Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32006Q0614(01)

Intézményközi megállapodás az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről - Nyilatkozatok

OJ C 139, 14.6.2006, p. 1–17 (ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, NL, PL, PT, SK, SL, FI, SV)
Special edition in Bulgarian: Chapter 01 Volume 006 P. 77 - 93
Special edition in Romanian: Chapter 01 Volume 006 P. 77 - 93
Special edition in Croatian: Chapter 01 Volume 007 P. 87 - 103

No longer in force, Date of end of validity: 22/12/2013; felváltotta: 32013Q1220(01)

14.6.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 139/1


INTÉZMÉNYKÖZI MEGÁLLAPODÁS

az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről

(2006/C 139/01)

AZ EURÓPAI PARLAMENT, A TANÁCS ÉS AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

a továbbiakban: az intézmények,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1.

E megállapodás célja a költségvetési fegyelem végrehajtása, az éves költségvetési eljárás működésének, valamint az intézmények költségvetési ügyekben való együttműködésének javítása, továbbá a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosítása.

2.

E megállapodás alkalmazásában a költségvetési fegyelem minden kiadásra vonatkozik. Ameddig e megállapodás hatályban marad, kötelező érvényű minden intézményre nézve.

3.

E megállapodás nem érinti az intézményeknek a Szerződésekben meghatározott költségvetési hatáskörét. Ahol e pontra történik utalás, a Tanács minősített többséggel, az Európai Parlament pedig tagjainak többségével és a leadott szavatok háromötödével határoz az Európai Közösséget létrehozó szerződés (a továbbiakban: az EK-Szerződés) 272. cikke (9) bekezdésének ötödik albekezdésében meghatározott szavazati szabályzatnak megfelelően.

4.

Amennyiben a 2007-2013-as többéves pénzügyi keret (a továbbiakban: pénzügyi keret) ideje alatt a Szerződés költségvetési hatással járó felülvizsgálatára kerülne sor, a szükséges kiigazításokat ennek megfelelően teszik meg.

5.

E megállapodás módosításához valamennyi intézmény egyetértése szükséges. A pénzügyi keretet csak az ezen megállapodásban, e célból rögzített eljárással lehet módosítani.

6.

Ez a megállapodás három részből áll:

Az I. rész tartalmazza a pénzügyi keret meghatározását és végrehajtási rendelkezéseit, és ennek a pénzügyi keretnek az időtartamára vonatkozik.

A II. rész a költségvetési eljárás alatti intézményközi együttműködés javítására vonatkozik.

A III. rész az EU-s források hatékony és eredményes kezeléséhez kapcsolódó rendelkezéseket tartalmaz.

7.

Bármikor, amikor szükségesnek ítéli, és ugyanakkor minden olyan esetben, amikor a 30. pont szerint új többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatot nyújt be, a Bizottság jelentést készít e megállapodás alkalmazásáról, amelyhez szükség esetén módosítási javaslatokat fűz.

8.

Ez a megállapodás 2007. január 1-jén lép hatályba, és az alábbiak helyébe lép:

az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a költségvetési eljárás javításáról szóló 1999. május 6-i intézményközi megállapodás (1),

az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a költségvetési eljárás javításáról szóló 1999. május 6-i intézményközi megállapodást kiegészítő, az Európai Unió Szolidaritási Alapjának finanszírozásáról szóló 2002. november 7-i intézményközi megállapodás (2).

I. RÉSZ

PÉNZÜGYI KERET MEGHATÁROZÁS ÉS VÉGREHAJTÁSI RENDELKEZÉSEK

A.   A pénzügyi keret tartalma és hatálya

9.

A pénzügyi keretet az I. melléklet tartalmazza. A pénzügyi keret képezi az intézmények közötti költségvetési fegyelem hivatkozási alapját.

10.

A pénzügyi keret célja annak biztosítása, hogy az Európai Unió fő kategóriákra lebontott kiadásai középtávon a saját források által megszabott kereteken belül, rendezett módon alakuljanak.

11.

A 2007–2013 közötti időszakra szóló pénzügyi keret minden egyes évre fejezetenként vagy alfejezetenként állapítja meg a kiadások összegét kötelezettségvállalási előirányzatok formájában kifejezve. Az éves összkiadásokat kötelezettségvállalási előirányzatok és kifizetési előirányzatok formájában is kifejezik.

Valamennyi összeg 2004-es árakon szerepel.

A pénzügyi keret nem veszi figyelembe az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 2002. június 25-i rendelet (3) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) 18. cikke szerinti célhoz kötött bevételből finanszírozott költségvetési jogcímeket.

Az Európai Unió általános költségvetésében nem szereplő intézkedésekre vonatkozó információkat, valamint a közösségi saját források különböző kategóriáinak előrelátható alakulását tájékoztatásképpen különálló táblázatok tartalmazzák. Ezen információkat évente aktualizálják a pénzügyi keret technikai kiigazítása során.

12.

Az intézmények tudomásul veszik, hogy a 2007-2013 közötti időszakra szóló pénzügyi keretben szereplő valamennyi, abszolút értékben meghatározott összeg a kiadásoknak az Európai Unió általános költségvetése szerinti éves felső korlátját jelenti. E felső határoknak e megállapodásban szereplő rendelkezésekkel összhangban történő módosításának sérelme nélkül az intézmények vállalják, hogy saját hatáskörüket oly módon gyakorolják, hogy a különböző kiadások éves felső korlátját minden költségvetési eljárás során, valamint az adott évi költségvetés végrehajtásakor betartsák.

13.

E megállapodás megkötésével a költségvetési hatóság két ága megállapodik abban, hogy az I. mellékletben szereplő pénzügyi keret teljes időtartamára elfogadják a pénzügyi keretben rögzített felső határok keretei között meghatározott költségvetésekből származó nem kötelező kiadások emelésének mértékét.

A pénzügyi keret 1B („Kohézió a növekedés és foglalkoztatás érdekében”) alfejezetének kivételével az intézmények a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás érdekében a költségvetési eljárás során, valamint a költségvetés elfogadásakor, amennyire lehet, elegendő mozgásteret biztosítanak az egyes fejezetek felső korlátain belül.

14.

Azokat az Európai Parlament és a Tanács együttdöntési eljárásával elfogadott jogi aktusokat és a Tanács által elfogadott jogi aktusokat, amelyek a költségvetésben foglalt előirányzatokat vagy a pénzügyi keretben előirányzott összegeket túllépik, a 12. ponttal összhangban csak akkor szabad pénzügyi értelemben végrehajtani, ha a költségvetést – és adott esetben a pénzügyi keretet – az ezen esetekben alkalmazandó eljárások mindegyike szerint megfelelően módosították.

15.

A szükséges kifizetési előirányzatok teljes összege az éves kiigazítás, valamint minden egyéb kiigazítás vagy változtatás figyelembevétele után a pénzügyi keret egyetlen évében sem eredményezheti a saját források olyan lehívási mértékét, amely a saját forrásokra vonatkozó hatályos felső korlátokat meghaladná.

Szükség esetén a költségvetési hatóság két ága a 3. pont szerint határoz arról, hogy a pénzügyi keretben meghatározott felső korlátokat csökkenti a saját források felső korlátja betartásának biztosítása érdekében.

B.   A pénzügyi keret éves kiigazításai

Technikai kiigazítások

16.

A Bizottság minden évben az alábbi technikai kiigazításokat hajtja végre a pénzügyi kereten az n+1. év költségvetési eljárását megelőzően:

a)

n+1. évi árakon újraértékeli a kötelezettségvállalási és a kifizetési előirányzatok felső korlátját és teljes összegét;

b)

kiszámítja a saját források felső korlátján belül rendelkezésre álló mozgásteret.

A technikai kiigazításokat a Bizottság a rögzített, évi 2 %-os deflátor alapján hajtja végre.

A technikai kiigazítások eredményét és az azok alapjául szolgáló gazdasági előrejelzéseket közölni kell a költségvetési hatóság két ágával.

Az érintett évre vonatkozóan sem a pénzügyi év során, sem ex-post kiigazításként a következő években nem lehet további technikai kiigazításokat tenni.

17.

Ha a 2011-es évre vonatkozó technikai kiigazítás során megállapításra kerül, hogy valamely tagállamnak a 2007–2009 közötti időszakra vonatkozó kumulált GDP-je +/- 5 %-nál nagyobb mértékben tért el az e megállapodás kidolgozása során becsült kumulált GDP-től, a Bizottság az érintett tagállam esetében a szóban forgó időszakra kiigazítja a kohézió támogatására szolgáló alapokból allokált összegeket. A kiigazítások teljes nettó hatása – az előjeltől függetlenül – nem haladhatja meg a 3 milliárd EUR-t. Amennyiben a nettó hatás pozitív, az összes pótlólagos forrást az 1B alfejezet 2007-2010 közötti korlátaihoz képesti alulköltekezés szintjére kell korlátozni. A szükséges kiigazításokat egyenletesen osztják el a 2011-2013 közötti időszakban és az érintett korlátokat ennek megfelelően kiigazítják.

