EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32008R0172

A Tanács 172/2008/EK rendelete ( 2008. február 25. ) a Kínai Népköztársaságból, Egyiptomból, Kazahsztánból, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságból és Oroszországból származó ferroszilícium behozatalára kivetett végleges dömpingellenes vámról, valamint a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről

OJ L 55, 28.2.2008, p. 6–20 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

No longer in force, Date of end of validity: 29/02/2012

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2008/172/oj

28.2.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 55/6


A TANÁCS 172/2008/EK RENDELETE

(2008. február 25.)

a Kínai Népköztársaságból, Egyiptomból, Kazahsztánból, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságból és Oroszországból származó ferroszilícium behozatalára kivetett végleges dömpingellenes vámról, valamint a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingbehozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 9. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára, amelyet a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően nyújtott be,

mivel:

1.   ELJÁRÁS

1.1.   Ideiglenes intézkedések

(1)

A Bizottság a 994/2007/EK rendeletében (2) (a továbbiakban: ideiglenes rendelet) ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína), Egyiptomból, Kazahsztánból, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságból (a továbbiakban: Macedónia) és Oroszországból származó, jelenleg a 7202 21 00, 7202 29 10 és 7202 29 90 KN-kódszámokon nyilvántartott ferroszilícium (a továbbiakban: FeSi) behozatalára.

1.2.   Az eljárás további menete

(2)

Az ideiglenes dömpingellenes intézkedésekről hozott határozat alapját képező lényeges tények és szempontok nyilvánosságra hozatalát (a továbbiakban: ideiglenes nyilvánosságra hozatal) követően több érdekelt fél írásbeli beadványban fejtette ki nézeteit az ideiglenes megállapításokkal kapcsolatban. Akik kérték, lehetőséget kaptak a meghallgatásra is. A Bizottság folytatta a végleges megállapításokhoz szükséges valamennyi információ felkutatását és ellenőrzését.

(3)

A Bizottság tovább folytatta a Közösség érdekeivel kapcsolatos vizsgálatot és elemezte azoknak a válaszoknak az adatait, amelyeket a Közösség egyes felhasználói az ideiglenes dömpingellenes intézkedések meghozatalát követő kérdőívekre adtak.

(4)

A Bizottság ideiglenes rendeletében a (166) preambulumbekezdésben vállalta, hogy mielőtt bármiféle végleges elhatározásra jutna, további, részletesebb elemzést végez azoknak a hatásoknak a felmérésére, amelyeket az ideiglenes intézkedések a felhasználók helyzetében okoztak.

(5)

E célból a Bizottság a Közösség mintegy 500 öntödéjével vette fel a kapcsolatot, és közvetlenül vagy szövetségeken keresztül küldött nekik kérdőíveket, mivel a felhasználóiparnak ez a szegmense az ideiglenes intézkedések bevezetése előtt semmilyen érdeklődést nem mutatott a jelenleg zajló folyamat iránt. Ezenkívül az ideiglenes stádiumban részt vevő összes acélgyártót felkérték bővebb információk szolgáltatására, amelyekkel lehetővé válik, hogy a Bizottság felmérje az ideiglenes intézkedéseknek a tevékenységükre kifejtett lehetséges hatásait.

(6)

A kérdőívre mindössze hét öntöde adott választ, és nyolc acélgyártó szolgált bővebb információkkal. Az előbbi hét, valamint az utóbbiak közül három vállalkozás adta meg azokat az információkat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az ideiglenes intézkedéseknek a gazdasági helyzetükre gyakorolt hatása mélyrehatóan elemezhető legyen.

(7)

Tekintettel arra a bonyolult feltételrendszerre, amelyben a piacgazdasági elbánásban részesülő kínai exportáló gyártó működött a vizsgálati időszakban, a végleges megállapítások kialakításához bővebb tájékoztatásra volt szükség. Sőt, amint az ideiglenes rendelet (49) preambulumbekezdéséből kitűnik, mivel a kínai exportáló gyártó egy kapcsolatban álló szállítótól vásárolta az elektromos áramot, a FeSi gyártásával kapcsolatos költségeit további vizsgálatnak kellett alávetni.

(8)

A fentiekre figyelemmel három további ellenőrző látogatást végeztek a következő társaságok telephelyein:

Erdos, Ordos város, Belső-Mongólia, áramszolgáltató Kínában,

Trompetter Guss, Chemnitz, Németország, közösségi felhasználó (öntöde)

Arcelor Mittal, Genk, Belgium, közösségi felhasználó (acélgyártó).

(9)

Figyelembe vették azokat a szóbeli és írásbeli megjegyzéseket, amelyeket az érdekelt felek nyújtottak be, és ezeknek megfelelően módosították a megállapításokat.

(10)

Valamennyi fél kapott tájékoztatást azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Kínából, Egyiptomból, Kazahsztánból, Macedóniából és Oroszországból származó FeSi behozatalával kapcsolatos végleges dömpingellenes intézkedések meghozatalára javaslatot kell tenni, valamint az ideiglenes vámból biztosított összegek végleges beszedéséről is. Időt is kaptak arra, hogy a közzétételt követően megtehessék ellenvetéseiket.

(11)

Emlékeztetni kell arra is, hogy a dömping és a károkozás vizsgálata a 2005. október 1. és 2006. szeptember 30. közötti időszakra terjedt ki (a továbbiakban: vizsgálati időszak). A kárfelmérés szempontjából lényeges tendenciák kimutatása céljából a Bizottság a 2003. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó periódus (a továbbiakban: érintett időszak) adatait elemezte.

2.   ÉRINTETT TERMÉK ÉS HASONLÓ TERMÉK

2.1.   Az érintett termék

(12)

Amint az ideiglenes rendelet (15) és (16) preambulumbekezdései is tárgyalják, több exportőr azzal érvelt, hogy a 45 %-nál jelentősen alacsonyabb szilíciumtartalmú salakot, azaz a csekély tisztaságú FeSi-t, ki kell zárni a vizsgálatból, mivel mind alapvető fizikai jellemzőit, mind alapvető felhasználási módjait tekintve eltér a többitől. A Bizottság úgy döntött, hogy alaposabban tisztázza a dolgot. Az ideiglenes közzétételt követően több érdekelt féltől további hozzászólások érkeztek.

(13)

Mindenekelőtt e tekintetben megjegyzendő, hogy a jelenlegi vizsgálat tárgyát képező termék olyan FeSi, amelynek legalább 4 %-a vas, szilíciumtartalma pedig 8 % fölötti és 96 % alatti. A vizsgálat kimutatta, hogy a 45 %-nál alacsonyabb szilíciumtartalmú salak brikett formájában éppen úgy felhasználható az acéliparban, mint a 45 %-nál nagyobb szilíciumtartalmú FeSi. Következésképpen a salak alapvető fizikai jellemzői tekintetében megegyezik a FeSi magasabb szilíciumtartalmú típusaival és csereszabatos azokkal. A fentiek alapján megerősíthető az ideiglenes rendelet (16) preambulumbekezdésében megfogalmazott ideiglenes következtetés, amely szerint az alacsony tisztaságú FeSi-t is az érintett termék körébe tartozónak kell tekinteni.

(14)

Az egyik független importőr szerint a 15 %, illetve 45 % szilíciumtartalmú „porlasztott” FeSi-port ki kellene zárni a termék itt megadott célra végzett vizsgálatának köréből. Semmi nem indokolja azonban a „porlasztott FeSi-pornak” a termék e célra végzett vizsgálatának köréből történő kizárását, különösen mivel a 15 %, illetve 45 % szilíciumtartalmú FeSi kimeríti az érintett termék meghatározását. Ezenkívül meghallgatását követően az importőr a Bizottság kérése ellenére sem terjesztett elő olyan bizonyítékot, amely állítását alátámasztotta volna. Ezért az igényt elutasították.

2.2.   A hasonló termék

(15)

A hasonló termékre vonatkozó észrevételek hiányában helybenhagyandó az ideiglenes rendelet (17) preambulumbekezdése.

3.   DÖMPING

3.1.   Piacgazdasági elbánás

(16)

Az ideiglenes közzétételt követően az egyik kínai exportáló gyártó megismételte az ideiglenes rendelet (26) preambulumbekezdésében foglalt észrevételét eszközei becsült hasznos élettartamának változásáról. Azonban annak az állításának alátámasztására, miszerint az ideiglenes rendelet (23) preambulumbekezdésében leírt piacgazdasági elbánással kapcsolatos helyzetet jellemző megállapítások helytelenek, a nevezett exportáló gyártó nem terjesztett elő olyan érvet, amely a vizsgálat korábbi szakaszában ne szerepelt volna már.

(17)

Minthogy a piacgazdasági elbánás tekintetében nincsenek további észrevételek, helybenhagyandók az ideiglenes rendelet (18)–(26) preambulumbekezdései.

3.2.   Egyedi elbánás

(18)

Mivel az egyedi elbánás tekintetében nincsenek észrevételek, helybenhagyandók az ideiglenes rendelet (27)–(31) preambulumbekezdései.

