EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52011IP0456

A szolgáltatási irányelv kölcsönös értékelési folyamata Az Európai Parlament 2011. október 25-i állásfoglalása a szolgáltatási irányelv kölcsönös értékelési folyamatáról (2011/2085(INI))

OJ C 131E , 8.5.2013, p. 46–51 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

8.5.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 131/46


2011. október 25., kedd
A szolgáltatási irányelv kölcsönös értékelési folyamata

P7_TA(2011)0456

Az Európai Parlament 2011. október 25-i állásfoglalása a szolgáltatási irányelv kölcsönös értékelési folyamatáról (2011/2085(INI))

2013/C 131 E/05

Az Európai Parlament,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkére,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 9., 49. és 56. cikkére,

tekintettel az „Úton a szolgáltatások jobban működő egységes piaca felé – a szolgáltatási irányelv kölcsönös értékelési folyamatának eredményeire építve” című bizottsági közleményre (COM(2011)0020) és az ezt kísérő, a szolgáltatási irányelv kölcsönös értékelési folyamatáról szóló bizottsági munkadokumentumra (SEC(2011)0102),

tekintettel az „Egységes piaci intézkedéscsomag Tizenkét mozgatórugó a növekedés serkentéséhez és a bizalom növeléséhez” című bizottsági közleményre (COM(2011)0206),

tekintettel „Az egységes piaci intézkedéscsomag felé” című bizottsági közleményre (COM(2010)0608),

tekintettel „A szolgáltatások jobban működő egységes piaca – a szolgáltatási irányelv kölcsönös értékelési folyamata” című, 2011. március 10-i tanácsi következtetésekre,

tekintettel a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1),

tekintettel a szakmai képesítések elismeréséről szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (2),

tekintettel az egységes piacon belüli irányításról és partnerségről szóló, 2011. április 6-i állásfoglalására (3),

tekintettel a 2006/123/EK szolgáltatási irányelv végrehajtásáról szóló 2011. február 15-i állásfoglalására (4),

tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A7-0324/2011),

A.

mivel a szolgáltatások az Európai Unión belüli kereskedelemnek még mindig csak körülbelül egyötödét képviselik, míg az EU bruttó hazai termékének és foglalkoztatásának több mint kétharmadát teszik ki;

B.

mivel a szolgáltatási irányelv hatálya alá tartozó tevékenységek az EU bruttó hazai terméke és munkahelyei 40 %-át teszik ki, azonban ezek a tevékenységek képezik az EU gazdasági növekedésének és munkahelyteremtésének legfontosabb és még kiaknázatlan potenciálját; mivel a szolgáltatások kereskedelme előtt még mindig sok akadály van a belső piacon;

C.

mivel a szolgáltatások képezik a tagállamok gazdaságának motorját a munkahelyek, a növekedés és az innováció megteremtése révén, és mivel ezért a jelenlegi gazdasági és pénzügyi válság tükrében, valamint a talpra állás feltételeként még fontosabb a jól működő és integrált szolgáltatási belső piac;

D.

mivel a szolgáltatási irányelv az Európai Unió növekedésének mozgatórugója, és mivel teljes körű és korrekt végrehajtása az Európa 2020 stratégia és az egységes piaci intézkedéscsomag keretébe tartozik;

E.

mivel a szolgáltatási irányelv időszerű és helyes átültetése ugyan kihívást jelentett a tagállamok államigazgatása számára, szükséges és erőteljes alapul szolgál a tagállamok közötti igazgatási együttműködés továbbfejlesztéséhez is;

F.

mivel az ellenőrzési eljárás keretében közel 34 000 követelményt jelentettek be az Európai Bizottsághoz;

Bevezetés

1.

