A nemzetközi közjog értelmében jogi hatállyal kizárólag az ENSZ-EGB eredeti szövegei rendelkeznek. Ennek az előírásnak a státusa és hatálybalépésének időpontja az ENSZ-EGB TRANS/WP.29/343 sz. státusdokumentumának legutóbbi változatában ellenőrizhető a következő weboldalon:

http://www.unece.org/trans/main/wp29/wp29wgs/wp29gen/wp29fdocstts.html

Tartalmaz minden olyan szöveget, amely az alábbi időpontig érvényes volt:

Az előírás eredeti változatának 6. kiegészítése – hatálybalépés dátuma: 2014. június 10.

ELŐÍRÁS

1.

Alkalmazási kör

2.

Fogalommeghatározások

3.

Jóváhagyási kérelem

4.

Jelölések

5.

Jóváhagyás

6.

Az utólag beépíthető rendszerekre vonatkozó követelmények

7.

Használati útmutató

8.

Az utólag beépíthető rendszertípus jóváhagyásának módosítása és kiterjesztése

9.

Gyártásmegfelelőség

10.

Szankciók nem megfelelő gyártás esetén

11.

A gyártás végleges leállítása

12.

A jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálatok és a típusjóváhagyó hatóságok neve és címe

MELLÉKLETEK

1A.

Értesítés valamely utólag beépíthető LPG-berendezés jóváhagyásának megadásáról, kiterjesztéséről, elutasításáról vagy visszavonásáról, illetve gyártásának végleges leállításáról, a 115. sz. előírás alapján

1B.

Értesítés valamely utólag beépíthető CNG-berendezés jóváhagyásának megadásáról, kiterjesztéséről, elutasításáról vagy visszavonásáról, illetve gyártásának végleges leállításáról, a 115. sz. előírás alapján

2A.

Az utólag beépíthető LPG-rendszer típus-jóváhagyási jelének elrendezése

2B.

Az utólag beépíthető CNG-rendszer típus-jóváhagyási jelének elrendezése

3A.

A járműbe utólag beépített LPG-rendszer típusjóváhagyása céljából szükséges információk teljes jegyzéke

3B.

A járműbe utólag beépített CNG-rendszer típusjóváhagyása céljából szükséges információk teljes jegyzéke

4.

A járműbe beépített CNG/LPG-rendszerek szivárgásvizsgálati eljárásainak leírása

5.

Az LPG- és CNG-tartály(ok) rögzítésére vonatkozó követelmények

6A.

Kétfajta tüzelőanyaggal működő, közvetlen befecskendezéses benzinmotorral ellátott járművek – Az LPG energiahányadosának kiszámítása

6B.

Kettős üzemű, közvetlen tüzelőanyag-befecskendezéses motorral ellátott járművek – A CNG energiahányadosának kiszámítása

1.   ALKALMAZÁSI KÖR

Ez az előírás az alábbiakra alkalmazandó:

1.1.	I. rész : A gépjárművek meghajtási rendszerébe LPG alkalmazása céljából utólag beépíthető különleges LPG-rendszerek II. rész : A gépjárművek meghajtási rendszerébe CNG alkalmazása céljából utólag beépíthető különleges CNG-rendszerek

1.2.	Ez az előírás akkor alkalmazható, ha az utólag beépíthető rendszerek gyártója megtartja a teljes rendszer kezdeti jellemzőit annál a járműcsaládnál, amelyre a jóváhagyást megadták.

1.3.	Ez az előírás nem vonatkozik a járművekbe utólag beépíthető rendszerek helyes beépítésének ellenőrzésére irányuló eljárásokra, vizsgálatokra és műszaki ellenőrzésekre, mivel ezek a járművet nyilvántartásba vevő szerződő fél hatáskörébe tartoznak.

1.4.

Ez az előírás az M és N kategóriájú járművekbe (1) utólag beépíthető rendszerekre vonatkozik, a következők kivételével: a) azok a járművek, amelyek a 00., 01., 02., 03. vagy 04. módosítássorozattal módosított 83. sz. előírás szerint kaptak típusjóváhagyást; b) azok a járművek, amelyek a 00., 01., 02. vagy 03. módosítássorozattal módosított 49. sz. előírás szerint kaptak típusjóváhagyást; c) azok a járművek, amelyek a 96/69/EK európai parlamenti és tanácsi módosító irányelvvel (2) bezárólag módosított 70/220/EGK tanácsi irányelv (3) szerint kaptak típusjóváhagyást; d) azok a járművek, amelyek a 96/1/EK európai parlamenti és tanácsi módosító irányelvvel (4) bezárólag módosított 88/77/EGK tanácsi irányelv (5) szerint kaptak típusjóváhagyást.

1.5.

A különböző kategóriákba (M1, N1 vagy egyéb) tartozó járművekre vonatkozó követelményeket a 2–7. szakasz (6) állapítja meg. Az utólag beépíthető rendszer beszerelését követően az átalakított járműnek teljesítenie kell azon előírás valamennyi követelményét, amely szerint az eredeti típusjóváhagyást megkapta.

2.   FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

2.1.

„Utólag beépíthető LNG- vagy CNG-rendszer jóváhagyása”: a motoros járművekbe LPG vagy CNG alkalmazása céljából utólag beszerelhető rendszerek valamely típusának jóváhagyása. 2.1.1. A típusjóváhagyással rendelkező, utólag beépíthető különleges LPG-rendszer több, a 01. módosítássorozattal módosított 67. sz. előírás I. része, valamint a járműre vonatkozó kezelői útmutató szerint osztályozott és jóváhagyott alkatrészből állhat. 2.1.2. A típusjóváhagyással rendelkező, utólag beépíthető különleges CNG-rendszer több, a 110. sz. előírás I. része, valamint a járműre vonatkozó kezelői útmutató szerint osztályozott és jóváhagyott alkatrészből állhat. 2.1.3. „Egy jármű akkor tekinthető egyfajta tüzelőanyaggal működőnek”, ha a jármű az utólagos beépítés után elsősorban állandó LPG- vagy CNG-alapú működtetésre van tervezve, de vészhelyzetre fel lehet szerelve benzines rendszerrel is, ha a benzintartály kapacitása nem haladja meg a 15 litert. 2.1.4. „Egy jármű akkor tekinthető kétfajta tüzelőanyaggal működőnek”, ha az utólagos beépítés után a jármű gáztartállyal és 15 liternél nagyobb kapacitású külön benzintartállyal is fel van szerelve, és egyszerre csak egyféle tüzelőanyag felhasználására van tervezve. A két tüzelőanyag egyszerre való használatának lehetősége mennyiségileg vagy időben korlátozott. 2.1.5. „Mester-szolga rendszer”: olyan utólag beépíthető rendszer, melynek az LPG vagy a CNG elektronikus vezérlőegysége (ECU-ja) képes a benzin ECU-ját vezérlő stratégiát LPG- vagy CNG-műveletre lefordítani. 2.1.6. „Eredeti jármű”: az utólag beépíthető rendszer beépítése előtti jármű.

2.2.

„Típusjóváhagyással rendelkező, utólag beépíthető különleges LPG- vagy CNG-rendszerek”: olyan rendszerek, amelyek az alábbi vonatkozásaikban nem különböznek egymástól: 2.2.1. az utólag beépíthető rendszer gyártója (aki az utólag beépíthető rendszer jóváhagyási kérelmének benyújtásáért felel); 2.2.2. az ugyanattól a gyártótól származó nyomásszabályozó/párologtató típusa; 2.2.3. a gáznemű tüzelőanyag ugyanattól a gyártótól származó adagolórendszerének típusa (azaz szívó-keverő, befecskendező készülékkel ellátott, gőzzel vagy folyadékkal működő, egy- vagy többpontos befecskendezéses rendszer); 2.2.4. az érzékelők és működtetők típusa; 2.2.5. a tüzelőanyag-tartály típusa (azaz folyékony LPG kivétele/gőznyomás, LPG-gőz kivétele, folyékony LPG kivétele/szivattyúval nyomás alá helyezése, nyomás alatt lévő CPG kivétele), a biztonsági berendezések és a tüzelőanyag-tartály tartozékai, adott esetben (azaz kioldószelep esetében) a 01. módosítássorozattal módosított 67. sz. előírás vagy a 110. sz. előírás követelményei szerint; 2.2.6. a tüzelőanyag-tartály rögzítésére szolgáló berendezések. Megjegyzés: A fenti 2.2.4., 2.2.5. és 2.2.6. szakaszra tekintettel az utólag beépíthető rendszer gyártója a jóváhagyásban felcserélhető elemekként megadott egyéb alkatrészeket is szerepeltethet a beépítési útmutatóban (lásd a 7. szakaszt); 2.2.7. az ugyanattól a gyártótól származó ECU típusa; 2.2.8. a szoftver alapelvei és vezérlési stratégiája; 2.2.9. a beépítési útmutató (lásd a 7. szakaszt); 2.2.10. a végfelhasználói kezelési útmutató (lásd a 7. szakaszt).

2.3.

„A rendszer gyártója”: az a szervezet, amely műszakilag felelős az utólag beépíthető LPG- vagy CNG-rendszerért, és amely bizonyítani tudja, hogy rendelkezik azokkal az előírt tulajdonságokkal és szükséges eszközökkel, melyek révén az utólag beépíthető rendszer minőségértékelése és gyártásmegfelelősége megvalósítható.

2.4.	„A beépítést végző szervezet”: az a szervezet, amely műszaki felelősséget tud vállalni a jóváhagyott utólag beépíthető LPG- vagy CNG-rendszer helyes és biztonságos beépítéséért ezen előírás 6.1.1.3. vagy 6.2.1.3. szakaszának (7) megfelelően.

2.5.

