Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32018D0820

A Bizottság (EU) 2018/820 végrehajtási határozata (2018. május 31.) a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelv alapján Hollandia által kérelmezett eltérés engedélyezéséről (az értesítés a C(2018) 3222. számú dokumentummal történt)

C/2018/3222

HL L 137., 2018.6.4, pp. 27–34 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document No longer in force, Date of end of validity: 31/12/2019

ELI: http://data.europa.eu/eli/dec_impl/2018/820/oj

2018.6.4.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 137/27


A BIZOTTSÁG (EU) 2018/820 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2018. május 31.)

a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelv alapján Hollandia által kérelmezett eltérés engedélyezéséről

(az értesítés a C(2018) 3222. számú dokumentummal történt)

(Csak a holland nyelvű szöveg hiteles)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló, 1991. december 12-i 91/676/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak III. melléklete 2. pontjának harmadik bekezdésére,

mivel:

(1)

A 91/676/EGK irányelv célja a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelme, többek között az állati szerves trágya földterületekre történő kijuttatásának korlátozása révén. Amennyiben egy tagállam hektáronként a 91/676/EGK irányelv III. melléklete 2. pontja második bekezdésének első mondatában meghatározottól eltérő mennyiségű szerves trágya kijuttatását kívánja engedélyezni, a kérdéses mennyiséget objektív kritériumok – például a növénykultúrák hosszú vegetációs időszaka és jelentős nitrogénfelvétele – alapján kell meghatározni oly módon, hogy ne akadályozza az irányelvben meghatározott célok elérését. Az indoklást a Bizottságnak kell megvizsgálnia.

(2)

2005. december 8-án a Bizottság elfogadta a 91/676/EGK irányelv alapján egy Hollandia által kért eltérés engedélyezéséről szóló 2005/880/EK határozatot (2), amely a legalább 70 % gyepterületet magukban foglaló gazdaságokban hektáronként és évente legfeljebb 250 kg nitrogént tartalmazó, legeltetett állatállománytól származó szerves trágya kijuttatását engedélyezte.

(3)

A Bizottság 2010. február 5-én elfogadta a 2010/65/EU határozatot (3), amely módosította a 2005/880/EK határozatot, és az eltérést 2013. december 31-ig meghosszabbította.

(4)

A Bizottság 2014. május 16-án elfogadta a 2014/291/EU végrehajtási határozatot (4). Az említett határozatban Hollandia eltérést kapott a 91/676/EGK irányelv alapján, hogy a déli és a középső homokos talajokon, valamint a löszös talajokon található gazdaságok esetében legfeljebb 230 kg nitrogén/ha/év felső határig, az egyéb talajokon található gazdaságok esetében pedig legfeljebb 250 kg nitrogén/ha/év felső határig engedélyezze a legeltetett állatállománytól származó szerves trágya kijuttatását a legalább 80 % legelőt magukban foglaló gazdaságokban. A szóban forgó eltérés 2016-ban 19 564 gazdaságot érintett, ami Hollandia teljes nettó mezőgazdasági területe 47 %-ának felelt meg.

(5)

2018. január 31-én Hollandia a 91/676/EGK irányelv III. melléklete 2. pontjának harmadik bekezdése alapján az eltérés 2018–2021-es időszakra történő meghosszabbítása iránti kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz.

(6)

Hollandia a 91/676/EGK irányelv 3. cikke (5) bekezdésének megfelelően az ország teljes területére kiterjedő cselekvési programot hajt végre.

(7)

A 91/676/EGK irányelvet végrehajtó holland jogszabályok tartalmazzák mind a nitrogénre, mind a foszfátra vonatkozó alkalmazási előírásokat.

(8)

A holland hatóságok által szolgáltatott adatok szerint a 2012 és 2015 közötti időszakban Hollandiában a szarvasmarha- és a sertésegyedek száma 2,3 %-kal, illetve 0,8 %-kal nőtt a 2008 és 2011 közötti időszakhoz képest. Ugyanebben az időszakban a baromfiegyedek száma 2,4 %-kal nőtt Hollandiában. 2006 óta a holland jogszabályok (5) korlátozzák a sertések és a baromfifélék számát. Emellett 2015 januárjától a holland jogszabályok (6) előírják, hogy a tejágazatból származó trágyafelesleg megfelelő része feldolgozásra kerüljön. Ezenkívül Hollandia nemrég bevezette (7) a tejelő szarvasmarhákkal összefüggő foszfáttermelési jogok rendszerét. Mindezen intézkedések célja a víztestek szennyezésének megelőzése.

