EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32006L0044

Az Európai Parlament és a Tanács 2006/44/EK irányelve ( 2006. szeptember 6. ) a halak életének megóvása érdekében védelmet vagy javítást igénylő édesvizek minőségéről (EGT vonatkozású szöveg)

OJ L 264, 25.9.2006, p. 20–31 (ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, SK, SL, FI, SV)
Special edition in Bulgarian: Chapter 15 Volume 017 P. 133 - 144
Special edition in Romanian: Chapter 15 Volume 017 P. 133 - 144
Special edition in Croatian: Chapter 15 Volume 032 P. 97 - 108

No longer in force, Date of end of validity: 21/12/2013; közvetve hatályon kívül helyezte: 32000L0060 . Latest consolidated version: 11/12/2008

ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2006/44/oj

25.9.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 264/20


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2006/44/EK IRÁNYELVE

(2006. szeptember 6.)

a halak életének megóvása érdekében védelmet vagy javítást igénylő édesvizek minőségéről

(kodifikált változat)

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 175. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (2),

mivel:

(1)

A halak életének megóvása érdekében védelmet vagy javítást igénylő édesvizek minőségéről szóló, 1978. július 18.-i 78/659/EGK tanácsi irányelvet (3) több alkalommal jelentősen módosították (4). Az áttekinthetőség és érthetőség érdekében ezt az irányelvet egységes szerkezetbe kell foglalni.

(2)

A környezet védelme, illetve a környezet minőségének javítása konkrét intézkedéseket tesz szükségessé a vizek szennyeződés elleni védelme érdekében, beleértve azokat az édesvizeket is, amelyek halak fenntartására képesek.

(3)

Ökológiai és gazdasági szempontból a különböző halpopulációknak védelmet kell nyújtani, hogy a szennyező anyagok vízbe bocsátásának eredményeképpen fellépő különféle káros következmények, ezek között különösen egyes halfajok számának csökkenése, bizonyos esetekben pedig több halfaj eltűnése, ne következzenek be.

(4)

A hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program megállapításáról szóló, 2002. július 22-i 1600/2002/EK európai parlamenti és a tanácsi határozat (5) célja a felszíni vizek olyan minőségének biztosítása, amely nem idéz elő jelentős negatív hatást és kockázatot a környezetre.

(5)

A halak fenntartására alkalmas édesvizek minőségére vonatkozó, a különböző tagállamokban már hatályos vagy előkészület alatt álló rendelkezések bármely eltérése egyenlőtlen versenyfeltételeket teremthet, és így közvetlenül befolyásolja a belső piac működését.

(6)

Az ezen irányelv céljainak megvalósításához a tagállamoknak ki kell jelölniük azokat a vizeket, amelyekre az irányelvet alkalmazni fogják, valamint meg kell állapítaniuk az egyes paraméterek vonatkozó határértékeit. Intézkedéseket kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy az így kijelölt vizek minősége a kijelöléstől számított öt éven belül a megállapított határértéknek megfelelő legyen.

(7)

Szükség van olyan előírás megalkotására, miszerint a halak fenntartására alkalmas édesvizek minősége bizonyos körülmények között a vonatkozó paraméterek értékeinek megfelelőnek tekintendő akkor is, ha a vett vízminták bizonyos százalékának minősége nem felel meg a megadott határértékeknek.

(8)

Annak biztosítása érdekében, hogy a halak fenntartására alkalmas édesvizek minőségének ellenőrzése megtörténjen, bizonyos minimális számú mintát kell venni, és a mellékelt paraméterekre vonatkozó méréseket el kell végezni. A vízminőségtől függően a mintavételezés gyakoriságát csökkenteni lehet vagy azt meg is lehet szüntetni.

(9)

Bizonyos természeti feltételek a tagállamok befolyásán kívül állnak, ezért egyes esetekben szükség van az irányelvtől való eltérések lehetővé tételére.

(10)

A műszaki és tudományos fejlődés szükségessé teheti az I. mellékletben szereplő egyes követelmények gyors kiigazítását. Az e célból szükséges intézkedések bevezetésének megkönnyítése érdekében eljárást kell kialakítani, amelynek révén szoros együttműködés jön létre a tagállamok és a Bizottság között, a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlásának szabályairól szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (6) összhangban.