Ezen előírás alkalmazásában „az alapjármű” mind az LPG-, mind a CNG-rendszerek tekintetében azt a járművet jelenti, amelyet az előírás követelményeinek való megfelelés ellenőrzése céljából kiválasztanak, és amely egy járműcsalád referencia-járműveként szolgál. 2.5.1. Ezen előírás szerint „a járműcsalád tagja” az a jármű, amely az alábbi lényeges jellemzői tekintetében megegyezik az alapjárművel: A járműcsalád meghatározása az eredeti jármű jellemzőin alapul. 2.5.1.1. a) ugyanaz a jármű gyártója; b) ugyanabba az M1 vagy M2 vagy M3 vagy N1 vagy N2 vagy N3 kategóriába tartozik, mint az alapjármű. Az M1 és az N1 kategóriájú, I. osztályú járművek egy járműcsalád tagjainak tekinthetők; c) ugyanazok vagy a vonatkozó előírás korábbi módosítássorozatában meghatározott kibocsátási határértékek vonatkoznak rá; d) ha a gáznemű tüzelőanyag adagolórendszere központi adagolással rendelkezik a teljes motorhoz: a jármű jóváhagyott teljesítményleadása az alapjármű motorja által leadott teljesítmény 0,7–1,15-szöröse. Ha a gáznemű tüzelőanyag adagolórendszere hengerenként egyedi adagolással rendelkezik: a jármű jóváhagyott hengerenkénti teljesítményleadása az alapjármű motorja által leadott teljesítmény 0,7–1,15-szöröse; e) a tüzelőanyag-adagolás és -égés folyamata (befecskendezés: közvetlen vagy közvetett, egypontos vagy többpontos stb.); f) ugyanolyan szennyezőanyag-szabályozó rendszerrel rendelkezik: i. ha van katalizátora, az ugyanolyan típusú (háromutas, oxidációs, NOx-mentesítő); ii. légbefúvás (megléte vagy hiánya); iii. kipufogógáz-visszavezetés (megléte vagy hiánya). Az ilyen rendszerekkel rendelkező motorok használata akkor is megengedett, ha a vizsgált jármű nem volt felszerelve légbefúvással vagy kipufogógáz-visszavezetéssel. 2.5.1.2. Tekintettel a 2.5.1.1. szakasz a) pontjában meghatározott követelményre, a járműcsalád magában foglalhat más járműgyártó által előállított járműveket is, ha a típusjóváhagyó hatóság előtt bizonyítható, hogy a járművekhez ugyanazt a motortípust és kibocsátási stratégiát alkalmazzák. 2.5.1.3. Tekintettel a 2.5.1.1. szakasz d) pontjában előírt követelményre: a) teljes járműre alkalmazott központi adagolás esetében, ha az igazolási eljárás alapján bebizonyosodik, hogy két gázüzemű jármű a jóváhagyott P1 és P2 (P1 < P2) teljesítményleadásuktól eltekintve ugyanazon járműcsalád tagja lehet, és mindkét járművet úgy vizsgálják, mintha alapjárművek lennének, az adott járműcsaládhoz való tartozás érvényesnek tekinthető minden olyan jármű esetében, melynek jóváhagyott teljesítményleadása 0,7*P1 és 1,15*P2 között van; b) hengerenkénti egyedi adagolás esetében, ha az igazolási eljárás alapján bebizonyosodik, hogy két gázüzemű jármű a jóváhagyott P1 és P2 (P1 < P2) teljesítményleadásuktól eltekintve ugyanazon járműcsalád tagja lehet, és mindkét járművet úgy vizsgálják, mintha alapjárművek lennének, az adott járműcsaládhoz való tartozás érvényesnek tekinthető minden olyan jármű esetében, melynek jóváhagyott teljesítményleadása 0,7*P1 és 1,15*P2 között van. 2.5.1.4. Tekintettel a 2.5.1.1. szakasz f) pontjában előírt követelményre, a 2.1.6. szakasz szerinti „mester-szolga” rendszer esetében az adott járműcsaládhoz való tartozás a légbefúvás és a kipufogógáz-visszavezetés meglététől függetlenül érvényesnek tekinthető.

2.6.	Az utólag beépíthető LPG-rendszerek alkatrészeinek meghatározását a 67. számú előírás 01. módosítássorozata tartalmazza.

2.7.	Az utólag beépíthető CNG-rendszerek alkatrészeinek meghatározását a 110. sz. előírás tartalmazza.

3.   JÓVÁHAGYÁSI KÉRELEM

3.1.

Az utólag beépíthető különleges rendszerre vonatkozó jóváhagyási kérelmet a gyártónak vagy az általa megfelelően meghatalmazott képviselőnek kell benyújtania.

3.2.

A kérelemhez három példányban csatolni kell az alábbi dokumentumokat, és meg kell adni a következő adatokat: 3.2.1. az utólag beépíthető rendszer olyan leírása, amely minden vonatkozó részletet tartalmaz, beleértve minden olyan alkatrész jóváhagyási számát is, amelyre LPG-rendszer esetében ezen előírás 3A. melléklete, illetve CNG-rendszer esetében ezen előírás 3B. melléklete hivatkozik; 3.2.2. az ezen előírás követelményeinek való megfelelés vizsgálatára kiválasztott alapjármű (alapjárművek) leírása; 3.2.3. csak kétfajta tüzelőanyagos kialakítás esetében: az eredeti alapjárműre alkalmazott minden módosítás leírása; 3.2.4. az ezen előírás 6. szakaszában meghatározott követelményeknek való megfelelés igazolása; 3.2.5. amennyiben az 5.2. szakasz tekintetében szükséges, az utólag beépíthető rendszernek valamely alapjárműre vonatkozó jóváhagyásáról szóló értesítés, amely más alapjárműre vonatkozik, mint a kérelmezett jóváhagyás, és amely igazolja, hogy az utólag beépíthető rendszert a 2.1.5. szakasz szerinti „mester-szolga” rendszerként jóváhagyták.

3.3.

Az utólag beépíthető rendszernek az alapjármű(vek)be való beépítését ismertető beépítési útmutató(k).

3.4.

Végfelhasználói kezelési útmutató.

3.5.

Az utólag beépíthető különleges rendszer mintadarabja, amelyet megfelelően beépítettek az alapjárműbe.

4.   JELÖLÉSEK

4.1.

A jóváhagyásra átadott, utólag beépíthető rendszer mintájához (mintáihoz) olyan táblát kell mellékelni, amelyen szerepel a rendszer gyártójának márkaneve vagy védjegye és a rendszer 2A. és 2B. melléklet szerinti típusa.

4.2.

Valamennyi, az előírás 2. szakasza szerinti járműcsaládhoz tartozó járműbe utólag beépített rendszert olyan táblával kell azonosítani, amelyen szerepel a rendszer gyártójának márkaneve vagy védjegye és a rendszer 2A. és 2B. melléklet szerinti típusa. Ezt a táblát oldhatatlan kötéssel kell rögzíteni a jármű szerkezetéhez, továbbá a táblának jól olvashatónak és letörölhetetlennek kell lennie.

5.   JÓVÁHAGYÁS

5.1.

Ha a jóváhagyásra átadott, utólag beépíthető rendszer mintája megfelel az előírás 6. szakasza szerinti követelményeknek, az utólag beépíthető rendszert jóvá kell hagyni.

5.2.

Azoknak az utólag beépíthető rendszereknek, amelyeket korábban már „mester-szolga” rendszerként jóváhagytak legalább egy alapjármű vonatkozásában, nem kell teljesíteniük az előírás 6.1.4.4.2.1. vagy 6.2.4.4.2.1. szakaszában meghatározott követelményeket.

5.3.

Mindegyik utólag beépíthető rendszer típusához jóváhagyási számot kell rendelni. Ennek első két számjegye a jóváhagyás időpontjában hatályos, az előírást lényeges műszaki tartalommal legutóbb módosító módosítássorozat száma (jelenleg a változatlan eredeti előírás esetében 00). Ugyanazon szerződő fél nem rendelheti ugyanazt a jóváhagyási számot egy másik, utólag beépíthető rendszertípushoz.

5.4.

Egy utólag beépíthető rendszertípusnak/-alkatrésznek az ezen előírás szerinti jóváhagyásáról vagy a jóváhagyás elutasításáról vagy kiterjesztéséről értesíteni kell a megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó feleket az előírás 1A. és 1B. mellékletében található mintának megfelelő formanyomtatványon.

5.5.

A 4.1. szakaszban előírt jelölésen felül nemzetközi jóváhagyási jelet kell elhelyezni a 2A. és 2B. mellékletekben ismertetett minden olyan utólag beépíthető rendszer tábláján, amely megfelel az előírás szerint jóváhagyott típusnak. A jóváhagyási jelnek a következőket kell tartalmaznia: 5.5.1. egy kör, benne az „E” betűjel és a jóváhagyó ország egyedi azonosító száma (8); 5.5.2. ezen előírás száma, amelyet egy „R” betű, egy kötőjel és a jóváhagyási szám követ a fenti 5.5.1. szakaszban előírt kör jobb oldalán. A jóváhagyási szám az utólag beépíthető rendszer típusának az a jóváhagyási száma, amelyet az erre a típusra vonatkozó értesítésen tüntettek fel (lásd az 5.2. szakaszt és az 1A. és 1B. mellékleteket), amelyet az előírás legutolsó módosítássorozatának kétjegyű sorozatszáma előz meg.

5.6.

A jóváhagyási jelnek jól olvashatónak és eltávolíthatatlannak kell lennie.

5.7.

Az előírás 2A. és 2B. melléklete példákat mutat be a fent említett, jóváhagyási jellel ellátott tábla elrendezésére.

6.   AZ UTÓLAG BEÉPÍTHETŐ RENDSZEREKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

6.1.   I. rész – Az utólag beépíthető LPG-rendszerekre vonatkozó követelmények:

6.1.1.   A jármű meghajtási rendszerében LPG alkalmazására szolgáló különleges berendezések beépítésére vonatkozó követelmények

6.1.1.1.

Az utólag beépíthető LPG-rendszereknek legalább az alábbi összetevőket kell tartalmazniuk: 6.1.1.1.1. a 67. sz. előírás 01. módosítássorozatában szükségesként meghatározott alkatrészek; 6.1.1.1.2. beépítési útmutató; 6.1.1.1.3. végfelhasználói kezelési útmutató.

6.1.1.2.

Az utólag beépíthető LPG-rendszer olyan alkatrészeket is tartalmazhat, amelyeket a 67. sz. előírás 01. módosítássorozata nem kötelezőként határoz meg.

