32018R0848R(05)

EUR-Lex

Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

EUROPA
EUR-Lex home
Rendelet - 2018/848 - EN - EUR-Lex

Help

Search tips

Need more search options? Use the Advanced search

Document 32018R0848R(05)

Helyesbítés az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek jelöléséről, valamint a 834/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/848 európai parlamenti és tanácsi rendelethez (HL L 150., 2018.6.14.)

ST/15737/2018/INIT

HL L 305., 2019.11.26, p. 59–61 (ES, DE, SV)
HL L 305., 2019.11.26, p. 59–59 (BG, CS, DA, ET, EL, EN, FR, GA, HR, LV, LT, MT, NL, PL, RO, SK, SL, FI)
HL L 305., 2019.11.26, p. 59–62 (IT, PT)
HL L 305., 2019.11.26, p. 59–79 (HU)

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2018/848/corrigendum/2019-11-26/oj

HTML

PDF

Official Journal

26.11.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 305/59

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 150., 2018. június 14. )

1.	A 4. oldalon, a (21) preambulumbekezdésben

a következő szövegrész:

„(21)

Ha egy teljes mezőgazdasági üzemet vagy annak egy részét ökológiai termékek előállítására kívánják felhasználni, az üzemnek, illetve üzemrésznek átállási időszakon kell átesnie, amely alatt az üzemet, illetve üzemrészt már az ökológiai termelési szabályok szerint üzemeltetik, de azok még nem állíthatnak elő ökológiai termékeket. A termékek csak az átállási időszak lejártát követően hozhatók forgalomba ökológiai termékként. Az átállási időszak azt követően kezdődhet meg, hogy a mezőgazdasági termelő, illetve az algát vagy víziállatokat termelő gazdasági szereplő bejelentette az ökológiai termelésre való átállását a mezőgazdasági üzem helye szerinti tagállam illetékes hatóságainak, …”,

helyesen:

„(21)

Ha egy teljes mezőgazdasági üzemet vagy annak egy részét ökológiai termékek előállítására kívánják felhasználni, az üzemnek, illetve üzemrésznek átállási időszakon kell átesnie, amely alatt az üzemet, illetve üzemrészt már az ökológiai termelési szabályok szerint üzemeltetik, de azok még nem állíthatnak elő ökológiai termékeket. A termékek csak az átállási időszak lejártát követően hozhatók forgalomba ökológiai termékként. Az átállási időszak azt követően kezdődhet meg, hogy a mezőgazdasági termelő, illetve az algát vagy tenyésztett víziállatokat termelő gazdasági szereplő bejelentette az ökológiai termelésre való átállását a mezőgazdasági üzem helye szerinti tagállam illetékes hatóságainak, …”;

2.	A 6. oldalon, a (39) preambulumbekezdésben

a következő szövegrész:

„(39)

Az ökológiai termelők igényeinek oly módon való kielégítése, a kutatás oly módon való elősegítése és az ökológiai termelésre alkalmas ökológiai fajták oly módon való kifejlesztése érdekében, amely figyelembe veszi az ökológiai mezőgazdaság olyan sajátos szükségleteit és céljait, mint például a fokozott genetikai sokféleség, a betegségeknek való ellenálló képesség, illetve a betegségekkel szembeni tűrőképesség, valamint a különféle helyi talaj- és éghajlati viszonyokhoz való alkalmazkodóképesség, …”,

helyesen:

„(39)

Az ökológiai termelők igényeinek oly módon való kielégítése, a kutatás oly módon való elősegítése és az ökológiai termelésre alkalmas ökológiai fajták oly módon való kifejlesztése érdekében, amely figyelembe veszi az ökológiai mezőgazdaság olyan sajátos szükségleteit és céljait, mint például a nagyobb genetikai sokféleség, a betegségeknek való ellenálló képesség, illetve a betegségekkel szembeni tűrőképesség, valamint a különféle helyi talaj- és éghajlati viszonyokhoz való alkalmazkodóképesség, …”;

3.	A 7. oldalon, a (44) preambulumbekezdés negyedik mondatának

szövege:

„Az állatok kikötése és megcsonkítása, például a juhok farokkurtítása, az élet első három napján belül végzett csőrkurtítás, valamint a szarvkezdemények eltávolítása csak bizonyos feltételek mellett lehetséges, és csak akkor, ha azt az illetékes hatóságok megengedik.”,

helyesen:

„Az állatok lekötése és megcsonkítása, például a juhok farokkurtítása, az élet első három napján belül végzett csőrkurtítás, valamint a szarvkezdemények eltávolítása csak bizonyos feltételek mellett lehetséges, és csak akkor, ha azt az illetékes hatóságok megengedik.”;

4.	A 8. oldalon, a (50) preambulumbekezdés

szövege:

„(50)

A minőség, a nyomonkövethetőség, az e rendelet előírásainak való megfelelés és a technikai fejlődéshez való hozzáigazítás biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy jogi aktusokat fogadjon el a víziállatok takarmányozására és állatorvosi kezelésére, valamint a tenyészállomány-kezelésre, a szaporításra és a növendékállomány tenyésztésére vonatkozóan.”,

helyesen:

„(50)

A minőség, a nyomonkövethetőség, az e rendelet előírásainak való megfelelés és a technikai fejlődéshez való hozzáigazítás biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy jogi aktusokat fogadjon el a tenyésztett víziállatok takarmányozására és állatorvosi kezelésére, valamint a tenyészállomány-kezelésre, a szaporításra és a növendékállomány tenyésztésére vonatkozóan.”;

5.	A 10. oldalon, a (66) preambulumbekezdés

szövege:

„(66)

Az ökológiai termelés előmozdítása érdekében és a megbízható adatok szükségességére tekintettel célszerű információkat és adatokat gyűjteni az ökológiai és átállási növényi szaporítóanyagok, az ökológiai állatok és az ökológiai akvakultúrából származó növendékek piaci elérhetőségére vonatkozóan, és az összegyűjtött információkat és adatokat terjeszteni kell a mezőgazdasági termelők és gazdasági szereplők körében. Ennek érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy területükön ilyen információkat tartalmazó, rendszeresen naprakésszé tett adatbázisok és rendszerek működjenek, a Bizottságnak pedig nyilvánosságra kell hoznia ezeket az információkat.”,

helyesen:

„(66)

Az ökológiai termelés előmozdítása érdekében és a megbízható adatok szükségességére tekintettel célszerű információkat és adatokat gyűjteni az ökológiai és átállási növényi szaporítóanyagok, az ökológiai állatok és az ökológiai termelésből származó tenyésztett víziállatok ivadékainak piaci elérhetőségére vonatkozóan, és az összegyűjtött információkat és adatokat terjeszteni kell a mezőgazdasági termelők és gazdasági szereplők körében. Ennek érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy területükön ilyen információkat tartalmazó, rendszeresen naprakésszé tett adatbázisok és rendszerek működjenek, a Bizottságnak pedig nyilvánosságra kell hoznia ezeket az információkat.”;

6.	A 12. oldalon, a (82) preambulumbekezdés

szövege:

„(82)

Az ökológiai termelés csak akkor lehet megbízható, ha az előállítás, a feldolgozás és a forgalmazás valamennyi szakaszában hatékony ellenőrzés társul hozzá.”,

helyesen:

„(82)

Az ökológiai termelés csak akkor lehet megbízható, ha az előállítás, az elkészítés és a forgalmazás valamennyi szakaszában hatékony ellenőrzés társul hozzá.”;

7.	A 12. oldalon, a (85) preambulumbekezdése első mondatának

szövege:

„(85)

Az Unióban a mezőgazdasági kistermelők és az algát vagy víziállatokat termelő gazdasági szereplők az ökológiai tanúsításhoz kapcsolódóan, külön-külön, viszonylag magas, ellenőrzéssel járó költséget fizetnek és jelentős adminisztrációs terheket vállalnak.”,

helyesen:

„(85)

Az Unióban a mezőgazdasági kistermelők és az algát vagy tenyésztett víziállatokat termelő gazdasági szereplők az ökológiai tanúsításhoz kapcsolódóan, külön-külön, viszonylag magas, ellenőrzéssel járó költséget fizetnek és jelentős adminisztrációs terheket vállalnak.”;

8.	A 15. oldalon, a (112) preambulumbekezdésben

a következő szövegrész:

„… azon minimális időtartam, amelyen belül a szopós állatokat anyatejjel kell táplálni, valamint az állatállomány elhelyezésére és a tartási gyakorlatokra vonatkozó bizonyos technikai szabályok; az algák és víziállatok fajaira vagy fajcsoportjaira vonatkozó részletes szabályok az állománysűrűség, …”,

helyesen:

„… azon minimális időtartam, amelyen belül a szopós állatokat anyatejjel kell táplálni, valamint az állatállomány elhelyezésére és a tartási gyakorlatokra vonatkozó bizonyos technikai szabályok; az algák és a tenyésztett víziállatok fajaira vagy fajcsoportjaira vonatkozó részletes szabályok az állománysűrűség, …”;

9.	A 15. oldalon, a (113) preambulumbekezdésben

a következő szövegrész:

„(113)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni az alábbiak tekintetében: a rendelkezésre álló, ökológiai termelési módszerrel előállított, ökológiai, illetve átállási növényi szaporítóanyagok adatbázisainak létrehozására és karbantartására vonatkozó technikai részletek, valamint az ökológiai és átállási növényi szaporítóanyagokra, az ökológiai állatokra és az ökológiai víziállatok ivadékaira vonatkozó adatok rendelkezésre bocsátására szolgáló rendszerek …”,

helyesen:

„(113)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni az alábbiak tekintetében: a rendelkezésre álló, ökológiai termelési módszerrel előállított, ökológiai, illetve átállási növényi szaporítóanyagok adatbázisainak létrehozására és karbantartására vonatkozó technikai részletek, valamint az ökológiai és átállási növényi szaporítóanyagokra, az ökológiai állatokra és az az ökológiai termelésből származó tenyésztett víziállatok ivadékaira vonatkozó adatok rendelkezésre bocsátására szolgáló rendszerek …”;

10.	A 18. oldalon, a 3. cikk 9. pontjának

szövege:

„9.

