EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32008R0717

A Tanács 717/2008/EK rendelete ( 2008. július 17. ) a mennyiségi kontingensek kezelésére vonatkozó közösségi eljárás létrehozásáról (kodifikált változat)

OJ L 198, 26.7.2008, p. 1–7 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
Special edition in Croatian: Chapter 11 Volume 008 P. 295 - 301

In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2008/717/oj

26.7.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 198/1


A TANÁCS 717/2008/EK RENDELETE

(2008. július 17.)

a mennyiségi kontingensek kezelésére vonatkozó közösségi eljárás létrehozásáról

(kodifikált változat)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 133. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

A mennyiségi kontingensek kezelésére vonatkozó közösségi eljárás létrehozásáról szóló, 1994. március 7-i 520/94/EK tanácsi rendeletet (1) több alkalommal jelentősen módosították (2). Az áttekinthetőség és az ésszerűség érdekében ezt az rendeletet kodifikálni kell.

(2)

A Szerződés 14. cikke értelmében 1993. január 1. óta a belső piac egy olyan belső határok nélküli térség, amelyben biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása.

(3)

Ezért a mennyiségi kontingensek kezelésének olyan rendszerét kell létrehozni, amely megfelel e célkitűzésnek és az egységes közös kereskedelempolitika elvén alapul, összhangban az Európai Közösségek Bírósága által megállapított iránymutatásokkal.

(4)

Több felosztási módszer közül kell választani olyan követelmények szem előtt tartásával, mint a közösségi piac helyzete, az érintett termék típusa, a szállító ország egyedi jellemzői és a Közösség nemzetközi kötelezettségei, különösen azok, amelyek lehetővé teszik a hagyományos kereskedelmi forgalom érvényesülését.

(5)

Rugalmasságot kell biztosítani a fel nem osztott, ki nem jelölt és fel nem használt mennyiségek újbóli elosztásában. Azonban a behozatal esetleges túlzott felhalmozódásának elkerülése érdekében annak kérdését, hogy indokolt-e egy ilyen újraelosztás a kontingensidőszak vége után, eseti alapon, és a már meghozott vonatkozó rendelkezések alapján kell vizsgálni, különös tekintettel az engedélyek érvényességének időtartamára, figyelembe véve a szóban forgó termék jellegét és azt a célt, amely érdekében a szóban forgó kontingenseket bevezették.

(6)

A behozatali és kiviteli kontingensek kezelésének olyan rendszeren kell alapulnia, amelyben a tagállamok az engedélyeket a közösségi szinten meghatározott mennyiségi követelményeknek megfelelően bocsátják ki.

(7)

A kezelési eljárásnak biztosítania kell, hogy minden kérelmező tisztességesen hozzáférhessen a kontingensekhez, és a kibocsátott okmánynak olyannak kell lennie, amelyet a Közösség egész területén alkalmazni lehet.

(8)

Annak érdekében, hogy a fel nem használt mennyiségeket a lehető leghatékonyabban lehessen újra elosztani, megbízható és teljes körű tájékoztatásra van szükség a kiadott behozatali engedélyek tényleges felhasználásáról. E célból minden, akár felhasznált, akár fel nem használt behozatali engedélyt legkésőbb tíz munkanappal azok lejárati ideje előtt vissza kell juttatni az illetékes nemzeti hatóságoknak.

(9)

Az e határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (3) összhangban kell elfogadni.

(10)

E rendelet rendelkezései és az ennek végrehajtására szolgáló rendelkezések nem sérthetik a szakmai titoktartásra vonatkozó hatályos nemzeti és közösségi szabályokat.

(11)

Ki kell zárni e rendelet alkalmazási köréből a Szerződés I. mellékletében felsorolt termékeket, valamint a textil- és más olyan termékeket, amelyek különös, a kontingensek kezelése tekintetében különleges rendelkezéseket megállapító közös rendelkezések hatálya alá tartoznak,

ELFOGADTA EZT AZ RENDELETET:

I.   FEJEZET

ÁLTALÁNOS KEZELÉSI ELVEK

1. cikk

(1)   E rendelet a Közösség által létesített – autonóm vagy egyezményes – mennyiségi kiviteli és behozatali kontingensek, a továbbiakban: kontingensek, kezelését szabályozza.