6.1.1.3.

A járműbe a fenti beépítési útmutatónak megfelelően beépített utólag beépíthető LPG-rendszernek teljesítenie kell a 67. sz. előírás 01. módosítássorozatában meghatározott beépítési követelményeket. A tüzelőanyag-tartály rögzítése vonatkozásában a 67. sz. előírás 01. módosítássorozatában meghatározott követelmények akkor tekinthetők teljesítettnek, ha ezen előírás 5. mellékletének követelményei teljesülnek.

6.1.2.   Szennyezőanyag- és szén-dioxid-kibocsátás (csak az M1 és N1 kategóriába tartozó járművek esetében)

6.1.2.1.   A 2.5. szakasz szerinti alapjárműbe beépített utólag beépíthető LPG-rendszer 2.2. szakasz szerinti mintáját a 83. (9) és 101., vagy adott esetben 49. (10) meghatározott vizsgálati eljárásoknak kell alávetni, a 6.1.2.4. és 6.1.2.5. szakaszban meghatározott követelmények korlátain belül. A járműveket és/vagy a motorokat a legnagyobb teljesítményt összehasonlító vizsgálatnak is alá kell vetni, motoroknál a 85. sz. előírás szerint, járműveknél az alábbi 6.1.3. szakasz szerint.

6.1.2.2.   Motorokra vonatkozó tüzelőanyag-követelmények: a motorban szokásosan használt tüzelőanyag lehet:

a)	csak LPG (LPG üzemmód) az egyfajta tüzelőanyaggal működő járművek esetében (9);

b)	vagy ólmozatlan benzin (benzin üzemmód) vagy LPG (LPG üzemmód) a kétfajta tüzelőanyaggal működő járművek esetében;

c)	dízel vagy dízel és LPG (kettős üzemmód). (A kettős üzemmódra vonatkozó rendelkezések később kerülnek meghatározásra).

6.1.2.3.   A „szennyező anyagok” a következőket foglalják magukban:

a)	szén-monoxid;

b)	szénhidrogének, az alábbi arányt feltételezve: CH1,85 benzin esetében; CH1,86 dízel esetében; CH2,52 LPG esetében; CH (meghatározásra vár) kettős üzemmód esetében;

c)	nitrogén-oxidok, az utóbbit nitrogén-dioxid (NO2) egyenértékben kifejezve;

d)	részecskék stb.

6.1.2.4.   Kipufogógáz-kibocsátás és CO2-kibocsátás (az M1 és N1 kategóriájú járművek esetében):

6.1.2.4.1.   Az I. típusú vizsgálatra (az átlagos kipufogógáz-kibocsátás ellenőrzése hidegindítás után) vonatkozó egyedi követelmények:

6.1.2.4.1.1.   A hidegindítás utáni kipufogógáz-kibocsátás mérését valamennyi tüzelőanyaggal el kell végezni:

a)	referenciabenzin;

b)	LPG A referenciagáz;

c)	LPG B referenciagáz.

A CO-, CH- és NOx-kibocsátást a 83. sz. előírás (9) szerint kell kiszámítani.

6.1.2.4.1.2.   A fékpad beállítása

A típusjóváhagyó hatóság engedélyével a következő módszerek egyike alkalmazható:

6.1.2.4.1.2.1.

Az eredeti jármű kigurulási tényezőinek/együtthatóinak alkalmazása: Amennyiben a típusjóváhagyás során az eredeti jármű kigurulási együtthatóit alkalmazzák, a következő feltételeknek kell teljesülniük: a) az alapjármű tömegét a járműbe utólag beépített rendszerrel és teljesen feltöltött LPG-tartállyal együtt kell megmérni, vagy az eredeti jármű referenciatömegéből az utólag beépíthető rendszer és a teljesen feltöltött LPG-tartály tömegének hozzáadásával kell kiszámítani; b) az alapjármű tehetetlenségi tömegét az utólag beépített rendszert tartalmazó jármű tömege alapján kell meghatározni; c) az alapjármű gördülési ellenállásának meg kell egyeznie az eredeti járműnek az alapjármű fentiek szerint mért vagy kiszámított tömege alapján arányosan módosított gördülési ellenállásával: ahol: F’0 = az alapjármű gördülési ellenállása f0 = az eredeti jármű gördülési ellenállása m = az eredeti jármű referenciatömege p = az utólag beépíthető rendszer tömege; d) az alapjármű többi ellenállási együtthatójának meg kell egyeznie az eredeti járműre vonatkozó értékekkel.

6.1.2.4.1.2.2.

A táblázatban szereplő értékek alkalmazása: a) az alapjármű tömegét a járműbe utólag beépített rendszerrel és teljesen feltöltött LPG-tartállyal együtt kell megmérni, vagy az eredeti jármű referenciatömegéből az utólag beépíthető rendszer és a teljesen feltöltött LPG-tartály tömegének hozzáadásával kell kiszámítani; b) az alapjármű tehetetlenségi tömegét az utólag beépített rendszert tartalmazó jármű tömege alapján kell meghatározni; c) az a együtthatónak meg kell egyeznie az utólag beépített rendszert tartalmazó jármű referenciatömegének együtthatójával; d) a b együtthatónak meg kell egyeznie az eredeti jármű referenciatömegének együtthatójával.

6.1.2.4.1.3.   Kipufogógáz-kibocsátási vizsgálat benzin üzemmódban

A 6.1.2.4.1.5. szakasz követelményeit figyelembe véve a vizsgálatot háromszor kell elvégezni a referenciabenzinnel. Az utólag beépíthető rendszert tartalmazó alapjármű(vek)nek meg kell felelnie (felelniük) az eredeti jármű(vek) típusjóváhagyása szerinti határértékeknek, beleértve az eredeti jármű(vek) típusjóváhagyása során alkalmazott romlási tényezőket is.

6.1.2.4.1.4.   A 6.1.2.4.1.3. szakasz követelményei ellenére minden egyes szennyező anyagnál vagy a szennyező anyagok bármely kombinációjánál a három vizsgálati eredmény közül az egyik – legfeljebb tíz százalékkal – meghaladhatja az előírt határértéket, feltéve, hogy a három mérési eredmény számtani átlaga az előírt határérték alatt van. Ha egynél több szennyező anyag haladja meg az előírt határértékeket, lényegtelen, hogy ezt az értéket ugyanabban vagy különböző vizsgálatokban mérték.

6.1.2.4.1.5.   A 6.1.2.4.1.3. szakaszban előírt kibocsátási vizsgálatok számát az alábbi feltételekkel csökkenteni lehet:

a)	egy vizsgálatot kell elvégezni, ha a kapott eredmény a korlátozás hatálya alá eső egyetlen szennyező anyag esetében sem haladja meg a kibocsátási határérték 0,7-ét (vagyis: V1 ≤ 0,70 G);

b)

két vizsgálatot kell elvégezni, ha a korlátozás hatálya alá eső valamennyi szennyező anyagra vonatkozóan teljesülnek az alábbi feltételek: V1 ≤ 0,85 G és V1 + V2 ≤ 1,70 G és V2 ≤ G ahol: V1 az első I. típusú vizsgálatban kapott, egy szennyező anyagra vonatkozó kibocsátási érték; V2 a második I. típusú vizsgálatban kapott, egy szennyező anyagra vonatkozó kibocsátási érték; G egy szennyező anyag (CO/CH/NOx) kibocsátási határértéke a jármű(vek) típusjóváhagyása szerint, osztva a romlási tényezőkkel.

6.1.2.4.1.6.   Kipufogógáz-kibocsátási vizsgálat LPG üzemmódban

A 6.1.2.4.1.8. szakasz követelményeit figyelembe véve a vizsgálatot háromszor kell elvégezni valamennyi LPG referenciagázzal. Az utólag beépíthető rendszert tartalmazó alapjárműnek meg kell felelnie az eredeti jármű(vek) típusjóváhagyása szerinti határértékeknek, beleértve az eredeti jármű(vek) típusjóváhagyása során alkalmazott romlási tényezőket is.

Ha az alapjármű megfelel a 83. sz. előírás 05. módosítássorozatában, vagy a 98/69/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (11), vagy a 49. sz. előírás 04. módosítássorozatában vagy az 1999/96/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (12) foglalt követelményeknek, akkor a jármű 90 másodpercnél hosszabb ideig egy vizsgálat során sem használhat benzint.

A 83. és 49. sz. előírás későbbi módosítássorozatai, vagy a későbbi módosító irányelvek vagy európai rendeletek követelményeinek megfelelő járművek esetében ez az időtartam nem haladhatja meg a 60 másodpercet.

6.1.2.4.1.6.1.   A motor indítása

A motor indítása történhet benzinnel, ha előre meghatározott és a vezető által nem módosítható időtartam után a motor átvált LGP felhasználására.

6.1.2.4.1.6.2.   Benzin használata

Ha az alapjármű megfelel a 83. sz. előírás 05. módosítássorozatában, vagy a 98/69/EK irányelvben, vagy a 49. sz. előírás 04. módosítássorozatában vagy az 1999/96/EK irányelvben foglalt követelményeknek, akkor a jármű 90 másodpercnél hosszabb ideig egy vizsgálat során sem használhat benzint.

A 83. és 49. sz. előírás későbbi módosítássorozatai, vagy a későbbi módosító irányelvek vagy európai rendeletek követelményeinek megfelelő járművek esetében ez az időtartam nem haladhatja meg a 60 másodpercet.

6.1.2.4.1.6.3.   A közvetlen tüzelőanyag-befecskendezéses benzinmotorokra vonatkozó különleges rendelkezések

A 6.1.2.4.1.6.2. szakasz követelményei ellenére a közvetlen tüzelőanyag-befecskendezéses benzinmotorral rendelkező járművek esetében a teljes vizsgálati ciklus során megengedett a benzin kizárólagos vagy LPG-vel együtt való használata, feltéve, hogy a gázból származó energiafelhasználás magasabb, mint a vizsgálat során felhasznált teljes energiamennyiség 80 százaléka.

Ezt a százalékos arányt a 6A. mellékletben meghatározott módszerrel kell kiszámítani.