A végrehajtás feltételeivel kapcsolatos kiigazítások

18.

A többéves pénzügyi keret technikai kiigazításáról szóló értesítéssel egyidejűleg a Bizottság a költségvetési hatóság mindkét ágának előterjeszti a kifizetési előirányzatok összegének kiigazítására irányuló javaslatait, amelyeket a végrehajtási feltételek figyelembevételével szükségesnek tart annak érdekében, hogy a kötelezettségvállalási előirányzatok viszonylatában biztosítsa rendezett alakulásukat. Az Európai Parlament és a Tanács a 3. pont szerint n. év május 1-jét megelőzően határoz a javaslatokról.

A 2013 utáni fizetési előirányzatokra vonatkozó előrejelzések frissítése

19.

2010-ben a Bizottság frissíti a 2013 utáni fizetési előirányzatokra vonatkozó előrejelzéseket. A frissítés figyelembe veszi a költségvetés kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatainak, valamint az előrejelzések tényleges megvalósítását. Figyelembe veszi továbbá azon szabályokat is, amelyek a kifizetési előirányzatok kötelezettségvállalási előirányzatokhoz viszonyított megfelelő alakulását hivatottak biztosítani, valamint az Európai Unió bruttó nemzeti jövedelmére (GNI) vonatkozó növekedési előrejelzéseket is.

A túlzott mértékű költségvetési hiánnyal kapcsolatos kiigazítások

20.

Abban az esetben, ha megszüntetik a Kohéziós Alap túlzott mértékű költségvetési hiány esetén követendő eljárással összefüggésben érintett költségvetési előirányzatainak felfüggesztését, a Tanács a Bizottság javaslatára és az alapjogszabállyal összhangban határoz a felfüggesztett előirányzatok következő évekre történő átviteléről. Az n. év felfüggesztett kötelezettségvállalásai nem vihetők át az n+2. évnél későbbi költségvetésbe.

C.   A pénzügyi keret felülvizsgálata

21.

Előre nem látható körülmények esetén a Bizottság javaslatára a rendszeres technikai kiigazítások és a végrehajtás feltételeinek megfelelő kiigazítások mellett a pénzügyi keret a saját források felső korlátjának érintetlenül hagyása mellett felülvizsgálható.

22.

Általános szabályként a 21. pont szerinti felülvizsgálati indítványokat az adott évre, illetve az adott évek közül az elsőre vonatkozó költségvetési eljárás kezdete előtt kell benyújtani és elfogadni.

A költségvetési hatóság két ága a 3. pontnak megfelelően közösen határoz minden olyan esetben, amikor a pénzügyi keret felülvizsgálata az előre nem látható kiadásokra fenntartott mozgástéren belül történik, és az uniós GNI 0,03 százalékánál kisebb mértékű.

Az pénzügyi keretnek az uniós GNI 0,03 százalékát meghaladó mértékű felülvizsgálatát, amely az előre nem látható kiadások keretein belül történik, a költségvetési hatóság két ága közös határozattal fogadja el, ilyen esetekben a Tanács egyhangúlag határoz.

23.

Az intézmények a 40. pont sérelme nélkül megvizsgálják a felülvizsgálattal érintett fejezet alá tartozó programok kiadásainak átcsoportosítási lehetőségeit, különös tekintettel az előreláthatólag fel nem használt előirányzatokra. A cél az, hogy az érintett fejezetre meghatározott felső korláton belül abszolút értékben, illetve a tervezett új kiadás százalékában is jelentős összeg legyen a fejezetre vonatkozó meglévő felső korláton belül.

Az intézmények megvizsgálják annak a lehetőségét, hogy az egyik fejezet felső korlátjának növelését egy másik fejezet felső korlátjának csökkentésével egyenlítsék ki.

A pénzügyi keret kötelező kiadásainak felülvizsgálata nem vezethet a nem kötelező kiadásokra rendelkezésre álló összegek csökkenéséhez.

Minden felülvizsgálatnak biztosítania kell a kötelezettségvállalások és a kifizetések közötti megfelelő kapcsolat fenntartását.

D.   A pénzügyi keret kiigazításával vagy felülvizsgálatával kapcsolatos közös határozat hiányának következményei

24.

A Bizottságnak a pénzügyi keret kiigazításával vagy felülvizsgálatával kapcsolatos javaslatáról szóló európai parlamenti és tanácsi megállapodás hiánya esetén a kérdéses pénzügyi év kiadásainak felső korlátjaként a korábban megállapított, az éves technikai kiigazítások utáni összegeket kell alkalmazni.

E.   Sürgősségi segélyre képzett tartalék

25.

A sürgősségi segélyre képzett tartalék célja, hogy harmadik országok egyes olyan – mindenekelőtt humanitárius műveletekkel, továbbá veszélyhelyzetek polgári kezelésével, valamint, amennyiben a körülmények indokolják, polgári védelemmel kapcsolatos – segélyigényeire biztosíthasson gyors választ, amelyek a költségvetés megállapításakor előre nem látható események kapcsán merülnek fel. A tartalék éves összege 221 millió EUR a pénzügyi keret időtartamára, változatlan árakon.

A tartalék céltartalékként szerepel az Európai Unió általános költségvetésében. A megfelelő kötelezettségvállalási előirányzatok szükség esetén az I. mellékletben rögzített felső korlátokat meghaladóan szerepelnek a költségvetésben.

Amennyiben a Bizottság szükségesnek ítéli a tartalék igénybevételét, javaslatot tesz a költségvetési hatóság mindkét ágának a tartalékból a megfelelő költségvetési tételbe történő átcsoportosításra.

Mindazonáltal valamennyi, e tartalékból történő átcsoportosításra vonatkozó bizottsági javaslatot az előirányzatok átcsoportosítási lehetőségei vizsgálatának kell megelőznie.

Az átcsoportosításra vonatkozó javaslat előterjesztésével egyidejűleg a Bizottság háromoldalú egyeztető eljárást kezdeményez, szükség esetén egyszerűsített formában, annak érdekében, hogy megszerezze a költségvetési hatóság két ágának egyetértését a tartalék felhasználásának indokoltságát és szükséges mértékét illetően. Az átcsoportosítások a költségvetési rendelet 26. cikkével összhangban történnek.

F.   Az Európai Unió Szolidaritási Alapja

26.

Az Európai Unió Szolidaritási Alapja – a jogalapot megteremtő jogi aktus értelmében – arra szolgál, hogy a tagállamok vagy valamely tagjelölt ország területén bekövetkező jelentős csapás esetén gyors pénzügyi segítség nyújtását tegye lehetővé. Az alap rendelkezésére álló összeg felső korlátja (folyó áron) évi 1 milliárd EUR. Minden év október 1-jén legalább az éves összeg egynegyedének rendelkezésre kell állnia az év végéig felmerülő igények fedezése érdekében. Az éves összeg költségvetésben nem szerepeltetett része nem vihető át a következő évekre.

Kivételes esetekben és amennyiben a katasztrófa bekövetkezésének évében – a jogalapot megteremtő jogi aktus értelmében – az alapban még rendelkezésre álló pénzügyi források nem elegendőek a költségvetési hatóság által szükségesnek ítélt támogatási összeg fedezésére, a Bizottság javasolhatja, hogy a különbözet a következő évre rendelkezésre álló éves ősszegekből kerüljön finanszírozásra. Az alap számára előirányzott éves összeg semmilyen körülmények között sem haladhatja meg az 1 milliárd EUR-t egyetlen évben sem.

Amennyiben az alap igénybevételének a jogalapot megteremtő jogi aktusban meghatározott feltételei teljesülnek, a Bizottság javaslatot tesz az alap igénybevételére. Amennyiben a pótlólagos kiadásokat igénylő fejezeten belül lehetőség van az előirányzatok átcsoportosítására, a Bizottság ezt a költségvetési rendelettel összhangban a megfelelő költségvetési eszköz révén figyelembe veszi a szükséges javaslat megtételekor. Az alap felhasználására vonatkozó döntést a költségvetési hatóság két ága együttesen hozza meg a 3. ponttal összhangban.

A megfelelő kötelezettségvállalási előirányzatok – amennyiben szükséges – a pénzügyi keret vonatkozó fejezetének I. mellékletben rögzített felső korlátját meghaladóan szerepelnek a költségvetésben.

Az alap felhasználására vonatkozó javaslat előterjesztésével egyidejűleg a Bizottság háromoldalú egyeztető eljárást kezdeményez, szükség esetén egyszerűsített formában, annak érdekében, hogy megszerezze a költségvetési hatóság két ágának egyetértését az alap felhasználásának indokoltságát és szükséges mértékét illetően.

G.   Rugalmassági eszköz

27.

