EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32020R0689

A Bizottság (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. december 17.) az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a bizonyos jegyzékbe foglalt és új betegségekre vonatkozó felügyeletre, mentesítési programokra és betegségtől mentes minősítésre vonatkozó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről (EGT-vonatkozású szöveg) (EGT-vonatkozású szöveg)

OJ L 174, 3.6.2020, p. 211–340 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

In force: This act has been changed. Current consolidated version: 21/04/2021

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2020/689/oj

3.6.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 174/211


A BIZOTTSÁG (EU) 2020/689 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2019. december 17.)

az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a bizonyos jegyzékbe foglalt és új betegségekre vonatkozó felügyeletre, mentesítési programokra és betegségtől mentes minősítésre vonatkozó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a fertőző állatbetegségekről és egyes állategészségügyi jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (a továbbiakban: állategészségügyi rendelet (1) és különösen annak 29. cikkére, 31. cikkének (5) bekezdésére, 32. cikkének (2) bekezdésére, 37. cikkének (5) bekezdésére, 39. cikkére, 41. cikkének (3) bekezdésére, 42. cikkének (6) bekezdésére és 280. cikkének (4) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az állategészségügyi rendelet megállapítja az állatra vagy emberre átvihető állatbetegségek megelőzésére és leküzdésére vonatkozó szabályokat. Az e rendeletben meghatározott szabályok az állategészségügyi rendelet II. részének 2., 3. és 4. fejezetében a felügyeletre, a mentesítési programokra és a betegségtől mentes minősítésre vonatkozóan, valamint a IX. részében a meglévő felügyeleti vagy mentesítési programokkal és a meglévő betegségtől mentes minősítéssel kapcsolatos átmeneti rendelkezésekre vonatkozóan lefektetett szabályok kiegészítéséhez szükségesek.

(2)

E szabályok között lényegi kapcsolat áll fenn, és közülük számos együttesen alkalmazandó. Az egyszerűség és az átláthatóság érdekében, valamint a szabályok alkalmazásának megkönnyítése és azok megsokszorozódásának elkerülése érdekében azokat egyetlen jogi aktusban kell meghatározni, nem pedig több különálló, számos kereszthivatkozást tartalmazó és az átfedések kockázatát hordozó jogi aktusban.

(3)

A felügyelet lényegében szerves részét képezi minden mentesítési programnak, a betegségtől mentes minősítés pedig az esetek többségében a sikeres felügyeleti és mentesítési folyamat eredménye. Emellett a felügyeletre egyéb intézkedések mellett azért is szükség van, mert kulcsfontosságú eszköz a betegségtől mentes minősítés fenntartásához, miután elérték azt. A felügyeletre, a mentesítési programokra és a betegségtől mentes minősítésre vonatkozó szabályok – köztük az átmeneti szabályok is – gyakran közös célokat szolgálnak, és a felelős személyek, állatorvosok és illetékes hatóságok egymást kiegészítő tevékenységeire vonatkoznak. Ezért indokolt egyetlen felhatalmazáson alapuló rendeletbe összevonni ezeket a szabályokat.

(4)

A felügyelet kulcsfontosságú eleme a hatékony és eredményes betegségmegelőzési és járványvédelmi politikának. Ezt a felelős személyeknek és az illetékes hatóságoknak közösen kell végrehajtaniuk. Emellett úgy kell kialakítani, hogy megfeleljen a jegyzékbe foglalt és új betegség kitörésének korai felismerésére vonatkozó célkitűzéseknek, és bizonyítsa a betegségtől mentes minősítés megszerzésére és fenntartására, valamint annak felfüggesztésére vagy visszavonására vonatkozó kritériumoknak való megfelelést.

(5)

Az illetékes hatóságnak a felügyelet tárgyát képező állatpopulációban előforduló megbetegedések bejelentése és vizsgálatai alapján egy alapvető általános felügyeleti rendszert kell bevezetniük a szárazföldi állatok jegyzékbe foglalt és új betegségei tekintetében.

(6)

Ezeket a szárazföldi állatokra vonatkozó általános felügyeleti követelményeket a felügyelet várt eredményétől függően konkrétabb követelményekkel kell kiegészíteni. Ezeket úgy kell kialakítani, hogy bizonyos létesítmények jóváhagyásával és az állatok és állati eredetű termékek mozgatásával összefüggésben olyan különböző konkrét célokat szolgáljanak, mint az uniós felügyeleti programok, a kötelező és önkéntes mentesítési programok, a betegségtől való mentesség megerősítése és a járványvédelmi intézkedések.

(7)

A víziállatokra vonatkozó általános felügyeleti követelmények megtervezésének megközelítése hasonlít a szárazföldi állatokra vonatkozó követelményekéhez, bár nem azonos azzal. Minden akvakultúrás létesítménynek alapvető felügyeleti rendszert kell bevezetnie a felügyelet tárgyát képező állatpopulációban előforduló megbetegedések bejelentése és vizsgálatai alapján. Emellett a víziállatok jegyzékbe foglalt és új betegségeire vonatkozó felügyeletnek magában kell foglalnia bizonyos járványvédelmi intézkedéseket arra az esetre, amikor az akvakultúrás létesítményekben ilyen intézkedések meghozatala szükséges.

(8)

Az összes akvakultúrás létesítményre alkalmazandó általános felügyeleti követelményeken túl bizonyos jóváhagyott akvakultúrás létesítményekre egyedi felügyeleti követelmények vonatkoznak. Ezen egyedi intézkedések közé tartozik a kockázatalapú felügyeleti rendszer bevezetése, amely azoknak a kockázatoknak az értékelésén alapul, amelyekkel egy létesítmény szembesül egy víziállat-betegséggel való megfertőződés vagy annak terjedése tekintetében, legyen az jegyzékbe foglalt vagy jegyzékbe nem foglalt betegség.

(9)

Az egyedi felügyeleti követelmények egyes jegyzékbe foglalt betegségekre vonatkozó mentesítési programok végrehajtásához is kapcsolódnak, amelyek az adott betegségtől mentes minősítés megszerzésére és e minősítés megszerzése után annak fenntartására irányulnak.

(10)

Emellett a tagállamok számára lehetőséget kell adni arra, hogy „felügyeleti programok” formájában létesítményi szinten bevezessék a víziállatok C kategóriájú betegségeire vonatkozó felügyeletet, anélkül hogy egy mentesítési programot választanának. A felügyeleti programok eltérnek a mentesítési programoktól abban, hogy célzott felügyeleti rendszeren alapulnak, amely átfogó jellegű, de nem öleli fel a mentesítési program összes elemét. A mentesítési programoktól eltérően a felügyeleti programok nem nyújtanak lehetőséget a hivatalos betegségtől mentes minősítés megszerzésére.

(11)

Az ebben a rendeletben meghatározott mentesítési és felügyeleti programok az állatok és állati eredetű termékek Unión belüli mozgatására, valamint bizonyos esetekben az Unióba belépő állatokra és állati eredetű termékekre vonatkozó állategészségügyi követelmények igazolására szolgálnak.

(12)

Az állategészségügyi rendelet megállapítja azokat a szabályokat, amelyek a jegyzékbe foglalt betegségek vonatkozásában a jegyzékbe foglalt fajokra alkalmazandók. Előfordulhat, hogy a jegyzékbe foglalt fajok bizonyos kategóriája esetében a felügyeletnek nincs jelentősége, különös tekintettel a vadon élő állatokra vagy a tartott állatok bizonyos kategóriáira. Ezért ennek a rendeletnek szabályoznia kell, hogy mely konkrét állatpopulációnak kell felügyelet tárgyát képeznie. Az új betegségek korai felismerésének biztosítása érdekében lehetővé kell tennie a felügyelet tárgyát képező állatpopuláció kiterjesztését a jegyzékbe nem foglalt tartott fajokra is.

(13)

Az eltéréseknek azt is lehetővé kell tenni, hogy a felügyelet tárgyát képező szárazföldi állatpopulációkat konkrét felügyeleti célokra tovább korlátozzák, nevezetesen a következőkre: i. uniós felügyeleti programok; ii. kötelező és önkéntes mentesítési programok; és iii. az unión belüli mozgatásokra vagy az Unióba történő beléptetésre vonatkozó felügyeletalapú állategészségügyi követelmények.

(14)

A diagnosztikai módszerek és az elvégzésükhöz szükséges minták összegyűjtése, a technikák, a validálás és az értelmezés nagyon technikai jellegűek, és a tudományos szabványok fejlődése miatt gyakran kerülnek módosításra. Ezért a naprakészségük biztosítása érdekében a diagnosztikai módszerekre vonatkozó szabályoknak rugalmas módon jelezniük kell, hogy melyik módszert kell használni, és hogyan. Az állatbetegségek terén a diagnosztikai módszerekre vonatkozó tudományos szabványoknak különböző lehetséges forrásai vannak. Ezért fontos jelezni azt a hierarchikus sorrendet, amelynek alapján a módszereket mérlegelni kell, figyelembe véve a mintavételre, elemzésekre, vizsgálatokra és a diagnózisra vonatkozóan az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (2) meghatározott általános elveket.

(15)

Valamennyi erőforrás optimális felhasználásának biztosítása, valamint a felelős személyekre és az illetékes hatóságokra háruló szükségtelen adminisztratív terhek és költségek elkerülése érdekében a jegyzékbe foglalt és új betegségek felismerésekor alapul kell venni azokat az információforrásokat, amelyeket a nem elsősorban az említett betegségek felügyeletére szolgáló hatósági ellenőrzések és egyéb hatósági tevékenységek során gyűjtöttek.

(16)

Egy betegség előfordulásának a betegség esetdefiníciója alapján történő megerősítése az illetékes hatóság kötelezettsége; ezt megfelelő vizsgálatoknak kell támogatniuk, hogy megerősítsék vagy kizárják egy gyaníthatóan felmerült betegség jelenlétét. Ezek a vizsgálatok akkor bírnak jelentőséggel, ha a betegség megerősítése nyomán járványvédelmi intézkedéseket vezetnek be, továbbá a betegség megerősítésének következményeitől függően bizonyos más körülmények között. Ezért fontos, hogy ez a rendelet meghatározza azokat a körülményeket, amikor szükség van a betegség megerősítésére.

(17)

Egy jegyzékbe foglalt és – adott esetben – egy új betegség gyanús vagy megerősített esetének meghatározása kulcsfontosságú. E meghatározások teszik lehetővé a felelős személyek, állatorvosok és a felügyeletben részt vevő egyéb érdekelt felek számára azoknak a körülményeknek az azonosítását, amikor értesíteni kell az illetékes hatóságot, az illetékes hatóságnak pedig járványvédelmi intézkedéseket kell alkalmaznia. Ezért általános kritériumokat kell meghatározni a gyanús eset és a megerősített eset fogalommeghatározásaira, szükség esetén pedig bizonyos betegségek sajátos jellemzőitől függően betegségspecifikus meghatározásokat kell megadni.

(18)

Az uniós felügyeleti program az Unió egésze szempontjából releváns felügyeleti program. Azért van szükség rá, hogy nagyobb fokú harmonizációt lehessen elérni egy adott betegség egész Unióra kiterjedő felügyelete terén, tekintettel az e betegséggel kapcsolatos konkrét közegészségügyi és állategészségügyi aggályokra. Ezért meg kell határozni azokat a kritériumokat, amelyeket az uniós felügyeleti programba felvehető betegségeknek teljesíteniük kell.

(19)

A 2010/367/EU bizottsági határozat (3) meghatározza a baromfi és a vadon élő madarak madárinfluenzájára vonatkozó felügyeleti programokra vonatkozó minimumkövetelményeket, a mellékleteiben pedig technikai iránymutatásokat ír elő. Ennek a rendeletnek indokolt hasonló technikai iránymutatásokat megadnia a mellékletben. Azonban ez a rendelet kevésbé részletes, hogy a madárinfluenza felügyeletével kapcsolatban biztosítsa a helyzetben bekövetkező változásokhoz való jó alkalmazkodóképességet. Ezért a madárinfluenzára vonatkozó uniós felügyeleti program technikai követelményei kizárólag a célkitűzésekre, a hatályra és a követendő módszertani elveke összpontosulnak.

(20)

Az állategészségügyi rendelet meghatározza a B és C kategóriájú betegségekre vonatkozó kötelező és önkéntes mentesítési programok tagállamokban történő alkalmazására vonatkozó szabályokat. Ezek a betegségek vagy betegségcsoportok egyedi jellemzőkkel rendelkeznek. Mentesítésüknek a szóban forgó betegségre meghatározott járványvédelmi stratégián kell alapulnia. Ennek ki kell terjednie legalább a következőkre: i.a betegségtől mentes minősítés mint végső cél elérése érdekében elvégzendő felügyelet; ii. határidő; iii. a mentesítési program tárgyát képező állatpopuláció meghatározása; iv. az a terület, ahol a mentesítési program alkalmazandó lesz; valamint v. a mentesítési fázis alatt a betegségre alkalmazandó egyedi betegségmegelőzési és járványvédelmi intézkedések.

(21)

Amennyiben az a terület, amelyen a mentesítési programot végrehajtják, a tagállam külső határát is magában foglalja, az illetékes hatóságnak minden erőfeszítést meg kell tennie, hogy kezelje a betegségnek a határain kívülről történő bejutásával kapcsolatos kockázatot.

(22)

A mentesítési program célja, hogy a program által lefedett területen elérje a betegségtől mentes állapotot. A szárazföldi állatokat illetően ideális esetben ki kell terjednie annak a tagállamnak a teljes területére, ahol a betegség jelen van. Amennyiben ez nem lehetséges, meg kell határozni az elfogadható minimális területet. A terület minimális felszínének figyelembe kell vennie a korábbi mentesítési programok során szerzett tapasztalatokat, továbbá a betegség egyedi jellemzőitől függően bizonyos rugalmasságot kell lehetővé tennie.

(23)

A program minőségi és mennyiségi célkitűzéseit az illetékes hatóságnak kell meghatároznia. A végső célkitűzéseket a betegségtől mentes minősítés megadására vonatkozó kritériumokra kell alapozni, míg az időközi célkitűzések egyéb olyan tevékenységeket vagy lépéseket is magukban foglalhatnak, amelyek a betegségtől mentes minősítés megszerzéséhez fontosak, tükrözve a program fejlődését.

(24)

Az illetékes hatóságnak meg kell határoznia a mentesítési programok alkalmazásának időszakát. A C kategóriájú betegségekre vonatkozó önkéntes mentesítési programok esetében az Unión belüli mozgatások aránytalan és tartós megszakításának megelőzése érdekében meghatározásra kerül a program alkalmazásának maximális időszaka. Mindazonáltal az illetékes hatóság már azelőtt elkezdheti a mentesítési programot, hogy a Bizottság jóváhagyta volna azt, azonban ebben a szakaszban nem vezethet be korlátozásokat az Unión belüli mozgatásokra. Lehetővé kell tenni a tagállamok számára azt is, hogy – ha a körülmények indokolják – kérelmezzék a Bizottságtól ezen időszak meghosszabbítását.

(25)

Egyes betegségek mentesítési stratégiája alapulhat a létesítmény szintjén megadott betegségtől mentes minősítésen. Az ezekre a betegségekre irányuló betegségspecifikus intézkedéseket csoportosítani kell, és ezeknek kötelezettségeket kell meghatározniuk a felelős személyek és az illetékes hatóságok számára.

(26)

A betegségmentesítési programba felveendő, felügyelet tárgyát képező állatpopulációt a betegség sajátosságai alapján kell meghatározni. Azt a lehetőséget is a betegség sajátosságai alapján kell meghatározni, hogy az illetékes hatóság bizonyos további állatpopulációkat vehet fel a programba.

(27)

A létesítmény betegségtől mentes minősítésének megszerzéséért és fenntartásáért elsősorban a felelős személy felel, mivel elsősorban ő részesül a betegségtől mentes minősítéssel járó előnyökből. Ezért a felelős személynek a betegségtől mentes minősítés megszerzése és fenntartása érdekében eleget kell tennie bizonyos kötelezettségeknek.

(28)

Amint a felelős személy eleget tett a betegségtől mentes minősítés megszerzéséhez szükséges általános és betegségspecifikus kritériumoknak, az illetékes hatóság feladata a minősítés megadása. Ha ezek a specifikus kritériumok már nem teljesülnek, szintén az illetékes hatóság feladata a minősítés felfüggesztése vagy visszavonása.

(29)

Emellett a felelős személyeknek és illetékes hatóságoknak a mentesítési programmal összefüggő kötelezettségeit szükség esetén az adott betegségleírást figyelembe véve kell részletezni. Ezek a betegségspecifikus követelmények technikai jellegűek, és azokat minden egyes konkrét betegség tekintetében e rendelet mellékletei határozzák meg.

(30)

Az (EU) 2018/1882 bizottsági végrehajtási rendelet (4) a kötelező mentesítési programoknál a Brucella abortus, B. melitensis és B. suis általi fertőzöttséget és a Mycobacterium tuberculosis komplexszel való fertőzöttséget sorolja fel, az önkéntes mentesítési programoknál pedig az enzootikus szarvasmarha-leukózist, az Aujeszky-betegség vírusával való fertőzöttséget, a szarvasmarhák fertőző rhinotracheitiszét/fertőző pustulás vulvovaginitiszét és a szarvasmarhák vírusos hasmenését. Ezeknél a betegségeknél a mentesítési programoknak a létesítmény betegségtől mentes minősítésének megadásán kell alapulniuk.

(31)

A betegségtől mentes minősítés létesítmény szintjén történő megadásán alapuló mentesítési programoknak magukban kell foglalniuk minden olyan létesítményt, amely a felügyelet tárgyát képező állatpopulációba tartozó állatokat tart. Mindazonáltal az illetékes hatóság számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy kizárja a létesítmények és vágóhidak bizonyos konkrét típusait a mentesítési programból, amennyiben megfelelő kockázatcsökkentő intézkedéseket hajtanak végre.

(32)

A betegségtől mentes minősítés létesítmény szintjén történő megadásán alapuló mentesítési programok esetében az illetékes hatóság számára lehetővé kell tenni, hogy eltérő egészségügyi állapotot rendeljen a különböző járványügyi egységekhez.

(33)

A szárazföldi állatok esetében a létesítmény szintjén a betegségtől mentes minősítést igazoló követelmények a fertőzöttségtől való mentességen alapulnak, amelyet a vizsgálati és felügyeleti rendszer, az állatok és szaporítóanyagok létesítményekbe történő bejutására vonatkozó feltételek és szükség esetén a vakcinázás használatára vonatkozó korlátozások támasztanak alá. Ha már nem teljesülnek a betegségtől mentes minősítés fenntartására vonatkozó feltételek, e minősítés felfüggesztésére, visszavonására és visszaállítására egyedi követelményeket kell alkalmazni. Technikai jellegük miatt a betegségspecifikus részletes követelményeket és a minősítés megadására és fenntartására használandó diagnosztikai módszerek felsorolását a mellékletek határozzák meg.

(34)

A betegségtől mentes minősítésnek a létesítmény szintjén történő megadására, fenntartására, felfüggesztésére és visszavonására vonatkozó feltételeket a következő, e rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt meglévő uniós szabályok határozták meg: A szarvasmarha-brucellózis és a szarvasmarha-gümőkór esetében a 64/432/EGK tanácsi irányelv (5), a juhok és kecskék brucellózisa esetében pedig a 91/68/EGK tanácsi irányelv (6). Az állategészségügyi rendelet hatályon kívül helyezte ezeket a rendelkezéseket. A Bizottság (EU) 2018/1629 felhatalmazáson alapuló rendelete (7) is összhangba hozta a brucellózis és a szarvasmarha-gümőkór kórokozóit az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexével (8). Ezeket most már Brucella abortus, B. melitensis és B. suis általi fertőzöttségnek és Mycobacterium tuberculosis komplexszel való fertőzöttségnek nevezik. Ezért helyénvaló felülvizsgálni az ezeknek a betegségeknek az állapotára vonatkozó technikai követelményeket, hogy törekedjenek megteremteni az összhangot a Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexével, miközben figyelembe veszik az e betegségek esetében alkalmazott korábbi mentesítési programokban szerzett tapasztalatokat.

(35)

Amikor a szárazföldi állatokra vonatkozó mentesítési programok a betegségtől mentes minősítés létesítmény szintjén történő megadásán alapulnak, az illetékes hatóságnak valamely betegség gyanúja vagy megerősítése esetén intézkedéseket kell végrehajtania a betegség terjedésének megakadályozására. Ezeket az intézkedéseket elsődlegesen abban a létesítményben kell végrehajtani, ahol a gyanús esetet tartják, azonban az illetékes hatóság számára lehetővé kell tenni, hogy kiterjessze ezeket az intézkedéseket más állatokra vagy létesítményekre is, ha fennáll a betegség terjedésének kockázata.

(36)

Amikor egy gyanús vagy megerősített esetre reagálva járványvédelmi intézkedéseket alkalmaznak, az illetékes hatóságnak bizonyos tilalmakat kell bevezetnie az állatok mozgatására vonatkozóan. Az illetékes hatóság számára azonban biztosítani kell azt a lehetőséget is, hogy az állatjóléti feltételek figyelembevétele és a járványvédelmi intézkedések fenntarthatóságának előmozdítása érdekében megengedje bizonyos állatok mozgatását abból a létesítményből, ahol a gyanús vagy megerősített esetet tartják.

(37)

Egy eset megerősítését követően legalább el kell távolítani minden olyan állatot, amelyeket megerősített esetként ismertek el. Ha ezeket az állatokat megölik, az illetékes hatóságnak lehetőséget kell kapnia annak eldöntésére, hogy az állatokat levágják-e, ami azt jelenti, hogy a húsuk bekerül az élelmiszerláncba, vagy pedig leölik, ami azt jelenti, hogy a húst nem lehet erre a célra felhasználni.

(38)

Bizonyos olyan betegségek esetében, amelyek állati eredetű fertőzött termékek vagy fertőzéshordozók útján terjedhetnek, vagy amelyek közegészségügyi hatást fejthetnek ki, az illetékes hatóságnak intézkedéseket kell bevezetnie a fertőzött létesítményekben, hogy megakadályozza ezeknek a betegségeknek az ilyen termékek vagy ragályfogók útján történő terjedését. Az ezeket a kockázatokat csökkentő intézkedéseket ezért ebben a rendeletben kell meghatározni.

(39)

A szárazföldi állatok esetében a betegségtől mentes minősítésnek a létesítmény szintjén történő elérését követően a program hatékonysága érdekében lehetővé kell tenni, hogy egy meghatározott időtartam után, amely alatt a létesítmény betegségtől mentes minősítése folyamatos, fokozatosan csökkentsék a felügyeleti tevékenységek szintjét.

(40)

Az enzootikus szarvasmarha-leukózis (EBL) e rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt az érvényes uniós szabályok alapján kötelező mentesítés alá tartozott. Ezt a betegséget most már az (EU) 2018/1882 végrehajtási rendelettel összhangban az önkéntes mentesítés alá sorolták be.

(41)

Az e rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt érvényben lévő uniós szabályok jól meghatározott és hatékony elveket és kritériumokat tartalmaztak az EBL-fertőzéstől mentes állapot hatósági elismerésére, fenntartására, felfüggesztésére és visszaállítására. Sok tagállam sikeresen alkalmazta ezeket a szabályokat a korábbi EBL-mentesítési programok végrehajtása során. Ezeket a szabályokat a Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexe alapján felülvizsgálták, és beépítették ebbe a rendeletbe.

(42)

Azoknak a tagállamoknak vagy körzeteknek, amelyek több éven át EBL-től mentesek voltak, és ezért folyamatosan EBL-től mentes állategészségügyi helyzetet értek el, továbbra is igazolniuk kell a fertőzöttségtől való mentességet. A kockázatalapú felügyelet megfelelő eszközt kínál arra, hogy a betegség ismételt megjelenése esetén biztosítsák annak korai felismerését, továbbá megfelelő eszköz az EBL-mentesség alátámasztására is. A tagállamoknak ezért e rendelet alkalmazásának kezdőnapjától megfelelő felügyeleti rendszert kell kialakítaniuk.

(43)

Az Aujeszky-betegség vírusával való fertőzöttséggel (ADV) összefüggésben a sertések Unión belüli kereskedelmére alkalmazandó kiegészítő garanciák részét képezték az e rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt érvényben lévő uniós szabályoknak. Számos tagállam sikeresen alkalmazta ezeket a szabályokat, és mentesítette a területén tartott sertéspopulációt az Aujeszky-betegség vírusával való fertőzöttségtől. Az ebben a rendeletben az Aujeszky-betegség vírusával való fertőzöttségre vonatkozó mentesítésre meghatározott stratégia figyelembe veszi a Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexét és azokat a kritériumokat, amelyek sikeresnek bizonyultak az Aujeszky-betegség vírusával való fertőzöttségtől való mentesítésben.

(44)

Az ebben a rendeletben a szarvasmarhák fertőző rhinotracheitiszére/fertőző pustulás vulvovaginitiszére (IBR/IPV) meghatározott szabályok a 2004/558/EK bizottsági határozaton (9) alapulnak, amely további garanciákat állapít meg a szarvasmarhafélék Közösségen belüli kereskedelme esetében. Ezek közé tartoznak azok a követelmények, amelyek szerint a létesítmény szintjén el kell érni, meg kell tartani és vissza kell állítani 1-es típusú marhaherpeszvírustól (BHV1) való mentességet. A szabályok a Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexében meghatározott szabványokat és az EFSA tudományos szakvéleményét (10) figyelembe véve kerültek kidolgozásra.

(45)

Az e rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt érvényben lévő uniós szabályok nem tartalmaznak rendelkezéseket a szarvasmarha vírusos hasmenéséről (BVD), kivéve a szaporítóanyagok kereskedelmére vonatkozó rendelkezéseket. Az (EU) 2018/1882 végrehajtási rendeletben a szarvasmarha vírusos hasmenése az önkéntes mentesítés alá tartozó „C kategóriájú betegségek” között van felsorolva. Ezért a BVD tekintetében a mentesítési programokra vonatkozó rendelkezéseket, valamint a betegségtől mentes minősítés megadását és fenntartását e rendelet határozza meg.

(46)

A Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexe nem foglalkozik külön fejezetben a szarvasmarha vírusos hasmenésével, valamint a szarvasmarha vírusos hasmenésétől való mentességre vonatkozó kritériumokkal és az ehhez kapcsolódó állatmozgatásokkal. Viszont az OIE által kiadott, „A szárazföldi állatoknál alkalmazott diagnosztikai vizsgálatok és vakcinák kézikönyve” tartalmaz egy, a szarvasmarha vírusos hasmenéséről szóló fejezetet. Ezeket a diagnosztikai szabványokat e rendelet szarvasmarha vírusos hasmenésére vonatkozó rendelkezései kapcsán figyelembe vették.

(47)

Az (EU) 2018/1882 végrehajtási rendelet B kategóriájú betegségként sorolja fel a veszettséggel való fertőzöttséget. Ezért ez a rendelet a veszettséggel való fertőzöttség tekintetében rendelkezéseket tartalmaz a kötelező mentesítési programokra, valamint a betegségtől mentes minősítés megadására és fenntartására vonatkozóan.

(48)

Az EU-ban a veszettséggel való fertőzöttség fő hordozói a vadon élő rókák. Ezért helyénvaló, hogy a mentesítési programok intézkedései elsősorban a vadon élő rókák populációjára összpontosuljanak. Azonban az összes többi emlős faj is fogékony a betegségre, és az (EU) 2018/1882 végrehajtási rendelet e betegség tekintetében sok más állatfajt is felsorol. Az illetékes hatóságoknak a mentesítési programokban foglalkozniuk kell más állatpopulációkkal is, amennyiben az emberek vagy állatok egészsége kockázatnak van kitéve.

(49)

A veszettséggel való fertőzöttségre vonatkozó mentesítési programokat illetően a járványvédelmi stratégia elsősorban a felügyelet tárgyát képező adott állatpopuláció vakcinázásán alapul, amelyet egyéb fontos tevékenységek is támogatnak, mint például a felügyelet, a járványvédelmi intézkedések végrehajtása, a kedvtelésből tartott állatok mozgatásának ellenőrzése és a vakcinázás hatékonyságának nyomon követése. Mivel a vakcinázásra vonatkozó rendelkezések nagyon technikai jellegűek, azok a mellékletben kaptak helyet.

(50)

Az (EU) 2018/1882 végrehajtási rendelet önkéntes mentesítési program alá tartozó C kategóriájú betegségként sorolja fel a kéknyelv-betegség vírusával (1–24-es szerotípus) való fertőzöttséget (kéknyelv-betegség vírusával való fertőzöttség). Ez változással jár a betegséggel szembeni politikában a 2000/75/EK tanácsi irányelvhez (11) képest, amely e rendelet előtt volt alkalmazandó, és azonnali mentesítést írt elő. Ez a rendelet új rendelkezéseket állapít meg a betegség új státuszának kezelése érdekében.

(51)

A kéknyelv-betegség vírusával való fertőzöttséget illetően a járványvédelmi stratégia elsősorban a felügyelet tárgyát képező adott állatpopuláció vakcinázásán alapul, amelyet egyéb fontos tevékenységek is támogatnak, mint például a felügyelet, a járványvédelmi intézkedések végrehajtása, az állatok és szaporítóanyagok mozgatásának ellenőrzése és a vektoroknak való kitettség minimalizálása.

(52)

A kéknyelv-betegség vírusával való fertőzöttség esetén az állatok ellenőrzéséről, felügyeletéről és mozgatásáról szóló véleményében (12) az EFSA jelezte, hogy a mentesítés sikerességéhez az átoltottságnak legalább 5 évig legalább 95 %-osnak kell lennie a fogékony szarvasmarhafélék és juhfélék körében. Ezért arra lehet számítani, hogy a kéknyelv-betegség vírusával való fertőzöttségre vonatkozó mentesítési programok vakcinázási kampányt foglalnak magukban, bár ebben a rendeletben rugalmasságot kell előírni az egyes esetek sajátos körülményeinek figyelembevétele érdekében.

(53)

Azt a tagállamot vagy annak egy körzetét, amely kéknyelv-betegséggel való fertőzöttségtől mentes, illetve kéknyelv-betegség vírusával való fertőzöttsére vonatkozó mentesítési program alatt áll, védeni kell attól, hogy a tartott állatok vagy a szaporítóanyagok mozgatása miatt a kéknyelv-betegség vírusának bármelyik szerotípusa bejusson a területére. Ezért a mentesítési programokra vonatkozó rendelkezéseknek részét kell képezniük azoknak a követelményeknek, amelyek a tartott állatok vagy szaporítóanyagok olyan tagállamokba vagy azok körzeteibe való bejutására vonatkoznak, amelyek mentesek a kéknyelv-betegség vírusával való fertőzöttségtől, illetve kéknyelv-betegség vírusával való fertőzöttség elleni mentesítési program alatt állnak. Ennek tükröződnie kell a betegségtől mentes minősítés fenntartására vonatkozó kritériumokban is. Ugyanezt az elvet kell alkalmazni az állatok olyan tagállamokon vagy azok körzetein keresztül történő mozgatására, amelyek mentesek a kéknyelv-betegség vírusával való fertőzöttségtől, illetve kéknyelv-betegség vírusával való fertőzöttségre vonatkozó mentesítési program alatt állnak.

(54)

Emellett a helyi szinten uralkodó helyzetek sokfélesége miatt az illetékes hatóság számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy megengedje az állatok és szaporítóanyagok eseti követelmények alapján történő bejutását, feltéve, hogy ez a bejutás nem veszélyezteti a rendeltetési hely egészségügyi állapotát. Ezért helyénvaló, hogy ez a rendelet előírja azokat a követelményeket és feltételeket, amelyek mellett ez a bejutás engedélyezhető. Ezen követelményeknek – a származási tagállamtól vagy körzettől függetlenül – az állatok vagy szaporítóanyagok minősítésén kell alapulniuk.

(55)

A víziállatok B vagy C kategóriájú betegségére vonatkozó mentesítési program figyelembe veszi a betegségtől mentes minősítés megszerzéséhez vagy fenntartásához kért felügyeleti követelmények típusát, a program hatókörébe tartozó területre és állatpopulációra vonatkozó részletes adatokat, valamint a program időközi és végső célkitűzéseit. A mentesítési programnak tartalmaznia kell a víziállatok fertőzött létesítményeiben végrehajtandó járványvédelmi intézkedéseket.