(11)

Ez az irányelv nem érinti a III. melléklet B. részében meghatározott irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

(1)   Ez az irányelv az édesvizek minőségével foglalkozik, és azokra a vizekre kell alkalmazni, amelyeket a tagállamok úgy jelölnek ki, mint amelyeknek védelemre vagy minőségjavításra van szükségük a halak életének megóvása érdekében.

(2)   Ezen irányelv nem vonatkozik az intenzív haltenyésztés céljaira szolgáló természetes vagy mesterséges halastavak vizére.

(3)   Ezen irányelv célja azoknak az édesvízi folyóvizeknek vagy állóvizeknek a védelme, illetve minőségük javítása, amelyek olyan halakat tartanak fenn, illetve a szennyeződés csökkentése vagy megszüntetése esetén olyan halakat lennének képesek fenntartani, amelyek:

a)

természetes sokféleséget biztosító őshonos fajok;

b)

olyan fajok, amelyek jelenléte a tagállamok illetékes hatóságainak álláspontja szerint vízgazdálkodási szempontokból kívánatos.

(4)   Ennek az irányelvnek az alkalmazásában:

a)

„lazacos (salmonid) vizek”: olyan vizek, amelyek a lazacfélékhez (Salmo salar), a pisztrángfélékhez (Salmo trutta), a pérekhez (Thymallus thymallus) vagy a fehérhúsú halakhoz (Coregonus) tartozó halakat tartanak fenn, illetve lesznek képesek fenntartani;

b)

„pontyos vizek”: olyan vizek, amelyek a ciprinidákhoz (Cyprinidae) tartozó vagy másfajta halakat, például csukát (Esox lucius), sügért (Perca fluviatilis) és angolnát (Anguilla anguilla) tartanak fenn, illetve lesznek képesek fenntartani.

2. cikk

A tagállamok által kijelölt vizekre vonatkozó fizikai és kémiai paramétereket az I. melléklet tartalmazza.

Az említett paraméterek alkalmazásában a vizek lazacos vizekre és pontyos vizekre oszlanak.

3. cikk

(1)   A tagállamok a kijelölt vizekre vonatkozóan megállapítják az I. mellékletben felsorolt paraméterek értékeit, amennyiben az értékeket a G. vagy az I. oszlop tartalmazza. A tagállamok eleget tesznek mindkét oszlopban található megjegyzéseknek.

(2)   A tagállamok nem határoznak meg az I. melléklet I. oszlopában találhatónál kevésbé szigorú értéket, továbbá arra törekednek, hogy betartsák a G. oszlopban található értékeket, figyelembe véve a 8. cikkben megadott elvet.

4. cikk

(1)   A tagállamok kijelölik a lazacos vizeket és pontyos vizeket, és ezt követően további kijelöléseket tehetnek.

(2)   A tagállamok a 8. cikkben megadott elv figyelembevételével felülvizsgálhatják a kijelölés időpontjában előre nem látható tényezőkkel rendelkező egyes vizekre vonatkozó kijelöléseket.

5. cikk

A tagállamok programokat dolgoznak ki a szennyeződés csökkentése érdekében, valamint biztosítják, hogy a kijelölt vizek a 4. cikk szerinti kijelölést követően öt éven belül megfeleljenek mind a tagállamok által a 3. cikk szerint meghatározott értékeknek, mind az I. melléklet G. és I. oszlopában található megjegyzéseknek.

6. cikk

(1)   Az 5. cikkben foglaltak megvalósítása szempontjából a kijelölt vizek abban az esetben tekintendők úgy, hogy megfelelnek az irányelvnek, amennyiben a kijelölt vizekből azonos mintavételi helyen és 12 hónapos időszakon keresztül legalább az I. mellékletben meghatározott minimális gyakorisággal vett minták megfelelnek mind a tagállamok által a 3. cikk szerint meghatározott értékeknek, mind pedig az I. melléklet G. és I. oszlopában lévő megjegyzéseknek, az alábbiak szerint:

a)

a pH, az ötnapos biológiai oxigénigény (BOI5), a nitrit, a szabad ammónia, az összes ammónia, az összes maradék klór, az összes cink és az oldott réz paraméterekre a minták 95 %-a esetében. Amennyiben a mintavételi gyakoriság kisebb, mint egy minta havonta, mind az említett paraméterek értékeinek, mind a megjegyzéseknek valamennyi mintánál teljesülni kell;

b)

a hőmérséklet és az oldott oxigén paraméterre vonatkozóan az I. mellékletben felsorolt százalékos értékek esetében;

c)

a szuszpendált szilárd anyag paraméterre vonatkozóan a megadott átlagos koncentráció esetében.