„termelőegység”: egy mezőgazdasági üzem valamennyi eszköze, mint például az elsődleges termelésre használt létesítmények, mezőgazdasági parcellák, legelők, szabadtéri területek, állattartó épületek vagy azok részei, kaptárak, halastavak, zárt tartási rendszerek és termelőhelyek algák vagy víziállatok számára, nevelőegységek, part menti vagy tengerfenéki termőhelyek, valamint a termények, növényi termékek, algatermékek, állati termékek, nyersanyagok és bármilyen más releváns inputanyag tárolására szolgáló helyiségek, amelyeket a 10., a 11. vagy a 12. pontban leírtak szerint üzemeltetnek;”,

helyesen:

„9.

„termelőegység”: egy mezőgazdasági üzem valamennyi eszköze, mint például az elsődleges termelésre használt létesítmények, mezőgazdasági parcellák, legelők, szabadtéri területek, állattartó épületek vagy azok részei, kaptárak, halastavak, zárt tartási rendszerek és termelőhelyek algák vagy tenyésztett víziállatok számára, nevelőegységek, part menti vagy tengerfenéki termőhelyek, valamint a termények, növényi termékek, algatermékek, állati termékek, nyersanyagok és bármilyen más releváns inputanyag tárolására szolgáló helyiségek, amelyeket a 10., a 11. vagy a 12. pontban leírtak szerint üzemeltetnek;”;

11.	A 19. oldalon, a 3. cikk 28. pontjának

szövege:

„28.	„fedett karám”: a baromfi tartására szolgáló épülethez csatlakozó fedett, de szigeteletlen kültéri építmény, amelynek leghosszabb oldala általában drótkerítéssel vagy hálóval felszerelt, hőmérséklete kültéri, megvilágítása természetes és szükség esetén mesterséges, padlója pedig alommal borított;”,

helyesen:

„28.	„veranda”: a baromfi tartására szolgáló épülethez csatlakozó fedett, de szigeteletlen kültéri építmény, amelynek leghosszabb oldala általában drótkerítéssel vagy hálóval felszerelt, hőmérséklete kültéri, megvilágítása természetes és szükség esetén mesterséges, padlója pedig alommal borított;”;

12.	A 20. oldalon, a 3. cikk 34. pontjának

szövege:

„34.	„zárt visszaforgatásos akvakultúrás létesítmény”: olyan létesítmény a szárazföldön vagy hajón, amelyben az akvakultúrás termelés zárt környezetben, a víz visszaforgatásával történik, és állandó külső energiaforrást igényel a víziállatok környezetének stabilizálása érdekében;”,

helyesen:

„34.	„zárt visszaforgatásos akvakultúrás létesítmény”: olyan létesítmény a szárazföldön vagy hajón, amelyben az akvakultúrás termelés zárt környezetben, a víz visszaforgatásával történik, és állandó külső energiaforrást igényel a tenyésztett víziállatok környezetének stabilizálása érdekében;”;

13.	A 20. oldalon, a 3. cikk 36. pontjának

szövege:

„36.	„keltető”: a tenyésztésre, illetve termesztésre, keltetésre és nevelésre szolgáló helyek a víziállatok, különösen a halak és a külső vázas, ehető, vízi gerinctelenek korai életszakaszában;”,

helyesen:

„36.	„keltető”: a tenyésztésre, illetve termesztésre, keltetésre és nevelésre szolgáló helyek a tenyésztett víziállatok, különösen a halak és a külső vázas, ehető, vízi gerinctelenek korai életszakaszában;”;

14.	A 20. oldalon, a 3. cikk 39. pontjának

szövege:

„39.	„polikultúra”: az akvakultúrában két vagy több, általában különböző trofikus szinten álló faj nevelése ugyanabban a kultúrában;”,

helyesen:

„39.	„polikultúra”: az akvakultúrában két vagy több, általában különböző táplálkozási szinten álló faj nevelése ugyanabban a kultúrában;”;

15.	A 20. oldalon, a 3. cikk 40. pontjának

szövege:

„40.	„termelési ciklus”: a víziállat vagy alga élettartama a legkorábbi életszakasztól (a víziállatoknál ez a megtermékenyült ikra) a lehalászásig vagy betakarításig;”,

helyesen:

„40.	„termelési ciklus”: a tenyésztett víziállat vagy alga élettartama a legkorábbi életszakasztól (a tenyésztett víziállatoknál ez a megtermékenyült ikra) a lehalászásig vagy betakarításig;”;

16.	A 22. oldalon, a 3. cikk 69. pontjának

szövege:

„69.	„baromfitartó épület”: baromfiállomány elhelyezésére szolgáló rögzített vagy mobil épület, amely magában foglal egy tetővel ellátott felületet, így egy fedett karámot is; az épület külön egységekre osztható, amelyek mindegyikében a baromfiállomány egy csoportja kap helyet;”,

helyesen:

„69.	„baromfitartó épület”: baromfiállomány elhelyezésére szolgáló rögzített vagy mobil épület, amely magában foglal egy tetővel ellátott felületet, így egy verandát is; az épület külön egységekre osztható, amelyek mindegyikében a baromfiállomány egy csoportja kap helyet;”;

17.	A 23. oldalon, az 5. cikk e) pontjának

szövege:

„e)	az ökológiai termelés integritásának biztosítása az élelmiszerek és takarmányok előállításának, feldolgozásának és forgalmazásának valamennyi szakaszában;”,

helyesen:

„e)	az ökológiai termelés integritásának biztosítása az élelmiszerek és takarmányok előállításának, elkészítésének és forgalmazásának valamennyi szakaszában;”;

18.	A 24. oldalon, a 6. cikk k) pontjának

szövege:

„k)	területhez alkalmazkodó és termőföldhöz kapcsolódó állattartás folytatása;”,

helyesen:

„k)	termőhelyhez alkalmazkodó és termőföldhöz kapcsolódó állattartás folytatása;”;

19.	A 24. oldalon, a 6. cikk l) pontjának

szövege:

„l)	az immunrendszert erősítő és a betegségekkel szembeni természetes ellenálló képességet fokozó tartási gyakorlatok alkalmazása, ideértve a rendszeres járatást, valamint a szabad térhez és a legelőhöz jutást is;”,

helyesen:

„l)	az immunrendszert erősítő és a betegségekkel szembeni természetes ellenálló képességet fokozó állattartási gyakorlatok alkalmazása, ideértve a rendszeres járatást, valamint a szabad térhez és a legelőhöz jutást is;”;

20.	A 24. oldalon, a 7. cikk b) pontjának

szövege:

„b)	az élelmiszer-adalékanyagok, a főként technológiai és érzékszervi jelentőségű nem ökológiai összetevők, a mikrotápanyagok, valamint a technológiai segédanyagok használata minimálisra korlátozott, és kizárólag alapvető technológiai szükséglet esetén vagy speciális élelmezési célokból lehetséges;”,

helyesen:

„b)

az élelmiszer-adalékanyagok, a főként technológiai és érzékszervi tulajdonságot javító nem ökológiai összetevők, a mikrotápanyagok, valamint a technológiai segédanyagok használata minimálisra korlátozott, és kizárólag alapvető technológiai szükséglet esetén vagy speciális élelmezési célokból lehetséges;”;

21.	A 25. oldalon, a 9. cikk (7) bekezdésének

szövege:

„(7)

A (2) bekezdés ellenére egy mezőgazdasági üzem felosztható egyértelműen és hatékony módon elkülönített ökológiai, átállási és nem ökológiai termelőegységekre, feltéve, hogy a nem ökológiai termelőegységekben:

a)	állatok esetében eltérő fajokat tartanak;

b)	növények esetében eltérő, könnyen megkülönböztethető fajtákat termesztenek.

Algák és víziállatok esetében azonos fajok is termelhetők, amennyiben a termelőhelyek és termelőegységek egyértelműen és hatékony módon elkülönülnek egymástól.”,

helyesen:

„(7)

a)	állatok esetében eltérő fajokat tartanak;

b)	növények esetében eltérő, könnyen megkülönböztethető fajtákat termesztenek.

Algák és tenyésztett víziállatok esetében azonos fajok is termelhetők, amennyiben a termelőhelyek és termelőegységek egyértelműen és hatékony módon elkülönülnek egymástól.”;

22.	A 25. oldalon, a 9. cikk (9) bekezdésének

szövege:

„(9)	Az eltérő fajokkal és fajtákkal kapcsolatban a (7) bekezdés a) és b) pontjában megállapított követelmények nem alkalmazandók a kutatóközpontok és oktatási központok, a szaporító iskolák, a vetőmag-szaporítók és a nemesítő intézetek esetében.”,

helyesen:

„(9)	Az eltérő fajokkal és fajtákkal kapcsolatban a (7) bekezdés a) és b) pontjában megállapított követelmények nem alkalmazandók a kutatóközpontok és oktatási központok, a palántanevelők és faiskolák, a vetőmag-előállítók és a nemesítő intézetek esetében.”;

23.	A 26. oldalon, a 10. cikk (1)–(2) bekezdésének

szövege:

„(1)

A mezőgazdasági termelőknek és az algát vagy víziállatokat termelő gazdasági szereplőknek átállási időszakot kell tartaniuk. Az átállási időszak egésze alatt tiszteletben kell tartaniuk az ökológiai termelésre vonatkozóan e rendeletben meghatározott összes szabályt és különösen az átállás tekintetében ebben a cikkben és a II. mellékletben foglalt alkalmazandó szabályokat.