(56)

A víziállat-betegségekre vonatkozó mentesítési programnak időközi és végső célkitűzéseket kell tartalmaznia, amelyet a betegségtől mentes állapot elérése felé tett haladás értékelésére használnak fel. Adott esetben ezeknek a célkitűzéseknek figyelembe kell venniük azt a kockázatot, amit a vadon élő állatok jelentenek a mentesítési program sikere szempontjából. A program időközi és végső célkitűzéseinek megtervezésekor figyelembe kell venni különösen a javasolt 6 éves alkalmazási időszaktól való eltérés lehetőségeit.

(57)

A víziállatok esetén a mentesítési programba bevonandó populáció az (EU) 2018/1882 végrehajtási rendeletben felsorolt fajokból áll. Mindazonáltal az illetékes hatóság számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy kizárja a programból az (EU) 2018/1882 végrehajtási rendeletben vektorként felsorolt fajokat, amennyiben kockázatértékelést végzett, amely azzal az eredménnyel zárult, hogy az ezen állatok által jelentett kockázat elhanyagolhatónak tekinthető.

(58)

Az illetékes hatóság számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy további víziállat-populációkat vonjon be, ha ezek az állatok jelentős kockázatot jelentenek az egészségügyi állapotra nézve. Lehetővé kell tenni számára azt is, hogy bizonyos alacsony kockázatú létesítményeket is kizárjon a mentesítési programból, ha azok kizárása nem veszélyezteti a program sikeres befejezését.

(59)

Ha a tagállam úgy döntött, hogy részt vesz egy C kategóriájú betegségre vonatkozó mentesítési programban, a felelős személyek kötelesek eleget tenni a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatok bejutására vonatkozó feltételeknek, be kell jelenteniük a jegyzékbe foglalt betegségek gyanúját, egy betegség gyanúja vagy megerősítése esetén be kell tartaniuk a járványvédelmi intézkedéseket, és meg kell hozniuk minden egyéb intézkedést, amelyet az illetékes hatóság megkövetelhet, beleértve a vakcinázást is.

(60)

Ha egy betegségtől mentes vagy mentesítési program tárgyát képező tagállamban, körzetben vagy kompartmentben egy jegyzékbe foglalt víziállat-betegség jelenlétét gyanítják vagy megerősítik, az illetékes hatóságnak megfelelő intézkedéseket kell hoznia a betegségfelügyelet érdekében. Ezeket a szabályokat ezért ebben a rendeletben kell meghatározni. Ezek közé tartozik a korlátozás alatt álló körzetek létrehozása abban az esetben, ha egy jegyzékbe foglalt betegség jelenlétét megerősítették egy mentesítési programban részt vevő létesítményben vagy egy betegségtől mentesnek nyilvánított létesítményben. Magukban foglalják továbbá a korlátozás alatt álló körzet földrajzi körülhatárolására alkalmazandó minimumkövetelményeket és az azt befolyásoló tényezőket is.

(61)

Miután megerősítésre kerül egy jegyzékbe foglalt víziállat-betegség előfordulása egy betegségtől mentes vagy mentesítési program tárgyát képező tagállamban, körzetben vagy kompartmentben, az illetékes hatóság szigorú ellenőrzéseket végez a fertőzött létesítményekben és a korlátozás alatt álló körzetben lévő más létesítményekben. Az ellenőrzések jellegét és az illetékes hatóság által a mozgatásokkal kapcsolatban alkalmazott rugalmasság mértékét ez a rendelet határozza meg. Amennyiben rugalmasságot alkalmaznak, az azokra a körülményekre korlátozódik, amikor a víziállatok egészségi állapota a rendeltetési létesítményben vagy az e létesítmény felé tartó úton nem kerül veszélybe.

(62)

Ha egy létesítményben kitör egy víziállat-betegség, és ez a létesítmény fenntartja vagy elkezdi a mentesítési programot, akkor fontos, hogy az illetékes hatóság által kitűzött határidőn belül és az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (13) megfelelően eltávolítsák az elhullott, elhullásközeli állapotban lévő vagy klinikai tüneteket mutató víziállatokat. Ilyen módon a betegség terjedése sikeresen megállítható.

(63)

Az állategészségügyi rendelet értelmében a Bizottságnak részletes szabályokat kell kidolgoznia a tagállamok, körzetek vagy kompartmentek betegségtől mentes minősítésének megadására vonatkozóan. Ezeknek a szabályoknak betegségspecifikus kritériumokat kell tartalmaznia annak igazolása céljából, hogy a felügyelet tárgyát képező állatpopuláció betegségtől mentes, továbbá általános kritériumokat, amelyek támogatják a felügyelet tárgyát képező állatpopuláció egészségi állapotának hatékony ellenőrzését.

(64)

Az általános kritériumok felölelik a területi hatályt, a felügyeletet, a biológiai védelmet, a járványvédelmi intézkedéseket és más működési szabályok következetes végrehajtását, amelyeket az állatvédelmi rendelet határoz meg a létesítmények nyilvántartásba vételével és jóváhagyásával, az állatok nyomonkövethetőségével és a mozgatási követelményekkel kapcsolatban.

(65)

Ez a rendelet betegségspecifikus kritériumokat állapít meg a jegyzékbe foglalt fajok jelenlétének hiánya, illetve az alapján, hogy a kórokozó vagy a vektor nem képes a túlélésre. Ezeket a kritériumokat rugalmasan kell kialakítani, hogy az illetékes hatóság meg tudja indokolni a betegségtől mentes minősítésnek az adott helyzet alapján történő megszerzését. Ezért ez a rendelet általános követelményeket határoz meg, hogy jelezze, milyen alapon kérhetik a tagállamok a betegségtől mentes minősítés megadását az egész területre vagy annak egy körzetére, illetve – tenyésztett víziállatok esetében – a kompartmentekre vonatkozóan.

(66)

Ez a rendelet a mentesítési program eredményei, valamint a korábbi és felügyeleti adatok alapján betegségspecifikus kritériumokat határoz meg. Ezek a kritériumok a felügyelet eredményein, a betegség bejutásának megakadályozására szolgáló intézkedések végrehajtásán és a vakcinák felhasználási feltételein alapulnak.

(67)

Technikai jellegük miatt ezeket a kritériumokat a mellékletek határozzák meg, ahol betegségenként csoportosítva a betegségtől mentes minősítésre vonatkozó kritériumokkal együtt találhatók meg.

(68)

Helyénvaló, hogy ez a rendelet korszerűsített követelményeket határozzon meg a betegségtől mentes minősítés megadására és fenntartására vonatkozóan, figyelembe véve az e rendelet alkalmazásának kezdőnapján érvényes uniós szabályokat, a Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexét, az OIE Víziállat-egészségügyi Kódexét, valamint létező rendelkezések hiányában a legjobb elérhető tudományos eredményeket.

(69)

Az (EU) 2018/1882 végrehajtási rendelet a Varroa spp. általi fertőzöttséget (varroózis) az önkéntes mentesítés alá tartozó „C kategóriájú betegségek” között sorolja fel. Ez a rendelet rendelkezéseket állapít meg a varroózistól mentes minősítés megszerzéséről és fenntartásáról.

(70)

Az (EU) 2018/1882 végrehajtási rendelet a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttséget azonnali mentesítési intézkedést igénylő A kategóriájú betegségként sorolja fel. Ezért ez a rendelet nem tartalmaz rendelkezéseket a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségre vonatkozó mentesítési programról. Mindazonáltal lehetővé kell tenni, hogy az illetékes hatóság korábbi és felügyeleti adatok alapján megadja a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségtől vakcinázás nélkül mentes minősítést.

(71)

A víziállatok esetében a kompartmentek két különböző típusa lehetséges. A független kompartmentek szigorúan meghatározott feltételek mellett működnek, amelyek biztosítják, hogy a környező vizek egészségügyi állapotától függetlenül működjenek. Ezzel szemben a függő kompartmenteket befolyásolja a környező vizek egészségügyi állapota, és ezért rugalmasabb feltételek mellett működnek. A függő kompartmenteket azonban csak azután hozzák létre, hogy az illetékes hatóság értékelt több járványügyi tényezőt, és életbe léptetett minden olyan kockázatcsökkentő intézkedést, amely annak megakadályozásához szükséges, hogy betegség jusson be a kompartmentbe.

(72)

A víziállatok esetében, mivel a környező vizektől független egyéni létesítményekhez alacsonyabb kockázat kapcsolódik, ez a rendelet különleges rendelkezéseket állapít meg a független kompartmentekre, amikor első alkalommal kezdik meg az akvakultúra-tevékenységeket, vagy azokat a termelés szüneteltetése után újra megkezdik. Ezekben az esetekben a betegségtől mentes minősítést azonnal be kell jelenteni, feltéve, hogy bizonyos feltételek teljesülnek. Rendelkezések kerültek megállapításra azokra a független kompartmentekre vonatkozóan is, ahol betegség tört ki. Annak biztosítása érdekében, hogy a betegségek kitörését a populáció felszámolását követően tisztítással, fertőtlenítéssel és pihentetéssel sikeresen kezelték, a kompartment újratelepítéséhez használt állatok mintáját meg kell vizsgálni, mielőtt a betegségtől mentes minősítést be lehetne jelenteni.

(73)

Ha a betegségtől mentes minősítés fenntartásának feltételei a betegség gyanúja vagy megerősítése miatt már nem teljesülnek, az illetékes hatóságnak járványvédelmi intézkedéseket kell alkalmaznia. Ezeket az intézkedéseket alkalmazni kell a járványvédelem különböző lépései során, kezdve a betegség kitörésének gyanújától egészen az esemény megoldásáig és a betegségtől mentes állapot visszaállításáig.

(74)

Ha az illetékes hatóság a tagállam, körzet vagy kompartment betegségtől mentes minősítésének fenntartásához megkövetelt feltételek megsértését észleli, intézkedéseket kell végrehajtani a helyzet orvoslása érdekében. Az illetékes hatóság számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy amennyiben még lehetőség van a jogsértés kielégítő rendezésére, felfüggessze a betegségtől mentes minősítést, és így a Bizottságnak azt ne kelljen visszavonnia.

(75)

Amikor egy tagállam betegségtől mentes minősítést kíván szerezni egy jegyzékbe foglalt víziállat-betegségre az egész területén vagy annak egy olyan körzetében, amely területének több mint 75 %-át teszi ki, illetve egy másik tagállammal vagy harmadik országgal közös, jóváhagyás céljából kérelmet nyújt be a Bizottságnak. Minden más esetben egy nyilatkozaton alapuló rendszer kerül alkalmazásra.

(76)

A Bizottság által jóváhagyottaktól eltérő körzetek vagy kompartmentek víziállat-betegségtől mentes státuszára vonatkozó nyilatkozat olyan rendszeren alapul, amelyet úgy alakítottak ki, hogy biztosítsa a folyamat átláthatóságát, és amely megkönnyíti és gyorsabbá teheti a tagállamok számára, hogy egy adott területet betegségtől mentesnek nyilvánítsanak. Az egész folyamat lebonyolítása elektronikus úton történik, kivéve, ha egy tagállam vagy a Bizottság olyan aggályokat vet fel, amelyeket kielégítő módon nem lehet rendezni. Amennyiben olyan aggályok merülnek fel, amelyeket nem lehet kielégítő módon rendezni, a nyilatkozatot a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottsága elé terjesztik.

(77)

Ez a rendelet rendelkezéseket tartalmaz a tagállamok és körzetek betegségtől mentes minősítésének jóváhagyásáról. Ezek a szabályok eltérhetnek az e rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt érvényben lévő szabályoktól. Megfelelő átmeneti szabályokra van szükség a betegségtől mentes minősítés jóváhagyására vonatkozó meglévő rendszerről az új követelményekre történő zökkenőmentes átállás biztosítása érdekében.

(78)

A felügyeletre, mentesítési programokra és betegségtől mentes minősítésre vonatkozó uniós jogszabály egységes alkalmazása céljából, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az egyértelmű és átlátható legyen, a 2000/428/EK bizottsági határozatot (14), a 2002/106/EK bizottsági határozatot (15), a 2003/422/EK bizottsági határozatot (16), a 2006/437/EK bizottsági határozatot (17), az 1266/2007/EK bizottsági rendeletet (18), a 2008/896/EK bizottsági határozatot (19) és az (EU) 2015/1554 bizottsági végrehajtási határozatot (20) ennek a rendeletnek hatályon kívül kell helyeznie.

(79)

Az állategészségügyi rendelet 2021. április 21-től alkalmazandó. Ennek megfelelően az e rendeletben megállapított szabályokat is ettől az időponttól kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)   Ez a rendelet kiegészíti a szárazföldi állatok, víziállatok és más állatok bizonyos jegyzékbe foglalt és új betegségeire vonatkozó felügyeletre, mentesítési programokra és betegségtől mentes minősítésre vonatkozóan az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletben előírt szabályokat.

(2)   E rendelet II. részének 1. fejezete határozza meg az (EU) 2016/429 rendelet 9. cikkének (1) bekezdése szerinti betegségek és az említett rendelet 6. cikkének (2) bekezdés e szerinti új betegségek felügyeletére vonatkozó szabályokat a következők tekintetében:

a)

a felügyelet megtervezése, beleértve a felügyelet tárgyát képező állatpopulációt és a diagnosztikai módszereket is;

b)

a betegség megerősítése és az esetdefiníció;

c)

az uniós felügyeleti programok.

(3)   E rendelet II. részének 2. fejezete határozza meg a szárazföldi állatoknak az (EU) 2016/429 rendelet 9. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontja szerinti betegségeire vonatkozó mentesítési programokra vonatkozó szabályokat a következők tekintetében:

a)

a járványvédelmi stratégia, a terület, az állatpopuláció, a célkitűzések és az alkalmazás időszaka;

b)

a felelős személyek és az illetékes hatóságok kötelezettségei;

c)

a járványvédelmi intézkedések betegség gyanúja vagy megerősítése esetén.

(4)   E rendelet II. részének 3. fejezete határozza meg a víziállatoknak az (EU) 2016/429 rendelet 9. cikke (1) bekezdése b) és c) pontja szerinti betegségeire vonatkozó mentesítési programokra vonatkozó szabályokat a következők tekintetében:

a)

a járványvédelmi stratégia, a terület, az állatpopuláció, a célkitűzések és az alkalmazás időszaka;

b)

a felelős személyek és az illetékes hatóságok kötelezettségei;

c)

a járványvédelmi intézkedések betegség gyanúja vagy megerősítése esetén.

(5)   E rendelet II. részének 4. fejezete határozza meg a szárazföldi és víziállatoknak az (EU) 2016/429 rendelet 9. cikke (1) bekezdése szerinti betegségeivel kapcsolatban a betegségtől mentes minősítésre vonatkozó szabályokat a következők tekintetében:

a)

a tagállamok és körzetek betegségtől mentes minősítésének jóváhagyására vonatkozó kritériumok;

b)

a tenyésztett víziállatokat tartó kompartmentek betegségtől mentes minősítésének jóváhagyására vonatkozó kritériumok;

c)

a betegségtől mentes minősítés fenntartására vonatkozó kritériumok;

d)

a betegségtől mentes minősítés felfüggesztése, visszavonása és visszaállítása.

(6)   E rendelet III. része határozza meg a következőkkel kapcsolatos átmeneti és záró rendelkezéseket:

a)

az olyan tagállamok, körzetek és kompartmentek betegségtől mentes minősítésének jóváhagyása, amelyeket az e rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt hatályban lévő jogszabály alapján betegségtől mentesként ismertek el;

b)

az olyan tagállamok, körzetek és kompartmentek mentesítési programjainak jóváhagyása, amelyek az e rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt hatályban lévő jogszabály alapján jóváhagyott mentesítési vagy felügyeleti programmal rendelkeznek.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.

„E kategóriájú betegség”: olyan jegyzékbe foglalt betegség, amely esetében Unión belüli felügyeletre van szükség, az (EU) 2016/429 rendelet 9. cikke (1) bekezdésének e) pontjában foglaltak szerint;

2.

„felügyelet tárgyát képező állatpopuláció”: jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatok populációja fajonként és adott esetben kategóriánként meghatározva, amely egy meghatározott betegség tekintetében a felügyeleti tevékenységek, a mentesítési programok vagy a betegségtől mentes minősítés szempontjából jelentőséggel bír;

3.

„további állatpopuláció”: jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott vagy vadon élő állatok populációja, amelyeket a felügyelet tárgyát képező állatpopuláció betegségtől mentes minősítésének megszerzéséhez vagy fenntartásához szükséges megelőzési, felügyeleti vagy járványvédelmi intézkedéseknek vetik alá;

4.

„A kategóriájú betegség”: olyan jegyzékbe foglalt betegség, amely általában nem fordul elő az Unió területén és amelynek kimutatásakor azonnal mentesítési intézkedéseket kell tenni, az (EU) 2016/429 rendelet 9. cikke (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak szerint;

5.

„B kategóriájú betegség”: olyan jegyzékbe foglalt betegség, amelyre vonatkozóan valamennyi tagállamban járványvédelmi intézkedéseket kell hozni az Unió-szerte történő felszámolásuk érdekében, az (EU) 2016/429 rendelet 9. cikke (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak szerint;

6.

„C kategóriájú betegség”: olyan jegyzékbe foglalt betegség, amely egyes tagállamokat érint és amely esetében intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy megakadályozható legyen átterjedésük az Unió hivatalosan betegségtől mentesnek minősülő vagy olyan területeire, amelyek rendelkeznek mentesítési programokkal az adott, jegyzékbe foglalt betegségre vonatkozóan, az (EU) 2016/429 rendelet 9. cikke (1) bekezdésének c) pontjában foglaltak szerint;

7.

„szarvasmarhafélék” vagy „szarvasmarhafélékhez tartozó állatok”: a Bison, a Bos (beleértve a Bos, a Bibos, a Novibos és a Poephagus alnemet) és a Bubalus (beleértve az Anoa alnemet) nem fajaihoz tartozó patások, valamint az e fajok kereszteződéséből származó utódok;

8.

„juhfélék” vagy „juhfélékhez tartozó állatok”: az Ovis nem fajaihoz tartozó patások, valamint az e fajok kereszteződéséből származó utódok;

9.

„kecskefélék” vagy „kecskefélékhez tartozó állatok”: a Capra nem fajaihoz tartozó patások, valamint az e fajok kereszteződéséből származó utódok;

10.

„vándorcirkusz”: állatokat szerepeltető vagy állatbemutatókat magában foglaló kiállítás vagy vásár, amelyet tagállamok között terveznek utaztatni;

11.

„állatbemutató”: kiállítás vagy vásár céljából tartott állatokat szerepeltető bemutató, amely cirkusz részét is képezheti;

12.

„sertésfélék” vagy „sertésfélékhez tartozó állatok”: a Suidae családnak az (EU) 2016/429 rendelet III. mellékletében felsorolt fajaihoz tartozó patások;

13.

„szállítóeszköz”: közúti, vasúti, vízi vagy légi jármű;

14.

„kutya”: a Canis lupus fajhoz tartozó tartott állat;

15.

„macska”: a Felis silvestris fajhoz tartozó tartott állat;

16.

„vadászgörény”: a Mustela putorius furo fajhoz tartozó tartott állat;

17.

„szezonálisan kéknyelv-betegség vírusától mentes terület”: egy tagállam teljes területe vagy annak egy körzete, amelyre az illetékes hatóság a 40. cikk (3) bekezdésével összhangban – egy vektormentes időszak alapján és mivel a betegség igazoltan nincs jelen a jegyzékbe foglalt állatfajokban – megállapította a kéknyelv-betegség vírusától (1–24-es szerotípus) való fertőzöttségtől (kéknyelv-betegség vírusával való fertőzöttség) való átmeneti mentességet;

18.

„vektorvédett létesítmény”: egy létesítmény egy része vagy összes olyan belső létesítménye, amelyet megfelelő fizikai és irányítási eszközök védenek a Culicoides támadásai ellen, és amelyet az illetékes hatóság vektorvédett létesítménynek minősített a 44. cikkel összhangban;

19.

„élőhal-tartályos hajó”: a mezőgazdasági ágazat által használt, élő halak vízben történő tárolására és szállítására szolgáló tartállyal vagy medencével felszerelt hajó;

20.

„pihentetés”: olyan betegségkezelési célú tevékenység, amikor a létesítményből kiürítik a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tenyésztett víziállatokat és – amennyiben kivitelezhető – a vizet;

21.

„jogosultsági időszak”: az az időszak, amely előtt az illetékes hatóság benyújtja a betegségtől mentes minősítésre vonatkozó kérelmet, illetve – adott esetben – amely előtt a 83. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett ideiglenes nyilatkozatot elektronikus úton közzéteszik;

22.

„jegyzékbe nem foglalt fajok”: olyan állatfajok vagy állatfajok olyan csoportja, amelyek egy adott betegség tekintetében nincsenek felsorolva az (EU) 2018/1882 bizottsági végrehajtási rendelet mellékletében;

23.

„állomány”: valamennyi azonos egészségi állapotú, azonos helyen vagy azonos elkerített területen tartott, egy járványügyi egységet képező baromfi vagy fogságban tartott madár; istállózott baromfinál e fogalom alá tartozik az ugyanabban a légtérben elhelyezett valamennyi madár;

24.

„DIVA (a fertőzött állatok megkülönböztetése a beoltottaktól) vakcinázás”: olyan vakcinákkal történő vakcinázás, amelyek megfelelő szerológiai diagnosztikai módszerekkel együtt lehetővé teszik egy beoltott állatállományban a fertőzött állatok felismerését;

25.

„DIVA vakcinával beoltott állatok”: olyan állatok, amelyeket DIVA vakcinázás keretében oltottak be;

26.

„szaporítóanyaggal foglalkozó engedélyezett létesítmény”: az (EU) 2016/429 rendelet 97. cikkének (1) bekezdésével összhangban engedélyezett spermagyűjtő központ, embriógyűjtő munkacsoport, embrióelőállító munkacsoport, szaporítóanyag-feldolgozó létesítmény vagy szaporítóanyag-tároló központ;

27.

„sperma”: egy vagy több állattól származó ejakulátum módosítás nélküli, előkészített vagy hígított állapotban;

28.

„petesejtek”: az oogenesis haploid szakaszai, beleértve a másodlagos oocytákat és a petesejteket is;

29.

„embrió”: egy állat fejlődésének azon kezdeti stádiuma, amikor az még alkalmas egy befogadó anyaállatba történő átültetésre;

30.

„vektormentes időszak”: egy meghatározott területen a Culicoides inaktivitási időszaka, az V. melléklet II. része 1. fejezetének 5. szakaszával összhangban meghatározva;

31.

„mézelő méh”: az Apis mellifera fajhoz tartozó állatok;

32.

„tenyészbaromfi”: 72 órás vagy ennél idősebb, keltetőtojás termelésére szánt baromfi;

33.

„véletlenszerű éves felügyelet”: olyan felügyelet, amelynek keretében az év során legalább egy vizsgálatot végeznek a felügyelet tárgyát képező állatpopuláción, és amelynél valószínűségi mintavételi módszereket használnak a megvizsgálandó egységek kiválasztásához.

II. RÉSZ

FELÜGYELET, MENTESÍTÉSI PROGRAMOK, BETEGSÉGTŐL MENTES MINŐSÍTÉS

1. FEJEZET

Felügyelet

1. szakasz

A felügyelet megtervezése, a felügyelet tárgyát képező állatpopuláció és a diagnosztikai módszerek

3. cikk

A felügyelet megtervezése

(1)   Az illetékes hatóság megtervezi a szárazföldi és egyéb állatok jegyzékbe foglalt és új betegségeinek felügyeletét, figyelembe véve a következőket:

a)

az általános felügyeleti követelmények a következők alapján:

i.

az (EU) 2016/429 rendelet 18. cikkének (1) bekezdésében előírt bejelentés;

ii.

a megnövekedett mortalitás és a súlyos betegségek más tüneteinek, illetve a termelési mutatók ismeretlen okú jelentős csökkenésének megfelelő állatorvosi kivizsgálása;

iii.

egy E kategóriájú betegség vagy adott esetben egy új betegség előfordulásának gyanúja esetén az illetékes hatóság által folytatandó vizsgálat;

iv.

a 4. cikk szerinti, felügyelet tárgyát képező állatpopuláció;

v.

a hatósági ellenőrzések és más hatósági tevékenységek hozzájárulása a 7. cikkben előírtak szerint;

b)

az egyedi felügyeleti követelmények:

i.

az uniós felügyeleti programban;

ii.

a kötelező és önkéntes mentesítési programok részeként;

iii.

a betegségtől mentes minősítés igazolása és fenntartása tekintetében;

iv.

a járványvédelmi intézkedések részeként;

v.

bizonyos létesítmények jóváhagyásával összefüggésben;

vi.

a szárazföldi állatok Unión belüli mozgatása vagy Unióba történő beléptetése tekintetében.

(2)   Az illetékes hatóság megtervezi a víziállatok jegyzékbe foglalt és új betegségeinek felügyeletét, figyelembe véve a következőket:

a)

az általános felügyeleti követelmények a következők alapján:

i.

az (EU) 2016/429 rendelet 18. cikkének (1) bekezdésében előírt bejelentés;

ii.

a megnövekedett mortalitás és a súlyos betegségek más tüneteinek, illetve a termelési mutatók ismeretlen okú jelentős csökkenésének megfelelő állatorvosi kivizsgálása;

iii.

egy E kategóriájú betegség vagy adott esetben egy új betegség előfordulásának gyanúja esetén az illetékes hatóság által folytatandó vizsgálat;

iv.

a 4. cikk szerinti, felügyelet tárgyát képező állatpopuláció;

v.

a hatósági ellenőrzések és más hatósági tevékenységek hozzájárulása a 7. cikkben előírtak szerint;

vi.

járványvédelmi intézkedések;

b)

egyedi felügyeleti követelmények:

i.

a VI. melléklet I. részének 1. fejezetében meghatározott kockázatalapú felügyeleti rendszer részeként, amely magában foglalja a VI. melléklet I. részének 2. és 3. fejezetében előírt kockázati rangsorolást és rendszeres állatorvosi látogatásokat;

ii.

a VI. melléklet II. részének 1–6. fejezetében előírt mentesítési programok részeként;

iii.

a betegségtől mentes minősítés igazolása és fenntartása tekintetében;

iv.

a VI. melléklet III. részének 1–6. fejezetében előírt felügyeleti programokkal összhangban annak igazolása céljából, hogy a ii. pontban említett mentesítési programokban részt nem vevő létesítmények, illetve azok a létesítmények, amelyek nem szerezték meg a iii. pontban említett, betegségtől mentes minősítést, nem fertőzöttek;

v.

a víziállatok Unión belüli mozgatása vagy az Unióba történő beléptetése tekintetében.

4. cikk

Felügyelet tárgyát képező állatpopuláció

(1)   Az illetékes hatóság minden jegyzékbe foglalt betegség és adott esetben minden új betegség tekintetében meghatározza a 3. cikkben említett felügyelet szempontjából releváns, felügyelet tárgyát képező állatpopulációt, amely kiterjed

a)

a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatokra;

b)

a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó vadon élő állatokra, ha:

i.

uniós felügyeleti program, önkéntes vagy kötelező mentesítési program, illetve a betegségtől mentes minősítés megadásához vagy fenntartásához szükséges felügyelet alá vannak vonva;

ii.

az illetékes hatóság úgy véli, hogy felmerül annak a kockázata, hogy olyan az állatok káros hatással lehetnek más, valamely tagállamban, körzetben vagy kompartmentben lévő állatok egészségi állapotára; vagy

iii.

az Unióba történő beléptetésre vagy az Unión belüli mozgatásra vonatkozó állategészségügyi követelmények értékeléséhez felügyeletre van szükség.

(2)   Egy új betegségnek az (1) bekezdés a) pontjában említett fajoktól eltérő fajokban való jelenlétének korai felismerése érdekében az illetékes hatóság olyan fajokhoz tartozó tartott állatokat is bevon a felügyelet tárgyát képező állatpopulációba, amelyek az adott, jegyzékbe foglalt betegség tekintetében nincs jegyzékbe foglalva, amennyiben fennállnak a következő kritériumok:

a)

azokat másik tagállamban, körzetben vagy kompartmentben lévő létesítményekbe mozgatják; valamint

b)

az állatok száma vagy a mozgatások gyakorisága miatt az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy az állatok esetében felmerül annak a kockázata, hogy káros hatással lehetnek más, másik tagállamban, körzetben vagy kompartmentben lévő állatok egészségi állapotára, ha a betegség megjelenik az adott fajokban.

5. cikk

Bizonyos tartott szárazföldi állatok kizárása a felügyelet tárgyát képező állatpopulációból

(1)   A 4. cikk (1) bekezdésének a) pontjától eltérve az illetékes hatóságnak egy A kategóriájú betegségtől eltérő betegség felügyelete esetén lehetőségében áll, hogy a felügyelet tárgyát képező állatpopulációt az e betegség tekintetében jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó olyan tartott állatokra korlátozza, amelyek a következők hatálya alá tartoznak:

a)

uniós felügyeleti programok;

b)

kötelező vagy önkéntes mentesítési programok vagy a betegségtől mentes minősítés megadásához vagy fenntartásához szükséges felügyelet; vagy

c)

az unión belüli mozgatásokra vagy az Unióba történő beléptetésre vonatkozó felügyeletalapú állategészségügyi követelmények.

(2)   Az (1) bekezdésben említett tartott állatok kategóriái alapulhatnak az állatok életkorán, nemén, a helyszínen vagy a tenyésztés típusán.

6. cikk

Diagnosztikai módszerek

(1)   Az illetékes hatóság gondoskodik arról, hogy a minták összegyűjtése, az eljárások, a validálás és a diagnosztikai módszerek értelmezése a felügyelet céljából a következőkkel összhangban történjen:

a)

az (EU) 2016/429 rendelettel összhangban elfogadott egyedi jogszabályok, valamint az uniós referencialaboratóriumok és a Bizottság weboldalain elérhetővé tett idevágó részletek és iránymutatás;

b)

amennyiben nem tartoznak az a) pontban említett jogszabályok, részletek és iránymutatás hatálya alá, az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) szárazföldi állatoknál alkalmazott diagnosztikai vizsgálatokról és vakcinákról kiadott módosított kézikönyvében („a szárazföldi állatokra vonatkozó kézikönyv”) (21) vagy a víziállatoknál alkalmazott diagnosztikai vizsgálatokról szóló módosított kézikönyvében („a víziállatokra vonatkozó kézikönyv”) (22) meghatározott mintagyűjtés, eljárások, validálás és diagnosztikaimódszer-értelmezés;

c)

amennyiben e bekezdés a) és b) pontja nem fedi le, az (EU) 2017/625 rendelet 34. cikke (2) bekezdésének b) pontjában és 34. cikkének (3) bekezdésében meghatározott módszerek.

(2)   A betegségtől mentes minősítés megadására és fenntartására szolgáló diagnosztikai módszereket a következők határozzák meg:

a)

Brucella abortus, B. melitensis és B.suis általi fertőzöttség esetében a III. melléklet 1. szakasza;

b)

Mycobacterium tuberculosis komplexszel (Mycobacterium bovis, Mycobacterium caprae és Mycobacterium tuberculosis) (MTBC) való fertőzöttség esetében a III. melléklet 2. szakasza;

c)

enzootikus szarvasmarha-leukózis (EBL) esetében a III. melléklet 3. szakasza;

d)

szarvasmarhák fertőző rhinotracheitisze/fertőző pustulás vulvovaginitisze (IBR/IPV) esetében a III. melléklet 4. szakasza;

e)

Aujeszky-betegség vírusával való fertőzöttség (ADV) esetében a III. melléklet 5. szakasza;

f)

szarvasmarha vírusos hasmenése (BDV) esetében a III. melléklet 6. szakasza;

g)

pisztrángok vírusos vérfertőzése (VHS) esetében a VI. melléklet II. része 1. fejezete 5. szakaszának 2. pontja;

h)

fertőző vérképzőszervi elhalás (IHN) esetében a VI. melléklet II. része 1. fejezete 5. szakaszának 2. pontja;

i)

HPR-deletált lazacanémia vírusával (ISAV) való fertőzöttség esetében a VI. melléklet II. része 2. fejezete 5. szakaszának 2. pontja;

j)

Marteilia refringens általi fertőzöttség esetében a VI. melléklet II. része 3. fejezete 5. szakaszának 2. pontja;

k)

Bonamia exitiosa általi fertőzöttség esetében a VI. melléklet II. része 4. fejezete 5. szakaszának 2. pontja;

l)

Bonamia ostreae általi fertőzöttség esetében a VI. melléklet II. része 5. fejezete 5. szakaszának 2. pontja;

m)

a White spot-betegség vírusával (WSSV) való fertőzöttség esetében a VI. melléklet II. része 6. fejezete 5. szakaszának 2. pontja.

