(1)

Az (EU) 2016/429 rendelet szabályokat határoz meg az állatra vagy emberre átvihető állatbetegségek megelőzésére és leküzdésére vonatkozóan, beleértve az uniós szinten problémát jelentő jegyzékbe foglalt betegségek kategóriáinak meghatározására vonatkozó szabályokat is. Az említett rendelet 5. cikke előírja, hogy a betegségek megelőzésére és leküzdésére vonatkozó betegségspecifikus szabályok a rendelet szóban forgó cikkében és II. mellékletében említett, jegyzékbe foglalt betegségekre alkalmazandók. Mivel a jegyzékbe foglalt betegségek különböző típusú irányítási intézkedéseket tesznek szükségessé, az (EU) 2016/429 rendelet 9. cikke olyan betegségmegelőzési és járványvédelmi szabályokat ír elő, amelyek figyelembe veszik a szóban forgó, jegyzékbe foglalt betegségek különböző típusai által a közegészségre vagy az állatok egészségére, a gazdaságra, a társadalomra és a környezetre gyakorolt hatás potenciális súlyosságát.

(2)

Konkrétan az (EU) 2016/429 rendelet 9. cikke (1) bekezdésének a)–e) pontja utal a jegyzékbe foglalt betegségek különböző típusaira, figyelembe véve az említett jegyzékbe foglalt betegségek előfordulásának potenciális kockázatait. Emellett az említett rendelet 9. cikke (1) bekezdésének d) pontja előírja, hogy az említett rendelet 9. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett, jegyzékbe foglalt betegségek egyúttal a 9. cikk (1) bekezdésének d) pontja szerinti, jegyzékbe foglalt betegségeknek is tekintendők, amennyiben az adott betegség által jelentett kockázat eredményesen és arányosan mérsékelhető az állatok és termékek mozgatására vonatkozó intézkedések révén. A jegyzékbe foglalt betegségek különböző kategóriái közötti eme különbségtételt figyelembe kell venni az e rendeletben a víziállatok és az élő víziállatoktól eltérő, víziállatoktól származó állati eredetű termékek Unión belüli mozgatására vonatkozó szabályok megállapítása során.

(3)

Az (EU) 2016/429 rendelet IV. része II. címének 2. és 3. fejezete betegségspecifikus szabályokat állapít meg a D kategóriájú betegségekre és az e betegségek tekintetében jegyzékbe foglalt fajokra vonatkozóan, továbbá előírásokat határoz meg az új betegségek tekintetében. Az említett rendelkezések meghatározzák továbbá a víziállatok – köztük az emberi fogyasztásra szánt víziállatok – és a víziállatoktól származó állati eredetű termékek Unión belüli mozgatására vonatkozó állategészségügyi követelményeket annak érdekében, hogy biztosítsák a jegyzékbe foglalt és az új betegségek Unión belüli terjedésének megelőzését és megfékezését.

(4)

Az (EU) 2016/429 rendelet IV. része II. címének 2. és 3. fejezete emellett felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén kiegészítő szabályokat fogadjon el az említett rendelet bizonyos, nem alapvető fontosságú rendelkezéseivel kapcsolatban. Az állatbetegségek elleni védekezésre és azok megelőzésére vonatkozó, az említett rendelet által létrehozott új jogi keret zökkenőmentes működése érdekében ezért helyénvaló ilyen kiegészítő szabályokat elfogadni. Mivel e kiegészítő szabályok között lényegi tartalmi kapcsolat áll fenn, az egyszerűség és az átláthatóság érdekében, valamint a szabályok alkalmazásának megkönnyítése érdekében azokat egyetlen jogi aktusban kell meghatározni, nem pedig több különálló, számos kereszthivatkozást tartalmazó és az átfedések kockázatát hordozó jogi aktusban.

(5)

Az (EU) 2018/1882 bizottsági végrehajtási rendelet (2) az (EU) 2016/429 rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében említett, jegyzékbe foglalt betegségeket az A, B, C, D és E kategóriába sorolja be. Az említett rendelet előírja továbbá, hogy az (EU) 2016/429 rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében említett, a jegyzékbe foglalt betegségekre alkalmazandó betegségmegelőzési és járványvédelmi szabályokat alkalmazni kell a szóban forgó végrehajtási rendeletben foglalt táblázatban feltüntetett jegyzékbe foglalt fajok és jegyzékbe foglalt fajcsoportok jegyzékbe foglalt betegségeinek különböző kategóriái tekintetében. Az említett táblázat többek között felsorolja a víziállat-betegségek által érintett víziállatfajokat és -fajcsoportokat, valamint az említett betegségek vektorfajait.