(9)

Hollandiában a szerves trágyából származó nitrogén felhasználása 416 000 tonna volt 2012 és 2015 között, ami 4,4 %-os csökkenést jelentett a 2008–2011-es időszakhoz viszonyítva (8). Hollandiában 2012 és 2015 között a felhasznált nitrogéntartalmú műtrágya mennyisége hozzávetőleg 4,3 %-kal nőtt a 2008–2011-es időszakhoz viszonyítva (9).

(10)

A holland hatóságok által rendelkezésre bocsátott tudományos adatok alátámasztják, hogy az éves szinten egyenletesen eloszló csapadékkal és viszonylag csekély hőmérséklet-ingadozással jellemezhető holland éghajlati viszonyok kedveznek a gyepterületek hosszú, évi 250 nap időtartamú vegetációs időszakának.

(11)

Továbbá a holland hatóságok által a 2014/291/EU végrehajtási határozattal engedélyezett eltéréssel kapcsolatban benyújtott adatok azt mutatják, hogy az eltérés eredményeként nem romlott a hollandiai víztestek minősége. Például az engedélyek hatálya alá tartozó gazdaságokban a gyökérzónát elhagyó víz nitrátkoncentrációja 2006 óta csökken, az átlagértéke 2015-ben és 2016-ban is 50 mg/l alatt volt.

(12)

A Hollandia által a 91/676/EGK irányelv 10. cikke alapján szolgáltatott adatok azt mutatják, hogy Hollandiában a 2012 és 2015 közötti időszakban a felszín alatti vizeket ellenőrző állomások körülbelül 88 %-a 50 mg/l alatti átlagos nitrátkoncentrációt, az említett ellenőrző állomások 79 %-a pedig 25 mg/l alatti átlagos nitrátkoncentrációt mutatott. Az adatok azt is mutatják, hogy Hollandiában a 2012 és 2015 közötti időszakban a felszíni vizeket ellenőrző állomások 99 %-a 50 mg/l alatti átlagos nitrátkoncentrációt, az említett ellenőrző állomások 96 %-a pedig 25 mg/l alatti átlagos nitrátkoncentrációt mutatott. Az adatok szerint a felszín alatti vizek és a felszíni vizek nitrátkoncentrációja állandó vagy csökkenő tendenciát mutat a 2008–2011-es időszakhoz viszonyítva. Mindazonáltal a 2012–2015-ös jelentéstételi időszakban az édesvizek 60 %-a eutróf, 13 %-a potenciálisan eutróf volt, 27 %-a pedig nem volt eutróf.

(13)

A Hollandia által a 91/676/EGK irányelv III. melléklete 2. pontja harmadik bekezdésének megfelelően benyújtott kérelem vizsgálata alapján, továbbá a 6. holland cselekvési program, valamint a 2014/291/EU végrehajtási határozatban engedélyezett eltérés kapcsán szerzett tapasztalatokat figyelembe véve a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a Hollandia által javasolt, a déli és a középső homokos talajokon, valamint a löszös talajokon található, legalább 80 % legelőt magukban foglaló gazdaságok esetében 230 kg/ha/év nitrogénnek megfelelő, az egyéb talajokon található, legalább 80 % legelőt magukban foglaló gazdaságok esetében pedig 250 kg/ha/év nitrogénnek megfelelő, legeltetett állatállománytól származó szerves trágya mennyisége nem fogja hátrányosan érinteni a 91/676/EGK irányelv célkitűzéseinek teljesülését, amennyiben Hollandia teljesít bizonyos szigorú feltételeket, és a kérelem objektív kritériumok alapján indokolt.

(14)

Hollandiának biztosítania kell, hogy a víztestekre az állatállomány és a kapcsolódó trágyatermelés növekedése következtében nehezedő nyomás ne fokozódjon. Ennek érdekében Hollandiának biztosítania kell, hogy az összes trágyatermelés sem a nitrogén, sem a foszfor tekintetében ne emelkedjen a 2002. évi szint fölé. A 6. holland cselekvési program végrehajtására vonatkozó új jogszabálynak ezért olyan kötelező érvényű felső határt kell előírnia a trágyatermelésre, amelyet nem szabad túllépni, és amely szükség esetén érvényesíthető az egyéni mezőgazdasági termelőkkel szemben.