7. cikk

A hatósági ellenőrzések és más hatósági tevékenységek hozzájárulása az állategészségügyi felügyelethez

(1)   Az illetékes hatóság a felügyelet 3. cikke szerinti megtervezésekor adott esetben figyelembe veszi az (EU) 2017/625 rendelet 2. cikkében meghatározott hatósági ellenőrzések és egyéb hatósági tevékenységek eredményét. Ezen ellenőrzések és egyéb hatósági tevékenységek közé tartoznak a következők:

a)

vágás előtti élőállat-vizsgálat és vágás utáni húsvizsgálat;

b)

határállomásokon végzett vizsgálatok;

c)

a piacokon és az összegyűjtési műveletek során végzett hatósági ellenőrzések és egyéb hatósági tevékenységek;

d)

az élőállatok szállítása során végzett hatósági ellenőrzések és egyéb hatósági tevékenységek;

e)

a létesítményekben végzett közegészségügyi vizsgálatok és mintavétel;

f)

minden egyéb hatósági ellenőrzés, amely során létesítményeket, állatokat vagy mintákat ellenőriznek vagy vizsgálnak meg.

(2)   Ha az illetékes hatóság az (1) bekezdésben említett hatósági ellenőrzésekkel vagy egyéb hatósági tevékenységekkel összefüggésben jegyzékbe foglalt vagy új betegség jelenlétét gyanítja, gondoskodik arról, hogy minden érintett hatóság tájékoztatást kapjon erről. Ezt a következőképpen kell megtenni:

a)

A kategóriájú betegség vagy új betegség esetén azonnal;

b)

más betegségek esetén késedelem nélkül.

2. szakasz

A betegség megerősítése és esetdefiníciók

8. cikk

Az A kategóriájú betegségektől eltérő, jegyzékbe foglalt betegségek és bizonyos új betegségek hatósági megerősítésére és a betegségek kitörésének ezt követő megerősítésére vonatkozó kritériumok

(1)   Az illetékes hatóság, amennyiben A kategóriájú betegségektől eltérő, jegyzékbe foglalt betegségek vagy új betegség jelenlétét gyanítja, vizsgálatot folytat az adott betegség jelenlétének megállapítása vagy kizárása céljából, ha:

a)

arra a tagállam vagy annak egy körzete vagy kompartmentje egészségügyi helyzetének megállapítása érdekében szükség van; vagy

b)

arra a betegség előfordulására vonatkozó szükséges információk összegyűjtése érdekében szükség van a következő célok valamelyike miatt:

i.

az állatok és az emberek egészségének védelmére irányuló intézkedések végrehajtása;

ii.

az állatok vagy állati eredetű termékek mozgatására vonatkozó állategészségügyi követelmények végrehajtása; vagy

iii.

egy uniós felügyeleti program követelményeinek való megfelelés.

(2)   Az illetékes hatóság megerősíti az (1) bekezdésben említett betegségek valamelyikének kitörését, ha egy állatot vagy állatok egy csoportját a 9. cikk (2) bekezdésének megfelelően e betegségek megerősített eseteként sorol be.

9. cikk

Esetdefiníciók

(1)   Az illetékes hatóság egy jegyzékbe foglalt betegség vagy új betegség gyanús eseteként sorol be egy állatot vagy állatcsoportot, ha:

a)

klinikai, kórbonctani vagy laboratóriumi vizsgálatok alapján az a következtetés vonható le, hogy a klinikai tünet(ek), a kórbonctani vizsgálattal felismert károsodás(ok) vagy a hisztológiai leletek erre a betegségre utal(nak);

b)

egy diagnosztikai módszer eredménye(i) a betegség valószínű jelenlétére utal(nak) egy állatból vagy állatok egy csoportjából vett mintában; vagy

c)

járványügyi kapcsolatot állapítottak meg egy megerősített esettel.

(2)   Az illetékes hatóság egy jegyzékbe foglalt betegség vagy új betegség megerősített eseteként sorol be egy állatot vagy állatok egy csoportját, ha:

a)

a betegség kórokozóját – a vakcinatörzsek kivételével – izolálták az állatból vagy az állatok csoportjából vett mintában;

b)

a kórokozóra jellemző antigént vagy nukleinsavat, amely nem vakcinázás következményeként van jelen, azonosították egy olyan állatból vagy állatok egy olyan csoportjából származó mintában, amely a betegségre utaló klinikai tüneteket mutatja, vagy járványügyi kapcsolatban áll egy gyanús vagy megerősített esettel; vagy

c)

egy indirekt diagnosztikai módszer pozitív eredményt mutatott – nem vakcinázás következményeként – egy olyan állatból vagy állatok egy olyan csoportjából származó mintában, amely a betegségre utaló klinikai tüneteket mutatja, vagy járványügyi kapcsolatban áll egy gyanús vagy megerősített esettel.

(3)   A jegyzékbe foglalt betegségek gyanús esetének és megerősített esetének betegségspecifikus definícióit a szárazföldi állatok tekintetében az I. melléklet, a víziállatokra pedig a VI. melléklet II. része 1–6. fejezete 5. szakaszának 3. pontja határozza meg.

(4)   A (3) bekezdésben előírt betegségspecifikus definíciók hiányában az (1) és (2) bekezdésben meghatározott kritériumokat kell alkalmazni a jegyzékbe foglalt betegségek és adott esetben az új betegségek gyanús esetének és megerősített esetének definícióira.

3. szakasz

Uniós felügyeleti program

10. cikk

Az uniós felügyeleti programok kritériumai és tartalma

(1)   Egy E kategóriájú betegséget az (EU) 2016/429 rendelet 28. cikke szerinti uniós felügyeleti programnak kell alávetni, ha arra a következő kritériumok mindegyike fennáll:

a)

különös veszélyt jelent az állatok egészségére és esetleg az emberi egészségre az Unió egész területén, és súlyos gazdasági következményei lehetnek a gazdálkodó közösségre és a szélesebb értelemben vett gazdaságra;

b)

várható, hogy a betegségleírás megváltozik, különös tekintettel az emberi egészséget és az állatok egészségét érintő kockázatra;

c)

a fertőzött vadon élő állatok különös veszélyt jelentenek abban a tekintetben, hogy a betegség bejut az Unió területének egy részére vagy teljes területére;

d)

alapvető fontosságú, hogy felügyelet révén rendszeresen frissített információk álljanak rendelkezésre a betegség továbbterjedéséről és kórokozójának jellemzőiről, hogy értékelhetők legyenek ezek a kockázatok, és megfelelően ki lehessen igazítani a kockázatcsökkentő intézkedéseket.

(2)   Az illetékes hatóság az adott betegségre vonatkozóan uniós felügyeleti programokat hajt végre a II. mellékletben meghatározott tartalmaknak megfelelően.

11. cikk

Az uniós felügyeleti programok benyújtásakor és a programokra vonatkozó jelentéstételnél feltüntetendő információk

(1)   Az illetékes hatóság az uniós felügyeleti program benyújtásakor a beadványban feltüntetni legalább a következő információkat:

a)

a betegséget a program végrehajtása megkezdésének időpontja előtt jellemző járványügyi helyzet leírása és a betegség járványügyi helyzetének alakulásával kapcsolatos adatok;

b)

a program felügyelet tárgyát képező állatpopulációja, járványügyi egységei és körzetei;

c)

az illetékes hatóság szervezete, a program végrehajtásának felügyelete, a program végrehajtása során alkalmazandó hatósági ellenőrzések, valamint az összes érintett felelős személy, állategészségügyi szakember, állatorvos, állategészségügyi laboratórium és más érintett természetes vagy jogi személy szerepe;

d)

azon földrajzi és közigazgatási területek leírása és körülhatárolása, ahol a programot végre kell hajtani;

e)

a program előrehaladásának mérésére szolgáló mutatók;

f)

az alkalmazott diagnosztikai módszerek, a vizsgált minták száma, a vizsgálati gyakoriság és mintavételi módszerek;

g)

a kockázatalapú célzott felügyelet megtervezésekor figyelembe veendő kockázati tényezők.

(2)   Az illetékes hatóság, amikor az uniós felügyeleti programra vonatkozó jelentéstételkor feltünteti a jelentésben legalább a következő információkat:

a)

a végrehajtott intézkedések és az (1) bekezdés b) pontjában és d)–f) pontjában említett információkon alapuló eredmények leírása; valamint

b)

gyanús vagy megerősített eset fennállásakor a betegség járványügyi helyzetének alakulásával kapcsolatos nyomon követés eredményei.

2. FEJEZET

A szárazföldi állatok B és C kategóriájú betegségeire vonatkozó mentesítési programok

1. szakasz

Általános rendelkezések

12. cikk

A szárazföldi állatok B és C kategóriájú betegségeitől történő mentesítésre irányuló járványvédelmi stratégia

(1)   Amikor az illetékes hatóság szárazföldi állatok B kategóriájú betegségére vonatkozó kötelező mentesítési programot, illetve szárazföldi állatok C kategóriájú betegségére vonatkozó önkéntes mentesítési programot hoz létre, ezeket a programokat egy olyan járványvédelmi stratégiára alapozza, amely minden egyes betegség tekintetében tartalmazza a következőket:

a)

a mentesítési program által felölelt terület és állatpopuláció a 13. cikk (1) bekezdésében előírtak szerint;

b)

a mentesítési program időtartama a 15. cikkben előírtak szerint, beleértve annak a 14. cikkben előírt időközi és végső célkitűzéseit is; valamint

c)

a következő rendelkezésekben meghatározott betegségspecifikus követelmények:

i.

a Brucella abortus, B. melitensis és B. suis általi fertőzöttség, a Mycobacterium tuberculosis komplexszel, az enzootikus szarvasmarha-leukózissal, a szarvasmarhák fertőző rhinotracheitisze/fertőző pustulás vulvovaginitisze általi fertőzöttség, valamint az Aujeszky-betegség vírusával való fertőzöttség és a szarvasmarha vírusos hasmenése tekintetében a 16–31. cikk;

ii.

a veszettséggel való fertőzöttség tekintetében a 32–36. cikk;

iii.

a kéknyelv-betegség vírusával való fertőzöttség tekintetében a 37–45. cikk.

(2)   Az illetékes hatóság felvehet a mentesítési programjába a más tagállamokkal vagy harmadik országokkal közös szárazföldi vagy part menti határain koordinált intézkedéseket, hogy biztosítsa a program célkitűzésének elérését és az eredmények időtállóságát.

Amennyiben nem alakítottak ki ilyen koordinációt, az illetékes hatóság – ha kivitelezhető – hatékony kockázatcsökkentő intézkedéseket épít a mentesítési programba, ideértve a fokozott felügyeletet is.

13. cikk

Területi hatály és az állatpopulációk

(1)   Az illetékes hatóság meghatározza a mentesítési program hatályát, beleértve a következőket:

a)

az a terület, amelyre a program kiterjed; és

b)

a felügyelet tárgyát képező állatpopuláció és szükség esetén további állatpopulációk.

(2)   Az (1) bekezdés a) pontjában említett mentesítési program hatálya alá tartozó terület:

a)

a tagállam teljes területe; vagy

b)

egy vagy több körzet, feltéve, hogy minden körzet legalább 2 000 km2-es közigazgatási egység(ek)nek felel meg, és magában foglal az (EU) 2016/429 rendelet 21. cikke szerint meghatározott régiók közül legalább egyet.

3.   A (2) bekezdéstől eltérve az illetékes hatóságnak lehetősége van arra, hogy 2 000 km2-nél kisebb körzetet határozzon meg, amennyiben:

a)

a terület nem lényegesen kisebb 2 000 km2-nél; vagy

b)

a betegségleírás szempontjából releváns természeti akadályok állnak fenn.

14. cikk

Végső és időközi célkitűzések

(1)   Az illetékes hatóság végső minőségi és mennyiségi célkitűzéseket foglal bele a mentesítési programba, amelyek kiterjednek valamennyi betegségspecifikus követelményre, amelyeket a betegségtől mentes minősítés megadása tekintetében a 72. cikk határoz meg.

(2)   Az illetékes hatóság időközi éves vagy többéves minőségi és mennyiségi célkitűzéseket foglal bele a mentesítési programba, amelyek a végső célkitűzések felé tett haladást hivatottak tükrözni. Ezek az időközi célkitűzések magukban foglalják a következőket:

a)

az (1) bekezdésben említett valamennyi betegségspecifikus követelmény; valamint

b)

szükség esetén olyan további, a mentesítés terén elért haladás értékelését lehetővé tevő követelmények, amelyek nem szerepelnek a betegségtől mentes minősítés megadásának kritériumai között.

15. cikk

Alkalmazási időszak

(1)   Az illetékes hatóság – a kiinduló helyzetet és a 14. cikk (2) bekezdésében jelzett időközi célkitűzéseket figyelembe véve – a mentesítési programban megállapítja az alkalmazási időszakot.

(2)   C kategóriájú betegségek esetében a mentesítési program alkalmazási időszaka nem haladhatja meg az attól a naptól számított 6 évet, hogy a Bizottság az (EU) 2016/429 rendelet 31. cikkének (3) bekezdésével összhangban először jóváhagyta azt. Kellően indokolt esetekben a Bizottság a tagállamok kérésére további 6 éves időtartamra meghosszabbíthatja a mentesítési program alkalmazási időszakát.

2. szakasz

A mentesítési programokra vonatkozó követelmények a betegségtől mentes minősítés létesítmények szintjén történő megadása alapján

16. cikk

Járványvédelmi stratégia a létesítményszintű betegségtől mentes minősítés alapján

(1)   Az illetékes hatóság a létesítményekben tartott, felügyelet tárgyát képező állatpopuláció tekintetében megtervezi a mentesítési program járványvédelmi stratégiáját a szárazföldi állatok következő betegségei vonatkozásában:

a)

Brucella abortus, B. melitensis és B. suis általi fertőzöttség;

b)

Mycobacterium tuberculosis komplexszel való fertőzöttség;

c)

enzootikus szarvasmarha-leukózis;

d)

szarvasmarhák fertőző rhinotracheitisze/fertőző pustulás vulvovaginitisze;

e)

Aujeszky-betegség vírusával való fertőzöttség;

f)

szarvasmarha vírusos hasmenése.

(2)   A mentesítési programok (1) bekezdésben említett járványvédelmi stratégiái a következőkön alapulnak:

a)

a 18–31. cikkben meghatározott betegségspecifikus intézkedések végrehajtása mindaddig, amíg minden releváns létesítmény el nem éri a betegségtől mentes minősítést;

b)

a betegségtől mentes minősítés megadása, felfüggesztése és visszavonása az illetékes hatóság által minden érintett létesítmény viszonyában;

c)

a biológiai védelmi intézkedések és egyéb kockázatcsökkentő intézkedések végrehajtása;

d)

a vakcinázási programok önkéntes végrehajtása.

17. cikk

A felügyelet tárgyát képező és a további állatpopulációk a bizonyos betegségekre vonatkozó mentesítési programok esetében

(1)   Az illetékes hatóság kötelező mentesítési programot alkalmaz a felügyelet tárgyát képező következő állatpopulációkra:

a)

Brucella abortus, B. melitensis és B. suis általi fertőzöttség esetében a tartott szarvasmarhafélék, tartott juhfélék és tartott kecskefélék;

b)

Mycobacterium tuberculosis komplexszel való fertőzöttség esetében a tartott szarvasmarhafélék.

(2)   Az illetékes hatóság a felügyelet tárgyát képező következő állatpopulációkra alkalmazza az önkéntes mentesítési programot:

a)

enzootikus szarvasmarha-leukózis esetében a tartott szarvasmarhafélék;

b)

szarvasmarhák fertőző rhinotracheitisze/fertőző pustulás vulvovaginitisze esetében a tartott szarvasmarhafélék;

c)

Aujeszky-betegség vírusával való fertőzöttség esetében a tartott sertésfélék;

d)

szarvasmarha vírusos hasmenése esetében a tartott szarvasmarhafélék.

(3)   Az illetékes hatóság további állatpopulációkat von be, ha úgy ítéli meg, hogy ezek az állatok jelentős kockázatot jelentenek az (1) vagy (2) bekezdésben említett állatok egészségi állapotára.

18. cikk

A felelős személyek kötelezettségei a bizonyos betegségekre vonatkozó mentesítési programokkal kapcsolatban

(1)   Azon létesítmények felelős személyeinek, ahol a 17. cikkben említett, felügyelet tárgyát képező állatpopulációkba tartozó állatokat tartanak, a létesítmények betegségtől mentes minősítésének megszerzése és fenntartása érdekében meg kell felelniük a következő általános és betegségspecifikus követelményeknek:

a)

általános követelmények:

i.

a felügyelet tárgyát képező és a további állatpopulációknak az adott betegség tekintetében az illetékes hatóság által a 3. cikk (1) bekezdése alapján elrendelt felügyelete;

ii.

az állatoknak a felügyelet tárgyát képező állatpopulációkból történő mozgatása esetén annak biztosítása, hogy a felügyelet tárgyát képező vagy a további állatpopulációkhoz tartozó állatok vagy az azokból származó termékek létesítményekbe történő szállítása vagy bevitele nem veszélyezteti a létesítmények egészségügyi állapotát;

iii.

a felügyelet tárgyát képező állatpopulációkba tartozó tartott állatok adott betegség elleni vakcinázása;

iv.

járványvédelmi intézkedések betegség gyanúja vagy megerősítése esetén;

v.

az illetékes hatóság által szükségesnek tartott kiegészítő intézkedések, amelyek közé tartozhat adott esetben az állatok egészségi állapotuk szerinti elkülönítése fizikai védelemi intézkedések és irányítási intézkedésekkel;

b)

a következő rendelkezésekben meghatározott betegségspecifikus követelmények:

i.

Brucella abortus, B. melitensis és B. suis általi fertőzöttség esetében a IV. melléklet I. részének 1. és 2. fejezete;

ii.

Mycobacterium tuberculosis komplexszel való fertőzöttség esetében a IV. melléklet II. részének 1. fejezete;

iii.

enzootikus szarvasmarha-leukózis esetében a IV. melléklet III. részének 1. fejezete;

iv.

szarvasmarhák fertőző rhinotracheitisze/fertőző pustulás vulvovaginitisze esetében a IV. melléklet IV. részének 1. fejezete;

v.

Aujeszky-betegség vírusával való fertőzöttség esetében a IV. melléklet V. részének 1. fejezete;

vi.

szarvasmarha vírusos hasmenése esetében a IV. melléklet VI. részének 1. fejezete.

(2)   Azon vágóhidak felelős személyeinek, ahol a 17. cikkben említett, felügyelet tárgyát képező állatpopulációkhoz tartozó állatokat tartják és vágják, meg kell felelniük az (1) bekezdés a) pontjának i., iv. és v. alpontjában meghatározott általános követelményeknek.

19. cikk

A létesítmények betegségtől mentes minősítésének megadásával kapcsolatos eltérések

A 18. cikktől eltérve, továbbá feltéve, hogy a szóban forgó, felügyelet tárgyát képező állatpopuláció megfelel a 18. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott általános követelményeknek, az illetékes hatóság dönthet úgy, hogy a felelős személyek azon kötelezettségei, hogy meg kell szerezniük és meg kell tartaniuk a 18 cikk (1) bekezdésében meghatározott betegségtől mentes minősítést, nem alkalmazandók a következő létesítmények felelős személyeire:

a)

körülhatárolt létesítmények;

b)

olyan létesítmények, ahol az állatokat csak összegyűjtési műveletek céljából tartják;

c)

olyan létesítmények, ahol az állatokat csak állatbemutatók céljából tartják;

d)

vándorcirkuszok.

20. cikk

Az illetékes hatóságoknak a betegségtől mentes minősítés megadásával, felfüggesztésével és visszavonásával kapcsolatos kötelezettsége

(1)   Az illetékes hatóság a létesítmény szintjén megadja a betegségtől mentes minősítést aszerint, hogy a létesítmények felelős személyei mennyiben felelnek meg a 18. cikkben meghatározott követelményeknek.

(2)   Az illetékes hatóság a létesítmény szintjén felfüggeszti vagy visszavonja a betegségtől mentes minősítést, ha a felfüggesztés vagy visszavonás feltételei teljesülnek. Ezeket a feltételeket a következő rendelkezések határozzák meg:

a)

Brucella abortus, B. melitensis és B. suis általi fertőzöttség esetében a IV. melléklet I. része 1. és 2. fejezetének 3. és 4. szakasza;

b)

Mycobacterium tuberculosis komplexszel való fertőzöttség esetében a IV. melléklet II. része 1. fejezetének 3. és 4. szakasza;

c)

enzootikus szarvasmarha-leukózis esetében a IV. melléklet III. része 1. fejezetének 3. és 4. szakasza;

d)

szarvasmarhák fertőző rhinotracheitisze/fertőző pustulás vulvovaginitisze esetében a IV. melléklet IV. része 1. fejezetének 3. és 4. szakasza;

e)

Aujeszky-betegség vírusával való fertőzöttség esetében a IV. melléklet V. része 1. fejezetének 3. és 4. szakasza;

f)

szarvasmarha vírusos hasmenése esetében a IV. melléklet VI. része 1. fejezetének 3. és 4. szakasza.

(3)   Az illetékes hatóság meghatározza a következőket:

a)

a vizsgálati eljárás részletei, beleértve szükség esetén a 18. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett betegségspecifikus követelményeket, amikor a betegségtől mentes minősítést felfüggesztik vagy visszavonják; és

b)

azt a maximális időtartamot, amely alatt a betegségtől mentes minősítés felfüggeszthető, amennyiben megsértik a (2) bekezdésben említett feltételeket.

(4)   Az illetékes hatóság meghatározott egészségügyi állapotot rendelhet ugyanazon létesítmény különböző járványügyi egységeihez, amennyiben annak felelős személye:

a)

a betegség előfordulásának 21. és 24. cikk szerinti bármilyen gyanúja vagy megerősítése előtt megfontolásra benyújtotta az illetékes hatóságnak a létesítményen belül létrehozott különböző járványügyi egységeket, amelyeknek meghatározott egészségügyi állapotot kívánnak adni;

b)

létrehozott egy rendszert az állatok és szaporítóanyagok járványügyi egységekbe és egységekből történő, valamint azok közötti mozgatásának nyomon követésére, amelyhez az illetékes hatóság kérésre hozzáférést kap; és

c)

fizikai és irányítási eszközökkel elkülönített a járványügyi egységeket, és betartja az illetékes hatóság által e célból megkövetelt kockázatcsökkentő intézkedéseket.

21. cikk

Járványvédelmi intézkedések bizonyos betegségek gyanúja esetén

(1)   Amikor felmerül az adott betegség gyanúja, az illetékes hatóság vizsgálatot folytat le, járványügyi nyomozást kezdeményez, és a vizsgálatok és a járványügyi nyomozás lezárásáig felfüggeszti annak a létesítménynek a betegségtől mentes minősítését, ahol a gyanús eset előfordult.

(2)   Az (1) bekezdésben említett vizsgálatok és a járványügyi nyomozás eredményéig az illetékes hatóság:

a)

megtiltja a felügyelet tárgyát képező adott állatpopulációhoz tartozó állatok mozgatását a létesítményből, kivéve, ha engedélyezte az azonnali levágásukat egy kijelölt vágóhídon;

b)

amennyiben a betegség elterjedése kockázatának kezelése érdekében szükségesnek tartja:

i.

ha technikailag lehetséges, elrendeli a gyanús eset elkülönítését a létesítményben;

ii.

korlátozza a felügyelet tárgyát képező adott állatpopulációhoz tartozó állatok bejutását a létesítménybe;

iii.

korlátozza a felügyelet tárgyát képező adott állatpopulációból származó termékek mozgatását a létesítményből vagy a létesítménybe.

(3)   Az illetékes hatóság addig tartja fenn az (1) és (2) bekezdésben említett intézkedéseket, amíg a betegség jelenlétét ki nem zárták vagy meg nem erősítették.

22. cikk

A járványvédelmi intézkedések kiterjesztése bizonyos betegségek gyanúja esetén

(1)   Az illetékes hatóság – ha szükségesnek tartja – kiterjeszti a 21. cikkben említett intézkedéseket a következőkre:

a)

a létesítményben tartott, érintett további állatpopulációk;

b)

bármely olyan létesítmény, amely járványügyi kapcsolatban van azzal a létesítménnyel, ahogy a gyanús eset előfordult.

(2)   Ha fennáll a gyanúja, hogy a betegség jelen van a vadon élő állatokban, az illetékes hatóság – ha szükségesnek tartja – a 21. cikkben említett intézkedéseket kiterjeszti azokra a létesítményekre, amelyek ki vannak téve a fertőzés kockázatának.

23. cikk

Eltérések a járványvédelmi intézkedésektől bizonyos betegségek gyanúja esetén

(1)   A 21. cikk (1) bekezdésétől eltérve az illetékes hatóság kellően indokolt esetekben dönthet úgy, hogy felfüggeszti a teljes létesítmény betegségtől mentes minősítését, ha a 20. cikk (4) bekezdésében említettek szerint különböző járványügyi egységek állnak rendelkezésre.

(2)   A 21. cikk (2) bekezdésének a) pontjától eltérve az illetékes hatóság engedélyezheti a felügyelet tárgyát képező adott állatpopulációhoz tartozó állatok mozgatását egy hatósági felügyelete alá tartozó létesítménybe, feltéve, hogy eleget tesznek a következő követelményeknek:

a)

az állatokat kizárólag közvetlen szállítással mozgatják;

b)

a rendeltetési létesítményben az állatokat zárt építményekben tartják, és nem kerülnek kapcsolatba jobb egészségügyi állapotú tartott állatokkal vagy az adott betegség tekintetében jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó vadon élő állatokkal.

(3)   A 21. cikk (2) bekezdésének a) pontjától eltérve a C kategóriájú betegségek esetében az illetékes hatóság engedélyezheti a felügyelet tárgyát képező adott állatpopulációhoz tartozó állatok mozgatását, amennyiben az állatokat szükség esetén közvetlen szállítással mozgatják egy olyan területen lévő létesítménybe, amely nem betegségtől mentes, és önkéntes mentesítési program tárgyát sem képezi.

(4)   A (2) bekezdésben meghatározott eltérés alkalmazásakor az illetékes hatóság:

a)

a 21. cikk (1) bekezdésében említett vizsgálatok végéig felfüggeszti az eltérések körébe tartozó állatok rendeltetési létesítményeinek betegségtől mentes minősítését;

b)

a 21. cikk (1) bekezdésében említett vizsgálatok végéig megtiltja az állatok elszállítását ebből a létesítményből, kivéve, ha azonnali vágás céljából engedélyezte egy kijelölt vágóhídra történő közvetlen elszállításukat;

c)

Brucella abortus, B. melitensis és B. suis általi fertőzöttség vagy Mycobacterium tuberculosis komplexszel való fertőzöttség gyanúja esetén a vizsgálat után is fenntartja a b) pontban előírt tilalmat, amíg a (2) bekezdésben meghatározott eltérést követően a létesítménybe szállított összes állatot le nem vágják.

(5)   Az illetékes hatóság csak akkor alkalmazhatja az (1)–(3) bekezdésben előírt mentességeket, ha a származási és rendeltetési létesítmények felelős személyei és az eltérés tárgyát képező állatok szállítói:

a)

a betegség terjedésének megakadályozásához szükséges megfelelő biológiai védelmi intézkedéseket és egyéb kockázatcsökkentő intézkedéseket alkalmaznak; és

b)

garanciákat nyújtanak az illetékes hatóságnak, hogy megtették az összes szükséges biológiai védelmi és egyéb kockázatcsökkentő intézkedést.

24. cikk

Bizonyos betegségek hatósági megerősítése és járványvédelmi intézkedések

(1)   Amennyiben egy eset megerősítésre kerül, az illetékes hatóság:

a)

visszavonja a fertőzött létesítmény(ek) betegségtől mentes minősítését;

b)

elfogadja a 25–31. cikkben meghatározott intézkedéseket a fertőzött létesítmény(ek)ben.

(2)   Az (1) bekezdés a) pontjától eltérve az illetékes hatóság azokra a járványügyi egységekre korlátozhatja a betegségtől mentes minősítés visszavonását, ahol egy esetet megerősítették.

(3)   Ha vadon élő állatokban megerősítették a betegség jelenlétét, az illetékes hatóság szükség esetén elvégzi a 25. cikkben említett járványügyi nyomozást és vizsgálatokat. Ha a betegség terjedésének megakadályozása érdekében úgy tartja szükségesnek, az illetékes hatóság:

a)

a felügyelet tárgyát képező állatpopulációt és a kiegészítő állatpopulációkat tartó létesítményekben elrendeli a 21–25. cikkben és a 30. cikkben előírt vonatkozó járványvédelmi intézkedéseket;

b)

egyéb arányos és szükséges megelőzési, felügyeleti és járványvédelmi intézkedéseket végez vagy rendel el az adott vadon élő állatpopuláció tekintetében vagy annak élőhelyén.

25. cikk

Bizonyos betegségek megerősítése esetén végzett járványügyi nyomozás és vizsgálatok

(1)   Ha megerősítik egy betegség jelenlétét, az illetékes hatóság:

a)

járványügyi nyomozást végez;

b)

vizsgálatokat végez és alkalmazza a 21. cikkben meghatározott intézkedéseket minden járványügyi kapcsolatban lévő létesítményben; és

c)

az azonosított kockázati tényezőkhöz igazítja a felügyeletet, figyelembe véve a járványügyi nyomozás következtetéseit.

(2)   Az illetékes hatóság megvizsgálja, hogy szükséges-e vizsgálatokat végezni a további állatpopulációhoz tartozó vadon élő állatokon, amikor a járványügyi nyomozás járványügyi kapcsolatokat tár fel a tartott és a vadon élő állatok között.

(3)   Az illetékes hatóság a helyzetről a lehető leghamarabb tájékoztatja:

a)

a megerősített esettel fennálló járványügyi kapcsolat által érintett tagállamok felelős személyeit és megfelelő hatóságait; és

b)

más olyan tagállamok vagy harmadik országok illetékes hatóságait, amelyeket érinthetnek a fertőzött létesítménnyel (létesítményekkel) fennálló járványügyi kapcsolatok.

26. cikk

Az állatok mozgatása a fertőzött létesítményekből és a fertőzött létesítményekbe

(1)   Az illetékes hatóság megtiltja a felügyelet tárgyát képező állatpopulációhoz tartozó állatok elszállítását a fertőzött létesítményből, kivéve, ha engedélyezte az azonnali levágásukat egy kijelölt vágóhídon.

(2)   Ha a betegség terjedésének megakadályozása érdekében szükségesnek tartja, az illetékes hatóság:

a)

amennyiben technikailag lehetséges, elrendeli a gyanús vagy megerősített esetek elkülönítését a létesítményben;

b)

korlátozza a felügyelet tárgyát képező állatpopulációhoz tartozó állatok mozgatását a létesítményen belül;

c)

korlátozza a felügyelet tárgyát képező állatpopulációhoz tartozó állatok bejutását a létesítménybe;

d)

korlátozza a felügyelet tárgyát képező adott állatpopulációhoz tartozó állatokból származó termékek mozgatását a fertőzött létesítményből vagy a fertőzött létesítménybe.

(3)   Az illetékes hatóság – ha szükségesnek tartja – a betegség terjedésének megakadályozása érdekében kiterjeszti az (1) és (2) bekezdésben említett intézkedéseket a további állatpopulációkhoz tartozó állatokra és az azokból származó termékekre.