(2)   Az (1) bekezdés szerinti százalékarányok számításánál nem kell figyelembe venni azokat az eseteket, amelyekben a víz minősége nem felel meg a tagállamok által a 3. cikk szerint meghatározott, illetve az I. melléklet G. és I. oszlopában lévő megjegyzésekben található értékeknek, amennyiben a nem megfelelő minőség árvíz vagy más természeti katasztrófa eredményeként alakult ki.

7. cikk

(1)   A mintavételezést a tagállamok illetékes hatóságai végzik, az erre vonatkozó minimális gyakoriságot az I. melléklet tartalmazza.

(2)   Amennyiben a tagállamok illetékes hatóságai megállapítják, hogy a kijelölt vizek minősége észrevehetően jobb, mint a 3. cikk szerint meghatározott, illetve az I. melléklet G. és I. oszlopában lévő megjegyzések alkalmazásával megadott értékek, akkor a mintavételezési gyakoriságot csökkenteni lehet. Ahol nincs szennyezés, illetve nem áll fenn a vízminőség romlásának veszélye, az érintett illetékes hatóságok úgy határozhatnak, hogy mintavételezésre nincs szükség.

(3)   Amennyiben a minták vizsgálata azt mutatja, hogy valamely tagállam által a 3. cikkben foglalt rendelkezésekkel, illetve az I. melléklet G. és I. oszlopában lévő megjegyzésekkel összhangban meghatározott értékek teljesítése nem történik meg, az adott tagállam megállapítja, hogy ez véletlen esemény, természeti jelenség vagy vízszennyezés miatt következett-e be, és megteszi a szükséges intézkedéseket.

(4)   A mintavétel pontos helyét, a mintavételi ponthoz legközelebb lévő vízszennyezési ponttól való távolságot, valamint a mintavétel helyének a vízfelszíntől való mélységét elsősorban a helyi környezeti feltételek alapján az egyes tagállamok illetékes hatóságai állapítják meg.

(5)   Az érintett paraméterek vizsgálatára vonatkozó elemzési referencia-módszereket az I. melléklet tartalmazza. A más módszereket alkalmazó laboratóriumoknak biztosítaniuk kell, hogy a kapott eredmények az I. mellékletben meghatározott módszerek alkalmazásával kapott eredményekkel egyenértékűek vagy összehasonlíthatók legyenek.

8. cikk

Az ezen irányelv alapján megvalósított intézkedések semmilyen körülmények között, sem közvetlenül, sem közvetve nem növelhetik az édesvizek szennyezettségét.

9. cikk

A kijelölt vizekre vonatkozóan a tagállamok bármikor az irányelvben megadottnál szigorúbb értékeket határozhatnak meg. A tagállamok ezenkívül az irányelvben nem szereplő paraméterekre vonatkozóan is értékeket írhatnak elő.

10. cikk

Amikor édesvizek a tagállamok közötti országhatárokat átszelik vagy országhatárokat alkotnak a tagállamok között, és amikor az érintett államok egyike az említett vizeket kijelölni szándékozik, akkor ezeknek az országoknak konzultálniuk kell egymással annak érdekében, hogy meghatározzák az ilyen vizek terjedelmét, amelyre ezen irányelvet alkalmazni lehet, valamint a közös minőségi célokból levonható következményeket, amelyeket formális tanácskozás után az egyes érintett tagállamoknak kell meghatározniuk. A Bizottság részt vehet az említett tanácskozásokban.

11. cikk

A tagállamok a következő esetekben térhetnek el az irányelvben foglaltaktól:

a)

az I. mellékletben (0)-val jelölt paraméterek esetében rendkívüli időjárási vagy különleges földrajzi körülmények miatt;

b)

amikor a kijelölt vizek bizonyos anyagokban természetes módon feldúsulnak, aminek eredményeképpen az I. mellékletben szereplő paramétereket túllépik.

A természetes módon történő feldúsulás az a folyamat, amikor egy adott víztömeg emberi beavatkozás nélkül a talajból bizonyos, a talajban lévő anyagokat vesz fel.