6.1.2.4.1.7.   A 6.1.2.4.1.6. szakasz követelményei ellenére minden egyes szennyező anyagnál vagy a szennyező anyagok bármely kombinációjánál a három vizsgálati eredmény közül az egyik – legfeljebb tíz százalékkal – meghaladhatja az előírt határértéket, feltéve, hogy a három mérési eredmény számtani átlaga az előírt határérték alatt van. Ez esetben az előírt határértékeket egynél több szennyező anyag esetében is át lehet lépni ugyanabban a vizsgálatban vagy különböző vizsgálatok során.

6.1.2.4.1.8.   A 6.1.2.4.1.6. szakaszban előírt, valamennyi LPG referenciagázon elvégzett kibocsátási vizsgálatok számát az alábbi feltételekkel csökkenteni lehet:

a)	egy vizsgálatot kell elvégezni, ha a kapott eredmény a korlátozás hatálya alá eső egyetlen szennyező anyag vagy egyetlen szennyezőanyag-kombináció esetében sem haladja meg a kibocsátási határérték 0,7-ét (vagyis M1 ≤ 0,70 G);

b)

két vizsgálatot kell elvégezni, ha a korlátozás hatálya alá eső valamennyi szennyező anyagra vagy két szennyező anyagból álló kombinációra vonatkozóan teljesülnek az alábbi feltételek: M1 ≤ 0,85 G és M1 + M2 ≤ 1,70 G és M2 ≤ G ahol: M1 az első I. típusú vizsgálatban kapott, egy szennyező anyagra vonatkozó kibocsátási érték; M2 a második I. típusú vizsgálatban kapott, egy szennyező anyagra vonatkozó kibocsátási érték; G egy szennyező anyag (CO/CH/NOx) vagy két szennyező anyag összegének (CH + NOx) kibocsátási határértéke a jármű(vek) típusjóváhagyása szerint, osztva a romlási tényezőkkel.

6.1.2.4.2.   A II. típusú vizsgálatra (szén-monoxid-kibocsátási vizsgálat alapjárati fordulatszámon) vonatkozó egyedi követelmények a 3 500 kg-nál nagyobb össztömegű járművek esetében:

6.1.2.4.2.1.

A 2.5. szakasz szerinti alapjárműbe beépített utólag beépíthető LPG-rendszer 2.2. szakasz szerinti mintáját a 83. sz. előírásban (9) meghatározott II. típusú vizsgálati eljárásoknak kell alávetni.

6.1.2.4.2.2.

A 83. sz. előírás (9) rendelkezéseinek ellenére a rendszer gyártójának kérésére a II. típusú vizsgálatot csak egy LPG referencia-tüzelőanyaggal kell elvégezni, melyet a vizsgálatért felelős műszaki szolgálat választ ki.

6.1.2.4.3.   Az alapjárműbe beépített 2.2. szakasz szerinti utólag beépíthető LPG-rendszernek meg kell felelnie a 83. sz. előírás (9) szerinti követelményeknek és vizsgálatoknak a benzin és az LPG üzemmód tekintetében is.

6.1.2.4.3.1.

A CO2-kibocsátást adott esetben a 101. sz. előírás szerint számítják ki mindegyik alapjárműre. A CO2-kibocsátás átlagát a következő módszerrel kell kiszámítani: ahol: i az alapjárművek száma (i = 1-től n-ig) CO2Ai az i. számú járművön az utólag beépíthető rendszerrel és az LPG A referenciagázzal végzett három I. típusú vizsgálat eredményeként kapott CO2-kibocsátások átlaga; CO2Bi az i. számú járművön az utólag beépíthető rendszerrel és az LPG B referenciagázzal végzett három I. típusú vizsgálat eredményeként kapott CO2-kibocsátások átlaga; CO2benzin.i az i. számú járművön a referenciabenzinnel végzett három I. típusú vizsgálat eredményeként kapott CO2-kibocsátások átlaga.

6.1.2.4.3.2.

Az átlagos tüzelőanyag-fogyasztást az átlagos CO2-kibocsátás 6.1.2.4.3.1. szakaszban ismertetett számítási módszerével kell kiszámolni.

6.1.2.4.3.3.

A CO2-kibocsátás és a tüzelőanyag-fogyasztás arányát a következő módszerrel kell kiszámítani: A járműcsalád valamennyi tagja esetében a hivatalos CO2-kibocsátási értékeket meg kell szorozni a fenti arányszámokkal.

6.1.2.5.   Kipufogógáz-kibocsátás (M2, M3, N2 és N3 kategóriájú járművek)

Ez a szakasz szükség esetén a 49. sz. előírás szerint jóváhagyott és utólag beépíthető (kettős üzemű) LPG-rendszerrel ellátott dízelmotorok kibocsátására vonatkozó egyedi követelmények számára van fenntartva.

6.1.3.   Teljesítménykövetelmények

Az alapjárműv(ek)en vagy motor(oko)n a következő vizsgálatokat kell elvégezni:

6.1.3.1.   Az alapjárműbe vagy az alapmotorba beépített utólag beépíthető LPG-rendszer 2.2. szakasz szerinti mintáját a 6.1.3.2. vagy 6.1.3.3. szakasz szerinti vizsgálatoknak kell alávetni. Az LPG-vel mért teljesítménynek alacsonyabbnak kell lennie a benzinnel mért teljesítmény 5 százalékkal megnövelt értékénél.

6.1.3.2.   Járműfékpadon végzett módszer

A kerekeknél elérhető legnagyobb teljesítményt minden alapjármű esetében járműfékpadon mérik a következő tüzelőanyagok alkalmazásával:

a)	referenciabenzin;

b)	LPG A vagy LPG B referenciagáz.

A teljesítménymérési eredmények átlagát a következő módon kell kiszámítani:

A motorteljesítmények arányát a következőképpen kell kiszámítani:

A járműcsalád valamennyi tagja esetében a hivatalos motorteljesítmény-értékeket meg kell szorozni a fenti arányszámmal.

6.1.3.3.   Motorfékpadon végzett módszer

A főtengelynél elérhető legnagyobb teljesítményt minden alapjármű esetében motorfékpadon mérik a 85. sz. előírásnak megfelelően, a következő tüzelőanyagok alkalmazásával:

a)	kereskedelmi benzin vagy dízel;

b)	kereskedelmi LPG.

A teljesítménymérési eredmények átlagát a következő módon kell kiszámítani:

A motorteljesítmények arányát a következőképpen kell kiszámítani:

A járműcsalád valamennyi tagja esetében a hivatalos motorteljesítmény-értékeket meg kell szorozni a fenti arányszámmal.

6.1.4.   A fedélzeti diagnosztikai rendszerre (OBD) vonatkozó követelmények és vizsgálatok az utólag beépíthető LPG-rendszerrel ellátott járművek esetében.

6.1.4.1.

E szakasz alkalmazásában a következő meghatározásokat kell alkalmazni: 6.1.4.1.1. „az eredeti rendszer kibocsátáshoz kapcsolódó alkatrésze”: a levegőbevezetési, kipufogó- vagy párologatórendszer bármely alkatrésze, amely bemeneti jelet bocsát ki a benzinvezérlő számára, vagy kimeneti jelet fogad a benzinvezérlőtől; 6.1.4.1.2. „az LPG-rendszer kibocsátáshoz kapcsolódó alkatrésze”: a levegőbevezetési vagy párologatórendszer bármely alkatrésze, amely bemeneti jelet bocsát ki az LPG-vezérlő számára, vagy kimeneti jelet fogad az LPG-vezérlőtől.

6.1.4.2.

Az utólag beépíthető LPG-rendszernek a járműbe való megfelelő illeszkedése érdekében szükség esetén megengedett modellezni az eredeti rendszer azon kibocsátáshoz kapcsolódó alkatrészeinek megfelelő működését, melyek az LPG üzemmódban nincsenek használatban.

6.1.4.3.

Az alapjárműbe beépített 2.2. szakasz szerinti utólag beépíthető LPG-rendszernek meg kell felelnie a 83. sz. előírás 05. módosítássorozatának 11. melléklete szerinti követelményeknek és vizsgálatoknak a benzin és az LPG üzemmód tekintetében is.

6.1.4.4.

Az utólag beépíthető „mester-szolga” típusú rendszerekre vonatkozó egyedi fedélzeti diagnosztikai követelmények és vizsgálatok: 6.1.4.4.1. A 6.1.4.3. szakasz követelményei ellenére az utólag beépíthető „mester-szolga” típusú rendszereknek teljesíteniük kell az alábbi követelményeket: a) a motorvezérlés céljából a benzin ECU-jának aktív állapotban kell lennie benzin és LPG üzemmódban is; b) a benzinműveletek során a benzin fedélzeti diagnosztikai rendszere marad a jármű egyetlen fedélzeti diagnosztikai rendszere; c) az LPG-műveletek során a benzin fedélzeti diagnosztikai rendszerének a használaton kívüli alkatrészeket leszámítva továbbra is ellenőriznie kell a kibocsátáshoz kapcsolódó alkatrészeket; d) az LPG-műveletek során az LPG ECU-jának csak az LPG-rendszer kibocsátáshoz kapcsolódó alkatrészeit és azok elektromos csatlakozásait kell ellenőriznie. 6.1.4.4.2. A 6.1.4.3. szakaszban meghatározott követelmények ellenére az utólag beépíthető LPG-rendszert a következő vizsgálatoknak kell alávetni, melyeket az I. típusú vizsgálatok esetében a 83. sz. előírás (9) szerint kell elvégezni: 6.1.4.4.2.1. A következő vizsgálatokat egy utólag beépíthető LPG-rendszerrel ellátott alapjárművön kell elvégezni: a) az LPG ECU-jának a benzin ECU-ját kell követnie a tüzelőanyag-stratégiák (pl. befecskendezés) tekintetében. Ezt ellenőrző (diagnosztikai) program alkalmazásával lehet igazolni, miközben a benzinrendszer egyik érzékelőjének jelét a befecskendezési időt befolyásoló módon módosítják; b) a benzinnel végzett I. típusú vizsgálat közben az eredeti hibajelzőnek be kell kapcsolódnia az eredeti rendszer bármely kibocsátáshoz kapcsolódó alkatrészének villamos szakadása esetén; c) az LPG-vel végzett I. típusú vizsgálat közben az eredeti hibajelzőnek be kell kapcsolódnia az eredeti rendszer bármely olyan kibocsátáshoz kapcsolódó alkatrészének villamos szakadása esetén, amely az LPG-műveletek alatt használatban van. 6.1.4.4.2.2. A következő vizsgálatokat az utólag beépíthető LPG-rendszerrel ellátott alapjárművön/alapjárműveken csak LPG üzemmódban kell elvégezni: a) egy I. típusú vizsgálat alatt az LPG-rendszer kibocsátáshoz kapcsolódó alkatrészének villamos szakadása; b) egy I. típusú vizsgálat alatt az LPG-rendszer kibocsátáshoz kapcsolódó alkatrészének kicserélése egy lerontott és hibás alkatrészre, vagy ilyen hiba elektromos modellezése. Az eredeti hibajelzőnek vagy az LPG üzemmódból benzin üzemmódra váltó automatikus kapcsolónak a fenti körülmények bármelyike esetén a vizsgálatok befejezése előtt aktiválódnia kell. 6.1.4.4.2.3. Az LPG-rendszer kibocsátáshoz kapcsolódó alkatrészeit és azok elektromos csatlakozásait érintő működési hibák hibakódjait az LPG elektronikus vezérlőegységében kell tárolni. 6.1.4.4.2.4. A rendszer gyártójának egyedi útmutatót kell biztosítania a 6.1.4.4.2.3. szakaszban említett LPG-hibakódok kiolvasásához.

