EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32008F0919

A Tanács 2008/919/IB kerethatározata ( 2008. november 28. ) a terrorizmus elleni küzdelemről szóló 2002/475/IB kerethatározat módosításáról

OJ L 330, 9.12.2008, p. 21–23 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
Special edition in Croatian: Chapter 19 Volume 016 P. 145 - 147

No longer in force, Date of end of validity: 19/04/2017; közvetve hatályon kívül helyezte: 32017L0541

ELI: http://data.europa.eu/eli/dec_framw/2008/919/oj

9.12.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 330/21


A TANÁCS 2008/919/IB KERETHATÁROZATA

(2008. november 28.)

a terrorizmus elleni küzdelemről szóló 2002/475/IB kerethatározat módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 29. cikkére, 31. cikke (1) bekezdésének e) pontjára és 34. cikke (2) bekezdésének b) pontjára,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

mivel:

(1)

A terrorizmus jelenti az egyik legsúlyosabb megsértését az emberi méltóság, a szabadság, az egyenlőség és a szolidaritás, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása egyetemes értékeinek, amelyek az Európai Unió alapját képezik. A terrorizmus jelenti a demokrácia és a jogállamiság elleni egyik legsúlyosabb támadást is; ezek a tagállamok közös elvei, amelyeken az Európai Unió alapul.

(2)

A terrorizmus elleni küzdelemről szóló, 2002. június 13-i 2002/475/IB tanácsi kerethatározat (2) az Európai Unió terrorizmus elleni politikájának alapja. Valamennyi tagállam közös jogi keretének kidolgozása és különösen a terrorista bűncselekmények egységes fogalommeghatározása révén lehetővé vált, hogy – az alapvető jogok és a jogállamiság tiszteletben tartására figyelemmel – kidolgozzák és kibővítsék az Európai Unió terrorizmus elleni politikáját.

(3)

Az elmúlt években növekedett és gyorsan változott a terrorfenyegetettség, valamint megváltozott a terrorista aktivisták és támogatóik tevékenységének módja, ideértve azt is, hogy a szervezett, hierarchikus csoportok helyébe egymáshoz lazán kötődő, részben önálló sejtek léptek. Ezek a sejtek nemzetközi hálózatokká kapcsolódnak össze, és egyre nagyobb mértékben alkalmaznak új technológiákat, különösen az internetet.

(4)

Az internetet Európában a helyi terrorista hálózatok és egyének ösztönzésére és mozgósítására használják, valamint az a terroristák eszközeire és módszereire vonatkozó információforrásul is szolgál, vagyis „virtuális kiképzőtáborként” működik. A terrorista bűncselekmények elkövetésére való nyilvános izgatás, a terroristák toborzása, valamint a terroristák kiképzésére irányuló tevékenységek kifejezetten alacsony költséggel és kockázattal sokszorozódtak meg.

(5)

A Tanács által 2004. november 5-én elfogadott, a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése megerősítéséről szóló hágai program hangsúlyozza, hogy a terrorizmus hatékony megelőzése és az ellene való hatékony küzdelem – az alapvető jogok maradéktalan tiszteletben tartása mellett – megkívánja a tagállamoktól, hogy ne korlátozzák tevékenységüket saját biztonságuk fenntartására, hanem az Unió egészének biztonságára is koncentráljanak.

(6)

A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése megerősítéséről szóló hágai program végrehajtására vonatkozó tanácsi és bizottsági cselekvési terv (3) emlékeztet arra, hogy a terrorizmussal szemben globális válaszra van szükség, valamint hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni a polgárok Unióval szembeni elvárásait, és hogy az Unió sem teheti meg, hogy ne válaszoljon ezen elvárásokra. Megállapítja továbbá, hogy figyelmet kell fordítani a megelőzés, felkészültség és válaszadás különböző aspektusaira a terrorizmus elleni küzdelemhez rendelkezésre álló tagállami kapacitások további növelése, illetve szükség esetén kiegészítése érdekében, elsősorban a következő területeken: toborzás, finanszírozás, kockázatelemzés, a létfontosságú infrastruktúrák védelme és a következmények kezelése.

(7)

E kerethatározat előírja a terrorista tevékenységhez kapcsolódó cselekmények bűncselekményekké nyilvánítását, annak érdekében, hogy az egyes személyeket terrorista támadások elkövetésére ösztönző anyagok terjesztésének korlátozása révén hozzájáruljon a terrorizmus megelőzésére vonatkozó általánosabb politikai cél eléréséhez.