(15)

Az egyes mezőgazdasági termelőkre vonatkozó engedélyekre olyan feltételek vonatkoznak, amelyek célja a gazdaságok szintjén a növényi kultúrák igényein alapuló trágyázás biztosítása, valamint a nitrogén és a foszfor vizekbe való távozásának csökkentése és megelőzése. E feltételek között követelményként szerepelnie kell a gazdaságonkénti trágyázási terv létrehozása, a trágyázási gyakorlatok trágyázási naplókban való rögzítése, a rendszeres talajelemzés, a kukorica után zöld növénytakaró alkalmazása a téli időszakban, különös szántási előírások alkalmazása, a szántás előtti trágyázás mellőzése, a hüvelyesek jelenlétét figyelembe vevő trágyázás, valamint a műtrágyákból származó foszfát földekre való kijuttatásának tilalma.

(16)

Az elmúlt években Hollandiában a trágyakezelési politika végrehajtása, beleértve a 2014/291/EU végrehajtási határozatnak való megfelelést is, néhány esetben kudarcba torkollott, ami olyan helyzet kialakulásához vezetett, amelyben felmerül a csalás gyanúja. Ez a kivételes helyzet megköveteli, hogy Hollandia fokozza erőfeszítéseit a trágyapolitikája végrehajtása során elkövetett csalások megelőzése terén. Bár a 6. cselekvési program már rendelkezik olyan intézkedésekről, amelyek célja az ellenőrzés és a vizsgálatok megerősítése a holland trágyapolitika szabályainak való általános megfelelés javítása céljából, a hatékony végrehajtás és a teljes megfelelés előmozdítása érdekében további erőfeszítéseket kell tenni. Ezen erőfeszítéseknek ki kell terjedniük egy olyan megerősített végrehajtási stratégia kialakítására is, amely a 2008/99/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (10) rendelkezéseit is figyelembe veszi. A stratégiának a holland trágyapolitika szabályainak való megfelelés független értékelésén kell alapulnia, és tartalmaznia kell olyan konkrét intézkedéseket, amelyek célja a vizsgálatok és az ellenőrzések további erősítése, valamint egy kellően visszatartó erejű büntetések és szankciók megállapítására szolgáló egyértelmű módszertant. Ezért az eltérés időtartamát indokolt úgy korlátozni, hogy 2019. december 31-én lejárjon annak érdekében, hogy Hollandia teljes mértékben végrehajtsa a megerősített végrehajtási stratégiát. Hollandia a 91/676/EGK irányelv III. melléklete 2. pontjának második bekezdésével összhangban új eltérés iránti kérelmet nyújthat be egy későbbi időszakra.

(17)

A 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (11) átfogó, határokon átnyúló vízvédelmi koncepciót vezetett be, amely az úgynevezett vízgyűjtő kerületek köré szerveződik, és amelynek célja az európai víztestek jó állapotának biztosítása. A célkitűzés szerves része a tápanyagbevitel csökkentése. Az e határozat szerinti eltérés engedélyezése nem sérti a 2000/60/EK irányelv alapján elfogadott rendelkezéseket, és nem zárja ki, hogy az említett irányelvből származó kötelezettségek teljesítése további intézkedések bevezetését is szükségessé teheti.

(18)

A 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (12) általános szabályokat fektetett le egy olyan, az Unión belüli térinformációs infrastruktúra kialakítása céljából, amely segíti az uniós környezetvédelmi politika, valamint mindazon további uniós szakpolitikák és tevékenységek alakítását, amelyek hatást gyakorolhatnak a környezetre. Az ezen határozattal kapcsolatosan összegyűjtött térinformatikai adatoknak a szóban forgó irányelv alkalmazási körén belül összhangban kell lenniük annak rendelkezéseivel. Az adminisztratív terhek csökkentése és az adatok egységességének biztosítása érdekében indokolt, hogy Hollandia az e határozat végrehajtásához szükséges adatok összegyűjtése során a szükséges körben felhasználja az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (13) V. címének II. fejezete alapján létrehozott integrált igazgatási és kontrollrendszer által előállított adatokat.