6.2.   II. rész – Az utólag beépíthető CNG-rendszerekre vonatkozó követelmények:

6.2.1.   A jármű meghajtási rendszerében sűrített földgáz (CNG) alkalmazására szolgáló különleges berendezések beépítésére vonatkozó követelmények

6.2.1.1.

Az utólag beépíthető CNG-rendszereknek legalább az alábbi összetevőket kell tartalmazniuk: 6.2.1.1.1. a 110. sz. előírásban szükségesként meghatározott alkatrészek; 6.2.1.1.2. beépítési útmutató; 6.2.1.1.3. végfelhasználói kezelési útmutató.

6.2.1.2.

Az utólag beépíthető CNG-rendszer olyan alkatrészeket is tartalmazhat, amelyeket a 110. sz. előírás nem kötelezőként határoz meg.

6.2.1.3.

A járműbe a fenti beépítési útmutatónak megfelelően beépített utólag beépíthető CNG-rendszernek teljesítenie kell a 110. sz. előírásban meghatározott beépítési követelményeket. A tüzelőanyag-tartály rögzítése vonatkozásában a 110. sz. előírásban meghatározott követelmények akkor tekinthetők teljesítettnek, ha ezen előírás 5. mellékletének követelményei teljesülnek.

6.2.2.   Szennyezőanyag- és szén-dioxid-kibocsátás (csak az M1 és N1 kategóriába tartozó járművek esetében)

6.2.2.1.   A 2.5. szakasz szerinti alapjárműbe beépített utólag beépíthető CNG-rendszer 2.2. szakasz szerinti mintáját alá kell vetni a 83. (9) és 101., vagy adott esetben 49. (10) sz. előírásban meghatározott vizsgálati eljárásoknak, a 6.2.2.5. és 6.2.2.6. szakaszban meghatározott követelmények korlátain belül.

A járműveket és/vagy a motorokat a legnagyobb teljesítményt összehasonlító vizsgálatnak is alá kell vetni, motoroknál a 85. sz. előírás szerint, járműveknél az alábbi 6.2.3. szakasz szerint.

6.2.2.2.   Motorokra vonatkozó tüzelőanyag-követelmények, a motorban szokásosan használt tüzelőanyag:

a)	csak CNG (CNG üzemmód) az egyfajta tüzelőanyaggal működő járművek esetében (9);

b)	vagy ólmozatlan benzin (benzin üzemmód) vagy CNG (CNG üzemmód) a kétfajta tüzelőanyaggal működő járművek esetében;

c)	dízel vagy dízel és CNG (kettős üzemmód). (A kettős üzemmódra vonatkozó rendelkezések később kerülnek meghatározásra).

6.2.2.3.   A „szennyező anyagok” a következőket foglalják magukban:

a)	szén-monoxid;

b)	szénhidrogének, az alábbi arányt feltételezve: CH1,85 benzin esetében; CH1,86 dízel esetében; CH4 CNG esetében; HC (meghatározásra vár) kettős üzemmód esetében;

c)	nitrogénoxidok, az utóbbit nitrogén-dioxid (NO2) egyenértékben kifejezve;

d)	részecskék stb.

6.2.2.4.   Kipufogógáz-kibocsátás (M1 és N1 kategóriájú járművek) és CO2-kibocsátás (M1 kategóriájú járművek):

6.2.2.4.1.   Az I. típusú vizsgálatra (az átlagos kipufogógáz-kibocsátás ellenőrzése hidegindítás után) vonatkozó egyedi követelmények:

6.2.2.4.1.1.   A hidegindítás utáni kipufogógáz-kibocsátás mérését valamennyi tüzelőanyaggal el kell végezni:

a)	referenciabenzin;

b)	G20 referencia-tüzelőanyag;

c)	G25 referencia-tüzelőanyag;

A CO-, CH- és NOx-kibocsátást a 83. sz. előírás (9) szerint kell kiszámítani.

6.2.2.4.1.2.   A fékpad beállítása

A típusjóváhagyó hatóság engedélyével a következő módszerek egyike alkalmazható:

6.2.2.4.1.2.1.

Az eredeti jármű kigurulási tényezőinek/együtthatóinak alkalmazása: Amennyiben a típusjóváhagyás során az eredeti jármű kigurulási együtthatóit alkalmazzák, a következő feltételeknek kell teljesülniük: a) az alapjármű tömegét a járműbe utólag beépített rendszerrel és teljesen feltöltött CNG-tartállyal együtt kell megmérni, vagy az eredeti jármű referenciatömegéből az utólag beépíthető rendszer és a teljesen feltöltött CNG-tartály tömegének hozzáadásával kell kiszámítani; b) az alapjármű tehetetlenségi tömegét az utólag beépített rendszert tartalmazó jármű tömege alapján kell meghatározni; c) az alapjármű gördülési ellenállásának meg kell egyeznie az eredeti járműnek az alapjármű fentiek szerint mért vagy kiszámított tömege alapján arányosan módosított gördülési ellenállásával: ahol: f’0 = az alapjármű gördülési ellenállása f0 = az eredeti jármű gördülési ellenállása m = az eredeti jármű referenciatömege p = az utólag beépíthető rendszer tömege; d) az alapjármű többi ellenállási együtthatójának meg kell egyeznie az eredeti járműre vonatkozó értékekkel.

6.2.2.4.1.2.2.

A táblázatban szereplő értékek alkalmazása: a) az alapjármű tömegét a járműbe utólag beépített rendszerrel és teljesen feltöltött CNG-tartállyal együtt kell megmérni, vagy az eredeti jármű referenciatömegéből az utólag beépíthető rendszer és a teljesen feltöltött CNG-tartály tömegének hozzáadásával kell kiszámítani; b) az alapjármű tehetetlenségi tömegét az utólag beépített rendszert tartalmazó jármű tömege alapján kell meghatározni; c) az a együtthatónak meg kell egyeznie az utólag beépített rendszert tartalmazó jármű referenciatömegének együtthatójával; d) a b együtthatónak meg kell egyeznie az eredeti jármű referenciatömegének együtthatójával.

6.2.2.4.1.3.   Kipufogógáz-kibocsátási vizsgálat benzin üzemmódban

A 6.2.2.4.1.5. szakasz követelményeit figyelembe véve a vizsgálatot háromszor kell elvégezni a referenciabenzinnel. Az utólag beépíthető rendszert tartalmazó alapjármű(vek)nek meg kell felelnie (felelniük) az eredeti jármű(vek) típusjóváhagyása szerinti határértékeknek, beleértve az eredeti jármű(vek) típusjóváhagyása során alkalmazott romlási tényezőket is.

6.2.2.4.1.4.   A 6.2.2.4.1.3. szakasz követelményei ellenére minden egyes szennyező anyagnál vagy a szennyező anyagok bármely kombinációjánál a három vizsgálati eredmény közül az egyik – legfeljebb tíz százalékkal – meghaladhatja az előírt határértéket, feltéve, hogy a három mérési eredmény számtani átlaga az előírt határérték alatt van. Ez esetben az előírt határértékeket egynél több szennyező anyag esetében is át lehet lépni ugyanabban a vizsgálatban vagy különböző vizsgálatok során.

6.2.2.4.1.5.   A 6.2.2.4.1.3. szakaszban előírt kibocsátási vizsgálatok számát az alábbi feltételekkel csökkenteni lehet:

a)	egy vizsgálatot kell elvégezni, ha a kapott eredmény a korlátozás hatálya alá eső egyetlen szennyező anyag esetében sem haladja meg a kibocsátási határérték 0,7-ét (vagyis: V1 ≤ 0,70 G);

b)

két vizsgálatot kell elvégezni, ha a korlátozás hatálya alá eső valamennyi szennyező anyagra vonatkozóan teljesülnek az alábbi feltételek: V1 ≤ 0,85 G és V1 + V2 ≤ 1,70 G és V2 ≤ G ahol: V1 az első I. típusú vizsgálatban kapott, egy szennyező anyagra vonatkozó kibocsátási érték; V2 a második I. típusú vizsgálatban kapott, egy szennyező anyagra vonatkozó kibocsátási érték; G egy szennyező anyag (CO/CH/NOx) kibocsátási határértéke a jármű(vek) típusjóváhagyása szerint, osztva a romlási tényezőkkel.

