO program alkalmazásainak segítségével. Az EBB-nek meg kellene könnyítenie a beruházásokat, főként a kkv-k számára.

1.8   Az EGSZB felszólítja az európai szabványügyi szervezeteket, hogy folytassák erőfeszítéseiket a környezetvédelmi, szociális és technológiai szempontból egyre fejlettebb és az egész ágazatra alkalmazható műszaki-szabályozási normák kidolgozására, többek között az Európai Bizottságtól kapott útmutatások alapján, hogy így biztosítsák a termékek, folyamatok és szolgáltatások minőségét, amelyek pozitív hatással vannak az alkalmazottak munkakörülményeire.

1.9   Az EGSZB úgy véli, hogy a különböző tagállamok pozitív tapasztalatai alapján a strukturális alapokat – különösen képzési és oktatási célokra, beleértve a nyelvoktatást is – hasznos lenne regionális szinten felhasználni az ágazaton belüli európai körzetek hálózatai, illetve a kétoldalú ügynökségek innovatív fejlesztése érdekében.

1.10   Az EGSZB nagy jelentőséget tulajdonít a jó gyakorlatok terjesztésének és cseréjének, valamint a kétoldalú szervek létrehozásának, melyek már több országban is léteznek és jó eredményeket értek el az ágazat humán erőforrásainak fejlesztésében.

1.11   Az EGSZB hangsúlyozza egy, a munkahelyi biztonságról, a textilipari szolgáltatások ágazatának gazdasági, szociális és környezetvédelmi átláthatóságáról, valamint az ágazatra jellemező munkakörülményekről és munkalehetőségekről szóló európai kampány fontosságát, az Alapjogi Charta teljes körű alkalmazása mellett, különös tekintettel a szakszervezeti jogokra és a kollektív szerződésekre.

1.12   Az EGSZB egy stratégiai keret kidolgozását javasolja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Bizottságnak a textilipari szolgáltatások ágazata számára, mivel annak gazdasági, termelési és foglalkoztatási szempontból történő fejlesztése teljes mértékben összhangban van a 2020-ra meghatározott 20–20–20 %-os célok által kijelölt fenntartható fejlődési célkitűzésekkel.

2.   Bevezetés

2.1   A textilipari szolgáltatások ágazata különböző vállalkozások széles körét foglalja magában, amelyek ipari keretek között az alábbi tevékenységeket folytatják:

ipari mosodák és tisztítók, textilipari termékek bérbeadása termelő és szolgáltató vállalkozásoknak, valamint magánszemélyeknek,

ruházat, munkaruházat, egyenruhák, védő- és biztonsági ruházat bérbeadása, javítása és jó állapotának megőrzése,

szállodákban, éttermekben és kávézókban használt asztal- és ágyneműk mosása, bérbeadása, javítása és kikészítése,

egészségügyi dolgozók, paramedicinális alkalmazottak és betegek által kórházakban, különböző otthonokban és közösségekben használt ruházat, ágy- és asztalnemű mosása, bérbeadása, fertőtlenítése, javítása és előkészítése,

sebészeti eszközök, textíliák bérbeadása, fertőtlenítése, steril orvostechnikaieszköz-készletek előkészítése/szállítása,

magas színvonalú kényelmi funkciókkal ellátott, felhasználóbarát, intelligens textilipari termékek szállítása, bérbeadása és javítása,

ipari kikészítés, szűrők, porelszívó anyagok és hasonló textilipari szolgáltatások termelőüzemek és steril feldolgozóhelységek számára,

higiéniai-egészségügyi textilipari szolgáltatások és textilipari termékek kiegészítői/alternatív termékei,

kikészítés és speciális szolgáltatások a „divat világában”.

2.2   Az ipari mosodai szolgáltatások lényegesek számos, vendéglátáshoz és idegenforgalomhoz kapcsolódó tevékenységhez, például éttermek, szállodák, közösségek, tengeri üdülőhajók stb. működéséhez, valamint számos termelő és kereskedelmi ágazatban a fejlett védőruhák iránti kereslet kielégítéséhez is, megtartva az erőteljes helyi gyökereket, az EU-n kívüli vállalatáthelyezések alacsony kockázata mellett.

2.3   A mosodai szolgáltatások a textilipar számára is fontosak, hiszen a ruhagyártóknak gondoskodniuk kell arról, hogy termékeiket piacra kerülés előtt teszteljék és kimossák egyszer. A textiliparnak nyújtott mosodai szolgáltatások terén a munka mennyiségéből és abból kifolyólag, hogy a mosásnak tökéletesen kell sikerülnie, fejlett gépparkkal felszerelt, szakmailag képzett személyzetet alkalmazó és megfelelő munkakörülményeket biztosító szereplőkre van szükség.

