EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32019D0684

A Bizottság (EU) 2019/684 végrehajtási határozata (2019. április 25.) a Japán Pénzügyi Felügyeleti Hatóság által felügyelt származtatott ügyletek tekintetében Japán által alkalmazott jogi, felügyeleti és végrehajtási intézkedéseknek az értékelésre, vitarendezésre és biztosítékokra vonatkozó, a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikke szerinti követelményekkel való egyenértékűségének elismeréséről (EGT-vonatkozású szöveg.)

C/2019/3221

HL L 115., 2019.5.2, p. 11–15 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/dec_impl/2019/684/oj

2.5.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 115/11


A BIZOTTSÁG (EU) 2019/684 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2019. április 25.)

a Japán Pénzügyi Felügyeleti Hatóság által felügyelt származtatott ügyletek tekintetében Japán által alkalmazott jogi, felügyeleti és végrehajtási intézkedéseknek az értékelésre, vitarendezésre és biztosítékokra vonatkozó, a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikke szerinti követelményekkel való egyenértékűségének elismeréséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-i 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 13. cikke (2) bekezdésére,

az Európai Értékpapír-bizottsággal folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)

A 648/2012/EU rendelet 13. cikke mechanizmust hoz létre az Unió és a harmadik országok által az említett rendelet hatálya alá tartozó területeken bevezetett jogi, felügyeleti és végrehajtási rendelkezések közötti összhang biztosítására. A Bizottság felhatalmazással rendelkezik olyan egyenértékűségi határozatok elfogadására, amelyekben egy harmadik ország jogi, felügyeleti és végrehajtási intézkedéseit egyenértékűnek nyilvánítja a 648/2012/EU rendelet 4., 9., 10. és 11. cikkében megállapított követelményekkel, és így az említett rendelet hatálya alá tartozó ügyletet kötő szerződő felek – ha legalább egyikük a szóban forgó harmadik országbeli székhellyel rendelkezik – az említett követelményeket a szóban forgó harmadik ország jogi keretrendszerében foglalt követelményeknek való megfeleléssel teljesítik. Az egyenértékűségi nyilatkozat elkerüli a párhuzamos vagy egymásnak ellentmondó szabályok alkalmazását. Továbbá az egyenértékűségi nyilatkozat hozzájárul a 648/2012/EU rendelet átfogó céljának eléréséhez, vagyis a harmadik országokkal közösen elfogadott és az említett rendeletben megállapított elvek nemzetközileg egységes alkalmazásának biztosításával csökkenti a rendszerszintű kockázatot, és növeli a származékos piacok átláthatóságát.

(2)

A 648/2012/EU rendelet 11. cikkének (1), (2) és (3) bekezdése – mely rendeletet a 149/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) és az (EU) 2016/2251 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (3) egészíti ki – meghatározza az Unió jogi követelményeit a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek feltételeinek időben történő megerősítésével, a portfóliótömörítés elvégzésével és azon megállapodásokkal kapcsolatban, amelyek alapján a portfóliókat nem központi szerződő fél által elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében egyeztették. Ezen túlmenően az említett bekezdések megállapítják az említett ügyletekkel kapcsolatos értékelési és vitarendezési kötelezettségekre (a működésikockázat-csökkentési technikákra), valamint a biztosítékeszközök (biztosítékok) szerződő felek közötti cseréjével kapcsolatos kötelezettségekre vonatkozó követelményeket.