6.2.2.4.1.6.   Kipufogógáz-kibocsátási vizsgálat CNG üzemmódban

A 6.2.2.4.1.8. szakasz követelményeit figyelembe véve a vizsgálatot háromszor kell elvégezni valamennyi CNG referenciagázzal. Az utólag beépíthető rendszert tartalmazó alapjármű(vek)nek meg kell felelnie (felelniük) az eredeti jármű(vek) típusjóváhagyása szerinti határértékeknek, beleértve az eredeti jármű(vek) típusjóváhagyása során alkalmazott romlási tényezőket is.

Ha az alapjármű megfelel a 83. sz. előírás 05. módosítássorozatában, vagy a 98/69/EK irányelvben, vagy a 49. sz. előírás 04. módosítássorozatában vagy az 1999/96/EK irányelvben foglalt követelményeknek, akkor a jármű 90 másodpercnél hosszabb ideig egy vizsgálat során sem használhat benzint.

A 83. és 49. sz. előírás későbbi módosítássorozatai, vagy a későbbi módosító irányelvek vagy európai rendeletek követelményeinek megfelelő járművek esetében ez az időtartam nem haladhatja meg a 60 másodpercet.

6.2.2.4.1.6.1.   A motor indítása

A motor indítása történhet benzinnel, ha előre meghatározott, és a vezető által nem módosítható időtartam után a motor átvált CNG felhasználására.

6.2.2.4.1.6.2.   Benzin használata

Ha az alapjármű megfelel a 83. sz. előírás 05. módosítássorozatában, vagy a 98/69/EK irányelvben, vagy a 49. sz. előírás 04. módosítássorozatában vagy az 1999/96/EK irányelvben foglalt követelményeknek, akkor a jármű 90 másodpercnél hosszabb ideig egy vizsgálat során sem használhat benzint.

A 83. és 49. sz. előírás későbbi módosítássorozatai, vagy a későbbi módosító irányelvek vagy európai rendeletek követelményeinek megfelelő járművek esetében ez az időtartam nem haladhatja meg a 60 másodpercet.

6.2.2.4.1.6.3.   A közvetlen tüzelőanyag-befecskendezéses benzinmotorokra vonatkozó különleges rendelkezések

A 6.2.2.4.1.6.2. szakasz követelményei ellenére a közvetlen tüzelőanyag-befecskendezéses benzinmotorral rendelkező járművek esetében a teljes vizsgálati ciklus során megengedett a benzin kizárólagos vagy CNG-vel együtt való használata, feltéve, hogy a gázból származó energiafelhasználás magasabb, mint a vizsgálat során felhasznált teljes energiamennyiség 80 százaléka.

Ezt a százalékos arányt a 6B. mellékletben meghatározott módszerrel kell kiszámítani.

6.2.2.4.1.7.   A 6.2.2.4.1.6. szakasz követelményei ellenére minden egyes szennyező anyagnál vagy a szennyező anyagok bármely kombinációjánál a három vizsgálati eredmény közül az egyik – legfeljebb tíz százalékkal – meghaladhatja az előírt határértéket, feltéve, hogy a három mérési eredmény számtani átlaga az előírt határérték alatt van. Ez esetben az előírt határértékeket egynél több szennyező anyag esetében is át lehet lépni ugyanabban a vizsgálatban vagy különböző vizsgálatok során.

6.2.2.4.1.8.   A 6.2.2.4.1.6. szakaszban előírt, valamennyi CNG referencia-tüzelőanyagon elvégzett kibocsátási vizsgálatok számát az alábbi feltételekkel csökkenteni lehet:

a)	egy vizsgálatot kell elvégezni, ha a kapott eredmény a korlátozás hatálya alá eső egyetlen szennyező anyag esetében sem haladja meg a kibocsátási határérték 0,7-szeresét (vagyis M1 ≤ 0,70 G);

b)

két vizsgálatot kell elvégezni, ha a korlátozás hatálya alá eső valamennyi szennyező anyagra vonatkozóan teljesülnek az alábbi feltételek: M1 ≤ 0,85 G és M1 + M2 ≤ 1,70 G és M2 ≤ G ahol: M1 az első I. típusú vizsgálatban kapott, egy szennyező anyagra vonatkozó kibocsátási érték; M2 a második I. típusú vizsgálatban kapott, egy szennyező anyagra vonatkozó kibocsátási érték; G egy szennyező anyag (CO/CH/NOx) kibocsátási határértéke a jármű(vek) típusjóváhagyása szerint, osztva a romlási tényezőkkel.

6.2.2.4.2.   A II. típusú vizsgálatra (szén-monoxid-kibocsátási vizsgálat alapjárati fordulatszámon) vonatkozó egyedi követelmények a 3 500 kg-nál nagyobb össztömegű járművek esetében:

6.2.2.4.2.1.

A 2.5. szakasz szerinti alapjárműbe beépített utólag beépíthető CNG-rendszer 2.2. szakasz szerinti mintáját a 83. sz. előírásban (9) meghatározott II. típusú vizsgálati eljárásoknak kell alávetni.

6.2.2.4.2.2.

A 83. sz. előírás (9) rendelkezéseinek ellenére a rendszer gyártójának kérésére a II. típusú vizsgálatot csak egy CNG referencia-tüzelőanyaggal kell elvégezni, melyet a vizsgálatért felelős műszaki szolgálat választ ki.

6.2.2.4.3.   A CO2-kibocsátás és a tüzelőanyag-fogyasztás kiszámítása (az M1 és N1 kategóriájú járművek esetében):

6.2.2.4.3.1.

A CO2-kibocsátást adott esetben a 101. sz. előírás szerint számítják ki mindegyik alapjárműre. A CO2-kibocsátás átlagát a következő módszerrel kell kiszámítani: ahol: i az alapjárművek száma (i = 1-től n-ig) CO2G20 az i. számú járművön az utólag beépíthető rendszerrel és a CNG G20 referenciagázzal végzett három I. típusú vizsgálat eredményeként kapott CO2-kibocsátások átlaga; CO2G25 az i. számú járművön az utólag beépíthető rendszerrel és a CNG G25 referenciagázzal végzett három I. típusú vizsgálat eredményeként kapott CO2-kibocsátások átlaga; CO2benzin.i az i. számú járművön a referenciabenzinnel végzett három I. típusú vizsgálat eredményeként kapott CO2-kibocsátások átlaga.

6.2.2.4.3.2.

Az átlagos tüzelőanyag-fogyasztást az átlagos CO2-kibocsátás 6.2.2.4.3.1. szakaszban ismertetett számítási módszerével kell kiszámolni.

6.2.2.4.3.3.

A CO2-kibocsátás és a tüzelőanyag-fogyasztás arányát a következő módszerrel kell kiszámítani: A járműcsalád valamennyi tagja esetében a hivatalos CO2-kibocsátási és tüzelőanyag-fogyasztási értékeket meg kell szorozni a fenti arányszámokkal.

6.2.2.5.   Kipufogógáz-kibocsátás (M2, M3, N2 és N3 kategóriájú járművek)

6.2.2.6.   Ez a szakasz szükség esetén a 49. sz. előírás szerint jóváhagyott és utólag beépíthető (kettős üzemű) CNG-rendszerrel ellátott dízelmotorok kibocsátására vonatkozó egyedi követelmények számára van fenntartva.

6.2.3.   Teljesítménykövetelmények

Az alapjárműv(ek)en vagy motor(oko)n a következő vizsgálatokat kell elvégezni:

6.2.3.1.   Az alapjárműbe vagy az alapmotorba beépített utólag beépíthető CNG-rendszer 2.2. szakasz szerinti mintáján a 6.2.3.2. vagy 6.2.3.3. szakasz szerinti vizsgálatokat kell elvégezni. A CNG-vel mért teljesítménynek alacsonyabbnak kell lennie a benzinnel mért teljesítmény 5 százalékkal megnövelt értékénél.

6.2.3.2.   Járműfékpadon végzett módszer

A kerekeknél elérhető legnagyobb teljesítményt minden alapjármű esetében járműfékpadon mérik a következő tüzelőanyagok alkalmazásával:

a)	referenciabenzin;

b)	G20 vagy G25 referencia-tüzelőanyag.

A teljesítménymérési eredmények átlagát a következő módon kell kiszámítani:

A motorteljesítmények arányát a következőképpen kell kiszámítani:

A járműcsalád valamennyi tagja esetében a hivatalos motorteljesítmény-értékeket meg kell szorozni a fenti arányszámmal.

6.2.3.3.   Motorfékpadon végzett módszer

A főtengelynél elérhető legnagyobb teljesítményt minden alapjármű esetében motorfékpadon mérik a 85. sz. előírásnak megfelelően, a következő tüzelőanyagok alkalmazásával:

a)	kereskedelmi benzin vagy dízel;

b)	kereskedelmi CNG.

A teljesítménymérési eredmények átlagát a következő módon kell kiszámítani:

A motorteljesítmények arányát a következőképpen kell kiszámítani:

A járműcsalád valamennyi tagja esetében a hivatalos motorteljesítmény-értékeket meg kell szorozni a fenti arányszámmal.

6.2.4.   A fedélzeti diagnosztikai rendszerre vonatkozó követelmények és vizsgálatok az utólag beépíthető CNG-rendszerrel ellátott járművek esetében

6.2.4.1.

E szakasz alkalmazásában a következő meghatározásokat kell alkalmazni: 6.2.4.1.1. „az eredeti rendszer kibocsátáshoz kapcsolódó alkatrésze”: a levegőbevezetési, kipufogó- vagy párologatórendszer bármely olyan alkatrésze, amely bemeneti jelet bocsát ki a benzinvezérlő számára, vagy kimeneti jelet fogad a benzinvezérlőtől; 6.2.4.1.2. „a CNG-rendszer kibocsátáshoz kapcsolódó alkatrésze”: a levegőbevezetési vagy párologatórendszer bármely alkatrésze, amely bemeneti jelet bocsát ki a CNG-vezérlő számára, vagy kimeneti jelet fogad a CNG-vezérlőtől.

6.2.4.2.

Az utólag beépíthető CNG-rendszernek a járműbe való megfelelő illeszkedése érdekében szükség esetén megengedett az eredeti rendszer kibocsátáshoz kapcsolódó azon alkatrészei megfelelő működésének modellezése, melyek a CNG üzemmódban nincsenek használatban.

6.2.4.3.