3.3.   Rendes érték

3.3.1.   Analóg ország

(19)

Az ideiglenes közzétételt követően az egyik kínai exportáló gyártó azzal érvelt, hogy Norvégia nem megfelelő analóg ország, mivel az ottani magas villamosáram-költségek állítása szerint világméretekben nem jellemzőek az iparágra, illetve a kínai termelőktől eltérőek a nyersanyaghoz jutás feltételei. Az exportáló termelő azt is állította, hogy a norvég termelők főként exportpiacokon értékesítenek, mivel a hazai fogyasztás legnagyobb része védett monopólium keretében zajlik, illetve a norvég termelők nagyrészt különleges fokozatú FeSi-re, míg a kínai gyártók kizárólag a szabványos fokozatúra összpontosítottak a vizsgálati időszak alatt. Ennek alapján az exportáló gyártó kérte a norvég rendes érték kiigazítását.

(20)

Megjegyzendő, hogy bár a norvég gyártók valóban nagy mennyiségeket értékesítenek exportpiacokon, az ideiglenes rendelet (35) preambulumbekezdésének megfelelően a belföldi piac méretéből és versenyfeltételeiből kifolyólag Norvégia megfelelő analóg országnak tekinthető.

(21)

A társaság egyéb felvetései tekintetében kiderült, hogy a kínai gyártók termelési költségében az áram lényegesen magasabb arányt képviselt, mint a norvégokéban. Ráadásul a kínai exportáló nem szolgáltatott semmilyen bizonyítékot arra, hogy a villamos áram ára magasabb lenne Norvégiában, illetve arra, hogy a nyersanyaghoz jutás tekintetében az állítólagos különbségek hatással vannak a rendes értékre Norvégiában. Emiatt a fenti kérelmeket elutasították.

(22)

Kiderült azonban, hogy tisztaság tekintetében az a típusú FeSi, amit a norvég gyártók Norvégiában értékesítenek, eltér attól, amely a Közösségbe Kínából érkezik. Ezért az alábbi (25) preambulumbekezdésben közölt indokok miatt szükségesnek tűnt a kiigazítás.

(23)

Az analóg országra vonatkozó további észrevételek hiányában helybenhagyandók az ideiglenes rendelet (32)–(36) preambulumbekezdései.

3.3.2.   A rendes érték meghatározásának módszere

(24)

A rendes érték megállapításának módszereire vonatkozó észrevételek hiányában helybenhagyandók az ideiglenes rendelet (37)–(47) preambulumbekezdései.

3.3.3.   A rendes érték meghatározása

A.   KÍNA

(25)

Az egyik kínai exportáló gyártó, aki nem esett piacgazdasági elbánás alá, azt állította, hogy a rendes érték kiszámítása helytelenül történt, és nem tükrözi az érintett termék Norvégiában értékesített különféle típusai és a Kínából behozott hasonló termék közötti különbségeket. A felvetés vizsgálatát követően helyénvalónak tetszett a rendes érték újraszámítása a norvég belföldi piacon értékesített és a Kínából a Közösségbe hozott terméktípusok közötti különbségek figyelembevételével. A rendes érték kiszámítása terméktípusonként – a titániumtisztaság és a FeSi-tartalom alapján végzett kiigazításokkal – történt azon terméktípusok esetében, amelyek közvetlenül nem illeszkedtek.

(26)

Az a kínai exportáló gyártó, amelyik piacgazdasági elbánás alá esett, egy igen tekintélyes méretű, mintegy száz, különféle iparágakban tevékenykedő társaságot felölelő csoport tagja volt. A csoport összetett szerkezete, valamint a FeSi gyártásában és értékesítésében részt vevő társaságokra kiterjedő összevonási műveletek miatt a Bizottság a csoportról frissített adatokat kért, amelyeket elemzett. Ezen túlmenően az ideiglenes rendelet (49) preambulumbekezdése előrevetítette, hogy a villamos áram termelésével és értékesítésével kapcsolatos költségeket is további vizsgálatnak kell alávetni.

(27)

A jobban részletekbe menő vizsgálat kiderítette, hogy el kell utasítani azt a vételárat, amit az exportáló gyártó a villamos áramért egy kapcsolatban álló szolgáltatónak fizetett, mivel abból nem állapítható meg a villamos áram termelésével kapcsolatban felmerült valamennyi költség. Továbbá az exportáló gyártó értékesítési, általános és igazgatási költségeit kiigazították az érintett termék gyártásával kapcsolatban felmerült összes pénzügyi költséggel. A vizsgálat így tehát kimutatta, hogy ezek közül egyes költségeket más kapcsolatban álló felek viseltek, s ezeket az ideiglenes rendes érték kiszámításakor nem vették figyelembe.

(28)

Az alaprendelet 2. cikkének (5) bekezdése szerint elvégzett fenti költségkiigazítások nyomán kiderült, hogy a Közösség számára exportra értékesített érintett termék egyetlen típusának belföldi értékesítési árai sem voltak nyereségesek. Ennek következtében a vállalat esetében rendes értéket kellett megállapítani. A rendes érték megállapítása a vállalatnak a fent leírt módon kiigazított értékesítési, általános és igazgatási költségekkel növelt saját költsége alapján történt. Ami a nyereséget illeti, minthogy a vállalatnak nem voltak nyereséges ügyletei, és nem volt lehetőség kihasználni nyereségét más kínai gyártók ugyanolyan általános termékkategóriája esetében, 5 % haszonrést alkalmaztak az alaprendelet 2. cikkének (6) bekezdése c) pontjában leírtak szerinti rendes érték megállapításához. Ez a haszonrés megfelel a Macedónia exportáló gyártója esetében az ideiglenes rendelet (45) preambulumbekezdésében megállapított rendes értéknek. Nem érkezett olyan tájékoztatás, amely szerint ez a nyereség meghaladná azt a mértéket, amelyet más exportőrök vagy gyártók rendes körülmények között ugyanebbe az általános termékkategóriába tartozó termékek kínai piacon történt értékesítése során realizálnak.

B.   EGYIPTOM

(29)

Az ideiglenes intézkedések meghozatalát követően az egyik egyiptomi exportáló gyártó azt állította, hogy a megállapított érték alapján a rendes érték meghatározása során alacsonyabb haszonrést kell megállapítani a macedóniai exportáló gyártó esetében alkalmazottal összhangban.

(30)

Megjegyzendő, hogy a kiszámított rendes értékek megállapítása az ideiglenes rendelet (43)–(45) preambulumbekezdéseiben megállapított módszer szerint történt. Az alkalmazott haszonrés Egyiptom piaci helyzetét tükrözi, alkalmazása az alaprendelkezés 2. cikke (6) bekezdésének bevezető mondatában megfogalmazott követelmények szerint történt. Ezért az alkalmazott haszonrés az exportáló gyártónak a vizsgálati időszak folyamán a hasonló termékekkel folytatott szokásos kereskedelmi tevékenységéből származó saját tényleges nyereséges belföldi értékesítésén alapszik. Az alaprendelet nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely szerint ez a nyereségszint felváltható lenne olyan nyereségszinttel, amilyet az érintett vállalat javasol. Következésképpen az igényt elutasították.

C.   KAZAHSZTÁN

(31)

A rendes érték megállapításával kapcsolatos észrevételek hiányában Kazahsztán vonatkozásában helybenhagyandó az ideiglenes rendelet (51) preambulumbekezdése.

D.   MACEDÓNIA VOLT JUGOSZLÁV KÖZTÁRSASÁG

(32)

A rendes érték megállapításával kapcsolatos észrevételek hiányában Macedónia vonatkozásában helybenhagyandó az ideiglenes rendelet (52) preambulumbekezdése.

E.   OROSZORSZÁG

(33)

Az ideiglenes közzétételt követően az egyik orosz exportáló gyártó azzal lépett fel, hogy a rendes érték kiszámítása során alkalmazott árfolyam nem felelt meg az értékesítés tényleges ütemezésének. Az ellenőrzés eredményeképpen az igény indokoltsága igazolást nyert, a számítást pedig ennek megfelelően módosították.

(34)

Az ideiglenes közzétételt követően az egyik orosz exportáló gyártó kétségbe vonta az energiaköltségek kiigazítását, azzal érvelve, hogy az orosz hatóságok által megállapított energiaárak nem kötelezőek, hanem inkább jelzésértékűek. Ezt a vállalat azzal az állítással szemléltette, amely szerint az ajánlott árnál magasabb árat fizettek, áramszolgáltatójuk pedig nyereséges volt. A vállalat azzal is érvelt, hogy az áramszolgáltató Oroszország azon kevés áramszolgáltatói közé tartozik, amelyek nem tartoznak az Egyesült Orosz Villamosáram-rendszerbe, ezért ez a szolgáltató nem vesz részt abban a kereszttámogatási gyakorlatban, amelyre az ideiglenes rendeletben hivatkozott OECD-jelentés rámutat.

(35)

Azoknak az érveknek a fényében, amelyeket a vállalat a villamos árammal kapcsolatban kellő alátámasztással benyújtott, úgy vélték, hogy nem szükséges az energiaköltségek kiigazítása a rendes érték végleges kiszámításához.

3.4.   Exportár

A.    KÍNA

(36)

Az ideiglenes közzétételt követően az egyik kínai exportáló gyártó rámutatott, hogy az exportárának kiszámításakor alkalmazott jüen-euro árfolyam a vizsgálati időszak végén volt érvényes, emiatt az árfolyam értéke túlzott volt. A vállalat javasolta ehelyett a vizsgálati időszak átlagárfolyamának alkalmazását. A felvetés vizsgálatát követően a Bizottság úgy döntött, hogy a végleges kalkulációban annak a hónapnak az átlagárfolyamát kell alkalmazni, amelyben az értékesítési ügyletek ténylegesen megtörténtek.

