25.3.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 79/39

(1)

A Tanács 2009/289/EK határozatával (2) a Lettországnak nyújtandó kölcsönös segítségről határozott.

(2)

A rendkívül magas külső finanszírozási igény fényében a lett tőke- és pénzügyi piacok a közelmúltban nyomás alá kerültek, amely a piac hangulatának általános romlását és a lett gazdaság állapotára vonatkozó aggodalmakat tükrözte, tekintettel a lett gazdaság széles külső hiányban, gyengülő államháztartásban, valamint magas költség- és árinflációban megmutatkozó jelentős egyensúlyhiányára. A lett banki ágazat súlyos likviditási és a bizalmi problémákkal szembesült. A devizatartalékok szintje csökkent, mivel a központi bank beavatkozott az árfolyamrögzítés fenntartása érdekében.

(3)

Lettország összes külső finanszírozási igényét 2011 első negyedévéig 7,5 milliárd EUR-ra becsülik.

(4)

Célszerű, hogy a Közösség 3,1 milliárd EUR-s támogatást nyújtson Lettországnak a 332/2002/EK rendelettel létrehozott, a tagállamok fizetési mérlegéhez középtávú pénzügyi támogatási mechanizmus segítségével. Az említett támogatást a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 1,5 milliárd SDR (Lettországnak az IMF-nél rendelkezésre álló kvótájának 1 200 %-a, mintegy 1,7 milliárd EUR) összegű hitelével összefüggésben nyújtják, amelynek keretét az IMF-fel kötött, 2008. december 23-án jóváhagyott rendelkezésre állási megállapodás adja. Az észak-európai országok (Svédország, Dánia, Finnország, Észtország és Norvégia) együttesen 1,9 milliárd EUR-val járulnak hozzá, a Világbank 0,4 milliárd EUR-val, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, a Cseh Köztársaság és Lengyelország összesen 0,4 milliárd EUR-val, amely együtt összesen 7,5 milliárd EUR-t tesz ki a 2011 első negyedévéig tartó időszak során.

(5)

A közösségi támogatást a Bizottságnak kell kezelnie. A Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal folytatott konzultációt követően a lett hatóságokkal megállapodott különös gazdaságpolitikai feltételeket egyetértési megállapodásba kell foglalni. E feltételeknek tartalmazniuk kell többek között a közvetlen likviditási nyomás csökkentésére, a banki ágazat erősítése révén a hosszú távú stabilitás helyreállítására, a költségvetési egyensúlyhiány kiigazítására, valamint a versenyképességet javító belső politikák elfogadására irányuló intézkedéseket. Az intézkedéseknek azonnali és tartós költségvetési konszolidációra, átfogó bankkonszolidációs stratégiára, a szabályozó hatóságok válságkezelési kapacitásának erősítésére, átfogó szerkezeti reformokra, valamint más fontos intézkedésekre kell kiterjedniük. A részletes pénzügyi feltételeket a Bizottság a hitelmegállapodásban rögzíti.

(6)

A támogatást a közvetlen likviditási nyomás csökkentése céljából kell nyújtani, a banki ágazat erősítése révén a hosszú távú stabilitás helyreállítására irányuló politikák, a költségvetési egyensúlyhiány kiigazítása és a versenyképességet javító belső politikák elfogadásának feltételével, a szűk átváltási árfolyamsávnak a jelenlegi középárfolyamon történő fenntartása mellett,

a)

világosan megfogalmazott középtávú költségvetési program elfogadása, amelynek célja az államháztartási hiány csökkentése oly módon, hogy 2011-re ne haladja meg a Szerződés szerinti, a GDP 3 %-ának megfelelő referenciaszintet;

b)

a 2009-re szóló, a 2008. december 12-én elfogadott pótköltségvetéssel módosított (és 2009 március végéig részletesen benyújtandó) költségvetés végrehajtása, amely a GDP 5 %-ánál vagy az ESA 95 előírások szerint 5,3 %-nál nem magasabb pénzforgalmi államháztartási hiányt tűz ki célul;

c)

a 2008. novemberi 14-i költségvetéshez képest az állami szektorbeli átlagbérek nominális értéken körülbelül 15 %-kal történő csökkentése 2009-ben, valamint további 2 %-kal 2010–2011-ben;

d)

a központi kormányzati szektorbeli foglalkoztatás csökkentésére irányuló 2008-ban megkezdett intézkedések folytatása legalább 5 %-os csökkentést biztosítva 2008 végére és 2009. június 30-ig a teljes 10 %-os csökkentés elérése;

e)

a költségvetési eljárások tervezésének és végrehajtásának erősítése költségvetési keret és költségvetési reform elfogadásával a hatályos költségvetési és pénzügyi irányítási törvény módosítása révén;

f)

világos és átlátható bérfizetési rendszer bevezetése a közvetlenül a közigazgatásban foglalkoztatottak számára, és a közigazgatási intézményekre kiterjedő, egységes emberierőforrás-tervezési és kezelési rendszer létrehozása;

g)

a szélesebb banki ágazat közép- és hosszabb távú stabilitásának biztosítására szolgáló mechanizmusok kialakítása, amelyek felügyeleti, prudenciális és monetáris politikai intézkedések széles körét tartalmazzák. Ezen intézkedések várhatóan fenntartható szintre korlátozzák majd a hitelnövekedést, és lehetővé teszik a magas arányú, biztosíték nélküli külföldi finanszírozás elkerülését. Célzott vizsgálatokat kell folytatni a bankrendszerben annak biztosítására, hogy minden bank fizetőképes és megfelelően tőkésített legyen;

h)

a magánszektorbeli adósságok átalakítására vonatkozó megfelelő intézkedések. Meg kell erősíteni a fennálló adósságok esedékesség és pénznem szempontjából történő átalakításához szükséges megfelelő jogalapot. A fizetésképtelenségi eljárások megkönnyítésének és a szanálási tervek gyors végrehajtásának szintén elsőbbséget kell élveznie;

i)

annak biztosítása, hogy a Parex Bank fennmaradó kisebbségi részvényesei ne húzhassanak hasznot a bank konszolidációjából, valamint a pénzügyi stabilitást növelő intézkedések a Parex Bank teljes államosítása útján;

j)

a lisszaboni stratégia keretében támogatott és Lettország nemzeti reformprogramjában végrehajtott szerkezeti reformintézkedések, így többek között aktív munkaerő-piaci és élethosszig tartó tanulási politikák, a magángazdaság piaci szereplőinek nagyobb fokú részvétele a kutatási-fejlesztési (K + F) és innovációs tevékenységekben, exportösztönző intézkedések és a vállalkozások igazgatási terheinek megszüntetése;

k)

uniós finanszírozású projektek tervezett szintű végrehajtása a célból, hogy javuljon a kereskedelmi ágazat hozzájárulása a gazdasági növekedéshez;

l)

azon társaságok és vállalkozók finanszírozáshoz való hozzáférésének javítását szolgáló intézkedések, akiknek a strukturális alapokhoz benyújtott pályázatát elfogadták, vagy akik tervezhetik, hogy pályázatot nyújtanak be a strukturális alapokhoz.