Az alapjárműbe beépített, ezen előírás 2.2. szakasza szerinti utólag beépíthető CNG-rendszernek meg kell felelnie a 83. sz. előírás (9) szerinti követelményeknek és vizsgálatoknak a benzin és a CNG üzemmód tekintetében is.

6.2.4.4.

Az utólag beépíthető „mester-szolga” típusú rendszerekre vonatkozó egyedi fedélzeti diagnosztikai követelmények és vizsgálatok: 6.2.4.4.1. A 6.2.4.3. szakasz követelményei ellenére az utólag beépíthető „mester-szolga” típusú rendszereknek teljesíteniük kell az alábbi követelményeket: a) a motorvezérlés céljából a benzin elektronikus vezérlőegységének aktív állapotban kell lennie benzin és CNG üzemmódban is; b) benzin üzemmódban a benzin fedélzeti diagnosztikai rendszere marad a jármű egyetlen fedélzeti diagnosztikai rendszere; c) CNG üzemmódban a benzin fedélzeti diagnosztikai rendszerének a használaton kívüli alkatrészeket leszámítva továbbra is ellenőriznie kell az eredeti rendszer kibocsátáshoz kapcsolódó alkatrészeit; d) CNG üzemmódban a CNG elektronikus vezérlőegységének csak a CNG-rendszer kibocsátáshoz kapcsolódó alkatrészeit és azok elektromos csatlakozásait kell ellenőriznie. 6.2.4.4.2. A 6.2.4.3. szakaszban meghatározott követelmények ellenére az utólag beépíthető CNG-rendszeren el kell végezni a következő vizsgálatokat, az I. típusú vizsgálatok esetében a 83. sz. előírás (9) szerint: 6.2.4.4.2.1. A következő vizsgálatokat egy utólag beépíthető CNG-rendszerrel ellátott alapjárművön kell elvégezni: a) a CNG elektronikus vezérlőegységének a benzin elektronikus vezérlőegységét kell követnie a tüzelőanyag-stratégiák (pl. a befecskendezés és a gyújtási stratégiák [pl. előgyújtás]) tekintetében. Ezt ellenőrző (diagnosztikai) program alkalmazásával lehet igazolni, miközben a benzinrendszer egyik érzékelőjének jelét a befecskendezési időt és az előgyújtást befolyásoló módon módosítják; b) a benzinnel végzett I. típusú vizsgálat közben az eredeti hibajelzőnek be kell kapcsolódnia bármely, az eredeti rendszer kibocsátáshoz kapcsolódó alkatrészének villamos szakadása esetén; c) a CNG-vel végzett I. típusú vizsgálat közben az eredeti hibajelzőnek be kell kapcsolódnia az eredeti rendszer kibocsátáshoz kapcsolódó minden olyan alkatrészének villamos szakadása esetén, amely a CNG-műveletek alatt használatban van. 6.2.4.4.2.2. A következő vizsgálatokat az utólag beépíthető CNG-rendszerrel ellátott alapjárművön/alapjárműveken csak CNG üzemmódban kell elvégezni: a) egy I. típusú vizsgálat alatt a CNG-rendszer valamely kibocsátáshoz kapcsolódó alkatrészének villamos szakadása; b) egy I. típusú vizsgálat alatt a CNG-rendszer valamely, kibocsátáshoz kapcsolódó alkatrészének kicserélése egy lerontott és hibás alkatrészre, vagy ilyen hiba elektromos modellezése. Az eredeti hibajelzőnek vagy a CNG üzemmódból benzin üzemmódra váltó automatikus kapcsolónak a fenti körülmények bármelyike esetén a vizsgálatok vége előtt aktiválódnia kell. 6.2.4.4.2.3. A CNG-rendszer kibocsátáshoz kapcsolódó alkatrészeit és azok elektromos csatlakozásait érintő működési hibák hibakódjait a CNG elektronikus vezérlőegységében kell tárolni. 6.2.4.4.2.4. A rendszer gyártójának egyedi útmutatót kell biztosítania a 6.2.4.4.2.3. szakaszban említett CNG-hibakódok kiolvasásához.

7.   HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ

7.1.   A járműbe való utólagos beépítést ismertető beépítési útmutató

7.1.1.   Alkalmazási kör

Ez a szakasz azokat a minimumkövetelményeket sorolja fel, amelyeket a beépítési útmutatónak tartalmaznia kell.

7.1.2.   A hivatkozott szabványok listája

7.1.3.   Általános követelmények:

7.1.3.1.   A beépítési útmutató célja, hogy végigvezesse a szerelőt a helyes eljárásokon, amelyeket az LPG/CNG-rendszerek beépítése során figyelembe kell venni.

7.1.3.2.   A beépítési útmutatót az utólag beépíthető rendszer gyártója készíti el.

7.1.3.3.   A beépítési útmutató az utólag beépíthető rendszer része, és ezért az átalakító készlet tartalmazza azt.

7.1.3.4.   A beépítési útmutatót annak az országnak a nyelvén kell biztosítani, amelybe az utólag beépíthető átalakító rendszer készletét szállítják, vagy legalább angolul.

7.1.3.5.   A beépítési útmutató két részből áll:

I. rész	:	a) az utólag beépíthető rendszer mintájának leírását tartalmazó rész; b) az utólag beépíthető rendszer gyártója által alternatívaként megadott alkatrészek listáját tartalmazó rész.
II. rész	:	az adott járműre vonatkozó beépítési utasításokat tartalmazó rész.

7.1.3.6.   Az alapjármű(vek)re vonatkozó beépítési útmutatót be kell nyújtani a típusjóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatósághoz.

7.1.3.7.   A családba tartozó járművekre vonatkozó beépítési útmutatót az utólag beépíthető rendszer gyártójának a típusjóváhagyást megadó típusjóváhagyó hatósággal egyetértésben meghatározott ideig kell megőriznie.

7.1.4.   A beépítési útmutató I. része a) szakaszának tartalma

7.1.4.1.   Az utólag beépíthető rendszer leírása:

7.1.4.1.1.

Az utólag beépíthető rendszer működési elvei.

7.1.4.1.2.

Az utólag beépíthető rendszer egyes összetevőinek működési elvei.

7.1.4.2.   A megfelelő összeszerelés ellenőrzése

7.1.4.2.1.

A beépítési útmutató tartalmazza azon eljárások és műveletek részletes leírását, amelyeket a szerelőnek a biztonságos működés és a beépítési utasítások betartása érdekében el kell végeznie a rendszer helyes összeszerelésének ellenőrzésére.

7.1.4.3.   Beindítási eljárás

7.1.4.3.1.

A beépítési útmutató tartalmazza a szerelő által végrehajtandó beindítási műveleteket.

7.1.4.4.   Szervizelési utasítások

7.1.4.4.1.

A beépítési útmutató tartalmazza a karbantartási tervet, amely meghatározza az összes olyan általános szervizelést (szervizelési típust), amelyet minden egyes alkatrészen és a rendszeren (meghatározott időtartam vagy a jármű által megtett km után) el kell végezni azok üzemi élettartama alatt.

7.1.4.4.2.

A beépítési útmutató meghatározza, hogy a rendszer beépítése/szervizelése milyen szakértelmet igényel.

7.1.4.5.   A rendszer hibás működése

7.1.4.5.1.

A beépítési útmutató tartalmazza azokat a műveleteket, amelyeket a rendszer hibás működése esetén el kell végezni.

7.1.4.6.   Hibamegállapítás

7.1.4.6.1.

Ha az átalakító készlet diagnosztikai rendszert is tartalmaz, a beépítési útmutató magában foglalja a szóban forgó rendszer, valamint a hibás működés esetén végrehajtható korrekciós intézkedések részletes leírását.

7.1.5.   A beépítési útmutató II. részének tartalma

7.1.5.1.   Az utólag beépíthető rendszer azonosítása:

7.1.5.1.1.

az utólag beépíthető rendszer jóváhagyási száma;

7.1.5.1.2.

a jármű gyártója;

7.1.5.1.3.

járműkategória;

7.1.5.1.4.

a jármű típusa;

7.1.5.1.5.

motortípus;

7.1.5.1.6.

motor-lökettérfogat;

7.1.5.1.7.

az erőátvitel típusa;

7.1.5.1.8.

járműmodell;

7.1.5.1.9.

az utólag beépíthető átalakító rendszer típusa (LPG vagy CNG);

7.1.5.1.10.

az összeszerelési útmutató száma;

7.1.5.1.11.

az utólag beépíthető rendszer általános leírása, amely minden egyes összetevőről tartalmazza az alábbi információkat: a) azonosító szám; b) a gyártó kódja; c) típusjóváhagyás (ha van); d) a tartályokra vonatkozóan: űrtartalom/gyártó/típus/érvényesség dátuma vagy csere dátuma (ha van);

7.1.5.1.12.

a tartály járműbe való beépítésére szolgáló szerelvények leírása (rajzokat is beleértve, adott esetben).

7.1.5.2.   Beépítési utasítások:

7.1.5.2.1.

Valamennyi alkatrész összeszerelési utasítása rajzokkal vagy fényképekkel, amelyeken egyértelműen látható az egyes alkatrészek elrendezése a motortéren belül.

7.1.5.2.2.

Ábra vagy fénykép, amelyen az a pontos hely látható, ahol a szerelő elhelyezi az utólag beépíthető rendszer típusjóváhagyását tartalmazó táblát (amelyet az átalakító készlet tartalmaz).

7.1.5.2.3.

Az elektromos rendszer egyértelmű kapcsolási rajza, amely tartalmazza azokat a mechanikus alkatrészeket, amelyekhez a vezetékeket csatlakoztatni kell.

7.2.   Végfelhasználói kezelési útmutató

7.2.1.   Alkalmazási kör

Meghatározni a végfelhasználói kezelési útmutatónak az LPG/CNG-rendszer karbantartására vonatkozó minimális követelményeit.

7.2.2.   Általános követelmények:

7.2.2.1.   A kezelési útmutató célja, hogy tájékoztassa a végfelhasználót a beépített LPG/CNG-rendszer tulajdonságairól és biztonsági jellemzőiről.