(2)

Az átállási időszak legkorábban akkor kezdődhet meg, amikor a mezőgazdasági termelő, illetve az algát vagy víziállatokat termelő gazdasági szereplő a 34. cikk (1) bekezdésével összhangban bejelenti a tevékenységet az illetékes hatóságoknak abban a tagállamban, amelyben a tevékenységet folytatja és ahol az említett mezőgazdasági termelő vagy gazdasági szereplő mezőgazdasági üzeme az ellenőrzési rendszer része.”,

helyesen:

„(1)

A mezőgazdasági termelőknek és az algát vagy tenyésztett víziállatokat termelő gazdasági szereplőknek átállási időszakot kell tartaniuk. Az átállási időszak egésze alatt tiszteletben kell tartaniuk az ökológiai termelésre vonatkozóan e rendeletben meghatározott összes szabályt és különösen az átállás tekintetében ebben a cikkben és a II. mellékletben foglalt alkalmazandó szabályokat.

(2)

Az átállási időszak legkorábban akkor kezdődhet meg, amikor a mezőgazdasági termelő, illetve az algát vagy tenyésztett víziállatokat termelő gazdasági szereplő a 34. cikk (1) bekezdésével összhangban bejelenti a tevékenységet az illetékes hatóságoknak abban a tagállamban, amelyben a tevékenységet folytatja és ahol az említett mezőgazdasági termelő vagy gazdasági szereplő mezőgazdasági üzeme az ellenőrzési rendszer része.”;

24.	A 29. oldalon, a 15. cikk

szövege:

„15. cikk

Az algákra és a víziállatokra vonatkozó termelési szabályok

(1) Az algákat és víziállatokat termelő gazdasági szereplőknek eleget kell tenniük különösen a II. melléklet III. részében és az e cikk (3) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokban meghatározott részletes termelési szabályoknak.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 54. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek módosítják:

a)	a II. melléklet III. részének 3.1.3.3. pontját a húsevő víziállatok takarmányozása tekintetében;

b)	a II. melléklet III. részének 3.1.3.4. pontját, kiegészítve azt bizonyos víziállatok takarmányozására vonatkozó további különös szabályokkal, vagy módosítva ezeket a további szabályokat;

c)	a II. melléklet III. részének 3.1.4.2. pontját a víziállatok állatorvosi kezelése tekintetében;

d)	a II. melléklet III. részét, további részletes fajspecifikus feltételekkel egészítve ki azt a tenyészállománnyal való gazdálkodásnak, a szaporításnak és a növendékállomány tenyésztésének vonatkozásában, vagy módosítva ezeket a további részletes feltételeket.

(3) A Bizottság adott esetben végrehajtási jogi aktusok útján fajonként vagy fajcsoportonként részletes szabályokat állapít meg az állománysűrűségre, valamint a termelési rendszerek és zárt tartási rendszerek egyedi jellemzőire vonatkozóan a fajspecifikus igényeknek való megfelelés biztosítása érdekében.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 55. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4) E cikk és a II. melléklet III. része alkalmazásában „állománysűrűség”: a víziállatok vízköbméterenkénti élőtömege a nyújtási időszakban, a lepényhalalakúak és garnélarákok esetében pedig az egyedek négyzetméterenkénti élőtömege.”,

helyesen:

„15. cikk

Az algákra és a tenyésztett víziállatokra vonatkozó termelési szabályok

(1) Az algákat és a tenyésztett víziállatokat termelő gazdasági szereplőknek eleget kell tenniük különösen a II. melléklet III. részében és az e cikk (3) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokban meghatározott részletes termelési szabályoknak.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 54. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek módosítják:

a)	a II. melléklet III. részének 3.1.3.3. pontját a húsevő tenyésztett víziállatok takarmányozása tekintetében;

b)	a II. melléklet III. részének 3.1.3.4. pontját, kiegészítve azt bizonyos tenyésztett víziállatok takarmányozására vonatkozó további különös szabályokkal, vagy módosítva ezeket a további szabályokat;

c)	a II. melléklet III. részének 3.1.4.2. pontját a tenyésztett víziállatok állatorvosi kezelése tekintetében;

d)	a II. melléklet III. részét, további részletes fajspecifikus feltételekkel egészítve ki azt a tenyészállománnyal való gazdálkodásnak, a szaporításnak és a növendékállomány tenyésztésének vonatkozásában, vagy módosítva ezeket a további részletes feltételeket.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 55. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4) E cikk és a II. melléklet III. része alkalmazásában „állománysűrűség”: a tenyésztett víziállatok vízköbméterenkénti élőtömege a nyújtási időszakban, a lepényhalalakúak és garnélarákok esetében pedig az egyedek négyzetméterenkénti élőtömege.”;

25.	A 30. oldalon, a 20. cikk

szövege:

„20. cikk

Meghatározott állatfajokra és víziállatok meghatározott fajaira vonatkozó egyes termelési szabályok hiánya

Az alábbiak elfogadásáig:

a)	a II. melléklet II. részének 1.9. pontjában szabályozottaktól eltérő állatfajokra vonatkozó további általános szabályok, a 14. cikk (2) bekezdése e) pontjának megfelelően;

b)	a 14. cikk (3) bekezdésében említett, állatfajokra vonatkozó végrehajtási jogi aktusok; vagy

c)	a 15. cikk (3) bekezdésében említett, víziállatok fajaira vagy fajcsoportjaira vonatkozó végrehajtási jogi aktusok,

a tagállamok meghatározott állatfajokra, illetve állatfajcsoportokra részletes nemzeti termelési szabályokat alkalmazhatnak az a), b) és c) pontban említett intézkedések által szabályozandó elemek tekintetében, feltéve, hogy az említett nemzeti szabályok megfelelnek e rendeletnek, és nem tiltják, korlátozzák vagy akadályozzák a területükön kívül előállított, e rendeletnek megfelelő termékek forgalomba hozatalát.”,

helyesen:

„20. cikk

Meghatározott állatfajokra és a tenyésztett víziállatok meghatározott fajaira vonatkozó egyes termelési szabályok hiánya

Az alábbiak elfogadásáig:

a)	a II. melléklet II. részének 1.9. pontjában szabályozottaktól eltérő állatfajokra vonatkozó további általános szabályok, a 14. cikk (2) bekezdése e) pontjának megfelelően;

b)	a 14. cikk (3) bekezdésében említett, állatfajokra vonatkozó végrehajtási jogi aktusok; vagy

c)	a 15. cikk (3) bekezdésében említett, tenyésztett víziállatok fajaira vagy fajcsoportjaira vonatkozó végrehajtási jogi aktusok,

26.	A 33–34. oldalon, a 26. cikk

szövege:

„26. cikk

Az ökológiai és átállási növényi szaporítóanyagoknak, az ökológiai állatoknak és az ökológiai módszerrel tenyésztett víziállatok ivadékainak piaci elérhetőségére vonatkozó adatok gyűjtése

(1) Valamennyi tagállam gondoskodik a területén rendelkezésre álló – a palántákat nem tartalmazó, de a burgonya- vetőgumót magában foglaló – ökológiai és átállási növényi szaporítóanyagok rendszeresen frissített adatbázisának létrehozásáról.

(2) A tagállamoknak rendelkezniük kell olyan rendszerekkel, amelyek lehetővé teszik az ökológiai vagy átállási növényi szaporítóanyagokat, ökológiai állatokat, illetve ökológiai módszerrel tenyésztett víziállatok ivadékait forgalmazó, és azokat elegendő mennyiségben és észszerű határidőn belül szállítani képes gazdasági szereplők számára, hogy önkéntes alapon, térítésmentesen, nevük és elérhetőségük megadásával közzétegyék az alábbi információkat:

a rendelkezésre álló ökológiai és átállási növényi szaporítóanyag, például az ökológiai heterogén anyag növényi szaporítóanyaga, illetve az ökológiai termelésre alkalmas ökológiai fajták, a burgonya-vetőgumókkal együtt és a palánták kivételével; az említett anyag tömegben kifejezett mennyisége; és az év azon időszaka, amelyben az említett anyag rendelkezésre áll; az említett anyagot legalább a tudományos latin elnevezés megadásával kell feltüntetni;

azon ökológiai állatok, amelyek esetében a II. melléklet II. része 1.3.4.4. pontjával összhangban eltérés alkalmazható; a rendelkezésre álló állatok száma nemek szerinti bontásban; adott esetben a különböző állatfajokkal kapcsolatos, a rendelkezésre álló fajtákra és vonalakra vonatkozó információk; az állatok fajtái, az állatok kora; valamint minden egyéb vonatkozó információ;

c)	az ökológiai víziállatoknak a mezőgazdasági üzemben rendelkezésre álló ivadékai, azok egészségi állapota a 2006/88/EK tanácsi irányelvnek (1) megfelelően, valamint a termelőkapacitás fajonként.