(3)

Annak érdekében, hogy egy harmadik ország jogi, felügyeleti és végrehajtási rendszere egyenértékűnek minősüljön az Unió rendszerével a működésikockázat-csökkentési technikákkal és a biztosítékokkal kapcsolatos követelmények tekintetében, az alkalmazandó jogi, felügyeleti és végrehajtási intézkedések érdemi eredményének egyenértékűnek kell lennie a 648/2012/EU rendelet 11. cikke szerinti uniós követelményekkel, és biztosítania kell a szakmai titoktartás e rendeletben meghatározottal egyenértékű védelmét; továbbá a jogi, felügyeleti és végrehajtási rendelkezéseket hatékonyan kell alkalmazni és méltányos és torzításoktól mentes módon kell érvényesíteni, hogy ezáltal biztosítható legyen a hatékony felügyelet és végrehajtás az adott harmadik országban. Ezen egyenértékűségi értékelés célja tehát annak ellenőrzése, hogy Japán jogi, felügyeleti és végrehajtási keretrendszere biztosítja-e, hogy a nem központi szerződő felek által elszámolt és legalább egy, az említett harmadik országban székhellyel rendelkező szerződő fél részvételével kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletek ne tegyék ki az uniós pénzügyi piacokat nagyobb kockázatnak, és következésképpen ne okozzanak elfogadhatatlan mértékű rendszerszintű kockázatot az Unióban.

(4)

A Bizottság 2013. szeptember 1-jén megkapta az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (a továbbiakban: ESMA) szakvéleményét a Japánban (4) alkalmazandó jogi, felügyeleti és végrehajtási keretrendszerről, amely többek között a nem központi szerződő felek által elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre alkalmazandó működésikockázat-csökkentési technikákra vonatkozik. Szakvéleményében az ESMA megállapította, hogy ami a tőzsdén kívüli származtatott ügyleteket illeti, Japánban nem létezett jogilag kötelező erejű előírás a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek feltételeinek időben történő megerősítése, a portfólióegyeztetés lefolytatása, a portfóliótömörítés lebonyolítása, a portfólió értékelése, a vitarendezési követelmény, illetve a biztosítékok szerződő felek közötti cseréje tekintetében. Az ESMA azt is megjegyezte, hogy a bilaterális biztosítékokra vonatkozó keretrendszerek egyenértékűségét az adott pillanatban nem lehetett értékelni, mivel a bilaterális biztosítékokra vonatkozó uniós szabályokat meghatározó uniós technikai standardok még nem voltak kidolgozva.

(5)

A Bizottság az értékelés során figyelembe vette az ESMA szakvéleményét, valamint az időközben bekövetkezett szabályozási fejleményeket is. Ez a határozat nemcsak a Japánban alkalmazandó jogi, felügyeleti és végrehajtási követelmények összehasonlító elemzésén alapul, hanem e követelmények eredményének, valamint annak értékelésén is, hogy e követelmények alkalmasak-e arra, hogy oly módon csökkentsék a nem központi szerződő felek által elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyletekből fakadó kockázatokat, hogy az egyenértékűnek minősüljön a 648/2012/EU rendeletben megállapított követelmények eredményével.

(6)

A tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre Japánban alkalmazandó jogi, felügyeleti és végrehajtási rendelkezéseket a pénzügyi eszközökről és a tőzsdéről szóló 1948. évi 25. törvény (Financial Instruments and Exchange Act, a továbbiakban: FIEA) tartalmazza, és azok a pénzügyi instrumentumokkal foglalkozó vállalkozókra (Financial Instrument Business Operators, a továbbiakban: FIBO-k) és a nyilvántartott pénzügyi intézményekre (Registered Financial Institutions, a továbbiakban: RFI-k) alkalmazandók, amelyek magukban foglalják a szabályozott bankokat, a szövetkezeteket, a biztosítókat, a nyugdíjalapokat és a befektetési alapokat. A Japán Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (Financial Services Agency of Japan, a továbbiakban: JFSA) széles hatáskörrel rendelkezik a FIEA végrehajtására, és egy miniszteri rendelet, felügyeleti iránymutatások és nyilvános értesítések (a továbbiakban együttesen: a japán tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó szabályok) révén látja el feladatát. A JFSA joghatósággal rendelkezik a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének (7) bekezdése értelmében, kivéve a tőzsdén kívüli származtatott áruügyleteket, amelyek a japán Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium, valamint a japán Mezőgazdasági, Erdészeti és Halászati Minisztérium joghatósága alá tartoznak.