7.2.2.2.   A kezelési útmutatót az utólag beépíthető rendszer gyártója készíti el.

7.2.2.3.   A rendszer gyártója minden olyan információt belefoglal, amely szükséges az LPG/CNG-rendszer helyes használatához és biztonságos működéséhez.

7.2.2.4.   A kezelési útmutatót a rendszer szerves részének kell tekinteni, és ezért az LPG/CNG-rendszerrel együtt kell szállítani.

7.2.2.5.   A kezelési útmutatót annak az országnak a nyelvén kell biztosítani, amelybe a rendszert szállítják.

7.2.2.6.   A kezelési útmutatóban hivatkozni kell azon termék típusára, változatára és gyártási évére, amelyre vonatkozik.

7.2.2.7.   Tájékoztatást kell adni a vonatkozó szélsőséges környezeti viszonyokról.

7.2.3.   A végfelhasználói kezelési útmutató tartalma:

7.2.3.1.   Műszaki jellemzők

A kezelési útmutató legalább az alábbi információkat tartalmazza:

a)	üzemi jellemzők;

b)	teljesítmény szokásos üzemi feltételek között;

c)	szélsőséges környezeti feltételek.

7.2.3.2.   Biztonsági utasítások

A kezelési útmutató figyelmeztet az egészségre és a biztonságra vonatkozó veszélyekre, amelyeket a következő módon rangsorol:

a)	JAVASLATOK a rendszer optimális használata érdekében;

b)	FIGYELEMFELHÍVÁS a helytelen használatból adódó lehetséges problémákra;

c)	FIGYELMEZTETÉS arra, hogy a személyek vagy javak sérülhetnek, amennyiben nem követik az eljárásokat.

Ha és amennyiben biztonsági szimbólumokat használnak, azoknak összhangban kell lenniük az SI nemzetközi rendszerrel, és céljukat egyértelműen meg kell határozni a kezelési útmutatóban.

A kezelési útmutató jelzi azokat a megfelelő tevékenységeket, amelyeket el kell végezni, amikor a járművet újrafényezik, és forró szárító fülkébe helyezik.

7.2.3.3.   Az LPG/CNG-rendszer leírása

Az LPG/CNG-rendszerek valamennyi alkatrészének célját, használatát és funkcióját világosan le kell írni.

7.2.3.4.   Az LPG/CNG-rendszerek első használata és beállítása

A kezelési útmutató tartalmazzon minden szükséges információt a végfelhasználó számára a bejáratás és a rendszer szükséges beállítására vonatkozóan.

7.2.3.5.   Az LPG/CNG-rendszerek működése

7.2.3.5.1.   Az LPG/CNG-rendszerek feltöltése

A kezelési útmutató bemutatja, hogy az LPG/CNG-tartály feltöltéséhez szükséges műveleteket milyen sorrendben kell végrehajtani. Külön figyelmet kell fordítani arra, hogy LPG esetében csak 80 százalékig szabad feltölteni a rendszert.

7.2.3.5.2.   Átkapcsolási eljárás

A kezelési útmutató a műveletek sorrendjét megadva világosan leírja, hogy miként kell átkapcsolni az egyik alternatív üzemanyagról a másikra.

7.2.3.5.3.   A kézi szelepek nyitása/zárása

Ha kézi szelepek is fel vannak szerelve, a kezelési útmutatóban be kell mutatni a működtetésükre szolgáló megfelelő eljárást.

7.2.3.5.4.   Szintjelző

A kezelési útmutatóban meg kell adni a szintjelző helyét, ami lehet például a műszerfalon vagy a tartályon. Leolvasását világosan el kell magyarázni a felhasználónak, LPG esetében külön figyelmet szentelve a 80 százalékos feltöltési szintnek.

7.2.3.5.5.   Karbantartás

Ha karbantartás szükséges, a kezelési útmutatóban meg kell adni a szükséges karbantartás gyakoriságát és típusát.

7.2.3.5.6.   Hibák és javítás

A kezelési útmutatóban meg kell adni, hogy a rendszer hibája esetén milyen lépéseket kell tenni.

Ha a rendszer diagnosztikai rendszerrel van ellátva, a kezelési útmutatóban ezt a rendszert is le kell írni, és meg kell adni a megfelelő tennivalókat.

7.2.3.5.7.   A termék kiselejtezése

A kezelési útmutató megfelelő tájékoztatást ad arról, hogy milyen óvintézkedéseket kell tenni, amikor a rendszert el kell távolítani a járműből.

8.   AZ UTÓLAG BEÉPÍTHETŐ RENDSZERTÍPUS JÓVÁHAGYÁSÁNAK MÓDOSÍTÁSA ÉS KITERJESZTÉSE

8.1.

A jármű meghajtórendszerének LPG- vagy CNG-gázzal való üzemeltetéséhez szükséges speciális berendezés beépítésének minden módosításáról értesíteni kell az utólag beépíthető rendszer típusát jóváhagyó típusjóváhagyó hatóságot. A hatóság ezt követően a következőképpen járhat el: 8.1.1. úgy ítéli meg, hogy az elvégzett módosításoknak nagy valószínűséggel nincs számottevő kedvezőtlen hatása, és az utólag beépíthető rendszer továbbra is megfelel az előírásoknak; vagy 8.1.2. új vizsgálati jegyzőkönyvet kér a vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálattól.

8.2.

A fenti 8.1.1. és 8.1.2. szakaszban leírt mindkét esetben a hatóságnak be kell mutatni az aktualizált beépítési útmutatót.

8.3.

A jóváhagyás megerősítéséről vagy elutasításáról, a változások részletes leírásával együtt, a fenti 5.4. szakaszban említett eljárással értesíteni kell az 1958. évi megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó feleket.

8.4.

A jóváhagyást kiterjesztő típusjóváhagyó hatóság sorszámot rendel a kiterjesztéshez, és az előírás 1A. és/vagy 1B. mellékletének megfelelő nyomtatványon értesíti erről az 1958. évi megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó feleket.

9.   GYÁRTÁSMEGFELELŐSÉG

A gyártási eljárásoknak meg kell felelniük a megállapodás 2. függelékében (E/ECE/324/Rev.2 – E/ECE/TRANS/505/Rev.2) előírt követelményeknek.

10.   SZANKCIÓK NEM MEGFELELŐ GYÁRTÁS ESETÉN

10.1.

Az ezen előírás alapján egy utólag beépíthető rendszertípusra megadott jóváhagyás visszavonható, ha nem teljesülnek a fenti 9. szakaszban előírt követelmények.

10.2.

Ha a megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó valamely szerződő fél visszavon egy előzőleg általa megadott jóváhagyást, akkor erről az ezen előírás 1A. és/vagy 1B. mellékletének megfelelő nyomtatványon haladéktalanul értesíti az ezen előírást alkalmazó többi szerződő felet.

11.   A GYÁRTÁS VÉGLEGES LEÁLLÍTÁSA

11.1.

Amennyiben a jóváhagyás jogosultja véglegesen megszünteti az előírás értelmében jóváhagyott utólag beépíthető rendszertípus gyártását, erről tájékoztatnia kell a típusjóváhagyást megadó hatóságot. A hatóság az értesítés kézhezvétele után az ezen előírás 1A. és/vagy 1B. mellékletének megfelelő nyomtatványon értesíti erről az 1958. évi megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó feleket.

12.   A JÓVÁHAGYÁSI VIZSGÁLATOK ELVÉGZÉSÉÉRT FELELŐS MŰSZAKI SZOLGÁLATOK ÉS A TÍPUSJÓVÁHAGYÓ HATÓSÁGOK NEVE ÉS CÍME

12.1.

A megállapodásban részes és ezen előírást alkalmazó felek közlik az Egyesült Nemzetek Titkárságával a jóváhagyási vizsgálat elvégzéséért felelős műszaki szolgálatok nevét és címét, valamint a jóváhagyásokat megadó, illetve a más országok által kiadott jóváhagyásokat, kiterjesztéseket, elutasításokat vagy visszavonásokat igazoló értesítéseket fogadó típusjóváhagyó hatóságok nevét és címét.

---

(1)  A Motoros járművekre vonatkozó egységesített állásfoglalás (R.E.3) (dokumentum: ECE/TRANS/WP.29/78/Rev.2) 2. szakaszának meghatározása szerint. - www.unece.org/trans/main/wp29/wp29wgs/wp29gen/wp29resolutions.html

(2)   HL L 282., 1996.11.1., 64. o.

(3)   HL L 76., 1970.4.6., 1. o.

(4)   HL L 40., 1996.2.17., 1. o.

(5)   HL L 36., 1988.2.9., 33. o.

(6)  A biztonsági követelmények tekintetében ajánlott a 01. módosítássorozattal módosított 67. sz. előírás és a 110. sz. előírás minimumkövetelményeit alkalmazni valamennyi utólag átalakított járműre vonatkozóan.

(7)  A beépítést végző szervezet megfelelő képesítésének biztosítása érdekében ajánlatos, hogy a szerződő fél jogalkotási hatásköre keretében az ezen előírás 1.3. szakaszában foglaltak szerint a rendszer gyártója és/vagy egy képesítéssel rendelkező szervezet által kiállított érvényes tanúsítvány benyújtását követelje meg, amely igazolja, hogy a beépítést végző szervezet kellően tapasztalt személyzettel és alkalmas műhellyel rendelkezik az utólag beépíthető rendszer beépítéséhez.

(8)  Az 1958. évi megállapodásban részes szerződő felek egyedi azonosító számai a Motoros járművekre vonatkozó egységesített állásfoglalás (R.E.3) (dokumentum: ECE/TRANS/WP.29/78/Rev.2/Amend.3) 3. mellékletében találhatók –www.unece.org/trans/main/wp29/wp29wgs/wp29gen/wp29resolutions.html

(9)  A 83. sz. előírásnak a motor első típusjóváhagyása idején hatályos módosítássorozata szerint.

(10)  A 49. számú előírásnak a motor első típusjóváhagyása idején hatályos módosítássorozata szerint.

(11)   HL L 350., 1998.12.28., 1. o.

(12)   HL L 44., 2000.2.16., 1. o.