(19)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 91/676/EGK irányelv 9. cikke értelmében létrehozott nitrátügyi bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Eltérés

A Bizottság engedélyezi Hollandiának a 2018. január 31-én kelt levélben kérelmezett eltérést, vagyis a 91/676/EGK irányelv III. melléklete 2. pontja második bekezdésének első mondatában előírt mennyiségnél több, legeltetett állatállománytól származó szerves trágyából eredő nitrogén termőföldi használatát, az e határozatban rögzített feltételekkel.

Az e határozat szerinti eltérés engedélyezése nem sérti a 2000/60/EK irányelv rendelkezéseit.

2. cikk

Hatály

Ez az eltérés azokra a legelőgazdaságokra vonatkozik, amelyek esetében a 6. cikkel összhangban engedélyt adtak ki.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában:

1.   „legelőgazdaság”: olyan gazdaság, amely trágyázásra alkalmas területének legalább 80 %-a gyepterület;

2.   „legeltetett állatállomány”: marhafélék (a hízóborjak kivételével), juh- és kecskefélék, lovak, szamarak, szarvasok és vízi bivalyok;

3.   „gazdálkodási terület”: a mezőgazdasági termelő tulajdonában lévő vagy általa bérelt vagy egyéb egyedi írásos szerződés alapján gondozott terület, amelynek hasznosításáért a mezőgazdasági termelő közvetlenül felel;

4.   „gyepterület”: állandó vagy időszakos (e célra öt évnél rövidebb ideig alkalmazott) gyepterület.

5.   „trágyázási terv”: a tápanyagok tervezett felhasználásának és rendelkezésre állásának kiszámítása;

6.   „trágyázási nyilvántartás”: a tápanyagok valós felhasználásán és felvételén alapuló tápanyagmérleg;

7.   „déli és középső homokos talajok”: a nitrátirányelvet végrehajtó holland jogszabályok által déli és középső homokos talajként meghatározott talajok;

8.   „löszös talajok”: a nitrátirányelvet végrehajtó holland jogszabályok szerint löszös talajként meghatározott talajok.

4. cikk

Az eltérés engedélyezésének általános feltételei

Az eltérés a következő feltételek teljesülése esetén kerül engedélyezésre:

1.

Hollandia ellenőrzi a termelt trágya mennyiségét, és biztosítja, hogy a trágyatermelés tagállami szinten sem a nitrogén, sem a foszfor tekintetében ne emelkedjen a 2002. évi szint fölé, amely 504,4 millió kg nitrogénnek és 172,9 millió kg foszfátnak felel meg.

2.

Hollandia megerősített végrehajtási stratégiát dolgoz ki, amelynek célja a holland trágyapolitika szabályainak való megfelelés megerősítése, valamint annak biztosítása, hogy a meg nem felelés eseteire utaló információkat körültekintően kivizsgálják.

A megerősített végrehajtási stratégiának legalább a következő elemeket kell tartalmaznia:

a)

a trágyára vonatkozó nemzeti szabályoknak való szándékos meg nem felelés eseteinek léptékéről és köréről szóló független értékelés. Ezt az értékelést a nemzeti trágyakezelési szabályok ellenőrzéséért felelős illetékes nemzeti hatóságoknak a büntetőjog hatálya alá tartozó cselekmények kivizsgálásáért és büntetőeljárás alá vonásáért felelős illetékes nemzeti hatóságokkal együtt kell elvégezniük;

b)

a trágyakezelés és -gazdálkodás azon területeinek azonosítása, ahol a trágyára vonatkozó nemzeti szabályoknak való szándékos meg nem felelés kockázata nagyobb;

c)

a vizsgálati és ellenőrzési kapacitás megerősítése, amely a 10. cikk (2) bekezdésében említett engedélyek hatálya alá tartozó legelőgazdaságok helyszíni vizsgálatához szükséges kapacitás legalább 40 %-ának felel meg, beleértve a véletlenszerű ellenőrzéseket is, valamint e kapacitásnak célzottan a trágyakezelés és -gazdálkodás kockázati területeire való irányítása;

d)

egyértelmű módszertan a kellően hatékony, arányos és visszatartó erejű büntetések és szankciók megállapítására.

