Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52010AE0976

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A nyitott koordinációs módszer és a szociális záradék az Európa 2020 stratégia kontextusában (feltáró vélemény)

OJ C 44, 11.2.2011, p. 23–27 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

11.2.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 44/23


Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A nyitott koordinációs módszer és a szociális záradék az Európa 2020 stratégia kontextusában (feltáró vélemény)

2011/C 44/04

Főelőadó: Jan OLSSON

2010. április 28-án kelt levelében Laurette Onkelinx belga miniszterelnök-helyettes, egyben szociális és közegészségügyi miniszter a jövendő belga elnökség nevében az EUMSz. 304. cikke alapján feltáró vélemény kidolgozására kérte fel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságot, a következő tárgyban:

A nyitott koordinációs módszer és a szociális záradék az Európa 2020 stratégia kontextusában.

Az EGSZB Elnöksége 2010. május 25-én megbízta az „Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság” szekciót a bizottsági munka előkészítésével.

A munka sürgősségére való tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2010. július 14–15-én tartott, 464. plenáris ülésén (a 2010. július 15-iülésnapon) főelőadót jelölt ki Jan OLSSON személyében, továbbá 61 szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

1.   Következtetések és ajánlások

1.1

Az EGSZB üdvözli a belga elnökség azon kezdeményezését, hogy használják fel a horizontális szociális záradékot és a megerősített nyitott koordinációs módszert (OMC), mivel ez kiemeli azt a tényt, hogy a társadalmi kohéziónak lépést kell tartania a gazdaságpolitika megerősített koordinációjával annak érdekében, hogy elérjük az Európa 2020 stratégiában kitűzött valamennyi célt.

1.2

A szervezett civil társadalom minden stádiumban és szinten történő valódi részvétele elengedhetetlen a horizontális záradék és az OMC hatékony használatához. Az EGSZB azt javasolja, hogy az Európai Bizottság készítsen éves „irányítási jelentést” erről a részvételről. Az EGSZB segítséget tud nyújtani ebben a feladatban, és azt is javasolja, hogy a PROGRESS program keretében finanszírozzanak kísérleti részvételi projekteket. Az EGSZB emellett javasolja egy, A részvételre épülő irányítás helyes gyakorlatának kódexe című dokumentum összeállítását az OMC-ről.

1.3

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy nagy szükség van olyan koordinációs eljárásra, amely kiterjed az összes cél és politika közötti kölcsönhatásokra is. Ez kellene hogy legyen a szociális záradék és az OMC végrehajtásának átfogó vezérelve. Az Európai Bizottságnak – vállvetve a szociális védelemmel foglalkozó bizottsággal és a foglalkoztatási bizottsággal – e koordináció élére kell állnia, a két utóbbi bizottságnak pedig nyitnia kell a külső érdekeltek érdekképviseletének irányába.

1.4

A horizontális szociális záradék végrehajtásának hatékonynak kell lennie. A szociális hatásfelméréseknek ki kell terjedniük mind a tíz integrált foglalkoztatási és gazdaságpolitikai iránymutatásra, továbbá közzé kell tenni őket, és be kell építeni az OMC-folyamatba. A foglalkoztatásra, a szegénységben élő emberek számára és a szociális kockázatokra gyakorolt hatásokra kell összpontosítani.

1.5

Az EGSZB támogatja a megerősített OMC-t, hogy a jelenlegi válságban a foglalkoztatás, a szociális védelem és a társadalmi befogadás kérdése ne veszítsen jelentőségéből. Az OMC helyi jellegét fokozni kell, ezzel egyúttal hozzá is kapcsolva azt az Európai Szociális Alap égisze alatt végzett célzott tevékenységekhez. Az egymástól való tanuláson alapuló szakértői értékeléseknek a társadalmi kohézióra irányuló nemzeti útitervekhez kell vezetniük. A mutatószámok körébe a jólét minőségi kritériumait is be kell vonni. Az EGSZB támogatja „A szegénység elleni európai platform”-ot, de úgy véli, hogy az OMC és a horizontális záradék más kiemelt kezdeményezések előbbreviteléhez is hozzájárulhat.