(6)

Az e rendeletben meghatározott szabályoknak és kockázatcsökkentő intézkedéseknek ki kell egészíteniük az (EU) 2016/429 rendeletben a víziállatok – beleértve az emberi fogyasztásra szánt víziállatokat is – és a tenyésztett víziállatoktól származó állati eredetű termékek Unión belüli mozgatása tekintetében meghatározott állategészségügyi követelményeket annak érdekében, hogy az említett áruk ne képviseljenek jelentős kockázatot az (EU) 2016/429 rendelet II. mellékletében említett, majd az (EU) 2018/1882 bizottsági végrehajtási rendeletben D kategóriájú betegségekként meghatározott víziállat-betegségek terjedése tekintetében, amelyek adott esetben A, B és C kategóriájú betegségeket is magukban foglalnak. Az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (3) szabályokat állapít meg az egyes jegyzékbe foglalt betegségekkel kapcsolatos kötelező és önkéntes mentesítési programokra vonatkozóan. A B és C kategóriájú betegségek tekintetében egyes tagállamok mentesítési programok hatálya alá tartoznak az említett jegyzékbe foglalt betegségek felszámolása érdekében, vagy pedig annak igazolása céljából, hogy az említett jegyzékbe foglalt betegségek tekintetében betegségtől mentes minősítéssel rendelkeznek. E programokat figyelembe véve helyénvaló úgy rendelkezni, hogy a megfelelő B vagy C kategóriájú betegség tekintetében jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó víziállatok vagy az élő tenyésztett víziállatoktól eltérő, ilyen tenyésztett víziállatokból származó állati eredetű termékek mozgatása csak akkor engedélyezhető, ha az nem veszélyezteti az említett mentesítési programok sikerét, illetve – amennyiben az megadásra került – az említett jegyzékbe foglalt betegségek tekintetében a betegségtől mentes minősítést.

(7)

Ezenkívül a C kategóriájú betegségek tekintetében az önkéntes mentesítési program hatálya alá nem tartozó létesítmények felelős személyei az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendeletben megállapított szabályokkal összhangban felügyeleti programot hajthatnak végre egy adott C kategóriájú betegség tekintetében. Bár az ilyen létesítmények nem kapják meg a betegségtől mentes minősítést, előnyös számukra, hogy csak a C kategóriájú betegségek tekintetében jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó azon tenyésztett víziállatokat fogadják, amelyek nem veszélyeztetik a felügyeleti program sikerét.

(8)

Ennek megfelelően e rendeletnek kiegészítő szabályokat kell megállapítania a víziállatok és az azokból származó állati eredetű termékek mozgatására vonatkozóan, amelyek szükségesek ahhoz, hogy biztosítható legyen e mentesítési és felügyeleti programok sikere az azokat végrehajtó tagállamokban, körzetekben vagy kompartmentekben és azokban a tagállamokban, körzetekben vagy kompartmentekben, amelyek megkapták a betegségtől mentes minősítést.

(9)

Az (EU) 2016/429 rendelet 192. cikke betegségmegelőzési intézkedéseket állapít meg a víziállatok szállításával kapcsolatban, és felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy kiegészítő szabályokat állapítson meg a víziállatok szállítására szolgáló eszközök tisztítására és fertőtlenítésére, a vízcserére és a vízkibocsátásra, továbbá a biológiai védelmi intézkedésekre vonatkozóan, hogy mérsékelhetők legyenek az említett víziállatok Unión belüli szállításával kapcsolatos lehetséges kockázatok. E rendeletnek ezért részletesebb követelményeket kell megállapítania a víziállatok szállítására vonatkozóan, beleértve az élőhal-tartályos hajón történő szállítást is.