A megerősített végrehajtási stratégiát legkésőbb 2018. szeptember 30-ig be kell vezetni, és be kell jelenteni a Bizottságnak, továbbá szükség esetén felül kell vizsgálni az a)–d) pontokban említett intézkedések keretében tett megállapítások alapján.

5. cikk

Engedély iránti kérelmek

(1)   A legelőgazdálkodást folytató mezőgazdasági termelők a déli és a középső homokos talajok, valamint a löszös talajok esetében évente és hektáronként legfeljebb 230 kg nitrogént, egyéb talajok esetében pedig évente és hektáronként legfeljebb 250 kg nitrogént tartalmazó, legeltetett állatállománytól származó szerves trágya kijuttatására irányuló éves engedély iránti kérelmet nyújthatnak be az illetékes hatóságokhoz.

(2)   A kérelmező az (1) bekezdésben említett kérelemmel együtt írásbeli nyilatkozatot nyújt be arról, hogy megfelel a 7. és a 8. cikkben meghatározott feltételeknek, és elfogadja, hogy a trágya kijuttatása, valamint a 7. cikkben említett trágyázási terv és trágyázási nyilvántartás ellenőrzés alá vonható.

6. cikk

Az engedélyek megadása

A legelőgazdaságok területén a déli és a középső homokos talajok, valamint a löszös talajok esetében évente és hektáronként legfeljebb 230 kg nitrogént, egyéb talajok esetében pedig évente és hektáronként legfeljebb 250 kg nitrogént tartalmazó, legeltetett állatállománytól származó szerves trágya – beleértve a maguk az állatok által elhullatott trágyát is – kijuttatására irányuló engedélyek a 7. és a 8. cikkben meghatározott feltételek mellett megadhatók.

7. cikk

A trágya és egyéb talajjavító szerek alkalmazásának feltételei

(1)   A (2)–(8) bekezdésben található feltételekre is figyelemmel a legelőgazdaság területén évente a földekre kijuttatott, legeltetett állatállománytól származó szerves trágya – beleértve a maguk az állatok által elhullatott trágyát is – nitrogéntartalma nem haladhatja meg a déli és a középső homokos talajok, valamint a löszös talajok esetében a hektáronkénti 230 kg, az egyéb talajok esetében pedig a hektáronkénti 250 kg mennyiséget. A teljes nitrogén- és foszfátkijuttatásnak meg kell felelnie az adott növényi kultúra tápanyagigényének, a talajból származó utánpótlást is figyelembe véve. A kijuttatás nem haladhatja meg a 6. holland cselekvési programban megállapított alkalmazási előírásokban meghatározott maximális értékeket.

(2)   Műtrágyákból származó foszfát használata nem engedélyezett.

(3)   A legelőgazdaságra vonatkozó trágyázási tervet kell készíteni, és azt a gazdaságban kell megőrizni. A trágyázási tervben rögzíteni kell a legelőgazdaságban alkalmazott vetésforgót, valamint a szerves trágya, illetve az egyéb nitrogén- és foszfáttartalmú trágyák tervezett kijuttatását. Az első naptári évre vonatkozó trágyázási tervnek legkésőbb június 30-ra elérhetőnek kell lennie a legelőgazdaságban. A következő naptári évekre vonatkozó trágyázási terveknek legkésőbb február 28-ra rendelkezésre kell állniuk a legelőgazdaságban.

(4)   A trágyázási tervnek a következő elemeket kell tartalmaznia:

a)

a legelőgazdaság állatállományának nagysága, valamint az állattartási és trágyatárolási rendszer leírása, beleértve a trágyatároló űrtartalmának ismertetését;

b)

a legelőgazdaságban termelt szerves trágyában található nitrogén (leszámítva az istállóban és a tároláskor elveszített mennyiségeket), illetve foszfor kiszámított mennyisége;

c)

a vetésforgó terve, amely meghatározza és vázlatos térképen jelzi a gyepterületek, valamint egyéb növényi kultúrák parcelláinak területét és helyét;

d)

a növénykultúrák várható nitrogén- és foszforigénye;

e)

a szerződő feleknek szállított, ezért a legelőgazdaság területén fel nem használt trágya mennyisége és típusa;

f)

a legelőgazdaság területére behozott és ott felhasznált trágya mennyisége;

g)