2.   Háttér

2.1

Az EU belga elnöksége felkérte az EGSZB-t, hogy dolgozzon ki feltáró véleményt a következő tárgyban: Hogyan érhető el az európai társadalmi kohézió a nyitott koordinációs módszer megerősítése és az Európa 2020 stratégia révén, illetve milyen gyakorlati szerepet játszhat a horizontális szociális záradék az európai szakpolitikák szociális dimenziójában, és miként lehet ezt megvalósítani?

2.2

A véleményt felhasználják majd a belga elnökség 2010. szeptember 14–15-én rendezendő, „Uniós koordináció a szociális területen, az Európa 2020 kontextusában” című konferenciáján.

2.3

Az Európa 2020-ról szóló közleményében az Európai Bizottság hangsúlyozza, hogy minden szinten szükség van a szociális partnerek és a civil társadalom képviselőinek bevonására. Javasolja, hogy „A Gazdasági és Szociális Bizottságot, valamint a Régiók Bizottságát ugyancsak szorosabban be kell vonni a stratégia megvalósításába.”

2.4

Az Európa 2020 stratégia megvalósítása érdekében az Európai Tanács június 17-i ülésén öt kiemelt célról állapodott meg (a foglalkoztatási arány, a kutatás-fejlesztés, az üvegházhatású gázok, az oktatás és a társadalmi befogadás), és úgy vélte, hogy ezek egymáshoz kapcsolódnak, és kölcsönösen erősítik egymást. „Egy sokkal erőteljesebb gazdasági irányítás alapjait” fektetjük le azzal, ha „a gazdaságpolitikai koordináció megerősítését” kiemelten kezeljük. A hatékony nyomonkövetési mechanizmusok kulcsfontosságúak a célok sikeres eléréséhez. A Tanács egyetértett azzal a céllal, hogy 20 millió embert kell kiemelni a fenyegető szegénységből, de a tagállamok belátására kell bízni, hogy milyen nemzeti célokat állapítanak meg három mutatószám – a szegénységi küszöb alatt élők, az anyagi nélkülözésben élők és az aktív kereső nélküli háztartásban élők – legalább egyike tekintetében.

2.5

Az Európa 2020 az uniós és országos szintű intézkedések együttes alkalmazása révén kívánja elérni az „intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést”. Tíz integrált gazdasági és foglalkoztatáspolitikai iránymutatás támogatja az öt kiemelt célt, és hét kiemelt kezdeményezést kell elindítani. A tagállamok az adott ország körülményeit figyelembe véve országos szintű célokat és végrehajtási rendelkezéseket állapítanak majd meg, és nemzeti reformprogramokat (NRP) is kidolgoznak.

2.6

A horizontális „szociális záradékot” (az Európai Unió működéséről szóló szerződés 9. cikke), amely kimondja, hogy „Politikái és tevékenységei meghatározása és végrehajtása során az Unió figyelembe veszi a foglalkoztatás magas szintjének előmozdítására, a megfelelő szociális biztonság biztosítására, a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre, valamint az oktatás, a képzés és az emberi egészség védelmének magas szintjére vonatkozó követelményeket”, a Lisszaboni Szerződésbe illesztették be.

2.7

Ez összhangban áll a Szerződés egyéb horizontális rendelkezéseivel (az EUMSz. 8., 10., 11. és 12. cikke): a nemek közötti egyenlőséggel, a környezet- és fogyasztóvédelemmel, amely az Amszterdami Szerződésben szerepelt először, valamint a megkülönböztetés tilalmával, amely a Lisszaboni Szerződés részét képezte.

2.8

A nyitott koordinációs módszert (OMC) 2000-ben a lisszaboni stratégia egyik eszközeként határozták meg. Röviden: a Tanács célokat tűz ki, amelyeket nemzeti cselekvési tervekben és reformprogramokban képeznek le, az elért haladást teljesítmény-összehasonlítás, mutatók, szakértői értékelések és a bevált gyakorlatok cseréje alapján mérve. Az OMC-modellnek bizonyos politikaterületek tekintetében a Lisszaboni Szerződésben is van jogi alapja (az EUMSz. 149., 153., 156., 168., 173. és 181. cikke).