(10)

Az (EU) 2016/429 rendelet előírja, hogy a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó víziállatoknak a betegségtől mentes minősítéssel rendelkező vagy mentesítési program hatálya alá tartozó területre belépő szállítmányait – kivéve bizonyos, nagyon korlátozott körülmények között – állategészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie. Mivel egyes szállítmányok szállítására vegyes kereskedelmi tételekben kerül sor, és azokat különböző állategészségügyi bizonyítványok kísérhetik, elengedhetetlen biztosítani azt, hogy az egyes szállítmányokat azok megfelelő rendeltetési helyein rakodják ki. A szállítmányok olyan címkével való jelölése, amely egyértelműen egymáshoz rendeli a víziállatok szállítmányait és a megfelelő állategészségügyi bizonyítványokat, kockázatcsökkentő lépésként elengedhetetlen a nyomonkövethetőség biztosítására és annak érdekében, hogy az említett területekre csak a betegségtől mentes területre való szállításhoz kiállított, megfelelő bizonyítvánnyal rendelkező szállítmányok juthassanak be. Ezért ez a rendelet kiegészítő szabályokat határoz meg az említett szállítmányok címkézésére vonatkozóan.

(11)

Az (EU) 2016/429 rendelet 197. cikke előírja, hogy a B és C kategóriájú betegségek tekintetében jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tenyésztett víziállatoknak betegségtől mentesnek nyilvánított területről kell származniuk, ha az említett jegyzékbe foglalt betegségektől mentes minősítéssel rendelkező vagy az említett jegyzékbe foglalt betegségekre vonatkozó mentesítési program hatálya alá tartozó tagállamba, körzetbe vagy kompartmentbe szánják őket. Bizonyos esetekben azonban az állategészségügyi kockázatok nem indokolják az ilyen korlátozásokat. E rendeletnek ezért eltérést kell lehetővé tennie az (EU) 2016/429 rendelet 197. cikkében megállapított ilyen korlátozásoktól, biztosítva egyúttal a szükséges kockázatcsökkentő intézkedések meglétét annak érdekében, hogy a tenyésztett víziállatok ilyen jellegű mozgatása ne veszélyeztesse a fennálló egészségügyi állapotot vagy mentesítési programokat.

(12)

Kiegészítő szabályokat kell továbbá megállapítani, hogy eltérést lehessen biztosítani a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó, emberi fogyasztásra szánt élő víziállatok tekintetében azokban az esetekben, amikor azokat betegségtől mentes vagy mentesítési program hatálya alá tartozó tagállamba, körzetbe vagy kompartmentbe mozgatják, és azok nem betegségtől mentes tagállamból, körzetből vagy kompartmentből származnak. Ezen esetek egyike, hogy az említett víziállatok olyan fajhoz tartoznak, amelyek az (EU) 2018/1882 végrehajtási rendelet mellékletében lévő táblázat 4. oszlopában vektorfajként szerepelnek ugyan, de nem érintkeztek az adott jegyzékbe foglalt betegségre fogékony, az említett táblázat 3. oszlopában felsorolt jegyzékbe foglalt fajokkal, és ezért nem tekintendők vektornak. Más esetben az említett víziállatokat járványvédelmi intézkedést végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítményben történő leölésre és feldolgozásra szánják, és az illetékes hatóság engedélyezte, hogy azok elhagyják a jegyzékbe foglalt vagy új betegséggel kapcsolatos járványvédelmi intézkedések hatálya alá tartozó területet. E rendeletnek elő kell írnia, hogy – a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (4) megfelelően – csomagolásra és címkézésre vonatkozó kockázatcsökkentő intézkedéseket kell alkalmazni az emberi fogyasztásra szánt puhatestűekre és rákfélékre, biztosítva, hogy az említett víziállatokat betegségtől mentes minősítéssel rendelkező vagy mentesítési program hatálya alá tartozó területre lehessen szállítani anélkül, hogy azok egy adott, jegyzékbe foglalt vagy új betegség elterjedése szempontjából kockázatot jelentenének.

(13)

Kiegészítő szabályokat kell továbbá megállapítani a jegyzékbe foglalt tenyésztett víziállatok körülhatárolt akvakultúrás létesítményekbe történő mozgatására vonatkozóan is. Az (EU) 2018/1882 végrehajtási rendelet mellékletében lévő táblázat 4. oszlopában felsorolt vektorfajokhoz tartozó azon tenyésztett víziállatok esetében, amelyek nem érintkeztek az említett táblázat 3. oszlopában felsorolt fogékony fajokkal, valamint az (EU) 2020/691 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (5) 15. cikkének megfelelően engedélyezett létesítményben vagy egy másik körülhatárolt létesítményben – beleértve a rendeltetési létesítményt is – karantén alá helyezett víziállatok esetében engedélyezni kell a körülhatárolt létesítménybe történő mozgatást. Mivel a körülhatárolt létesítmények a más típusú akvakultúrás létesítmények esetében előírtnál kevesebb mozgatási követelmény alkalmazása mellett cserélhetik egymás között a tenyésztett víziállatokat, fontos, hogy az e rendeletben megállapított egyedi szabályokkal és eltérésekkel biztosítható legyen, hogy az állatok körülhatárolt létesítményeket érintő mozgatása ne jelentsen kockázatot a jegyzékbe foglalt vagy új betegségek terjedése szempontjából.