A (folyó árakon) évi 200 millió EUR-os felső korláttal rendelkező rugalmassági eszköz célja, hogy az adott pénzügyi évben és a jelzett összeg erejéig fedezze azon pontosan meghatározott kiadásokat, amelyeket egy vagy több más fejezet felső korlátján belül nem lehetne finanszírozni.

Az éves összeg fel nem használt része az n+2. évig továbbvihető. A rugalmassági eszköz igénybevétele során először mindig a korábbi évekről átvitt összegeket veszik igénybe, időrendben. Az n. évi összeg azon része, ami az n+2. évben nem kerül felhasználásra, megszűnik.

A Bizottság a rugalmassági eszköz felhasználására azután tesz javaslatot, hogy megvizsgálta a többletkiadást igénylő fejezeten belül az előirányzatok átcsoportosításának valamennyi lehetőségét.

A javaslat a rugalmassági eszköz felhasználásának alapelvére vonatkozik és meghatározza az összeg által fedezendő szükségleteket. A javaslat minden pénzügyi évben a költségvetési eljárás során terjeszthető elő. A Bizottság javaslatát az előzetes költségvetési tervezet tartalmazza, vagy pedig a költségvetési rendeletben foglaltak szerint a megfelelő költségvetési eszközzel együtt terjesztik elő.

A rugalmassági eszköz alkalmazására vonatkozó határozatot a költségvetési hatóság két ága együttesen hozza meg a 3. pontnak megfelelően. A megegyezés a II. melléklet C. részében előírt egyeztető eljárás keretében jön létre.

H.   Európai globalizációs kiigazítási alap

28.

Az európai globalizációs kiigazítási alap célja, hogy kiegészítő támogatást nyújtson a világkereskedelemben bekövetkezett változásokból eredő fő strukturális változások következményei által sújtott munkavállalóknak a munkaerőpiacba történő ismételt beilleszkedéshez.

Az alap nem lépheti túl a (folyó árakon számított) 500 millió EUR-os maximális éves összeget, és az előző év teljes kiadási korlátja alatti bármely fennmaradó mozgástérből, és/vagy az előző két év során törölt kötelezettségvállalási előirányzatokból finanszírozható, kivéve a pénzügyi keret 1B. fejezetéhez kapcsolódókat.

Amint a Bizottság a második bekezdéssel összhangban meghatározza a megfelelő mozgástereket és/vagy törölt kötelezettségvállalásokat, az előirányzatokat a rendes költségvetési eljárás keretében tartalékként állítják be az Európai Unió általános költségvetésébe.

Amennyiben fennállnak az alap igénybevételének a vonatkozó jogi aktusban meghatározott feltételei, a Bizottság javaslatot tesz annak felhasználására. Az alap felhasználására vonatkozó döntést a költségvetési hatóság két ága együttesen hozza meg a 3. ponttal összhangban.

Az alap felhasználására vonatkozó javaslat benyújtásával egyidejűleg a Bizottság háromoldalú egyeztető eljárást kezdeményez, szükség esetén egyszerűsített formában, annak érdekében, hogy megszerezze a költségvetési hatóság két ágának egyetértését az alap felhasználásának indokoltságát és szükséges mértékét illetően, továbbá javaslatot terjeszt a költségvetési hatóság két ága elé az érintett költségvetési tételekhez történő átcsoportosításról.

Az alaphoz kapcsolódó átcsoportosítások a költségvetési rendelet 24. cikkének (4) bekezdésével összhangban történnek.

A megfelelő kötelezettségvállalási előirányzatokat a megfelelő megnevezés alatt szerepeltetik a költségvetésben, ha szükséges, az I. mellékletben rögzített felső korlátokat meghaladóan.

I.   A többéves pénzügyi keret kiigazítása a bővítésre való tekintettel

29.

Új tagállamoknak a pénzügyi keret által érintett időszakban az Európai Unióhoz történő csatlakozása esetén az Európai Parlament és a Tanács – a Bizottság javaslatára és a 3. pontnak megfelelően – a csatlakozási tárgyalások kimeneteléből fakadó kiadási szükségletek figyelembevétele érdekében közösen kiigazítja a pénzügyi keretet.

J.   A pénzügyi keret időtartama és a pénzügyi keret hiányának következményei

30.

A Bizottság 2011. július 1. előtt javaslatokat tesz egy új, középtávú pénzügyi keretre.

Amennyiben a költségvetési hatóság két ága nem jut egyetértésre az új pénzügyi keretre vonatkozóan, és a meglévő pénzügyi keretet egyik intézmény sem nyilvánítja kifejezetten megszűntnek, akkor a meglévő pénzügyi keretben szereplő utolsó év felső korlátait igazítják ki a 16. pont alapján úgy, hogy a 2013-as felső korlátok változatlan áron megmaradjanak. Amennyiben új tagállamoknak az Európai Unióhoz történő csatlakozására 2013 után kerül sor és szükségesnek ítélik, a módosított pénzügyi keretet a csatlakozási tárgyalások kimenetelének figyelembevétele érdekében ismételten kiigazítják.

II. RÉSZ

AZ INTÉZMÉNYKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS JAVÍTÁSA A KÖLTSÉGVETÉSI ELJÁRÁS SORÁN

A.   Az intézményközi együttműködési eljárás

31.

Az intézmények megállapodnak abban, hogy intézményközi együttműködési eljárást alakítanak ki költségvetési ügyekben. Az együttműködés részletei a II. mellékletben szerepelnek.

B.   A költségvetés megállapítása

32.

A Bizottság minden évben a Közösség tényleges finanszírozási szükségleteit bemutató előzetes költségvetési tervezetet terjeszt elő.

Ebben az alábbiakat veszi figyelembe:

a)

a tagállamok által a Strukturális Alapokkal kapcsolatosan nyújtott előrejelzések;

b)

az előirányzatok felhasználásának képessége, törekedve a kötelezettségvállalási előirányzatok és a kifizetési előirányzatok közötti szigorú kapcsolat biztosítására;

c)

új politikák bevezetésének lehetőségei kísérleti projektek és/vagy új előkészületi intézkedések segítségével, illetve olyan többéves intézkedések folytatása révén, amelyek véget érnek – annak megvizsgálását követően, hogy lehetséges-e egy, a költségvetési rendelet 49. cikke (a jogalapot megteremtő jogi aktus fogalmának meghatározása, a jogalapot megteremtő jogi aktus szükségessége a végrehajtáshoz és kivételek) értelmében vett, jogalapot megteremtő jogi aktus elfogadása;

d)

annak szükségessége, hogy biztosítsák: a kiadásokban az előző évhez képest történt valamennyi változtatás összhangban van a költségvetési fegyelemmel.

Az előzetes költségvetési tervezettel együtt tevékenységi beszámolókat is készítenek, amelyek tartalmazzák a költségvetési rendelet 27. cikkének (3) bekezdésében, valamint 33. cikke (2) bekezdésének d) pontjában előírt információkat (célok, mutatók és értékelési adatok).

33.

Az intézmények lehetőség szerint kerülik az olyan tételek felvételét a költségvetésbe, amelyek jelentéktelen összegű működési költségeket tartalmaznak.

A költségvetési hatóság két ága vállalja továbbá, hogy figyelembe veszi a költségvetés végrehajtása lehetőségeinek értékelését, amelyet a Bizottság előzetes tervezeteiben, valamint a folyó évi költségvetés végrehajtása keretében készít.

A Tanács második olvasatát megelőzően a Bizottság levélben – amelynek egy példányát megküldi a költségvetési hatóság másik ágának – értesíti az Európai Parlament költségvetési bizottságának elnökét az Európai Parlament első olvasata során elfogadott költségvetési tervezet-módosítások megvalósíthatóságával kapcsolatos megjegyzéseiről.

A költségvetési hatóság két ága figyelembe veszi ezeket a megjegyzéseket a II. melléklet C. részében előírt egyeztető eljárás során.

A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás érdekében, valamint a költségvetési nómenklatúrának a Bizottság szervezeti egységei jelentési kötelezettségeinek kezeléséről szóló címei és alcímei jelentős változtatása következtében az egyeztető eljárás során a költségvetési hatóság két ága vállalja, hogy bármilyen jelentős változtatást megvitat a Bizottsággal.

C.   A kiadások osztályozása

34.

Az intézmények a kötelező kiadások alatt a Szerződésekből vagy a Szerződések alapján elfogadott jogi aktusokból szükségszerűen következő kiadásokat értenek.

35.

Az előzetes költségvetési tervezetnek javaslatot kell tartalmaznia minden új költségvetési jogcím és minden olyan költségvetési jogcím osztályozására, amelynek jogalapját módosították.

Amennyiben nem fogadják el az előzetes költségvetési tervezetben javasolt osztályozást, az Európai Parlament és a Tanács megvizsgálja az adott költségvetési tétel osztályozását a III. melléklet alapján. A megegyezésre a II. melléklet C. részében leírt egyeztető eljárás útján kell törekedni.