3.   Általános megjegyzések

3.1

A jelenlegi mély gazdasági és szociális válságból való kilábalás érdekében Európa jelenleg a gazdaságpolitikák erősebb koordinációja felé mozdul el. Az EGSZB kiemeli, hogy ha az Európa 2020 stratégia valamennyi célját el akarjuk érni, akkor a társadalmi haladásnak lépést kell tartania a gazdasági reformokkal. Feltétlen szükség van ezért a stratégia gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi dimenziójának összekapcsolására. Az egymást erősítő, integrált politikákhoz valamennyi eszközt igénybe kell majd venni, össze kell hangolni és meg kell erősíteni.

3.2

Így tehát az EGSZB üdvözli, hogy a belga elnökség a horizontális szociális záradék kiemelt kezelése és egy erősebb OMC révén figyelmet fordít az irányításra és a társadalmi kohézióra. Ezt a figyelmet hosszabb távon is fenn kell tartani. Az EGSZB arra ösztönzi a magyar kormányt, hogy ezt a kérdést tegye jövendő elnökségi időszaka egyik prioritásává.

3.3

Az EGSZB azonban azt is ki kívánja emelni, hogy az Alapjogi Charta rendelkezéseit a társadalmi haladás elérésére kialakított eszközök megerősítésekor tekintetbe kell venni.

3.4

Az EGSZB folyamatosan hangsúlyozta, hogy az irányításnak elengedhetetlen része a polgárok és a szervezett civil társadalom valódi részvétele a folyamat valamennyi szakaszában és szintjén. A szociális partnerekkel és az egyéb érdekeltekkel konszenzust kell kialakítani a gazdasági és társadalmi reformokat illetően, ezzel is növelve a kiemelt célok elérésének esélyét.

3.5

Az EGSZB kiemeli, hogy alapvetően fontos a szociális partnerek és a civil társadalom képviselőinek szoros bevonása az országos szintű célok rögzítésébe és az NRP-k kialakításába, valamint az OMC megerősítésébe és a horizontális szociális záradék végrehajtásába. Amikor az Európai Bizottság és a Tanács jóváhagyja a célokat és értékeli az elért haladást, figyelembe kell venni a szervezett civil társadalom véleményét is.

3.6

Az Európa 2020 stratégiát valamennyi területi szinten végre kell hajtani. Az EU szociális politikáinak kialakításakor és végrehajtásakor az alulról felfelé irányuló megközelítésnek össze kell kapcsolódnia a felülről lefelé irányuló uniós kezdeményezésekkel. A szervezett civil társadalomnak tehát a regionális célok kitűzése és megfelelő politikai intézkedések meghatározása céljából valódi és hatékony partnerségeket kell kiépítenie a regionális és helyi parlamentekkel, illetve önkormányzatokkal. Ez összhangban van a partnerségi elv hatékony megvalósításával – amely elvet az EU strukturális alapjainak felhasználása és szétosztása során a jövőben követni kellene –, így kihasználja az Európa 2020 stratégia és az Európai Szociális Alap (ESZA) közötti szinergiákat. (1)

3.7

Az EGSZB támogatja a nemzeti gazdasági és szociális tanácsok és hasonló szervezetek aktív bevonását is.

3.8

Az EGSZB azt ajánlja, hogy az Európai Bizottság a tagállamok nemzeti reformprogramjai terén elért haladásról szóló éves jelentéssel párhuzamosan az OMC részvételen alapuló irányítása és a horizontális szociális záradék alapján készítsen egy „irányítási jelentést” is, amelynek kapcsán kérje ki az Európai Parlament, az EGSZB és az RB véleményét. Az EGSZB a szervezett civil társadalom bevonásának nyomon követéséhez igénybe veheti a nemzeti gszt-k és hasonló szervezetek általa működtetett hálózatát, de akár saját jelentéseket is közzétehet.