a szerves anyagok ásványosodásából, a hüvelyesekből és a levegőből származó nitrogén mennyiségének kiszámítása, valamint a talaj nitrogéntartalma, amikor a növényi kultúra jelentős mennyiségben kezdi felhasználni azt;

h)

az egyes földterületekre (a legelőgazdaság növényi kultúra és talajtípus tekintetében egynemű parcelláin) szerves trágyával kijuttatott nitrogén- és foszformennyiség kiszámítása;

i)

a műtrágyával és egyéb trágyával kijuttatott nitrogén mennyiségének kiszámítása földterületenként;

j)

a 6. holland cselekvési programban a nitrogén és a foszfor kijuttatására vonatkozóan megállapított alkalmazási előírásokban meghatározott maximális értékeknek való megfelelés értékelése céljából végzett számítások.

A trágyázási tervet a legelőgazdaság mezőgazdasági gyakorlatában bekövetkező bármely változás esetén a változást követő hét napon belül ki kell igazítani.

(5)   Minden egyes legelőgazdaság esetében minden naptári évre trágyázási nyilvántartást kell készíteni és vezetni. A nyilvántartást a következő naptári év március 31-ig kell benyújtani az illetékes hatóság részére.

(6)   A trágyázási nyilvántartásnak a következő elemeket kell tartalmaznia:

a)

a megművelt terület nagysága;

b)

az állatállomány egyedszáma és típusa;

c)

az állatonkénti trágyatermelés;

d)

a legelőgazdaságba kívülről bevitt trágya mennyisége;

e)

a szerződő feleknek szállított és ezért a legelőgazdaság területén fel nem használt trágya mennyisége, valamint a szóban forgó szerződő felek neve.

(7)   A gazdaság minden, a vetésforgó és a talajjellemzők tekintetében egynemű területén legalább négyévente rendszeresen el kell végezni a talaj nitrogén- és foszforelemzését. A terület minden öt hektárján legalább egy elemzést el kell végezni.

Abban az esetben, ha a gyepterületet a megújítás érdekében felszántják, a jogszabályban előírt, a nitrogén kijuttatására vonatkozóan a 6. holland cselekvési programban megállapított alkalmazási előírásokban meghatározott maximális értéket a homokos és a löszös talajok esetében minden naptári év május 31. után 50 kg N/ha értékkel csökkenteni kell. Abban az esetben, ha a gyepterületet azért szántják fel, hogy homokos vagy löszös talajon kukoricát termesszenek, a jogszabályban előírt, a nitrogén kijuttatására vonatkozóan a 6. holland cselekvési programban megállapított alkalmazási előírásokban meghatározott maximális értéket a kukorica esetében 65 kg N/ha értékkel csökkenteni kell.

(8)   Az őszi időszakban az őszi gyepművelés előtt tilos szerves trágyával trágyázni.

8. cikk

A földgazdálkodásra vonatkozó feltételek

(1)   Homokos és löszös talajon a kukorica után füvet vagy más olyan növénykultúrát kell termeszteni, amely télen biztosítja a talaj takarását;

(2)   A köztes növénykultúrákat február 1-je előtt nem szabad felszántani.

(3)   A homokos és a löszös talajú legelők csak tavasszal szánthatók fel, kivéve a gyepterület megújítása érdekében végzett szántást, amelyet legkésőbb augusztus 31-ig lehet végezni.

(4)   Minden talajtípusú legelő esetében közvetlenül a felszántást követően magas nitrogénigényű növénykultúrát kell telepíteni, a trágyázás alapjául pedig talajelemzést kell végezni az ásványi nitrogénre és a talajban lévő szerves anyagok ásványosodása során felszabaduló nitrogén becsléséhez szükséges egyéb paraméterekre vonatkozóan.

(5)   Ha a vetésforgó magában foglal hüvelyes vagy egyéb, a légköri nitrogént megkötő növényeket, a nitrogénműtrágya alkalmazását ennek megfelelően csökkenteni kell.

(6)   A (3) bekezdéstől eltérve a gyepterület őszi szántása virághagymák ültetése céljából engedélyezett.

