11.7.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 190/87

(1)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 126. cikke szerint a tagállamoknak kerülniük kell a túlzott költségvetési hiányt.

(2)

A Stabilitási és Növekedési Paktum az árstabilitás és az erős, fenntartható, munkahelyteremtéshez vezető növekedés eszközeként a rendezett államháztartás célkitűzésén alapul.

(3)

A Tanács 2009. december 2-án az EUMSZ 126. cikkének (6) bekezdése szerinti határozatában megállapította (1), hogy Belgiumban túlzott hiány áll fenn. A Tanács 2009. december 2-án, és ugyancsak a Bizottság javaslatára ajánlást fogadott el annak 2012-ig történő megszüntetéséről (a továbbiakban: a 2009. december 2-i tanácsi ajánlás) az EUMSZ 126. cikkének (7) bekezdésével és a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló 1997. július 7-i 1467/97/EK tanácsi rendelet (2) 3. cikkével összhangban. Annak érdekében, hogy középtávú intézkedésekkel hiteles és fenntartható módon a GDP 3 %-a alá csökkentsék az államháztartási hiányt, a Tanács a következő ajánlásokat fogalmazta meg a belga hatóságok számára: a) 2010-ben a terveknek megfelelően hajtsák végre a 2010. évi költségvetés-tervezetben szereplő hiánycsökkentő intézkedéseket, 2011-ben és 2012-ben pedig növeljék a tervezett költségvetési kiigazítást; b) a 2010-2012 közötti időszakban a GDP 0,75 %-át kitevő átlagos éves költségvetési kiigazítást hajtsanak végre, amelynek ahhoz is hozzá kellett járulnia, hogy a GDP-arányos bruttó államadósság újra csökkenő pályára kerüljön, amely elegendő elsődleges többlet visszaállításával megfelelő ütemben közelít a referenciaértékhez; c) a konjunkturális feltételek figyelembevételével határozzák meg a túlzott hiány 2012-ig történő megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket, és a túlzotthiány-eljárás ajánlásainak kiadásakor vártnál kedvezőbb gazdasági vagy költségvetési feltételek esetén gyorsítsák fel a hiány csökkentését; valamint d) a költségvetési célszámok teljesítése érdekében erősítsék az monitoring mechanizmust. Ajánlásaiban a Tanács a 2010. június 2-i határidőt állapította meg a 1467/97/EK rendelet 3. cikke (4) bekezdésének rendelkezései szerinti, eredményes intézkedések meghozatalára.

(4)

Az EUMSZ 126. cikke (8) bekezdésének rendelkezései alapján a Tanács [2013. június 21-i] határozatában megállapította, hogy a 2009. december 2-i tanácsi ajánlás nyomán Belgium nem tett eredményes intézkedéseket az említett ajánlásban meghatározott időszakon belül.

(5)

Az 1467/97/EK rendelet 10. cikkének (3) bekezdése szerint, ha a tényleges adatok a 479/2009/EK rendelet alapján azt mutatják, hogy a túlzott hiányt egy résztvevő tagállam az EUMSZ 126. cikkének (7) bekezdése alapján kiadott ajánlásban meghatározott határidőn belül nem igazította ki, a Tanács az EUMSZ 126. cikkének (9) bekezdése alapján azonnal határozatot hoz, vagyis felszólítja a tagállamot, hogy meghatározott határidőn belül tegyen meg a helyzet orvoslásához a Tanács által szükségesnek ítélt hiánycsökkentő intézkedéseket.

(6)

A Bizottság szolgálatainak 2013. tavaszi előrejelzése szerint a reál-GDP 2013-ban nem változik, ugyanakkor folytatódik a belföldi kereslet 2012-ben kezdődött csökkenése. Miközben a háztartások fogyasztása valószínűsíthetően stagnál, várhatóan tovább esnek a beruházások, a gazdaság egészére kiterjedő bizalomhiány, az építőipar recessziója, a szigorodó hitelfeltételek és a kihasználatlan ipari kapacitások bővülése miatt. A lakossági fogyasztás és a beruházások ütemének gyorsulására csupán 2014-től lehet számítani, amikor a belföldi kereslet válik az 1,2 %-os reál GDP-növekedés fő húzóerejévé. Az erőteljesebb belső kereslet következtében az import növekedés feltehetően utoléri az exportnövekedést. Ez 2014-ben tovább csökkenti a nettó exportbevételeket, 2013-ban viszont a pozitív nettó külső kereslet növekedése várhatóan elkerülhetővé teszi a GDP szűkülését.