(37)

A kínai exportárakra vonatkozó észrevételek hiányában helybenhagyandók az ideiglenes rendelet (55)–(56) preambulumbekezdései.

B.    EGYIPTOM

(38)

Az ideiglenes intézkedések meghozatalát követően, az egyik egyiptomi exportáló gyártó felvetette, hogy hibás árfolyamokat alkalmaztak a Közösség számára végzett exportügyletek, valamint egyes érintett termékek nettó súlyozott átlagos exportértékének feltüntetésekor. Ezek az igények jogosaknak bizonyultak, az exportárakat ennek megfelelően módosították.

C.    KAZAHSZTÁN

(39)

A kazah exportárakra vonatkozó észrevételek hiányában helybenhagyandó az ideiglenes rendelet (58) preambulumbekezdése.

D.    MACEDÓNIA

(40)

A macedóniai exportárakra vonatkozó észrevételek hiányában helybenhagyandó az ideiglenes rendelet (59) preambulumbekezdése.

E.    OROSZORSZÁG

(41)

Az ideiglenes közzétételt követően, az egyik orosz exportáló gyártó kifogásolta, hogy az alaprendelkezés 2. cikkének (9) bekezdése szerinti exportár kiszámítása céljára az Európai Közösségben vele kapcsolatban álló importőr haszonrését túlzott mértékben állapították meg. Emlékeztetni kell arra, hogy az exportár megállapításához az ideiglenes stádiumban használt nyereség az érintett kapcsolatban álló importőr nyeresége volt. Az intézmények következetes gyakorlatával összhangban azonban a nyereség alkalmazott összegének a független importőrök eredményein kell alapulnia. Ilyen körülmények között az ideiglenes stádiumban alkalmazott haszonrést korrigálni kell. E változtatás hatására az alkalmazott nyereség csekély mértékben emelkedett a vállalatnak azzal az állításával ellentétben, amely szerint a nyereségszint túlzott volt.

(42)

Az ideiglenes közzétételt követően, egy másik orosz exportáló gyártó azt állította, hogy exportárának ideiglenes kalkulációja hibás, mivel az értékesítési, általános és igazgatási költségeket, a Brit Virgin-szigeteken bejegyzett kapcsolatban álló kereskedőcégének nyereségét, valamint a szállítási költségeket levonták a gyártás helyén átvételre érkező első független vevőnek felszámított árból. A vállalat azt állította, hogy a kereskedőcég tulajdonképpen a gyártó értékesítési osztálya. A két vállalat közös irányítás alatt áll és egymást kiegészítő feladatokat látnak el, amelyeket rendes körülmények között egyetlen igazgatási struktúra feladata volna. Ezenkívül hangsúlyozták, hogy a kereskedőcég nem foglalkozik semmilyen más termékkel. Ennek alapján a vállalat azt állította, hogy a gyári ár megállapítása céljára túlzott mértékű levonás történt. Ezzel kapcsolatban a vizsgálat kiderítette, hogy a kereskedőcég számlákat bocsátott ki a Közösségben bejegyzett vevők részére és fizetéseket fogadott a Közösség vevőinek kereskedőcégeitől. Ezenkívül meg kell jegyezni, hogy értékesítési tevékenysége keretében a kereskedőcég árfolyamemelést is végzett. A kereskedőcég pénzügyi számláinak tanúsága szerint maga viselte az értékesítési, az általános és az igazgatási költségeket. A vállalat nem bizonyította, hogy ezek a költségek nem értékesítés – többek között az érintett terméknek a Közösség számára történt értékesítése – kapcsán merültek fel. Ennek alapján a társaság kérelmét elutasították. A másik orosz exportáló gyártó exportárának megállapítása során alkalmazott nyereségszintről szóló fenti preambulumbekezdésben említett kiigazításhoz hasonlóan az ideiglenes stádiumban alkalmazott haszonrést is ki kellett igazítani. Ennek hatására az alkalmazott nyereségérték némileg csökkent.

3.5.   Összehasonlítás

3.5.1.   Importterhek

(43)

Az ideiglenes intézkedések kivetését követően, az egyik egyiptomi exportáló gyártó azzal érvelt, hogy a belföldi piacon értékesített érintett termék gyártásához használt importált nyersanyagai után vámkedvezményre jogosult.

(44)

Erre reagálva fel kell idézni, hogy az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének b) pontja szerint a rendes értéket az olyan importterheknek vagy közvetett adóknak a megfelelő összegével kell kiigazítani, amelyeket a hasonló termékekre és az azokba fizikailag beépített anyagokra vetnek ki, ha azokat az exportáló országban való felhasználásra szánják, és amelyeket a Közösségbe exportált termék vonatkozásában nem szednek be, vagy nem térítenek vissza.

(45)

A Bizottság a belföldi piacon értékesített érintett termékhez felhasznált egyik nyersanyag importterhe fejében nyújtandó kedvezmény iránti kérelmet elfogadta, mivel kimutatható volt, hogy a megfelelő mértékű vámokat megfizették az importált és Egyiptomban eladott érintett termékbe fizikailag beépített nyersanyag után. Két másik importált nyersanyaggal kapcsolatos kedvezménykérelmet azonban el kellett utasítani, mert a vizsgálat azt mutatta, hogy a vizsgálati időszak alatt az összes ilyen importot az érintett termék kivitelének céljára használták fel. A vállalat nem bizonyította, hogy a vizsgálati időszak folyamán olyan importvámot fizetett volna, amelyet azután nem térítettek vissza, következésképpen a belföldi piacon értékesített hasonló termékben jelenne meg.

3.5.2.   A kereskedelem szintje

(46)

Az egyik egyiptomi exportáló gyártó a belföldi piacon végzett értékesítés és az exportértékesítés közötti állítólagos különbségre tett hivatkozással kereskedelmiszint-kiigazítást kért. A vállalat állítása szerint valamennyi belföldi piaci értékesítés végfelhasználók részére történik, míg a Közösség részére forgalmazóknak értékesítenek. A vállalat információkkal is szolgált és azt állította, hogy az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének d) pontja ii. alpontja értelmében külön kiigazítást kell végrehajtani.

(47)

E tekintetben megjegyzendő, hogy a kereskedelmiszint-kiigazítás iránti kérelem az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdése d) pontjának i. alpontja értelmében csak akkor vehető fontolóra, ha igazolhatók a hazai piac különböző kereskedelmi szintjein az eladó szerepének és árainak tartós és határozott különbségei.

(48)

Jelen esetben az ideiglenes közzétételt követően megerősítést nyert, hogy Egyiptomban valamennyi értékesítés végfelhasználók részére történt. Az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének d) ponton belüli i. alpontja szerint a kereskedelem szintjében mutatkozó meglévő eltérés nem határozható meg az Egyiptom hazai piacán a megfelelő szintek hiánya miatt.

(49)

A vállalat Közösségbe irányuló exportértékesítése tekintetében a vállalat észrevételeinek elemzését követően megerősítést nyert, hogy az ideiglenes közzétételt követően valamennyi értékesítés forgalmazók részére történt. Az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdése d) pontjának ii. alpontjával összhangban a vállalat által igényelt különleges kereskedelmiszint-kiigazítás jogalapját saját adatai alapján vizsgálták.

(50)

A vállalat által biztosított adatok azonban nem szolgáltattak elégséges alapot a külön kiigazítás számszerűsítéséhez. Mivel az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésében a d) pont i. alpontja úgy rendelkezik, hogy „a kiigazítás mértékének az eltérés piaci értékén kell alapulnia”, a Bizottság úgy vélte, ha kimutatható, hogy árkülönbség áll fenn a közösségi piacon a különféle vevőtípusoknak történő értékesítés tekintetében, ez tekinthető megfelelő alapnak az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésében a d) pont ii. alpontja szerinti piaciérték-különbség egyforma számszerűsítéséhez. Ebből a szempontból lett megvizsgálva a Közösségben található különféle érdekelt felektől a különféle vevőknek végzett értékesítésről kapott tájékoztatás. Az derült ki, hogy a közösségi piacon az árak eltérnek attól függően, hogy a közösségi gazdasági ágazat mely vevőtípusok számára végzi az értékesítést (ebben az esetben a végfelhasználók és a forgalmazók részére történő értékesítést vizsgálták). Úgy találták, hogy a szóban forgó árkülönbséggel egyenértékű külön kiigazítást kell az egyiptomi exportőr rendes értékében végrehajtani.

(51)

Azon tények és megfontolások végső nyilvánosságra hozatalát követően, amelyek alapján végleges intézkedések kivetését szándékozták ajánlani, az egyik orosz exportáló azt állította, hogy a kért kereskedelmi kiigazítási szint meg nem adása diszkriminatív, hiszen az egyik egyiptomi exportőr hasonló kiigazításban részesült. Az orosz exportőr követelése esetében az derült ki, hogy a kiigazításnak nincs indoka. A vállalat által benyújtott ellenőrzött adatok alapján nincs következetes árkülönbség a FeSi eladási áraiban az orosz piac különböző kereskedelmi szintjein. Ennek alapján az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdése d) pontjának i. alpontja alapján nem került sor kiigazításra.

(52)

A fenti (50) preambulumbekezdésben említett kiigazítás kivételével helybenhagyandó az ideiglenes rendelet (61)–(63) preambulumbekezdése.