(2)   E rendelet nem vonatkozik a Szerződés I. mellékletében felsorolt termékekre, valamint az egyedi, a kontingensek kezelése tekintetében különös rendelkezéseket megállapító közös import- vagy exportintézkedések hatálya alá tarozó termékekre.

2. cikk

(1)   Megnyitásukat követően a kontingenseket a lehető legrövidebb időn belül fel kell osztani a kérelmezők között. A 22. cikk (2) bekezdésben említett eljárásnak megfelelően úgy is lehet határozni, hogy a felosztás külön kontingenscsoportokban történjen.

(2)   A kontingenseket többek között a következő módszerek valamelyikének vagy azok kombinációja felhasználásával lehet kezelni:

a)

a hagyományos kereskedelmi forgalmon alapuló módszer a 6–11. cikknek megfelelően;

b)

a kérelmek benyújtási sorrendjén alapuló módszer („érkezési sorrendben történő kiszolgálás elve”) a 12. cikknek megfelelően;

c)

a kérelmek benyújtásakor igényelt mennyiségek arányában történő felosztási módszer (az „egyidejű vizsgálat” eljárását alkalmazva) a 13. cikknek megfelelően.

(3)   Az alkalmazandó felosztási módszert a 22. cikk (2) bekezdésben említett eljárásnak megfelelően kell meghatározni.

(4)   Amennyiben nyilvánvaló, hogy az e cikk (2) bekezdésben megjelölt módszerek egyike sem felel meg a megnyitott kontingens különleges követelményeinek, a 22. cikk (2) bekezdésében említett eljárás szerint egyéb megfelelő módszert kell meghatározni.

(5)   A fel nem osztott, ki nem jelölt és fel nem használt mennyiségeket a 14. cikkel összhangban, időben újra elosztják, hogy azok felhasználását még a kontingens által lefedett időszak vége előtt lehetővé tegyék.

Amennyiben úgy találják, hogy nem lehetséges időben újra elosztani az ilyen mennyiségeket, a következő kontingensidőszakban, eseti alapon és a 22. cikk (2) bekezdésben említett eljárással összhangban kell dönteni azok esetleges újbóli felosztásának más megfelelő módszeréről.

(6)   A kontingensek megállapításakor elfogadott eltérő rendelkezések hiányában, a kontingens által érintett termékek szabad forgalomba bocsátása vagy kivitele függ annak a behozatali vagy kiviteli engedélynek a bemutatásától, amelyet a tagállamok az e rendeletnek megfelelően állítanak ki.

(7)   A tagállamok kijelölik azon közigazgatási hatóságokat, amelyek az e rendelettel rájuk ruházott intézkedések végrehajtásáért felelősek. A tagállamok értesítik a Bizottságot a kijelölt hatóságokról.

3. cikk

A Bizottság értesítést tesz közzé a kontingensek megnyitásáról az Európai Unió Hivatalos Lapjában, amelyben közzéteszi a kiválasztott felosztási módszert, az engedélykérelmek szükséges feltételeit, azok benyújtási határidőit és azon illetékes hatóságok listáját, amelyekhez a kérelmeket meg kell küldeni.

4. cikk

(1)   Minden közösségi importőr és exportőr, függetlenül attól, hogy a Közösségen belül hol telepedett le, egyetlen engedélykérelmet nyújthat be minden egyes kontingensre vagy kontingenscsoportra vonatkozóan a választása szerinti tagállam illetékes hatóságához, amely az érintett tagállam hivatalos nyelvén vagy nyelvein készült.

Amennyiben a kontingens a Közösség egy vagy több területére korlátozódik, a kérelmet a kérdéses terület(ek) tagállamának/tagállamainak illetékes hatóságaihoz kell benyújtani.

(2)   Az engedélykérelmeket a 22. cikk (2) bekezdésben említett eljárásnak megfelelően meghatározott rendelkezésekkel összhangban kell benyújtani.