D.   A nem kötelező kiadások növelésének legnagyobb aránya pénzügyi keret hiányában

36.

Az intézmények a 13. pont első bekezdésében foglaltak sérelme nélkül megállapodnak a következő rendelkezésekben:

a)

az Európai Parlament autonóm mozgástere az EK-Szerződés 272. cikke (9) bekezdésének negyedik albekezdése alkalmazásában – amely a legnagyobb arány felét jelenti – a költségvetési tervezetnek a Tanács által, első olvasatban történő megállapításától alkalmazandó, figyelembe véve a tervezethez tett esetleges módosító indítványokat is.

A legnagyobb arányt az éves költségvetésben kell betartani, ideértve a költségvetés-módosításokat is. Az új arány meghatározásának sérelme nélkül a legnagyobb arány esetleg fel nem használt része továbbra is rendelkezésre áll a költségvetés-módosítások tervezetének vizsgálatakor;

b)

az a) pont sérelme nélkül, amennyiben a költségvetési eljárás során az eljárás lezárásához szükségesnek tűnik, hogy megállapodás szülessen a nem kötelező kiadások kifizetési előirányzatokra alkalmazandó új növekedési ütemének, és/vagy a kötelezettségvállalási előirányzatokra alkalmazandó új arány megállapítására (ez utóbbi az előbbitől eltérő szinten lehet), az intézmények törekszenek a költségvetési hatóság két ága közötti megállapodás biztosítására a II. melléklet C. részében leírt egyeztető eljárás útján.

E.   Pénzügyi rendelkezések jogi aktusokba történő foglalása

37.

Az együttdöntési eljárás szerint elfogadott, többéves programokkal kapcsolatos minden jogi aktus olyan rendelkezést tartalmaz, amelyben a jogalkotó meghatározza a program pénzügyi kereteit.

Ez az összeg jelenti a költségvetési hatóság számára az éves költségvetési eljárás során az elsődleges hivatkozási alapot.

A költségvetési hatóság és a Bizottság az előzetes költségvetési tervezet meghatározásakor vállalja, hogy ettől az összegtől az érintett program teljes időtartama alatt legfeljebb 5 %-kal tér el, kivéve, ha új, objektív és tartós körülmények merülnek fel, amelyek okait kifejezetten és pontosan meg kell adni, figyelembe véve, különösen az értékelések alapján, a program végrehajtása során elért eredményeket. Az ilyen eltérésből származó növekedés – az e megállapodásban említett eszközök igénybevételének sérelme nélkül – nem lépheti túl az érintett fejezet meglévő felső határát.

Ez a pont nem vonatkozik az együttdöntési eljárás keretében elfogadott és tagállamok által előre csoportosított kohéziós előirányzatokra, amelyek a program pénzügyi kereteit annak teljes időtartamára tartalmazzák.

38.

A nem együttdöntési eljárással elfogadott, többéves programokkal kapcsolatos jogi aktusok nem tartalmaznak „szükségesnek tekintett összeg”-et.

Amennyiben a Tanács pénzügyi referenciakeretet kíván bevezetni, ezt a jogalkotó szándéka jelzésének kell tekinteni, és nem érinti a költségvetési hatóságnak az EK-Szerződésben meghatározott hatásköreit. Erre a rendelkezésre minden, ilyen pénzügyi referenciaösszeget tartalmazó jogi aktusban utalni kell.

Ha az érintett összeg az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 1975. március 4-i közös nyilatkozatában (4) leírt egyeztető eljárással létrehozott megállapodás tárgyát képezte, akkor az e megállapodás 37. pontja értelmében referenciaösszegnek tekintendő.

39.

A költségvetési rendelet 28. cikkében meghatározott pénzügyi kimutatás tükrözi a javasolt program céljainak pénzügyi vetületét, és tartalmazza a program időtartamára vonatkozó ütemtervet is. A kimutatást az előzetes költségvetési tervezetet elkészültekor, a program végrehajtásának állását figyelembe véve, szükség szerint felülvizsgálják. A módosított kimutatást az előzetes költségvetés-tervezet bemutatásakor és a költségvetés elfogadását követően eljuttatják a költségvetési hatósághoz.

40.

A nem kötelező kiadások emelésének 13. pont első albekezdésben meghatározott legnagyobb mértékén belül a költségvetési hatóság két ága vállalja, hogy betartja a strukturális intézkedésekre, a vidékfejlesztésre és az Európai Halászati Alapra vonatkozó alapvető jogi aktusokban meghatározott kötelezettségvállalási előirányzatok elosztását.

F.   A halászati megállapodásokkal kapcsolatos kiadások

41.

Az intézmények megállapodnak abban, hogy a halászati megállapodásokkal kapcsolatos kiadásokat a IV. mellékletben foglalt rendelkezéseknek megfelelően finanszírozzák.

G.   A közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) finanszírozása

42.

A KKBP kiadások tekintetében, amelyek az Európai Unióról szóló szerződés 28. cikkének megfelelően az Európai Közösségek általános költségvetését terhelik, az intézmények a II. melléklet C. részében meghatározott egyeztető eljárás keretében minden évben arra törekszenek, hogy a Bizottság által készített előzetes költségvetési tervezet alapján megállapodásra jussanak a Közösség költségvetését terhelő működési kiadások összegéről és ezen összeg felosztásáról a költségvetés „KKBP” fejezetének az e pont negyedik bekezdésében javasolt jogcímcsoportjai között. Megállapodás hiányában az Európai Parlament és a Tanács a költségvetésben az előző évi költségvetésben szereplő, illetve az előzetes költségvetési tervezetben javasolt összeg közül az alacsonyabbikat jeleníti meg.

A KKBP működési kiadásainak teljes összege egy költségvetési alcímben (KKBP) szerepel és az alcím e pont negyedik bekezdésében javasolt jogcímcsoportjai között kerül felosztásra. Ezen összeg a valós előre jelezhető igények fedezésére szolgál, amelyeket az előzetes költségvetési tervezet megállapításának keretében határoznak meg a Tanács által évente készített előrejelzések és az előre nem látható eseményekre képzett ésszerű mozgástér alapján. Tartalékra nem kell forrást képezni. Minden jogcímcsoport a következőket fedezi: már elfogadott eszközöket, előre látható, de még el nem fogadott eszközöket, és minden jövőbeni – azaz előre nem látható – eszközt, amelyeket a Tanács az adott pénzügyi évben fog elfogadni.

Mivel a költségvetési rendelet értelmében a Bizottság rendelkezik hatáskörrel arra, hogy a KKBP-re vonatkozó költségvetési alcímen belül önállóan átcsoportosítson előirányzatokat egyik jogcímcsoportból a másikba, a KKBP fellépések gyors végrehajtásához szükséges rugalmasság biztosított. Amennyiben a pénzügyi év folyamán a KKBP-re vonatkozó költségvetési alcím összege nem bizonyul elégségesnek a szükséges kiadások fedezésére, a Bizottság javaslatára az Európai Parlament és a Tanács sürgősséggel megoldást keres, figyelembe véve a 25. pontot.

A KKBP költségvetési alcímen belül azok a jogcímcsoportok, amelyekben a KKBP fellépéseket meg kell jeleníteni, a következők lehetnek:

válságkezelő műveletek, konfliktusmegelőzés, -rendezés és stabilizáció, a biztonsági és békefolyamatok megfigyelése és végrehajtása,

a fegyverek elterjedésének megakadályozása és leszerelés,

sürgősségi intézkedések,

előkészítő és nyomon követő intézkedések,

az Európai Unió különmegbízottjai.

Az intézmények megállapodnak abban, hogy a 2007 és 2013 közötti időszakban legalább 1 740 millió EUR-nak kell a KKBP rendelkezésére állnia, továbbá hogy a harmadik francia bekezdésben említett jogcímcsoport alatti intézkedésekre fordított összeg nem haladhatja meg a KKBP költségvetési alcímében meghatározott teljes összeg 20 százalékát.

43.

A Tanács elnöksége minden évben tanácskozik az Európai Parlamenttel a Tanács által készített és a szóban forgó év június 15-ig megküldött, a KKBP fő szempontjait és alapvető választásait tartalmazó előretekintő dokumentumról, amely magában foglalja az Európai Unió általános költségvetésére gyakorolt pénzügyi kihatásokat, valamint az n-1. évben megkezdett intézkedések értékelését. Továbbá a Tanács elnöksége folyamatosan tájékoztatja az Európai Parlamentet a legkésőbb a Tanács második olvasata előtt tartandó egyeztető ülésen meghatározott, a KKBP-ről szóló rendes politikai párbeszéd keretében évente legalább öt alkalommal tartott közös konzultációs ülések során. Ezen ülések résztvevői az alábbiak:

Európai Parlament: a két érintett bizottságának elnöksége,

Tanács: a nagykövet (a Politikai és Biztonsági Bizottság elnöke),

a Bizottság társul és részt vesz ezeken az üléseken.