(3) A tagállamok olyan rendszereket is létrehozhatnak, amelyek lehetővé teszik a II. melléklet II. részének 1.3.3. pontjával összhangban az ökológiai termeléshez igazodó fajtákat és vonalakat, vagy ökológiai jércéket forgalmazó, és az említett állatokat elegendő mennyiségben és észszerű határidőn belül szállítani képes gazdasági szereplők számára, hogy önkéntes alapon, térítésmentesen, nevük és elérhetőségük megadásával közzétegyék a vonatkozó információkat.

(4) Azok a gazdasági szereplők, akik vagy amelyek úgy döntöttek, hogy a (2) és a (3) bekezdésben említett rendszerekbe beviszik a növényi szaporítóanyagokkal, állatokkal, illetve a víziállatok ivadékaival kapcsolatos információkat, kötelesek gondoskodni az információk rendszeres frissítéséről, továbbá arról, hogy az információkat töröljék a jegyzékből, amint a növényi szaporítóanyagok, állatok, illetve a víziállatok ivadékai már nem állnak rendelkezésre.

(5) Az (1), a (2) és a (3) bekezdés alkalmazásában a tagállamok továbbra is használhatják a már meglévő, vonatkozó információs rendszereket.

(6) A Bizottság az e célból létrehozott bizottsági honlapon közzéteszi az egyes nemzeti adatbázisokra, illetve rendszerekre mutató hivatkozásokat, annak érdekében, hogy a felhasználók az Unió egészében hozzáférjenek az említett adatbázisokhoz, illetve rendszerekhez.

(7) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az alábbiak tekintetében:

a)	az (1) bekezdésben említett adatbázisok és a (2) bekezdésben említett rendszerek létrehozására és karbantartására vonatkozó technikai részletek meghatározása;

b)	az (1) és a (2) bekezdésben említett információgyűjtésre vonatkozó előírások meghatározása;

c)	az (1) bekezdésben említett adatbázisokban és a (2) és a (3) bekezdésben említett rendszerekben való részvétel részletes szabályaira vonatkozó előírások meghatározása; valamint

d)	a tagállamok által az 53. cikk (6) bekezdésével összhangban nyújtandó információk részleteinek meghatározása.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 55. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.”,

helyesen:

„26. cikk

Az ökológiai és átállási növényi szaporítóanyagoknak, az ökológiai állatoknak és az ökológiai termelésből származó tenyésztett víziállatok ivadékainak piaci elérhetőségére vonatkozó adatok gyűjtése

(2) A tagállamoknak rendelkezniük kell olyan rendszerekkel, amelyek lehetővé teszik az ökológiai vagy átállási növényi szaporítóanyagokat, ökológiai állatokat, illetve az ökológiai termelésből származó tenyésztett víziállatok ivadékait forgalmazó, és azokat elegendő mennyiségben és észszerű határidőn belül szállítani képes gazdasági szereplők számára, hogy önkéntes alapon, térítésmentesen, nevük és elérhetőségük megadásával közzétegyék az alábbi információkat:

c)	az az ökológiai termelésből származó tenyésztett víziállatoknak a mezőgazdasági üzemben rendelkezésre álló ivadékai, azok egészségi állapota a 2006/88/EK tanácsi irányelvnek (1) megfelelően, valamint a termelőkapacitás fajonként.

(4) Azok a gazdasági szereplők, akik vagy amelyek úgy döntöttek, hogy a (2) és a (3) bekezdésben említett rendszerekbe beviszik a növényi szaporítóanyagokkal, állatokkal, illetve a tenyésztett víziállatok ivadékaival kapcsolatos információkat, kötelesek gondoskodni az információk rendszeres frissítéséről, továbbá arról, hogy az információkat töröljék a jegyzékből, amint a növényi szaporítóanyagok, állatok, illetve a tenyésztett víziállatok ivadékai már nem állnak rendelkezésre.

(5) Az (1), a (2) és a (3) bekezdés alkalmazásában a tagállamok továbbra is használhatják a már meglévő, vonatkozó információs rendszereket.

(7) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az alábbiak tekintetében:

a)	az (1) bekezdésben említett adatbázisok és a (2) bekezdésben említett rendszerek létrehozására és karbantartására vonatkozó technikai részletek meghatározása;

b)	az (1) és a (2) bekezdésben említett információgyűjtésre vonatkozó előírások meghatározása;

c)	az (1) bekezdésben említett adatbázisokban és a (2) és a (3) bekezdésben említett rendszerekben való részvétel részletes szabályaira vonatkozó előírások meghatározása; valamint

d)	a tagállamok által az 53. cikk (6) bekezdésével összhangban nyújtandó információk részleteinek meghatározása.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 55. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.”;

27.	A 38. oldalon, a 32. cikk (1) bekezdése a) pontjának

szövege:

„a)	fel kell tüntetni a jelölésen a legutóbbi termelési vagy elkészítési műveletet végző gazdasági szereplőt felügyelő ellenőrző hatóság vagy ellenőrző szervezet kódszámát; és”,

helyesen:

„a)	fel kell tüntetni a jelölésen a legutolsó termelési vagy elkészítési műveletet végző gazdasági szereplőt felügyelő ellenőrző hatóság vagy ellenőrző szervezet kódszámát; és”;

28.	A 41. oldalon, a 36. cikk (1) bekezdése a) pontjának

szövege:

„a)	csak mezőgazdasági termelő tagokból, illetve algákat vagy víziállatokat termelő gazdasági szereplő tagokból állhatnak, akik vagy amelyek emellett élelmiszer vagy takarmány feldolgozásával, elkészítésével, illetve forgalomba hozatalával is foglalkozhatnak;”,

helyesen:

„a)	csak mezőgazdasági termelő tagokból, illetve algákat vagy tenyésztett víziállatokat termelő gazdasági szereplő tagokból állhatnak, akik vagy amelyek emellett élelmiszer vagy takarmány feldolgozásával, elkészítésével, illetve forgalomba hozatalával is foglalkozhatnak;”;

29.	A 44. oldalon, a 38. cikk (4) bekezdése b) pontjának

szövege:

„b)	során biztosítani kell, hogy az e cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzések mellett minimális számú kiegészítő ellenőrzésre is sor kerüljön;”,

helyesen:

„b)	során biztosítani kell, hogy az e cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzések mellett minimális számú további ellenőrzésre is sor kerüljön;”;

30.	A 44. oldalon, a 38. cikk (9) bekezdése b) pontjának

szövege:

„b)	a (4) bekezdés b) pontjában említett kiegészítő ellenőrzések minimális aránya;”,

helyesen:

„b)	a (4) bekezdés b) pontjában említett további ellenőrzések minimális aránya;”;

31.	Az 50. oldalon, a 46. cikk (4) bekezdése második albekezdése első mondatának

szövege:

„Az ellenőrző hatóságoknak be kell nyújtaniuk az illetékes hatóság által készített legutóbbi értékelő jelentést, az ellenőrző szervezeteknek pedig be kell nyújtaniuk az akkreditáló testület által kiállított akkreditálási tanúsítványt.”,

helyesen:

32.	A 61. oldalon, a II. melléklet II. része 1.2.2. pontja f) alpontja i. alpontjának

szövege:

„i.	a kereskedelemben ökológiai méhészetből származó méhviasz nem áll a piacon rendelkezésre;”,

helyesen:

„i.	ökológiai méhészetből származó méhviasz nem áll a piacon rendelkezésre;”;

33.	A 65. oldalon, a II. melléklet II. része 1.6.5. pontjának

szövege:

„1.6.5.

A szabadtéri területek lehetnek részlegesen fedettek. A fedett karámok nem minősülnek szabadtéri területnek.”,

helyesen:

„1.6.5.

A szabadtéri területek lehetnek részlegesen fedettek. A verandák nem minősülnek szabadtéri területnek.”;

34.	A 69. oldalon, a II. melléklet II. része 1.9.4.1. pontja f) alpontjának

szövege:

„f)	tőkés réce esetében 92 nap;”,

helyesen:

„f)	Mulard-kacsa esetében 92 nap;”;

35.	A 70. oldalon, a II. melléklet II. része 1.9.4.4. pontja f) alpontjának

szövege:

„f)

az 1.6.5. ponttól eltérve a 18 hétnél fiatalabb tenyészmadarak és jércék esetében, amennyiben az emberi és állati egészség védelméhez kapcsolódó, az uniós jogszabályok alapján elrendelt korlátozások és kötelezettségek tekintetében az 1.7.3. pontban meghatározott feltételek teljesülnek, és megakadályozzák, hogy a 18 hétnél fiatalabb tenyészmadarak és jércék szabadtéri területre jussanak, akkor a fedett karámok szabadtéri területnek minősülnek, és ezekben az esetekben a többi madár kívültartásának érdekében drótkerítéssel kell felszerelni őket;”,

helyesen:

„f)

az 1.6.5. ponttól eltérve a 18 hétnél fiatalabb tenyészmadarak és jércék esetében, amennyiben az emberi és állati egészség védelméhez kapcsolódó, az uniós jogszabályok alapján elrendelt korlátozások és kötelezettségek tekintetében az 1.7.3. pontban meghatározott feltételek teljesülnek, és megakadályozzák, hogy a 18 hétnél fiatalabb tenyészmadarak és jércék szabadtéri területre jussanak, akkor a verandák szabadtéri területnek minősülnek, és ezekben az esetekben a többi madár kívültartásának érdekében drótkerítéssel kell felszerelni őket;”;

36.	A 72–80. oldalon, a II. melléklet III. része helyébe a következő szöveg lép:

„III. rész: Az algákra és a tenyésztett víziállatokra vonatkozó termelési szabályok

1. Általános követelmények

1.1.