2.4   A szállodáknak nyújtott ipari mosodai szolgáltatások minden folyamatos karbantartást és tisztítást igénylő ágy- és asztalnemű kezelését és mosását magukban foglalják. E gyors körforgás miatt a mosodai szolgáltatást nyújtó vállalkozásnak képesnek kell lennie ezt a ritmust megfelelő minőségű munkaszervezés és szakértelemmel rendelkező személyzet segítségével csúszás vagy bármiféle késedelem nélkül tartani.

2.5   A mosodai szolgáltatások mellett megjelentek az egyre korszerűbb termék-bérbeadási szolgáltatások is, amelyeknek a fejlettebb műszaki és funkcionális követelmények mellett az egyre szigorúbb környezetvédelmi és műszaki-szabályozási előírásoknak is meg kell felelniük, különösen a védőfelszerelések és a korszerű katonai ruházatok tekintetében.

2.6   A textilipari szolgáltatások iparágának egészét tekintve az elmúlt évek során az ágazat lényeges technológiai innovációs rendszereket fejlesztett ki – „BtoB” és „BtoC” formában (2) – a szállodaiparnak és a kórházi ágazatnak nyújtott hagyományos – például higiéniai-egészségügyi – szolgáltatások minőségét és műszaki-környezetvédelmi normáit illetően, valamint a fejlett „intelligens” védőruhákkal való ellátás (3) terén.

2.7   A hagyományos ágazat folyamatosan megbízható teljesítményt nyújt: a 2007-es adatok szerint hozzávetőlegesen 9 milliárd euró forgalmat bonyolító ágazat földrajzilag koncentrálódott és néhány multinacionális vállalat uralja, (4) miközben a piac fennmaradó része elaprózódott, általában helyi szinten működő, nagyszámú kisvállalkozással jellemezhető. A piacot mind a forgalmat (mintegy évi 10 milliárd euró), mind pedig az alkalmazottak számát (több mint 200 ezer) tekintve erős növekedés jellemzi.

2.8   A nagy teljesítményű védőruházatok ágazata erőteljesen fejlődik és összefügg az intelligens védőruhák új generációjával, amely intelligens anyagokon, fejlett termelési folyamatokon, nagy kényelmet biztosító integrált funkciókon, valamint a személyes kockázatok megelőzésén és kezelésén alapul. Az egyéni védőeszközök uniós piacának – az EU legígéretesebb vezető piacai egyikének (5) – jelenlegi forgalma 9,5–10 milliárd euróra tehető, és hozzávetőlegesen 200 000 munkavállaló végez közvetlenül vagy közvetve az egyéni védőeszközökhöz vagy azokkal kapcsolatos szolgáltatásokhoz kötődő munkát.

2.9   Az e termékek és szolgáltatások iránti piaci kereslet egy olyan szigorúbb szabályozás meglététől függ, mely az alkalmazottak munkahelyi biztonságára vonatkozó normákat, a magasabb szintű biztonsági teljesítményt és a valamennyi alkalmazottra vonatkozó szigorúbb biztonsági követelményeket, a személyes kockázatok jobb kezelését, a megbízhatóság kultúrájának terjesztését, valamint az esetleges panaszok megelőzésére való törekvést szolgálja.

2.10   Különösen lényeges az a figyelem, amelyet az ágazat a textilfeldolgozás és a textilipari szolgáltatások környezeti hatásának szentel. A textilipari szolgáltatások iparágának ökológiai hatását több alkalommal is vizsgálták úgynevezett Life Cycle Assessment (életciklus-elemzés) (6) keretében.

3.   A saját kezdeményezésű vélemény célja

3.1   E saját kezdeményezésű vélemény célja annak vizsgálata, hogy milyen körülmények jellemzik a textilipari szolgáltatások ágazatának fejlődését:

amely tiszteletben tartja az emberi erőforrások élet- és munkakörülményeit, főként az egészség és a biztonság tekintetében,

amely a szociális partnerek között különböző szinteken folytatott strukturált ágazati párbeszéden alapul,

amelyet az alkalmazottak készségeinek és szakértelmének fejlesztése, valamint a gyorsabb képzési és oktatási folyamatokon alapuló foglalkoztathatósági kilátások kísérnek,

amely a környezet, az energia- és vízenergia-források fokozott védelmét nyújtja a termék egész életciklusa és újrahasznosítása során,

amely technológiai és logisztikai-szervezeti innováció terén olyan, nyitott környezetben megvalósuló beruházásokat valósít meg, amelyek a domináns helyzettel való visszaéléseket megelőzve, a kis- és középvállalkozások létrehozásához és fejlődéséhez kedvező környezetet biztosítva valósulnak meg,

amely támogatja a minőségen és a fejlett műszaki-szabályozási normák kidolgozásán és alkalmazásán alapuló versenyt,

amely a környezetvédelmi előírások és a szociális záradékok betartása mellett biztosítja a közbeszerzések átláthatóságát, különös tekintettel az alvállalkozói láncra,

amely fokozottabb láthatóságot és átláthatóságot biztosít az ágazatnak a róla kialakult kép átértékelése érdekében.