(8)

Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 1624 (2005) sz. határozata felhívja az államokat, hogy a nemzetközi jog alapján viselt kötelezettségeikkel összhangban tegyék meg a szükséges és megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy jogszabályban tiltsák meg a terrorcselekmény vagy terrorcselekmények elkövetésére való uszítást, valamint megelőzzék az ilyen magatartást. Az ENSZ főtitkárának 2006. április 27-i„Összefogás a terrorizmus ellen: ajánlások a terrorizmus elleni küzdelem globális stratégiájához” című jelentése úgy értelmezi a fent említett határozatot, hogy az – az interneten keresztül történő elkövetés esetében is – alapot nyújt a terrorcselekmények elkövetésére való uszítás és toborzás bűncselekménnyé nyilvánításához. Az ENSZ 2006. szeptember 8-i terrorizmus elleni globális stratégiája említést tesz arról, hogy az ENSZ tagállamai feltárják a terrorizmus valamennyi formája és az interneten való megnyilvánulásai elleni erőfeszítések nemzetközi és regionális szinten történő összehangolásának módjait és eszközeit.

(9)

Az Európa Tanács terrorizmus megelőzéséről szóló egyezménye azt a kötelezettséget állapítja meg annak részes államai számára, hogy – jogellenes és szándékos elkövetés esetén – nyilvánítsák bűncselekménnyé a terrorista bűncselekmény elkövetésére való nyilvános izgatást, a terroristák toborzását és a terroristák kiképzését.

(10)

Valamennyi tagállamban tovább kell közelíteni a terrorista bűncselekmények – így a terrorista tevékenységhez kapcsolódó bűncselekmények – fogalommeghatározását annak érdekében, hogy az – szándékos elkövetés esetén – kiterjedjen a terrorista bűncselekmény elkövetése érdekében folytatott nyilvános izgatásra, a terroristák toborzására és a terroristák kiképzésére.

(11)

Büntetéssel kell fenyegetni a terrorista bűncselekmény elkövetésére való nyilvános izgatást, a terroristák toborzását és a terroristák kiképzését szándékosan elkövető természetes, vagy ezekért felelősségre vont jogi személyeket. E magatartásformáknak valamennyi tagállamban egyaránt büntetendőnek kell lenniük, függetlenül attól, hogy az interneten keresztül követik-e el ezeket vagy sem.

(12)

Mivel e kerethatározat céljait a tagállamok egyoldalúan nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért azok az európai szinten összehangolt szabályok szükségességére tekintettel uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az EK-Szerződés 5. cikkében foglalt és az EU-Szerződés 2. cikkében említett szubszidiaritás elvével összhangban. Az EK-Szerződés 5. cikkében foglalt arányosság elvének megfelelően ez a kerethatározat nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(13)

Az Unió betartja az EU-Szerződés 6. cikkének (2) bekezdésében elismert és az Európai Unió alapjogi chartájában, különösen annak II. és VI. fejezetében megfogalmazott elveket. Ennek a kerethatározatnak egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, mintha olyan alapvető jogok vagy szabadságok szűkítésére vagy korlátozására irányulna, mint a véleménynyilvánítás szabadsága, a gyülekezési és egyesülési jog, valamint a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jog, ideértve a levéltitok tiszteletben tartásához való jogot.

(14)

A terrorista bűncselekmény elkövetésére való nyilvános izgatás, a terroristák toborzása és a terroristák kiképzése szándékos bűncselekmény. Ezért ennek a kerethatározatnak egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, mintha a tudományos, felsőoktatási vagy tájékoztatási célú információk terjesztésének szűkítésére vagy korlátozására irányulna. Az érzékeny politikai témákról – így a terrorizmusról – folytatott nyilvános viták során kifejtett radikális, vitatkozó vagy vitatott álláspontok nem tartoznak e kerethatározat hatálya alá, illetve különösen a terrorista bűncselekmény elkövetésére való nyilvános izgatás fogalmába.

(15)

A bűncselekménnyé nyilvánítás e kerethatározat szerinti végrehajtásának arányosnak kell lennie a bűncselekmény természetével és körülményeivel, tekintettel az elérni kívánt törvényes célokra és azok demokratikus társadalomban való szükségességére, valamint ki kell zárnia az önkényesség és a diszkrimináció bármely formáját,

ELFOGADTA EZT A KERETHATÁROZATOT:

1. cikk

Módosítások

A 2002/475/IB tanácsi kerethatározat a következőképpen módosul:

1.