3.6.   Dömpingkülönbözet

3.6.1.   Általános módszertan

(53)

Az ideiglenes stádium után végzett további elemzés bizonyította, hogy Oroszország együttműködési szintjének becslése helytelen volt. Miközben az együttműködés 100 % körül mozgott, helytelenül 32 %-ra becsülték (lásd az ideiglenes rendelet (76) preambulumbekezdését). Ezért (az ideiglenes stádiumban alkalmazott módszerrel szemben, amelynek során a legnagyobb dömpingkülönbözetet mutató reprezentatív terméktípus súlyozott átlagos dömpingkülönbözetét használták) a maradványjellegű dömpingkölönbözetet a vállalat szintjén a legmagasabb dömpingkülönbözetben kell megállapítani.

(54)

A dömpingkülönbözet kiszámításának általános módszereire vonatkozó észrevételek hiányában (a fenti (46) preambulumbekezdésben leírt változás kivételével) helybenhagyandók az ideiglenes rendelet (64)–(68) preambulumbekezdései.

3.6.2.   Dömpingkülönbözetek

A.   KÍNA

(55)

A piacgazdasági vagy egyedi elbánás alá eső vállalatok esetében a Közösség részére exportált érintett termék egyes típusainak súlyozott átlagos rendes értékét az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésének megfelelően összevetették az érintett termék megfelelő típusának súlyozott átlagos exportárával.

(56)

Ennek alapján a végleges dömpingkülönbözetek a vámfizetés előtti CIF közösségi határparitásos ár százalékában kifejezve a következők:

Erdos Xijin Kuangye Co., Ltd. 15,6 %

Lanzhou Good Land Ferroalloy Factory Co., Ltd. 29,0 %

(57)

Az egész országra kiterjedő dömpingkülönbözet megállapítása az ideiglenes rendelet (71) preambulumbekezdésén alapszik. A Kínára a rendes érték és exportárak fenti változásainak nyomán az országos különbözetet CIF közösségi határparitásos áron 55,6 % vámfizetés előtti értékre korrigálták.

B.   EGYIPTOM

(58)

Az ideiglenes intézkedések meghozatatalát követően, az egyik egyiptomi vállalat a dömpingellenes vám kiszámítási módszerét kifogásolta részletek nélkül. Válaszul megjegyzendő, hogy a vállalat nem támasztotta alá megjegyzését. Következésképpen a kérelmet el kellett utasítani.

(59)

A végleges dömpingkülönbözetek a vámfizetés előtti CIF közösségi határparitásos importár százalékában kifejezve a következők:

The Egyptian Ferroalloys Company, Kairó: 15,4 %

Egyptian Chemical Industries KIMA, Kairó: 24,8 %

Az összes többi: 24,8 %

C.   KAZAHSZTÁN

(60)

Együttműködés hiányában csak országos dömpingkülönbözet volt megállapítható. A végleges dömpingkülönbözet a vámfizetés előtti CIF közösségi határparitásos importár százalékában kifejezve 37,1 %.

D.   MACEDÓNIA VOLT JUGOSZLÁV KÖZTÁRSASÁG

(61)

Az együttműködő exportáló gyártó az egyetlen ismert FeSi-gyártó Macedónia. A végleges dömpingkülönbözetek a vámfizetés előtti CIF közösségi határparitásos importár százalékában kifejezve a következők:

SILMAK DOOEL Export Import, Jegunovce: 5,4 %

Az összes többi: 5,4 %

E.   OROSZORSZÁG

(62)

A két együttműködő orosz cég Oroszország kizárólagos ismert exportáló FeSi-gyártói. A végleges dömpingkülönbözetek a vámfizetés előtti CIF közösségi határparitásos importár százalékában kifejezve a következők:

Chemk Group (Chelyabinsk Electrometallurgical Integrated Plant and Kutznetsk Ferroalloy Works), Cseljabinszk és Novokuznyeck 22,7 %

ICT Group of Companies (Bratsk Ferroalloy Plant, TD North West Ferro Alloy Company and Bakersfield Marketing Ltd), Bratszk és Szentpétervár: 17,8 %

Az összes többi: 22,7 %

4.   KÁR

4.1.   A közösségi gazdasági ágazat fogalmának meghatározása

(63)

Egyes érdekelt felek szerint a kárfelmérésnek nem szabadna aggregált alapon zajlania, hanem vállalatonként kellene végrehajtani, mivel a Közösség különféle gyártói között állítólag eltérés mutatkozik a károkozás tendenciái tekintetében.

(64)

Az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében a kár vizsgálata során értékelni kell azokat a releváns tényezőket, amelyek a közösségi gazdasági ágazatra hatással vannak. A közösségi gazdasági ágazat az alaprendelet 4. cikkének meghatározása szerint azoknak a közösségi gyártóknak az összessége, akik hasonló termékeket állítanak elő, vagy akiknek együttes termelése a közösség teljes termelés jelentős hányadát teszi ki. A fentiekből következik, hogy a kár meghatározása során a közösségi gazdasági ágazat egésze vizsgálandó, nem pedig az egyes közösségi gyártók egyedi helyzete elkülönülten.

(65)

A fentiek alapján a kérelmeket elutasították, az ideiglenes rendelet (78)–(80) preambulumbekezdéseit pedig helyben kell hagyni.

4.2.   Közösségi fogyasztás

(66)

Az egyik érdekelt fél azt állította, hogy a Bizottság ideiglenes rendeletében elmulasztott alapvetően fontos tájékoztatást adni kárelemzéséről, ennek körében a FeSi iránti igényről havi bontásban, az Európai Unió piaci árának alakulásáról, valamint ezen belül a közösségi ipari ár és költség alakulásáról.

(67)

Az alaprendelet nem kívánja meg a Közösség gyártóitól, sem egyéb érdekelt felektől, hogy havi bontású adatokat szolgáltassanak a vizsgálati időszakra vonatkozóan. Úgy tekinthető, hogy ez méltánytalanul nagy terhet róna valamennyi érdekelt félre. A bevett gyakorlat szerint évente kérnek adatokat a dömping és a károk felmérésének céljára. Ezenkívül az illető fél nem támasztotta alá bizonyítékokkal, hogy szükség van havi elemzésre a kárfelméréshez a szóban forgó ügyben. Az ideiglenes rendelet (81), (85), (96) és (97) preambulumbekezdésében található táblázatok valójában megfelelően tükrözik a Közösség fogyasztását, a közösségi piaci árakat és nyereséget, így a közösségi gazdasági ágazat költségeinek alakulását is az érintett időszakban. Következésképpen a kérelmet elutasították.

4.3.   A Közösségbe irányuló behozatal az érintett országokból

(68)

Az egyik érdekelt fél azzal az igénnyel lépett fel, hogy az Oroszországból származó importot nem kellene a Kínából származóval halmozottan feltüntetni a kárfelmérés céljára, mivel ezek a behozatalok állítása szerint nem azonos versenyfeltételek között működnek a közösségi piacon. Konkrétan azt állította, hogy i. a kínai exportáló gyártók nem piacgazdasági feltételek között működnek; ii. az orosz vállalatok kapcsolatban álló vállalkozásokon keresztül értékesítenek, miközben a kínai exportáló gyártók közvetlenül független vevők részére értékesítenek; iii. a kínai vállalatok esetében a dömpingkülönbözetek és alákínálási különbözetek jelentősen magasabbak, mint az orosz vállalatok esetében; és iv. a kínai exportáló gyártók egyre gyorsabb ütemben lépnek az EU piacára: 2006 első féléve során 50 %-kal magasabb arányban tették ezt, mint az orosz exportáló gyártók.

(69)

Az első felvetés tekintetében az a tény, hogy a kínai exportáló gyártók nem piacgazdasági feltételek között működnek, nem indok az alaprendelet 3. cikkének (4) bekezdésében előírt bontásra. Az, hogy egy érintett terméket a belföldi piacon piacgazdasági körülmények között állítanak-e elő vagy sem, nem releváns a behozatal halmozása szempontjából.

(70)

A kereskedelmi csatornák állítólagos különbségére vonatkozó második felvetéssel kapcsolatban megjegyezzük, hogy bár az orosz exportáló gyártók kapcsolatban álló kereskedőket alkalmaznak, a Kínából és Oroszországból importált hasonló termékeket a Közösség ugyanolyan végfelhasználói részére értékesítik, nevezetesen felhasználók és forgalmazók részére.

(71)

A dömping- és alákínálási különbözetre vonatkozó harmadik felvetéssel kapcsolatban megjegyezték, hogy az alaprendelet 3. cikkének (4) bekezdésében az a) pont rendelkezéseivel összhangban mindkét ország dömpingkülönbözetét a de minimis szintek felett állapították meg, és mindkét ország esetében találtak példát alacsonyabb alákínálásra is.

(72)

Az importmennyiségekre vonatkozó utolsó felvetéssel kapcsolatban megjegyzendő, hogy az Oroszországból (és a Kínából) behozott import volumene nem volt elhanyagolható az alaprendelet 3. cikke (4) bekezdésének a) pontja értelmében, mivel 18 %-kal, illetve 21 %-kal részesedtek a piacból a vizsgálati időszakban.

(73)

Mindezek okán az Oroszországból származó behozatal elkülönített kezelése indokolatlan, a kérelmet így elutasították.

(74)

Egy másik érdekelt fél azt állította, hogy a Bizottság nem elemezte az érintett országokból behozott termékek közötti verseny feltételeit, véleménye szerint a dömpingelt egyiptomi importnak a közösségi gazdasági ágazatra gyakorolt hatásait ezért külön kellene kezelni.