9. cikk

Nyomon követés

(1)   Az illetékes hatóságok gondoskodnak arról, hogy a térképeket a következők feltüntetésével készítsék el:

a)

az egyes településeken az engedélyek által érintett legelőgazdaságok százalékos aránya;

b)

az egyes településeken az engedélyek által érintett állatállományok százalékos aránya;

c)

az egyes településeken az engedélyek által érintett mezőgazdasági földterületek százalékos aránya.

Ezeket a térképeket minden évben frissíteni kell.

(2)   Az illetékes hatóságok megfigyelő hálózatot hoznak létre és tartanak fenn az engedély hatálya alá tartozó legelőgazdaságok megfigyelési helyszínein a felszínközeli talajvizekből, a talajnedvességből, a lefolyó csapadékvizekből és a folyóvizekből történő mintavételre. A megfigyelő hálózatnak adatokat kell biztosítania a gyökérzónából a felszín alatti és a felszíni vizek rendszerébe belépő víz nitrát- és foszforkoncentrációját illetően.

(3)   A legalább háromszáz, engedéllyel rendelkező gazdaságot felölelő megfigyelő hálózatnak az összes (agyagos, tőzeges, homokos, homokos-löszös) talajtípusra, trágyázási gyakorlatra és vetésforgóra reprezentatívnak kell lennie. A megfigyelő hálózat felépítése e határozat alkalmazási időszaka alatt nem módosítható.

(4)   Az illetékes hatóságoknak felmérést és folyamatos tápanyagelemzést kell végezniük, amelyek adatokat szolgáltatnak az engedélyek hatálya alá tartozó legelőgazdaságok helyi földhasználatáról, vetésforgóiról és mezőgazdasági gyakorlatáról. Ezek az adatok felhasználhatók a hektáronként évente legfeljebb 230 kg, illetve legfeljebb 250 kg nitrogéntartalmú, legeltetett állatállományból származó szerves trágyával kezelt gyepterületeken megvalósuló nitrátkioldódás és foszforveszteség modellen alapuló számításokkal történő meghatározására.

(5)   Az illetékes hatóságoknak fokozottan nyomon kell követniük a homokos talajokon lévő, mezőgazdasági hasznosítású vízgyűjtő területeken lévő vizeket.

10. cikk

Ellenőrzések és vizsgálatok

(1)   Az illetékes hatóságok a 7. és a 8. cikkben meghatározott feltételeknek való megfelelés értékelése érdekében valamennyi engedélykérelem tekintetében adminisztratív ellenőrzéseket végeznek. Amennyiben bizonyítást nyer, hogy a feltételek nem teljesülnek, a kérelmet el kell utasítani, és a kérelmezőt tájékoztatni kell az elutasítás indokairól.

Az illetékes hatóságok az engedélyek hatálya alá tartozó legelőgazdaságok legalább 5 %-ára vonatkozóan adminisztratív ellenőrzéseket végeznek a földhasználat, az állatállomány száma és a trágyatermelés tekintetében.

(2)   Az illetékes hatóságok összeállítják az engedélyek hatálya alá tartozó legelőgazdaságok kockázatelemzésen alapuló, megfelelő gyakoriságú helyszíni ellenőrzési programját, figyelembe véve az előző évek ellenőrzési eredményeit, valamint a 91/676/EGK irányelvet végrehajtó jogszabályok betartására vonatkozó, szúrópróbaszerű általános ellenőrzések eredményeit és minden egyéb olyan információt, amely a 7. és a 8. cikkben meghatározott feltételek be nem tartására utalhat.

A 7. és a 8. cikkben meghatározott feltételeknek való megfelelés értékelése céljából az engedélyek hatálya alá tartozó legelőgazdaságok legalább 5 %-ában helyszíni ellenőrzéseket kell végezni. Ezeket az ellenőrzéseket ki kell egészíteni a 4. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett vizsgálatokkal és ellenőrzésekkel.

(3)   Amennyiben valamely évben egy engedély hatálya alá tartozó legelőgazdaságról bebizonyosodik, hogy nem felel meg a 7. és a 8. cikkben meghatározott feltételeknek, az engedély jogosultját a nemzeti joggal összhangban meg kell bírságolni, és a következő évben ki kell zárni az engedély jogosultjainak köréből.

(4)   Az illetékes hatóságok számára biztosítani kell az e határozat alapján adott engedélyek feltételeinek való megfelelés ellenőrzéséhez szükséges hatásköröket és eszközöket.