(14)

A vadon élő víziállatok fontos erőforrást jelentenek, amelyet védeni kell. Az (EU) 2016/429 rendelet 199. cikke ezért lehetővé teszi a tagállamok számára annak előírását, hogy csak betegségtől mentes területről származó víziállatokat szabad a természetes vizekbe engedni, még abban az esetben is, ha e vizek nem rendelkeznek betegségtől mentes minősítéssel. Az említett rendelet 205. cikkének (2) bekezdése alapján a Bizottságnak felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat kell elfogadnia a víziállatok sporthorgászat céljából – többek között horgászcsaliként – történő mozgatására vonatkozó kiegészítő szabályok elfogadása céljából. E rendeletben ezért kiegészítő szabályokat kell megállapítani egy olyan eljárásra vonatkozóan, amellyel a tagállamok sikeresen átültethetik a gyakorlatba az említett lehetőséget. Mivel az (EU) 2016/429 rendelet a víziállatok szállítmányainak betegségtől nem mentes területekre történő mozgatása esetén nem követeli meg állategészségügyi bizonyítványok meglétét, e rendeletnek megfelelő szabályokat kell megállapítania annak biztosítására, hogy az érintett két tagállam illetékes hatóságai nyomon tudják követni e szállítmányok mozgását.

(15)

A jegyzékben szereplő vagy új betegséggel fertőzött élő horgászcsalik jelentős egészségügyi kockázatot jelentenek a vadon élő víziállatokra, és így potenciálisan a tenyésztett víziállatokra is. E kockázat kezelése érdekében ezért e rendeletnek elő kell írnia, hogy az élő horgászcsaliknak betegségtől mentes minősítéssel rendelkező területről kell származniuk, ha azokat betegségtől mentes tagállamban, körzetben vagy kompartmentben, illetve olyan tagállamokban kívánják felhasználni, amelyek végrehajtották az (EU) 2016/429 rendelet 199. cikkében említett intézkedéseket.

(16)

Az (EU) 2016/429 rendelet 208. és 209. cikke szabályokat állapít meg a víziállatok mozgatásának azon típusai tekintetében, amelyeknél állategészségügyi bizonyítvány kiállítására van szükség. A 2006/88/EK tanácsi irányelvben (6) megállapított szabályok alkalmazása során szerzett tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy bizonyos, nagyon korlátozott és specifikus körülmények között – a Bizottság és az érintett tagállamok egyetértésével – a C kategóriájú betegségek tekintetében eltérés alkalmazható az (EU) 2016/429 rendelet 208. és 209. cikkében meghatározott szabályoktól. Ezért e rendeletben meg kell határozni azokat a feltételeket, amelyek mellett nem kell állategészségügyi bizonyítványnak kísérnie a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó víziállatok szállítmányait, ha azokat betegségtől mentes tagállamba szánják.

(17)

A felelős személyek az (EU) 2016/429 rendelet 218. cikkének megfelelően nyilatkozatot állítanak ki a tagállamok között mozgatandó szállítmányok tekintetében, amennyiben nem követelmény, hogy azokat állategészségügyi bizonyítvány kísérje. A szállítmányok nyomonkövethetősége és a biztonságos kereskedelem támogatása érdekében fontos szabályokat megállapítani az említett nyilatkozatokban feltüntetendő információkra vonatkozóan. A nyilatkozatok hozzáadott értéket jelentenek a tenyésztett víziállatok azon akvakultúrás létesítmények közötti mozgatása tekintetében, amelyek C kategóriájú betegségre vagy betegségekre vonatkozó felügyeleti programokat hajtanak végre. E rendeletnek ezért elő kell írnia, hogy a nyilatkozatoknak tartalmazniuk kell az annak megerősítéséhez szükséges információkat, hogy a származási akvakultúrás létesítmény felügyeleti programban vesz részt, és hogy a szóban forgó C kategóriájú betegség vagy betegségek gyanúja nem merült fel vagy nyert megerősítést az akvakultúrás létesítményben.