3.2   Az EGSZB a témával kapcsolatban május 11-én nyilvános meghallgatást tartott Brüsszelben. A rendezvényen részt vettek az ágazat nemzeti és európai szintű szakszervezeti és munkaadói képviselői, a bilbaói székhelyű Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség és az Európai Bizottság (DG ENTR), valamint a különböző nemzeti kezdeményezésekben aktív kétoldalú szervek, továbbá a termelési és szolgáltatási ágazat nagyvállalalatainak képviselői.

4.   Általános észrevételek

4.1   Az EGSZB úgy véli, hogy egy ágazati stratégia és cselekvési terv kidolgozásának előzetes feltétele egy európai szintű kísérleti tevékenység elindítása az európai textilipari szolgáltatási ágazat jelentősen különböző részeinek, valamint azok uniós (EU-27) szintű földrajzi és méretbeli eloszlásának feltérképezése és elemzése céljából, figyelembe véve a nemekhez kapcsolódó tényezők jelentőségét és egy nem szabályozott informális ágazat meglétét.

4.2   Az EGSZB véleménye szerint az ágazat jobb meghatározására lenne szükség ahhoz, hogy pontosabban lehessen azt elhelyezni az EUROSTAT NACE rendszerében, és követhetőbbé váljon a gazdaság, a beruházások, az innováció, a foglalkoztatás és a szakmai képesítések szempontjából.

4.3   A textilipari szolgáltatások ágazata különösen dinamikus, gyorsan változik és fejlődési potenciálja szorosan összefügg a társadalmi-kulturális háttér javulásával és a vállalkozások műszaki-gazdasági kapacitásával.

4.4   Az EGSZB lényegesnek tartja, hogy az európai szabványügyi szervezetek – többek között az Európai Bizottságtól kapott megbízások alapján – környezetvédelmi, szociális és technológiai szempontból egyre fejlettebb, az ágazat egészére alkalmazható műszaki-szabályozási normákat dolgozzanak ki annak érdekében, hogy így biztosítsák a termékek, folyamatok és szolgáltatások minőségét, valamint az alkalmazottak megfelelő munkakörülményeit, továbbá azt, hogy így helyt tudjanak állni a globális versenyben.

4.5   A tisztességes munkakörülmények megteremtése érdekében az ágazat fejlődését támogatnia kell az európai, nemzeti/regionális szintű strukturált párbeszédnek; e körülmények szolgálnak az ágazat közös alapjául Európában, összhangban a nemek közötti egyenlőségre, az alkalmazottak munkaidejére, tájékoztatására és a velük való konzultációra vonatkozó közösségi irányelvek alkalmazásával. Az EGSZB úgy ítéli meg, hogy jobb egyensúlyt kellene megvalósítani a fogyasztói megelégedettség és a foglalkoztatás motivációinak elvei között, ahogyan az néhány fejlett szinten lévő termelési ágazatban meg is valósul.

4.6   Az EGSZB az ágazat fejlődése szempontjából alapvetően fontosnak tartja az Alapjogi Charta teljes körű alkalmazását, különös tekintettel a szakszervezeti jogokra és a kollektív szerződésekkel kapcsolatos jogokra az ágazat valamennyi termelési és szolgáltatási iparágában az EU-ban.

4.7   Az EGSZB véleménye szerint a legjobb gyakorlatoknak a tagállamokban működő szervezetek közötti cseréje olyan európai szintű megoldás, amelyet az e téren megvalósuló, határokon átnyúló európai projektek finanszírozásának kell kísérnie.

4.8   Ebben az ágazatban a környezetvédelmet prioritásként kell kezelni, támogatni kell a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszert (EMAS) és az ökocímkét, valamint az ISO 14000-es szabványok alkalmazását.

4.8.1   Az ágazatról készült 2006-os felmérések kiváló alapot nyújtanak a mérlegeléshez és elemzéshez, a különböző ágazatok változásának tanulmányozásához, (7) azonban az adatokat legalább kétévente frissíteni kell, és az Európai Parlament és az EGSZB elé terjesztendő környezetvédelmi hatástanulmány tárgyát kell, hogy képezzék.