5. cikk

A Bizottság biztosítja, hogy figyelembe véve a kontingens által érintett termék jellegét, a kiállítandó engedélyek gazdaságilag jelentős mennyiségekre vonatkoznak.

II.   FEJEZET

A KÜLÖNBÖZŐ KEZELÉSI MÓDSZEREKRE VONATKOZÓ EGYES SZABÁLYOK

A.   RÉSZ

A hagyományos kereskedelmi forgalmon alapuló módszer

6. cikk

(1)   Amennyiben a kontingensek felosztása figyelembe veszi a hagyományos kereskedelmi forgalmat, a kontingensek egy részét fenntartják a hagyományos importőrök és exportőrök részére, míg másik részüket fenntartják az egyéb importőrök és exportőrök számára.

(2)   Azon importőröket és exportőröket lehet hagyományosnak tekinteni, amelyek fel tudják mutatni, hogy egy előző időszak során, az ún. „referencia-időszakban”, a Közösségbe behoztak vagy onnan kivittek kontingens által érintett terméket vagy termékeket.

(3)   A 22. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően határozzák meg a hagyományos importőrök vagy exportőrök számára fenntartott részt, a referencia-időszakot és a többi kérelmező között felosztott hányadot.

(4)   A felosztás a 7–11. cikkben meghatározott elvekkel összhangban történik.

7. cikk

Annak érdekében, hogy jogosultak legyenek a számukra fenntartott kontingenshányadból való részesedésre, valamint hogy bizonyítsák a referencia-időszakban teljesített kivitelt vagy behozatalt, a hagyományos importőröknek vagy exportőröknek az engedélykérelemükhöz a következőket kell csatolniuk:

az érintett importőr vagy exportőr nevére kiállított szabad forgalomba bocsátási vagy kiviteli nyilatkozat eredetijének hitelesített másolata, vagy adott esetben azon gazdasági szereplő ilyen okmányai, akinek tevékenységét az importőr vagy exportőr átvette,

bármely, a 22. cikk (2) bekezdésben említett eljárásnak megfelelően meghatározott ezzel egyenértékű bizonyíték.

8. cikk

Az érintett kontingensek megnyitásáról szóló értesítésben meghatározott időszak folyamán a tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a behozatal vagy a kivitel iránti kérelmek számáról és teljes mennyiségéről, lebontva a hagyományos importőrökre és exportőrökre, valamint az egyéb importőrökre és exportőrökre, továbbá tájékoztatják a Bizottságot a kérelmezők által, a referencia-időszak alatt teljesített korábbi behozatal és kivitel mennyiségéről.

9. cikk

A Bizottság megvizsgálja a tagállamok által nyújtott információt és ezzel egyidejűleg a következők szerint kialakítja azon mennyiségi követelményeket, amelyeknek a hagyományos kiviteli és behozatali kérelmeknek meg kell felelniük:

a)

amennyiben az összes kérelem egyenlő vagy kevesebb, mint a hagyományos importőrök vagy exportőrök számára fenntartott mennyiség, a kérelmek mindegyikét teljesítik;

b)

amennyiben az összes kérelem meghaladja a hagyományos importőrök vagy exportőrök számára fenntartott mennyiséget, a kérelmeket arányosan teljesítik, az egyes kérelmezőknek a teljes referenciabehozatal vagy -kivitel mennyiségéből való részesedése alapján számolva;

c)

amennyiben e mennyiségi követelmény alkalmazása nagyobb mennyiség felosztását eredményezné, mint amennyire a kérelmek vonatkoztak, a többletmennyiséget a 14. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően újra el kell osztani.

10. cikk

A nem hagyományos importőrök vagy exportőrök számára fenntartott kontingenshányadot a 12. cikknek megfelelően osztják fel.

11. cikk

Amennyiben a hagyományos importőrök vagy exportőrök részéről nem érkezik kérelem, a kérelmező importőrök vagy exportőrök hozzáférhetnek az érintett teljes kontingenshez vagy kontingenscsoporthoz.

Ilyen esetekben a felosztás a 12. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően történik.