(7)

A Bizottság szolgálatainak 2013. tavaszi előrejelzése szerint az államháztartási hiány 2013-ban a GDP 2,9 %-ára csökken. Az eredeti 2013-as költségvetés a GDP 2,15 %-át kitevő nominális hiány elérését tűzte ki célul. Ugyanakkor a költségvetés elkészítése óta (a Bizottság szolgálatainak 2012. őszi előrejelzésével összhangban lévő +0,7 -ról) jelentős mértékben lefelé módosították (a 2012-2016-ra vonatkozó stabilitási programban 0,2 %-ra, a tavaszi előrejelzésben pedig 0,0 %-ra) a költségvetést alátámasztó hivatalos növekedési előrejelzéseket. Ezért a kormány feladta a nominális hiányra vonatkozó célkitűzést, amelyet azzal a kötelezettségvállalással helyettesített, hogy a GDP 1,0 %-ával javítja a strukturális egyenleget. 2013. márciusban a kormány a GDP 0,2 %-át elérő további intézkedést tett a 2013-as költségvetés eredeti változatában szereplő, a GDP mintegy 0,75%-át kitevő azon intézkedések mellett, amelyeket a Bizottság szolgálatainak 2013. tavaszi előrejelzése figyelembe vett. Ez az előrejelzés 2013-ra a GDP 0,75 %-ának megfelelő strukturális javulást vetít előre, beleszámítva az alacsonyabb kamatkiadásokból származó 0,25 százalékpontos hozzájárulást is.

(8)

A Bizottság szolgálatainak 2013. tavaszi előrejelzése szerint, változatlan politika mellett a hiány 2014-ben ismét a referenciaérték fölé, a GDP 3,1 %-ára emelkedik, az előrejelzett, potenciál feletti növekedés ellenére. Az ismételt emelkedés a szociális juttatások önálló növekvő tendenciájának, illetve annak tudható be, hogy a 2013-as költségvetés a GDP körülbelül 0,4 %-át kitevő egyszeri és ideiglenes bevételeket is tartalmazott (mint például az adóamnesztia, a távközlési engedélyek értékesítése, valamint a belga Nemzeti Bank által fizetett, kiemelkedően magas osztalék).

(9)

Az államadósság 2007 óta a GDP 84 %-áról 2012-re a GDP közel 100 %-ára emelkedett. A hiány és a GDP dinamikája mintegy 6,5 százalékpontot, a külső tényezők pedig mintegy 9 százalékpontot tesznek ki ebből a növekedésből. Az utóbbiak főként amiatt jelentkeztek, hogy tőkejuttatások formájában megmentési műveleteket hajtottak végre a pénzügyi ágazatban. A Bizottság szolgálatainak 2013. tavaszi előrejelzése szerint az államadósság 2014-ben várhatóan meghaladja a GDP 102 %-át. A kormány pénzügyi eszközöket szándékozik értékesíteni annak érdekében, hogy 2013-ban a GDP 100 %-a alatt tartsa az államadósságot. Ezzel összefüggésben a kormány a közelmúltban bejelentette a Royal Park Investment (a Fortis megmentési műveletének keretében létrehozott különleges célú gazdasági egység) értékesítését, ami a GDP 0,2 %-ával csökkentené az adósság szintjét.