12. cikk

Azokat a módosításokat, amelyek a műszaki és tudományos fejlődéshez történő hozzáigazításhoz szükségesek, az I. mellékletben található, egyes paraméterekre vonatkozó G-értékek, és az elemzési módszerek vonatkozásában a 13. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban fogadják el.

13. cikk

(1)   A Bizottság munkáját a műszaki és tudományos fejlődéshez történő hozzáigazítással foglalkozó bizottság (a továbbiakban: a bizottság) segíti.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel azon határozat 8. cikkének rendelkezéseire.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott határidő három hónap.

(3)   A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

14. cikk

Az irányelv alkalmazásának céljából a tagállamok tájékoztatják a Bizottságot:

a)

a 4. cikk (1) bekezdésével összhangban kijelölt vizekről, összefoglaló formában;

b)

a vízkijelöléseknek a 4. cikk (2) bekezdésével összhangban végrehajtott felülvizsgálatáról;

c)

a 9. cikkben foglalt rendelkezésekkel összhangban az új paraméterek meghatározása céljából megállapított előírásokról;

d)

az I. melléklet I. oszlopában található értékektől való eltérésekről.

Általánosságban a tagállamok a Bizottság indokolt kérésére megadják a Bizottság részére mindazon információkat, amelyekre ezen irányelv alkalmazásához szükség van.

15. cikk

A tagállamok 3 éves időközönként és első ízben az 1993 és 1995 közötti időszakra vonatkozóan tájékoztatást küldenek a Bizottságnak ennek az irányelvnek a végrehajtásáról ágazati jelentés formájában, amely más, ehhez tartozó közösségi irányelveket is felölel. Ez a jelentés a környezetre vonatkozó egyes irányelvek végrehajtásáról szóló jelentések egységesítéséről és ésszerűsítéséről szóló, 1991. december 23-i 91/692/EGK tanácsi irányelv (7) 6. cikkében megállapított eljárással összhangban, a Bizottság által kidolgozott kérdőív vagy vázlat alapján készül el. A kérdőívet vagy vázlatot a jelentés által felölelt időszak kezdete előtt 6 hónappal küldik meg a tagállamoknak. A tagállamok a jelentést az általa felölelt 3 éves időszak végétől számított 9 hónapon belül küldik meg a Bizottságnak.

A Bizottság a tagállamok jelentésének benyújtását követő 9 hónapon belül közösségi jelentést tesz közzé ezen irányelv végrehajtásáról.

16. cikk

A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

17. cikk

A 78/659/EGK irányelv hatályát veszti, a III. melléklet B. részében meghatározott irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül.

A hatályon kívül helyezett irányelvre való hivatkozásokat erre az irányelvre való hivatkozásként kell értelmezni, a IV. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban.

18. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

19. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Strasbourgban, 2006. szeptember 6-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

J. BORRELL FONTELLES

a Tanács részéről

az elnök

P. LEHTOMÄKI


(1)  HL C 117., 2004.4.30., 11. o.

(2)  Az Európai Parlament 2004. április 21-i véleménye (HL C 104. E, 2004.4.30., 545. o.) és a Tanács 2006. április 25-i határozata.

(3)  HL L 222., 1978.8.14., 1. o. A legutóbb a 807/2003/EK rendelettel (HL L 122., 2003.5.16, 36. o.) módosított irányelv.

(4)  Lásd a III. melléklet A. részét.

(5)  HL L 242., 2002.9.10., 1. o.

(6)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

(7)  HL L 377., 1991.12.31., 48. o. Az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv.


I. MELLÉKLET

A PARAMÉTEREK LISTÁJA

Paraméter

Lazacos vizek

Pontyos vizek

Elemzési vagy ellenőrzési módszer

Minimális mintavételi és mérési gyakoriság

Észrevételek

G

I

G

I

1.

Hőmérséklet (°C)

1.

A hőkibocsátási ponttól az áramlás irányában (a keveredési zóna szélén) mért hőmérséklet legfeljebb az alábbi mértékben lépheti túl a nem érintett terület hőmérsékletét:

Termometria

Hetente, a hőkibocsátási ponttól az áramlás irányában és az áramlással szemben is

A túl hirtelen hőmérséklet-változásokat el kell kerülni

 

1,5 °C

 

3 °C

 

A tagállamok adott földrajzi területre vonatkozó korlátozott felmentést adhatnak, amennyiben az illetékes hatóságok bizonyítani tudják, hogy ennek nincs káros következménye a halpopuláció kiegyensúlyozott fejlődésére.