3.9

Nagy szükség van egy olyan koordinációs folyamatra, amely kiterjed a kiemelt célok, az integrált iránymutatások és a kiemelt kezdeményezések közötti kölcsönös interakciókra. Az Európai Bizottságnak stratégiailag fontos szerepe van abban, hogy a „koordinációnak ezt a koordinációját” irányítsa. Az integrált irányelveknek a szó valódi értelmében „integráltaknak” kell lenniük, vagyis az összes politikának koherensnek kell lennie, és valamennyi célt szem előtt kell tartania. A horizontális szociális záradék végrehajtását és az OMC megerősítését célzó mechanizmusok bevezetésekor ezt az integrációt kell átfogó vezérelvnek tekinteni. A két eszköz közötti kapcsolat szélesítése érdekében a horizontális szociális záradék végrehajtásának eredményeit be kell építeni az OMC-folyamatba.

3.10

Az EGSZB ezért erőteljesen támogatja a szociális védelemmel foglalkozó bizottságnak az új európai stratégiához 2010. május 21-én benyújtott hozzájárulásában tett javaslatokat. (2) A szociális védelemmel foglalkozó bizottság azt akarja, hogy a horizontális szociális záradékot illesszék be a gazdaságpolitikai iránymutatások preambulumába. Azzal folytatja, hogy az Európa 2020 stratégia integrált szemléleten alapul, ami szükségessé teszi a szociális dimenzió területén elért eredmények tematikus értékelését és az arról szóló jelentéstételt.

3.11

Az EGSZB nagyra értékeli a szociális védelemmel foglalkozó bizottság és a Foglalkoztatási Bizottság által végzett munkát, és úgy véli, hogy amikor a szociális dimenzió eléréséhez kialakított eszközöket megerősítik, szerepüket bővíteni kellene. Az EGSZB javasolja, hogy ne csak kormányok képviseltessék magukat a bizottságokban, hanem a szociális partnerek és más ide tartozó civil szervezetek is. Javasolja, hogy a bizottságok rendszeresebben tartsanak üléseket, az említett érdekeltek európai és tagállami szintű képviselőinek bevonásával. A kormányok a szociális védelemmel foglalkozó bizottságban és a Foglalkoztatási Bizottságban tevékenykedő képviselőinek is feladatuk, hogy saját országukban konzultációkat szervezzenek a szociális partnerekkel és a civil társadalom más érintettjeivel, és részt is vegyenek azokon.

3.12

Az EGSZB támogatja az Európai Bizottságnak azt a javaslatát, hogy fejlesszenek ki kommunikációs eszközöket a polgárok, a dolgozók, a vállalkozások és az őket képviselő szervezetek bevonására. A szociális körülmények felmérésére irányuló európai bizottsági kezdeményezés ehhez modellként szolgálhat, és azt állandóbb jellegűvé lehetne tenni, kiterjesztve a helyi szintre is. A szociális partnereknek és a civil szervezeteknek azonban maguknak is proaktívaknak kell lenniük a horizontális szociális záradék és az OMC használatának módját illetően. Az EGSZB ezért javasolja, hogy a PROGRESS program keretei között finanszírozzanak ilyen irányú kísérleti projekteket.

4.   Részletes megjegyzések a horizontális szociális záradékkal kapcsolatban

4.1

A környezetvédelemre, a nemek közötti egyenlőségre és a fogyasztóvédelemre vonatkozó, a Szerződésbe több mint tíz évvel ezelőtt beépített horizontális záradékok hatásai főleg informálisak.

4.2

Az EGSZB kiemeli, hogy a társadalmi hatásvizsgálatok az Európa 2020 stratégia lényeges részét képezik. E vizsgálatoknak hatékony mechanizmusokat kell kínálniuk a társadalmi kockázatok felmérésére, eredményeiket közzé kell tenni, és lehetővé kell tenni a nyilvános megvitatásukat. Az EGSZB hangsúlyozni kívánja, hogy mindenekelőtt a foglalkoztatásra és a szegénység által veszélyeztetett helyzetben élő emberek létszámára gyakorolt hatásokat kellene felmérni.