(10)

Az Európai Bizottság 2012. évi költségvetési fenntarthatósági jelentése azt mutatja, hogy a jelek szerint Belgium rövid táron nem szembesül a költségvetési feszültség kockázatával. Közép- és hosszú távon azonban magasak a költségvetés fenntarthatóságával kapcsolatos kockázatok. Az idősödő népesség költségvetésre gyakorolt hosszú távú hatásai Belgiumban jóval meghaladják az EU átlagát, főként amiatt, hogy a GDP-arányos nyugdíjkiadások gyorsan növekednek majd a következő évtizedekben. Jóllehet a 2011. decemberi nyugdíjreform fontos pozitív lépést jelentett, további intézkedések látszanak szükségesnek az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának teljes körű helyreállítása érdekében.

(11)

Az eredeti 2013-as költségvetésben szereplő, és a 2013. márciusi költségvetés ellenőrzéskor hozott intézkedések a jelenlegi várakozások szerint a GDP 3 %-a alá szorítják a 2013-as hiányt. Ugyanakkor, a Bizottság szolgálatainak 2013. tavaszi előrejelzése szerint a Szerződésben foglalt referenciaérték átlépésével szembeni biztonsági tartalék rendkívül szűk. Ezenfelül a kiigazítás jelenleg még nem fenntartható.

(12)

A gazdasági és költségvetési helyzet alakulásának rendkívüli bizonytalansága miatt a kiigazítási időszak utolsó évére ajánlott költségvetési célt egyértelműen a referenciaérték alatti szinten kell meghatározni ahhoz, hogy az előírt határidőn belül garantált legyen a hatékony és tartós kiigazítás megvalósítása.

(13)

Ezért indokolt a 2013-as hiány további, a GDP 2,7 %-ára történő csökkentése, ami összhangban van a GDP 1 %-ának megfelelő 2013-as strukturális javulással. Ezért – figyelembe véve az esetleges kedvezőtlen másodlagos hatásokat is – szükségesnek tekinthetők olyan további intézkedések, amelyek becslések szerint a GDP 0,25 %-ának megfelelő hatást fejtenek ki.

(14)

Belgium a 2012-2016-ra vonatkozó stabilitási programjában kötelezettséget vállalt arra, hogy 2015-re strukturális egyensúlyban lévő költségvetést valósít meg, majd pedig 2016-ban eléri (a strukturális értelemben) a GDP 0,75 %-ának megfelelő többletre vonatkozó középtávú költségvetési célt (MTO). A 2012-2016-ra vonatkozó stabilitási program benyújtását követően a belga hatóságok a Bizottságnak küldött 2013. május 28-i levelükben kötelezettséget vállaltak arra, hogy 2014-ben nagyobb mértékű, a GDP 0,75 %-ának megfelelő költségvetési kiigazításra törekszenek. Az adósság magas szintjére is figyelemmel ez helyénvaló erőfeszítés, amely megfelel az adósságcsökkentési referenciaértéknek. 2016 után Belgiumnak folytatnia kell a középtávú költségvetési céljának megvalósítása irányába való megfelelő haladást, többek között a kiadási referenciaérték teljesítése, és az adósságcsökkentési referenciaérték elérése tekintetében.

(15)

Emellett Belgiumnak erősíteni kell a nyugdíj- és a szociális biztonsági rendszerek hosszú távú fenntarthatóságát. Ebben a vonatkozásban további intézkedéseket kell tenni a kötelező nyugdíjkorhatár és a tényleges nyugdíjbavonulási életkor közötti eltérés megszüntetésére, a kötelező nyugdíjkorhatárnak a várható élettartam alakulásához kötésére irányuló intézkedések pedig lehetővé tennék a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságának biztosítását.

(16)

Emellett Belgiumnak világos koordinációs rendszert kell kialakítania annak érdekében, hogy a költségvetési célkitűzések a középtávú tervezési időtáv alatt a szövetségi és az az alatti szinteken is kötelező erejűek legyenek, ideértve a teljes költségvetési egyensúlyra/többletre vonatkozó szabály gyors elfogadását, amely megfelel a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló Szerződésben foglalt követelménynek.

(17)

Végezetül a költségvetési konszolidációs stratégia sikere érdekében fontos átfogó strukturális reformokkal is alátámasztani a költségvetési konszolidációt, összhangban az európai szemeszter keretében Belgium számára megfogalmazott tanácsi ajánlásokkal, különösen a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárással összefüggő ajánlásokkal,