 

2.

A hőkibocsátás eredményeként a hőmérséklet a hőkibocsátási ponttól az áramlás irányában (a keveredési zóna szélén) nem lépheti túl az alábbi értékeket:

 

 

 

21,5 (0)

 

28 (0)

10 (0)

10 (0)

A 10 °C hőmérsékleti korlátot csak az olyan halfajok ívási időszakában kell alkalmazni, amelyeknél a szaporodáshoz hideg vízre van szükség, illetve csak az olyan vizek esetében, amelyekben ilyen halfajok élnek.

A hőmérsékleti korlátokat azonban az idő 2 %-ában túl lehet lépni.

2.

Oldott oxigén

(mg/l O2)

50 % ≥ 9

100 % ≥ 7

50 % ≥ 9

50 % ≥ 8

100 % ≥ 5

50 % ≥ 7

Winkler-módszer vagy speciális elektródák (elektrokémiai módszer)

Havonta, legalább egy próba, amely az adott napon alacsony oxigénkoncentrációt reprezentálja

Ha azonban nagyobb napi ingadozások feltételezhetők, egy nap legalább két mintát kell venni

 

Amikor az oxigén-koncentráció 6 mg/l alá csökken, a tagállamok a 7. cikk (3) bekezdése szerinti rendelkezéseket alkalmazzák. Az illetékes hatóságoknak bizonyítaniuk kell, hogy a helyzet nem jár káros következményekkel a halpopuláció fejlődésére

Amikor az oxigén-koncentráció 4 mg/l alá csökken, a tagállamok a 7. cikk (3) bekezdése szerinti rendelkezéseket alkalmazzák. Az illetékes hatóságoknak bizonyítaniuk kell, hogy a helyzet nem jár káros következményekkel a halpopuláció fejlődésére

3.

pH

 

6–9 (0) (1)

 

6–9 (0) (1)

Két ismert pH-jú kalibráló oldat segítségével végzett elektrometrikus kalibráció, célszerűen a mérendő pH mindkét oldalán, illetve ahhoz közel.

Havonta

 

4.

Lebegőanyag

(mg/l)

≤ 25 (0)

 

≤ 25 (0)

 

Szűrés 0,45 μm szűrőmembránon keresztül vagy centrifugálás (legalább 5 percig, átlagos gyorsulás 2 800–3 200 g), szárítás 105 °C hőfokon, majd súlymérés.

 

A megadott értékek átlagos koncentrációt jelentenek, és nem vonatkoznak az ártalmas kémiai tulajdonságokkal rendelkező lebegőanyagokra.

Árvizek esetén a koncentráció különösen magas lehet.

5.

Biológiai oxigénigény

(mg/l O2)

≤ 3

 

≤ 6

 

Az O2 Winkler-módszerrel történő meghatározása teljes sötétségben, 20 ± 1 °C hőmérsékleten végrehajtott öt napos inkubáció előtt és után (a nitrifikációt nem szabad megakadályozni)

 

 

6.

Összes foszfor

(mg P/l)

 

 

 

 

Molekulaabszorpciós spektrofotometria

 

18–300 m közötti átlagos mélységű tavak esetén az alábbi képletet kell alkalmazni:

Formula

ahol

L

=

mg P/m2 tófelületben kifejezett éves terhelés

Formula

=

a tó átlagos mélysége méterben

Tw

=

a tóvíz elméleti megújulási ideje években

Egyéb esetekben a lazacos vizeknél 0,2 mg/l PO4, a pontyos vizeknél 0,4 mg/l PO4 határértéket lehet irányadónak tekinteni az eutrofikáció csökkentéséhez

7.

Nitrit

mg/l NO2)

≤ 0,01

 

≤ 0,03

 

Molekulaabszorpciós spektrofotometria

 

 

8.

Fenolok

(mg/l C6H5 OH)

 

 (2)

 

 (2)

Ízlelés

 

Az ízlelési vizsgálatot csak ott kell elvégezni, ahol a fenolos vegyület jelenléte feltételezhető.

9.

Petróleum-szénhidrogének

 

 (3)

 

 (3)

Vizuális

Ízlelés

Havonta

A vizuális vizsgálatot havonként, míg az ízlelési vizsgálatot csak ott kell elvégezni, ahol a szénhidrogén-vegyület jelenléte feltételezhető

10.