B.   RÉSZ

A kérelmek benyújtási sorrendjén alapuló módszer

12. cikk

(1)   Ha a kontingenst vagy a kontingenscsoportot az „érkezési sorrendben történő kiszolgálás elve” alapján osztják fel, a 22. cikk (2) bekezdésben említett eljárást kell alkalmazni azon mennyiség meghatározására, amelyre az egyes gazdasági szereplők a kontingens kimerüléséig jogosultak.

E minden egyes gazdasági szereplő vonatkozásában egyforma mennyiség meghatározásakor figyelembe veszik, hogy tekintettel az érintett termék jellegére, gazdaságilag jelentős mennyiségeket jelöljenek ki.

(2)   Miután az illetékes hatóságok ellenőrizték a még rendelkezésre álló közösségi egyenleget, minden egyes importőrnek vagy exportőrnek kijelölik az e cikk (1) bekezdésének megfelelően megállapított mennyiséget.

(3)   Amennyiben az engedélyek jogosultjai bizonyítani tudják, hogy valóban kivitték vagy behozták azon teljes mennyiséget, amelyre engedélyt kaptak vagy annak egy, a 22. cikk (2) bekezdésben említett eljárásnak megfelelően meghatározott hányadát, benyújthatnak egy új engedélykérelmet. E kérelem tekintetében a korábbiakkal megegyező feltételek szerint kell eljárni. Ezen eljárás a kontingens kimerüléséig ismételhető.

(4)   Annak biztosítása érdekében, hogy a kérelmezők a kontingensekhez egyenlő mértékben férhessenek hozzá, a Bizottság a kontingens megnyitásáról szóló értesítésben meghatározza a rendelkezésre álló közösségi egyenleg hozzáférésének napjait és időpontjait.

C.   RÉSZ

Az igényelt mennyiségek arányában történő felosztási módszer

13. cikk

(1)   Amennyiben a kontingenst a kérelmezett mennyiségek arányában osztják fel, a tagállamok illetékes hatóságai tájékoztatják a Bizottságot azon engedélykérelmekről, amelyek a 22. cikk (2) bekezdésben említett eljárásnak megfelelően meghatározott határidők és feltételek szerint hozzájuk beérkeztek.

Ezen információ tartalmazza a kérelmezők számát és a kérelmezett teljes mennyiséget.

(2)   A 22. cikk (2) bekezdésben említett eljárásnak megfelelően meghatározott határidőn belül a Bizottság megvizsgálja a tagállamok illetékes hatóságai által nyújtott információt és meghatározza az érintett kontingens vagy kontingenscsoport azon mennyiségeit, amelyekre az említett hatóságok behozatali vagy kiviteli engedélyeket állíthatnak ki.

(3)   Amennyiben az összes engedélykérelem egyenlő vagy kevesebb, mint a kérdéses kontingens mennyisége, a kérelmek mindegyikét teljes mértékben teljesítik.

(4)   Amennyiben az összes kérelem meghaladja a kérdéses kontingens mennyiségét, a kérelmeket a kérelmezett mennyiségek arányában teljesítik.

D.   RÉSZ

Az újrafelosztásra szánt mennyiségek elosztása

14. cikk

(1)   Az újrafelosztásra szánt mennyiségeket a Bizottság határozza meg a tagállamok által a 20. cikk értelmében rendelkezésre bocsátott információ alapján.

(2)   Amennyiben a kontingenst már kezdetben felosztották a 12. cikkben megállapított módszer alkalmazásával, a Bizottság a még rendelkezésre álló mennyiségekhez azonnal hozzáadja az újrafelosztásra szánt mennyiségeket, vagy arra használja fel őket, hogy kimerülése esetén helyreállítsa a kontingenst.

(3)   Amennyiben a kontingens kezdeti felosztása egy másik módszer alkalmazásával történt, az újrafelosztásra szánt mennyiségeket a 22. cikk (2) bekezdésben említett eljárásnak megfelelően állapítják meg.

Ebben az esetben a Bizottság kiegészítő értesítést tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

III.   FEJEZET

A KIVITELI VAGY BEHOZATALI ENGEDÉLYEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

15. cikk

(1)   Amennyiben a 12. cikkben megállapított módszert alkalmazzák, a tagállamok azonnal kiállítják az engedélyeket a rendelkezésre álló közösségi egyenleg ellenőrzését követően.