4.3

Az Európai Bizottságnak fel kellene vállalnia, hogy a szociális védelemmel foglalkozó bizottság és a Foglalkoztatási Bizottság támogatásával elvégzi ezt a feladatot. Az európai szociális partnereket és más fontos érdekelteket aktívan be kell vonni a munkába. Nézeteiket a felmérések eredményeivel párhuzamosan (azokhoz csatolva) közzé kell tenni. Ebben az összefüggésben meg kell jegyezni, hogy az Európai Bizottságnak az integrált hatásvizsgálat révén már bevett módszerei vannak a társadalmi hatásvizsgálatokra, de ezek ismertsége és felhasználása még nem túl széles körű.

4.4

Az EGSZB megítélése szerint biztosítani kell, hogy a gazdaságpolitika és a költségvetési konszolidáció magasabb foglalkoztatáshoz, a szegénységben élők számának csökkenéséhez és szélesebb szociális jogokhoz vezessen. A társadalmi hatásvizsgálatoknak tehát mindenképp ki kellene terjedniük mind a tíz integrált foglalkoztatási és gazdaságpolitikai iránymutatásra. Emellett azonban szükség esetén az öt kiemelt cél elérése érdekében tett egyéb intézkedések értékelését is el kell végezni.

4.5

A társadalmi hatásvizsgálatokat nemzeti és regionális szinten egyaránt el kell végezni.

4.6

2010 decemberére el kellene készíteni egy előzetes jelentést, hogy az abban foglaltakat az Európa 2020 első éves felülvizsgálatakor figyelembe lehessen venni.

5.   Részletes megjegyzések az OMC-ről

5.1

Az EGSZB sokszor bírálta az OMC-t, mivel az nem hozta meg a várt eredményeket. Nem hatékony és országos szinten nem ismert, emellett nem vonja be kellőképpen a szociális partnereket és a civil szervezeteket.

5.2

Másrészt azonban javulás is megfigyelhető, különösen a társadalmi befogadás terén. Az EGSZB több véleményében is következetesen támogatta az OMC új politikai területeken (például az egészségügy, az ifjúságpolitika, a demográfiai változások, a bevándorlás és a menedékjog terén) történő bevezetését.

5.3

Az EGSZB határozottan úgy véli, hogy a jelenlegi válságban az OMC-t erősíteni kellene, annak biztosítása érdekében, hogy a szociális védelmi és a társadalmi befogadási politikák ne kerüljenek ki a figyelem középpontjából.

5.4

Az EGSZB teljes mértékben támogatja a „szegénység elleni európai platform” létrehozását, olyan eszközzé téve azt, amely fokozza a vállalkozásoknak, a dolgozóknak és általában véve az embereknek az elkötelezettségét a társadalmi kirekesztés gyakorlati intézkedések általi csökkentése iránt. A platform és az OMC kölcsönösen erősítik majd egymást. Az EGSZB azonban úgy gondolja, hogy az OMC segíthet más kiemelt kezdeményezések kidolgozásában is, különösen ha azt a horizontális záradék társadalmi hatásvizsgálatai is alátámasztják.

5.5

Az EGSZB javasolta, hogy az OMC-t az Európa 2020 stratégia megvalósítása érdekében kötelező, tagállami szintű célok kitűzésével erősítsék meg. Ez az álláspont több EGSZB-véleményben is szerepel, így például a foglalkoztatási iránymutatásokról szóló legutóbbi véleményben (3), amely sokkal ambiciózusabb és mérhető célok kitűzésére szólít fel a foglalkoztatás, az oktatás és a társadalmi befogadás terén, jobb politikai koordináció megvalósítása mellett. Az EGSZB szintén határozottan támogatja azt az általa rendezett kétévenkénti firenzei konferencián felmerült kérést is, hogy az Európa 2020 stratégiában szerepeljenek konkrét mutatószámok a korai oktatás által az élet későbbi szakaszában elszenvedett társadalmi kirekesztés mérsékelésére gyakorolt hatás mérésére.