27. cikk

A fertőzött létesítményekből származó állatok vizsgálata és eltávolítása

(1)   A betegség megerősítését követően az illetékes hatóság elrendeli, hogy a fertőzött létesítményekben az általa meghatározandó maximális időtartamon belül végezzék el a következő vizsgálatokat:

a)

azoknak az állatoknak a vizsgálata, amelyek vizsgálata szükséges a járványügyi nyomozás befejezéséhez;

b)

annak érdekében végzett vizsgálat, hogy visszaállítsák a következő rendelkezésekben meghatározott betegségtől mentes minősítést:

i.

Brucella abortus, B. melitensis és B. suis általi fertőzöttség esetében a IV. melléklet I. része 1. és 2. fejezetének 4. szakasza;

ii.

Mycobacterium tuberculosis komplexszel való fertőzöttség esetében a IV. melléklet II. része 1. fejezetének 4. szakasza;

iii.

enzootikus szarvasmarha-leukózis esetében a IV. melléklet III. része 1. fejezetének 4. szakasza;

iv.

szarvas szarvasmarhák fertőző rhinotracheitisze/fertőző pustulás vulvovaginitisze esetében a IV. melléklet IV. része 1. fejezetének 4. szakasza;

v.

Aujeszky-betegség vírusával való fertőzöttség esetében a IV. melléklet V. része 1. fejezetének 4. szakasza;

vi.

szarvasmarha vírusos hasmenése esetében a IV. melléklet VI. része 1. fejezetének 4. szakasza; és

c)

minden olyan további vizsgálat, amely azon fertőzött állatok gyors felismerésének biztosításához szükséges, amelyek hozzájárulhatnak a betegség terjedéséhez.

(2)   Az (1) bekezdés b) pontjától eltérve a vizsgálatot nem kell elrendelni, ha a betegségtől mentes minősítést a következő rendelkezésekkel összhangban visszaállították:

i.

Brucella abortus, B. melitensis és B. suis általi fertőzöttség esetében a IV. melléklet I. része 1. és 2. fejezete 1. szakaszának 2. pontja;

ii.

Mycobacterium tuberculosis komplexszel való fertőzöttség esetében a IV. melléklet II. része 1. fejezete 1. szakaszának 2. pontja;

iii.

enzootikus szarvasmarha-leukózis esetében a IV. melléklet III. része 1. fejezete 1. szakaszának 2. pontja;

iv.

szarvasm szarvasmarhák fertőző rhinotracheitisze/fertőző pustulás vulvovaginitisze esetében a IV. melléklet IV. része 1. fejezete 1. szakaszának 2. pontja;

v.

az Aujeszky-betegség vírusával való fertőzöttség esetében a IV. melléklet V. része 1. fejezete 1. szakaszának 2. pontja;

vi.

szarvasmarha vírusos hasmenése esetében a IV. melléklet VI. része 1. fejezete 1. szakaszának 2. pontja.

(3)   Az illetékes hatóság elrendeli, hogy a fertőzött létesítményekben a megerősített esetként és szükség esetén gyanús esetként elismert összes állatot az általa meghatározott maximális időtartamon belül vágják le.

(4)   A (3) bekezdésben említett állatok levágását hivatalos felügyelet mellett egy kijelölt vágóhídon kell elvégezni.

(5)   Az illetékes hatóság elrendelheti, hogy levágás helyett öljék le és semmisítsék meg a (3) bekezdésben említett állatok némelyikét vagy az összeset.

(6)   Az illetékes hatóság kiterjeszti az ebben a cikkben meghatározott intézkedéseket további állatpopulációkra, ha ez a fertőzött létesítményekben a betegségtől való mentesítéshez szükséges.

28. cikk

A fertőzött létesítményekből származó termékek kezelése

(1)   Az illetékes hatóság minden olyan létesítményben, amely Brucella abortus, B. melitensis és B. suis által, illetve Mycobacterium tuberculosis komplexszel fertőzött, elrendeli, hogy:

a)

a megerősített esetektől származó tejjel vagy csak az ugyanabban a létesítményben lévő állatokat etetik, miután a kórokozó inaktiválásának biztosítása érdekében feldolgozták, vagy pedig ártalmatlanítják az ilyen tejet;

b)

a megerősített esettel vagy szennyezett anyaggal kapcsolatba kerülő trágyát, szalmát, takarmányt vagy egyéb anyagot vagy a lehető leghamarabb összegyűjtik és ártalmatlanítják, vagy pedig megfelelő kockázatértékelés után tárolják és feldolgozzák, hogy a betegség terjedésének kockázatát elfogadható szintre csökkentsék.

(2)   Brucella abortus, B. melitensis és B. suis általi fertőzöttség esetén az illetékes hatóság elrendeli, hogy minden fertőzött létesítményben össze kell gyűjteni és ártalmatlanítani kell a magzatokat, a halva született állatokat, a születés után a betegségben elhullott állatokat és a magzatburkokat.

(3)   C kategóriájú betegség általi fertőzés esetén az illetékes hatóság – ha szükségesnek tartja – elrendeli az (1) és (2) bekezdésben előírt megfelelő intézkedéseket.

(4)   Az illetékes hatóság – ha szükségesnek tartja – elrendeli a fertőzött létesítményekből származó bármely olyan termék visszakeresését, feldolgozását vagy ártalmatlanítását, amelyek a betegség terjedésének kockázatát hordozhatják vagy érinthetik az emberi egészséget.

29. cikk

A fertőzött létesítményekből származó állatok mozgatásának korlátozására vonatkozó eltérés

(1)   A 26. cikk (1) bekezdésétől eltérve az illetékes hatóság engedélyezheti a megerősített eseteken kívüli, klinikailag egészséges állatok mozgatását egy hatósági felügyelete alá tartozó létesítménybe, feltéve, hogy eleget tesznek a következő követelményeknek:

a)

a mozgatás nem veszélyezteti az állatok egészségi állapotát a rendeltetési létesítményben vagy a rendeltetési létesítmény felé tartó úton;

b)

az állatokat kizárólag közvetlen szállítással mozgatják; és

c)

a rendeltetési létesítményben az állatokat zárt építményekben tartják, és nem kerülnek kapcsolatba jobb egészségügyi állapotú tartott állatokkal vagy az adott betegség tekintetében jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó vadon élő állatokkal.

(2)   A 26. cikk (1) bekezdésétől eltérve a C kategóriájú betegségek esetében az illetékes hatóság – a megerősített esetek kivételével – engedélyezheti a klinikailag egészséges állatok elszállítását a felügyelet tárgyát képező adott állatpopulációból, amennyiben:

a)

az állatokat szükség esetén közvetlen szállítással mozgatják egy olyan területen lévő létesítménybe, amely nem betegségtől mentes, és önkéntes mentesítési program tárgyát sem képezi; és

b)

a mozgatás nem veszélyezteti a felügyelet tárgyát képező vagy további állatpopuláció egészségi állapotát a rendeltetési létesítményben vagy a rendeltetési létesítmény felé tartó úton.

(3)   Az (1) bekezdésben meghatározott eltérés alkalmazásakor az illetékes hatóság visszavonja az eltérés által érintett állatok rendeltetési létesítményének betegségtől mentes minősítését, és:

a)

elrendeli, hogy az állatokat közvetlen szállítással az általa meghatározott maximális időtartamon belül a rendeltetési létesítményből egy kijelölt vágóhídra vigyék azonnali levágás céljából; vagy

b)

C kategóriájú betegségek esetén elrendeli a 26–30. cikkben meghatározott járványvédelmi intézkedéseket, amíg vissza nem szerzik a létesítmény betegségtől mentes minősítését.

(4)   Az illetékes hatóság csak akkor alkalmazhatja az (1) és (2) bekezdésben előírt mentességeket, ha a származási és rendeltetési létesítmények felelős személyei és az eltérés tárgyát képező állatok szállítói:

a)

a betegség terjedésének megakadályozásához szükséges megfelelő biológiai védelmi intézkedéseket és egyéb kockázatcsökkentő intézkedéseket alkalmaznak; valamint

b)

garanciákat nyújtanak az illetékes hatóságnak, hogy megtették az összes szükséges biológiai védelmi és egyéb kockázatcsökkentő intézkedést.

30. cikk

Tisztítás és fertőtlenítés, valamint a betegségek terjedésének megakadályozására szolgáló egyéb intézkedések

(1)   Az illetékes hatóság elrendeli, hogy minden fertőzött létesítmény és a fertőzött létesítményekből állatokat átvevő létesítmények felelős személyei megtisztítsák és fertőtlenítsék, illetve adott esetben biztonságosan ártalmatlanítsák a következőket:

a)

a létesítmények minden olyan része, amely a megerősített és gyanús esetek eltávolítása után és az újratelepítés előtt szennyeződhetett;

b)

minden olyan takarmány, nyersanyag, anyag, valamint tenyésztéshez, gyógyszerezéshez és termeléshez kapcsolódó felszerelés, amely szennyeződhetett;

c)

a felelős személyek és a látogatók által használt védőruházat és biztonsági felszerelés;

d)

minden közlekedési eszköz, konténer és felszerelés a fertőzött létesítményekből származó állatok vagy termékek szállítása után;

e)

az állatok rakodási területe minden egyes használat után.

(2)   Az illetékes hatóság jóváhagyja a tisztítási és fertőtlenítési jegyzőkönyvet.

(3)   Az illetékes hatóság felügyeli a tisztítást és fertőtlenítést, illetve adott esetben a biztonságos ártalmatlanítást, és nem állítja vissza vagy nem adja meg újra a létesítmény betegségtől mentes minősítését, amíg úgy nem ítéli meg, hogy a tisztítás és fertőtlenítés, illetve adott esetben a biztonságos ártalmatlanítás befejeződött.

(4)   Az illetékes hatóság kockázatértékelés alapján szennyezettnek tekinthet egy legelőt, és megtilthatja annak használatát olyan tartott állatok számára, amelyek egészségi állapota jobb mint a felügyelet tárgyát képező állatpopulációba vagy – ha járványügyi szempontból releváns – a további állatpopulációkba tartozó állatoké, mégpedig egy olyan időtartamra, amely elégséges annak megítéléséhez, hogy a kórokozó jelenlétének kockázata elhanyagolható.

31. cikk

Kockázatcsökkentő intézkedések az újrafertőződés megakadályozása érdekében

A járványvédelmi intézkedések megszüntetése előtt vagy után az illetékes hatóság arányos kockázatcsökkentő intézkedéseket rendel el a létesítmény újrafertőződésének megakadályozása érdekében, figyelembe véve a járványügyi nyomozás eredményei által jelzett idevágó kockázati tényezőket. Ezek az intézkedések figyelembe veszik legalább a következőket:

a)

a kórokozó jelenléte a környezetben vagy a vadon élő állatokban; és

b)

a létesítmény sajátosságaihoz igazított biológiai védelmi intézkedések.

3. szakasz

A veszettséggel való fertőzöttségre vonatkozó mentesítési programokkal kapcsolatos rendelkezések

32. cikk

A veszettséggel való fertőzöttségre vonatkozó mentesítési programok járványvédelmi stratégiája

(1)   Az illetékes hatóság a veszettséggel való fertőzöttségre vonatkozó mentesítési programot annak létrehozásakor járványvédelmi stratégiára alapozza, amely a következőkre terjed ki:

a)

az általa relevánsnak tartott, felügyelet tárgyát képező állatpopulációba tartozó állatok vakcinázása;

b)

a fertőzött állatokkal való érintkezés kockázatát csökkentő intézkedések végrehajtása;

c)

a betegség terjedésével és a tagállamának területére történő bejutásával kapcsolatos kockázat kezelése.

(2)   Az illetékes hatóság a mentesítési program végrehajtásakor figyelembe veszi, hogy:

a)

a programnak kockázatértékelésen kell alapulnia, és azt szükség esetén a járványügyi helyzet alakulásától függően aktualizálni kell;

b)

a programot az összes érintett érdekelt félre kiterjedő nyilvános tájékoztatási kampánynak kell támogatnia;

c)

a programot szükség esetén egyeztetni kell a közegészségügyért, a vadon élő állatok populációiért vagy a vadászatért felelős hatóságokkal;

d)

a program kiterjedését egy területi kockázatalapú megközelítés alapján kell meghatározni.

(3)   Az illetékes hatóság részt vehet a veszettséggel való fertőzöttségre vonatkozó mentesítési programoknak egy harmadik országban vagy területen történő végrehajtásában annak a kockázatnak a megelőzése érdekében, hogy a veszettség átterjedjen vagy bejusson a tagállama területére.

33. cikk

A veszettséggel való fertőzöttségre vonatkozó mentesítési programokban felügyelet tárgyát képező állatpopuláció

(1)   Az illetékes hatóság a felügyelet tárgyát képező következő állatpopulációra alkalmazza a veszettséggel való fertőzöttségre vonatkozó mentesítési programot: a következő családok fajaiba tartozó tartott és vadon élő állatok: ragadozók (Carnivora), szarvasmarhafélék (Bovidae), sertésfélék (Suidae), lófélék (Equidae), szarvasfélék (Cervidae) és tevefélék (Camelidae).

(2)   Az illetékes hatóság a mentesítési programok intézkedéseivel elsősorban a vadon élő rókákra összpontosít, mivel ezen állatok a veszettség vírusának fő hordozói.

(3)   Az illetékes hatóság a mentesítési program intézkedéseinek hatályát kiterjeszti a vadon élő rókákon kívüli egyéb, felügyelet tárgyát képező állatpopulációkra is, ha úgy ítéli meg, hogy ezek az állatok jelentős kockázatot jelentenek.

(4)   Az illetékes hatóság a denevérek (Chiroptera) rend fajaiba tartozó vadon élő állatokat bevonhatja a felügyelet szempontjából releváns, a 4. cikkben említett, felügyelet tárgyát képező állatpopulációba.

34. cikk

Az illetékes hatóság kötelezettségei a veszettséggel való fertőzöttségre vonatkozó mentesítési programokkal összefüggésben

(1)   Az illetékes hatóság köteles:

a)

elvégezni a veszettséggel való fertőzöttség felügyeletét a következő célokból:

i.

a fertőzés korai felismerése; és

ii.

a fertőzött állatok számában megfigyelhető tendencia nyomon követése, aminek a kockázatalapú megközelítés értelmében ki kell terjednie a vadon élő fókák és más vadon élő ragadozók holtan talált egyedeinek összegyűjtésére és vizsgálatára;

b)

járványvédelmi intézkedéseket végrehajtani a veszettséggel való fertőzöttség gyanúja vagy megerősítése esetén a 35. és 36. cikkben meghatározottak szerint;

c)

szükség esetén kockázatcsökkentő intézkedéseket alkalmazni a veszettség kutyákra, macskákra és görényekre való átterjedésének megakadályozása céljából.

(2)   Az illetékes hatóság, ha szükségesnek tartja, elrendeli a következőket:

a)

a vadon élő rókák és adott esetben a 33. cikk (3) bekezdésében említett egyéb állatok vakcinázása és a vakcinázás hatékonyságának nyomon követése az V. melléklet I. része 1. fejezetének 2. szakaszával összhangban;

b)

a kutyák, macskák és görények azonosítása és nyilvántartásba vétele;

c)

a 33. cikk (3) bekezdésében említett fajokhoz tartozó azon érintett tartott állatok mozgatására vonatkozó korlátozások, amelyeket nem vakcináztak a veszettséggel való fertőzöttség ellen az V. melléklet I. része 1. fejezetének 1. szakasza szerint;

d)

a 35. cikkben előírt intézkedések, ha egy jegyzékbe foglalt fajhoz tartozó állat érthető ok nélkül és megszokott magatartásának ellentmondva megsebesített egy személyt vagy egy állatot, illetve megmagyarázhatatlan módon megváltozott a magatartása, majd ezt követően 10 napon belül elpusztul.

35. cikk

Járványvédelmi intézkedések a veszettséggel való fertőzöttség gyanúja esetén

Ha felmerül a veszettséggel való fertőzöttség gyanúja, az illetékes hatóság:

a)

további vizsgálatokat végez a betegség jelenlétének megállapítása vagy kizárása céljából;

b)

az embereknek és az állatoknak a fertőződés kockázatától való védelme érdekében gyanús esetekben a vizsgálatok eredményéig elrendeli az érintett állatok mozgatásának korlátozását vagy leölését;

c)

elrendeli a veszettség emberekre és állatokra történő további átvitelének kockázata szempontjából indokolt kockázatcsökkentő intézkedéseket.

36. cikk

Járványvédelmi intézkedések a veszettséggel való fertőzöttség megerősítése esetén

A veszettséggel való fertőzöttség megerősítése esetén az illetékes hatóság intézkedéseket hoz a betegség állatokra és emberekre történő további átvitelének megakadályozása érdekében, amellyel kapcsolatban:

a)

járványügyi nyomozást végez, amelynek a fertőzés valószínűsíthető forrása és a járványügyi kapcsolat feltárása céljából ki kell terjednie a veszettségvírus érintett törzsének azonosítására;

b)

hacsak nem véli úgy, hogy további vizsgálatok szükségesek, kizárja a veszettséggel való fertőzöttséget a járványügyi kapcsolatban álló állatokban,

i.

miután eltelt egy 3 hónapos minimális időszak azóta, hogy bekövetkezett a járványügyi kapcsolat a megerősített esettel, és

ii.

ha az említett állatokban nem jelentek meg klinikai tünetek;

c)

ha szükségesnek tartja, meghoz a 34. és 35. cikkben meghatározott intézkedések közül egyet vagy többet;

d)

gondoskodik arról, hogy a megfertőzött vadon élő állatok megerősített eseteinek tetemeit az 1069/2009/EK rendelet 12. cikkével összhangban ártalmatlanítsák vagy feldolgozzák.

4. szakasz

A kéknyelv-betegség vírusával való fertőzöttségre vonatkozó mentesítési programokkal kapcsolatos rendelkezések

37. cikk

A kéknyelv-betegség vírusával való fertőzöttségre vonatkozó mentesítési programok járványvédelmi stratégiája

(1)   Az illetékes hatóság a kéknyelv-betegség vírusával való fertőzöttségre vonatkozó önkéntes mentesítési program létrehozásakor a programot egy járványvédelmi stratégiára alapozza, amely a következőkre terjed ki:

a)

a kéknyelv-betegség vírusával való fertőzöttség felügyelete az V. melléklet II. részének 1. fejezetében meghatározott követelményekkel összhangban;

b)

a betegségtől való mentesítés érdekében a felügyelet tárgyát képező adott állatpopuláció vakcinázása rendszeres vakcinázási kampányok keretében, amelyeket adott esetben egy hosszú távú stratégiával összhangban kell végrehajtani;

c)

a felügyelet tárgyát képező állatpopuláció mozgatására vonatkozó korlátozások a 43. és 45. cikkben meghatározott követelményekkel összhangban;

d)

kockázatcsökkentő intézkedések a kéknyelv-betegség vírusával való fertőzöttség vektorok általi átvitelének minimalizálása érdekében.

(2)   Az illetékes hatóság a mentesítési program végrehajtásakor figyelembe veszi, hogy:

a)

a mentesítési programnak a hatálya alá tartozó területen jelen lévő összes, 1–24-es szerotípust észlelnie kell és el kell végeznie a mentesítést;

b)

a mentesítési program hatálya alá tartozó terület:

i.

a tagállam teljes területe; vagy

ii.

olyan körzet vagy körzetek, amelyek az egyes fertőzött létesítményektől számított legalább 150 km-es sugáron belüli területet felölelik.

(3)   A (2) bekezdés b) pontjának ii. alpontjától eltérve az illetékes hatóság a következőknek megfelelően kiigazíthatja a mentesítési program hatálya alá tartozó körzet(ek)et:

a)

a fertőzött létesítmény(ek) földrajzi helyzete és a megfelelő közigazgatási egységek határai,

b)

ökológiai és meteorológiai feltételek;

c)

körzet(ek)ben jelen lévő vektorok egyedszáma, aktivitása és megoszlása;

d)

a kéknyelv-betegség vírus érintett szerotípusai;

e)

a 42. cikkben előírt járványügyi nyomozás eredményei;

f)

a felügyeleti tevékenységek eredményei.

38. cikk

A felügyelet tárgyát képező és a további állatpopulációk a kéknyelv-betegség vírusával való fertőzöttségre vonatkozó mentesítési programok esetében

(1)   Az illetékes hatóság a következő, felügyelet tárgyát képező állatpopulációra alkalmazza a kéknyelv-betegség vírusával való fertőzöttségre vonatkozó mentesítési programot: a villásszarvúantilop-félék (Antilocapridae), a szarvasmarhafélék (Bovidae), a tevefélék (Camelidae), a szarvasfélék (Cervidae), a zsiráffélék (Giraffidae), a pézsmaszarvasfélék (Moschidae) és a kancsilfélék (Traguilidae) családjának fajaiba tartozó tartott állatok.

(2)   Az illetékes hatóság – ha szükségesnek tartja – a következő további állatpopulációkra alkalmazza a mentesítési programot: a villásszarvúantilop-félék (Antilocapridae), a szarvasmarhafélék (Bovidae), a tevefélék (Camelidae), a szarvasfélék (Cervidae), a zsiráffélék (Giraffidae), a pézsmaszarvasfélék (Moschidae) és a kancsilfélék (Traguilidae) családjának fajaiba tartozó, vadon élő állatok.

39. cikk

A felelős személyek kötelezettségei a kéknyelv-betegség vírusával való fertőzöttség elleni mentesítési programokkal összefüggésben

(1)   A vágóhidaktól eltérő azon létesítményeknek a felelős személyei, ahol a 38. cikk (1) bekezdésében említett, felügyelet tárgyát képező állatpopulációkhoz tartozó állatokat tartják:

a)

betartják az illetékes hatóság által a felügyelet tárgyát képező állatpopulációkhoz tartozó állatok felügyelete tekintetében elrendelt követelményeket;

b)

betartják az illetékes hatóság által az entomológiai felügyelet tekintetében elrendelt követelményeket;

c)

az illetékes hatóság utasításait követve beoltatják a felügyelet tárgyát képező állatpopulációkhoz tartozó állatokat;

d)

a betegség gyanúja vagy imegerősítése esetén az illetékes hatóság utasításait követve végrehajtják a járványvédelmi intézkedéseket;

e)

az illetékes hatóság utasításait követve megfelelnek a mozgatásra vonatkozó követelményeknek;

f)

további, az illetékes hatóság által szükségesnek tartott intézkedéseket hajtanak végre, amelyek közé tartozhat adott esetben az, hogy az állatok egészségi állapotának megfelelően védik a tartott állatokat a vektorok támadásaitól.

(2)   Azoknak a vágóhidaknak a felelős személyei, ahol a 38. cikk (1) bekezdésében említett, felügyelet tárgyát képező állatpopulációkhoz tartozó állatokat tartják és levágják:

a)

betartják az illetékes hatóság által a felügyelet tárgyát képező állatpopulációkhoz tartozó állatok felügyelete tekintetében elrendelt követelményeket;

b)

a betegség gyanúja vagy imegerősítése esetén az illetékes hatóság utasításait követve végrehajtják a járványvédelmi intézkedéseket;

c)

további, az illetékes hatóság által szükségesnek tartott intézkedéseket hajtanak végre, amelyek közé tartozhat adott esetben az, hogy az állatok egészségi állapotának megfelelően védik a tartott állatokat a vektorok támadásaitól.

40. cikk

Az illetékes hatóság kötelezettségei a kéknyelv-betegség vírusával való fertőzöttségre vonatkozó mentesítési programokkal összefüggésben

(1)   Az illetékes hatóság a kéknyelv-betegség vírusával való fertőzöttségre vonatkozó mentesítési programok hatálya alá tartozó, a 37. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett területen köteles:

a)

feltérképezni a földrajzi egységek egy köre által lefedett területet az V. melléklet II. része 1. fejezete 4. szakasza 1. pontjának megfelelően;

b)

elvégezni a kéknyelv-betegség vírusával való fertőzöttség felügyeletét minden egyes földrajzi egységben, amennyiben az a járványügyi helyzet szempontjából releváns, az V. melléklet II. részének 1. fejezetében meghatározott követelmények szerint;

c)

a betegség gyanúja vagy megerősítése esetén alkalmazni a 41–42. cikkben meghatározott járványvédelmi intézkedéseket;

d)

utasítani a szarvasmarhafélék, juhfélék, kecskefélék és szükség esetén a felügyelet tárgyát képező más állatpopulációk állatainak létesítményeiért felelős személyeket, hogy oltassák be az állataikat; valamint

e)

alkalmazni a 43. cikkben és a 45. cikkben a felügyelet tárgyát képező állatpopulációhoz tartozó állatok mozgatására vonatkozóan meghatározott követelményeket.

(2)   Az (1) bekezdés d) pontjától eltérve az illetékes hatóság dönthet úgy, hogy nem utasítja a felelős személyeket az állataik beoltatására, ha kockázatértékelés alapján megfelelően megindokolja, hogy más intézkedések végrehajtása elegendő a betegségtől való mentesítéshez.

(3)   Az illetékes hatóság – ha szükségesnek tartja, továbbá ha lehetséges – létrehozza az V. melléklet II. részének 5. fejezetében előírt, szezonálisan kéknyelv-betegség vírusától mentes területet. Ebben az esetben az illetékes hatóság a Bizottság és a többi tagállam rendelkezésére bocsátja a következőket:

a)

a szezonálisan kéknyelv-betegség vírusától mentes időszak meghatározására vonatkozó egyedi kritériumok teljesülését igazoló információk;

b)

az időszak kezdő és záró időpontja;

c)

a területen a kéknyelv-betegség vírusa átvitelének megszűnését igazoló információk; valamint

d)

a terület körülhatárolása, amely megfelel a 13. cikkben meghatározott minimumkövetelményeknek.

41. cikk

Járványvédelmi intézkedések a kéknyelv-betegség vírusával való fertőzöttség gyanúja esetén

(1)   A kéknyelv-betegség vírusával való fertőzöttség gyanúja esetén az illetékes hatóság vizsgálatot folytat a betegség jelenlétének megállapítása vagy kizárása céljából.

(2)   Az (1) bekezdésben említett vizsgálat eredményéig az illetékes hatóság:

a)

korlátozza a felügyelet tárgyát képező állatpopulációhoz tartozó állatok és az azoktól származó szaporítóanyagok mozgatását azokból a létesítményekből, ahol azokat tartják, kivéve, ha a mozgatást azonnali vágás céljából engedélyezik;

b)

amennyiben szükségesek és technikailag kivitelezhetők, elrendeli a megfelelő kockázatcsökkentő intézkedéseket, hogy megakadályozza vagy csökkentse a felügyelet tárgyát képező állatpopulációhoz tartozó állatok kitettségét a vektorok támadásainak.

(3)   Amennyiben szükségesnek tartja, az illetékes hatóság kiterjeszti az (1) és (2) bekezdésben előírt intézkedéseket azokra a létesítményekre, amelyekben a felügyelet tárgyát képező állatpopulációhoz tartozó állatok a gyanús esetekhez hasonló mértékben voltak kitéve a fertőző vektoroknak.

(4)   Az ebben a cikkben előírt intézkedések visszavonhatók, ha az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy azokra a betegség terjedése kockázatának korlátozása céljából már nincs szükség.

42. cikk

Járványvédelmi intézkedések a kéknyelv-betegség vírusával való fertőzöttség megerősítése esetén

(1)   A kéknyelv-betegség vírusával való fertőzöttség megerősítése esetén az illetékes hatóság:

a)

megállapítja a betegség kitörését, és szükség esetén meghatározza vagy kiterjeszti a mentesítés program alá tartozó körzetet;

b)

szükség esetén járványügyi nyomozást végez;

c)

korlátozza a felügyelet tárgyát képező állatpopulációhoz tartozó állatok mozgatását azokból a létesítményekből, ahol azokat tartják, kivéve, ha ezt azonnali vágás céljából engedélyezik;

d)

korlátozza a felügyelet tárgyát képező állatpopulációhoz tartozó állatok szaporítóanyagainak a mozgatását abból a létesítményből, ahol azokat tartják;

e)

amennyiben szükségesnek és technikailag kivitelezhetőnek tartja, elrendeli a megfelelő kockázatcsökkentő intézkedéseket, hogy megakadályozza vagy csökkentse a felügyelet tárgyát képező állatpopulációhoz tartozó állatok kitettségét a vektorok támadásainak;

f)

minden olyan létesítményre alkalmazza a 41. cikkben előírt járványvédelmi intézkedéseket, amelynek járványügyi kapcsolata van a megerősített esettel, beleértve azokat a létesítményeket is, amelyekben a felügyelet tárgyát képező állatpopulációhoz tartozó állatokat tartanak, és azok a megerősített esetekhez hasonló mértékben kitettek a fertőző vektoroknak.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedéseken túlmenően és a betegség terjedésének megakadályozása érdekében az illetékes hatóság, ha szükségesnek tartja:

a)

utasítja a szarvasmarhafélék, juhfélék, kecskefélék és szükség esetén a felügyelet tárgyát képező más állatpopulációk állatainak létesítményeiért felelős személyeket, hogy oltassák be az állataikat a kéknyelv-betegség megfelelő szerotípusa(i) ellen a 40. cikk (1) bekezdésének d) pontjában előírtak szerint;

b)

kivizsgálja és nyomon követi a felügyelet tárgyát képező más állatpopuláció egészségi állapotát annak a létesítménynek a közelében, ahol a megerősített esetet tartják.

(3)   Az ebben a cikkben előírt intézkedések visszavonhatók, ha az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy azokra a betegség terjedése kockázatának korlátozása céljából már nincs szükség.

43. cikk

A felügyelet tárgyát képező állatpopulációhoz tartozó tartott állatok és szaporítóanyagok mozgatása a kéknyelv-betegség vírusával való fertőzöttségre vonatkozó mentesítési programok hatálya alá tartozó tagállamokba vagy körzetekbe

(1)   Az illetékes hatóság csak akkor engedélyezi a felügyelet tárgyát képező állatpopulációhoz tartozó tartott állatok bejutását a kéknyelv-betegség vírusával való fertőzöttségre vonatkozó mentesítési programok hatálya alá tartozó, a 37. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett területre, ha azok megfelelnek az V. melléklet II. része 2. fejezete 1. szakaszának 1–4. pontjában említett követelmények legalább egyikének.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve az illetékes hatóság akkor is engedélyezheti a felügyelet tárgyát képező állatpopulációhoz tartozó tartott állatok bejutását a kéknyelv-betegség vírusával való fertőzöttségre vonatkozó mentesítési programok hatálya alá tartozó területre, ha:

a)

értékelte azt a kockázatot, amit a bejutás a kéknyelv-betegség vírusával való fertőzöttség tekintetében jelent a rendeltetési hely egészségügyi állapotra nézve, figyelembe véve azokat a lehetséges kockázatcsökkentő intézkedéseket, amelyeket a rendeltetési helyen fogadhat el;

b)

megtiltja ezeknek az állatoknak a mozgatását egy másik tagállamba:

i.

a bejutás után 60 napig; vagy

ii.

amíg a kéknyelv-betegség vírusa 1–24 szerotípusaira vonatkozóan el nem végzik a polimeráz láncreakció (PCR) tesztjét a bejutás után legkorábban 14 nappal gyűjtött mintákon;

c)

szükség esetén kiigazítja az V. melléklet II. része 1. fejezete 4. szakaszának 6. pontja szerinti felügyeletet; és

d)

az állatok megfelelnek az V. melléklet II. része 2. fejezete 1. szakaszának 5–8. pontjában meghatározott követelmények egyikének.

(3)   Az illetékes hatóság csak akkor engedélyezi a felügyelet tárgyát képező állatpopulációhoz tartozó szaporítóanyagok bejutását a kéknyelv-betegség vírusával való fertőzöttségre vonatkozó mentesítési programok hatálya alá tartozó, a 37. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett területre, ha azok megfelelnek az V. melléklet II. része 2. fejezete 2. szakaszának 1–3. pontjában említett követelmények legalább egyikének.