(75)

Amint az ideiglenes rendelet (83) és (89) preambulumbekezdése javasolja, a behozott termékek közötti hasonlóság és az exportőrök viselkedésének hasonlósága (vagyis az importvolumen szintjének jelentősége, az importárak szintjének alakulása, a közösségi gazdasági ágazatban alkalmazott áraknál olcsóbb ajánlatok tétele, valamint az értékesítési csatornák hasonlósága) tekintetében zajló verseny feltételei elemzésre kerültek. Ennek során világossá vált, hogy az érintett országokból végzett behozatal halmozott értékelését indokoló feltételek teljesültek. Ennek alapján a kérelmet el kellett utasítani, az ideiglenes rendelet (84) preambulumbekezdését pedig helyben kellett hagyni.

(76)

Az egyik egyiptomi exportáló gyártó azt is állította, hogy a vizsgálati időszakban korlátozott exportmennyisége nem okozott kárt a közösségi gazdasági ágazatnak, ezért helyzetét külön kell értékelni. E tekintetben megjegyzendő, hogy az alaprendelet 3. cikkének (4) bekezdése értelmében a dömpingelt behozatalnak a közösségi gazdasági ágazat helyzetére gyakorolt hatását összességében kell értékelni, hacsak – egyebek között – a vizsgált egyes országokból származó behozatal volumene nem elhanyagolható mértékű. Mivel az Egyiptomból származó behozatal a vizsgálat szerint a vizsgálati időszakban elérte a 3,7 %-ot, nem volt elhanyagolható mértékű az alaprendelet 5. cikkének (7) bekezdése értelmében. Ezért ezt a kérést el kellett utasítani.

(77)

Mivel a kérdésben nincsenek további észrevételek, helybenhagyandók az ideiglenes rendelet (82)–(89) preambulumbekezdései.

4.4.   Alákínálás

(78)

Az egyik érdekelt fél azt állította, hogy az ideiglenes rendeletben szereplő alákínálási különbözetet 3–5 %-kal csökkenteni kell ahhoz, hogy a „helyi eredetű” FeSi tükröződjék benne, hiszen – állítása szerint – a közösségi acélgyártó felárat fizet a szállítás megbízhatóságát, minőségét és ütemezését kifejező helyi (azaz az Európai Unióból származó) anyagért.

(79)

Az ideiglenes rendelet (38) és (87)–(89) preambulumbekezdése kifejti, milyen alapon történik a közösségi gazdasági ágazatban felszámított árak összevetése az érintett exportőrök áraival. Az összehasonlítás figyelembe vette az érintett termékeknek az ideiglenes rendelet (13) preambulumbekezdésében meghatározott minőségi eltéréseit. Ezen túlmenően a szállítás megbízhatósága és ütemezése tekintetében a vizsgálat nem mutatta ki, hogy ilyen felárfizetés történne, vagy a felszámított árba a közösségi gazdasági ágazat acélgyártói belekalkulálnák ezt a potenciális versenyelőnyt. Végül pedig az érdekelt fél nem szolgált bizonyítékkal állítása alátámasztására, ezért kérelme elutasításban részesült.

4.5.   A közösségi gazdasági ágazat helyzete

(80)

Egyes érdekelt felek kétségbe vonták a Közösség termelési kapacitásának kiszámítására az ideiglenes rendelet (93) preambulumbekezdésében leírt módszer helyességét. Konkrétan a karbantartási és áramszünetek miatti bezárásokat figyelembe vevő kapacitásadat alkalmazását javasolták az ideiglenes rendeletben alkalmazott „elméleti névleges kapacitás” helyett.

(81)

A vizsgálat kimutatta, hogy a közösségi gazdasági ágazatban a gépek karbantartás vagy áramszünet miatti leállása ideiglenes jellegű volt, nem rendszeresen fordult elő a vizsgálati időszakban. Érdemes megjegyezni, hogy a termeléskapacitási és kapacitáskihasználási tendenciák akkor sem változnának, ha az érdekelt felek javaslatának megfelelően kiigazítódnának a termelési kapacitás adatai. A közösségi gazdasági ágazat által elszenvedett anyagi károk tekintetében levont következtetések ezzel nem változnának. Következésképpen a termelési kapacitás fogalommeghatározásának változtatása iránti kérelmet el kell utasítani.

(82)

A fenti tények és szempontok alapján tehát helyben kell hagyni az ideiglenes rendelet (107)–(110) preambulumbekezdésében levont következtetést, miszerint a közösségi gazdasági ágazat anyagi kárt szenvedett.

5.   OK-OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉS

(83)

Egyes érdekelt felek szerint a közösségi gazdasági ágazatnak okozott kár és a dömpingelt behozatal közötti ok-okozati összefüggés felmérésének nem lenne szabad aggregált alapon zajlania, hanem vállalatonként kellene végrehajtani, mivel a Közösség különféle gyártói között – az érdekelt felek állítása szerint – eltérés mutatkozik a károkozás tendenciái tekintetében.

(84)

Amint a károkról szóló fenti (64) preambulumbekezdésben már szerepelt, az alaprendelet 3. cikkének (5), (6) és (7) bekezdése nem képez jogalapot arra, hogy az ok-okozati összefüggést a Közösség egyedi gyártói tekintetében külön-külön vizsgálják, mivel azok beletartoznak a közösségi gazdasági ágazat meghatározásába. Az utóbbi fogalom az alaprendelet 4. cikkének meghatározása szerint azoknak a közösségi gyártóknak az összessége, akik hasonló termékeket állítanak elő, vagy akiknek együttes teljesítménye a Közösség teljes termelésében jelentősebb arányt képvisel.

5.1.   A dömpingelt behozatal hatása

(85)

Emlékeztetni kell arra, hogy az érintett országokból származó dömpingelt behozatal mennyisége és piaci részesedése jelentősen emelkedett a vizsgálati időszakban. A dömpingelt behozatal és a közösségi ágazat gazdasági helyzetének romlása időben ugyancsak egyértelműen egybeesett. Az ágazat képtelen volt értékesítési árait az összes költségének fedezéséhez szükséges szintre emelni, mivel a vizsgálati időszakban árainál alacsonyabb ajánlatok érkeztek a dömpingelt behozatal okán.

(86)

Ennek alapján az ideiglenes rendelet (112)–(114) preambulumbekezdéseiben megfogalmazott megállapításokat és következtetéseket helyben kell hagyni.

5.2.   A ferroszilícium árazása

(87)

Egyes érdekelt felek azt állították, hogy a FeSi a világpiacon kereskedelmi forgalomban lévő áru, így a FeSi piaci árait az acélipar ingadozó kereslete határozza meg, nem pedig a költségei.

(88)

A piacgazdaságokban szokásos piaci feltételek mellett az árakat általában a kereslet szintje és az adott áru piaci kínálata határozza meg. Vannak azonban egyéb tényezők is, például az alacsony áron elérhető dömpingelt behozatali cikkek, amelyek jelentősen befolyásolják az árszínvonalat. Jelen esetben a vizsgálat kimutatta, hogy a FeSi árazási mechanizmusát érdemben befolyásolta a dömpingelt behozatalból származó jelentős mennyiségek rendelkezésre állása. Jóllehet igaz, hogy a vizsgálati időszak egyes szakaszaiban az árazási gyakorlatot a FeSi iránti világkereskedelmi, különösen acélipari kereslet befolyásolta, a rendelkezésre álló információból kiderült, hogy voltak olyan időszakok, amikor a FeSi szerződés szerinti árai a növekvő kereslet ellenére visszaestek.

(89)

Ugyanezek az érintett felek szolgáltatták azt az információt, amelyben 2002-től kezdve nyomon követhető az Európai Unió nyersolaj- és rozsdamentesacél-termelésének, valamint az Európai Unió FeSi spotárfolyamának alakulása. Ezekből az adatokból kiviláglik, hogy az érdekelt felek arra következtettek: a FeSi árait kizárólag a kereslet (elsősorban az acélgyártók kereslete) alakíthatta. Az adatok elemzése azonban megerősítette a (88) preambulumbekezdésben levont következtetést, amely szerint a Közösség egészének szintjén a FeSi árak bizonyos időszakokban csökkentek az acélipar növekvő kereslete ellenére.

(90)

Ezért el kell utasítani azt az állítást, miszerint a FeSi alacsony árszintjét a kereslet és nem a dömpingbehozatal okozta.

5.3.   A közösségi gazdasági ágazat versenyképessége

(91)

Az egyik érdekelt fél azt állította, hogy a közösségi gazdasági ágazatnak okozott kár nem a dömpingelt behozatalnak, hanem kizárólag annak volt betudható, hogy a Közösség gyártói nem voltak versenyképesek. Ez az érdekelt fél idézett egy munkaanyagból (3), amely a nyersanyagokat és az energiát a legfontosabb versenytényezőként tüntette fel az EU fémiparában.

(92)

A fent említett munkaanyag elemzésekor kiderült azonban, hogy a szöveg semmiféle olyan következtetést nem von le, amely az európai vasötvözetipar versenyképességének hiányára utalna. Éppen ellenkezőleg, a nevezett munkaanyag rámutat, hogy a vasötvözetgyártók „harmadik országokból, így a Kínai Népköztársaságból, Oroszországból, Ukrajnából, Brazíliából és Kazahsztánból származó növekvő behozatallal néznek szembe. Ez veszélyeztetheti az EU vasötvözetiparának hosszú távú fenntarthatóságát, ha nem biztosítanak számukra nagyon gyorsan a harmadik országokkal egyenlő versenyfeltételeket (4).” A fentiek alapján a kérelmet elutasították.