5.6

Az EGSZB azonban kiemeli, hogy ha a tagállamok szabadon választhatják meg a legmegfelelőbb mutatószámokat (lásd a fenti 2.4. pontot), akkor az OMC-nek ezt az összes érintett mutatószám összehasonlítása útján nyomon kell követnie. Ne fordulhasson elő, hogy egy tagállam ki tudja kerülni a fontos uniós célkitűzések megvalósítását. Az EGSZB úgy véli, hogy a szegénység által fenyegetett embereknek a relatív jövedelem mutatója (4) alapján mért száma valamennyi tagállam tekintetében releváns. Fontos emellett az is, hogy a nemzeti célokat az érintettekkel folytatott, valódi részvételen alapuló párbeszéd alapján határozzák meg.

5.7

Az EGSZB úgy véli, hogy jobb ösztönzőkkel kellene rábírni a tagállamokat, hogy teljesítsék kötelezettségvállalásaikat, például egyértelmű kapcsolatot teremtve az ESZA keretében nyújtott juttatásokkal. Ez a megközelítés szigorodni fog, ha az ESZA operatív programjai még inkább a társadalmi befogadásra összpontosítanak, amit a szociális partnerekkel és a civil szervezetekkel megvalósított hatékony partnerség támaszt alá.

5.8

Az OMC-nek az eddigieknél jobban kellene a helyi szintre összpontosítania, helyi és regionális cselekvési terveket kellene kidolgoznia a helyi önkormányzatokkal és szervezetekkel, ezzel is tükrözve a részvételen alapuló, alulról kiinduló megközelítést, illetve a felek és a politikák összehangolásának kívánalmát, ugyancsak a strukturális alapok támogatásával. A módszer ilyen módon történő decentralizálása növelni fogja a szakpolitikák integrációjának olyannyira szükséges elismertségét.

5.9

Az EGSZB határozottan úgy véli, hogy mutatószámok, szakértői értékelések, egymástól való tanulás és a bevált gyakorlatok cseréje révén össze kell vetni az OMC részvételen alapuló irányításának eredményeit, különösen a szervezett civil társadalom részvételét illetően. Az EGSZB javasolja, hogy ezt a teljesítmény-számbavételt az Európai Bizottság és a szociális védelemmel foglalkozó bizottság – a főbb európai érdekeltekkel együttműködésben – egy, a bevált gyakorlatokat bemutató kódex elkészítése formájában végezze el. A kódex a következő kritériumokon alapulhatna: (5)

a párbeszéd struktúrája:

minden érdekeltnek részt kell benne vennie,

a párbeszéd típusa: a valódi részvételt kell ösztönözni, ne csupán tájékoztatás és konzultáció legyen,

a regionális/helyi szint bevonása a részvételre irányuló cselekvési tervek stb. révén,

a nemzeti gszt-k részvétele,

az érdekeltek kellő időben történő bevonása a politikai ciklus valamennyi szakaszában;

a párbeszéd dokumentált eredménye;

nemzeti/regionális célok kijelölése;

mutatószámok meghatározása és nyomon követésük;

az érdekeltek részvétele a szakértői értékelésekben, az egymástól való tanulásban és a bevált gyakorlatok azonosításában;

az érdekeltek részvétele a foglalkoztatás és a társadalmi befogadás növelését célzó gyakorlati intézkedésekben.

5.10

Egyértelmű kapcsolatot kell kialakítani a „közös elveken” alapuló javaslatok és az OMC között. A közös elvek a tagállamokhoz címzett ajánlások, amelyeket például a rugalmas biztonság, az aktív befogadás és az aktív öregedés tematikus stratégiáit meghatározó uniós politikákban alkalmaztak.

5.11

Az OMC eredményeként végső soron javaslatokat kellene készíteni a többi eszköz igénybevételéről, például a tagállamok közötti „megerősített együttműködés”, a közösségi módszer és egyéb eszközök alkalmazásáról.