(18)

Az (EU) 2016/429 rendelet 216. cikkének (3) bekezdésében az állategészségügyi bizonyítvány kiállítására vonatkozóan meghatározott szabályok betartatása érdekében a hatósági állatorvosnak az állategészségügyi bizonyítvány aláírása előtt okmányellenőrzést és vizuális klinikai vizsgálatot, valamint adott esetben klinikai vizsgálatokat kell végeznie a származási akvakultúrás létesítményben. Ezen ellenőrzések célja, hogy kizárhatók legyenek az arra utaló bizonyítékok, hogy az akvakultúrás létesítményben jegyzékbe foglalt vagy új betegség lenne jelen, és hogy támogassák a biztonságos kereskedelmet. Az említett ellenőrzések tekintetében ezért kiegészítő szabályokat kell megállapítani ebben a rendeletben.

(19)

A tenyésztett víziállatok bizonyos kategóriáiban, például az ikrában és a puhatestűekben kevésbé nyilvánvalóan mutatkoznak meg a betegségek klinikai tünetei. Ezért az az előírás, hogy a tenyésztett víziállatok említett kategóriái tekintetében az akvakultúrás létesítményből történő minden egyes mozgatást megelőzően vizuális klinikai vizsgálatot kell végezni, az erőforrások nem megfelelő felhasználásával jár. E rendeletben ezért eltérést kell biztosítani attól a követelménytől, hogy az ikrát és a puhatestűeket minden állategészségügyi bizonyítvány kiállítását megelőzően vizuális klinikai vizsgálatnak kell alávetni, feltéve, hogy a dokumentációval, az akvakultúrás létesítményben tartott tenyésztett víziállatok korábbi vizuális klinikai vizsgálatának időpontjával és a létesítménybe történő mozgatás részleteivel kapcsolatban bizonyos ellenőrzésekre kerül sor.

(20)

A 2006/88/EK irányelv alkalmazása során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy e rendeletben bizonyos további eltéréseket is biztosítani kell attól a követelménytől, hogy a feladás időpontját megelőző 72 órában vizuális klinikai vizsgálatot kell végezni. Ezen eltérések célja, hogy az illetékes hatóság bizonyos, nagyon korlátozott körülmények között rugalmasan, a feladást megelőző 7 napos időszakon belül végezhesse el a vizuális klinikai vizsgálatot akkor, ha egy betegség megjelenésének valószínűsége vagy egy jegyzékbe foglalt vagy új betegség terjedésének kockázata a becslések szerint alacsony.

(21)

Az (EU) 2016/429 rendelet 219. és 220. cikke megállapítja a szállítóktól eltérő felelős személyeknek és a tagállamok illetékes hatóságainak a kötelezettségeit a víziállatok tagállamok közötti mozgatásának bejelentésével kapcsolatban. E rendeletnek kiegészítő szabályokat kell megállapítania azon információk tekintetében, amelyeket a felelős személyeknek minden ilyen mozgatást megelőzően az illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátaniuk, továbbá azon információk tekintetében, amelyeket a származási tagállam illetékes hatóságának be kell jelentenie a rendeltetési tagállam illetékes hatóságának. A tagállamok közötti mozgatásra vonatkozó előzetes bejelentést a tenyésztett víziállatok és a vadon élő víziállatok esetében egyaránt alkalmazni kell.

(22)

Amennyiben jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tenyésztett víziállatokat mozgatnak az egyik tagállamban található, egy adott C kategóriájú betegségre vonatkozó felügyeleti programban részt vevő létesítményből egy másik tagállamban lévő, ugyanazon C kategóriájú betegségre vonatkozó felügyeleti programban részt vevő létesítménybe, fontos, hogy szabályok kerüljenek megállapításra az előzetesen bejelentendő információkra vonatkozóan, amelyek biztosítják, hogy a rendeltetési létesítménybe megfelelő egészségi állapotú tenyésztett víziállatok érkezzenek. Ezért e rendeletnek szabályokat kell megállapítania azon információk tekintetében, amelyeket a származási létesítmény felelős személyének be kell jelentenie a származási tagállam illetékes hatóságának, valamint azon információkra vonatkozóan, amelyeket az említett illetékes hatóságnak be kell jelentenie a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságának.