Amennyiben a Tanács olyan határozatot fogad el, amely KKBP-kiadásokat von maga után, haladéktalanul, de legfeljebb a végső határozatot követő öt munkanapon belül megküldi az Európai Parlamentnek a tervezett költségekről, különösen az időkorlátokra, az alkalmazott személyzetre, a helyiségek és más infrastruktúra használatára, a szállítási eszközökre, a képzési követelményekre és a biztonsági rendelkezésekre vonatkozó költségekről szóló becslését („pénzügyi kimutatás”).

A Bizottság negyedévenként tájékoztatja a költségvetési hatóságot a KKBP fellépések végrehajtásáról és az év hátralévő részére vonatkozó pénzügyi előrejelzésekről.

III. RÉSZ

AZ EU FORRÁSOK HATÉKONY ÉS EREDMÉNYES KEZELÉSE

A.   A közösségi források hatékony és integrált belső ellenőrzése

44.

Az intézmények egyetértenek annak fontosságával kapcsolatban, hogy a belső ellenőrzést az igazgatási terhek növelése nélkül kell erősíteni, aminek előfeltétele az alapul szolgáló jogszabályok egyszerűsítése. Ebben az összefüggésben kiemelt jelentősége van a megosztott kezelésű forrásokra vonatkozó pozitív megbízhatósági nyilatkozat elérését célzó hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak. Az erre vonatkozó rendelkezések megfelelő módon rögzíthetők az érintett, jogalapot megteremtő jogi aktusban. A tagállamok illetékes ellenőrző hatóságai – a strukturális alapokkal kapcsolatos fokozott felelősségük részeként és a nemzeti alkotmányos követelményekkel összhangban – értékelést készítenek az irányítási és ellenőrző rendszerek közösségi szabályoknak való megfeleléséről.

Ezért a tagállamok vállalják, hogy a rendelkezésre álló ellenőrzésekről és nyilatkozatokról éves összefoglalást készítenek a megfelelő nemzeti szinten.

B.   A költségvetési rendelet

45.

Az intézmények egyetértenek abban, hogy e megállapodás és a költségvetés a gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség, a pénzügyi érdek védelme, az igazgatási költségek arányos volta, valamint a felhasználóbarát eljárások alapelvén alapuló, hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően kerül végrehajtásra. Az intézmények meghozzák a megfelelő intézkedéseket, különösen a költségvetési rendeletben, amelyet az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 1975. március 4-i közös nyilatkozatában leírt egyeztető eljárással összhangban kell elfogadni, amely 2002-ben is lehetővé tette a megegyezést.

C.   Pénzügyi tervezés

46.

A Bizottság évente két alkalommal, először májusban/júniusban (az előzetes költségvetési tervezetet kísérő dokumentumokkal együtt), másodszor pedig decemberben/januárban (a költségvetés elfogadása után) teljeskörű pénzügyi tervet terjeszt elő a 2007-2013 közötti időszak pénzügyi keretének 1A., 2. (a környezetvédelemre és halászatra), 3A., 3B. és 4. fejezeteire. Ez a fejezetek, szakpolitikai területek és költségvetési tételek szerint felépülő dokumentum az alábbiakat határozza meg:

a)

hatályos jogszabályok a többéves programok és éves intézkedések megkülönböztetésével:

a többéves programok esetében a Bizottságnak fel kell tüntetnie elfogadásuk módját (együttdöntés vagy konzultáció), időtartamukat, a referenciaösszegeket és az igazgatási kiadásokhoz rendelt részt;

az éves intézkedések (kísérleti projektek, előkészületi intézkedések, ügynökségek) és a Bizottság jogosultságainak keretében finanszírozott intézkedések esetében pedig a Bizottságnak meg kell adnia a többéves becsléseket, valamint (a kísérleti projektek és előkészületi intézkedések esetében) a II. melléklet D. részében rögzített engedélyezett felső korlátok alatt fennmaradó mozgásteret;

b)

függőben lévő jogszabályra vonatkozó javaslatokat: folyamatban lévő bizottsági javaslatok, amelyekre költségvetési tétel (alacsonyabb szint), alcím és szakpolitikai terület hivatkozik. Ki kell dolgozni egy mechanizmust, amelynek segítségével a pénzügyi következmények értékelése érdekében a táblázatok minden egyes alkalommal aktualizálhatók, amikor új javaslatot fogadnak el.

A Bizottságnak meg kell fontolnia a pénzügyi tervezés és a jogalkotási tervezés közötti kereszthivatkozások módját, hogy pontosabb és megbízhatóbb előrejelzéseket tudjon készíteni. A Bizottságnak minden jogalkotási javaslat esetében jeleznie kell, hogy a május és december közötti időszakra vonatkozó terv tartalmazza-e azt. Különösen az alábbiakról kell tájékoztatnia a költségvetési hatóságot:

a)

valamennyi, már elfogadott, ám a május és december közötti időszakra vonatkozó programozásban nem szereplő új jogalkotási aktus (a hozzájuk tartozó összegekkel együtt);

b)

valamennyi előterjesztett, ám a május és december közötti időszakra vonatkozó programozásban nem szereplő függőben lévő jogszabályra vonatkozó javaslat (a hozzájuk tartozó összegekkel együtt);

c)

a Bizottság éves jogalkotási munkaprogramjában szereplő jogszabályok, annak megjelölésével, hogy az intézkedések várhatóan pénzügyi hatással járnak-e (igen/nem).

Amennyiben szükséges, a Bizottság jelzi a javasolt új jogszabályra vonatkozó javaslatokkal járó újraprogramozást.

A Bizottság által szolgáltatott adatok alapján az e megállapodásban rögzítetteknek megfelelően minden háromoldalú egyeztető eljárás során számvetést kell készíteni.

D.   Ügynökségek és Európai Iskolák

47.

Új ügynökség létrehozására vonatkozó javaslat kidolgozása során a Bizottság becslést készít az érintett kiadási fejezetre gyakorolt költségvetési hatásról. A költségvetési hatóság két ága ezen információ alapján és az ügynökség felállítását szabályozó jogalkotási eljárások sérelme nélkül, a költségvetési együttműködés keretében elkötelezi magát, hogy kellő időben megegyezésre jut az ügynökség finanszírozásáról.

Hasonló eljárást kell alkalmazni új Európai Iskola létrehozásának tervezésekor.

E.   A strukturális alapok, a Kohéziós Alap, a Vidékfejlesztési és az Európai Halászati Alap kiigazítása végrehajtásuk körülményeinek fényében

48.

Amennyiben a strukturális alapokra, a Kohéziós Alapra, a Vidékfejlesztési és az Európai Halászati Alapra vonatkozó új szabályok vagy programok elfogadására 2007. január 1. után kerül sor, a költségvetési hatóság két ága vállalja, hogy a Bizottság javaslatára engedélyezi a 2007-ben fel nem használt források következő évekre történő, a megfelelő kiadási felső korlátokat meghaladó mértékű átvitelét.

Az Európai Parlament és a Tanács a 3. pont szerint 2008. május 1-jét megelőzően határozatot hoz a 2007. évi fel nem használt kiutalt források átviteléről szóló bizottsági javaslatokkal kapcsolatban.

F.   Új pénzügyi eszközök

49.

Az intézmények egyetértenek abban, hogy az Európai Unió költségvetése emelőhatásának a finanszírozás ösztönzésének növelése révén történő megerősítéséhez szükség van a társfinanszírozási mechanizmusok bevezetésére.

Egyetértenek a megfelelő, az állami és magánbefektetők katalizátoraként működő többéves pénzügyi eszközök kidolgozásának támogatásában.

Az előzetes költségvetési tervezet előterjesztésekor a Bizottság jelentést készít a költségvetési hatóság számára az Európai Beruházási Bank, az Európai Beruházási Alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank által a kutatás és fejlesztésbe, a transz-európai hálózatokba, valamint a kis-és középvállalkozásokba történő beruházás támogatása érdekében finanszírozott tevékenységekről.

Kelt Strasbourgban, 2006. május 17-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

J. BORRELL FONTELLES

a Tanács részéről

az elnök

W. SCHÜSSEL

a Bizottság részéről

D. GRYBAUSKAITĖ

a Bizottság tagja


(1)  HL C 172., 1999.6.18., 1. o..

(2)  HL C 283., 2002.11.20., 1. o.

(3)  HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

(4)  HL C 89., 1975.4.22., 1. o.


I. MELLÉKLET

Pénzügyi keret 2007–2013

(millió EUR – 2004-es árakon)

Kötelezettségvállalási előirányzatok

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

Összesen

2007–2013

1.

Fenntartható növekedés

51 267

52 415

53 616

54 294

55 368

56 876

58 303

382 139

1a.

Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért

8 404

9 097

9 754

10 434

11 295

12 153

12 961

74 098

1b.