(93)

Ugyanez az érdekelt fél tovább érvelt azzal, hogy a Közösség legtöbb gyártója már azelőtt sem volt nyereséges, mielőtt a kárt okozó dömping a Közösség piacát érintette. Ezért nem a dömpingelt behozatal, hanem a törékeny költségszerkezet okozta a közösségi gazdasági ágazat gyönge gazdasági helyzetét.

(94)

Amint az ideiglenes rendelet (97) preambulumbekezdése világosan bemutatja, a közösségi gazdasági ágazat 2003-ban nyereséges volt, adózás előtt 2,3 % haszonkulcsot realizált, amely 2,7 %-ra növekedett 2004-ben. 2005-ben azonban jelentős mértékű nyereségcsökkenés zajlott le, a veszteségek következtében a forgalom 9,2 %-kal visszaesett. A legnagyobb veszteséget, –12,9 %-ot, a vizsgálati időszakban szenvedte el. Ebben az összefüggésben emlékeztetni kell arra, hogy 2005 egy része is a vizsgálati időszakba tartozott. Következésképpen az az érv, amely szerint a közösségi gazdasági ágazat már a kárt okozó dömpingbehozatal előtt is veszteséges volt, visszautasítandó.

5.4.   Más harmadik országokból történő behozatal

(95)

Ami a harmadik országokból történt behozatalt illeti, újabb észrevételek hiányában helyben kell hagyni az ideiglenes rendelet (121) preambulumbekezdésében levont következtetést, amely szerint ezek a behozatalok nem járultak hozzá lényeges mértékben a Közösségnek okozott kárhoz.

5.5.   További tényezők hatásai

5.5.1.   Az érdekelt felek észrevételei

(96)

Különféle érdekelt felek megismételték azt az állításukat, amelyet az ideiglenes intézkedések meghozatala előtt tettek, s amely szerint a Közösségnek okozott jelentős mértékű kárt szerintük a dömpingbehozatalon kívüli tényezők okozták. Ezekre az állításokra az ideiglenes rendelet már megfelelő módon reagált. Közelebbről az ideiglenes rendelet (134)–(136) preambulumbekezdései foglalkoztak azzal a felvetéssel, amely szerint önmagának okozta volna a jelentős kárt, az ideiglenes rendelet (124) preambulumbekezdése pedig az acél iránti kereslet visszaesését tárgyalta. Bár az állítások alátámasztására nem hoztak fel új érveket, az ideiglenes rendeletben tett megállapításokat és következtetéseket az alábbiakban részletesebben kifejtésre kerülnek.

5.5.1.1.   A termelési költség növekedése a Közösség ágazatában

(97)

Több érdekelt fél állította, hogy a vizsgálati időszakban mért jelentős mértékű kárt a költségeknek, különösen a nyersanyag- és energiaáraknak az a rendkívül gyors növekedése, illetve a Közösség egyik gyártójának termelésikapacitás-visszaesése okozta, amely a közösségi ágazatot sújtotta.

(98)

A Közösség egyik gyártójának termelési kapacitásában állítása szerint bekövetkezett visszaeséssel kapcsolatban emlékeztetni kell arra, hogy az ideiglenes rendelet (93) preambulumbekezdésében kapacitáskiigazítás történt ennek a konkrét esetnek a teljes mértékű figyelembevétele érdekében.

(99)

A költségnövekedésekre tekintettel a közösségi gazdasági ágazat állítása szerint az ötvözetiparban tapasztalható költségnövekedések általában világméretűek, ezért a világon mindenütt érintik az iparágat. A nagyobb költségtételek árainak a vizsgálati időszakban megfigyelhető alakulásának elemzése során kiderült, hogy a költségek emelkedtek (az áram, a kvarc és az elektródák árai is). A vizsgálat azonban azt mutatta, hogy bár ezeket az emelkedéseket részben ellensúlyozták az értékesítési áremelkedések, az alacsony áron elérhető dömpingbehozatal nem tette lehetővé a közösségi gazdasági ágazat számára, hogy a növekedés hatásait teljes mértékben érvényesítse az értékesítési árakban. Az ideiglenes rendelet (131)–(140) preambulumbekezdéseit ezért helyben kell hagyni.

(100)

Több érdekelt fél érvelt azzal, hogy az egyik közösségi gyártónak gondjai akadtak áramszolgáltatójával, s ennek következtében 2005-ben és 2006-ban visszaesett termelési mennyisége. Mint állították, ez teljes mértékben magyarázatot ad arra a visszaesésre, amelyet a termelés és az értékesítés volumenében tapasztalhatott a közösségi gazdasági ágazat, illetve a nyereségesség csökkenésére.

(101)

Amint a fenti (84) preambulumbekezdés is említést tesz róla, a kár okainak elemzése a közösségi gazdasági ágazatnak egészét tekintve történik majd. Az érvelés kedvéért azonban, még ha ennek a gyártónak az adatai kizárhatók lennének is a kárfelmérésből, a megfigyelhető tendencia a Közösség ágazatának többi szereplőjére nézve is rendkívül hátrányos, és továbbra is jelentős károkat mutat. Következésképpen a kérelmet el kellett utasítani.

5.5.2.   Az ok-okozati összefüggésekből levonható következtetések

(102)

Minthogy a fenti elemzés világosan megkülönbözteti és elválasztja egymástól az összes többi ismert tényezőnek a közösségi gazdasági ágazat helyzetére gyakorolt hatását és a dömpingelt behozatal káros hatásait, meg kell erősíteni, hogy ezek az egyéb tényezők nem változtatnak azon, hogy a felmért jelentős mértékű kár a dömpingbehozatalnak tudható be.

(103)

A fentiek miatt levonható az a következtetés, amely szerint a FeSi Kínából, Kazahsztánból, Egyiptomból, Macedóniából és Oroszországból származó dömpingelt behozatala jelentős mértékű kárt okozott a közösségi gazdasági ágazatnak az ideiglenes rendelet 3. cikkének (6) preambulumbekezdése értelmében.

(104)

Mivel ebben a kérdésben nincsenek további észrevételek, helybenhagyandók az ideiglenes rendelet (137)–(140) preambulumbekezdésében levont következtetések.

6.   KÖZÖSSÉGI ÉRDEK

6.1.   A közösségi gazdasági ágazat és a másik közösségi gyártó érdeke

(105)

Egyes érdekelt felek azzal érveltek, hogy a FeSi piaca a vizsgálati időszak vége óta megélénkült, és állításuk szerint az árak azóta csúcsokat döntöttek. A közösségi gazdasági ágazat ezért ismét korábbi szintjén termelhet, és növelheti nyereségességét, nincs szükség a dömpingellenes intézkedések foganatosítására. Ezenkívül azt is állították, hogy nem a közösségi gazdasági ágazatnak, hanem csak azoknak a harmadik országokban található exportáló gyártóknak a számára előnyös az intézkedések meghozatala, akiket nem érintenek a dömpingellenes intézkedések.

(106)

Az alaprendelkezés 6. cikkének (1) bekezdése szerint a vizsgálati időszakot követő időszakra vonatkozó információkat rendszerint nem lehet figyelembe venni a megállapítások céljára. Mindenesetre a rendelkezésre álló információk azt mutatják, hogy a FeSi árai valóban emelkedő tendenciát mutattak a vizsgálati időszakot követő hónapokban, a FeSi főbb bemeneti költségeinek árai pedig szintén növekedtek ugyanebben az időszakban. Ennek alapján nem vonható le olyan következtetés, miszerint a közösségi gazdasági ágazat annyira felélénkült volna, hogy az intézkedések hatálybalépése okafogyottá vált volna. Következésképpen ezt az érvet vissza kellett utasítani.

(107)

Ami azt az érvet illeti, hogy nem a közösségi gazdasági ágazatnak, hanem csak azoknak a harmadik országokban található exportáló gyártóknak előnyös az intézkedések meghozatala, akiket nem érintenek a dömpingellenes intézkedések, emlékeztetni kell arra, hogy a dömpingellenes intézkedések célja a dömping torzító hatásainak kiigazítása és a közösségi piacon a hatékony versen helyreállítása. Egyrészt semmi nem akadályozza az érintett országokból származó áruk behozatalát a Közösség piacára, ahol hatékony verseny folyik az összes piaci résztvevő előnyére. Másrészt a Közösség e gazdasági ágazatának is előnyére válik a hatékony verseny visszaállítása a közösségi piacon. Ennek alapján úgy véljük, az érvelés alaptalan, és el kell utasítani.

(108)

Mivel ebben a konkrét kérdésben nincsenek további észrevételek, helybenhagyandók az ideiglenes rendelet (143)–(149) preambulumbekezdésében levont következtetések.

6.2.   A nyersanyagszállítók érdeke

(109)

Mivel a szállítók nem tettek észrevételeket az ideiglenes megállapítások nyilvánosságra hozatalát követően, helybenhagyandók az ideiglenes rendelet (150)–(152) preambulumbekezdései.

6.3.   Az importőrök érdeke

(110)

A FeSi-t a Kínából importáló és öntödéknek szállító egyik érdekelt fél azt állította, hogy a dömpingellenes intézkedések súlyosan hátrányos hatással lesznek a vasöntőiparra, mivel az iparág vállalkozásainak a bezárásához vezetnek majd, így növelik a munkanélküliséget a közösségi piacon.