üdvözli a szolgáltatási irányelv kölcsönös értékelési folyamatáról szóló bizottsági közleményt és elismeri a Bizottság és mindenek felett a tagállamok nemzeti államigazgatása – köztük a helyi és regionális közigazgatás – által elvégzett jelentős mennyiségű munkát;

2.

megerősíti, hogy a szolgáltatások működő egységes piaca előfeltétele a növekedés, a megfelelő foglalkoztatás és az innováció megteremtésének Európában, valamint annak, hogy Európa megtartsa azt a versenyszerepet, amelyet a világban betölt;

3.

megállapítja, hogy nincs kihasználva a szolgáltatások közös piacának teljes körű potenciálja, mert – elsősorban a tagállamokban meglévő piaci korlátozások miatt – a kkv-knak csupán egy kisebb hányada nyújt határokon átnyúló szolgáltatásokat;

4.

úgy véli, hogy a szolgáltatások egységes piacának megteremtéséhez a szolgáltatási irányelv teljes és mindenre kiterjedő végrehajtása valamennyi tagállamban és a teljes mértékben működőképes egyablakos ügyintézési pontok felállítása az elsődleges prioritás;

5.

ennélfogva kéri, hogy fontolják meg azt, hogy a helyi nyelv mellett angolul is nyújtsanak információkat a más tagállamokból származó szolgáltatóknak és fogyasztóknak, valamint azt, hogy az elektronikus aláírást a szolgáltatók és a fogyasztók is használhatnák-e;

6.

hangsúlyozza, hogy az irányelv végrehajtását követően a kölcsönös értékelés lehetővé tette a belső szolgáltatási piac felmérését, különösen a 9., 15. és 16. cikk előírásaival összefüggésben;

A kölcsönös értékelési folyamat tapasztalatai

7.

tudomásul veszi a szolgáltatási irányelv 39. cikkének homályosságát a kölcsönös értékelési folyamat pontos céljainak meghatározásában; rámutat, hogy az érdekeltek között különböző elképzelések és várakozások léteztek annak céljait és eredményeit illetően;

8.

rámutat, hogy a kölcsönös értékelést a szolgáltatási irányelv rendelkezéseinek átültetésére vonatkozó határidő után szervezték meg; hangsúlyozza, hogy a szolgáltatási irányelv végrehajtását nem szabad összekeverni a kölcsönös értékeléssel;

9.

sajnálja, hogy egyes tagállamok késedelmesen hajtják végre a szolgáltatási irányelvet, és úgy véli, hogy ez kihatott a kölcsönös értékelés folyamatára;

10.

úgy véli, hogy miközben kihívást jelentett a kölcsönös értékelési folyamat időzítése, segített megőrizni a lendületet az irányelv végrehajtását követően;

11.

úgy véli, hogy a kölcsönös értékelési folyamat hasznos eszköznek bizonyult, mivel lehetővé tette az Európai Bizottság és a tagállamok számára az egyes tagállamokban még fennálló akadályok és a helyzet jobb megértését; megjegyzi, hogy a folyamat lehetővé tette a tagállamok számára, hogy visszajelzést kapjanak politikai döntéseikről, és megkönnyítette a legjobb szabályozási gyakorlatok előmozdítását, továbbá megnövelte a végrehajtási eredmények átláthatóságát;

12.

felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy kezdeményezzenek párbeszédet arról, hogy mely akadályok engedhetők meg és melyek nem;

13.

úgy véli, hogy a kölcsönös értékelési folyamat kulcsfontosságú volt a mind a nemzeti szintű, mind pedig a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás terén még mindig fennálló bizonyos kétértelmű helyzetek – például a szakmai képesítések kölcsönös elismerésének és a határokon átnyúló szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók tekintetében előírt biztosítási kötelezettségek – tisztázásához; hangsúlyozza, hogy ez végső soron segített felmérni, hogy az egyes tagállamokban elfogadott végrehajtási intézkedéseket a szolgáltatási irányelv szellemében teljesítik-e;

14.

rámutat, hogy a klaszterekben folytatott megbeszélések a kölcsönös értékelés központi elemei; üdvözli a megbeszéléseket meghatározó együttműködési szellemet és kölcsönös bizalmat;

15.