11. cikk

Jelentéstétel

(1)   Az illetékes hatóságok minden évben legkésőbb június 30-ig jelentést nyújtanak be a Bizottságnak, amely a következő információkat tartalmazza:

a)

az engedélyek hatálya alá tartozó valamennyi legelőgazdaságban folytatott trágyázásra vonatkozó adatok, beleértve a terméshozamokra és a talajtípusokra vonatkozó információkat;

b)

az állatállomány egyedszámának alakulása minden állatkategóriában Hollandia egészére és az engedély hatálya alá tartozó legelőgazdaságokra vonatkozóan;

c)

a trágyatermelés nemzeti szintű alakulása a trágyában található nitrogén- és foszfáttartalom vonatkozásában;

d)

a sertés- és a baromfitrágya kiválasztási együtthatójához kapcsolódó ellenőrzések eredményeinek összefoglalása nemzeti szinten;

e)

a 9. cikk (1) bekezdésében említett térképek;

f)

a vízminőség nyomon követésének eredményei, ideértve a felszín alatti és a felszíni vizek vízminőségének alakulására, illetve az e határozattal megadott eltérés vízminőségre kifejtett hatására vonatkozó információkat is;

g)

a 9. cikk (2) bekezdésében említett nitrát- és foszforkoncentrációra vonatkozó információk;

h)

a víz 9. cikk (5) bekezdésében említett fokozott nyomon követésének eredményei;

i)

a helyi földhasználatra, a vetésforgókra és a mezőgazdasági gyakorlatokra vonatkozó felmérések eredményei a 9. cikk (4) bekezdésének megfelelően;

j)

a 9. cikk (4) bekezdésében említett, modellen alapuló számítások eredményei;

k)

az engedélyekre vonatkozó, a 7. és a 8. cikkben meghatározott feltételek végrehajtásának értékelése a gazdaságok szintjén végzett ellenőrzések alapján, valamint a feltételeknek meg nem felelő gazdaságokra vonatkozó információk a 10. cikkben említett hatósági ellenőrzések és vizsgálatok eredményei alapján;

l)

a 4. cikkben említett megerősített végrehajtási stratégia eredményei, különös tekintettel a meg nem felelési esetek számának csökkenésére.

(2)   A jelentésben foglalt térinformatikai adatoknak adott esetben meg kell felelniük a 2007/2/EK irányelv rendelkezéseinek. Az előírt adatgyűjtés során Hollandiának adott esetben fel kell használnia az 1306/2013/EU rendelet 67. cikkének (1) bekezdésében meghatározott integrált igazgatási és kontrollrendszer által előállított adatokat.

12. cikk

Alkalmazási időszak

Ezt a határozatot 2019. december 31-ig kell alkalmazni.

13. cikk

Címzett

Ennek a határozatnak a Holland Királyság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2018. május 31-én.

a Bizottság részéről

Karmenu VELLA

a Bizottság tagja


(1)   HL L 375., 1991.12.31., 1. o.

(2)  A Bizottság 2005/880/EK határozata (2005. december 8.) a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelv alapján egy Hollandia által kért eltérés engedélyezéséről (HL L 324., 2005.12.10., 89. o.).

(3)  A Bizottság 2010/65/EU határozata (2010. február 5.) a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelv alapján egy Hollandia által kért eltérés engedélyezéséről szóló 2005/880/EK határozat módosításáról (HL L 35., 2010.2.6., 18. o.).

(4)  A Bizottság 2014/291/EU végrehajtási határozata (2014. május 16.) a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelv alapján Hollandia által kérelmezett eltérés engedélyezéséről (HL L 148., 2014.5.20., 88. o.).

(5)  Holland törvény a trágyáról (Meststoffenwet), 19. és 20. cikk

(6)  Holland törvény a trágyáról (Meststoffenwet), 33a–33d. cikk

(7)  Holland törvény a trágyáról (Meststoffenwet), 21b. cikk

(8)  Eurostat, 2017. június.

(9)  Eurostat, 2017. június.

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008/99/EK irányelve (2008. november 19.) a környezet büntetőjog általi védelméről (HL L 328., 2008.12.6., 28. o.).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).

(12)  Az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve (2007. március 14.) az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról (HL L 108., 2007.4.25., 1. o.).

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács 1306/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 549. o.).


Top