5.12

Az EGSZB kiemeli, hogy a mutatószámoknak túl kell lépniük a gazdasági teljesítmény mérésén, tehát – ahogyan azt a Stiglitz-bizottság is javasolta – mutatókat kell meghatározni a társadalmi jólét méréséhez is. Az EGSZB korábban már megjelölt mennyiségi és minőségi jellegű társadalompolitikai mutatószámokat, például a nemek közötti egyenlőség, a fiatalok foglalkoztatása, a „dolgozó szegények”, a fogyatékkal élők, a minőségi munkahelyek, a gyermekek és fiatalok körében előforduló szegénység, a jövedelmek eloszlása, a minimálbér- és minimáljövedelmi rendszerek vagy az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés vonatkozásában. (6) Javasoltunk jól használható, hat különböző szférát lefedő életminőségi mutatókat is. (7) Javaslatot tettünk olyan minőségi természetű mutatószámokra is, amelyek az emberek elvárásaihoz viszonyított hozzáférhetőséget és minőséget, a felhasználók bevonását és a felhasználóbarát jelleget mérik.

5.13

A mutatószámokat európai, országos és regionális szinten kell kialakítani, de az EGSZB javasolja, hogy az érdekelteket is vonják be ezek kidolgozásába és értékelésébe.

5.14

Az EGSZB fontosnak tartja, hogy a tagállamok összevethető, de felülvizsgálható európai mutatószámok felhasználásával jelentéseket készítsenek az egyes célok irányába tett előrelépésről, részben egy, a Kok-jelentésben (8) javasolt „ranglista” felállítása, részben pedig egyfajta, a nemzeti és helyi szereplők számára a további fejlesztéshez és saját maguk korrigálásához alkalmas diagnosztikai eszközként való felhasználás céljából.

5.15

Az egymástól való tanulást, a bevált gyakorlatok átvitelét és a nem jogalkotási intézkedések alkalmazását célzó hatékony rendszerekbe minden szinten be kell vonni a döntéshozókat. Mivel a szociális partnerek és más érintett civil társadalmi szereplők egyedülálló ismeretekkel és kiterjedt tapasztalatokkal rendelkeznek a szociál- és foglalkoztatáspolitika terén, be kell őket vonni a bevált gyakorlatok, különösen az innovatív intézkedések terjesztési lehetőségeinek meghatározásába és értékelésébe.

5.16

A tagállamok egymás közötti értékeléseit a szociális partnerek és más érdekeltek bevonásával erősíteni kell. Az egymástól való tanuláson és a bevált gyakorlatokon alapuló értékeléseknek a tagállamokhoz szóló nyilvános ajánlások kidolgozásához kell vezetniük, menetrendet javasolva a társadalmi kohézió megvalósításához.

Kelt Brüsszelben, 2010. július 15-én.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

Mario SEPI


(1)  ECO/258, „Hatékony partnerségek a kohéziós politikában”, előadó: Jan OLSSON.

(2)  Tanács, 9964/10.

(3)  Lásd az EGSZB 2010. május 27-i véleményét a foglalkoztatáspolitikai iránymutatásokról (főelőadó: Wolfgang Greif, CESE 763/2010).

(4)  A szegénységi küszöb a meghatározás szerint a mediánjövedelem 60 %-ának megfelelő jövedelem.

(5)  Lásd még például: Jonathan Zeitlin: „EU Policy Coordination Beyond 2010: Towards a New Governance Structure” [Az uniós szakpolitikák koordinációja 2010 után: egy új kormányzati struktúra felé].

(6)  Commission on the Measurement of Economic Performance and Social Progress [a gazdasági teljesítmény és a társadalmi fejlődés mérésével foglalkozó bizottság].

(7)  Lásd a 2008. október 22-én kelt, „A GDP-n túl – a fenntartható fejlődés mércéi” című EGSZB-véleményt (előadó: Martin Siecker, HL C 100., 2009.4.30., 53–59. o.).

(8)  „Facing the Challenge – The Lisbon Strategy for Growth and Employment” [Szembenézés a kihívással: a növekedést és foglalkoztatást célzó lisszaboni stratégia]: a Wim Kok vezette magas szintű csoport jelentése, 2004. november.


Top