(7)

Azok a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó szabályok, amelyeket Japán a nem központi szerződő felek által elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyletekkel kapcsolatos működésikockázat-csökkentési technikák tekintetében előír, továbbra sem kielégítőek a 648/2012/EU rendelet 11. cikkének (1) és (2) bekezdésében, valamint a 149/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendeletben foglalt kötelezettségekhez viszonyítva, különösen a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek feltételeinek időben történő megerősítését, a portfóliótömörítés elvégzését és a portfóliók közötti egyeztetés módját illetően. E határozat ezért csak a 648/2012/EU rendelet 11. cikkének (1) és (2) bekezdésében, valamint a 149/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott értékelési és vitarendezési kötelezettségekre, valamint a 648/2012/EU rendelet 11. cikkének (3) bekezdésében és az (EU) 2016/2251 felhatalmazáson alapuló rendeletben előírt, a biztosítékokkal kapcsolatos követelményekre vonatkozó jogi, felügyeleti és végrehajtási szabályokra terjed ki.

(8)

Az ügyletek értékelésére és a nem központi szerződő felek által elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyletek esetében alkalmazandó vitarendezésre vonatkozó követelmények tekintetében Japán tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó szabályai a 648/2012/EU rendelet 11. cikkének (1) és (2) bekezdésében foglaltakhoz hasonló kötelezettségeket tartalmaznak. A felügyeleti iránymutatások IV-2-4. szakasza különös rendelkezéseket foglal magában a nem központi szerződő felek által elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyletek esetében alkalmazandó vitarendezésre, a miniszteri rendelet 123. cikke pedig meghatározza a biztosítékcsere céljából végzett napi értékelések elvégzésére vonatkozó követelményeket.

(9)

A nem központi szerződő felek által elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó biztosítékok tekintetében Japán jogilag kötelező erejű előírásai a JFSA által elfogadott, 2016. március 31-én kihirdetett és 2016. szeptember 1-jén hatályba lépett végleges rendeletekből állnak. Ezek a rendeletek a következők: a pénzügyi instrumentumok üzletágáról szóló, 2007. augusztus 6-i 52. sz. miniszteri rendelet (annak kiegészítő rendelkezéseivel együtt), a Pénzügyi Felügyeleti Hatóságról szóló, 2016. március 31-i 15., 16. és 17. sz., valamint a 2017. augusztus 25-i 33. sz. nyilvános értesítés, a nagybankok felügyeletére vonatkozó átfogó iránymutatás felülvizsgált változata stb., valamint a 2017. augusztus 25-i 33. sz. törvény), a kis és közepes méretű, valamint a regionális pénzügyi intézmények felügyeletére vonatkozó átfogó iránymutatás felülvizsgált változata, a szövetkezeti bankok felügyeletére vonatkozó átfogó iránymutatás felülvizsgált változata, a pénzügyi instrumentumokkal foglalkozó üzleti szereplők felügyeletére vonatkozó átfogó iránymutatás felülvizsgált változata stb., a biztosítók felügyeletére vonatkozó átfogó iránymutatás felülvizsgált változata, valamint a bizalmi vagyonkezelők felügyeletére vonatkozó átfogó iránymutatás felülvizsgált változata stb. A Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium, valamint a Mezőgazdasági, Erdészeti és Halászati Minisztérium joghatósága alá tartozó tőzsdén kívüli származtatott áruügyletekre alkalmazandó szabályok reprodukálják a JFSA által elfogadott végleges rendeleteket (Japán biztosítékokra vonatkozó szabályaival együtt).