A termelésnek olyan helyen kell történnie, amelyet nem ér ökológiai termelésben való felhasználásra nem engedélyezett termékek vagy anyagok, vagy olyan szennyező anyag általi szennyezés, amely veszélyeztetné a termékek ökológiai jellegét.

1.2.

Az ökológiai és a nem ökológiai termelőegységeket megfelelően, a tagállamok által meghatározott minimális elkülönítési távolságok – amennyiben alkalmazandók – betartásával kell elkülöníteni. Az említett elkülönítési intézkedéseknek a természetes körülményeken, külön vízellátási rendszereken, a távolságokon, az ár-apály viszonyokon, valamint az ökológiai termelőegység folyásirány szerinti vagy azzal ellentétes elhelyezkedésén kell alapulniuk. Az alga- és az akvakultúrás termelés nem tekinthető ökológiainak, ha azt olyan helyeken vagy területeken végzik, amelyet a tagállamok hatóságai ilyen tevékenységekre alkalmatlannak minősítettek.

1.3.

Minden új, ökológiai termelésre bejelentkező olyan vállalkozás tekintetében, amely évente 20 tonnát meghaladó mennyiségű akvakultúrás terméket állít elő, a termelőegység volumenének megfelelő környezetvédelmi értékelést kell készíteni a termelőegység és közvetlen környezetének körülményei, valamint a működéséből adódó valószínű hatások felmérése érdekében. A gazdasági szereplőnek a környezetvédelmi értékelést be kell nyújtania az ellenőrző hatóságnak vagy ellenőrző szervezetnek. A környezetvédelmi értékelés tartalmának a 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) IV. mellékletén kell alapulnia. Ha a termelőegység esetében már végeztek ezzel egyenértékű értékelést, az említett értékelés felhasználható erre a célra.

1.4.

A mangrove kiirtása nem megengedett.

1.5.

A gazdasági szereplőnek a termelőegység volumenével arányos, fenntartható gazdálkodási tervet kell benyújtania az akvakultúra lehalászásáról és az algák betakarításáról.

1.6.

A tervet évente aktualizálni kell, és részletesen be kell mutatni benne a működés környezeti hatásait, a végrehajtandó környezetvédelmi monitoringot, valamint tartalmaznia kell azon intézkedések jegyzékét, amelyeket a környező vízi és szárazföldi környezetre gyakorolt kedvezőtlen hatások minimalizálása érdekében kell megtenni, adott esetben beleértve a tápanyagok környezetbe való kibocsátásának mértékét termelési ciklusonként vagy éves jelleggel. A tervbe bele kell foglalni a műszaki berendezések ellenőrzését és javítását.

1.7.

A fenntartható gazdálkodási tervben fel kell tüntetni a 92/43/EGK irányelvnek és a nemzeti szabályoknak megfelelően a ragadozók ellen végrehajtott védekező és megelőző intézkedéseket.

1.8.

Adott esetben a gazdálkodási terv elkészítése során koordinációt kell folytatni a szomszédos gazdasági szereplőkkel.

1.9.

Az akvakultúra- és algatermelő ágazat gazdasági szereplőinek a fenntartható gazdálkodási terv részeként hulladékcsökkentési ütemtervet kell kidolgozniuk, amelynek végrehajtását a műveletek megkezdésekor kell elindítani. A maradékhő használatát lehetőség szerint a megújuló forrásokból származó energiára kell korlátozni.

1.10.

Feldolgozatlan termékek elkészítése

Amennyiben az algán vagy a tenyésztett víziállatokon a feldolgozástól eltérő elkészítési műveleteket hajtanak végre, a IV. rész 1.2., 1.3., 1.4., 1.5. és 2.2.3. pontjában meghatározott általános követelmények értelemszerűen alkalmazandók az említett műveletekre.

2. Az algákra vonatkozó követelmények

A 9., 10., 11. és 15. cikkben, valamint adott esetben az e rész 1. szakaszában megállapított általános termelési szabályok mellett az e szakaszban meghatározott szabályok alkalmazandók az algák ökológiai begyűjtésére és termelésére. Ezek a szabályok értelemszerűen alkalmazandók a fitoplankton termelésére is.

2.1. Átállás

2.1.1.

Az algabegyűjtés esetében a termelőegységre előírt átállási időszak hat hónap.

2.1.2.

Az algatermelés esetében a termelőegységre előírt átállási időszak hat hónap vagy egy teljes termesztési ciklus, attól függően, hogy melyik időszak a hosszabb.

2.2. Az algákra vonatkozó termelési szabályok

2.2.1.

A vadon élő algák és részeik begyűjtése ökológiai termelési módnak tekinthető, amennyiben:

a termőterületek egészségügyi szempontból alkalmasak és a 2000/60/EK irányelv által meghatározottak szerint kiváló ökológiai állapotúak vagy az alábbiakkal megegyező minőségűek:

—	a 854/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) értelmében A., illetve B. osztályba sorolt termelési területek, 2019. december 13-ig, vagy

—	az (EU) 2017/625 rendelet 18. cikkének (8) bekezdésével összhangban a Bizottság által elfogadott végrehajtási jogi aktusokban meghatározott megfelelő termelési területek, 2019. december 14-től;

b)	a begyűjtés a természetes ökoszisztéma egyensúlyát vagy a gyűjtőterületen élő fajok fennmaradását nem befolyásolja jelentősen.

2.2.2.

Az algatermelés abban az esetben tekinthető ökológiainak, ha azt a 2.2.1. pont a) alpontjában felsoroltakkal legalább egyenértékű környezeti és egészségügyi jellemzőkkel bíró területeken folytatják. Ezen túlmenően a következő termelési szabályok alkalmazandók:

a)	a termelés valamennyi szakaszában – a fiatal algák begyűjtésétől a betakarításig – fenntartható gyakorlatokat kell alkalmazni;

b)	a kiterjedt génállomány fenntartásának biztosítása érdekében a vadon élő fiatal algák begyűjtését rendszeresen kell végezni a beltéri termelésű állomány sokféleségének fenntartásához és fokozásához;

c)	trágyák kizárólag beltéri létesítményekben használhatók, és csak abban az esetben, ha az ökológiai termelésben való felhasználásuk a 24. cikk alapján e célból engedélyezett.

2.3. Algatermelés

2.3.1.

A tengeri alga termeléséhez csak a környezetben természetesen előforduló, vagy – lehetőleg a közelben elhelyezkedő, polikultúrás rendszerhez tartozó – tenyésztett víziállatok ökológiai termeléséből származó tápanyagokat lehet felhasználni.

2.3.2.

Az olyan szárazföldi létesítményekben, ahol külső tápanyagforrások felhasználására kerül sor, az elfolyó víz tápanyagtartalmának igazolhatóan azonosnak vagy kisebbnek kell lennie, mint a befolyó víz tápanyagtartalma. Csak az ökológiai termelésben való felhasználásra a 24. cikk alapján engedélyezett növényi vagy ásványi eredetű tápanyagok használhatók fel.

2.3.3.

Az állomány-sűrűséget és a működési intenzitást nyilván kell tartani, és ezek tekintetében fenn kell tartani a vízi környezet sértetlenségét annak biztosításával, hogy az algatermelés során nem haladják meg a környezetre kedvezőtlen hatást még nem gyakorló maximális mennyiséget.

2.3.4.

A köteleket és más, az algatermeléshez használt eszközöket lehetőség szerint ismételten fel kell használni, vagy gondoskodni kell újrahasznosításukról.

2.4. A vadon élő algák fenntartható begyűjtése

2.4.1.

Az algák begyűjtésének megkezdésekor egyszeri alkalommal el kell végezni a biomassza mennyiségének felmérését.

2.4.2.

Az egységen vagy területen belül olyan nyilvántartást kell vezetni, amely lehetővé teszi a gazdasági szereplő számára annak megállapítását – az ellenőrző hatóság vagy szerv számára pedig annak ellenőrzését –, hogy kizárólag vadon élő, az e rendeletnek megfelelően termelt alga került-e begyűjtésre.

2.4.3.

A begyűjtést úgy kell végezni, hogy a begyűjtött mennyiség ne gyakoroljon jelentős hatást a vízi környezet állapotára. A járulékos halfogás megelőzése, illetve annak biztosítása érdekében, hogy az alga képes legyen regenerálódni, intézkedéseket kell hozni a begyűjtési technikák, a minimális méretek, az életkor, a reprodukciós ciklusok, illetve a megmaradó alga mennyisége tekintetében.

2.4.4.

Ha az algát megosztott vagy közös begyűjtési területen gyűjtik be, az érintett tagállam által kijelölt megfelelő hatóság által kiadott dokumentumokkal kell alátámasztani, hogy a begyűjtés egésze e rendeletnek megfelelően történt.

3. A tenyésztett víziállatokra vonatkozó követelmények

A 9., 10., 11. és 15. cikkben, valamint adott esetben az e rész 1. szakaszában megállapított általános termelési szabályok mellett az e szakaszban meghatározott szabályok alkalmazandók a halak, a rákok, a tüskésbőrűek és a puhatestűek fajainak ökológiai termelésére. Ezek a szabályok értelemszerűen vonatkoznak a zooplanktonok, a mikro-rákok, a kerekesférgek, a férgek és más takarmányozási célú víziállatok termelésére is.