4.8.2   Összességükben kellene értékelni az ágazat által a szociális partnerek segítségével megtett erőfeszítéseket az EN 14065 tanúsítvány terjesztésére és a tisztességtelen verseny elleni küzdelem érdekében, a piac szabályozása és a minőségvédjegyekkel kapcsolatos legjobb gyakorlatok adóügyi és más ösztönzőkkel támogatott terjesztésének felhasználásával.

4.8.3   A teljes körű szolgáltatás tárgyát képező ruházatok kiválasztása során ügyelni kell arra, hogy a fenti jellemzők működjenek és állandóan fennmaradjanak a textilipari termék egész életciklusa során.

4.8.4   Az EGSZB fontosnak tartja, hogy az ágazat aktívan részt vegyen az oldószereknek és kémiai anyagoknak a REACH közösségi szabályozás szerinti használatában, és alkalmazza a vízzel kapcsolatos európai rendelkezéseket.

4.9   Az EGSZB felszólít arra, hogy a hetedik kutatási és technológiafejlesztési keretprogram éves munkaprogramjain belül, illetve a többéves versenyképességi és innovációs programban csakúgy, mint a strukturális alapok intézkedéseiben az ágazat technológiai és szervezeti innovációs projektjeinek – beleértve az integrált logisztikát és a leszállított termékek nyomon követhetőségét is, többek között a GALILEO program logisztikai alkalmazásainak segítségével – megfelelő teret kell kapniuk. Az EBB-nek meg kell könnyítenie a beruházásokat, főként a kkv-k számára.

4.10   A közbeszerzések során biztosítani kell a vonatkozó rendelkezések teljes körű és átlátható alkalmazását – amely az ágazat „zöld és szociális” fejlődésének elengedhetetlen feltétele –, különös tekintettel az alvállalkozások és felelősségi körök rendszerére, amelynek az egész ellátási láncot le kell fednie.

4.11   A technológiai és logisztikai-szervezeti innováció terén nyitott környezetet kell biztosítani a domináns helyzettel való visszaélések megelőzése, valamint a kis- és középvállalkozások létrehozatalához és fejlődéséhez kedvező környezet biztosítása által.

4.12   Biztosítani kell, hogy az alkalmazottak egyre magasabb szintű készségekkel és szakértelemmel rendelkezzenek, valamint hogy a gyorsabb képzési és oktatási folyamatok révén nagyobb mértékben lehessen őket foglalkoztatni, egy részvételi alapú előretekintő eljárást kell kialakítani a sevillai székhelyű Technológiai Jövőkutatási Intézet támogatásával, és a strukturális alapok egyes intézkedéseit az alkalmazottak képzéséhez, készségeinek fejlesztéséhez, valamint az oktatáshoz – például a nyelvoktatáshoz – kapcsolódó kétoldalú egyeztető szervezetek fejlesztésére kell fenntartani.

4.13   A munkahelyi biztonság és egészség kérdését az ágazat minőségének fejlesztése során prioritásként kell kezelni: az európai szintű ágazati szociális partnereknek strukturált párbeszédet kell kialakítaniuk, és megfelelően képviseltetniük kell magukat a biztonságos karbantartás európai bizottságában.

4.14   Az EGSZB kéri az Európai Bizottságot, hogy a haladéktalanul dolgozzon ki egy közleményt a textilipari szolgáltatások ágazatának fejlesztését szolgáló lehetséges európai gazdasági és foglalkoztatási stratégiáról egy olyan vonatkozó uniós cselekvési terv kidolgozása céljából, amely kapcsolódik a vezető piacokkal kapcsolatos, a textilipari szolgáltatásokat a sikeres stratégiai kilátások között említő európai kezdeményezéshez.

Kelt Brüsszelben, 2010. július 14-én.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

Mario SEPI


(1)  A véleményhez kapcsolódó további információk, például a meghallgatásokon való ismertetések, technikai mellékletek vagy statisztikai vizsgálatok eredményei az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság honlapján érhetők el:

http://www.eesc.europa.eu/sections/ccmi/Hearingsandconferences/Textile_2010/index_en.asp.

(2)  Vö. Komplex szolgáltatások: „Az európai üzleti szolgáltatások ágazatának alakulása” című feltáró véleményben – HL C 27., 2009.2.3., 26–33. o.

(3)  Vö. EUROPA INNOVA – INNOVATION WATCH. Sectorial Innovation Foresight : Textile and Clothing – INTERIM REPORT JUNE 2009,3–4., 9–10. o.

(4)  Elis, Rentokil, Johnson Service, Davis, Alsco, HTS stb.

(5)  Vö. Lead Market Initiative for Europe/Mid-term progress report. SEC (2009) 1198 final, 2009. szeptember 9.

(6)  Vö. I. melléklet: http://www.eesc.europa.eu/?i=portal.fr.textile-services-sub-sector-in-europe.

(7)  Lásd az 5. lábjegyzetet.


Top