(10)

Japán biztosítékokra vonatkozó szabályaiban foglaltak szerint azon pénzügyi intézményeknek, amelyeknél a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek névleges tőkeösszege egy bizonyos időszakban a 300 milliárd JPY értékkel egyenlő vagy azt meghaladó, napi szinten változó letétet kell cserélniük a FIEA-ban foglaltaknak megfelelően, míg az e küszöbértéket el nem érő pénzügyi intézményeknek „megfelelő gyakorisággal” kell változó letétet cserélniük. Mivel a 648/2012/EU rendelet értelmében a nem központi szerződő felek által elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyletek mindegyik szerződő fele köteles napi szinten változó letétet cserélni, e határozat a változó letét napi cseréjének feltételéhez kötött az olyan FIBO-kkal és RFI-kkel folytatott ügyletekre vonatkozóan, amelyeknél a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek átlagos névleges tőkeösszege egy egyéves időszakban – áprilistól kezdve, két évvel (vagy egy évvel, ha a számítás decemberben történik) azt az évet megelőzően, amikor a számítást el kell végezni – a 300 milliárd JPY alá esik.

(11)

Az (EU) 2016/2251 felhatalmazáson alapuló rendeletben előírtakhoz hasonlóan, a japán letéti szabályok szerint az összes olyan pénzügyi intézménynek, amely összesíti egy konszolidált csoport nem elszámolt tőzsdén kívüli árualapú származtatott ügyleteinek névleges tőkeösszegét, fizikailag teljesítendő határidős devizaügyleteit (FX) és határidős árfolyamú deviza-csereügyleteit – a csoporton belüli ügyletek kivételével –, március, április és május hónapra vonatkozóan, egy évvel azt az évet megelőzően, amelyben a számítás meghaladja az 1,1 billió JPY-t, köteles cserélni az alapletét részleteit. A japán letéti szabályok továbbá úgy rendelkeznek, hogy az alapletét és a változó letét együttes minimális átutalási összege 70 millió JPY, míg a (EU) 2016/2251 felhatalmazáson alapuló rendelet 25. cikke szerinti küszöbérték 500 000 EUR. Tekintettel az említett pénznemek értékében jelentkező marginális különbségre, ezeket az összegeket helyénvaló egyenértékűnek tekinteni.

(12)

A japán letéti szabályok a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének (7) bekezdésében meghatározott szinte valamennyi tőzsdén kívüli származtatott ügyletre alkalmazandók, a fizikailag teljesítendő határidős devizaügyletek és a határidős árfolyamú deviza-csereügyletek kivételével, amelyekre vonatkozóan a japán letéti szabályok nem állapítottak meg követelményeket. A keresztdevizás csereügylet útján történő tőkecseréhez kapcsolódó devizaügyletek mentesülnek az alapletétre vonatkozó követelmények alól. Emellett a japán letéti szabályok nem tartalmaznak külön rendelkezéseket a strukturált termékek, például a fedezett kötvények és az értékpapírosított termékek tekintetében. A 648/2012/EU rendelet értelmében csak a határidős árfolyamú deviza-csereügyletek és a határidős devizaügyletek mentesülnek az alapletét-követelmény alól, és csak a fedezeti célú fedezett kötvényekkel összefüggő származtatott ügyletek mentesülnek az összes letéti követelmény alól. Ezt a határozatot ezért kizárólag azokra a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre kell alkalmazni, amelyek a 648/2012/EU rendelet szerinti letéti követelmények és a japán letéti szabályok hatálya alá tartoznak.

(13)

A japán letéti szabályok alapletét-számítási követelményei egyenértékűek a 648/2012/EU rendeletben meghatározott követelményekkel. Az alapletét kiszámításához használt, az (EU) 2016/2251 felhatalmazáson alapuló rendelet IV. mellékletében meghatározott szabványosított módszerhez hasonlóan Japán letéti szabályai is lehetővé teszik a fent említett mellékletben megállapítottal egyenértékű szabványosított modell használatát. Az alapletét kiszámításához alternatív módon belső modellt vagy harmadik fél modelljét is alkalmazni lehet, ha ezek a modellek tartalmaznak bizonyos konkrét paramétereket, ideértve a minimális konfidencia-intervallumokat és a biztosítéki kockázati periódust, továbbá bizonyos múltbéli adatokat, például a stresszidőszakokról. A szerződő feleknek be kell jelenteniük – az esettől függően – a JFSA, a Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium vagy a Mezőgazdasági, Erdészeti és Halászati Minisztérium részére az ilyen belső modell vagy harmadik fél modellje alkalmazására irányuló szándékukat, valamint közzé kell tenniük az arra vonatkozó szükséges feltevéseket, feltételezéseket és változtatásokat.