3.1. Általános követelmények

3.1.1. Átállás

Az akvakultúrás termelőegységek esetében az akvakultúrás létesítmények alábbiakban felsorolt típusaira és az azokban termelt tenyészett víziállatokra a következő átállási időszakok vonatkoznak:

a)	az olyan létesítmények esetében, amelyek kiszárítására, tisztítására és fertőtlenítésére nincs lehetőség, az átállási időszak 24 hónap;

b)	a kiszárított vagy pihentetett létesítmények esetében az átállási időszak 12 hónap;

c)	a kiszárított, kitisztított és fertőtlenített létesítmények esetében az átállási időszak 12 hónap;

d)	nyílt vízi létesítmények esetében – a kéthéjú kagylók termelésével foglalkozó létesítményeket is beleértve – az átállási időszak három hónap.

3.1.2. A tenyésztett víziállatok származása

3.1.2.1.

A tenyésztett víziállatok származására vonatkozóan a következő szabályok alkalmazandók:

a)	az ökológiai akvakultúrának ökológiai módszerekkel nevelt tenyészállományból, illetve ökológiai termelőegységből származó fiatal állomány tenyésztésén kell alapulnia;

helyi fajokat kell használni és a tenyésztés során olyan vonalak kialakítására kell törekedni, amelyek jobban alkalmazkodnak a termelési feltételekhez, biztosítják az állatok egészségét és jólétét, és jól hasznosítják a takarmányforrásokat. Az illetékes hatóság, illetve adott esetben az ellenőrző hatóság vagy szerv számára dokumentumokkal kell igazolni az állatok származását és kezelését;

c)	olyan fajokat kell kiválasztani, amelyek robusztusak, és termelésük nincs jelentős káros hatással a vadon élő állományra;

szaporítási célból vadon kifogott víziállat vagy nem ökológiai termelésből származó tenyésztett víziállatok kizárólag kellően indokolt esetekben hozhatók be a gazdaságba, amennyiben ökológiai fajta nem áll rendelkezésre, vagy ha a genetikai állomány minőségének javítása érdekében, az illetékes hatóság engedélyével, tenyésztési céllal új genetikai állományt hoznak be a termelőegységbe. Ezeket az állatokat tenyésztési célból történő felhasználásukat megelőzően legalább három hónapig ökológiai gazdálkodás szerint kell tartani. A kihalással fenyegetett fajok IUCN által vezetett vörös jegyzékén szereplő állatok esetében a vadon fogott példányok felhasználása kizárólag az adott természetvédelmi intézkedésekért felelős, vonatkozó hatóság által elismert természetvédelmi program keretében engedélyezhető;

vadon élő víziállatok ivadékainak tenyésztési célú begyűjtése kizárólag az alábbi esetekre korlátozódhat:

i.	tavak, tartási rendszerek és zárt rendszerek feltöltésekor természetes módon beáramló halak vagy rákfélék lárvái és ivadékai;

ii.

a kihalással fenyegetett fajok IUCN által vezetett vörös jegyzékén nem szereplő fajok vadon élő ivadékainak vagy rákfélék lárváinak utánpótlása vizes élőhelyeken – például félsós vizű tavakban, árapályos területeken és part menti lagúnákban – alkalmazott extenzív akvakultúrás tenyésztésnél, feltéve, hogy:

—	az utánpótlás olyan gazdálkodási intézkedésekkel összhangban történik, amelyeket a vonatkozó hatóságok az érintett faj fenntartható kiaknázásának biztosítása érdekében jóváhagytak, és

—	az állatokat kizárólag a környezetükben természetes módon hozzáférhető takarmánnyal etetik.

Az a) ponttól eltérve a tagállamok engedélyezhetik tenyésztési célból olyan fajokhoz tartozó, nem ökológiai növendékek legfeljebb 50 %-ot kitevő bevitelét az ökológiai termelőegységekbe, amelyeket 2021. január 1-jéig nem ökológiai módszerekkel neveltek az Unió területén, feltéve, hogy a termelési ciklus időtartamának legalább az utolsó kétharmada ökológiai gazdálkodás keretei között telik. Ez az eltérés legfeljebb kétéves időtartamra engedélyezhető, és nem megújítható.

Az Unión kívüli akvakultúra-gazdaságok esetében az említett eltérést kizárólag a 46. cikk (1) bekezdésének megfelelően elismert ellenőrző hatóságok vagy ellenőrző szervezetek engedélyezhetik olyan fajok esetében, amelyeket nem ökológiai módszerekkel neveltek a gazdaság helye szerinti ország területén, illetve az Unióban. Az említett eltérés legfeljebb kétéves időtartamra engedélyezhető, és nem megújítható.

3.1.2.2.

A tenyésztésre vonatkozóan a következő szabályok alkalmazandók:

a)	hormonok és hormonszármazékok nem használhatók;

b)	monoszex vonalak mesterséges tenyésztése – a kézi válogatás kivételével –, poliploidok létrehozása, mesterséges keresztezés és klónozás nem alkalmazható;

c)	a megfelelő vonalakat kell kiválasztani.

3.1.3. Táplálás

3.1.3.1.

A halak, rákfélék és tüskésbőrűek takarmányozására vonatkozóan a következő szabályok alkalmazandók:

a)	az állatokat olyan takarmánnyal kell etetni, amely kielégíti az állatoknak a fejlődésük különböző szakaszaiban felmerülő tápanyagszükségletét;

a takarmányozási rendszereket az alábbi prioritások figyelembevételével kell kialakítani:

i.	az állatok egészsége és jóléte;

ii.	a termékek kiváló minősége, beleértve a termék tápanyag-összetételét is, amelynek biztosítania kell a fogyasztható végtermék kiváló minőségét;

iii.	alacsony környezeti hatás;

a takarmány növényi részének ökológiainak kell lennie, a takarmány víziállatokból nyert részének pedig ökológiai akvakultúrából vagy olyan halászati tevékenységekből kell származnia, amelyeket az illetékes hatóságok fenntarthatónak minősítettek az 1380/2013/EU rendeletben meghatározott elvekkel összhangban elismert valamely rendszer szerint;

növényi vagy állati eredetű, illetve élesztő- vagy algaalapú, nem ökológiai takarmány-alapanyagok, ásványi eredetű vagy mikrobiális takarmány-alapanyagok, takarmány-adalékanyagok és technológiai segédanyagok kizárólag abban az esetben használhatók, ha az ökológiai termelésben való felhasználásuk e rendelet szerint engedélyezett;

e)	növekedésserkentők és szintetikus aminosavak nem használhatók.

3.1.3.2.

A kéthéjú kagylókra és az egyéb, nem ember által takarmányozott, hanem planktonokkal táplálkozó fajokra vonatkozóan a következő szabályok alkalmazandók:

a)	ezeknek a szűrve táplálkozó állatoknak teljes táplálkozási igényüket a természetből kell kielégíteniük, kivéve a keltetőkben és ivadéknevelőkben tartott ivadékok esetében;

a tenyésztési területek egészségügyi szempontból alkalmasak és a 2000/60/EK irányelv által meghatározottak szerint kiváló ökológiai állapotúak vagy a 2008/56/EK irányelvben meghatározottak szerint jó környezeti állapotúak, vagy az alábbiakkal megegyező minőségűek:

—	a 854/2004/EK rendelet értelmében A. osztályba sorolt termelési területek, 2019. december 14-ig, vagy

—	az (EU) 2017/625 rendelet 18. cikkének (8) bekezdésével összhangban a Bizottság által elfogadott végrehajtási jogi aktusokban meghatározott megfelelő termelési területek, 2019. december 14-től.

3.1.3.3.

Húsevő tenyésztett víziállatok takarmányozására vonatkozó különös szabályok

A húsevő tenyésztett víziállatok takarmányának beszerzése során a következőknek kell prioritást biztosítani:

a)	akvakultúrából származó ökológiai takarmányok;

b)	ökológiai akvakultúrából származó halak, rákok és puhatestűek vágási hulladékából nyert halliszt és halolaj;

c)	fenntartható halászati tevékenységek során emberi fogyasztás céljára már kifogott halak, rákok és puhatestűek vágási hulladékából nyert halliszt, halolaj és takarmány-alapanyagok;

d)	fenntartható halászati tevékenységek során kifogott és emberi fogyasztásra fel nem használt egész halakból, rákokból és puhatestűekből nyert halliszt, halolaj és takarmány-alapanyagok;

e)	növényi vagy állati eredetű ökológiai takarmány-alapanyagok; a növényi anyagok aránya nem haladhatja meg az összetevők összmennyiségének 60 %-át.

3.1.3.4.

Egyes tenyésztett víziállatok takarmányozására vonatkozó különös szabályok

A nyújtási időszakban a szárazföldi vizekben tartott halakat, a Penaeidae családba tartozó garnélákat, az édesvízi garnélarákokat és a trópusi édesvízi halakat a következőképpen kell takarmányozni:

a)	takarmányozásukat a halastavakban természetesen előforduló táplálékforrásokból kell megvalósítani;

ha az a) pontban említett természetes takarmány nem áll rendelkezésre kellő mennyiségben, lehetséges a – lehetőség szerint a gazdaságban termesztett – növényi eredetű ökológiai takarmány, illetve alga felhasználása. A gazdasági szereplőknek dokumentációval kell igazolniuk a kiegészítő takarmány felhasználásának szükségességét;

a természetes takarmány b) pont szerinti kiegészítése esetén:

i.	a Penaeidae családba tartozó garnélák és édesvízi garnélarákok (Macrobrachium spp.) takarmányadagja tartalmazhat legfeljebb 25 %, fenntartható halászatból származó hallisztet és 10 %, ugyancsak fenntartható halászatból származó halolajat;

ii.	a cápaharcsák (Pangasius spp.) takarmányadagja tartalmazhat legfeljebb 10 %, fenntartható halászatból származó hallisztet vagy halolajat

3.1.4. Egészségvédelem

3.1.4.1.