úgy véli, hogy a kölcsönös értékelési ciklus hozzájárult az államigazgatások közötti „európai szellem” létrejöttéhez, és lehetővé tette, hogy a tagállamok államigazgatási szervei jobban megismerjék egymást; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy a kölcsönös értékelés során megszerzett ismeret és tapasztalat megmaradjon és felhasználják a szolgáltatások egységes piacának továbbfejlesztésére;

16.

tudomásul veszi, hogy az érdekeltek részvétele a kölcsönös értékelési folyamatban korlátozott volt; megerősíti, hogy bizonyos mértékű titoktartás fontos feltétel volt a tagállamok közötti kölcsönös bizalom megteremtésében; ettől függetlenül sajnálatosnak tartja, hogy az érdekeltek nem kaptak rendszeresen visszajelzést a folyamatról;

17.

tisztában van a kölcsönös értékelés államigazgatási költségeivel, különösen azokban a tagállamokban, ahol a regionális szintű államigazgatás volt a folyamat résztvevője;

Eredmények és nyomon követés a belső szolgáltatási piac működésének továbbfejlesztése érdekében

18.

úgy véli, hogy a szolgáltatási irányelv keretében végzett kölcsönös értékelési folyamat fontos eszköze a szolgáltatások belső piaca működésének javítására irányuló további kezdeményezések meghatározásának; üdvözli azt a tényt, hogy a Bizottság a végrehajtási és a kölcsönös értékelési fázisban megszerzett lendületre támaszkodva intézkedések sorozatára tesz javaslatot;

19.

sürgeti a Bizottságot, hogy tájékoztassa a Parlamentet a folyamatról és a szolgáltatási irányelv végrehajtásával kapcsolatban a tagállamokkal folytatott párbeszéd eredményeiről; felhívja a Bizottságot, hogy amennyiben szükséges, alkalmazzon további végrehajtási intézkedéseket;

20.

várakozással tekint a szolgáltatási irányelv végrehajtásának és a szolgáltatási piac működésére gyakorolt hatásának bejelentett gazdasági értékelése elé; reméli, hogy ez az értékelés lehetővé teszi az irányelv által a gazdasági tevékenységre gyakorolt valós hatás és foglalkoztatást érintő következmények mérését, felszólítja a Bizottságot, hogy az értékelés során biztosítsa a lehető legmagasabb fokú átláthatóságot, és felkéri a Bizottságot, hogy nyújtsa be megállapításait a Parlamentnek, amint azok rendelkezésre állnak;

21.

üdvözli a belső piaci teljesítményellenőrzési kezdeményezést és reméli, hogy ez jelentős mértékben javítani fogja az EU különböző jogszabályai alkalmazásának és kölcsönhatásának gyakorlati megértését; úgy véli, hogy teljesítményellenőrzést az egységes piacot használók szempontjainak figyelembe vételével kell elvégezni;

22.

felszólítja a Bizottságot, hogy szorosan vonja be az Európai Parlamentet a teljesítményellenőrzés elvégzésébe;

23.

kéri, hogy a hárítsák el a fennmaradó szabályozási akadályokat, így például a tevékenységek korlátozására, a biztosítási kötelezettségre, a szervezeti formára és a tőkerészesedésre vonatkozó követelményeket; felhívja a Bizottságot, hogy erőfeszítéseit azokra az indokolatlan vagy aránytalan követelményekre összpontosítsa, amelyeket az egységes piac zökkenőmentes működésének biztosításához fel kell számolni;

24.

sajnálja, hogy nem tettek hamarabb intézkedéseket azokon a területeken, ahol már régóta ismertek a problémák;

25.

sajnálatának ad hangot amiatt, hogy a Bizottság nem szolgált kritériumokkal a megcélzott intézkedésekkel kapcsolatos különös követelménytípusok kiválasztására vonatkozóan; felszólítja a Bizottságot, hogy tegye egyértelművé annak okait, hogy a szolgáltatási irányelv 15. cikkében említett követelménytípusokat – például a munkavállalók maximális számát, a rögzített minimum- vagy maximumdíjakat – miért tartották kevésbé fontosnak, mint a közleményben felsorolt más követelménytípusokat;