(4)   A (3) bekezdéstől eltérve az illetékes hatóság akkor is engedélyezheti a felügyelet tárgyát képező állatpopulációhoz tartozó szaporítóanyagok bejutását a kéknyelv-betegség vírusával való fertőzöttségre vonatkozó mentesítési programok hatálya alá tartozó területre, ha:

a)

értékelte azt a kockázatot, amit a bejutás a kéknyelv-betegség vírusával való fertőzöttség tekintetében jelent a rendeltetési hely egészségügyi állapotra nézve, figyelembe véve azokat a lehetséges kockázatcsökkentő intézkedéseket, amelyeket a rendeltetési helyen fogadhat el;

b)

megtiltja ezeknek a szaporítóanyagoknak a mozgatását egy másik tagállamba; és

c)

a szaporítóanyagok megfelelnek az V. melléklet II. része 2. fejezete 2. szakaszának 4. pontjában meghatározott követelményeknek.

(5)   Ha az állatokat vagy szaporítóanyagokat átvevő illetékes hatóság alkalmazza a (2)–(4) bekezdésben előírt eltéréseket, akkor:

a)

erről a lehető leghamarabb tájékoztatja a Bizottságot;

b)

az állat vagy szaporítóanyag származási tagállamától vagy körzetétől függetlenül fogadja az adott eltérés követelményeinek megfelelő, felügyelet tárgyát képező állatpopuláció állatait vagy szaporítóanyagait.

(6)   Ha az állatokat vagy szaporítóanyagokat átvevő illetékes hatóság már nem alkalmazza a (2) vagy (4) bekezdésben előírt eltéréseket, akkor erről a lehető leghamarabb tájékoztatja a Bizottságot.

44. cikk

Vektorvédett létesítmény

(1)   Az illetékes hatóság a felelős személy kérelmére megadhatja a „vektorvédett létesítmény” minősítést azoknak a létesítményeknek vagy építményeknek, amelyek megfelelnek az V. melléklet II. részének 3. fejezetében meghatározott kritériumoknak.

(2)   Az illetékes hatóság megfelelő gyakorisággal, de legalább a kért védelmi időszak kezdetén, az időszak során és végén ellenőrzi a végrehajtott intézkedések eredményességét a létesítményben elhelyezett kórokozó-átvivő csapda segítségével.

(3)   Az illetékes hatóság haladéktalanul visszavonja a „vektorvédett létesítmény” minősítést, ha az (1) bekezdésben említett feltételek már nem teljesülnek.

45. cikk

Az állatok mozgatása a kéknyelv-betegség vírusával való fertőzöttségre vonatkozó mentesítési programok hatálya alá tartozó tagállamokon vagy körzeteken keresztül

(1)   Az illetékes hatóság csak akkor engedélyezi a felügyelet tárgyát képező állatpopulációhoz tartozó állatok mozgatását a kéknyelv-betegség vírusával való fertőzöttségre vonatkozó mentesítési programok hatálya alá tartozó, a 37. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett területen keresztül, ha:

a)

a felügyelet tárgyát képező állatpopulációhoz tartozó állatok megfelelnek az V. melléklet II. része 2. fejezete 1. szakaszának 1–3. pontjában meghatározott követelmények legalább egyikének; vagy

b)

a szállítási eszközöket, amelyekbe az állatokat berakodták, védték a vektorok támadásatól, és az út során 1 napnál hosszabb ideig nem rakodják ki az állatokat, illetve 1 napnál hosszabb ideig csak vektorvédett létesítménybe vagy vektormentes időszakban rakodják ki az állatokat.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve az illetékes hatóság akkor is engedélyezheti a felügyelet tárgyát képező állatpopulációhoz tartozó állatok mozgatását a kéknyelv-betegség vírusával való fertőzöttségre vonatkozó mentesítési programok hatálya alá tartozó területen keresztül, ha betartják a 43. cikk (2) bekezdésének a), c) és d) pontjában meghatározott követelményeket.

3. FEJEZET

A víziállatok B és C kategóriájú betegségeire vonatkozó mentesítési programok

1. szakasz

Általános rendelkezések

46. cikk

A víziállatok B és C kategóriájú betegségeitől történő mentesítésre irányuló járványvédelmi stratégia

(1)   Az illetékes hatóság, amikor a víziállatok B kategóriájú betegségére vonatkozó kötelező mentesítési programot, illetve a víziállatok C kategóriájú betegségére vonatkozó önkéntes mentesítési programot hoz létre, a programokat egy olyan járványvédelmi stratégiára alapozza, amely minden egyes betegség tekintetében tartalmazza a következőket:

a)

a betegségtől mentes minősítés megadására és fenntartására vonatkozó feltételek megteremtéséhez szükséges felügyeleti követelmények típusa, figyelembe véve a 3. cikk (2) bekezdése b) pontjának ii. alpontját;

b)

a mentesítési program által felölelt terület és állatpopuláció a 47. és 51. cikkben előírtak szerint;

c)

a mentesítési program időtartama a 49. cikkben előírtak szerint, beleértve a 48. cikkben előírt időközi és végső célkitűzéseket is;

d)

az 55–65. cikkben meghatározott betegségspecifikus megelőzési és járványvédelmi intézkedések.

(2)   Az illetékes hatóság felvehet a mentesítési programjába a más tagállamokkal vagy harmadik országokkal közös szárazföldi vagy part menti határain koordinált intézkedéseket, hogy biztosítsa a program célkitűzésének elérését és fenntartását.

Amennyiben nem alakítottak ki ilyen koordinációt, az illetékes hatóság – ha kivitelezhető – hatékony kockázatcsökkentő intézkedéseket épít a mentesítési programba, ideértve a fokozott felügyeletet is.

47. cikk

Területi hatály és állatpopuláció

(1)   Az illetékes hatóság meghatározza a mentesítési program hatályát, beleértve a következőket:

a)

az a terület, amelyre a program kiterjed; és

b)

a felügyelet tárgyát képező állatpopuláció és szükség esetén további állatpopulációk.

(2)   Az (1) bekezdés a) pontjában említett mentesítési program hatálya alá tartozó terület lehet:

a)

a tagállam teljes területe;

b)

egy vagy több körzet; vagy

c)

azon létesítmények földrajzi helye, amelyekből a kompartment vagy a kompartmentek állnak.

(3)   A mentesítési program hatálya alá tartozó tagállamban, körzetben vagy kompartmentben lévő összes létesítményt be kell vonni a mentesítési programba.

(4)   A (3) bekezdéstől eltérve az illetékes hatóság kizárhatja a mentesítési programból azokat a akvakultúrás létesítményeket, amelyek nem jelentenek jelentős kockázatot a program sikerére nézve, és amelyek mentesülnek a jóváhagyás kérelmezésével kapcsolatos kötelezettség alól.

48. cikk

Végső és időközi célkitűzések

(1)   Az illetékes hatóság minőségi és mennyiségi végső célkitűzéseket foglal bele a mentesítési programba, amelyek kiterjednek valamennyi olyan betegségspecifikus követelményre, amelyeket a betegségtől mentes minősítés megadása tekintetében a 72. cikk meghatároz.

(2)   Amennyiben technikailag kivitelezhető, a mentesítési programot végrehajtó illetékes hatóság minőségi és mennyiségi végső célkitűzéseket foglal bele a programba azon vadon élő állatok populációjának egészségi állapota alapján, amelyek veszélyt jelentenek a betegségtől mentes minősítés megszerzése szempontjából.

(3)   Az illetékes hatóság időközi éves vagy többéves minőségi és mennyiségi célkitűzéseket foglal bele a mentesítési programba, hogy tükrözze a végső célkitűzések felé tett haladást. Ezek az időközi célkitűzések magukban foglalják a következőket:

a)

az (1) bekezdésben említett összes betegségspecifikus követelmény és a (2) bekezdésben előírt célkitűzések; és

b)

szükség esetén a mentesítés terén elért haladás értékelése céljából olyan további követelmények, amelyek nem szerepelnek a betegségtől mentes minősítés megadására vonatkozó követelmények között.

49. cikk

Alkalmazási időszak

(1)   A jegyzékbe foglalt víziállat-betegségekre vonatkozó mentesítési programok alkalmazási időszakát a VI. melléklet II. része határozza meg, különösen a következő fejezetek 2. és 3. szakasza:

a)

a pisztrángok vírusos vérfertőzése (VHS) és a fertőző vérképzőszervi elhalás (IHN) esetében az 1. fejezet;

b)

HPR-deletált lazacanémia vírusával való fertőzöttség (ISAV) esetében a 2. fejezet;

c)

Marteilia refringens általi fertőzöttség esetében a 3. fejezet;

d)

Bonamia exitiosa általi fertőzöttség esetében a 4. fejezet;

e)

Bonamia ostreae általi fertőzöttség esetében az 5. fejezet;

f)

a White spot-betegség vírusával való fertőzöttség esetében a 6. fejezet.

(2)   A C kategóriájú betegségek esetében a mentesítési program alkalmazási időszaka nem haladhatja meg a 6 évet attól a naptól számítva, amikor a Bizottság az (EU) 2016/429 rendelet 31. cikkének (3) bekezdésével összhangban először jóváhagyta azt. Kellően indokolt esetekben a Bizottság a tagállamok kérésére további 6 éves időtartamra meghosszabbíthatja a mentesítési program alkalmazási időszakát.

2. szakasz

A mentesítési programokra vonatkozó követelmények

50. cikk

A mentesítési programra vonatkozó minimumkövetelmények

Az illetékes hatóság valamely tagállamban, körzetben vagy kompartmentben egy adott B vagy C kategóriájú betegségre irányuló mentesítési programot a következőkre alapozza:

a)

a tagállam, körzet vagy kompartment egészségügyi állapotának meghatározása minden olyan létesítmény egészségügyi állapotának megállapításával, ahol a jegyzékbe foglalt fajokat tartják;

b)

járványvédelmi intézkedések végrehajtása minden olyan létesítményben, ahol gyanús vagy megerősített eseteket mutattak ki;

c)

biológiai védelmi intézkedések és egyéb kockázatcsökkentő intézkedések végrehajtása a jegyzékbe foglalt fajok megfertőződésének kockázata csökkentése érdekében;

d)

bizonyos esetekben vakcinázás a mentesítési program részeként.

51. cikk

A B és C kategóriájú betegségekre vonatkozó mentesítési programba bevonandó állatpopuláció

(1)   Az illetékes hatóság a tagállam, körzet vagy kompartment területén lévő létesítményekben tartott, jegyzékbe foglalt fajokra alkalmazza a mentesítési programot.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve az illetékes hatóság dönthet úgy, hogy kockázatértékelés alapján kizárja a mentesítési programból azokat a létesítményeket, amelyek csak az (EU) 2018/1882 végrehajtási rendelet mellékletében megadott táblázatban említett vektorfajokat tartanak.

(3)   Amennyiben technikailag kivitelezhető, az illetékes hatóság további állatpopulációkat is felvesz a mentesítési programba, ha ezek az állatok:

a)

jelentős kockázatnak teszik ki az (1) bekezdésben említett állatok egészségi állapotát;

b)

az akvakultúrás létesítmények kis száma miatt kerülnek be a mentesítési programba, és a bevonásukra a tagállam, körzet vagy kompartment kielégítő járványügyi lefedettségének elérése miatt van szükség.

52. cikk

A mentesítési program hatálya alá tartozó tagállamokban, körzetekben vagy kompartmentekben meghozandó intézkedések

(1)   A mentesítési programok előrehaladásának nyomon követése érdekében az illetékes hatóság osztályozza minden olyan létesítmény egészségügyi állapotát, ahol jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatokat tartanak, mégpedig a következők szerint:

a)

az egyes létesítményeknek a mentesítési program megkezdésének időpontjában ismert egészségügyi állapota;

b)

a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatoknak a létesítménybe történő bejutására vonatkozó feltételek betartása;

c)

azon kötelezettség betartása a felelős személy részéről, hogy be kell jelenteni az illetékes hatóságnak a betegség minden gyanúját vagy felismerését;

d)

a betegség gyanúja vagy megerősítése esetén alkalmazandó járványvédelmi intézkedések elvégzése;

e)

vakcinázási programok, amelyeket a létesítményben tartott, a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatokra alkalmaznak;

f)

az illetékes hatóság által szükségesnek tartott további intézkedések.

(2)   Az illetékes hatóság:

a)

megkezdi, fenntartja vagy folytatja a mentesítési programot attól függően, hogy a létesítmények betartják-e vagy sem az (1) bekezdésben meghatározott követelményeket;

b)

tájékoztatja az adott létesítmények felelős személyeit az egészségügyi állapot alakulásáról és a betegségtől mentes minősítés megadásához szükséges intézkedésekről.

(3)   A felelős személyeknek be kell tartaniuk az (1) bekezdés b)–f) pontjában meghatározott követelményeket, hogy a mentesítési programot végre lehessen hajtani addig, amíg azt sikeresen le nem zárják vagy vissza nem vonják.

53. cikk

Eltérés a körülhatárolt létesítmények egészségügyi állapotának besorolásától

Az 52. cikk (1) bekezdésétől eltérve az illetékes hatóság dönthet úgy, hogy nem osztályozza a körülhatárolt létesítmények egészségügyi állapotát, ha az ezekben a körülhatárolt létesítményekben tartott állatokra megfelelő kockázatcsökkentő intézkedéseket és járványvédelmi intézkedéseket alkalmaznak annak biztosítása érdekében, hogy ne okozzák a betegség terjedésének kockázatát.

54. cikk

Vakcinázás

Az illetékes hatóság a hivatalos felügyelete alá tartozó mentesítési programokba bevonja a következőket:

a)

a jegyzékbe foglalt fajok vakcinázása;

b)

a tartott állatok kiegészítő állatpopulációjának vakcinázása;

c)

a vadon élő állatok kiegészítő állatpopulációjának vakcinázása.

55. cikk

Járványvédelmi intézkedések bizonyos betegségek gyanúja esetén

(1)   Az illetékes hatóság elvégzi a szükséges vizsgálatot, ha az adott betegség esetét gyanítja a létesítményben.

(2)   Az (1) bekezdésben említett vizsgálat eredményéig az illetékes hatóság:

a)

megtiltja az állatok vagy állati eredetű termékek bejutását a létesítménybe;

b)

ha technikailag lehetséges, elrendeli azoknak az egységeknek az elkülönítését a létesítményekben, ahol a gyanús állatokat tartják;

c)

megtiltja az állatok és állati eredetű termékek létesítményből kifelé való mozgatását, kivéve, ha az illetékes hatóság engedélyezte azt egy járványügyi intézkedést végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítményben történő azonnali leölés vagy feldolgozás céljából, illetve puhatestűek és rákok esetében közvetlen emberi fogyasztás céljából, amelyeket e célból élve értékesítenek;

d)

megtiltja a felszerelések, takarmányok és állati melléktermékek létesítményből kifelé való mozgatását, kivéve, ha azt az illetékes hatóság engedélyezte.

(3)   Az illetékes hatóság addig tartja fenn az (1) és (2) bekezdésben említett intézkedéseket, amíg a betegség jelenlétét ki nem zárták vagy meg nem erősítették.

56. cikk

A járványvédelmi intézkedések kiterjesztése bizonyos betegségek gyanúja esetén

(1)   Az illetékes hatóság – ha szükségesnek tartja – kiterjeszti az 55. cikkben említett intézkedéseket a következőkre:

a)

minden olyan létesítmény, amely esetében a hidrodinamikai feltételek miatt megnövekedett a kockázata annak, hogy a gyanús létesítményből megfertőződik a betegséggel;

b)

minden olyan létesítmény, amely közvetlen járványügyi kapcsolatban áll a gyanús létesítménnyel.

(2)   Ha fennáll a gyanúja, hogy a betegség jelen van a vadon élő víziállatokban, az illetékes hatóság – ha szükségesnek tartja – kiterjeszti az 55. cikkben meghatározott intézkedéseket az érintett létesítményekre.

57. cikk

Eltérés a járványvédelmi intézkedésektől betegség gyanúja esetén

(1)   Az 55. cikk (2) bekezdésének c) pontjától eltérve az illetékes hatóság engedélyezheti tenyészett víziállatoknak a hatósági felügyelete alá tartozó valamely létesítménybe való mozgatását, feltéve, hogy teljesülnek a következő követelmények:

a)

csak azokat az állatokat mozgatják, amelyek nem mutatják betegség tüneteit;

b)

a mozgatás nem veszélyezteti a rendeltetési létesítményben lévő tenyésztett víziállatok és a létesítmény felé úton lévő víziállatok egészségi állapotát;

c)

a rendeltetési létesítményben az állatok nem érintkeznek az adott betegség tekintetében jobb egészségügyi állapotú tenyésztett víziállatokkal; és

d)

az állatokat az illetékes hatóság által meghatározandó maximális időtartamig a rendeltetési létesítményben tartják.

(2)   A (1) bekezdésben meghatározott eltérés alkalmazásakor az illetékes hatóság:

a)

adott esetben az 52. cikk (1) bekezdésében meghatározott kritériumoknak megfelelően az 55. cikk (1) bekezdésében említett vizsgálat végéig újra meghatározza a rendeltetési létesítmény egészségügyi állapotának besorolását;

b)

a vizsgálat végéig megtiltja az állatok rendeltetési létesítményből való mozgatását, kivéve, ha azt engedélyezte egy járványügyi intézkedést végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítményben történő azonnali leölés vagy feldolgozás céljából, illetve puhatestűek és rákok esetében közvetlen emberi fogyasztás céljából, amelyeket e célból élve értékesítenek.

(3)   Az illetékes hatóság csak akkor alkalmazhatja az (1) bekezdésben előírt eltérést, ha a származási és rendeltetési létesítmények felelős személyei és az eltérés tárgyát képező állatok szállítói:

a)

a betegség terjedésének megakadályozásához szükséges megfelelő biológiai védelmi intézkedéseket és egyéb kockázatcsökkentő intézkedéseket alkalmaznak;

b)

garanciákat nyújtanak az illetékes hatóságnak arra vonatkozóan, hogy megtették az összes szükséges biológiai védelmi és egyéb kockázatcsökkentő intézkedést; és

c)

garanciát nyújtanak az illetékes hatóságnak arra vonatkozóan, hogy az e cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett víziállatokból származó, az 1069/2009/EK rendelet 3. cikkének 1. pontjában meghatározott állati melléktermékeket az említett rendelet 12. vagy 13. cikkének megfelelően 1. kategóriájú vagy 2. kategóriájú anyagként dolgozzák fel vagy ártalmatlanítják.

58. cikk

Bizonyos betegségek hatósági megerősítése és járványvédelmi intézkedések

(1)   Ha a betegség jelenléte megerősítést nyer, az illetékes hatóság:

a)

fertőzöttnek nyilvánítja a létesítmény(eke)t;

b)

újra meghatározza a fertőzött létesítmény(ek) egészségügyi állapotának besorolását;

c)

megfelelő méretű, korlátozás alatt álló körzetet hoz létre;

d)

elfogadja az 59–65. cikkben meghatározott intézkedéseket a fertőzött létesítmény(ek)ben.

(2)   A korlátozás alatt álló körzetben található létesítménnyel/létesítménnyekkel kapcsolatban alkalmazandó minimumkövetelményeket a VI. melléklet II. része határozza meg, konkrétan a következő rendelkezések:

a)

pisztrángok vírusos vérfertőzése és fertőző vérképzőszervi elhalás esetében az 1. fejezet 3. szakaszának 1.a) pontja;

b)

HPR-deletált lazacanémia vírusával való fertőzöttség esetében a 2. fejezet 3. szakaszának 1.a) pontja;

c)

Marteilia refringens általi fertőzöttség esetében a 3. fejezet 3. szakaszának 1.a) pontja;

d)

Bonamia exitiosa általi fertőzöttség esetében a 4. fejezet 3. szakaszának 1.a) pontja;

e)

Bonamia ostreae általi fertőzöttség esetében az 5. fejezet 3. szakaszának 1.a) pontja;

f)

a White spot-betegség vírusával való fertőzöttség esetében a 6. fejezet 3. szakaszának 1.a) pontja.

(3)   A (1) bekezdés c) pontjától eltérve az illetékes hatóság dönthet úgy, hogy nem állapít meg korlátozás alatt álló körzetet:

a)

ha a fertőzött létesítmény nem bocsát ki kezeletlen szennyvizet a környező vizekbe; és

b)

ha a létesítményben érvényben lévő biológiai védelmi intézkedések szintje biztosítja, hogy a fertőzést teljes mértékben elszigetelik a létesítményben.

(4)   Az illetékes hatóság kockázatcsökkentő intézkedéseket hozhat a korlátozás alatt álló körzetben folyó alábbi tevékenységek tekintetében:

a)

élőhal-tartályos hajók mozgása a korlátozás alatt álló körzeten keresztül;

b)

halászati tevékenységek;

c)

egyéb olyan tevékenységek, amelyek a betegség terjedésének kockázatát hordozhatják.

(5)   Ha a betegséget vadon élő víziállatokban állapítják meg, az illetékes hatóság:

a)

kidolgozhatja és végrehajthatja azokat a megelőzési, felügyeleti és járványvédelmi intézkedéseket, amelyek szükségesek a betegségnek a jegyzékbe foglalt fajok tartott állataira vagy a további állatpopulációkra való átterjedésének a megakadályozásához;

b)

fokozottan felügyelheti a vadon élő víziállat-populációkat és azokat a létesítményeket, amelyek közvetlen járványügyi kapcsolatban állnak a megerősített esettel;

c)

amennyiben kivitelezhető, intézkedéseket hozhat a vadon élő víziállat-populációnak a betegségtől való mentesítése érdekében.

59. cikk

Bizonyos betegségek megerősítése esetén végzendő járványügyi nyomozás és vizsgálatok

(1)   Ha a betegség jelenléte megerősítést nyer, az illetékes hatóság:

a)

járványügyi nyomozást végez;

b)

vizsgálatokat végez és alkalmazza az 55. cikk (2) bekezdésében meghatározott intézkedéseket a járványügyi kapcsolatban lévő valamennyi létesítményben;

c)

a járványügyi nyomozás következtetéseinek figyelembevételével az azonosított kockázati tényezőkhöz igazítja a felügyeletet.

(2)   Az illetékes hatóság megvizsgálja, hogy szükséges-e vizsgálatokat végezni a vadon élő állatokon abban az esetben, amikor a járványügyi nyomozás járványügyi kapcsolatot tár fel a tartott és a vadon élő állatok között.

(3)   Az illetékes hatóság a lehető leghamarabb tájékoztatja:

a)

a megerősített esettel fennálló járványügyi kapcsolat által érintett tagállam felelős személyeit és megfelelő hatóságait; valamint

b)

más olyan tagállamok vagy harmadik országok illetékes hatóságait, amelyeket érinthetnek a fertőzött létesítménnyel (létesítményekkel) fennálló járványügyi kapcsolatok.

60. cikk

Mozgatások egy fertőzött létesítménybe és létesítményből, valamint a korlátozás alatt álló körzetben lévő más létesítménybe és létesítményből

(1)   Az illetékes hatóság minden fertőzött létesítményben és a korlátozás alatt álló körzetben lévő más létesítmény(ek)ben:

a)

ha technikailag lehetséges, elrendeli a gyanús és megerősített esetek elkülönítését;

b)

megtiltja az adott betegség vonatkozásában jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatok és állati eredetű termékek mozgatását a létesítmény(ek)ből, kivéve, ha azt az illetékes hatóság engedélyezte egy járványügyi intézkedést végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítményben történő azonnali leölés vagy feldolgozás céljából, illetve puhatestűek és rákok esetében közvetlen emberi fogyasztás céljából, amelyeket e célból élve értékesítenek;

c)

megtiltja az adott betegség vonatkozásában jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatok bejutását a létesítmény(ek)be, kivéve, ha azt az illetékes hatóság kellően indokolt esetekben engedélyezte;

d)

megtiltja a felszerelések, takarmányok és állati melléktermékek létesítmény(ek)ből történő mozgatását, kivéve, ha azt az illetékes hatóság engedélyezte.

(2)   Az illetékes hatóság kiterjeszti az (1) bekezdés a)–c) pontjában említett intézkedéseket a további állatpopulációkhoz tartozó tartott állatokra, ha azok a betegség terjedésének kockázatát hordozzák.

61. cikk

A fertőzött létesítményekből származó állatok és állati eredetű termékek mozgatásának korlátozására vonatkozó eltérések

(1)   A 60. cikk (1) bekezdésének b) pontjától eltérve az illetékes hatóság engedélyezheti a tenyésztett víziállatoknak a hatósági felügyelete alá tartozó olyan létesítménybe történő mozgatását, amely ugyanabban a korlátozás alatt álló körzetben van, feltéve, hogy:

a)

csak azokat az állatokat mozgatják, amelyek nem mutatják betegség tüneteit;

b)

a mozgatás nem veszélyezteti a rendeltetési létesítményben lévő tenyésztett víziállatok és a létesítményhez úton lévő víziállatok egészségi állapotát;

c)

a rendeltetési létesítményben az állatok nem érintkeznek az adott betegség tekintetében jobb egészségügyi állapotú tenyésztett víziállatokkal;

d)

az állatokat az illetékes hatóság által meghatározandó maximális időtartamig a rendeltetési létesítményben tartják.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott eltérés alkalmazásakor az illetékes hatóság:

a)

adott esetben az 52. cikk (1) bekezdésében meghatározott kritériumoknak megfelelően újra meghatározza a rendeltetési létesítmény egészségügyi állapotának besorolását;

b)

megtiltja az állatok rendeltetési létesítményből való mozgatását, kivéve, ha szállításukat engedélyezte egy járványügyi intézkedést végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítményben történő azonnali leölés vagy feldolgozás céljából, illetve puhatestűek és rákok esetében közvetlen emberi fogyasztás céljából, amelyeket e célból élve értékesítenek. Az 1069/2009/EK rendelet 3. cikkének 1. pontjában meghatározott állati melléktermékeket minden esetben 1. kategóriájú vagy 2. kategóriájú anyagként kell feldolgozni vagy ártalmatlanítani, az említett rendelet 12. vagy 13. cikkének megfelelően.

c)

a rendeltetési létesítményt hatósági felügyelete alatt tartja a létesítmény tisztításának, fertőtlenítésének és megfelelő pihentetésének befejezéséig.

(3)   A 60. cikk (1) bekezdésének b) pontjától eltérve az illetékes hatóság engedélyezheti a tenyésztett víziállatok mozgatását egy olyan másik fertőzött létesítménybe, amely az adott betegség tekintetében nem hajt végre mentesítési programot, feltéve, hogy:

a)

csak azokat az állatokat mozgatják, amelyek nem mutatják betegség tüneteit;

b)

a mozgatás nem veszélyezteti a rendeltetési létesítményben lévő tenyésztett víziállatok és a létesítményhez úton lévő víziállatok egészségi állapotát; valamint

c)

a mozgatás megfelel az (EU) 2016/429 rendelet 208. cikkének (2) bekezdésében meghatározott bizonyítványozási követelményeknek.

(4)   A 60. cikk (1) bekezdésének b) pontjától eltérve az illetékes hatóság engedélyezheti a tenyésztett víziállatok és állati eredetű termékek mozgatását olyan vágó és feldolgozó létesítményekbe, amelyek nem járványügyi intézkedést végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítmények, feltéve, hogy:

a)

csak azokat az állatokat mozgatják, amelyek nem mutatják betegség tüneteit;

b)

a vágó és feldolgozó létesítmény nem olyan tagállamban, körzetben vagy kompartmentben helyezkedik el, amely az adott betegség tekintetében mentesítési programot hajt végre, illetve amelyet betegségtől mentesnek nyilvánítottak;

c)

a mozgatás nem veszélyezteti a vágó és feldolgozó létesítmény felé úton lévő vagy annak közelében lévő víziállatok egészségi állapotát;

d)

a mozgatás megfelel az (EU) 2016/429 rendelet 208. cikkének (2) bekezdésében meghatározott bizonyítványozási követelményeknek.

(5)   A 60. cikk (1) bekezdésének b) pontjától eltérve az illetékes hatóság további korlátozások nélkül engedélyezheti a további állatpopulációba tartozó állatok és állati eredetű termékek fertőzött létesítmény(ek)ből más létesítményekbe való mozgatását, feltéve, hogy:

a)

kockázatértékelést végeztek;

b)

szükség esetén kockázatcsökkentő intézkedéseket hajtanak végre annak biztosítása érdekében, hogy a víziállatok egészségi állapota a rendeltetési létesítményben vagy az e létesítmény felé tartó úton ne kerüljön veszélybe; és

c)

a mozgatás megfelel az (EU) 2016/429 rendelet 208. cikkének (2) bekezdésében meghatározott bizonyítványozási követelményeknek.

62. cikk

A fertőzött állatok eltávolítása

(1)   A betegség megerősítését követően az illetékes hatóság az általa meghatározandó maximális időtartamon belül minden fertőzött létesítményben végrehajtja a következő intézkedéseket az adott betegség tekintetében jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó víziállatokkal kapcsolatban:

a)

az összes elhullott állat eltávolítása;

b)

az elhullásközeli állapotban lévő állatok eltávolítása és leölése;

c)

a betegség tüneteit mutató állatok eltávolítása és leölése;

d)

azoknak az állatoknak az emberi fogyasztásra szánt vágása, illetve az élve értékesített puhatestűek és rákok esetében a vízből való eltávolítása, amelyek az a)–c) pontban említett intézkedések elvégzése után a létesítmény(ek)ben maradnak.

(2)   Az illetékes hatóság kellően indokolt esetekben elrendelheti az alábbi állatok emberi fogyasztásra szánt vágását, illetve az élve értékesített puhatestűek és rákok esetében vízből való eltávolításukat:

a)

a fertőzött létesítmény(ek)ben lévő, az adott betegség tekintetében jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó összes állat, az érintett állatok vizsgálata nélkül;

b)

olyan gyanús állatok, amelyek járványügyi kapcsolatban vannak egy megerősített esettel.

(3)   Az (1) bekezdésben említett állatok emberi fogyasztásra szánt vágását vagy vízből való eltávolítását hatósági felügyelet alatt kell elvégezni vagy a fertőzött létesítmény(ek)ben, és ezt követően a feldolgozás a járványügyi intézkedést végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítményben történik, vagy pedig adott esetben magában a járványügyi intézkedést végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítményben.

(4)   Az illetékes hatóság – amennyiben a betegség megfékezéséhez szükséges – kiterjesztheti az ebben a cikkben meghatározott intézkedéseket további állatpopulációk tenyésztett víziállataira.

(5)   Az illetékes hatóság elrendelheti, hogy a fertőzött létesítmény(ek)ben emberi fogyasztásra szánt vágás helyett öljék le és semmisítsék meg a (1) bekezdésben említett állatok egy részét vagy összességét, valamint a jegyzékbe nem foglalt fajokat.

(6)   Az e cikknek megfelelően levágott vagy leölt állatokból készült valamennyi állati mellékterméket az 1069/2009/EK rendelet 12. vagy 13. cikkével összhangban 1. vagy 2. kategóriájú anyagként kell feldolgozni vagy ártalmatlanítani.

63. cikk

Tisztítás és fertőtlenítés

(1)   Az illetékes hatóság az újratelepítés előtt minden fertőzött létesítmény tekintetében elrendeli a következő építmények és eszközök tisztítását és fertőtlenítését:

a)

amennyire technikailag lehetséges, a létesítmények a 62. cikk (1) bekezdésében említett állatok és minden olyan takarmány eltávolítása után, amelyek szennyeződhettek;

b)

az állattenyészéshez – ideértve többek között a takarmányozást, az osztályozást, a kezelést, a vakcinázást – kapcsolódó valamennyi felszerelés és a munkahajók;

c)

a termeléshez kapcsolódó valamennyi felszerelés, ideértve többek között a ketreceket, védőhálókat, tenyészpadokat, hálós zsákokat és horogsorokat;

d)

a felelős személyek és a látogatók által használt védőruházat és munkavédelmi felszerelés;

e)

a fertőzött állatok vagy a fertőzött állatokkal érintkezésbe került személyzet mozgatására használt valamennyi szállítóeszköz, ideértve a tartályokat és az egyéb felszereléseket.

(2)   Az illetékes hatóság jóváhagyja a tisztítási és fertőtlenítési jegyzőkönyvet.