(2)   Egyéb esetekben a következő alkalmazandó:

a)

a Bizottság a 22. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően meghatározott időszakon belül értesíti a tagállamok illetékes hatóságait azon mennyiségekről, amelyekre engedélyt állítanak ki a különböző kérelmezőknek. Erről a többi tagállamot is értesíti;

b)

a tagállamok illetékes hatóságai behozatali vagy kiviteli engedélyeket állítanak ki a Bizottság határozatáról szóló értesítést követő tíz munkanapon belül vagy a Bizottság által meghatározott határidőn belül;

c)

az illetékes hatóságok a behozatali vagy kiviteli engedélyek kiállításáról tájékoztatják a Bizottságot.

16. cikk

A 22. cikk (2) bekezdésben említett eljárásnak megfelelően az engedélyek kiállítása biztosíték nyújtásához köthető.

17. cikk

(1)   A behozatali vagy kiviteli engedélyek felhatalmazást adnak a kontingens által érintett termékek behozatalára vagy kivitelére, és érvényesek a Közösség egész területén, függetlenül attól, hogy a behozatal vagy kivitel helyeként a gazdasági szereplők a kérelemben mit jelöltek meg.

Amennyiben a kontingens a Közösség egy vagy több területére korlátozódik, a behozatali vagy kiviteli engedélyek csak kérdéses terület(ek) tagállamában/tagállamaiban érvényesek.

(2)   A tagállamok illetékes hatóságai által kiállítandó behozatali vagy kiviteli engedélyek érvényességi ideje négy hónap. A 22. cikk (2) bekezdésben említett eljárásnak megfelelően azonban ettől eltérő érvényességi időt is meg lehet állapítani.

(3)   A behozatali vagy kiviteli engedély jogosultjai – kérésükre – kivonatot kaphatnak az engedélyekről azon illetékes hatóságoktól, amelyek az engedélyt az érintett tagállamban kiállították.

E kivonatok azon mennyiség erejéig, amelyre az engedélyt kiállították ugyanolyan joghatással rendelkeznek, mint azon engedélyek, amelyek alapján őket készítették.

(4)   A behozatali vagy kiviteli engedélyekre vonatkozó kérelmeket, az engedélyeket és a kivonatokat olyan nyomtatványra készítik, amely megfelel egy, a 22. cikk (2) bekezdésben említett eljárásnak megfelelően kialakított minta jellemzőinek.

18. cikk

A 22. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően elfogadott különös rendelkezések sérelme nélkül azon személy, akinek a nevére kiállították, nem adhatja kölcsön vagy ruházhatja át a behozatali vagy kiviteli engedélyeket és azok kivonatait, sem ellenszolgáltatás fejében, sem ingyenesen.

19. cikk

(1)   A behozatali vagy kiviteli engedélyeket, a vis maior esetét kivéve, vissza kell szolgáltatni a kiállító tagállam illetékes hatóságának legkésőbb a lejáratukat követő 10 munkanapon belül.

(2)   Amennyiben a behozatali vagy kiviteli engedélyek kiállítását biztosíték nyújtásához kötik, a vis maior esetét kivéve a biztosíték elvész, ha az (1) bekezdésben említett határidőt nem tartják be.

20. cikk

A tagállamok illetékes hatóságai tájékoztatásuk után haladéktalanul, és minden esetben az engedélyek lejárati időpontját követően legkésőbb 20 napon belül értesítik a Bizottságot azon kontingensmennyiségekről, amelyeket felállítottak, de nem használtak fel, annak érdekében, hogy azokat a 2. cikk (5) bekezdésének megfelelően újra felosszák.

21. cikk

A tagállamok illetékes hatóságai minden hónap végéig tájékoztatják a Bizottságot a kontingens által érintett termékek azon mennyiségéről, amelyeket a megelőző hónap során behoztak vagy kivittek.

IV.   FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

22. cikk

(1)   A Bizottságot egy bizottság segíti.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében megállapított határidő egy hónap.