(111)

Amint azonban az alábbi (115) preambulumbekezdés is vázolja, az öntödék rendkívül csekély együttműködése ellenére az ideiglenes intézkedések meghozatala után végzett részletesebb vizsgálat azt mutatta, hogy az intézkedések nagy valószínűséggel nem gyakorolnak jelentősen hátrányos hatást az öntödékre. Következésképpen a kérelmet elutasították.

(112)

Mivel a konkrét kérdésben nincsenek további észrevételek, helybenhagyandók az ideiglenes rendelet (153)–(158) preambulumbekezdésében levont következtetések.

6.4.   A felhasználók érdeke

(113)

Amint a fenti (3)–(5) preambulumbekezdésben is fel lett vázolva, az ideiglenes intézkedéseknek a felhasználó-iparágakra, különösen az öntödékre és acélgyártókra kifejtett lehetséges hatását tüzetesebb vizsgálatnak vetették alá. Bár több mint 500 kérdőív lett kiküldve az érdekelt feleknek, együttműködésük – amint a fenti (5) preambulumbekezdésben ki van fejtve – rendkívül alacsony fokú volt.

(114)

A további elemzés a felhasználók két fő csoportjára összpontosított: az acélgyártókra és az öntödékre. A kapott bővebb információ alapján megerősíthető volt, hogy a FeSi az acélgyártók termelési költségeinek átlagosan 0,7 %-át teszi ki. Az öntödék esetében ez a részarány magasabb volt (a termelési költség 1,4 %-a).

(115)

Ennek alapján, valamint tekintettel arra, hogy az átlagos végleges vám 23,4 %, az intézkedések hatása az acél- és öntödeiparra a várakozások szerint nem lesz jelentős, mivel pénzügyi eredményeiket legfeljebb 0,16 %, illetve 0,33 % mértékben érinti majd. Ezt a legrosszabb esetet azoknak a jótékony hatásoknak a fényében kell tekinteni, amelyek a kereskedelem torzulásait visszaigazítják a teljes közösségi piacon. Ezenkívül, ha az elemzés során figyelembe vesszük azt a tényt, hogy az érintett országokból származó behozatal a közösségi fogyasztás mintegy 50 %-át teszi ki, az intézkedéseknek a felhasználó-iparágak pénzügyi eredményeire gyakorolt hatásai valójában lényegesen csekélyebbek.

(116)

A fentiekre tekintettel az ideiglenes rendelet (166)–(140) preambulumbekezdését helyben kell hagyni.

6.5.   Korábbi eljárások

(117)

Több érdekelt fél állította, hogy mivel a múltban kirótt dömpingellenes intézkedések állításuk szerint nem értek el javulást a közösségi gazdasági ágazatban, az intézmények úgy döntöttek, hagyják a dömpingellenes intézkedéseket 2001-ben lejárni, lásd a Brazíliából, a Kínai Népköztársaságból, Kazahsztánból, Oroszországból, Ukrajnából és Venezuelából származó ferroszilícium behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megszüntetéséről szóló, 2001. február 21-i 2001/230/EK bizottsági határozat (5) (129) preambulumbekezdését.

(118)

Anélkül, hogy megjegyzést fűznének a fenti állítás helytállóságához, az alaprendelet előírja, hogy a határozatokat a vonatkozó vizsgálat, nem pedig a korábbi vizsgálatok során összegyűjtött és elemzett információ alapján kell elfogadni. Az érintett felek fenti feltételezése tehát irreleváns a jelen esetben, ezért el kell utasítani.

6.6.   A közösségi érdekről levont következtetések

(119)

A fent leírt esetben a közösségi érdek szempontjainak tüzetesebb vizsgálata során kapott eredmények fényében az ideiglenes rendelet (141)–(168) preambulumbekezdéseiben tett megállapításokat és levont következtetéseket helyben kell hagyni.

7.   VÉGLEGES DÖMPINGELENNES INTÉZKEDÉSEK

7.1.   A kár felszámolásának szintje

(120)

Több érdekelt fél vitatta azt az ideiglenes megállapítást, amely szerint az 5 %-os haszonrés az, amit az ilyen típusú iparág ésszerűen elérhet ebben a szektorban a szokásos körülmények közötti versenyfeltételek mellett.

(121)

Az egyik érdekelt fél azt állította, hogy a közösségi ágazatban a kárelhárítás szintjének meghatározásához alkalmazott haszonrést a közösségi ágazatban a 2003. évben realizált nyereség szintjéhez kell igazítani, azaz 2,3 %-on kell beállítani, és semmi esetre sem lehet több, mint a 2004-ben elért nyereség, minthogy az kivételesen eredményes év volt a vasöntőszektor számára.

(122)

A kárelhárítás szintjének meghatározásának olyan nyereségszint értékelésén kell alapulnia, amely a Közösség e gazdasági ágazatában a hasonló terméknek a közösségi piacon történő értékesítésével reálisan elérhető dömpingbehozatal nélkül. A vizsgálati időszak elején realizált haszonkulcs a dömpingbehozatal nélkül elért nyerségnek tekinthető. Azt is figyelembe kell venni azonban, hogy a lejárati felülvizsgálat idején, amely a Brazíliából, a Kínából, Kazahsztánból, Oroszországból, Ukrajnából és Venezuelából származó FeSi behozatalára kirótt dömpingellenes intézkedések megszüntetéséhez vezetett, a Közösség e gazdasági ágazata a dömpingelt behozatal nélkül 11,2 % nyereséget realizált, lásd a 2001/230/EK bizottsági határozat (105) preambulumbekezdését. Ennek megfelelően ebben a vizsgálatban a célul kitűzött haszonrés 5 %, amelyet az ideiglenes rendelet (171) preambulumbekezdése támaszt alá, és amely meglehetősen konzervatív megközelítés. A fentiek alapján a kérést el kellett utasítani.

(123)

A kárelhárításra vonatkozó további észrevételek hiányában helybenhagyandók az ideiglenes rendelet (169)–(171) preambulumbekezdései.

7.2.   A vámok formája és szintje

(124)

A fentiek fényében és az alaprendelet 9. cikke (4) bekezdésének megfelelően végleges dömpingellenes vámot kell kivetni a megállapított dömpingkülönbözetek szintjén, mivel a kárkülönbözetek valamennyi érintett exportáló gyártó esetében magasabbnak bizonyultak a dömpingkülönbözeteknél.

(125)

Tekintettel az egyes érdekelt felektől az ideiglenes közzétételt követően kapott észrevételekre, valamint azokra az átdolgozásokra, amelyeket ez a rendelet előír, bizonyos különbözetek módosulnak.

(126)

A fentiek alapján a végleges vámtarifák a következőképpen alakulnak:

Ország

Vállalat

Kárfelszámolási különbözet

Dömping különbözet

Dömpingellenes vám

Kína

Erdos Xijin Kuang Co., Ltd., Qipanjing Industry Park (Erdos Hszicsin Kwangje Kft. Csipandzsing Ipari Park)

21,4 %

15,6 %

15,6 %

Lanzhou Good Land Ferroalloy Factory Co., Ltd., Xicha Village (Lancsoui Jó Föld Vasötvözetgyár Kft., Hsziha falu)

31,4 %

29,0 %

29,0 %

Összes többi vállalat

31,2 %

55,6 %

31,2 %

Oroszország

Chelyabinsk Electrometallurgical Integrated Plant, Chelyabinsk and Kuznetsk Ferroalloy Works, Novokuznetsk (Cseljabinszki Villamoskohászati Integrált Üzem, Cseljabinszk, valamint Kuznyecki Vasötvözet Művek, Novokuznyeck)

31,3 %

22,7 %

22,7 %

Bratsk Ferroalloy Plant, Bratsk (Bratszki Vasötvözetüzem, Bratszk)

18,8 %

17,8 %

17,8 %

Összes többi vállalat

31,3 %

22,7 %

22,7 %

Egyiptom

The Egyptian Ferroalloys Company (Egyiptomi Vasötvözet Társaság), Kairó

27,1 %

15,4 %

15,4 %

Egyptian Chemical Industries KIMA (Egyiptomi Vegyipari Vállalatok KIMA), Kairó

18,0 %

24,8 %

18,0 %

Összes többi vállalat

18,0 %

24,8 %

18,0 %

Kazahsztán

Összes vállalat

33,9 %

37,1 %

33,9 %

Macedónia

Összes vállalat

19,0 %

5,4 %

5,4 %

(127)

Néhány érdekelt fél az értékvám helyett minimális importár kivetését javasolta. Ugyanakkor megállapították, hogy a minimális importár kivetése nem lenne megfelelő ebben az esetben. Az derült ki, hogy a FeSi típusainak széles skáláját importálják igen különböző árszinteken. Ezenkívül minden együttműködő exportőrre különböző vámszintek vonatkoznak (egyesek dömpingkülönbözeten, mások kárkülönbözeteken alapulnak), ami különböző minimális importárak sokaságát követelné meg. A minimális importárak kivetése ilyen körülmények között rendkívül alacsony hatékonyságú intézkedés lenne. A javaslatot ezért elutasították.