(14)

A japán letéti szabályok elismert biztosítékokra, illetve azok tartására és elkülönítésére vonatkozó követelményei egyenértékűek az (EU) 2016/2251 felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározottakkal. A japán letéti szabályok szintén tartalmazzák az elismert biztosítékok megfelelő felsorolását, és előírják, hogy a FIBO-knak és az RFI-knek megfelelően diverzifikálniuk kell az általuk összegyűjtött biztosítékokat, többek között az alacsony likviditású értékpapírok korlátozásával a biztosítékok koncentrációjának elkerülése érdekében. A japán letéti szabályokban foglalt, a biztosítékok értékelésére alkalmazandó követelmények hasonlóak az (EU) 2016/2251 felhatalmazáson alapuló rendelet 19. cikkében meghatározott követelményekhez.

(15)

Ami a szakmai titoktartás egyenértékű szintjét illeti Japánban, a JFSA által birtokolt információkra a JFSA információbiztonsági politikája vonatkozik, és a JFSA alkalmazottai a nemzeti közszolgálati törvény hatálya alá tartoznak, amely megtiltja a munkavállalók számára, hogy a feladataik ellátása során tudomásukra jutott információkat közzétegyék. Következésképpen a nemzeti közszolgálati törvény és a JFSA információbiztonsági politikája egyaránt a 648/2012/EU rendelet VIII. címében meghatározottakkal egyenértékű szakmai titoktartási garanciákat nyújt, ideértve a hatóságok által harmadik felekkel megosztott üzleti titkok védelmét is. Ezért a nemzeti közszolgálati törvényt és a JFSA információbiztonsági politikáját együttesen úgy kell tekinteni, hogy a szakmai titoktartás tekintetében egyenértékű védelmi szintet biztosítanak a 648/2012/EU rendeletben foglaltakkal.

(16)

Végül ami a hatékony alkalmazást és a tisztességes és torzításoktól mentes módon történő végrehajtást illeti, amely révén biztosítani lehet az adott harmadik országban a hatékony felügyeletet és végrehajtást, a JFSA széles körű vizsgálati és felügyeleti hatáskörrel rendelkezik a nem központi szerződő felek által elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre alkalmazandó biztosítéki követelményeknek való megfelelés értékelésére. A JFSA a felügyeleti intézkedések széles eszköztárát veheti igénybe az alkalmazandó követelmények bárminemű megsértésének megakadályozása érdekében, ideértve például a FIEA 51. cikke szerinti üzletfejlesztési végzést és a FIEA 52. cikkén alapuló egyéb felügyeleti intézkedéseket. Helyénvaló ezért úgy tekinteni, hogy az említett intézkedések hatékonyan, tisztességes és torzításoktól mentes módon érvényesülve biztosítják Japánban a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek releváns jogi, szabályozási és végrehajtási keretrendszerének hatékony felügyeletét és végrehajtását.

(17)

Ez a határozat az elfogadásakor a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre érvényes, jogilag kötelező erejű követelményeken alapul. A Bizottságnak az ESMA-val együttműködésben továbbra is rendszeres jelleggel nyomon kell követnie az e tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó jogi, felügyeleti és végrehajtási rendelkezések alakulását, valamint azok következetes és hatékony végrehajtását az időben történő visszaigazolásra, a portfóliótömörítésre és -egyeztetésre, továbbá az értékelésre, a vitarendezésre és biztosítékokra vonatkozóan – mely nem központi szerződő felek által elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre alkalmazandó követelmények e határozat alapjául szolgáltak. Ez nem sérti a Bizottság azon lehetőségét, hogy bármikor konkrét felülvizsgálatot végezzen, amennyiben a releváns fejlemények szükségessé teszik számára az e határozat alapján kibocsátott egyenértékűségi nyilatkozat újraértékelését. Az ilyen újraértékelés e határozat visszavonásához vezethet, minek következtében a 648/2012/EU rendeletben megállapított összes követelmény ismét automatikusan vonatkozna a szerződő felekre.