Kohézió a növekedésért és foglalkoztatásért

42 863

43 318

43 862

43 860

44 073

44 723

45 342

308 041

2.

A természeti erőforrások megőrzése és kezelése

54 985

54 322

53 666

53 035

52 400

51 775

51 161

371 344

ebből: piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések

43 120

42 697

42 279

41 864

41 453

41 047

40 645

293 105

3.

Állampolgárság, szabadság, biztonság és a jog érvényesülése

1 199

1 258

1 380

1 503

1 645

1 797

1 988

10 770

3a.

Szabadság, biztonság és a jog érvényesülése

600

690

790

910

1 050

1 200

1 390

6 630

3b.

Állampolgárság

599

568

590

593

595

597

598

4 140

4.

Az EU mint globális szereplő

6 199

6 469

6 739

7 009

7 339

7 679

8 029

49 463

5.

Igazgatás (1)

6 633

6 818

6 973

7 111

7 255

7 400

7 610

49 800

6.

Ellentételezések

419

191

190

 

 

 

 

800

Kötelezettségvállalási előirányzatok összesen

120 702

121 473

122 564

122 952

124 007

125 527

127 091

864 316

a GNI százalékában

1,10 %

1,08 %

1,07 %

1,04 %

1,03 %

1,02 %

1,01 %

1,048 %

Kifizetési előirányzatok összesen

116 650

119 620

111 990

118 280

115 860

119 410

118 970

820 780

a GNI százalékában

1,06 %

1,06 %

0,97 %

1,00 %

0,96 %

0,97 %

0,94 %

1,00 %

Rendelkezésre álló mozgástér

0,18 %

0,18 %

0,27 %

0,24 %

0,28 %

0,27 %

0,30 %

0,24 %

A saját források felső korlátja a GNI százalékában

1,24 %

1,24 %

1,24 %

1,24 %

1,24 %

1,24 %

1,24 %

1,24 %


(1)  Az e fejezet felső korlátja alá tartozó nyugdíjkiadások nem tartalmazzák az érintett rendszerbe fizetett személyzeti hozzájárulásokat, és kiszámításuk a 2007–2013 közötti időszakra rendelkezésre álló, 2004-es árakon számított 500 millió EUR-os korláton belül történt.


II. MELLÉKLET

Intézmények közötti együttműködés a költségvetési területen

A. rész

A következő pénzügyi évre vonatkozó többéves pénzügyi keret technikai kiigazítását követően, figyelembe véve a Bizottság által ismertetett éves politikai stratégiát, de még a Bizottságnak az előzetes költségvetési tervezetről szóló határozata előtt háromoldalú egyeztetést kell összehívni, hogy megvitassák az adott év költségvetésére vonatkozó lehetséges prioritásokat. Az intézmények hatáskörét, valamint az elkövetkező pénzügyi év és a pénzügyi keretbe tartozó azt követő évek szükségleteinek alakulását megfelelőképpen figyelembe veszik. Figyelembe veszik továbbá a kiinduló pénzügyi keret óta megjelent új elemeket is, amelyek valószínűleg jelentős és tartós pénzügyi hatást gyakorolnak az Európai Unió költségvetésére.

B. rész

A kötelező kiadások vonatkozásában a Bizottság előzetes költségvetési tervezetének ismertetése során az alábbiakat részletezi:

a)

az új vagy tervezett jogszabályokkal összefüggő előirányzatok;

b)

az előző költségvetés elfogadása időpontjában létező jogszabályok alkalmazása miatt felmerülő előirányzatok.

A Bizottság alapos becslést készít a Közösség jogszabályokon alapuló kötelezettségeinek pénzügyi kihatásairól. Amennyiben szükséges, a költségvetési eljárás alatt becslését naprakésszé teszi. A Bizottság minden szükséges, kellően megindokolt kimutatást a költségvetési hatóság rendelkezésére bocsát.

Amennyiben szükségesnek ítéli, a Bizottság ad hoc módosító indítványt nyújthat be a költségvetési hatóság két ágához az előzetes költségvetési tervezetben szereplő mezőgazdasági kiadások becsléséhez alapul szolgáló adatok naprakésszé tétele céljából, és/vagy – az érintett pénzügyi év január első napján hatályban lévő halászati megállapodásokkal kapcsolatosan rendelkezésre álló legfrissebb információk alapján – a nemzetközi halászati megállapodásokra vonatkozó működési tételek és a tartalékot képező előirányzatok összegének és felosztásuknak korrigálása érdekében.

A módosító indítványt október vége előtt kell a költségvetési hatóság részére megküldeni.

Amennyiben a módosító indítványt az Európai Parlament első olvasatát megelőző egy hónapon belül nyújtják be a Tanácshoz, a Tanács az ad hoc módosító indítványt rendszerint csak a költségvetési tervezet második olvasatakor tárgyalja.

Ezért a költségvetés tervezetének második, a Tanács által történő olvasata előtt a költségvetési hatóság két ága megpróbál eleget tenni azoknak a feltéteknek, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az érintett intézmények egy olvasatban fogadják el a módosító indítványt.

C. rész

1.

Minden kiadással kapcsolatban egyeztető eljárást kell lefolytatni.

2.

Az egyeztető eljárás célja:

a)

a kiadások általános tendenciáiról, és annak keretén belül a Bizottság előzetes költségvetési tervezetének figyelembevételével a következő év költségvetésének körvonalairól szóló megbeszélések folytatása;

b)

a költségvetési hatóság két ága közötti egyetértés biztosítása az alábbi területeken:

a B. rész a) és b) pontjában említett előirányzatok, beleértve az abban a részben említett ad hoc módosító indítványban javasoltakat is,

az e megállapodás 40. pontjának megfelelően a költségvetésben nem kötelező kiadásként megjelenítendő összegek, és

különösen azok az ügyek, amelyekről e megállapodás ezzel az eljárással kapcsolatban említést tesz.

3.

Az eljárás a háromoldalú egyeztetés összehívásával kezdődik, amelyet úgy kell időzíteni, hogy megfelelő idő álljon az intézmények rendelkezésére ahhoz, hogy a Tanács által saját költségvetési tervezetének elkészítésére kitűzött időpontig megegyezés elérésére törekedhessenek.

A Tanács és az Európai Parlament küldöttsége a Bizottság részvételével egyeztetést folytat a háromoldalú megbeszélés eredményeiről.

Amennyiben a háromoldalú egyeztetés során másképpen nem határoznak, az egyeztető ülésre az ugyanazon résztvevők közötti hagyományos ülésen, a Tanács által a költségvetési tervezet elkészítésére kijelölt napon kerül sor.

4.

Szükség esetén új háromoldalú egyeztető ülés tartható az Európai Parlament első olvasata előtt a Bizottság írásos javaslata alapján, vagy az Európai Parlament költségvetési bizottsága elnökének vagy a (Költségvetési) Tanács elnökének írásbeli kérelme alapján. Ezen háromoldalú egyeztetés megtartásáról a Tanács költségvetési tervezetének elfogadását követően, de még az Európai Parlament költségvetési bizottságának első olvasata során javasolt módosítások megszavazását megelőzően döntenek az intézmények.

5.

Az intézmények, miután a költségvetési hatóság mindkét ága túljutott a költségvetés első olvasatán, folytatják az egyeztetést abból a célból, hogy megállapodásra jussanak a kötelező és nem kötelező kiadásokkal kapcsolatban, és különösen hogy megvitassák a B. részben említett ad hoc módosító indítványt.

Ebből a célból az Európai Parlament első olvasata után háromoldalú egyeztetést tartanak.

A háromoldalú egyeztetés eredményeit a Tanács második olvasatának napján, egy második egyeztető ülésen vitatják meg.

A Tanács második olvasata után az intézmények szükség esetén folytatják a nem kötelező kiadások megvitatását.

6.

E háromoldalú egyeztető üléseken az intézmények küldöttségeit a (Költségvetési) Tanács elnöke, az Európai Parlament költségvetési bizottságának elnöke, valamint a Bizottság költségvetésért felelős tagja vezeti.

7.

A költségvetési hatóság mindkét ága megtesz minden szükséges lépést annak biztosítása érdekében, hogy az egyeztető eljárás során elért eredményeket a teljes jelenlegi költségvetési eljárás folyamán tiszteletben tartsák.

D. rész

Annak érdekében, hogy a Bizottság kellő időben fel tudja mérni a költségvetési hatóság által tervezett, új előkészítő intézkedéseket/kísérleti projekteket létrehozó vagy azokat meghosszabbító módosítások megvalósíthatóságát, a költségvetési hatóság két ága június közepéig tájékoztatja a Bizottságot szándékairól ezen a területen, így az első megbeszélés már a Tanács első olvasatának egyeztető ülésén megtörténhet. A C. részben meghatározott egyeztető eljárás következő lépései, valamint az e megállapodás 36. pontjában említett, megvalósíthatóságra vonatkozó rendelkezések is alkalmazandók.