Betegségmegelőzés

A betegségmegelőzésre vonatkozóan a következő szabályok alkalmazandók:

a betegségmegelőzésnek megfelelő, többek között a fajok jó vízminőségre, áramlási sebességre és vízcserearányra vonatkozó igényeit figyelembe vevő, elhelyezéssel elért optimális feltételek melletti állattartáson, a mezőgazdasági üzemek optimális megtervezésén, jó tartási és gazdálkodási gyakorlaton – beleértve a létesítmények rendszeres tisztítását és fertőtlenítését –, kiváló minőségű takarmányon, megfelelő állománysűrűségen, valamint fajta- és vonalválasztáson kell alapulnia;

b)	immunológiai állatgyógyászati készítmények használhatók;

az állat-egészségügyi tervnek tartalmaznia kell a termelőegység volumenével arányos, részletes biológiai biztonsági és betegségmegelőzési gyakorlatokat, beleértve az erre feljogosított tenyésztett víziállat-egészségügyi szolgálatokkal folytatott egészségügyi konzultációra vonatkozó írásos megállapodást; az említett szolgálatoknak a gazdaságot évente legalább egyszer, kéthéjú kagylók esetében pedig kétévente legalább egyszer fel kell keresniük;

d)	az állatok tartására szolgáló rendszereket, berendezéseket és eszközöket megfelelően tisztítani és fertőtleníteni kell;

e)	a szerves lerakódást okozó szervezeteket kizárólag fizikai eszközzel vagy kézzel lehet eltávolítani, majd adott esetben a gazdaságtól távol vissza kell juttatni őket a tengerbe;

f)	kizárólag az ökológiai termelésben való felhasználásra a 24. cikk alapján engedélyezett, berendezések és létesítmények tisztítására és fertőtlenítésére szolgáló anyagok használhatók;

a pihentetésre vonatkozóan a következő szabályok alkalmazandók:

az illetékes hatóságnak, illetve adott esetben az ellenőrző hatóságnak vagy ellenőrző szervezetnek meg kell állapítania, hogy szükség van-e pihentetési időszakra, valamint meg kell határoznia a pihentetés megfelelő időtartamát, amelyet dokumentálás mellett az egyes termelési ciklusokat követően kell beiktatni a tengeren megvalósuló nyílt vízi tartási rendszerekben;

ii.	a kéthéjú kagylók tenyésztésére vonatkozóan a pihentetés nem tehető kötelezővé;

iii.	a pihentetés ideje alatt a tenyésztett víziállatok ökológiai termelésében használt ketrecet vagy más eszközt ki kell üríteni, fertőtleníteni kell és üresen kell hagyni az újbóli használatig;

adott esetben az el nem fogyasztott haltakarmányt, az ürüléket és az elpusztult állatokat haladéktalanul el kell távolítani annak érdekében, hogy a környezetet a vízminőség vonatkozásában ne érje jelentős károsodás, továbbá a betegségek kialakulásának minimalizálása, valamint a rovarok vagy rágcsálók odavonzásának megakadályozása céljából;

i)	UV-fény és ózon csak keltetőkben és ivadéknevelőkben használható;

j)	az ektoparaziták elleni biológiai védekezés érdekében lehetőség szerint tisztogatóhalakat, valamint édesvizet, tengervizet és nátrium-klorid oldatot kell használni.

3.1.4.2.

Állatorvosi kezelés

Az állatorvosi kezelésekre a következő szabályok alkalmazandók:

a betegség kezelését az állatok szenvedésének elkerülése érdekében haladéktalanul meg kell kezdeni; ha a fitoterápiás, homeopátiás és egyéb készítmények hatástalannak bizonyulnak, szükség esetén és szigorú feltételek mellett állatorvosi utasítás alapján kémiai úton előállított allopátiás állatgyógyászati készítmények is alkalmazhatók, az antibiotikumokat is ideértve. Adott esetben a kezelésekre és a várakozási időszakokra vonatkozóan korlátozásokat kell megállapítani;

b)	az uniós jog alapján az emberi és az állati egészség védelmében kötelezővé tett kezelések megengedettek;

amennyiben az állatok egészségének biztosítása érdekében hozott, a 3.1.4.1. pontban említett megelőző intézkedések ellenére egészségi probléma merül fel, az állatorvosi kezelések az alábbi sorrendben végezhetők el:

i.	növényi, állati vagy ásványi eredetű anyagok, homeopátiás hígításban;

ii.	érzéstelenítő hatással nem rendelkező növények és növényi kivonatok; valamint

iii.	a következő anyagok: nyomelemek, fémek, természetes immunerősítők vagy engedélyezett probiotikumok;

az allopátiás kezelések alkalmazását évi két kezelésre kell korlátozni, a vakcinázás és a kötelező mentesítési programok kivételével. Az egy évnél rövidebb tenyésztési ciklusú fajok esetében azonban legfeljebb egy allopátiás kezelés alkalmazható. Az allopátiás kezelések említett korlátozásainak túllépése esetén az érintett víziállatok nem forgalmazhatóak ökológiai termékként;

e)	a tagállamok által alkalmazott kötelező védekezési terveken kívüli, élősködők elleni kezelést évi két alkalomra, illetve 18 hónapnál rövidebb tenyésztési ciklus esetében évi egy alkalomra kell korlátozni;

a d) pontban említett allopátiás állatorvosi kezeléseknek és az élősködők elleni kezeléseknek – köztük a kötelező védekezési és mentesítési programok hatálya alá tartozó kezeléseknek – a várakozási ideje a 2001/82/EK irányelv 11. cikkében említett várakozási idő kétszerese, illetve előírt várakozási idő hiányában 48 óra;

az állatgyógyászati termékek bármely használatát az állatok ökológiai termékként történő forgalmazását megelőzően minden esetben jelenteni kell az illetékes hatóságnak, illetve adott esetben az ellenőrző hatóságnak vagy ellenőrző szervezetnek. A kezelt állománynak egyértelműen azonosíthatónak kell lennie.

3.1.5. Elhelyezés és tartási gyakorlatok

3.1.5.1.

Keltetők és ivadéknevelők, valamint az ökológiai takarmányozásra szolgáló szervezetek előállítására szolgáló létesítmények kivételével tilos a tenyésztett víziállatok termelésére zárt visszaforgatásos létesítményeket használni.

3.1.5.2.

Kizárólag a keltetőkben és ivadéknevelőkben engedélyezett a víz mesterséges fűtése és hűtése. A víz fűtésére vagy hűtésére a termelés bármely szakaszában felhasználható fúrt kútból származó természetes víz.

3.1.5.3.

A tenyésztett víziállatok környezetét úgy kell kialakítani, hogy fajspecifikus szükségleteikkel összhangban teljesüljenek a következők:

a)	az állatok a jóllétüket biztosító nagyságú térrel rendelkeznek, és biztosítva van számukra a 15. cikk (3) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokban meghatározott megfelelő állománysűrűség;

b)	az állatok tartása jó minőségű – többek között megfelelő áramlási sebességű és vízcserearányú – vízben, elegendő oxigénszinttel és a metabolitok alacsony szinten tartása mellett valósul meg;

c)	az állatok tartása a fajspecifikus szükségletekkel összhangban lévő hőmérsékleti és fényviszonyok között, a földrajzi elhelyezkedést figyelembe véve valósul meg.

Az állománysűrűségnek a tenyésztett halak jólétére gyakorolt hatásai figyelembevételéhez folyamatosan ellenőrizni kell és számításba kell venni a halak állapotát (pl. az uszony sérülése, más típusú sérülések, növekedési ütem, viselkedés és általános egészségi állapot), valamint a víz minőségét.

Édesvízi halak esetében a meder kialakítását tekintve a lehető legnagyobb mértékben meg kell felelnie a természetes élőhelyi feltételeknek.

A ponty és a hasonló fajok vonatkozásában:

—	a medernek természetes földnek kell lennie,

—	a halastavak és tavak szerves- és ásványianyag-utánpótlását kizárólag az ökológiai termelésben való felhasználásra a 24. cikk alapján engedélyezett trágyákkal és talajjavító szerekkel lehet végezni, és legfeljebb 20 kg nitrogén/ha alkalmazásával,

—	tilos szintetikus kémiai anyagokkal történő kezelés a termelésre szolgáló vízben jelen lévő vízi növények, valamint a növényi takaró szabályozása céljából.

3.1.5.4.

A vízi tartási rendszerek kialakítása és felépítése során olyan áramlási sebességet és fizikai-kémiai paramétereket kell biztosítani, amelyek garantálják az állatok egészségét és jólétét, és megfelelnek viselkedési szükségleteiknek.

Biztosítani kell az egyes fajok és fajcsoportok tekintetében a termelési rendszerek és zárt tartási rendszerek – a 15. cikk (3) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokban megállapított – sajátos jellemzőinek való megfelelést.

3.1.5.5.

Az állatok nevelésére szolgáló szárazföldi egységek vonatkozásában az alábbi feltételeknek kell teljesülniük:

a)	az átfolyásos rendszereknek lehetővé kell tenniük az áramlási sebesség és a vízminőség folyamatos felügyeletét és ellenőrzését mind a befolyó, mind az elfolyó víz esetében;

b)	a gazdaság peremterületének (szárazföld és víz találkozása) legalább 10 %-án természetes növényzetnek kell lennie.

3.1.5.6.