26.

felhívja a Bizottságot, hogy gyűjtse össze és ismertesse azokat az adatokat, amelyek számszerűsítik a különféle még meglévő követelményeket, amelyek – megszüntetésük esetén – javítanák a szolgáltatások egységes piacának működését; felszólítja a Bizottságot, hogy részesítse előnyben azokat a célzott intézkedéseket, amelyek azon követelmények megszüntetésére irányulnak, amelyek a szolgáltatási irányelv 1. cikkének maradéktalanul megfelelve a lehető legmagasabb szintű hozzáadott értéket biztosítanák a szolgáltatások egységes piacának működéséhez; felszólítja továbbá a Bizottságot, hogy intézkedését azokra a szektorokra és szakmákra összpontosítsa, amelyekben nagy a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás növekedési potenciálja;

27.

felszólítja a Bizottságot, hogy továbbra is fokozza az egyes tagállamokkal a tekintetben folytatott együttműködést, hogy a szolgáltatási irányelvet valamennyi tagállamban helyesen és teljes egészében ültessék át és hajtsák végre;

28.

úgy véli, hogy még mindig sok nemzeti akadály létezik, amelyek különösen lassítják a vállalkozások között nyújtott szolgáltatások növekedését; felszólítja a tagállamokat annak biztosítására, hogy az új és a még meglévő követelmények nem megkülönböztető jellegűek, de szükségesek és arányosak; felszólítja a Bizottságot, hogy aktívabban működjön együtt a tagállamokkal a szolgáltatási irányelv 15. cikkének végrehajtásával kapcsolatos megfelelő nemzeti jogalkotási intézkedések szoros nyomon követése és az azokra vonatkozó megfelelő értesítés biztosítása érdekében;

29.

sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy szorosabban működjenek együtt a szolgáltatási irányelv 16. cikke szerinti, a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó pont megfelelő alkalmazásának biztosításával kapcsolatban; felszólítja a Bizottságot, hogy végezze el az EU-ban a határokon átnyúló szolgáltatások nyújtása jelenlegi állapotának, köztük az ebben az ágazatban elért mérsékelt növekedésre magyarázatot adó okoknak az átfogó értékelését, valamint a szolgáltatási irányelv 16. cikke rendelkezéseinek tagállamok általi végrehajtásával kapcsolatos részletes áttekintést;

30.

hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a szolgáltatási tevékenységek tekintetében központi jelentőséggel bíró különböző jogszabályok végrehajtásának egységességét;

31.

sürgeti a tagállamokat, hogy biztosítsák a szolgáltatási irányelv azon rendelkezéseinek teljes körű és megfelelő végrehajtását, amelyek nem szerepeltek a kölcsönös értékelési eljárásban, mint amilyenek az egyablakos ügyintézési pontok, továbbá felszólítja a Bizottságot, hogy biztosítsa a vonatkozó rendelkezések szigorú érvényesítését;

32.

felkéri a Bizottságot, hogy fordítson nagy figyelmet a tagállamokban működő egyablakos ügyintézési pontok rendszeresen ellenőrzésére és értékelésére, amelyek kulcsszerepet játszanak a szükséges információnak a szolgáltatókhoz naprakész és felhasználóbarát módon történő eljuttatásával;

33.

kiemeli az alternatív vitarendező és problémamegoldó mechanizmusok, mint például a SOLVIT fontos szerepét annak biztosításában, hogy a szolgáltatók, különösen a kkv-k teljes mértékben élni tudjanak az egységes piaccal kapcsolatos jogaikkal; üdvözli a Bizottság bejelentését, mely szerint ez utóbbi felméri ezen eszközök hatékonyságát, és jelentést készít a további konkrét kezdeményezések iránti igényről;

34.