Nem ionos ammónia

(mg/l NH3)

≤ 0,005

≤ 0,025

≤ 0,005

≤ 0,025

Indofenol-kéket vagy pH-meghatározással és hőmérsékletméréssel kombinált Nessler-módszert alkalmazó molekulaabszorpciós spektrofotometria

Havonta

A szabad ammónia értékeit kisebb nappali csúcsértékek formájában túl lehet lépni

A szabad ammónia jelenléte miatti toxicitás, a nitrifikáció miatti oxigénfogyasztás és az eutrofizáció veszélyének csökkentése céljából az összes ammónia koncentrációja nem lépheti túl az alábbi értékeket:

11.

Összes ammónia

(mg/l NH4)

≤ 0,04

≤ 1 (4)

≤ 0,2

≤ 1 (4)

12.

Összes maradék klór

(mg/l HOCl)

 

≤ 0,005

 

≤ 0,005

DPD-módszer (dietil-p-fenilén-diamén)

Havonta

Az I-érték pH =6 értéknek felel meg.

Nagyobb összes klórkoncentráció akkor fogadható el, ha a pH-érték magasabb

13.

Összes cink

(mg/l Zn)

 

≤ 0,3

 

≤ 1,0

Atomabszorpciós spektrometria

Havonta

Az I-értékek 100 mg/l CaCO3 vízkeménységnek felelnek meg.

A 10–500 mg/l közötti vízkeménységre vonatkozó határértékeket a II. melléklet tartalmazza.

14.

Oldott réz

(mg/l Cu)

≤ 0,04

 

≤ 0,04

 

Atomabszorpciós spektrometria

 

A G-értékek 100 mg/l CaCO3 vízkeménységnek felelnek meg.

10–300 mg/l közötti vízkeménységre vonatkozó határértékeket a II. melléklet tartalmazza.

Általános észrevételek:

Megjegyzendő, hogy az I. mellékletben megadott paraméterértékek mellett feltételezés szerint az egyéb paraméterek értéke, függetlenül attól, hogy a mellékletben említve vannak-e vagy nem, kedvező. Ez elsősorban azt jelenti, hogy az ártalmas anyagok koncentrációja rendkívül alacsony.

Ahol két vagy több ártalmas anyag van keverék formájában jelen, az együttes (additív, szinergikus vagy antagonisztikus) hatások jelentősek lehetnek.

Rövidítések:

G

=

irányadó érték.

I

=

kötelező érték.

(0)

=

a 11. cikk értelmében eltérések lehetségesek.


(1)  A rendes pH-értékekhez viszonyított mesterséges pH-változások legfeljebb ±0,5 pH-értékkel léphetik túl a 6,0–9,0 közé eső határértékeket, feltéve, hogy a változások nem növelik meg a vízben jelen lévő más anyagok ártalmas hatását.

(2)  Fenolos vegyületek nem lehetnek jelen olyan koncentrációban, hogy kedvezőtlenül befolyásolják a halak ízét.

(3)  Szénhidrogén-vegyületek nem lehetnek jelen a vízben olyan koncentrációban, hogy

a vízfelületen látható filmréteget, illetve a vízfolyások és a tavak ágyán bevonatot képezzenek,

a halak ízét észlelhetően szénhidrogénessé tegyék,

a halakra káros hatást gyakoroljanak.

(4)  Bizonyos földrajzi vagy éghajlati körülmények között, különösen pedig kis hőmérsékletű víz és csökkent nitrifikáció esetében, illetve amennyiben az illetékes hatóságok bizonyítani tudják, hogy a halpopuláció kiegyensúlyozott növekedésére ártalmas hatások nem lépnek fel, a tagállamok 1mg/l-nél nagyobb értéket határozhatnak meg.