A tengeri tartási rendszereknek az alábbi követelményeknek kell megfelelniük:

a)	a rendszereknek olyan helyen kell elhelyezkedniük, ahol a víz áramlása, mélysége és a víztest cserélődése megfelelő a mederre és az azt körülvevő víztestre gyakorolt hatás minimalizálása szempontjából;

b)	a ketrecek kialakításának, felépítésének és karbantartásának megfelelőnek kell lennie, figyelembe véve a működési környezetnek való kitettségüket.

3.1.5.7.

A tartási rendszereket úgy kell kialakítani, elhelyezni és működtetni, hogy a rendszerből való kiszökés kockázata a lehető legkisebb legyen.

3.1.5.8.

Halak vagy rákfélék kiszökése esetén megfelelő intézkedést kell hozni – adott esetben beleértve az állatok elfogását is – annak érdekében, hogy a helyi ökoszisztémát minél kevesebb hatás érje. Ezzel kapcsolatosan nyilvántartást kell vezetni.

3.1.5.9.

A tenyésztett víziállatok halastavakban, tartályokban vagy átfolyóvizes rendszerekben megvalósuló tenyésztése esetén a gazdaságokat fel kell szerelni természetes szűrőréteggel, ülepítő medencékkel, biológiai szűrőkkel vagy mechanikai szűrőkkel a hulladék tápanyagok összegyűjtése érdekében, illetve algát vagy állatokat (kéthéjú kagylót) kell használni, amelyek hozzájárulnak az elfolyó víz minőségének javításához. Az elfolyó vizet adott esetben rendszeres időközönként ellenőrizni kell.

3.1.6. Állatjólét

3.1.6.1.

A tenyésztett víziállatok tartásába bevont teljes személyzetnek a szükséges alapvető ismeretek és készségek birtokában kell lennie az említett állatok egészségügyi és jóléti szükségletei vonatkozásában.

3.1.6.2.

A tenyésztett víziállatok kézbevételét a lehető legkevesebb alkalomra kell korlátozni, és annak során a lehető leggondosabban kell eljárni. Megfelelő berendezéseket és protokollt alkalmazva kell eljárni a kézbevétellel összefüggésbe hozható stressz és fizikai sérülés elkerülése érdekében. A tenyészállományhoz csak a fizikai sérülés és a stressz minimalizálásának biztosítása mellett szabad hozzányúlni, adott esetben érzéstelenítés alkalmazásával. Az osztályozási műveletek gyakoriságát minimálisra kell csökkenteni és azok csak a halak jólétének biztosítása érdekében használhatók.

3.1.6.3.

A mesterséges fény használatára a következő korlátozások alkalmazandók:

a)	a természetes nappali fény meghosszabbítása céljából nem léphető túl az az időtartam, amely még megfelel az állatok viselkedési igényeinek, általános egészségügyi állapotának és a földrajzi feltételeknek; a leghosszabb időtartam nem lehet több mint napi 14 óra, kivéve szaporítási célok esetében;

b)	a fényerősségben bekövetkező hirtelen változás megelőzése érdekében átmenetként fokozatosan gyengülő erősségű világítást vagy háttérvilágítást kell alkalmazni.

3.1.6.4.

A levegőztetés az állatok jólétének és egészségének biztosítása érdekében megengedett. A mechanikai levegőztetőket lehetőleg megújuló energiaforrással kell működtetni.

3.1.6.5.

Oxigén kizárólag az állat-egészségügyi és állatjóléti követelményekkel összefüggésben, valamint a termelés vagy szállítás kritikus időszakaiban használható, kizárólag a következő esetekben:

a)	a hőmérséklet változásának, az atmoszferikus nyomás csökkenésének vagy a véletlenszerű vízszennyezésnek a rendkívüli eseteiben;

b)	időszakos állománykezelési eljárások, például mintavétel vagy válogatás esetén;

c)	az állomány fennmaradásának biztosítása érdekében.

3.1.6.6.

Megfelelő intézkedéseket kell hozni a tenyésztett víziállatok szállítási időtartamának lehető legrövidebbre csökkentése érdekében.

3.1.6.7.

Teljes életük során – a leöléskor is – a lehető legkisebbre kell csökkenteni az állatok szenvedését.

3.1.6.8.

Tilos a szemkocsány eltávolítása, minden olyan hasonló eljárással együtt, mint a ligálás, a bemetszés és a becsípés.

3.1.6.9.

A leölés során ügyelni kell arra, hogy a halak az azonnali eszméletvesztés miatt ne érzékelhessenek fájdalmat. A leölés előtti beavatkozásokat úgy kell végrehajtani, hogy az állatok sérüléseinek megelőzése mellett szenvedésük és az őket ért stressz is a lehető legkisebb maradjon. Az optimális leölési módszer kiválasztásakor figyelembe kell venni a lehalászási méreteket, a fajokat és a termelőhelyeket.

3.2. A puhatestűekre vonatkozó részletes szabályok

3.2.1. Az ikra származása

Az ikra származására vonatkozóan a következő szabályokat kell alkalmazni:

ha a környezetet nem éri jelentős kár és a helyi jogszabályok engedik, kéthéjú kagyló esetében használható a termelőegységen kívülről származó, vadon begyűjtött ikra, amennyiben:

i.	olyan lelőhelyről származik, ahol valószínűleg elpusztulna a tél folyamán, vagy ahol a szükségletekhez viszonyítva felesleg képződött; vagy

ii.	olyan kollektorról származik, amelyen természetes úton telepedett meg a kéthéjúkagyló-ikra;

b)	az óriás osztriga (Crassostrea gigas) esetében a szelektíven tenyésztett állományt kell előnyben részesíteni a vadon történő szaporodás előfordulásának csökkentése érdekében;

c)	nyilvántartást kell vezetni a vadon begyűjtött ikra begyűjtésének módjáról, helyszínéről és időpontjáról, lehetővé téve a nyomonkövetést a begyűjtési területig visszamenőleg;

d)	vadon begyűjtendő ikrát kizárólag azt követően lehet begyűjteni, hogy az illetékes hatóság azt engedélyezte.

3.2.2. Elhelyezés és tartási gyakorlatok

Az elhelyezési feltételekre és a tartási gyakorlatokra vonatkozóan a következő szabályokat kell alkalmazni:

a)	a termelés polikultúrás rendszerben történhet ugyanabban a vízben, mint az ökológiai halaké és algáké, amit dokumentálni kell a fenntartható gazdálkodási tervben. Polikultúrás gazdálkodásban a kéthéjú kagyló együtt tartható csigákkal (például particsigával) is;

b)	a kéthéjú kagyló ökológiai termelését cölöpökkel, bójákkal vagy más egyértelmű jelzőeszközökkel megjelölt területen belül kell végezni, amelyet adott esetben hálókkal, ketrecekkel vagy más mesterséges eszközökkel el kell határolni;

a külső vázas, ehető, vízi gerinctelenek ökológiai termelésével foglalkozó gazdaságoknak a lehető legkisebbre kell csökkenteniük a természetvédelmi szempontból értékes fajokat fenyegető esetleges kockázatokat. Ragadozók elleni védőhálók alkalmazása esetén azok kialakítása nem jelenthet sérülésveszélyt a bukómadarak számára.

3.2.3. Tenyésztés

A tenyésztésre vonatkozóan a következő szabályokat kell alkalmazni:

a)	a kötelekkel és a 15. cikk (3) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokban felsorolt egyéb eljárásokkal megvalósuló tenyésztés az ökológiai termelésben is használható;

a puhatestűek fenéken való tenyésztése csak akkor engedélyezhető, ha a begyűjtési és tenyésztési területet nem éri jelentős környezeti hatás. A fenntartható gazdálkodási tervbe külön fejezetként be kell illeszteni a környezetre gyakorolt minimális hatás bizonyítékait ismertető, a gazdasági szereplő által a műveletek megkezdése előtt az illetékes hatóságnak, illetve adott esetben az ellenőrző hatóságnak vagy ellenőrző szervezetnek benyújtott felmérést és jelentést.

3.2.4. Gazdálkodás

A gazdálkodásra vonatkozóan a következő szabályokat kell alkalmazni:

a termelés során az állománysűrűség nem haladhatja meg az ugyanazon helyszínen megvalósuló, nem ökológiai puhatestű termelés során alkalmazott állománysűrűséget. A válogatást, valamint az állománysűrűség csökkentését és kiigazítását a biomasszának megfelelően kell végezni az állatok jólétének és a termékek kiváló minőségének biztosítása érdekében;

a szerves lerakódást okozó szervezeteket mechanikus úton vagy kézzel kell eltávolítani, adott esetben visszajuttatva a tengerbe, a puhatestű tenyésztő gazdaságoktól kellő távolságban. A puhatestűek a termelési ciklusban egy alkalommal kezelhetők meszes oldattal a szerves lerakódást okozó versengő károsító szervezetek előfordulásának szabályozása céljából.

3.2.5. Az osztrigákra vonatkozó különös tenyésztési szabályok

Az állványokon történő zsákos tenyésztés megengedett. Az említett eszközöket, illetve más szerkezeteket, amelyek az osztrigákat tartalmazzák, úgy kell elhelyezni, hogy a part mentén ne képezzenek összefüggő akadályt. Az árapály-mozgás figyelembevételével az állományt úgy kell elhelyezni a fenéken, hogy az a termelés szempontjából optimális legyen. A termelésnek meg kell felelnie a 15. cikk (3) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokban foglalt követelményeknek.”.

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/92/EU irányelve (2011. december 13.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (HL L 26., 2012.1.28., 1. o.).

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 854/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére vonatkozó különleges szabályok megállapításáról (HL L 139., 2004.4.30., 206. o.).

Top

Choose the experimental features you want to try