(3)   Az illetékes hatóság felügyeli a tisztítást és fertőtlenítést, és nem állítja vissza vagy nem adja meg újra a létesítmények betegségtől mentes minősítését, amíg úgy nem ítéli meg, hogy a tisztítás és fertőtlenítés befejeződött.

64. cikk

Pihentetés

(1)   Az illetékes hatóság elrendeli a fertőzött létesítmények pihentetését. A pihentetést a 63. cikkben meghatározott tisztítási és fertőtlenítési eljárás befejezését követően kell elvégezni.

(2)   A pihentetés időtartamának meg kell felelnie az adott kórokozónak és a fertőzött létesítményekben használt termelési rendszer típusának. Az egyes pihentetési időszakokat a VI. melléklet II. része határozza meg, konkrétan a következő rendelkezések:

a)

pisztrángok vírusos vérfertőzése és fertőző vérképzőszervi elhalás esetében az 1. fejezet 3. szakaszának 1.c) pontja;

b)

HPR-deletált lazacanémia vírusával való fertőzöttség esetében a 2. fejezet 3. szakaszának 1.c) pontja;

c)

Marteilia refringens általi fertőzöttség esetében a 3. fejezet 3. szakaszának 1.c) pontja;

d)

Bonamia exitiosa általi fertőzöttség esetében a 4. fejezet 3. szakaszának 1.c) pontja;

e)

Bonamia ostreae általi fertőzöttség esetében az 5. fejezet 3. szakaszának 1.c) pontja;

f)

a White spot-betegség vírusával való fertőzöttség esetében a 6. fejezet 3. szakaszának 1.c) pontja.

(3)   Az illetékes hatóság elrendeli a védőkörzetben lévő fertőzött létesítmények, illetve – ha nem alakítottak ki védőkörzetet – a korlátozás alatt álló körzetben lévő fertőzött létesítmények egyidejű pihentetését. Az egyidejű pihentetést kockázatértékelés alapján más létesítményekre is ki lehet terjeszteni. Az egyidejű pihentetés időtartamát, valamint annak a területnek a kiterjedését, amelyen belül ez a fajta pihentetés folyik, a VI. melléklet II. része határozza meg, konkrétan a következő rendelkezések:

a)

pisztrángok vírusos vérfertőzése és fertőző vérképzőszervi elhalás esetében az 1. fejezet 3. szakaszának 1. pontja;

b)

HPR-deletált lazacanémia vírusával való fertőzöttség esetében a 2. fejezet 3. szakaszának 1. pontja;

c)

Marteilia refringens általi fertőzöttség esetében a 3. fejezet 3. szakaszának 1. pontja;

d)

Bonamia exitiosa általi fertőzöttség esetében a 4. fejezet 3. szakaszának 1. pontja;

e)

Bonamia ostreae általi fertőzöttség esetében az 5. fejezet 3. szakaszának 1. pontja;

f)

a White spot-betegség vírusával való fertőzöttség esetében a 6. fejezet 3. szakaszának 1. pontja.

65. cikk

Kockázatcsökkentő intézkedések az újrafertőződés megakadályozása érdekében

A járványvédelmi intézkedések megszüntetése előtt vagy után az illetékes hatóság arányos kockázatcsökkentő intézkedéseket rendel el a létesítmény újrafertőződésének megakadályozása érdekében, figyelembe véve a járványügyi nyomozás eredményei által jelzett idevágó kockázati tényezőket. Ezek az intézkedések figyelembe veszik legalább a következőket:

a)

a kórokozó jelenléte a környezetben vagy a vadon élő állatokban;

b)

a létesítmény sajátosságaihoz igazított biológiai védelmi intézkedések.

4. FEJEZET

Betegségtől mentes minősítés

1. szakasz

A tagállamok és körzetek betegségtől mentes minősítésének jóváhagyása

66. cikk

A betegségtől mentes minősítés megadására vonatkozó kritériumok

A betegségtől mentes minősítés csak akkor adható meg egy tagállam vagy annak körzetei számára, ha megfelelnek a következő általános és egyedi kritériumoknak:

a)

általános kritériumok:

i.

a területi hatály megfelel – esettől függően – a 13., illetve a 47. cikkben meghatározott követelményeknek;

ii.

a betegség felügyelete megfelel – esettől függően – a 3. cikk (1) bekezdésében, illetve (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek;

iii.

a felelős személyek betartják az (EU) 2016/429 rendelet 10. cikkében meghatározott biológiai védelmi intézkedésekkel kapcsolatos kötelezettségeket;

iv.

a betegség gyanúja vagy megerősítése esetén a betegség szempontjából releváns járványvédelmi intézkedések megfelelnek:

a Brucella abortus, B. melitensis és B. suis általi fertőzöttség, a Mycobacterium tuberculosis komplexszel, az enzootikus szarvasmarha-leukózissal, a szarvasmarhák fertőző rhinotracheitisze/fertőző pustulás vulvovaginitisze általi fertőzöttség, valamint az Aujeszky-betegség vírusával való fertőzöttség és a szarvasmarha vírusos hasmenése esetében a 21–31. cikkben meghatározott követelményeknek;

veszettséggel való fertőzöttség esetében a 35. és a 36. cikkben meghatározott követelményeknek;

kéknyelv-betegség vírusával való fertőzöttség esetében a 41. és a 42. cikkben meghatározott követelményeknek;

pisztrángok vírusos vérfertőzése, fertőző vérképzőszervi elhalás, a HPR-deletált lazacanémia vírusával való fertőzöttség, Marteilia refringens általi fertőzöttség, Bonamia exitiosa általi fertőzöttség, Bonamia ostreae általi fertőzöttség és a White spot-betegség vírusával való fertőzöttség esetében az 55–65. cikkben meghatározott követelményeknek;

v.

a létesítmény típusának megfelelően a létesítményt nyilvántartásba vették vagy jóváhagyták;

vi.

az állat típusának megfelelőn biztosították a felügyelet tárgyát képező állatpopulációhoz tartozó állatok azonosítását és a szaporítóanyagok nyomonkövethetőségét;

vii.

mozgatáskor a felügyelet tárgyát képező állatpopulációhoz tartozó állatok vagy az azokból származó termékek megfelelnek ezen állatok és az azokból származó termékek Unión belüli mozgatására és az Unióba történő beléptetésre vonatkozó állategészségügyi követelményeknek;

b)

a betegségtől mentes minősítésnek a 67–71. cikk alapján történő megadására vonatkozó egyedi kritériumok.

67. cikk

Betegségtől mentes minősítés a jegyzékbe foglalt fajok jelenlétének hiánya alapján

(1)   A következő kritériumok alapján ismerik el, hogy egy tagállam vagy körzet az adott betegség tekintetében jegyzékbe foglalt fajok jelenlétének hiánya miatt mentes attól a betegségtől:

a)

egy legalább 5 éves jogosultsági időszakra teljesültek a 66. cikk a) pontjának i. és ii. alpontjában meghatározott általános kritériumok és a betegséget nem mutatták ki; valamint

b)

a szóban forgó betegség szempontjából releváns jegyzékbe foglalt fajok távol maradnak a tartott és vadon élő állatpopulációktól.

(2)   A tagállamnak igazoló dokumentummal kell alátámasztania az (1) bekezdésben említett kritériumok teljesülését. Az igazoló dokumentumnak bizonyítania kell a betegségtől mentes állapot fenntarthatóságát, figyelembe véve, hogy:

a)

értékelték a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatok jelenlétének valószínűségét a tagállam területén vagy annak egy körzetében, és azt elhanyagolhatónak találták; és

b)

elhanyagolhatónak találták annak valószínűségét, hogy a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatok bejutnak a tagállam területére vagy annak egy körzetébe.

68. cikk

Betegségtől mentes minősítés a kórokozó túlélésre képtelensége miatt

(1)   A következő kritériumok alapján ismerik el, hogy egy tagállam vagy körzet amiatt mentes az adott betegségtől, mert a betegség kórokozója nem képes a túlélésre:

a)

egy legalább 5 éves jogosultsági időszakra teljesültek a 66. cikk a) pontjának i. és ii. alpontjában meghatározott általános kritériumok és a betegséget nem mutatták ki;

b)

a betegséget sohasem jelentették, illetve ha jelentették, igazolták, hogy a kórokozó nem maradt életben;

c)

legalább egy kritikus környezeti paraméter elérte azt az értéket, amely nem egyeztethető össze a kórokozó túlélésével;

d)

a kórokozó annyi ideig van kitéve ennek a környezeti paraméternek, amely elégséges az elpusztításához.

(2)   A tagállamnak a következő bizonyítékkal kell alátámasztania az (1) bekezdésben említett kritériumok teljesülését:

a)

az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kritériumok tekintetében igazoló dokumentum;

b)

az (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott kritériumok tekintetében tudományos adatok.

69. cikk

A szárazföldi állatok betegségtől mentes állapota a szárazföldi állatok jegyzékbe foglalt betegségei jegyzékbe foglalt vektorainak túlélésre képtelensége miatt

(1)   A következő kritériumok alapján ismerik el, hogy egy tagállam vagy körzet a jegyzékbe foglalt betegség jegyzékbe foglalt vektorainak túlélésre képtelensége miatt mentes az adott betegségtől:

a)

egy legalább 5 éves jogosultsági időszakra teljesültek a 66. cikk a) pontjának i. és ii. alpontjában meghatározott általános kritériumok és a betegséget nem mutatták ki;

b)

a betegséget sohasem jelentették, illetve ha jelentették, igazolták, hogy a kórokozó nem terjedt át;

c)

a kórokozó átvitele teljes egészében a jegyzékbe foglalt vektorok jelenlététől függ, és az ismeretek szerint a természetes átvitel semmilyen más módja nem következett be;

d)

a jegyzékbe foglalt vektorok természetes úton nincsenek jelen a tagállamban vagy annak körzetében;

e)

nem valószínű, hogy a jegyzékbe foglalt vektorok véletlenszerű vagy szándékos bejutása korábban előfordult, vagy a jövőben elő fog fordulni;

f)

legalább egy kritikus környezeti paraméter elérte azt az értéket, amely nem egyeztethető össze a jegyzékbe foglalt vektorok túlélésével;

g)

a jegyzékbe foglalt vektorok annyi ideig vannak kitéve ennek a környezeti paraméternek, amely elégséges az elpusztításukhoz.

(2)   A tagállamnak a következő bizonyítékkal kell alátámasztania az (1) bekezdésben említett kritériumok teljesülését:

a)

az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kritériumok tekintetében igazoló dokumentum;

b)

az (1) bekezdés c)–g) pontjában meghatározott kritériumok tekintetében tudományos adatok.

Ha a betegség előfordult, a tagállam köteles igazoló dokumentumot szolgáltatni, hogy a felügyelet 95 %-os megbízhatósági szinten igazolta, hogy a betegség prevalenciája alacsonyabb mint 1 %.

70. cikk

Betegségtől mentes minősítés a korábbi és felügyeleti adatok alapján

(1)   A következő kritériumok alapján ismerik el, hogy egy tagállam vagy annak körzete a korábbi és felügyeleti adatok alapján mentes az adott betegségtől:

a)

a betegséget sohasem jelentették a tagállamban vagy annak körzetében, illetve mentesítették a tagállamot vagy annak körzetét, és legalább 25 évig nem jelentették a betegséget;

b)

a betegséget jelentették az elmúlt 25 évben, a tagállamot vagy annak körzetét mentesítették, és betartották a 72. cikkben említett betegségspecifikus követelményeket.

(2)   Annak a tagállamnak, amely a teljes területére vagy annak egy körzetére vonatkozóan az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott rendelkezések alapján meg kívánja szerezni a betegségtől mentes minősítés jóváhagyását, a következő intézkedéseket kellett végrehajtania egy legalább 10 éves jogosultsági időszakban:

a)

a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok betegségfelügyelete;

b)

a kórokozó bejutásának megfékezését szolgáló megelőzés;

c)

a betegség elleni vakcinázás megtiltása, kivéve, ha az megfelel a 72. cikkben említett betegségspecifikus követelményeknek;

d)

betegségfelügyelet, amely alátámasztja, hogy az ismeretek szerint a betegséget nem állapították meg a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó vadon élő állatokban a tagállamban vagy a körzetben.

(3)   Az (1) bekezdés b) pontjáról eltérve a Bizottság az e rendelet alkalmazásának ikezdőnapját követő két évig betegségtől mentes minősítést adhat a tagállamoknak vagy körzeteknek a következők tekintetében:

a)

veszettséggel való fertőzöttség, ha azt a 64/432/EGK irányelv 8. cikkével összhangban be kellett jelenteni, továbbá szükség esetén elvégezték a szükséges nyomon követést a 2003/99/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (23) 4. cikkének megfelelően, és az elmúlt két évben nem jelentettek be esetet a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatokban;

b)

kéknyelv-betegség vírusával való fertőzöttség, ha a korlátozás alatt álló összes körzetet e rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt az 1266/2007/EK rendelet 6. cikkének megfelelően megszüntették.

(4)   Az (1) bekezdésben a betegségtől mentes minősítés megszerzésére előírt kritériumok csak a következőképpen alkalmazandók:

a)

egy új tagállamban az Unióhoz való csatlakozást követően legfeljebb két évig; vagy

b)

legfeljebb két évig az (EU) 2016/429 rendelet 9. cikkének (2) bekezdésével összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktus alkalmazásának kezdőnapját követően, amely aktus első alkalommal sorolja be az adott betegséget B vagy C kategóriájú betegségként.

(5)   A (4) bekezdéstől eltérve a betegségtől mentes minősítésnek a korábbi és felügyeleti adatok alapján történő megadására nem alkalmazandó a legfeljebb kétéves időszak a minősítések esetében:

a)

a Varroa spp. általi fertőzöttségtől mentes minősítés;

b)

vakcinázás nélkül Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségtől mentes minősítés.

(6)   A (4) bekezdés b) pontjától eltérve a betegségtől mentes minősítésnek a korábbi és felügyeleti adatok alapján történő megadása nem alkalmazandó a következő betegségeknél:

a)

Brucella abortus, B. melitensis és B. suis általi fertőzöttség;

b)

Mycobacterium tuberculosis komplexszel való fertőzöttség;

c)

enzootikus szarvasmarha-leukózis;

d)

szarvasmarhák fertőző rhinotracheitisze/fertőző pustulás vulvovaginitisze;

e)

Aujeszky-betegség vírusával való fertőzöttség;

f)

pisztrángok vírusos vérfertőzése;

g)

fertőző vérképzőszervi elhalás;

h)

HPR-deletált lazacanémia vírusával való fertőzöttség;

i)

Bonamia ostreae általi fertőzöttség;

j)

Marteilia refringens általi fertőzöttség.

71. cikk

Betegségtől mentes minősítés a mentesítési program alapján

(1)   A következő kritériumok alapján ismerik el, hogy egy tagállam vagy egy körzet mentesítési programok miatt mentes az adott betegségtől:

a)

az illetékes hatóság a 12. vagy 46. cikkben említett jóváhagyott mentesítési programot működtet; valamint

b)

az illetékes hatóság befejezte a mentesítési programot, és kérelmezte a Bizottságnál a betegségtől mentes minősítés elismerését, amelyből tükröződik, hogy teljesültek a 72. cikkben említett betegségspecifikus követelmények.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve a víziállatok esetében, amennyiben egy körzet egy tagállam területének kevesebb mint 75 %-át foglalja el, és nem közös egy másik tagállammal vagy harmadik országgal, a betegségtől mentes minősítést a 83. cikkel összhangban is meg lehet szerezni.

72. cikk

A betegségtől mentes minősítésre vonatkozó betegségspecifikus követelmények

Egy tagállam vagy egy körzet betegségtől mentes minősítésével kapcsolatos betegségspecifikus követelményeket a következő rendelkezések írják elő:

a)

a tenyészett szarvasmarhafélék Brucella abortus, B. melitensis és B. suis általi fertőzöttségtől mentes minősítésére vonatkozóan a IV. melléklet I. része 3. fejezetének 1. szakasza, valamint a tartott juh- és kecskefélék Brucella abortus, B. melitensis és B. suis általi fertőzöttségtől mentes minősítésére vonatkozóan a IV. melléklet I. része 4. fejezetének 1. szakasza;

b)

Mycobacterium tuberculosis komplexszel való fertőzöttségtől mentes minősítés esetén a IV. melléklet II. része 2. fejezetének 1. szakasza;

c)

az enzootikus szarvasmarha-leukózistól mentes minősítés esetén a IV. melléklet III. része 2. fejezetének 1. szakasza;

d)

szarvasmarhák fertőző rhinotracheitiszétől/fertőző pustulás vulvovaginitiszétől mentes minősítés esetén a IV. melléklet IV. része 2. fejezetének 1. szakasza;

e)

az Aujeszky-betegség vírusával való fertőzöttségtől mentes minősítés esetén a IV. melléklet V. része 2. fejezetének 1. szakasza;

f)

szarvasmarha vírusos hasmenésétől mentes minősítés esetében a IV. melléklet VI. része 2. fejezetének 1. szakasza;

g)

a veszettséggel való fertőzöttségtől mentes minősítés esetén az V. melléklet I. része 2. fejezetének 1. szakasza;

h)

a kéknyelv-betegség vírusával való fertőzöttségtől mentes minősítés esetén az V. melléklet II. része 4. fejezetének 1. szakasza;

i)

a Varroa spp. általi fertőzöttségtől mentes minősítés esetén az V. melléklet III. részének 1. szakasza;

j)

a vakcinázás nélkül Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségtől mentes minősítés esetén az V. melléklet IV. részének 1. szakasza;

k)

pisztrángok vírusos vérfertőzésétől mentes minősítés esetében a VI. melléklet II. része 1. fejezetének 2. szakasza;

l)

a fertőző vérképzőszervi elhalástól mentes minősítés esetén a VI. melléklet II. része 1. fejezetének 2. szakasza;

m)

a HPR-deletált lazacanémia vírusával való fertőzöttségtől mentes minősítés esetében a VI. melléklet II. része 2. fejezetének 2. szakasza;

n)

a Marteilia refringens általi fertőzöttségtől mentes minősítés esetén a VI. melléklet II. része 3. fejezetének 2. szakasza;

o)

a Bonamia exitiosa általi fertőzöttségtől mentes minősítés esetén a VI. melléklet II. része 4. fejezetének 2. szakasza;

p)

a Bonamia ostreae általi fertőzöttségtől mentes minősítés esetén a VI. melléklet II. része 5. fejezetének 2. szakasza;

q)

a White spot-betegség vírusával való fertőzöttségtől mentes minősítés esetén a VI. melléklet II. része 6. fejezetének 2. szakasza.

2. szakasz

A tenyésztett víziállatokat tartó kompartmentek betegségtől mentes minősítésének jóváhagyása

73. cikk

A tenyésztett víziállatokat tartó kompartmentek betegségtől mentes minősítésének megadására vonatkozó kritériumok

(1)   A betegségtől mentes minősítés csak akkor adható meg egy tenyésztett víziállatokat tartó kompartmentnek, ha megfelel a következő általános és egyedi kritériumoknak:

a)

általános kritériumok:

i.

a területi hatály megfelel a 47. cikk (2) bekezdése c) pontjának;

ii.

a betegség felügyelete megfelel a 3. cikk (2) bekezdésében, a 4. cikkben és a 6–9. cikkben meghatározott követelményeknek;

iii.

a felelős személyek betartják az (EU) 2016/429 rendelet 10. cikkében meghatározott biológiai védelmi intézkedésekkel kapcsolatos kötelezettségeket;

iv.

betegség előfordulásának gyanúja vagy megerősítése esetén a betegség szempontjából releváns járványvédelmi intézkedéseknek való megfelelés;

v.

a kompartmentet alkotó létesítmények engedélyezve vannak;

vi.

biztosították felügyelet tárgyát képező állatpopulációba tartozó állatok nyomonkövethetőségét;

vii.

mozgatáskor a felügyelet tárgyát képező állatpopulációhoz tartozó állatok vagy az azokból származó termékek megfelelnek ezen állatok és az azokból származó termékek Unión belüli mozgatására vagy az Unióba történő beléptetésre vonatkozó állategészségügyi követelményeknek;

b)

a betegségtől mentes minősítésnek a 74–77. cikk rendelkezései alapján történő megadására vonatkozó egyedi kritériumok.

(2)   Az (1) bekezdésben említett betegségtől mentes minősítés a következőknek adható meg:

a)

a környező természetes vizek egészségügyi állapotától független kompartmentek; és

b)

a környező természetes vizek egészségügyi állapotától függő kompartmentek, ahol viszont olyan feltételek uralkodnak, amelyek biztosítják a hatékony betegségspecifikus elkülönítést a kompartmentek és más olyan víziállat-populációk között, amelyek megfertőződhetnek.

(3)   A (2) bekezdés b) pontjában említett, környezetüktől függő kompartmentek esetében az illetékes hatóság:

a)

értékeli legalább a következő járványügyi tényezőket:

i.

a kompartmentben lévő minden egyes létesítmény földrajzi elhelyezkedése és a vízellátás jellege;

ii.

a vízrendszerben lévő egyéb akvakultúrás létesítmények egészségügyi állapota;

iii.

a ii. pontban említett létesítmények elhelyezkedése és a környezetétől függő kompartmenttől való távolsága;

iv.

a ii. pontban említett létesítmények termelési volumene, valamint termelési módszerük és az állataik származásának forrása;

v.

az adott jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó vadon élő víziállatok jelenléte és sokasága a vízrendszerben, valamint egészségi állapotuk;

vi.

arra vonatkozó adatok, hogy az v. pontban említett fajok helyhez kötött fajok vagy vándorló fajok-e;

vii.

annak a lehetősége, hogy az v. pontban említett vadon élő víziállatok bejutnak a kompartmentbe;

viii.

a kompartmentben érvényes általános biológiai védelmi intézkedések;

ix.

a vízrendszerben uralkodó általános hidrológiai feltételek;

b)

a VI. melléklet I. része 1. fejezetének megfelelően a kompartmentben lévő összes létesítményt magas kockázatúként sorolja be;

c)

bevezeti a betegség bejutásának megakadályozásához szükségesnek tartott intézkedéseket.

(4)   Amennyiben egy környezetétől függő kompartmentet a 83. cikkel összhangban a Bizottság felé betegségtől mentesnek nyilvánítanak, az illetékes hatóság benyújtja a (3) bekezdés a) pontjában említett értékelést és az azokra az intézkedésre vonatkozó adatokat, amelyeket a betegség kompartmentbe való bejutásának megakadályozása érdekében léptettek életbe.

Az illetékes hatóság haladéktalanul közli a Bizottsággal a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott járványügyi tényezőkben bekövetkező későbbi változásokat és a hatásuk mérséklése érdekében hozott intézkedéseket.

74. cikk

Betegségtől mentes minősítés a jegyzékbe foglalt fajok jelenlétének hiánya miatt

(1)   A következő kritériumok alapján ismerik el, hogy egy tenyésztett víziállatokat tartó kompartment az adott betegség tekintetében jegyzékbe foglalt fajok jelenlétének hiánya miatt mentes attól a betegségtől:

a)

egy legalább 5 éves jogosultsági időszakra teljesültek a 73. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. és ii. alpontjában meghatározott általános kritériumok és a betegséget nem mutatták ki; és

b)

a szóban forgó betegség szempontjából releváns jegyzékbe foglalt fajok távol maradnak a tartott és vadon élő állatpopulációktól.

(2)   A tagállamnak igazoló dokumentummal kell alátámasztania az (1) bekezdésben említett kritériumok teljesülését. Az igazoló dokumentumnak bizonyítania kell a betegségtől mentes állapot fenntarthatóságát, figyelembe véve, hogy:

a)

értékelték a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatok jelenlétének valószínűségét a kompartmentben, és azt elhanyagolhatónak találták; és

b)

értékelték a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatok kompartmentbe való bejutásának valószínűségét, és azt elhanyagolhatónak találták.

75. cikk

Betegségtől mentes minősítés a kórokozó túlélésre képtelensége miatt

(1)   A következő kritériumok alapján ismerik el, hogy egy tenyésztett víziállatokat tartó kompartment amiatt mentes az adott betegségtől, mert a betegség kórokozója nem képes a túlélésre:

a)

egy legalább 5 éves jogosultsági időszakra teljesültek a 73. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. és ii. alpontjában meghatározott általános kritériumok és a betegséget nem mutatták ki;

b)

a betegséget sohasem jelentették, illetve ha jelentették, igazolták, hogy a kórokozó nem maradt életben;

c)

legalább egy kritikus környezeti paraméter elérte azt az értéket, amely nem egyeztethető össze a kórokozó túlélésével;

d)

a kórokozó annyi ideig van kitéve ennek a kritikus paraméternek, amely elégséges az elpusztításához.

(2)   A tagállamnak a következő bizonyítékkal kell alátámasztania az (1) bekezdésben említett kritériumok teljesülését:

a)

az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kritériumok tekintetében igazoló dokumentum;

b)

az (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott kritériumok tekintetében tudományos adatok.

76. cikk

Betegségtől mentes minősítés a korábbi és felügyeleti adatok alapján

(1)   A következő kritériumok alapján ismerik el, hogy egy tenyésztett víziállatokat tartó kompartment a korábbi és felügyeleti adatok alapján mentes az adott betegségtől:

a)

a betegséget sohasem jelentették a kompartmentben, illetve mentesítették a kompartmentet, és legalább 25 évig nem jelentették a betegséget;

b)

a betegséget jelentették az elmúlt 25 évben, a kompartmentet mentesítették, és betartották a 78. cikkben említett betegségspecifikus követelményeket.

(2)   Annak a tagállamnak, amely a kompartmentre vonatkozóan az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott rendelkezések alapján meg kívánja szerezni a betegségtől mentes minősítés jóváhagyását, a következő intézkedéseket kellett végrehajtania egy legalább 10 éves jogosultsági időszakban:

a)

a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott állatok betegségfelügyelete;

b)

a kórokozó bejutásának megfékezését szolgáló megelőzés;

c)

a betegség elleni vakcinázás megtiltása, kivéve, ha az megfelel a 78. cikkben említett betegségspecifikus követelményeknek;

d)

betegségfelügyelet, amely alátámasztja azt a tényt, hogy az ismeretek szerint a betegséget nem állapították meg a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó vadon élő állatokban a kompartmentben.

(3)   Az (1) bekezdésben előírt kritériumok csak a következőképpen alkalmazandók:

a)

egy új tagállamban az Unióhoz való csatlakozást követően legfeljebb két évig; vagy

b)

legfeljebb két évig az (EU) 2016/429 rendelet 9. cikkének (2) bekezdésével összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktus alkalmazásának kezdőnapját követően, amely aktus első alkalommal sorolja be az adott betegséget B vagy C kategóriájú betegségként.

(4)   A (3) bekezdés b) pontjától eltérve a betegségtől mentes minősítésnek a korábbi és felügyeleti adatok alapján történő megadása nem alkalmazandó a következő betegségeknél:

a)

pisztrángok vírusos vérfertőzése;

b)

fertőző vérképzőszervi elhalás;

c)

HPR-deletált lazacanémia vírusával való fertőzöttség;

d)

Bonamia ostreae általi fertőzöttség;

e)

Marteilia refringens általi fertőzöttség.

77. cikk

Betegségtől mentes minősítés a mentesítési program alapján

(1)   A következő kritériumok alapján ismerik el, hogy egy tenyésztett víziállatokat tartó kompartment a mentesítési program miatt mentes az adott betegségtől:

a)

az illetékes hatóság a 46. cikkben említett jóváhagyott mentesítési programot működtet; és

b)

az illetékes hatóság befejezte a mentesítési programot, és zárójelentést nyújtott be a Bizottságnak, amely bemutatja, hogy a 78. cikkben említett betegségspecifikus kritériumoknak eleget tettek.

2.   Az (1) bekezdéstől eltérve a víziállatok esetében, amennyiben egy kompartment egy tagállam területének kevesebb mint 75 %-át foglalja el, és a kompartmentet ellátó a vízgyűjtő terület nem közös egy másik tagállammal vagy harmadik országgal, a betegségtől mentes minősítést a 83. cikkel összhangban is meg lehet szerezni.

78. cikk

A betegségtől mentes minősítésre vonatkozó betegségspecifikus követelmények

Egy tenyésztett víziállatokat tartó kompartment betegségtől mentes minősítésével kapcsolatos betegségspecifikus követelményeket a következő rendelkezések írják elő:

a)

pisztrángok vírusos vérfertőzésétől mentes minősítés esetében a VI. melléklet II. része 1. fejezetének 2. szakasza;

b)

a fertőző vérképzőszervi elhalástól mentes minősítés esetében a VI. melléklet II. része 1. fejezetének 2. szakasza;

c)

HPR-deletált lazacanémia vírusával való fertőzöttségtől mentes minősítés esetében a VI. melléklet II. része 2. fejezetének 2. szakasza;

d)

a Marteilia refringens általi fertőzöttségtől mentes minősítés esetében a VI. melléklet II. része 3. fejezetének 2. szakasza;

e)

a Bonamia exitiosa általi fertőzöttségtől mentes minősítés esetében a VI. melléklet II. része 4. fejezetének 2. szakasza;

f)

a Bonamia ostreae általi fertőzöttségtől mentes minősítés esetében a VI. melléklet II. része 5. fejezetének 2. szakasza;

g)

a White spot-betegség vírusával való fertőzöttségtől mentes minősítés esetében a VI. melléklet II. része 6. fejezetének 2. szakasza.

79. cikk

A környező természetes vizek egészségügyi állapotától független kompartmentekre vonatkozó egyedi követelmények

(1)   A tenyésztett víziállatokat tartó kompartmentek betegségtől mentes minősítésének megadására vonatkozó, a 73. cikk (1) bekezdésében meghatározott általános kritériumokon túl az a kompartment, amely egy vagy több olyan egyéni létesítményből áll, ahol az adott betegséggel kapcsolatos egészségi állapot független a környező természetes vizek egészségi állapotától, betegségtől mentes minősítést kaphat, ha megfelel a (2)–(6) bekezdésnek.

(2)   Egy független kompartment a következőkből állhat:

a)

olyan egyéni létesítményből, amely egyetlen járványügyi egységnek tekinthető, mivel azt nem befolyásolja a környező természetes vizek állategészségügyi állapota; vagy

b)

egynél több létesítményből, amennyiben a kompartment minden egyes létesítménye megfelel az e bekezdés a) pontjában és a (3)–(6) bekezdésben meghatározott kritériumoknak, azonban az állatok létesítmények közötti kiterjedt mozgatása miatt egyetlen járványügyi egységnek minősül, feltéve, hogy minden létesítmény közös biológiai védelmi rendszert működtet.

(3)   Egy független kompartment vízellátását a következőképpen biztosítják:

a)

vízkezelési terv keretében, amely inaktiválja az adott betegség kórokozóját; vagy

b)

közvetlenül egy kútból, fúrt kútból vagy egy forrásból történik.

Ha a vízellátás egy létesítményen kívüli forrásból ered, akkor a vizet közvetlenül a létesítményhez kell szállítani, és olyan módon kell bevezetni oda, amely biztosítja a fertőzéssel szembeni megfelelő védelmet.

(4)   Léteznie kell olyan természetes vagy mesterséges akadálynak, amely megakadályozza víziállatoknak a környező természetes vizekből a kompartmenten belül elhelyezkedő létesítményekbe való bejutását.

(5)   A kompartmentet – adott esetben – meg kell védeni a környező természetes vizekből származó beáradástól és beszivárgástól.

(6)   A kompartmentnek meg kell felelnie a 78. cikkben említett betegségspecifikus követelményeknek.

80. cikk

Az olyan egyéni létesítményekből álló kompartmentekre vonatkozó különleges rendelkezések, amelyek megkezdik vagy újrakezdik az akvakultúra-tevékenységet, és ahol az adott betegséggel kapcsolatos egészségi állapot független a környező természetes vizek egészségi állapotától

(1)   Egy akvakultúra-tevékenységet megkezdő új létesítmény akkor tekintendő betegségtől mentesnek, ha:

a)

megfelel a 79. cikk (2) bekezdése a) pontjának és (3)–(5) bekezdésének; és

b)

betegségtől mentes tagállamból, körzetből vagy kompartmentből származó tenyésztett víziállatokkal kezdi meg az akvakultúra-tevékenységet.