osztja a Bizottság véleményét, hogy a szolgáltatás nyújtóinak, és a szolgáltatás igénybe vevőinek is segítséget kell nyújtani jogaik érvényesítéséhez, és javasolja, hogy olyan meglévő eszközökre építsen, mint a SOLVIT;

A kölcsönös értékelési folyamat, mint eszköz

35.

megismétli a kölcsönös értékelés alkalmazása iránti támogatását más gazdaságpolitikai területeken, ahol helyénvaló; úgy véli, hogy a kölcsönös értékelés innovatívnak és hasznosnak bizonyult és az egységes piac működését javító eszközként lehet rá tekinteni;

36.

ennélfogva azt javasolja, hogy vegyenek fontolóra egy rugalmas kölcsönös értékelést, és adott esetben az egységesebb jogszabályok, a tagállamok között a jobb kapcsolatok és a kölcsönös megértés megteremtése, valamint a „túlszabályozás” megelőzése céljából vezessék be azt a horizontális irányelvek hatálya alá tartozó politikai területek kölcsönös értékelése tekintetében, amely irányelvek alapján a tagállamok jelentős mozgásteret tartottak meg;

37.

ajánlja a kölcsönös értékelés rugalmas eszközként, eseti alapon történő alkalmazását; javasolja, hogy az eszközt olyan horizontális jellegű irányelvek esetében ajánlják felvételre célirányosan, amelyek átültetése számos intézkedést igényel és széles mérlegelési mozgásteret biztosít a tagállamok számára; javasolja továbbá a kölcsönös értékelés célzott alkalmazását, amikor csak az irányelv kulcsfontosságú rendelkezései tartoznak az eljárás hatálya alá;

38.

felszólítja azonban a Bizottságot, hogy még az előtt határozza meg egyértelműen a kölcsönös értékelés céljait és elérendő eredményeit, mielőtt javaslatot tenne más irányelvek kölcsönös értékelésére, annak biztosítása érdekében, hogy a folyamat ne rójon felesleges terheket az értékelő hatóságokra;

39.

úgy véli, hogy a klaszterekkel kapcsolatos megbeszélések legyenek továbbra is a kölcsönös értékelési folyamat központi elemei; úgy véli, hogy megfelelő szakirányú, de korlátozott számú szakértőnek a klaszterekkel kapcsolatos megbeszélésekben való részvétele megteremti a hatékonyság és az eredményesség feltételeit; úgy véli, hogy a kölcsönös értékelést a legjobb gyakorlat és a politikák kidolgozásával kapcsolatos tapasztalatok tagállamok közötti átadási folyamataként kell továbbfejleszteni, valamint hogy a Bizottság szerepét egyértelműbbé lehetne tenni az útmutatást és a folyamat irányítását tekintve, különösen a klaszterekkel kapcsolatos e megbeszélések során; azon a véleményen van, hogy a klaszterek összetételének mindenkor tükröznie kell a tagállamok elvárásait és az egységes piacra várhatóan gyakorolt hatást;

40.

kéri a Bizottságot, hogy valamennyi érdekelt tájékoztatása érdekében, az Európai Parlamentnek a tagállamok közötti tárgyalások tartalmáról és előrehaladásáról való tájékoztatása révén és a kölcsönös értékelés különböző fázisaiban rendszeres jelentések benyújtásával növelje az átláthatóságot; felhívja a Bizottságot, hogy tegye közzé a klaszter és plenáris értekezletek fő következtetéseit;

41.

rámutat, hogy a korrelációs táblázatok és a kölcsönös értékelés eltérő célokat szolgálnak, és ezért azokat önálló, nem felcserélhető politikai eszköznek kell tekinteni, és hogy az uniós jogszabályok átültetése tekintetében elengedhetetlenek a megfelelési táblázatok;

*

* *

42.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamok országgyűléseinek.


(1)  HL L 376., 2006.12.27., 36. o.

(2)  HL L 255., 2005.9.30., 22. o.

(3)  Elfogadott szöveg, P7_TA(2011)0144

(4)  Elfogadott szöveg, P7_TA(2011)0051


Top