EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32023R0511

A Bizottság (EU) 2023/511 felhatalmazáson alapuló rendelete (2022. november 24.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kollektív befektetési formák kockázattal súlyozott kitettségértékeinek a megbízatáson alapuló módszer szerinti kiszámítására vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (EGT-vonatkozású szöveg)

C/2022/8377

HL L 71., 2023.3.9, p. 1–3 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2023/511/oj

2023.3.9.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 71/1


A BIZOTTSÁG (EU) 2023/511 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2022. november 24.)

az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kollektív befektetési formák kockázattal súlyozott kitettségértékeinek a megbízatáson alapuló módszer szerinti kiszámítására vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 132a. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdésére,

mivel:

(1)

A tőkekövetelmények intézmények közötti indokolatlan változékonyságának elkerülése és a megbízatáson alapuló módszer azon esetekben való alkalmazhatósága érdekében, amikor nem áll rendelkezésre elegendő információ, részletesen meg kell határozni a kollektív befektetési formák (KBF) kockázattal súlyozott kitettségértékének a megbízatáson alapuló módszer szerinti kiszámítási módját azokban az esetekben, amikor a bemeneti adatok hiánya miatt nem lehet kiszámítani a kockázattal súlyozott kitettségértéket..

(2)

Ha a KBF származtatott ügyletet köt, és akár a származtatott ügylet alapjául szolgáló eszköz, akár a származtatott ügyletben elfoglalt pozíció mögöttes kockázata ismeretlen, az intézmények nem tudják meghatározni a pozíció pótlási költségét, és így kitettségértékét sem. Az intézményeknek ilyenkor a származtatott ügyletben elfoglalt pozíció névleges összegére kell alapozniuk számításaikat, amely általában ismert, és a pozíció méretének legjobb mutatója, tehát közelítő értéke a kitettségértéknek.

(3)

Ha a KBF megbízatása nem zárja ki származtatott ügyletek kötését, de nem tartalmaz elegendő információt annak megállapításához, hogy az alapul szolgáló eszköz mérlegen belüli vagy mérlegen kívüli kitettségnek minősül-e, nem zárható ki, hogy ilyen kitettségről van szó. Ezért ezt a kitettséget figyelembe kell venni a KBF-kitettségek kockázattal súlyozott kitettségértékeinek kiszámításakor.

(4)

Ha a megbízatás nem nyújt elegendő információt az ilyen pozíció kitettségértékéről, nem zárható ki, hogy a kitettségérték a származtatott pozíció teljes névleges összege.

(5)

Ha a megbízatás nem határozza meg a származtatott pozíció névleges összegét, a kellően prudens megközelítés biztosítása érdekében ezt az összeget a megbízatás keretében engedélyezett származtatott ügyletek maximális névleges összegéből kell levezetni.

(6)

Ha a partner-hitelkockázattal kapcsolatos kitettségérték kiszámításához szükséges pótlási költség vagy potenciális jövőbeli kitettség nem ismert, az intézményeknek számításaikat a nettósítási halmazban lévő ügyletek összesített névleges összegére kell alapozniuk, mivel az a rendelkezésre álló legjobb konzervatív becslés a megbízatáson alapuló módszer alkalmazásának lehetővé tételéhez.

(7)

Előfordulhat, hogy az intézmények a KBF származtatott ügyleteinek egy adott típusa esetében nem tudják megállapítani a releváns nettósítási halmazt, mivel nem áll rendelkezésre információ a partnerekről vagy arról, hogy az ügyletek az 575/2013/EU rendelet 272. cikkének 4. pontjában említett, jogilag érvényesíthető kétoldalú nettósítási megállapodás hatálya alá tartoznak-e. Az intézményeknek ilyenkor azt kell feltételezniük, hogy az ilyen típusú származtatott ügyletek esetében sem nettósítási hatások, sem partnerdiverzifikáció nem áll fenn. Következésképpen az intézményeknek azt kell feltételezniük, hogy a KBF egyetlen származtatott ügyletet kötött, az adott típusú származtatott ügyletre vonatkozó megbízatás keretében engedélyezett maximális névleges összeggel.

(8)

Ez a rendelet az Európai Bankhatóság által a Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeteken alapul.

(9)

Az Európai Bankhatóság nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az ezzel összefüggésben felmerülő lehetséges költségeket és hasznokat, és kikérte az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 37. cikke alapján létrehozott Banki Érdekképviseleti Csoport tanácsát,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A KBF származtatott pozíciói kitettségértékének meghatározása az 575/2013/EU rendelet 132a. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában, ha az alapul szolgáló kitettség ismeretlen

(1)   Az 575/2013/EU rendelet 132a. cikkének (2) bekezdése szerinti, megbízatáson alapuló módszer alkalmazásakor, amennyiben a KBF megbízatása nem zárja ki, hogy a KBF származtatott pozíciójának alapjául szolgáló kitettség mérlegen belüli vagy mérlegen kívüli kitettségnek minősül, de a kitettségérték, illetve mérlegen kívüli kitettségek esetében az 575/2013/EU rendelet 111. cikke szerinti alkalmazandó százalékos arány ismeretlen, az intézmények a kockázattal súlyozott kitettségérték kiszámításához a származtatott pozíció teljes névleges összegét használják kitettségértékként.

(2)   Az (1) bekezdésben említett kitettségérték meghatározásakor, ha a származtatott pozíciók névleges összege ismeretlen, akkor az intézmények a KBF megbízatása keretében engedélyezett származtatott ügyletek maximális névleges összegén alapuló konzervatív becslést használják kitettségértékként.

2. cikk

A partner-hitelkockázattal kapcsolatos kitettségérték kiszámítása KBF származtatott pozícióinak nettósítási halmaza tekintetében

(1)   Az intézmények a partner-hitelkockázattal kapcsolatos kitettségérték nettósítási halmaz tekintetében, az 575/2013/EU rendelet 3. része II. címe 6. fejezetének 3., 4. vagy 5. szakaszában meghatározott módszerekkel összhangban történő kiszámításakor a következőképp járnak el:

a)

ha az intézmény a bemeneti adatok hiánya miatt az általa alkalmazott módszer szerint nem tudja kiszámítani a nettósítási halmaz pótlási költségét, akkor pótlási költségként a nettósítási halmazban lévő származtatott ügyletek összesített névleges összegét használja;

b)

ha az intézmény a bemeneti adatok hiánya miatt az általa alkalmazott módszer szerint nem tudja kiszámítani a nettósítási halmaz potenciális jövőbeli kitettségét, akkor az helyett a nettósítási halmazban lévő származtatott ügyletek összesített névleges összegének 0,15-szörösét használja.

(2)   A partner-hitelkockázattal kapcsolatos kitettségérték (1) bekezdésnek megfelelő kiszámításakor, ha a nettósítási halmazban lévő származtatott ügyletek névleges összege ismeretlen, akkor az intézmények az adott nettósítási halmaz kitettségértékének meghatározásához a KBF megbízatása keretében engedélyezett származtatott ügyletek maximális névleges összegén alapuló konzervatív becslést használják.

(3)   Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásában, ha az intézmények a KBF származtatott ügyleteinek egy adott típusa esetében nem tudják megállapítani a releváns nettósítási halmazt, akkor azt kell feltételezniük, hogy a KBF egyetlen származtatott ügyletet kötött, az adott típusú származtatott ügyletre vonatkozó megbízatás keretében engedélyezett maximális névleges összeggel.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2022. november 24-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)  HL L 176., 2013.6.27., 1. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.).


Top