23. cikk

Az e rendelet alkalmazására vonatkozó eljárásokat a 22. cikk (2) bekezdésben említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni. Ezek különösen a felosztás módszereinek végrehajtását, a tagállamok illetékes hatóságai által továbbítandó információt és azon intézkedéseket határozzák meg, amelyek célja az e rendeletnek való megfelelés biztosítása.

24. cikk

(1)   E rendelet értelmében a Tanács, a Bizottság vagy a tagállam által kapott információ csak a kért célra használható fel.

(2)   A Tanács, a Bizottság és a tagállamok, vagy az ezek nevében eljáró személyek nem tárhatnak fel olyan információt, amely tekintetében megfelelően megalapozott, bizalmas kezelés iránti kérelmet nyújtottak be, kivéve, ha erre vonatkozóan az információt adó fél kifejezett felhatalmazást ad.

(3)   E cikk nem zárja ki azt, hogy a közösségi hatóságok általános jellegű információt, különösen olyan okokat tegyenek közzé, amelyeken az e rendelet szerint hozott döntések alapulnak, vagy olyan bizonyítékokat, amelyekkel érvelésüket alá lehet támasztani jogviták esetében. Az ilyen közzététel esetében azonban figyelemmel kell lenni az érintett feleknek az üzleti titkok megőrzésére vonatkozó jogos érdekeire.

25. cikk

A tagállamok és a Bizottság ellátják egymást a szükséges információval és együttműködnek e rendelet alkalmazásában. A kommunikációs és az információszolgáltatási eljárásokat, szükség esetén, a 22. cikk (2) bekezdésben említett eljárásnak megfelelően állapítják meg.

26. cikk

Az I. mellékletben felsorolt rendeletekkel módosított 520/94/EK rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat az e rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni a II. mellékletben foglalt megfelelési táblázattal összhangban.

27. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. július 17-én.

a Tanács részéről

az elnök

M. BARNIER


(1)  HL L 66., 1994.3.10., 1. o. A legutóbb a 806/2003/EK rendelettel (HL L 122., 2003.5.16., 1. o.) módosított rendelet.

(2)  Lásd az I. mellékletet.

(3)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o. A legutóbb a 2006/512/EK határozattal (HL L 200., 2006.7.22., 11. o.) módosított határozat.


I. MELLÉKLET

A hatályon kívül helyezett rendelet és módosításainak listája

A Tanács 520/94/EK rendelete

(HL L 66., 1994.3.10., 1. o.)

 

A Tanács 138/96/EK rendelete

(HL L 21., 1996.1.27., 6. o.)

 

A Tanács 806/2003/EK rendelete

(HL L 122., 2003.5.16., 1. o.)

Kizárólag a II. melléklet 11. pontja


II. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

520/94/EK rendelet

Ez a rendelet

1–5. cikk

1–5. cikk

6. cikk, (1), (2) és (3) bekezdés

6. cikk, (1), (2) és (3) bekezdés

6. cikk, (4) bekezdés

6. cikk, (5) bekezdés

6. cikk, (4) bekezdés

7. és 8. cikk

7. és 8. cikk

9. cikk, kezdő szöveg

9. cikk, kezdő szöveg

9. cikk, első, második és harmadik francia bekezdés

9. cikk, a), b) és c) pont

10–14. cikk

10–14. cikk

15. cikk, (1) bekezdés

15. cikk, (1) bekezdés

15. cikk, (2) bekezdés, kezdő szöveg

15. cikk, (2) bekezdés, kezdő szöveg

15. cikk, első, második és harmadik francia bekezdés

15. cikk, (2) bekezdés, a), b) és c) pont

16–21. cikk

16–21. cikk

22. cikk, (1) bekezdés

22. cikk, (1) bekezdés

22. cikk, (2) bekezdés

22. cikk, (3) bekezdés

23. cikk, első bekezdés

22. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés

23. cikk, második bekezdés

22. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés

24. cikk

23. cikk

25. cikk

24. cikk

26. cikk

25. cikk

27. cikk

26. cikk

28. cikk

27. cikk

I. melléklet

II. melléklet


Top