A 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„3. cikk

Terrorista tevékenységekkel összefüggő bűncselekmények

(1)   E kerethatározat alkalmazásában:

a)

»terrorista bűncselekmény elkövetésére való nyilvános izgatás«: valamely üzenet terjesztése, vagy egyéb módon a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétele azzal a szándékkal, hogy az 1. cikk (1) bekezdésének a)–h) pontjában felsorolt bűncselekmények egyikének elkövetésére uszítson, ha ez a magatartás – akár a terrorista bűncselekmény közvetlen támogatásával, akár anélkül – annak veszélyével jár, hogy elkövethetnek egy vagy több ilyen bűncselekményt;

b)

»terroristák toborzása«: más személyeknek az 1. cikk (1) bekezdésének a)–h) pontjában vagy a 2. cikk (2) bekezdésében felsorolt bűncselekmények egyikének elkövetésére való felhívása;

c)

»terroristák kiképzése«: robbanóanyagok, lőfegyverek vagy más fegyverek, vagy mérgező vagy veszélyes anyagok készítésére vagy használatára, vagy más különleges módszerek vagy technikák alkalmazására vonatkozó oktatás nyújtása az 1. cikk (1) bekezdésének a)–h) pontjában felsorolt bűncselekmények egyikének elkövetése céljából, annak tudatában, hogy az átadott szakismeretet e célokra kívánják felhasználni.

(2)   Minden tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az alábbi szándékos cselekmények terrorista tevékenységgel összefüggő bűncselekményeknek minősüljenek:

a)

terrorista bűncselekmény elkövetésére való nyilvános izgatás;

b)

terroristák toborzása;

c)

terroristák kiképzése;

d)

minősített lopás az 1. cikk (1) bekezdésében felsorolt bűncselekmények egyikének elkövetése céljából;

e)

zsarolás az 1. cikk (1) bekezdésében felsorolt bűncselekmények egyikének elkövetése céljából;

f)

hivatalos okmányok hamisítása az 1. cikk (1) bekezdésének a)–h) pontjában és a 2. cikk (2) bekezdésének b) pontjában felsorolt bűncselekmények egyikének elkövetése céljából.

(3)   Ahhoz, hogy a (2) bekezdésben meghatározott valamely cselekmény büntetendő legyen, nem szükséges a terrorista bűncselekmény tényleges elkövetése.”

2.

A 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„4. cikk

Bűnsegély, felbujtás, kísérlet

(1)   Minden tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az 1. cikk (1) bekezdésében, valamint a 2. vagy a 3. cikkben említett bűncselekményekhez nyújtott bűnsegély büntetendő legyen.

(2)   Minden tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az 1. cikk (1) bekezdésében, a 2. cikkben vagy a 3. cikk (2) bekezdésének d)–f) pontjában említett bűncselekményekre való felbujtás büntetendő legyen.

(3)   Minden tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az 1. cikk (1) bekezdésében és a 3. cikk (2) bekezdésének d)–f) pontjában említett bűncselekmények elkövetésének kísérlete, az 1. cikk (1) bekezdésének f) pontjában előírt birtoklás és az 1. cikk (1) bekezdésének i) pontjában említett bűncselekmény kivételével, büntetendő legyen.

(4)   Minden tagállam dönthet úgy, hogy megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a 3. cikk (2) bekezdésének b) és c) pontjában említett bűncselekmények elkövetésének kísérlete büntetendő legyen.”

2. cikk

A véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó alapvető jogelvek

E kerethatározat alapján a tagállamok nem kötelezhetők arra, hogy olyan intézkedéseket hozzanak, amelyek ellentétesek a véleménynyilvánítás szabadságára, különösen a sajtószabadságra, illetve az egyéb médiumokon keresztüli véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó alapvető jogelvekkel, ahogyan azok az alkotmányos hagyományokból, vagy a sajtó, illetve más médiumok jogaira, kötelezettségeire és eljárási biztosítékaira irányadó, a felelősség megállapítására vagy korlátozására vonatkozó szabályokból erednek.

3. cikk

Végrehajtás és jelentés

(1)   A tagállamok meghozzák azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek a kerethatározatnak 2010. december 9-ig megfeleljenek. E kerethatározat végrehajtása során a tagállamok biztosítják, hogy a bűncselekménnyé nyilvánítás arányos legyen a demokratikus társadalmakban elérni kívánt és szükséges, jogszerű célokkal, valamint, hogy kizárják az önkényesség és a diszkrimináció bármely formáját.

(2)   A tagállamok 2010. december 9-ig továbbítják a Tanács Főtitkárságának és a Bizottságnak azoknak a rendelkezéseknek a szövegét, amelyekkel az e kerethatározatból fakadó kötelezettségeket nemzeti jogukba átültetik. Az ezen az információn alapuló jelentés, valamint a Bizottság jelentése alapján a Tanács 2011. december 9-ig megvizsgálja, hogy a tagállamok megtették-e az e kerethatározatnak való megfeleléshez szükséges intézkedéseket.

4. cikk

Hatálybalépés

E kerethatározat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2008. november 28-án.

a Tanács részéről

az elnök

M. ALLIOT-MARIE


(1)  A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

(2)  HL L 164., 2002.6.22., 3. o.

(3)  HL C 198., 2005.8.12., 1. o.


Top