(2)   Az akvakultúra-tevékenységet szüneteltetés után újra megkezdő és az (1) bekezdésnek megfelelő létesítmény a 73. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett felügyelet nélkül is betegségtől mentesnek tekintendő, feltéve, hogy:

a)

az illetékes hatóság ismeri a létesítmény egészségügyi előtörténetét, és nem került megerősítésre B kategóriájú vagy C kategóriájú betegség a létesítményben;

b)

a létesítményt az újratelepítés előtt megtisztították, fertőtlenítették és szükség esetén pihentették.

(3)   Az a létesítmény, amely egy B kategóriájú vagy C kategóriájú betegség megerősítését követően kezdi meg újra tevékenységét, akkor tekintendő a megerősített betegségtől mentesnek, ha:

a)

vizsgálatot végeznek az adott betegség vonatkozásában azoknak a betegségtől mentes tagállamból, körzetből vagy kompartmentből származó állatoknak a reprezentatív mintáján, amelyekkel a tisztítást, fertőtlenítést és pihentetést követően újratelepítették a létesítményt, és ezt a vizsgálatot legkorábban 3 hónappal és legkésőbb 12 hónappal azt követően végzik el, hogy az állatok ki lettek téve a szóban forgó betegség klinikai kifejeződéséhez vezető a feltételeknek, köztük a vízhőmérsékletnek is;

b)

a VI. melléklet II. részének megfelelő fejezetében előírt mintavételt és diagnosztikai vizsgálatokat alkalmazzák, és mintákat vesznek az állatokból, ami biztosítja, hogy az adott betegséget 2 %-os prevalenciára irányuló célkitűzés mellett 95 %-os megbízhatósági szinten ki lehessen mutatni.

c)

a b) pontban ismertetett vizsgálat eredménye negatív.

3. szakasz

A betegségtől mentes minősítés fenntartása, felfüggesztése és visszavonása

81. cikk

A betegségtől mentes minősítés fenntartására irányuló felügyeletre és biológiai védelmi intézkedésekre vonatkozó egyedi kritériumok

(1)   A tagállamok, valamint azok körzetei és kompartmentjei csak akkor tarthatják meg a betegségtől mentes minősítést, ha az (EU) 2016/429 rendelet 41. cikke (1) bekezdésének a) és c) pontjában meghatározott kritériumokon túl megfelelnek a következőknek:

a)

megfelelő felügyeleti tevékenységek vállalása, hogy lehetővé tegyék a betegség korai felismerését és a betegségtől való mentesség igazolását;

b)

az illetékes hatóság által az azonosított kockázatok alapján elrendelt biológiai védelmi intézkedések, hogy megakadályozzák a betegség bejutását;

c)

a 66. cikk a) pontjának v., vi. és vii. alpontjában vagy a 73. cikk (1) bekezdése a) pontjának v., vi. és vii. alpontjában említett működési szabályok.

(2)   Víziállatok esetében, amikor egy tagállamot egy vagy több jegyzékbe foglalt betegségtől mentesnek nyilvánítanak, a tagállam megszüntetheti a (3) bekezdés k)–q) pontjában említett célzott felügyeletet, és fenntarthatja a betegségtől mentes minősítését, feltéve, hogy értékelték az adott betegség bejutásának kockázatát, és fennállnak a szóban forgó betegség klinikai kifejeződéséhez vezető feltételek.

Folytatni kell a (3) bekezdés k)–q) pontjában említett célzott felügyeletet azon tagállamok betegségtől mentes körzeteiben vagy kompartmentjeiben, amelyeket nem nyilvánítottak betegségtől mentesnek, illetve minden olyan esetben, amikor a szóban forgó betegség klinikai kifejeződéséhez vezető feltételek nem állnak fenn.

(3)   A felügyeleti és biológiai védelmi intézkedésekkel kapcsolatos betegségspecifikus követelményeket a következő rendelkezések írják elő:

a)

a Brucella abortus, B. melitensis és B. suis általi fertőzöttségtől mentes minősítésre vonatkozóan a IV. melléklet I. része 3. fejezetének 2. szakasza a tenyészett szarvasmarhafélék tekintetében, illetve a Brucella abortus, B. melitensis és B. suis általi fertőzöttségtől mentes minősítésre vonatkozóan a IV. melléklet I. része 4. fejezetének 2. szakasza a tartott juh- és kecskefélék esetében;

b)

Mycobacterium tuberculosis komplexszel való fertőzöttségtől mentes minősítés esetében a IV. melléklet II. része 2. fejezetének 2. szakasza;

c)

az enzootikus szarvasmarha-leukózistól mentes minősítés esetében a IV. melléklet III. része 2. fejezetének 2. szakasza;

d)

szarvasmarhák fertőző rhinotracheitiszétől/fertőző pustulás vulvovaginitiszétől mentes minősítés esetében a IV. melléklet IV. része 2. fejezetének 2. szakasza;

e)

az Aujeszky-betegség vírusával való fertőzöttségtől mentes minősítés esetében a IV. melléklet V. része 2. fejezetének 2. szakasza;

f)

szarvasmarha vírusos hasmenésétől mentes minősítés esetében a IV. melléklet VI. része 2. fejezetének 2. szakasza;

g)

a veszettséggel való fertőzöttségtől mentes minősítés esetében az V. melléklet I. része 2. fejezetének 2. szakasza;

h)

a kéknyelv-betegség vírusával való fertőzöttségtől mentes minősítés esetében az V. melléklet II. része 4. fejezetének 2. szakasza;

i)

a Varroa spp. általi fertőzöttségtől mentes minősítés esetében az V. melléklet III. részének 2. szakasza;

j)

vakcinázás nélkül Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségtől mentes minősítés esetében az V. melléklet IV. részének 2. szakasza;

k)

pisztrángok vírusos vérfertőzésétől mentes minősítés esetében a VI. melléklet II. része 1. fejezetének 4. szakasza;

l)

a fertőző vérképzőszervi elhalástól mentes minősítés esetében a VI. melléklet II. része 1. fejezetének 4. szakasza;

m)

HPR-deletált lazacanémia vírusával való fertőzöttségtől mentes minősítés esetében a VI. melléklet II. része 2. fejezetének 4. szakasza;

n)

a Marteilia refringens általi fertőzöttségtől mentes minősítés esetében a VI. melléklet II. része 3. fejezetének 4. szakasza;

o)

a Bonamia exitiosa általi fertőzöttségtől mentes minősítés esetében a VI. melléklet II. része 4. fejezetének 4. szakasza;

p)

a Bonamia ostreae általi fertőzöttségtől mentes minősítés esetében a VI. melléklet II. része 5. fejezetének 4. szakasza;

q)

a White spot-betegség vírusával való fertőzöttségtől mentes minősítés esetében a VI. melléklet II. része 6. fejezetének 4. szakasza.

82. cikk

A betegségtől mentes minősítés felfüggesztése, visszavonása és visszaállítása

(1)   Ha a betegséget megerősítették, és ezért egy tagállam, illetve annak körzetének vagy kompartmentjének betegségtől mentes minősítésével kapcsolatos feltételek már nem teljesülnek, az illetékes hatóság:

a)

haladéktalanul alkalmazza a releváns járványvédelmi intézkedéseket;

b)

egyedi felügyeletet végez a járvány kiterjedésének értékelése céljából;

c)

elrendeli a szükséges kockázatcsökkentő intézkedéseket.

(2)   Ha a betegséget nem erősítették meg, azonban megsértették egy tagállam, illetve annak körzetének vagy kompartmentjének betegségtől mentes minősítésével kapcsolatos feltételek egyikét, akkor az illetékes hatóság megteszi a megfelelő korrekciós intézkedéseket, és értékeli annak kockázatát, hogy az egészségügyi helyzet megváltozott.

(3)   Az illetékes hatóság szükség esetén átmeneti intézkedésként felfüggesztheti a tagállam, illetve annak körzetének vagy kompartmentjének betegségtől mentes minősítését, semmint hogy a Bizottság visszavonja a betegségtől mentes minősítést. A felfüggesztés alatt az illetékes hatóság:

a)

elfogadja a helyzet kezeléséhez szükséges összes megelőzési, felügyeleti és járványvédelmi intézkedést;

b)

haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot az elfogadott intézkedésekről; valamint

c)

rendszeresen tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot a helyzet alakulásáról, a betegségtől mentes állapot visszaállításával kapcsolatos álláspontjáról, a felfüggesztés meghosszabbításáról vagy a minősítés Bizottság általi visszavonásáról.

(4)   A (3) bekezdés rendelkezéseinek betartására is figyelemmel az illetékes hatóság a felfüggesztés megszüntetésével visszaállíthatja a tagállam, illetve annak körzete vagy kompartmentje betegségtől mentes minősítését.

4. szakasz

Eltérések a Bizottság jóváhagyásától

83. cikk

Eltérések a víziállat-betegségek tekintetében megadott egyes betegségtől mentes minősítések Bizottság általi jóváhagyásától

(1)   Az (EU) 2016/429 rendelet 36. cikkének (4) bekezdésében és 37. cikkének (4) bekezdésében meghatározott követelményektől eltérve, amelyek értelmében a Bizottságnak jóvá kell hagynia a betegségtől mentes minősítést, a körzetekben vagy kompartmentekben előforduló víziállat-betegségek esetében ennek a jóváhagyásnak a megszerzése azon körzetek vagy kompartmentek tekintetében, amelyek egy tagállam területének kevesebb mint 75 %-át foglalják el, és amelyeknél a vízgyűjtő terület nem közös egy másik tagállammal vagy harmadik országgal, a következő eljárás szerint történik:

a)

a tagállam ideiglenes nyilatkozatot tesz azon körzet vagy kompartment betegségtől való mentességéről, amely eleget tesz a betegségtől mentes minősítésre vonatkozóan az ebben a rendeletben meghatározott követelményeknek;

b)

a tagállam elektronikus úton közzéteszi ezt az ideiglenes nyilatkozatot, a Bizottság és a tagállamok figyelmét pedig felhívják a közzétételre;

c)

a közzététel után 60 nappal az ideiglenes nyilatkozat hatályba lép, és az ebben a bekezdésben említett körzet vagy kompartment megkapja a betegségtől mentes minősítést.

(2)   Az (1) bekezdés c) pontjában említett 60 napos időszakon belül a Bizottság vagy a tagállamok pontosítást vagy további tájékoztatást kérhetnek az ideiglenes nyilatkozatot tevő tagállam által szolgáltatott alátámasztó bizonyítékról.

(3)   Amennyiben az (1) bekezdés c) pontjában említett időszakon belül legalább egy tagállam vagy a Bizottság írásbeli észrevételt tesz, aggályokat vetve fel a nyilatkozatot alátámasztó bizonyítékkal kapcsolatban, akkor a Bizottság, a nyilatkozatot tevő tagállam és adott esetben a pontosítást vagy további tájékoztatást kérő tagállam az aggályok rendezése érdekében közösen megvizsgálják a benyújtott bizonyítékot.

Ezekben az esetekben az (1) bekezdés c) pontjában említett időszak automatikusan 60 nappal meghosszabbodik attól a naptól kezdve, amikor az első aggályokat felvetették. Ezen túlmenően ez az időszak tovább nem hosszabbítható meg.

(4)   Amennyiben a (3) bekezdésben említett eljárás nem vezet eredményre, az (EU) 2016/429 rendelet 36. cikkének (4) bekezdésében és 37. cikkének (4) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.

III. RÉSZ

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

84. cikk

A meglévő betegségtől mentes minősítésre vonatkozó átmeneti rendelkezések

(1)   Az e rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt jóváhagyott betegségtől mentes minősítéssel rendelkező tagállamokat és azok körzeteit az e rendelet szerint jóváhagyott betegségtől mentes minősítéssel rendelkező tagállamnak és körzetnek kell tekinteni a következő állapotok tekintetében:

a)

Brucella abortus, B. melitensis és B. suis általi fertőzöttségtől mentes:

i.

a szarvasmarha-populációkban, ha a 64/432/EGK irányelv szerint szerezte meg a brucellózistól mentes minősítést,

ii.

a juh- és kecskepopulációkban, ha a 91/68/EGK irányelv szerint szerezte meg a brucellózistól (B. melitensis) mentes minősítést;

b)

Mycobacterium tuberculosis komplexszel való fertőzöttségtől mentes, ha a 64/432/EGK irányelv szerint szerezte meg a tuberkulózistól mentes minősítést;

c)

enzootikus szarvasmarha-leukózistól mentes, ha a 64/432/EGK irányelv szerint szerezte meg az enzootikus szarvasmarha-leukózistól mentes minősítést;

d)

szarvasmarhák fertőző rhinotracheitiszétől/fertőző pustulás vulvovaginitiszétől mentes, ha a 64/432/EGK irányelv szerint szerezte meg a szarvasmarhák fertőző rhinotracheitiszétől mentes minősítést;

e)

Aujeszky-betegség vírusával való fertőzöttségtől mentes, ha a 64/432/EGK irányelv szerint szerezte meg az Aujeszky-betegség vírusától mentes minősítést;

f)

a Varroa spp. általi fertőzöttségtől mentes, ha a 92/65/EGK tanácsi irányelv (24) szerint szerezte meg a varroózistól mentes minősítést;

g)

Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségtől mentes vakcinázás nélkül, ha a 2009/158/EK irányelv szerint szerezte meg a Newcastle-betegség elleni vakcinázásra nem kötelezett minősítést;

h)

pisztrángok vírusos vérfertőzésétől mentes, ha a 2006/88/EK tanácsi irányelv (25) szerint szerezte meg a pisztrángok vírusos vérfertőzésétől mentes minősítést;

i)

a fertőző vérképzőszervi elhalástól mentes, ha a 2006/88/EK irányelv szerint szerezte meg a fertőző vérképzőszervi elhalástól mentes minősítést;

j)

HPR-deletált lazacanémia vírusával való fertőzöttségtől mentes, ha a 2006/88/EK irányelv szerint szerezte meg a HPR-deletált lazacanémia vírusával való fertőzöttségtől mentes minősítést;

k)

Bonamia ostreae általi fertőzöttségtől mentes, ha a 2006/88/EK irányelv szerint szerezte meg a Bonamia ostreae általi fertőzöttségtől mentes minősítést;

l)

Marteilia refringens általi fertőzöttségtől mentes, ha a 2006/88/EK irányelv szerint szerezte meg a Marteilia refringens általi fertőzöttségtől mentes minősítést;

m)

a White spot-betegség vírusával való fertőzöttségtől mentes, ha a 2006/88/EK irányelv szerint szerezte meg a White spot-betegségtől mentes minősítést.

(2)   Az e rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt jóváhagyott betegségtől mentes minősítéssel rendelkező tagállamokban lévő kompartmenteket az e rendelet szerint jóváhagyott betegségtől mentes minősítéssel rendelkező kompartmentnek kell tekinteni a következő állapotok tekintetében:

a)

magas patogenitású madárinfluenzától mentes, ha a kompartmentet a madárinfluenza szempontjából a 616/2009/EK bizottsági rendelet (26) szerint hagyták jóvá;

b)

pisztrángok vírusos vérfertőzésétől mentes, ha a 2006/88/EK irányelv szerint szerezte meg a pisztrángok vírusos vérfertőzésétől mentes minősítést;

c)

a fertőző vérképzőszervi elhalástól mentes, ha a 2006/88/EK irányelv szerint szerezte meg a fertőző vérképzőszervi elhalástól mentes minősítést;

d)

HPR-deletált lazacanémia vírusával való fertőzöttségtől mentes, ha a 2006/88/EK irányelv szerint szerezte meg a HPR-deletált lazacanémia vírusával való fertőzöttségtől mentes minősítést;

e)

Bonamia ostreae általi fertőzöttségtől mentes, ha a 2006/88/EK irányelv szerint szerezte meg a Bonamia ostreae általi fertőzöttségtől mentes minősítést;

f)

Marteilia refringens általi fertőzöttségtől mentes, ha a 2006/88/EK irányelv szerint szerezte meg a Marteilia refringens általi fertőzöttségtől mentes minősítést;

g)

a White spot-betegség vírusával való fertőzöttségtől mentes, ha a 2006/88/EK irányelv szerint szerezte meg a White spot-betegségtől mentes minősítést.

(3)   Azok a tagállamok, amelyeket az (1) és (2) bekezdés szerinti jóváhagyott betegségtől mentes minősítéssel rendelkező tagállamnak tekintenek, gondoskodnak arról, hogy a minősítés fenntartásának feltételei megfeleljenek az ebben a rendeletben meghatározott feltételeknek.

85. cikk

A meglévő mentesítési és felügyeleti programokkal kapcsolatos átmeneti rendelkezések

(1)   Az e rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt jóváhagyott mentesítési programmal vagy jóváhagyott felügyeleti programmal rendelkező tagállamokat és azok körzeteit úgy kell tekinteni, hogy az e rendelet alkalmazásának időpontjától számított hat évig az e rendelet szerinti jóváhagyott mentesítési programmal rendelkeznek a következő betegségek tekintetében:

a)

szarvasmarhák fertőző rhinotracheitisze/fertőző pustulás vulvovaginitisze, ha a szarvasmarhák fertőző rhinotracheitiszére/fertőző pustulás vulvovaginitiszére irányuló mentesítési program a 64/432/EGK irányelvvel összhangban került jóváhagyásra;

b)

Aujeszky-betegség vírusával való fertőzöttség, ha az Aujeszky-betegség vírusára vonatkozó mentesítési program a 64/432/EGK irányelvvel összhangban került jóváhagyásra;

c)

pisztrángok vírusos vérfertőzése, ha a pisztrángok vírusos vérfertőzésére vonatkozó felügyeleti vagy mentesítési program a 2006/88/EK irányelvvel összhangban került jóváhagyásra;

d)

fertőző vérképzőszervi elhalás, ha a fertőző vérképzőszervi elhalásra vonatkozó felügyeleti vagy mentesítési program a 2006/88/EK irányelvvel összhangban került jóváhagyásra;

e)

HPR-deletált lazacanémia vírusával való fertőzöttség, ha a HPR-deletált lazacanémia vírusával való fertőzöttségre vonatkozó felügyeleti vagy mentesítési program a 2006/88/EK irányelvvel összhangban összhangban került jóváhagyásra;

f)

Bonamia ostreae általi fertőzöttség, ha a Bonamia ostreae általi fertőzöttségre vonatkozó felügyeleti vagy mentesítési program a 2006/88/EK irányelvvel összhangban került jóváhagyásra;

g)

Marteilia refringens általi fertőzöttség, ha a Marteilia refringens általi fertőzöttségre vonatkozó felügyeleti vagy mentesítési program a 2006/88/EK irányelvvel összhangban került jóváhagyásra;

h)

White spot-betegség vírusával való fertőzöttség, ha a White spot-betegségre vonatkozó mentesítési program a 2006/88/EK irányelvvel összhangban került jóváhagyásra.

(2)   Az e rendelet alkalmazásának időpontja előtt jóváhagyott mentesítési programmal vagy jóváhagyott felügyeleti programmal rendelkező tagállamokban lévő kompartmenteket úgy kell tekinteni, hogy az e rendelet alkalmazásának kezdőnapjától számított hat évig az e rendelet szerinti jóváhagyott mentesítési programmal rendelkeznek a következő betegségek tekintetében:

a)

pisztrángok vírusos vérfertőzése, ha a pisztrángok vírusos vérfertőzésére irányuló felügyeleti vagy mentesítési program a 2006/88/EK irányelvvel összhangban került jóváhagyásra;

b)

fertőző vérképzőszervi elhalás, ha a fertőző vérképzőszervi elhalásra vonatkozó felügyeleti vagy mentesítési program a 2006/88/EK irányelvvel összhangban került jóváhagyásra;

c)

HPR-deletált lazacanémia vírusával való fertőzöttség, ha a HPR-deletált lazacanémia vírusával való fertőzöttségre vonatkozó felügyeleti vagy mentesítési program a 2006/88/EK irányelvvel összhangban került jóváhagyásra;

d)

Bonamia ostreae általi fertőzöttség, ha a Bonamia ostreae általi fertőzöttségre vonatkozó felügyeleti vagy mentesítési program a 2006/88/EK irányelvvel összhangban került jóváhagyásra;

e)

Marteilia refringens általi fertőzöttség, ha a Marteilia refringens általi fertőzöttségre vonatkozó felügyeleti vagy mentesítési program a 2006/88/EK irányelvvel összhangban került jóváhagyásra;

f)

White spot-betegség vírusával való fertőzöttség, ha a White spot-betegségre vonatkozó felügyeleti vagy mentesítési program a 2006/88/EK irányelvvel összhangban jkerült jóváhagyásra.

(3)   Azok a tagállamok, amelyeket az (1) és (2) bekezdés szerint jóváhagyott mentesítési programmal rendelkező tagállamnak tekintenek, gondoskodnak arról, hogy a program intézkedései megfeleljenek az ebben a rendeletben a mentesítési programokra vonatkozóan meghatározott intézkedéseknek.

86. cikk

Hatályon kívül helyezés

A következő jogszabályok 2021. április 21-től hatályukat vesztik:

2000/428/EK határozat,

2002/106/EK határozat,

2003/422/EK határozat,

2006/437/EK határozat,

1266/2007/EK rendelet,

2008/896/EK határozat,

(EU) 2015/1554 végrehajtási határozat.

Az ezekre a hatályon kívül helyezett jogi aktusokra történő hivatkozásokat erre a rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni.

87. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet 2021. április 21-től alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2019. december 17-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)  HL L 84., 2016.3.31., 1. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/625 rendelete (2017. március 15.) az élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állategészségügyi és állatjóléti szabályok, a növényegészségügyi szabályok, és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről, továbbá a 999/2001/EK, a 396/2005/EK, az 1069/2009/EK, az 1107/2009/EK, az 1151/2012/EU, a 652/2014/EU, az (EU) 2016/429 és az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1/2005/EK és az 1099/2009/EK tanácsi rendelet, valamint a 98/58/EK, az 1999/74/EK, a 2007/43/EK, a 2008/119/EK és a 2008/120/EK tanácsi irányelv módosításáról, és a 854/2004/EK és a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 89/608/EGK, a 89/662/EGK, a 90/425/EGK, a 91/496/EGK, a 96/23/EK, a 96/93/EK és a 97/78/EK tanácsi irányelv és a 92/438/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (a hatósági ellenőrzésekről szóló rendelet) (HL L 95., 2017.4.7., 1. o.).

(3)  A Bizottság 2010/367/EU határozata (2010. június 25.) a baromfi és a vadon élő madarak madárinfluenzájára vonatkozó felügyeleti programok tagállami végrehajtásáról (HL L 166., 2010.7.1., 22. o.).

(4)  A Bizottság (EU) 2018/1882 végrehajtási rendelete (2018. december 3.) egyes betegségmegelőzési és járványvédelmi szabályoknak a jegyzékbe foglalt betegségek kategóriáira történő alkalmazásáról, valamint a jegyzékbe foglalt betegségek terjedésére nézve számottevő kockázatot jelentő fajok és fajcsoportok jegyzékének megállapításáról (HL L 308., 2018.12.4., 21. o.).

(5)  A Tanács 64/432/EGK irányelve (1964. június 26.) a szarvasmarhafélék és a sertések Közösségen belüli kereskedelmét érintő állat-egészségügyi problémákról (HL 121., 1964.7.29., 1977/64. o.).

(6)  A Tanács 91/68/EGK irányelve (1991. január 28.) a juh- és kecskefélék Közösségen belüli kereskedelmére irányadó állat-egészségügyi feltételekről (HL L 46., 1991.2.19., 19. o.).

(7)  A Bizottság (EU) 2018/1629 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. július 25.) a betegségeknek a fertőző állatbetegségekről és egyes állategészségügyi jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendelet („állategészségügyi rendelet”) II. mellékletében szereplő jegyzékének módosításáról (HL L 272., 2018.10.31., 11. o.).

(8)  Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexe, Állategészségügyi Világszervezet, 2018.

(9)  A Bizottság 2004/558/EK határozata (2004. július 15.) a 64/432/EGK tanácsi irányelvnek a szarvasmarhafélék Közösségen belüli kereskedelme esetében a szarvasmarhák fertőző rhinotracheitisével kapcsolatos további garanciákra vonatkozó végrehajtásáról és az egyes tagállamok által benyújtott felszámolási programok jóváhagyásáról (HL L 249., 2004.7.23., 20. o.).

(10)  The EFSA Journal (2006) 311., Vélemény a BHV1-mentes állat és a BHV1-mentes gazdaság meghatározásáról és az e minősítés ellenőrzésére és fenntartására vonatkozó eljárásokról.

(11)  A Tanács 2000/75/EK irányelve (2000. november 20.) a kéknyelv betegség elleni védekezésre és felszámolására vonatkozó külön rendelkezések megállapításáról (HL L 327., 2000.12.22., 74. o.).

(12)  EFSA AHAW-panel (Az EFSA állategészségügyi és állatjóléti tudományos testülete), 2017. Tudományos szakvélemény a kéknyelv-betegségről: az állatok ellenőrzése, felügyelete és biztonságos mozgatása. The EFSA Journal (2017); 15(3):4698, 126

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács 1069/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (állati melléktermékekre vonatkozó rendelet) (HL L 300., 2009.11.14., 1. o.).

(14)  A Bizottság 2000/428/EK határozata (2000. július 4.) a sertések hólyagos betegségének megállapítására és elkülönítő kórjelzésére szolgáló diagnosztikai eljárások, mintavételi módszerek és a laboratóriumi vizsgálati eredmények értékelésére szolgáló kritériumok megállapításáról (HL L 167., 2000.7.7., 22. o.).

(15)  A Bizottság 2002/106/EK határozata (2002. február 1.) a klasszikus sertéspestis megállapítására szolgáló diagnosztikai eljárásokat, mintavételi módszereket és a laboratóriumi vizsgálati eredmények értékelési szempontjait megállapító diagnosztikai kézikönyv jóváhagyásáról (HL L 39., 2002.2.9., 71. o.).

(16)  A Bizottság 2003/422/EK határozata (2003. május 26.) az afrikai sertéspestis diagnosztikai kézikönyvének jóváhagyásáról (HL L 143., 2003.6.11., 35. o.).

(17)  A Bizottság 2006/437/EK határozata (2006. augusztus 4.) a 2005/94/EK tanácsi irányelvben előírt, a madárinfluenzára vonatkozó diagnosztikai kézikönyv elfogadásáról (HL L 237., 2006.8.31., 1. o.).

(18)  A Bizottság 1266/2007/EK rendelete (2007. október 26.) a kéknyelv-betegségre fogékony fajokhoz tartozó egyes állatok szállításának ellenőrzése, megfigyelése, felügyelete és korlátozása tekintetében a 2000/75/EK tanácsi irányelv végrehajtási szabályairól (HL L 238., 2007.10.27., 37. o.).

(19)  A Bizottság 2008/896/EK határozata (2008. november 20.) a 2006/88/EK tanácsi irányelvben előírt kockázatalapú állat-egészségügyi felügyeleti rendszerekre vonatkozó iránymutatásokról (HL L 322., 2008.12.2., 30. o.).

(20)  A Bizottság (EU) 2015/1554 végrehajtási határozata (2015. szeptember 11.) a 2006/88/EK irányelvnek a felügyeleti és diagnosztikai módszerekre vonatkozó követelmények tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 247., 2015.9.23., 1. o.).

(21)  http://www.oie.int/en/standard-setting/terrestrial-manual/access-online/

(22)  http://www.oie.int/en/standard-setting/aquatic-manual/access-online/

(23)  Az Európai Parlament és a Tanács 2003/99/EK irányelve (2003. november 17.) a zoonózisok és zoonózis-kórokozók monitoringjáról, a 90/424/EGK tanácsi határozat módosításáról és a 92/117/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 325., 2003.12.12., 31. o.).

(24)  A Tanács 92/65/EGK irányelve (1992. július 13.) a 90/425/EGK irányelv A. mellékletének I. pontjában felsorolt külön közösségi szabályokban megállapított állategészségügyi követelmények hatálya alá nem tartozó állatok, spermák, petesejtek és embriók Közösségen belüli kereskedelmére és a Közösségbe történő behozatalára irányadó állategészségügyi követelmények megállapításáról (HL L 268., 1992.9.14., 54. o.).

(25)  A Tanács 2006/88/EK irányelve (2006. október 24.) a tenyésztett víziállatokra és az azokból származó termékekre vonatkozó állat-egészségügyi követelményekről és a víziállatokban előforduló egyes betegségek megelőzéséről és az azok elleni védekezésről (HL L 328., 2006.11.24., 14. o.).

(26)  A Bizottság 616/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a 2005/94/EK tanácsi irányelvnek a baromfitartó egységek és más, fogságban tartott madarakat tartó egységek madárinfluenza szempontjából történő jóváhagyása, valamint az említett egységekben hozott további biológiai védelmi megelőző intézkedések tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 181., 2009.7.14., 16. o.).


I. MELLÉKLET

A SZÁRAZFÖLDI ÁLLATOK BETEGSÉGEINEK EGYEDI ESETDEFINÍCIÓJA

1. szakasz

Magas patogenitású madárinfluenza (HPAI)

1.

Az illetékes hatóságnak akkor kell úgy tekintenie, hogy egy állatnál vagy állatcsoportnál fennáll a HPAI gyanúja, ha teljesülnek a 9. cikk (1) bekezdésében megállapított kritériumok.

2.

Az illetékes hatóságnak akkor kell úgy tekintenie, hogy egy állatnál vagy állatcsoportnál a HPAI megerősített esetéről van szó, ha:

a)

egy állatból vagy állatcsoportból vett mintában izolálták a HPAI kórokozóját, a vakcinatörzsek kivételével;

b)

egy állatból vagy állatcsoportból vett mintában azonosították a HPAI kórokozójára jellemző nukleinsavat, amely nem a vakcinázás miatt volt jelen; vagy

c)

a betegségre utaló klinikai tüneteket mutató, illetve gyanús vagy megerősített esettel járványügyi kapcsolatban lévő tartott állatból vagy tartott állatok csoportjától vett mintából indirekt diagnosztikai módszerrel pozitív eredmény született, amely nem a vakcinázás következménye.

3.

Ezen esetdefiníció alkalmazásában a HPAI kórokozójának vagy

a)

a H5 és H7 altípusba tartozó A típusú influenzavírusnak vagy bármilyen A típusú influenzavírusnak kell lennie, amelynek intravénás patogenitási indexe (IVPI) nagyobb, mint 1,2; vagy

b)

a megfigyelt többi HPAI-izolátumhoz hasonló, a hemagglutinin molekula (HA0) hasítási helyénél többszörösen bázisos aminosavak szekvenciájával rendelkező, H5 és H7 altípusba tartozó A típusú influenzavírusnak kell lennie.

2. szakasz

Alacsony patogenitású madárinfluenza vírusával (LPAIV) való fertőzöttség

1.

Az illetékes hatóságnak akkor kell úgy tekintenie, hogy egy állatnál vagy állatcsoportnál fennáll az LPAIV-val való fertőzöttség gyanúja, ha teljesülnek a 9. cikk (1) bekezdésében megállapított kritériumok.

2.

Az illetékes hatóságnak akkor kell úgy tekintenie, hogy egy állatnál vagy állatcsoportnál az LPAIV-val való fertőzöttség megerősített esetéről van szó, ha:

a)

egy állatból vagy állatcsoportból vett mintában izolálták az LPAIV-val való fertőzöttség kórokozóját, a vakcinatörzsek kivételével;

b)

egy állatból vagy állatcsoportból vett mintában azonosították az LPAIV-val való fertőzöttség kórokozójára jellemző nukleinsavat, amely nem a vakcinázás miatt volt jelen; vagy

c)

a betegségre utaló klinikai tüneteket mutató, illetve gyanús vagy megerősített esettel járványügyi kapcsolatban lévő tartott állatból vagy tartott állatok csoportjától vett mintából indirekt diagnosztikai módszerrel pozitív eredmény született, amely nem a vakcinázás következménye.

3.

Ezen esetdefiníció alkalmazásában az LPAIV-val való fertőzöttség kórokozójának a H5 és H7 altípusba tartozó A típusú influenzavírusok valamelyikének kell lennie.