(128)

Az ebben a rendeletben meghatározott egyéni vállalati dömpingellenes vámtételek meghatározása e vizsgálat megállapításai alapján történt. Ezért olyan helyzetet tükröznek, amelyet a vállalatokkal kapcsolatban az említett vizsgálat során állapítottak meg. Ezek a vámtételek (az „összes többi vállalatra” alkalmazandó országos vámmal szemben) tehát kizárólag az érintett országból származó, az említett vállalatok – így konkrét jogi személyek – által előállított termékek behozatalára alkalmazandók. A rendelet rendelkező részében név és cím szerint nem szereplő bármely más vállalat – a konkrétan megemlített vállalatok kapcsolatban álló vállalatait is beleértve – által előállított importált termékek esetében nem alkalmazhatók ezek a vámtételek, azok esetében az „összes többi vállalatra” vonatkozó vámtételt kell alkalmazni.

(129)

Az ezeknek az egyéni vállalati dömpingellenes vámtételeknek az alkalmazására vonatkozó kérelmeket (pl. a jogalany nevének megváltoztatását vagy új termelési vagy értékesítési egységek felállítását követően) minden lényeges információval együtt a Bizottságnak (6) kell címezni, különösen a gyártáshoz kapcsolódó tevékenység bármely módosulása esetén, belföldi vagy exportértékesítéssel kapcsolatban, amilyen például a névváltozás vagy a termelési és értékesítési egységek megváltozása. Szükség esetén ebben az esetben a rendelet az egyéni vámtételekben részesülő vállalatok listájának frissítésével megfelelően módosítható.

7.3.   Kötelezettségvállalások

(130)

A macedóniai exportáló gyártó által felajánlott kötelezettségvállalást az ideiglenes rendelet már az ideiglenes szakaszban elfogadta. A végleges megállapítások nyilvánosságra hozatalát követően az egyik egyiptomi exportáló gyártó, két együttműködő orosz gyártó és az egyik kínai exportőr árra vonatkozó kötelezettségvállalásokat ajánlott föl az alaprendelet 8. cikkének (1) bekezdésével összhangban.

(131)

Megjegyzendő azonban, hogy mivel az ideiglenes intézkedések kivetése óta az érintett termék és a hasonló termék árai meglehetős ingadozást mutattak, ezért a FeSi már nem tekinthető alkalmasnak arra, hogy árára kötelezettségvállalást tegyenek. A probléma megoldása érdekében megvizsgálták annak lehetőségét, hogy a minimális importárat a fő költségráfordításokhoz indexálják. Azonban arra a következtetésre jutottak, hogy az árak ingadozását a piacon nem lehet csupán a fő költségráfordítások árának növekedésével magyarázni, így a minimális importárat sem lehet a fő költségráfordítás árához indexálni. A fentiek alapján arra lehet következtetni, hogy az exportőrök által felajánlott kötelezettségvállalás nem fogadható el.

(132)

Azt vizsgálva, hogy a végleges megállapítások nyilvánosságra hozatalát követően felajánlott négy kötelezettségvállalást el kell-e fogadni, a Bizottság a macedón exportáló gyártótól az ideiglenes szakaszban elfogadott kötelezettségvállalás megvalósíthatóságát is megvizsgálta az ingadozó árak révén megváltozott körülmények fényében. Az árak fent leírt nagymértékű ingadozása miatt a kötelezettségvállalás minimális importára már nem elegendő ahhoz, hogy kiküszöbölje a dömping vizsgálatban megállapított káros hatását. A kötelezettségvállalás elfogadását követő hónapokban az árak valójában jelentősen megemelkedtek. Mivel a minimális importár nem indexelhető, arra lehet következtetni, hogy a kötelezettségvállalás jelenlegi formájában – vagyis rögzített minimumárakkal – többé nem működőképes. Így a macedón exportáló gyártó által felajánlott kötelezettségvállalás elfogadását vissza kell vonni. Ebben a tekintetben a Bizottság visszavonta a kötelezettségvállalás elfogadását a 174/2008/EK (7) bizottsági rendelettel.

7.4.   Az ideiglenes vámok végleges beszedése és különleges figyelemmel kísérése

(133)

A meghatározott dömpingkülönbözetek nagyságrendjét tekintve, valamint a közösségi gazdasági ágazatnak okozott kár szintjének fényében szükségesnek tűnik az alaprendeletben kivetett ideiglenes dömpingellenes vám segítségével biztosított összegek olyan mértékének végleges beszedése, amekkora összegekben a végleges vámokat kivetik. Ha a végleges vámok alacsonyabbak az ideigleneseknél, akkor azokat az összegeket, amennyivel az ideiglenes vámok meghaladják a végleges dömpingellenes vámokat, el kell engedni. Ha a végleges vámok magasabbak az ideigleneseknél, csak az ideiglenes vámok szintjén biztosított összegeket szabad véglegesen beszedni.

(134)

A vámok közötti eltérés miatti csalás kockázatának minimalizálása érdekében különleges intézkedésekre van szükség ebben az esetben a dömpingellenes vámok megfelelő alkalmazásának biztosításához. Ezek a különleges intézkedések csak azokra a vállalatokra vonatkoznak, amelyek esetében egyedi vámot vetettek ki. Közéjük tartozik a mellékletben közölt követelményeknek megfelelő érvényes kereskedelmi számla bemutatása a tagállamok vámhatóságainak. Az olyan behozatal után, amelyet nem kísér ilyen számla, az összes többi exportőrre alkalmazott dömpingellenes maradványvám befizetendő.

(135)

Emlékeztetni kell arra, hogy amennyiben az alacsonyabb egyedi vámokat élvező vállalatok volumene jelentősen megnő a dömpingellenes intézkedések kivetését követően, az ilyen növekedés önmagában véve is a kereskedelem szerkezetében az intézkedések hatására bekövetkezett változásnak tekinthető az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése szerinti értelemben. Ilyen körülmények között, és feltéve hogy a feltételek teljesülnek, csalásellenes vizsgálatot kell kezdeményezni. A vizsgálat többek között vizsgálja az egyedi vámok eltörlésének szükségét és azt követően országos vámok kivetését,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1)   Végleges dömpingellenes vámot kell kivetni a Kínai Népköztársaságból, Egyiptomból, Kazahsztánból, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságból és Oroszországból származó, 7202 21 00, 7202 29 10 és 7202 29 90 KN-kód alá tartozó ferroszilícium (FeSi) behozatalára.

(2)   Az alább felsorolt vállalatok termékeinek közösségi határparitáson számított, vámkezelés előtti, nettó áraira alkalmazandó végleges, dömpingellenes vámtételek a következők:

Ország

Vállalat

Dömpingellenes vám

(%)

Kiegészítő TARIC-kód

Kínai Népköztársaság

Erdos Xijin Kuangye Co., Ltd., Qipanjing Industry Park

15,6

A829

Lanzhou Good Land Ferroalloy Factory Co., Ltd, Xicha Village

29,0

A830

Összes többi vállalat

31,2

A999

Egyiptom

The Egyptian Ferroalloys Company, Kairó

15,4

A831

Összes többi vállalat

18,0

A999

Kazahsztán

Az összes vállalat

33,9

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság

Az összes vállalat

5,4

Oroszország

Bratsk Ferroalloy Plant, Bratsk

17,8

A835

Összes többi vállalat

22,7

A999

(3)   A (2) bekezdésben felsorolt vállalatok esetében meghatározott egyedi vámtétel azzal a feltétellel alkalmazható, ha a tagállamok vámhatóságainak érvényes kereskedelmi számlát mutatnak be, amely megfelel a mellékletben meghatározott követelményeknek. Ha ilyen számla bemutatása nem történik meg, az összes többi vállalatra vonatkozó vámtételt kell alkalmazni.

(4)   Ellenkező rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

2. cikk

A Kínai Népköztársaságból, Egyiptomból, Kazahsztánból, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságból és Oroszországból származó, 7202 21 00, 7202 29 10 és 7202 29 90 KN-kód alá tartozó ferroszilícium behozatalára a 994/2007/EK rendelettel kivetett ideiglenes dömpingellenes vámokkal biztosított összegeket véglegesen be kell szedni. A végleges dömpingellenes vámokon felül biztosított összegeket fel kell szabadítani. Ha a végleges vámok magasabbak az ideigleneseknél, csak az ideiglenes vámok szintjén biztosított összegeket kell véglegesen beszedni.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. február 25-én.

a Tanács részéről

az elnök

A. VIZJAK


(1)  HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A legutóbb a 2117/2005/EK rendelettel (HL L 340., 2005.12.23., 17. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 223., 2007.8.29., 1. o.

(3)  A Bizottság belső munkaanyaga, az EU fémiparának gazdasági mutatói a nyersanyag- és energiaellátás hatása a versenyképességre, Brüsszel, 2006.8.2., SEC(2006) 1069.

(4)  Ugyanott 88. o.

(5)  HL L 84., 2001.3.23., 36. o.

(6)  Postacím: European Commission, Directorate-General for Trade, Directorate H, Office J-79 4/23, 1049 Brussels, Belgium.

(7)  Lásd e Hivatalos Lap 23 odalát.


MELLÉKLET

A vállalat egyik tisztviselője által aláírt alábbi formátumú nyilatkozatnak meg kell jelennie az 1. cikk (3) bekezdésében említett kereskedelmi számlán:

1.

A kereskedelmi számlát kiállító vállalat tisztviselőjének neve és beosztása.

2.

A következő nyilatkozat: „Alulírott igazolom, hogy az Európai Közösségnek exportra értékesített, jelen számlában feltüntetett [mennyiségű] ferroszilíciumot a (vállalat neve és székhelye) állította elő (kiegészítő TARIC-kód) (érintett ország)-ban/-ben. Kijelentem, hogy a jelen számlában feltüntetett információ teljes és pontos.

(kelt, aláírás)”


Top