Az intézmények megállapodnak továbbá, hogy a kísérleti programokra képzett előirányzatok teljes összegét bármely költségvetési évre 40 millió EUR-ra korlátozzák. Megállapodnak továbbá, hogy az új előkészítő tevékenységek előirányzatainak teljes összegét bármely költségvetési évre 50 millió EUR-ra korlátozzák, az előkészítő intézkedésekkel kapcsolatosan ténylegesen lekötött előirányzatok teljes összeget pedig 100 millió EUR-ra.


III. MELLÉKLET

A kiadások csoportosítása

1. FEJEZET

Fenntartható növekedés

 

1A.

Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért

Nem kötelező kiadások (NKK)

1B.

Kohézió a növekedésért és a foglalkoztatásért

NKK

2. FEJEZET

A természeti erőforrások megőrzése és kezelése

NKK

 

Kivételt képeznek:

 

 

A közös agrárpolitika piaci intézkedéseket és közvetlen támogatásokat érintő kiadásai, ideértve a halászatra vonatkozó piaci intézkedéseket és a harmadik felekkel kötött halászati megállapodásokat is

Kötelező kiadások (KK)

3. FEJEZET

Állampolgárság, szabadság, biztonság és a jog érvényesülése

NKK

3A.

Szabadság, biztonság és a jog érvényesülése

NKK

3B.

Állampolgárság

NKK

4. FEJEZET

Az EU mint globális szereplő

NKK

 

Kivételt képeznek:

 

 

Az Európai Unió harmadik felekkel kötött nemzetközi megállapodásaiból eredő kiadások

KK

 

Nemzetközi szervezeteknek és intézményeknek nyújtott hozzájárulások

KK

 

A hitelgarancia-alapot feltöltő hozzájárulások

KK

5. FEJEZET

Igazgatás

NKK

 

Kivételt képeznek:

 

 

Nyugdíjak és végkielégítések

KK

 

Juttatások és a szolgálat megszűnésekor fizetett egyéb hozzájárulások

KK

 

Jogi költségek

KK

 

Kártérítések

KK

6. FEJEZET

Ellentételezések

KK


IV. MELLÉKLET

A halászati megállapodásokból eredő kiadások finanszírozása

A. rész

A halászati megállapodásokból eredő kiadások finanszírozása a halászati politika területéhez tartozó két jogcímen keresztül valósul meg (hivatkozva a tevékenység alapú költségvetési nómenklatúrára):

a)

nemzetközi halászati megállapodások (11 03 01);

b)

nemzetközi szervezeteknek fizetett hozzájárulások (11 03 02).

Minden olyan összeget, amely az adott év január 1-jén hatályban lévő megállapodásokhoz és jegyzőkönyvekhez kapcsolódik, a 11 03 01 fejezet alá sorolnak be. Azokat az összegeket, amelyek az adott év január 1-je után hatályba lépő új, illetve megújítható megállapodásokhoz kötődnek, a 40 02 41 02 fejezethez – tartalékok/differenciált előirányzatok (kötelező kiadások) rendelik.

B. rész

A II. melléklet C. részében szabályozott egyeztető eljárás során az Európai Parlament és a Tanács a Bizottság javaslata alapján megegyezésre törekszik arra nézve, hogy milyen összegek szerepeljenek a költségvetési tételekben és tartalékokban.

C. rész

A Bizottság vállalja, hogy rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet a tárgyalások előkészítéséről és lezajlásáról, beleértve a költségvetési kihatásokat is.

A halászati megállapodásokra vonatkozó jogalkotási folyamat során az intézmények vállalják, hogy minden erőfeszítést megtesznek annak biztosítása érdekében, hogy minden eljárás a lehető leggyorsabban folyjon le.

Amennyiben a halászati megállapodásokra vonatkozó költségvetési előirányzatok (beleértve a tartalékot is) elégtelennek bizonyulnak, a Bizottság ellátja a költségvetési hatóságot a megfelelő információkkal egy – lehetőleg egyszerűsített – háromoldalú egyeztető megbeszélés formájában a helyzet okairól és az elfogadott eljárások keretében meghozható lehetséges intézkedésekről tartandó véleménycsere lefolytatatása érdekében. Amennyiben szükséges, a Bizottság megfelelő intézkedéseket javasol.

A Bizottság minden negyedévben részletesen tájékoztatja a költségvetési hatóságot a hatályos megállapodások végrehajtásáról és az év hátralevő részére vonatkozó pénzügyi előrejelzésekről.


NYILATKOZATOK

1.   A BIZOTTSÁG NYILATKOZATA AZ INTÉZMÉNYKÖZI MEGÁLLAPODÁS MŰKÖDÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSÉRŐL

Az intézményközi megállapodás 7. pontjával kapcsolatban a Bizottság 2009 végéig jelentést készít az intézményközi megállapodás működéséről, amelyhez szükség esetén vonatkozó javaslatokat csatol.

2.   EGYÜTTES NYILATKOZAT AZ INTÉZMÉNYKÖZI MEGÁLLAPODÁS 27. PONTJÁRÓL

Az éves költségvetési eljárás keretében a Bizottság tájékoztatja a költségvetési hatóságot a intézményközi megállapodás 27. pontjában említett rugalmassági eszközhöz rendelkezésre álló összegről.

A rugalmassági eszköz 200 millió EUR-t meghaladó mértékű igénybevételére vonatkozó határozatok átvitelre vonatkozó határozatot vonnak maguk után.

3.   NYILATKOZAT A PÉNZÜGYI KERET FELÜLVIZSGÁLATÁRÓL

1.

Az Európai Tanács következtetéseivel összhangban a Bizottságot felkérték egy teljes és széles körű felülvizsgálat elvégzésére, amely az uniós kiadások valamennyi szempontját, beleértve a közös agrárpolitikát is, továbbá valamennyi forrását magában foglalja, beleértve az Egyesült Királyság visszatérítését is, és amelyről 2008-2009-ben kell jelentést készítenie. E felülvizsgálatot az intézményközi megállapodás működésének értékelésével kell kiegészíteni. Az Európai Parlament az alábbi rendelkezések alapján az eljárás valamennyi szakaszában társul a felülvizsgálathoz:

a felülvizsgálat Bizottság általi ismertetését követő vizsgálati szakaszban gondoskodnak arról, hogy az intézmények közötti rendes politikai párbeszéd alapján megfelelő párbeszédekre kerüljön sor az Európai Parlamenttel, valamint hogy az Európai Parlament álláspontjait megfelelőképpen figyelembe veszik;

az Európai Tanács 2005. decemberi következtetéseivel összhangban „a felülvizsgálat által érintett valamennyi témában hozhat határozatot”. Az Európai Parlament a vonatkozó eljárásokkal összhangban valamennyi hivatalos nyomonkövető lépésben részt vesz, szerzett jogainak teljes tiszteletben tartása mellett.

2.

A Bizottság vállalja, hogy a felülvizsgálat elfogadásához vezető konzultációs és vitafolyamat részeként épít a helyzet elemzése során az Európai Parlamenttel folytatott mélyreható véleménycserére. A Bizottság figyelembe veszi az Európai Parlament azon szándékát is, hogy a saját források rendszerének felülvizsgálata céljából konferenciát hívjon össze az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek részvételével. E konferencia eredményét a fenti konzultációs eljárás keretében nyújtott hozzájárulásnak tekinti. A felek tudomásul veszik, hogy a Bizottság javaslatát teljes egészében saját felelősségére terjeszti elő.

4.   NYILATKOZAT A DEMOKRATIKUS ELLENŐRZÉSRŐL ÉS A KÜLSŐ FELLÉPÉSEK KOHERENS VOLTÁRÓL

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság elismeri a külső fellépések különböző eszközei ésszerűsítésének szükségességét. Egyetértenek abban, hogy az eszközök ésszerűsítése, miközben növeli az uniós intézkedések koherenciáját és reagálóképességét, nem befolyásolhatja sem a költségvetési hatóság, sem a jogalkotó hatóság jogkörét – nevezetesen a stratégiai döntések politikai ellenőrzése terén. A vonatkozó rendelkezések szövegének tükröznie kell ezen alapelveket és szükség esetén tartalmaznia kell a szükséges politikai tartalmat, a források tájékoztató jellegű bontását, valamint – ahol szükséges – a rendelkezés végrehajtásának az azt követő legfeljebb három éven belül elvégzett értékelését célzó felülvizsgálati záradékot.

Az együttdöntési eljárás keretében elfogadott alapvető jogi aktusok alapján a Bizottság országos, regionális és tematikus stratégiai dokumentum-tervezetek megküldése révén rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot, és konzultál velük.

Amennyiben a Tanács az intézményközi megállapodás által lefedett időszak során potenciális tagjelölteknek előcsatlakozási státuszba történő átminősítéséről határoz, a Bizottság ezen átmenetből eredő kiadási követelmények figyelembevétele érdekében felülvizsgálja és az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszti az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) létrehozásáról szóló rendelet 4. cikkével összhangban lévő tájékoztató jellegű többéves keretet.