3. szakasz

Newcastle-betegség vírusával (NDV) való fertőzöttség

1.

Az illetékes hatóságnak akkor kell úgy tekintenie, hogy egy állatnál vagy állatcsoportnál fennáll az NDV-vel való fertőzöttség gyanúja, ha teljesülnek a 9. cikk (1) bekezdésében megállapított kritériumok.

2.

Az illetékes hatóságnak akkor kell úgy tekintenie, hogy egy állatnál vagy állatcsoportnál az NDV-vel való fertőzöttség megerősített esetéről van szó, ha:

a)

egy állatból vagy állatcsoportból vett mintában izolálták az NDV-vel való fertőzöttség kórokozóját, a vakcinatörzsek kivételével;

b)

egy állatból vagy állatcsoportból vett mintában azonosították az NDV-vel való fertőzöttség kórokozójára jellemző nukleinsavat, amely nem a vakcinázás miatt volt jelen; vagy

c)

a betegségre utaló klinikai tüneteket mutató, illetve gyanús vagy megerősített esettel járványügyi kapcsolatban lévő tartott állatból vagy tartott állatok csoportjától vett mintából indirekt diagnosztikai módszerrel pozitív eredmény született, amely nem a vakcinázás következménye.

3.

Ezen esetdefiníció alkalmazásában az NDV-vel való fertőzöttség kórokozójának bármilyen 1. típusú madár paramyxovírusnak (APMV-1) (1. típusú madár avulavírus) kell lennie, amelynek esetében:

a)

az intracerebrális patogenitási index (ICPI) legalább 0,7; vagy

b)

az F2 fehérje C-végénél többszörösen bázisos aminosavat mutattak ki, míg a 117-es aminosav-maradék helyén fenilalanint, amely az F1 fehérje N-vége. A „többszörösen bázisos aminosav” kifejezés legalább három arginin vagy lizin aminosav-maradékra utal a 113-as és a 116-os aminosavhely között. A fentebb említett aminosav-maradékokra jellemző összetétel bizonyításának hiányában az izolált vírus ICPI-teszt általi jellemzésére lenne szükség. E fogalommeghatározásban az aminosav-maradékokat az F0 gén nukleotid szekvenciájából származtatott aminosavsorrend N-végétől számozzák (a 113–116. helyek a hasítási helytől számított –4 és –1 közötti aminosav-maradéknak felelnek meg).


II. MELLÉKLET

UNIÓS FELÜGYELETI PROGRAM

I. RÉSZ

MADÁRINFLUENZA-FELÜGYELET BAROMFI ÉS VADON ÉLŐ MADARAK ESETÉBEN

1. szakasz

Általános megközelítés és követelmények

1.   TERÜLETI HATÁLY

Baromfi és vadon élő madarak esetében minden tagállamban felügyeletet kell végrehajtani.

2.   ALKALMAZÁSI IDŐSZAK

Visszavonásig.

3.   ÁLTALÁNOS MEGKÖZELÍTÉS

A felügyeleti rendszernek a 2. szakaszban előírt célkitűzésekkel kell foglalkoznia, valamint a baromfi- és vadon élő madárpopulációkkal kapcsolatos felügyeleti tevékenységek különböző, egymást kiegészítő összetevőit magában foglaló átfogó megközelítésre kell épülnie:

a 3. és 4. szakaszban előírt korai észlelő rendszerek;

az 5. és 6. szakaszban előírt kockázatalapú felügyelet.

2. szakasz

A baromfi és a vadon élő madarak felügyeletére vonatkozó célkitűzések

1.

A baromfi magas patogenitású madárinfluenzájának (HPAI) korai észlelése.

2.

A vadon élő madarak HPAI-jának korai észlelése, biztosítva a következőket:

a)

a HPAI baromfira való lehetséges átvitelére vonatkozó korai figyelmeztetés, különösen ha a vírusok vadon élő madarak vonulásával jutnak be az Unióba;

b)

a vírus terjedésével kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó információk azt követően, hogy vadon élő madarakban HPAI-t mutattak ki.

3.

HPAI észlelése olyan baromfifajokban, amelyek általában nem mutatnak jelentős klinikai tüneteket.

4.

Az alacsony patogenitású madárinfluenza vírusok (LPAIV) terjedésének felismerése, amelyek – tekintettel arra, hogy mutáció útján HPAI-vá alakulhatnak át –, különösen olyan területeken terjedhetnek könnyen a baromfiállományok között, ahol nagy sűrűségben találhatók baromfitelepek, annak érdekében, hogy

a)

azonosítsák az LPAIV-vel való fertőzöttség klasztereit; és

b)

nyomon kövessék az LPAIV-nek a baromfi mozgatása és a ragályfogók révén történő terjesztése kockázatát bizonyos, kockázatnak kitett tenyésztési rendszerekben.

5.

A potenciálisan zoonotikus kockázatot jelentő HPAI-val és LPAIV-vel való fertőzöttséggel kapcsolatos ismeretek növeléséhez való hozzájárulás.

3. szakasz

A HPAI vírus korai észlelése baromfi esetében

1.

A baromfi magas patogenitású madárinfluenzájára vonatkozó korai észlelő rendszereknek a 3. cikk (1) bekezdésének a) pontjában előírt általános felügyeleti követelmények részét kell képezniük, és a rendszereket az egész baromfiágazatban alkalmazni kell.

2.

Az 1. pontban említett felügyeletnek magában kell foglalnia a HPAI bejutása és elterjedése szempontjából fokozott kockázatnak kitettként azonosított területen található létesítményekben a következőkkel kapcsolatos korai észlelést és vizsgálatot:

a)

a szokásos termelési és egészségügyi paraméterekben – például mortalitási arány, takarmány- és vízfelvétel és tojástermelés – végbemenő bármely változás; valamint

b)

HPAI-ra utaló bármilyen klinikai tünet vagy kórbonctani vizsgálattal felismert károsodás.

3.

A HPAI bejutása és elterjedése szempontjából fokozott kockázatnak kitettként azonosított területen található létesítményekben az elhullott és beteg baromfitól gyűjtött minták rendszeres vizsgálata is helytálló lehet, ha baromfi és/vagy vadon élő madarak esetében HPAI-kitörések miatt nemzeti, uniós vagy regionális szinten nagyobb kockázatot állapítottak meg.

4. szakasz

A HPAI vírus korai észlelése vadon élő madarak esetében

1.

A vadon élő madarak esetében a HPAI korai észlelésének azon madarak mintavételén és vizsgálatán kell alapulnia, amelyek:

a)

elhullottak;

b)

megsérültek vagy betegek;

c)

klinikai tüneteket mutattak, amikor elejtették őket.

Ha vadon élő madaraknál HPAI-t észleltek, akkor adott esetben ezt a felügyeletet ki kell egészíteni olyan megfigyelési rendszerekkel, amelyek az elhullott és beteg madarak észlelését és begyűjtését végző szervezett őrjáratokat alkalmaznak.

2.

E felügyelet megszervezésének kockázatalapúnak kell lennie, figyelembe véve legalább a releváns ornitológiai, virológiai, epidemiológiai információkat és környezetvédelmi kérdéseket.

3.

A felügyeletet a 8. szakasz szerinti, a vadon élő madarak célfajaihoz tartozó madarakra kell alkalmazni. A HPAI kizárása érdekében azonban a vadon élő madarak minden gyanús esetét ki kell vizsgálni.

A vadon élő madarak célfajain kívül további vadon élő madárfajokat is be lehet vonni a vizsgálatba, ha különös epidemiológiai jelentőségük az adott tagállam területén megállapítást nyert.

4.

Ezen túlmenően kiemelt helyszíneken és kulcsfontosságú helyeken, különösen ott, ahol a vadon élő madarak célfajai vonulásuk során belépnek az Unióba, legalább az északkeleti és keleti útvonalakon, a felügyelet magában foglalhatja a következők mintavételét és vizsgálatát:

a)

csapdába ejtett madarak;

b)

elejtett egészséges madarak;

c)

jelzőmadarak.

5.

A vadon élő madarak magas patogenitású madárinfluenzájával kapcsolatos felügyelet eredményei közé fel kell venni a vadon élő madaraknak a tartott madarak körében bekövetkezett HPAI-kitörésekkel összefüggésben végzett vizsgálataiból származó további információforrásokat.

5. szakasz

Olyan baromfifajok magas patogenitású madárinfluenzájára irányuló kockázatalapú, kiegészítő felügyelet, amelyek általában nem mutatnak jelentős klinikai tüneteket

1.

Az Anseriformes rendbe tartozó, a vad- vagy fürjállomány pótlására szánt kacsákat, libákat, baromfit tartó baromfitelepeken a HPAI vírusával való fertőzöttségre vonatkozó kockázatalapú felügyeletnek legalább a következő kockázati tényezőket kell figyelembe vennie:

a)

a betegség korábbi és aktuális járványügyi helyzete és időbeli alakulása baromfi és vadon élő madarak esetében;

b)

a létesítmények közelsége olyan víztestekhez és egyéb helyekhez, ahol vándormadarak, különösen vízimadarak nagy számban gyülekezhetnek és pihenhetnek meg, mikor vonulásuk során belépnek az Unió területére vagy áthaladnak azon;

c)

a célfajokhoz tartozó vadon élő madarak intenzívebb érkezésének és vonulásának időszaka az Unió területén;

d)

a baromfitenyésztés struktúrája, beleértve a különböző tenyésztési rendszerekben érintett tágabb ágazatot;

e)

a létesítmények földrajzilag olyan területen helyezkednek el, ahol nagy a baromfiállomány sűrűsége;

f)

a létesítményekben alkalmazott biológiai védelmi gyakorlatok;

g)

a baromfi, a termékek és a baromfiszállító járművek mozgásának típusa és gyakorisága, valamint a kereskedelem szerkezete; valamint

h)

a HPAI vírusok vándormadarak általi terjesztésének relevanciájával kapcsolatban végzett kockázatértékelések és tudományos tanácsadás.

2.

Tudományos indokok alapján az 1.a)–h) pontban felsoroltak további kockázati tényezőkkel egészíthetők ki, az adott tagállam konkrét helyzete szempontjából nem releváns tényezők pedig elhagyhatók.

6. szakasz

Kockázatalapú felügyelet az alacsony patogenitású madárinfluenza vírusával (LPAIV) fertőzött létesítmények klasztereinek és az LPAIV folyamatos terjedésének azonosítása érdekében

1.

Az alacsony patogenitású madárinfluenza vírusok (LPAIV) terjedésének felismerésére irányuló kockázatalapú felügyeletet, amelyek – a 2. szakasz 4. pontjában említettek szerint – különösen olyan területeken terjedhetnek könnyen a baromfiállományok között, ahol nagy sűrűségben találhatók baromfitelepek, olyan baromfitelepekre kell alkalmazni, amelyek esetében az illetékes hatóság megállapította, hogy az LPAIV-vel való fertőzöttség klaszterei korábban többször előfordultak, vagy úgy ítélik, hogy előfordulásuknak nagyobb a valószínűsége.

2.

Az ilyen klaszterekre jellemző, hogy olyan létesítménycsoportok fertőződnek meg az LPAIV-vel, amelyek között időbeni és földrajzi közelség szerinti összefüggés van.

3.

A létesítmények célzott felügyeletre való kiválasztás céljából történő értékelésekor a termelési rendszer szerkezete és összetettsége, valamint a létesítmények közötti funkcionális kapcsolatok miatt figyelembe kell venni a vírus horizontális terjedésének kockázatát, különösen olyan területeken, ahol nagy sűrűségben találhatók létesítmények.

4.

A létesítmények célzott felügyeletére vonatkozó, a 3. pontban említett kiválasztási kritériumokon kívül a létesítmények szintjén a következő kockázati tényezőket kell figyelembe venni:

a)

a tartott fajok;

b)

a tenyésztési ciklus és időtartam;

c)

több baromfifaj jelenléte;

d)

vegyes korosztályú baromfiállományok jelenléte;

e)

hosszú életű baromfi jelenléte;

f)

a csoportos mozgatáson alapuló (all-in-all-out) elv alkalmazása;

g)

a tételek közötti várakozási idő hossza; valamint

h)

biológiai védelmi gyakorlatok és elhelyezési feltételek.

7. szakasz

A felügyelet tárgyát képező baromfipopulációk

1.

A 3. szakaszban említett, a HPAI-val való fertőzöttségre vonatkozó korai észlelő rendszereket minden baromfipopulációra alkalmazni kell.

2.

Az olyan baromfifajok esetében, amelyek HPAI-val való fertőzöttség esetén általában nem mutatnak jelentős klinikai tüneteket, az 5. szakaszban említett, a HPAI-val való fertőzöttségre vonatkozó kiegészítő felügyeletet a következőkre kell alkalmazni:

a)

tenyészkacsák

b)

tenyészlibák;

c)

hízókacsák;

d)

hízólibák;

e)

fürjek;

f)

az Anseriformes rendbe tartozó, a vadállomány pótlására szánt baromfifajok.

3.

A 2. pontban felsorolt fajokon és kategóriákon kívül a 6. szakaszban említett, az LPAIV-vel fertőzöttségre irányuló mintavétel és vizsgálat a következő baromfifajokra és tenyésztési kategóriákra alkalmazható:

a)

tojótyúkok, ideértve a szabadtartásban nevelteket is;

b)

tenyészpulykák;

c)

hízópulykák;

d)

a Galliformes rendbe tartozó, a vadállomány pótlására szánt baromfifajok.

8. szakasz

A vadon élő madaraknak a felügyelet hatálya alá tartozó populációi

Bebizonyosodott, hogy a vadon élő madarak célfajai, különösen a vándor vízimadarak esetében nagyobb a HPAI-val való fertőződés és az átvitel kockázata.

A „vadon élő madarak célfajainak” a legfrissebb információk figyelembevételével összeállított és aktualizált felsorolása megtalálható az uniós referencialaboratórium (EURL) honlapján.

9. szakasz

Mintavételi és laboratóriumi vizsgálati módszerek

1.

A mintavételezendő baromfitelepek számát és a létesítményenként és adott esetben az érintett létesítményben lévő járványügyi egységenként (pl. baromfiállományonként, ólanként stb.) vizsgálandó baromfi számát statisztikailag érvényes mintavételi módszer alapján kell megállapítani. Ez lehet a reprezentatív mintavételhez használt módszer; azaz az illetékes hatóság által megszabott, előre meghatározott megbízhatósági szint szerint kimutatandó becsült prevalencia.

2.

Vizsgálati gyakoriság és időszak:

a)

a baromfitelepeken végzendő mintavétel és vizsgálat gyakoriságát az illetékes hatóság által végrehajtott kockázatértékelés eredménye alapján kell megállapítani;

b)

a mintavétel idejének egybe kell esnie az időszaki tenyésztés idejével mindegyik tenyésztési kategória esetében, de nem veszélyeztetheti a kockázatalapú felügyelet megközelítését;

c)

adott esetben a mintavétel idejének tekintetbe kell vennie a 3. szakasz 3. pontjában említett fokozott veszély idejét. A mintákat virológiai módszerekkel történő laboratóriumi vizsgálatnak kell alávetni, ha a mintavétel a következő célra szolgál:

i.

a HPAI vírus korai észlelése baromfi esetében, a 3. szakaszban említettek szerint;

ii.

a HPAI vírus korai észlelése vadon élő madarak esetében, a 4. szakaszban említettek szerint;

iii.

olyan baromfifajok HPAI-jára irányuló kiegészítő felügyelet, amelyek általában nem mutatják a HPAI jelentős klinikai tüneteit, az 5. szakaszban említettek szerint;

iv.

a 4.b) pontban említett szeropozitív megállapításokat követő lépések.

A virológiai vizsgálat esetében figyelembe kell venni a prevalenciát és az aktív fertőzöttség felismerésére vonatkozó időkeretet.

3.

A mintákat szerológiai módszerekkel történő laboratóriumi vizsgálatnak kell alávetni, ha a mintavétel a következő célra szolgál:

a)

olyan baromfifajok HPAI-jára irányuló kiegészítő felügyelet, amelyek általában nem mutatják a HPAI jelentős klinikai tüneteit, az 5. szakaszban említettek szerint, adott esetben kiegészítve a virológiai vizsgálatot;

b)

az LPAIV klasztereivel fertőzött létesítmények felismerése, a 6. szakaszban említettek szerint. Ha technikai okokból vagy más indokok miatt nem megfelelő a szerológiai vizsgálathoz történő mintavétel, virológiai vizsgálatot kell végezni.


III. MELLÉKLET

A SZÁRAZFÖLDI ÁLLATOK BIZONYOS BETEGSÉGEI TEKINTETÉBEN A BETEGSÉGTŐL MENTES MINŐSÍTÉS MEGADÁSÁRA ÉS FENNTARTÁSÁRA VONATKOZÓ DIAGNOSZTIKAI MÓDSZEREK

1. szakasz

Brucella abortus, B. melitensis és B. suis általi fertőzöttség

1.

Szerológiai vizsgálatok

a)

vérminták vizsgálata

i.

pufferolt Brucella-antigén próba;

ii.

komplementkötési próba (CFT)

iii.

indirekt enzimhez kapcsolt immunszorbens vizsgálat (I-ELISA)

iv.

fluoreszcens polarizációs próba (FPA)

v.

kompetitív enzimhez kapcsolt immunszorbens vizsgálat (C-ELISA)

b)

tejminták vizsgálata

i.

gyűrűpróba (MRT)

ii.

I-ELISA

2.

brucellózis-bőrpróba (BST)

A IV. melléklet I. része 1. fejezetének 1. és 2. szakaszában említett vizsgálat esetén a brucellózis-bőrpróbát (BST) csak juh- és kecskeféléknél kell alkalmazni.

2. szakasz

Mycobacterium tuberculosis komplexszel való fertőzöttség

1.

Intradermális tuberkulinpróbák

a)

egyszeri intradermális tuberkulinpróba (SITT)

b)

intradermális összehasonlító tuberkulinpróba (CITT)

2.

Gamma-interferon teszt

3. szakasz

Enzootikus szarvasmarha-leukózis

1.

Szerológiai vizsgálatok

a)

vérminták vizsgálata

i.

agargél-immundiffúziós próba (AGID)

ii.

blokkoló enzimhez kapcsolt immunszorbens vizsgálat (blokkoló-ELISA, B-ELISA)

iii.

I-ELISA

b)

tejminták vizsgálata

i.

I-ELISA

4. szakasz

Szarvasmarhák fertőző rhinotracheitisze/fertőző pustulás vulvovaginitisze (IBR/IPV)

 

Módszerek:

Mátrix:

nem vakcinázott szarvasmarhafélék

BoHV-1 I-ELISA (1)

egyedi szérumminták (4)

tejminták

gB B-ELISA (2)

egyedi szérumminták (4)

hús levéből vett egyedi minták

gE deléciós vakcina használatával DIVA-vakcinázott szarvasmarhafélék

gE B-ELISA (3)

egyedi szérumminták

hús levéből vett egyedi minták

5. szakasz

Aujeszky-betegség vírusával (ADV) való fertőzöttség

 

Módszerek:

Mátrix:

nem vakcinázott sertésfélék

ADV ELISA (5)

egyedi vagy maximum 5 egyesített szérum- (vagy plazma-) minta

egyedi vagy maximum 5 egyesített szűrőpapíros minta

hús levéből vett egyedi minták

gE deléciós vakcina használatával DIVA-vakcinázott sertésfélék

gE ELISA (6)

egyedi szérumminták

6. szakasz

Szarvasmarha vírusos hasmenése (BVD)

1.

Közvetlen módszerek:

a)

valós idejű reverz transzkripciós polimeráz láncreakció

b)

BVDV antigénjének kimutatására szolgáló ELISA

2.

Szerológiai vizsgálatok:

a)

I-ELISA

b)

B-ELISA


(1)  A teljes BoHV-1 ellen termelődött ellenanyagok kimutatására szolgáló I-ELISA. Maximum 50 tejmintából (egyedi vagy elegytej-minták) álló egyesített minta használható az IBR-től/IPV-től mentes minősítés megadására irányuló vizsgálatok során, és maximum 100 tejmintából (egyedi vagy elegytej-minták) álló egyesített minta használható az IBR-től/IPV-től mentes minősítés fenntartására irányuló vizsgálatok során.

(2)  A BoHV-1-gB fehérje ellen termelődött ellenanyagok kimutatására szolgáló B-ELISA. A IV. melléklet IV. részében említett, a teljes BoHV-1 ellen termelődött ellenanyagok kimutatására szolgáló vizsgálatok esetén ez a módszer is alkalmazható.

(3)  A BoHV-1-gE fehérje ellen termelődött ellenanyagok kimutatására szolgáló B-ELISA. Az IBR-től/IPV-től mentes minősítés fenntartásának igazolása céljából végzett vizsgálat során használhatók egyedi tejminták. A minták egyesíthetők, amikor is a gyűjtőmintában a minták száma olyan dokumentált bizonyítékok alapján választható meg, amelyek szerint a vizsgálat a mindennapi laboratóriumi munka valamennyi körülménye között elég pontos egyetlen pozitív minta kimutatásához is a gyűjtőmintában.

(4)  Ha az IBR-től/IPV-től mentes minősítés fenntartásának igazolása céljából végeznek vizsgálatot, egyesíthetők a külön gyűjtött minták. A gyűjtőmintában szereplő minták számát olyan dokumentált bizonyítékok alapján lehet módosítani, amelyek szerint a vizsgálati rendszer a mindennapi laboratóriumi munka valamennyi körülménye között elég pontos egyetlen enyhén pozitív minta kimutatásához is a módosított méretű gyűjtőmintában.

(5)  A teljes ADV, az ADV-gB fehérje vagy az ADV-gD fehérje ellen termelődött ellenanyagok kimutatására szolgáló ELISA. Az ADV-gB és ADV-gD készletek vagy a teljes ADV készletek tételvizsgálata során az ADV 1 közösségi referenciaszérumnak vagy az alstandardoknak 1:2 arányú hígítás mellett pozitív eredményt kell adniuk. Ha a IV. melléklet V. része a teljes ADV kimutatására szolgáló vizsgálatokra utal, e vizsgálatok bármelyike alkalmazható.

(6)  Az ADV-gE fehérje ellen termelődött ellenanyagok kimutatására szolgáló ELISA. A tételvizsgálatkor az ADV 1 közösségi referenciaszérumnak vagy gyengébb szérumoknak 1:8 hígításban pozitív eredményt kell adniuk.


IV. MELLÉKLET

A BETEGSÉGTŐL MENTES MINŐSÍTÉS MEGADÁSÁRA, FENNTARTÁSÁRA, FELFÜGGESZTÉSÉRE ÉS VISSZAVONÁSÁRA VONATKOZÓ BETEGSÉGSPECIFIKUS KÖVETELMÉNYEK A LÉTESÍTMÉNYEK SZINTJÉN ÉS A BETEGSÉGTŐL MENTES MINŐSÍTÉS MEGADÁSÁRA ÉS FENNTARTÁSÁRA VONATKOZÓ BETEGSÉGSPECIFIKUS KÖVETELMÉNYEK A TAGÁLLAMOK VAGY KÖRZETEK SZINTJÉN

I. RÉSZ

BRUCELLA ABORTUS, B. MELITENSIS ÉS B. SUIS ÁLTALI FERTŐZÖTTSÉG

1. FEJEZET

Brucella abortus, B. melitensis és B. suis általi fertőzöttségtől vakcinázás nélkül mentes létesítmény

1. szakasz

A minősítés megadása

1.

Egy szarvasmarha-, juh- vagy kecskeféléket tartó létesítménynek csak akkor adható meg a Brucella abortus, B. melitensis és B. suis általi fertőzöttségtől vakcinázás nélkül mentes minősítés, ha:

a)

a létesítményben tartott szarvasmarha-, juh- vagy kecskefélék körében az elmúlt 12 hónapban nem fordult elő a Brucella abortus, B. melitensis és B. suis általi fertőzöttség megerősített esete;

b)

az elmúlt 3 évben a létesítményben tartott szarvasmarha-, juh- vagy kecskefélék közül egyet sem vakcináztak Brucella abortus, B. melitensis és B. suis általi fertőzöttség ellen;

c)

a mintavételkor a létesítményben lévő, 12 hónaposnál idősebb nem ivartalanított szarvasmarhaféléket és a 6 hónaposnál idősebb nem ivartalanított juh- vagy kecskeféléket két alkalommal negatív eredménnyel záruló szerológiai vizsgálatnak vetették alá a következők szerint:

i.

az első vizsgálatot legkorábban az utolsó megerősített esetnek és az immunológiai vizsgálat során pozitív eredményt mutató utolsó állatnak az eltávolításától számított 3 hónap elteltével vett mintákon kell elvégezni;

ii.

a második vizsgálatot legkorábban az i. alpontban említett mintavétel napjától számított 6 hónap, de legkésőbb 12 hónap elteltével vett mintákon kell elvégezni;

d)

a Brucella abortus, B. melitensis és B. suis általi fertőzöttségre utaló klinikai tüneteket – például vetéléseket – mutató állatokat vizsgálatoknak vetették alá, amelyek eredménye negatív;

e)

a c) pont i. alpontjában említett mintavétel kezdete óta a létesítménybe bekerült összes szarvasmarha-, juh- vagy kecskeféle Brucella abortus, B. melitensis és B. suis általi fertőzöttségtől vakcinázás nélkül mentes létesítményekből származik, vagy vakcinázással mentes létesítményekből, és az elmúlt 3 évben nem vakcinázták az állatokat Brucella abortus, B. melitensis és B. suis általi fertőzöttség ellen, továbbá:

i.

a releváns állatpopuláció tekintetében Brucella abortus, B. melitensis és B. suis általi fertőzöttségtől mentes tagállamból vagy körzetből származik;

ii.

12 hónaposnál idősebb nem ivartalanított szarvasmarhaféle vagy 6 hónaposnál idősebb nem ivartalanított juh- vagy kecskeféle, és az alábbiak szerint vett mintán végzett szerológiai vizsgálatuknak negatív eredménnyel kellett zárulnia:

a létesítménybe kerülésüket megelőző 30 nap során; vagy

a létesítménybe kerülésüket követő 30 nap során, feltéve, hogy ezen idő alatt elkülönítve tartották őket; vagy

iii.

olyan ellett nőstény állat, amelyet a létesítménybe történő belépésétől fogva elkülönítve tartottak mindaddig, amíg az elléstől számított legalább 30 nap elteltével vett mintán végzett szerológiai vizsgálat negatív eredménnyel nem zárult; valamint

f)

a c) pont i. alpontjában említett mintavétel kezdete óta a szarvasmarha-, juh- vagy kecskeféléktől származó, a létesítménybe került vagy ott felhasznált összes szaporítóanyag a következő létesítményekből származik:

i.

Brucella abortus, B. melitensis és B. suis általi fertőzöttségtől vakcinázás nélkül mentes létesítmény; vagy

ii.

szaporítóanyaggal foglalkozó engedélyezett létesítmények.

2.

Az 1. ponttól eltérve a Brucella abortus, B. melitensis és B. suis általi fertőzöttségtől vakcinázás nélkül mentes minősítés megadható egy létesítménynek, ha az összes szarvasmarha-, juh- vagy kecskeféle Brucella abortus, B. melitensis és B. suis általi fertőzöttségtől vakcinázás nélkül mentes létesítményekből származik, vagy vakcinázással mentes létesítményekből, és az elmúlt 3 évben nem történt vakcinázás, továbbá:

a)

a releváns állatpopuláció tekintetében Brucella abortus, B. melitensis és B. suis általi fertőzöttségtől mentes tagállamból vagy körzetből származik;

b)

12 hónaposnál idősebb nem ivartalanított szarvasmarhaféle vagy 6 hónaposnál idősebb nem ivartalanított juh- vagy kecskeféle, és az alábbiak szerint vett mintán végzett szerológiai vizsgálatuk negatív eredménnyel zárult:

a létesítménybe kerülésüket megelőző 30 nap során; vagy

a létesítménybe kerülésüket követő 30 nap során, feltéve, hogy ezen idő alatt elkülönítve tartották őket; vagy

c)

olyan ellett nőstény állat, amelyet a létesítménybe történő belépésétől fogva elkülönítve tartottak mindaddig, amíg az elléstől számított legalább 30 nap elteltével vett mintán végzett szerológiai vizsgálat negatív eredménnyel nem zárult;

3.

Az 1. ponttól eltérve a Brucella abortus, a B. melitensis és a B. suis általi fertőzöttségtől vakcinázás nélkül mentes minősítés akkor adható meg egy olyan létesítménynek, amely rendelkezik a Brucella abortus, a B. melitensis és a B. suis általi fertőzöttségtől vakcinázással mentes minősítéssel, amennyiben:

a)

teljesülnek az 1.a), b), d), e) és f) pontban meghatározott követelmények; és

b)

teljesül a 2. szakasz b) pontjának i. alpontjában meghatározott követelmény.

2. szakasz

A minősítés fenntartása

Egy szarvasmarha-, juh- vagy kecskeféléket tartó létesítmény Brucella abortus, B. melitensis és B. suis általi fertőzöttségtől vakcinázás nélkül mentes minősítése csak akkor tartható fenn, ha:

a)

az 1. szakasz 1.a), b), d), e) és f) pontjában meghatározott követelmények továbbra is teljesülnek; és

b)

a következőktől vett mintákon végzett szerológiai vizsgálat negatív eredménnyel zárult:

i.

az összes, 12 hónaposnál idősebb nem ivartalanított szarvasmarhaféle és 6 hónaposnál idősebb nem ivartalanított juh- vagy kecskeféle, az illetékes hatóság által a termelés típusa, a betegség helyzete és az azonosított kockázati tényezők figyelembevételével meghatározott megfelelő, 12 hónapnál nem hosszabb időközönként; vagy

ii.

a Brucella abortus, B. melitensis és B. suis általi fertőzöttségtől mentes tagállamban vagy körzetben található létesítményekben tartott, 12 hónaposnál idősebb nem ivartalanított szarvasmarhafélék és 6 hónaposnál idősebb nem ivartalanított juh- vagy kecskefélék, az illetékes hatóság által a termelés típusa és az azonosított kockázati tényezők figyelembevételével kialakított vizsgálati eljárásnak megfelelően.

3. szakasz

A minősítés felfüggesztése és visszaállítása

1.

Egy szarvasmarha-, juh- vagy kecskeféléket tartó létesítmény Brucella abortus, B. melitensis és B. suis általi fertőzöttségtől vakcinázás nélkül mentes minősítését fel lehet függeszteni, ha:

a)

a 2. szakaszban meghatározott követelmények közül egy vagy több nem teljesül; vagy

b)

a létesítményben tartott szarvasmarha-, juh- vagy kecskefélénél felmerül a Brucella abortus, B. melitensis és B. suis általi fertőzöttség gyanúja.

2.

A Brucella abortus, B. melitensis és B. suis általi fertőzöttségtől mentes minősítés csak akkor állítható vissza, ha:

a)

az 1. szakasz 1.b), d), e) és f) pontjában és a 2. szakasz b) pontjában meghatározott követelmények teljesülnek;

b)

további vizsgálatok eredményei kizárják a Brucella abortus, B. melitensis és B. suis általi fertőzöttség jelenlétét, és a helyzet minden gyanús esettel kapcsolatban megerősítést nyert.

4. szakasz

A minősítés visszavonása és visszaszerzése

1.

Egy szarvasmarha-, juh- vagy kecskeféléket tartó létesítmény Brucella abortus, B. melitensis és B. suis általi fertőzöttségtől vakcinázás nélkül mentes minősítését vissza kell vonni, ha:

a)

a 2. szakaszban meghatározott követelmények közül egy vagy több nem teljesül azt követően, hogy a minősítés felfüggesztése óta eltelt a 20. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett maximális időtartam;

b)

a 3. szakasz 2.b) pontjának megfelelően nem zárható ki a Brucella abortus, B. melitensis és B. suis általi fertőzöttség;

c)

a létesítményben tartott szarvasmarha-, juh- vagy kecskefélénél megerősítették a Brucella abortus, B. melitensis és B. suis általi fertőzöttség egy esetét; vagy

d)

a visszavonást a Brucella abortus, B. melitensis és B. suis ál