(23)

mivel a tagállamok közötti mozgatás bejelentése fontos lépés a tenyésztett víziállatok és az élő tenyésztett víziállatoktól eltérő, tenyésztett víziállatoktól származó állati eredetű termékek nyomonkövethetősége és a biztonságos kereskedelem támogatása irányában, e rendeletnek részletes szabályokat kell megállapítania az előzetes bejelentés követelményeire – többek között a felelős személyek által szolgáltatandó információk részleteire –, valamint az ilyen bejelentésekkel kapcsolatos vészhelyzeti eljárásokra vonatkozóan. Az (EU) 2016/429 rendelet 219. cikkének (2) bekezdése, 220. cikkének (2) bekezdése és 221. cikkének (1) bekezdése, valamint az (EU) 2019/1715 bizottsági végrehajtási rendelet (7) 46. cikke meghatározza, hogy mely információkat kell a felelős személyeknek és az illetékes hatóságoknak az említett bejelentésekkel kapcsolatban benyújtaniuk, továbbá hogy az illetékes hatóságnak milyen vészhelyzeti eljárásokat kell alkalmaznia áramkimaradás vagy a TRACES egyéb zavara esetén.

(24)

Az (EU) 2016/429 rendelet 222. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy a Bizottságnak felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat kell elfogadnia a felelős személyeknek az élő víziállatoktól eltérő, víziállatoktól származó állati eredetű termékek mozgatására vonatkozó kötelezettségeiről, beleértve az említett termékekre vonatkozó, a származási és a rendeltetési helyen alkalmazandó kockázatcsökkentő intézkedéseket is. Az említett rendelet 222. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy az említett cikkben meghatározott szabályok nem alkalmazandók a közvetlen emberi fogyasztás céljából begyűjtött vagy kifogott vadon élő víziállatoktól származó állati eredetű termékekre. Ennek megfelelően az e rendeletben megállapított kiegészítő szabályokat csak a tenyésztett víziállatoktól származó állati eredetű termékekre kell alkalmazni, és meg kell határozni az abban az esetben alkalmazandó intézkedéseket, ha egyes, a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó, az élő tenyésztett víziállatoktól eltérő, tenyésztett víziállatoktól származó állati eredetű termékeket betegségtől mentes minősítéssel rendelkező vagy mentesítési program hatálya alá tartozó területre léptetnek be, vagy ha az illetékes hatóság engedélyezte az említett termékeknek valamely, forgalmi korlátozások vagy vészhelyzeti intézkedések hatálya alá tartozó létesítményből vagy körzetből történő elszállítását. A kiegészítő szabályokban meg kell határozni továbbá az állategészségügyi bizonyítványok kiállítására és a bejelentésre vonatkozó azon követelményeket, amelyeket az említett termékek nyomonkövethetőségének biztosítása érdekében a szóban forgó mozgatásokra alkalmazni kell.

(25)

Az e rendeletben az élő víziállatok mozgatásával kapcsolatban megállapított szabályoknak az (EU) 2018/1882 végrehajtási rendelet mellékletében szereplő táblázat 3. és 4. oszlopában felsorolt fajokra kell vonatkozniuk, bizonyos eltéréseket biztosítva a 4. oszlopban meghatározott vektorfajok tekintetében. Tekintettel azonban az élő tenyésztett víziállatoktól eltérő, tenyésztett víziállatoktól származó állati eredetű termékekhez kapcsolódó alacsonyabb kockázatra, az e rendeletben az említett termékek mozgatására vonatkozóan megállapított szabályokat csak az (EU) 2018/1882 végrehajtási rendelet mellékletében szereplő táblázat 3. oszlopában felsorolt fogékony fajokra kell alkalmazni, az ugyanezen táblázat 4. oszlopában meghatározott vektorfajokra viszont nem.

(26)

Az élő tenyésztett víziállatoktól eltérő, tenyésztett víziállatoktól származó állati eredetű termékeket bizonyos körülmények között az (EU) 2016/429 rendelet 223. cikkének megfelelő állategészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie. E rendeletben meg kell határozni az említett állategészségügyi bizonyítványok tartalmára vonatkozó részleteket.

(27)

Ezt a rendeletet az (EU) 2016/429 rendelet alkalmazásának kezdőnapjával összhangban 2021. április 21-től kell alkalmazni,