II. MELLÉKLET

AZ ÖSSZES CINKRE ÉS AZ OLDOTT RÉZRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS ADATOK

Összes cink

(lásd I. melléklet, 13. paraméter, „Észrevételek” oszlop)

Teljes cinkkoncentrációk (mg/l Zn) 10–500 mg/l CaCO3 közötti különböző keménységű vizekre:

 

Vízkeménység (mg/l CaCO3)

10

50

100

500

Lazacos vizek (mg/l Zn)

0,03

0,2

0,3

0,5

Pontyos vizek (mg/l Zn)

0,3

0,7

1,0

2,0

Oldott réz

(lásd I. melléklet, 14. paraméter, „Észrevételek” oszlop)

Oldottréz-koncentrációk (mg/l Cu) 10–300 mg/l CaCO3 közötti különböző keménységű vizekre:

 

Vízkeménység (mg/l CaCO3)

10

50

100

300

mg/liter Cu

0,005 (1)

0,022

0,04

0,112


(1)  A halak jelenléte rezet nagyobb koncentrációban tartalmazó vizekben túlnyomórészt oldott szervesréz-komplexeket jelezhet.


III. MELLÉKLET

A. rész

A hatályon kívül helyezett irányelv és annak módosításai

(lásd a 17. cikket)

A Tanács 78/659/EGK irányelve (HL L 222., 1978.8.14., 1. o) (1)

 

A Tanács 91/692/EGK irányelve (HL L 377., 1991.12.31., 48. o)

kizárólag az I. melléklet c) pontja

A Tanács 807/2003/EK rendelete (HL L 122., 2003.5.16. 36. o.)

kizárólag a III. melléklet 26. pontja

B. rész

A nemzeti jogba való átültetésre előírt határidők listája

(lásd a 17. cikket)

irányelv

Átültetés határideje

78/659/EGK

1980. július 20.

91/692/EGK

1993. január 1.


(1)  A 78/659/EGK irányelvet a következő, hatályon kívül nem helyezett aktusok is módosították:

az 1979-es csatlakozási okmány,

az 1985-ös csatlakozási okmány,

az 1994-es csatlakozási okmány.


IV. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

78/659/EGK irányelv

Ez az irányelv

1. cikk (1) és (2) bekezdés

1. cikk (1) és (2) bekezdés

1. cikk (3) bekezdés, bevezető mondat

1. cikk (3) bekezdés, bevezető mondat

1. cikk (3) bekezdés, első francia bekezdés

1. cikk (3) bekezdés, a) pont

1. cikk (3) bekezdés, második francia bekezdés

1. cikk (3) bekezdés, b) pont

1. cikk (4) bekezdés, bevezető mondat

1. cikk (4) bekezdés, bevezető mondat

1. cikk (4) bekezdés, első francia bekezdés

1. cikk (4) bekezdés, a) pont

1. cikk (4) bekezdés, második francia bekezdés

1. cikk (4) bekezdés, b) pont

2. cikk (1) bekezdés

2. cikk, első bekezdés

2. cikk (2) bekezdés

2. cikk, második bekezdés

3. cikk

3. cikk

4. cikk (1) és (2) bekezdés

4. cikk (1) bekezdés

4. cikk (3) bekezdés

4. cikk (2) bekezdés

5. cikk

5. cikk

6. cikk (1) bekezdés, bevezető mondat

6. cikk (1) bekezdés, bevezető mondat

6. cikk (1) bekezdés, első francia bekezdés

6. cikk (1) bekezdés, a) pont

6. cikk (1) bekezdés, második francia bekezdés

6. cikk (1) bekezdés, b) pont

6. cikk (1) bekezdés, harmadik francia bekezdés

6. cikk (1) bekezdés, c) pont

6. cikk (2) bekezdés

6. cikk (2) bekezdés

7. cikk

7. cikk

8. cikk

8. cikk

9. cikk

9. cikk

10. cikk

10. cikk

11. cikk

11. cikk

12. cikk

12. cikk

13. cikk (1) bekezdés és 14. cikk

13. cikk

15. cikk, első albekezdés, bevezető mondat

14. cikk első bekezdés, bevezető mondat

15. cikk, első bekezdés, első francia bekezdés

14. cikk, első bekezdés, a) pont

15. cikk, első bekezdés, második francia bekezdés

14. cikk, első bekezdés, b) pont

15. cikk, első bekezdés, harmadik francia bekezdés

14. cikk, első bekezdés, c) pont

15. cikk, első bekezdés, negyedik francia bekezdés

14. cikk, első bekezdés, d) pont

15. cikk, második bekezdés

14. cikk, második bekezdés

16. cikk

15. cikk

17. cikk (1) bekezdés

17. cikk (2) bekezdés

16. cikk

17. cikk

18. cikk

18. cikk

19. cikk

I. melléklet

I. melléklet

II. melléklet

II. melléklet

III. melléklet

IV. melléklet


Top