(18)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Európai Értékpapír-bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 648/2012/EU rendelet 13. cikke (3) bekezdésének alkalmazásában az olyan, nem központi szerződő fél által elszámolt, a Japán Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (Financial Services Agency of Japan, a továbbiakban: JFSA) által tőzsdén kívüli származtatott ügyletként elismert ügyletek, valamint a Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium, illetve a Mezőgazdasági, Erdészeti és Halászati Minisztérium joghatósága alá tartozó árualapú tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében az értékeléssel és a vitarendezéssel kapcsolatos, Japán által alkalmazott jogi, felügyeleti és végrehajtási intézkedések egyenértékűnek tekintendők a 648/2012/EU rendelet 11. cikkének (1) és (2) bekezdésében meghatározott megfelelő követelményekkel, amennyiben az ilyen ügyletek legalább egyik szerződő fele Japánban telepedett le, és a JFSA-nál mint pénzügyi instrumentumokkal foglalkozó vállalkozót (Financial Instrument Business Operators, a továbbiakban: FIBO) vagy mint a nyilvántartott pénzügyi intézményt (Registered Financial Institutions, a továbbiakban: RFI-k) vették nyilvántartásba.

2. cikk

A 648/2012/EU rendelet 13. cikke (3) bekezdésének alkalmazásában az olyan, nem központi szerződő fél által elszámolt, a JFSA által tőzsdén kívüli származtatott ügyletként elismert ügyletek, valamint a Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium, illetve a Mezőgazdasági, Erdészeti és Halászati Minisztérium joghatósága alá tartozó árualapú tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében a biztosítékok szerződő felek közötti cseréjével kapcsolatos, Japán által alkalmazott jogi, felügyeleti és végrehajtási intézkedések egyenértékűnek tekintendők a 648/2012/EU rendelet 11. cikkének (3) bekezdésében meghatározott megfelelő követelményekkel, amennyiben teljesülnek a következő feltételek:

a)

az ilyen ügyletekben részt vevő felek legalább egyike Japánban letelepedett, és a JFSA-nál mint FIBO-t vagy mint RFI-t vették nyilvántartásba, és az adott fél a japán letéti szabályok hatálya alá tartozik;

b)

az ügyleteket piaci értéken értékelik, és a változó letétet napi szinten cserélik, amennyiben az ilyen ügyletek Japánban letelepedett szerződő felei esetében a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek átlagos névleges tőkeösszege egy egyéves időszakban – áprilistól kezdve, két évvel (vagy egy évvel, ha a számítás decemberben történik) azt az évet megelőzően, amikor a számítást el kell végezni – 300 milliárd JPY alá esik.

3. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2019. április 25-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 201., 2012.7.27., 1. o.

(2)  A Bizottság 149/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2012. december 19.) a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közvetett elszámolási megállapodásokról, az elszámolási kötelezettségről, a nyilvános jegyzékről, a kereskedési helyszínhez való hozzáférésről, a nem pénzügyi szerződő felekről és a nem központi szerződő fél által elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében alkalmazott kockázatcsökkentési technikákról szóló szabályozási technikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 52., 2013.2.23., 11. o.).

(3)  A Bizottság (EU) 2016/2251 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. október 4.) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a nem központi szerződő félen keresztül elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyletek kockázatcsökkentési technikáit meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 340., 2016.12.15., 9. o.).

(4)  ESMA/2013/BS/1158, Technical advice on third country regulatory equivalence under EMIR – Japan (Szakvélemény a harmadik országok EMIR szerinti szabályozási egyenértékűségéről – Japán), Végleges jelentés, Európai Értékpapírpiaci Hatóság, 2013. szeptember 1.


Top