A Bizottság az előzetes költségvetési tervezetben olyan nómenklatúrát szerepeltet, amely biztosítja a költségvetési hatóság jogosultságait a külső fellépések terén.

5.   A BIZOTTSÁG NYILATKOZATA A DEMOKRATIKUS VIZSGÁLATRÓL ÉS A KÜLSŐ FELLÉPÉSEK KOHERENCIÁJÁRÓL

A Bizottság vállalja, hogy rendszeres párbeszédet folytat az Európai Parlamenttel az országos, regionális és tematikus stratégiai dokumentum-tervezetek tartalmáról, és a stratégiák végrehajtása során megfelelő mértékben figyelembe veszi az Európai Parlament álláspontját.

A párbeszéd magában foglalja a potenciális tagjelöltek az intézményközi megállapodás időtartama alatti, előcsatlakozási tagjelöltekké történő átminősítéséről folytatott vitát is.

6.   NYILATKOZAT A KÖLTSÉGVETÉSI RENDELET FELÜLVIZSGÁLATÁRÓL

A költségvetési rendelet felülvizsgálatának keretében az intézmények elkötelezik magukat a költségvetés végrehajtásának javítására, valamint a közösségi források láthatóságának és az állampolgárok azokból származó előnyeinek növelésére, anélkül, hogy a költségvetési rendelet 2002-es átdolgozásával elért haladást kétségbe vonnák. A költségvetési rendelet és annak végrehajtási szabályai felülvizsgálatáról folytatott tárgyalások végső szakaszában amennyire csak lehetséges, törekszenek a pénzügyi érdekek védelme, az igazgatási költségek arányosságának alapelve és a felhasználóbarát eljárások közötti megfelelő egyensúly kialakítására.

A költségvetési rendelet felülvizsgálatát a Bizottság által – az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 1975. március 4-i közös nyilatkozatában leírt egyeztető eljárással összhangban – előterjesztett módosított javaslat alapján kell elvégezni, abban a szellemben, amely 2002-ben is lehetővé tette a megegyezést. Az intézmények törekszenek továbbá a szoros és konstruktív jellegű intézményközi együttműködésre a végrehajtási szabályok gyors elfogadása érdekében, hogy egyszerűsítsék a finanszírozási eljárásokat, miközben biztosítják a Közösség pénzügyi érdekeinek magas szintű védelmét.

Az Európai Parlament és a Tanács mélyen elkötelezettek aziránt, hogy a költségvetési rendeletről folytatott tárgyalásokat úgy fejezzék be, hogy az lehetőség szerint 2007. január 1-jén hatályba léphessen.

7.   A BIZOTTSÁG NYILATKOZATA A KÖLTSÉGVETÉSI RENDELET FELÜLVIZSGÁLATÁRÓL

A költségvetési rendelet felülvizsgálatának keretében a Bizottság elkötelezi magát az alábbiakra:

tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot, ha valamely jogi aktusra vonatkozó javaslatban szükségesnek tűnik a költségvetési rendelet rendelkezéseitől való eltérés, és megadja ennek sajátos okát;

biztosítja, hogy a rendes jogalkotási szempontú hatásvizsgálatokat, amelyek megfelelőképpen figyelembe veszik a szubszidiaritás és az arányosság alapelvét, elvégzik a fontos jogalkotási javaslatokon és azok valamennyi érdemi módosításán.

8.   NYILATKOZAT AZ ÚJ PÉNZÜGYI ESZKÖZÖKRŐL

Az Európai Parlament és a Tanács felkérik a Bizottságot és az Európai Beruházási Bankot (EBB), hogy saját illetékességi területükön tegyenek javaslatot a következőkre:

az Európai Tanács 2005. decemberi következtetéseivel összhangban az EBB kutatási és fejlesztési kölcsönökre és garanciákra rendelkezésre álló kapacitásának 10 milliárd EUR-ig történő kibővítésére a 2007 és 2013 közötti időszakban, az EBB maximum 1 milliárd EUR-os hozzájárulásával a kockázatmegosztásos finanszírozásra képzett tartalékból;

a transz-európai hálózatokat (TEN) és a kis- és középvállalkozásokat támogató eszközök megerősítésére a kölcsönök és garanciák legfeljebb 20, illetve 30 milliárd EUR-ig történő bővítésével, amihez az EBB maximum 0,5 milliárd EUR-ral járul hozzá a tartalékokból (TEN), illetve maximum 1 milliárd EUR-ral (versenyképesség és innováció).

9.   AZ EURÓPAI PARLAMENT NYILATKOZATA AZ ÖNKÉNTES MODULÁCIÓRÓL

Az Európai Parlament figyelembe veszi az Európai Tanács 2005. decemberi következtetéseit a közös agrárpolitika piachoz kapcsolódó kiadásaiból és közvetlen kifizetéseiből a vidékfejlesztéshez történő, maximum 20 %-os önkéntes moduláció és a piachoz kapcsolódó kiadások csökkentése vonatkozásában. A vonatkozó jogi aktusok modulációra vonatkozó részletes szabályainak meghatározása során az Európai Parlament értékeli e rendelkezések megvalósíthatóságát az uniós alapelvek, mint például a versenyszabályok és hasonlók tekintetében; az Európai Parlament álláspontját az eljárás eredményétől teszi függővé. Úgy véli, hasznos lenne a 2008-2009-es felülvizsgálat összefüggésében értékelni a mezőgazdaság társfinanszírozását.

10.   A BIZOTTSÁG NYILATKOZATA AZ ÖNKÉNTES MODULÁCIÓRÓL

A Bizottság figyelembe veszi az Európai Tanács 2005. decemberi következtetéseinek 62. pontját, amelynek értelmében a tagállamok a közös agrárpolitika piachoz kapcsolódó kiadásaiból és közvetlen kifizetéseiből pótlólagos összegeket vihetnek át a vidékfejlesztéshez, a piachoz kapcsolódó kiadásokból és közvetlen kifizetésekből felhalmozódott összeg maximum 20 %-áig.

A vonatkozó jogi aktusok modulációra vonatkozó részletes szabályainak meghatározása során a Bizottság törekszik az önkéntes moduláció lehetővé tételére, miközben minden erőfeszítést megtesz annak biztosítására, hogy ez a mechanizmus a lehető legjobban tükrözze a vidékfejlesztési szakpolitikára vonatkozó alapvető szabályokat.

11.   AZ EURÓPAI PARLAMENT NYILATKOZATA A NATURA 2000-RŐL

Az Európai Parlament aggodalmának ad hangot az Európai Tanács 2005. decemberi ülésén a közös agrárpolitika piachoz kapcsolódó kiadásainak és közvetlen kifizetéseinek csökkentéséhez kapcsolódóan hozott következtetéseivel és azoknak a közösségi társfinanszírozással finanszírozott Natura 2000-re gyakorolt következményeivel kapcsolatban. A Parlament felkéri a Bizottságot, hogy értékelje e rendelkezéseket, mielőtt új javaslatot tenne. Úgy véli, megfelelő mértékű elsőbbséget kell élvezzen a Natura 2000 strukturális alapokba és Vidékfejlesztési Alapba történő integrálása. A jogalkotási hatóság részeként álláspontját az eljárás eredményétől teszi függővé.

12.   AZ EURÓPAI PARLAMENT NYILATKOZATA A NÖVEKEDÉST ÉS FOGLALKOZTATÁST SZOLGÁLÓ KOHÉZIÓ ÉRDEKÉBEN A MAGÁN TÁRSFINANSZÍROZÁSRÓL ÉS A HÉA-RÓL

Az Európai Parlament tudomásul veszi az Európai Tanács 2005. decemberi ülésén a kötelezettségvállalás automatikus visszavonására vonatkozó N+3 szabály átmeneti jelleggel történő alkalmazásáról szóló következtetéseit; az Európai Parlament felkéri a Bizottságot, hogy amikor a Bizottság a vonatkozó jogi aktusok részletes szabályait határozza meg, a növekedést és foglalkoztatást szolgáló kohézió érdekében állapítson meg közös szabályokat a magán társfinanszírozás és a HÉA terén.

13.   AZ EURÓPAI PARLAMENT NYILATKOZATA A SZABADSÁGON, A BIZTONSÁGON ÉS A JOG ÉRVÉNYESÜLÉSÉN ALAPULÓ TÉRSÉG FINANSZÍROZÁSÁRÓL

Az Európai Parlament úgy véli, hogy az előzetes költségvetési tervezet benyújtásakor a Bizottságnak óvatos becslést kell adnia a szabadság, biztonság és a jog érvényesülése terén tervezett tevékenységekről, valamint hogy e tevékenységek finanszírozását az intézményközi megállapodás II. mellékletében rögzített eljárások keretében kell megvitatni.


Top