Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52021AR0570

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – A kritikus fontosságú szervezetek rezilienciája

COR 2021/00570

HL C 440., 2021.10.29, pp. 99–104 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

2021.10.29.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 440/99


A Régiók Európai Bizottsága véleménye – A kritikus fontosságú szervezetek rezilienciája

(2021/C 440/14)

Előadó:

Mario GUARENTE (ECR/IT) Potenza polgármestere

Referenciadokumentum:

Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a kritikus fontosságú szervezetek rezilienciájáról

COM(2020) 829 final

I.   MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

1. módosítás

3. cikk (2) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A stratégiának legalább a következő elemeket kell tartalmaznia:

A stratégiának legalább a következő elemeket kell tartalmaznia:

a)

a kritikus fontosságú szervezetek általános reziliencájának fokozására vonatkozó stratégiai célkitűzések és prioritások, amelyek figyelembe veszik a határokon átnyúló és ágazatközi kölcsönös függőségeket;

a)

a kritikus fontosságú szervezetek általános reziliencájának fokozására vonatkozó stratégiai célkitűzések és prioritások, amelyek figyelembe veszik a határokon átnyúló és ágazatközi kölcsönös függőségeket;

b)

a stratégiai célkitűzések és prioritások teljesítését szolgáló irányítási keretrendszer, ideértve a különböző hatóságok, a kritikus fontosságú szervezetek és a stratégia végrehajtásában részt vevő egyéb felek szerepkörét és felelősségét is;

b)

a stratégiai célkitűzések és prioritások teljesítését szolgáló irányítási keretrendszer, ideértve a különböző hatóságok, a kritikus fontosságú szervezetek és a stratégia végrehajtásában részt vevő egyéb felek szerepkörét és felelősségét is;

c)

a kritikus fontosságú szervezetek általános rezilienciájának fokozásához szükséges intézkedések leírása, beleértve a nemzeti kockázatértékelést, a kritikus fontosságú szervezek és a kritikus fontosságú szervezekkel egyenértékű szervezetek azonosítását, valamint a kritikus fontosságú szervezek támogatására e fejezettel összhangban hozott intézkedéseket;

c)

a kritikus fontosságú szervezetek általános rezilienciájának fokozásához szükséges intézkedések leírása, beleértve a nemzeti kockázatértékelést, a kritikus fontosságú szervezek és a kritikus fontosságú szervezekkel egyenértékű szervezetek azonosítását, valamint a kritikus fontosságú szervezek támogatására e fejezettel összhangban hozott intézkedéseket;

d)

az ezen irányelv 8. cikke és [a második kiberbiztonsági irányelv] alapján kijelölt illetékes hatóságok között a biztonsági eseményekre és kiberfenyegetésekre vonatkozó információmegosztás és a felügyeleti feladatok ellátása céljából kialakított fokozott koordináció szakpolitikai kerete.

d)

az ezen irányelv 8. cikke és [a második kiberbiztonsági irányelv] alapján kijelölt illetékes hatóságok között a biztonsági eseményekre és kiberfenyegetésekre vonatkozó információmegosztás és a felügyeleti feladatok ellátása céljából kialakított fokozott koordináció szakpolitikai kerete;

 

e)

a regionális és helyi önkormányzatokkal, valamint a lakossággal folytatott kommunikációs tevékenységekre vonatkozó iránymutatások, amelyek egyensúlyt teremtenek a bizalmas kezelés és a kockázatokkal kapcsolatos információk iránti igény között.

A stratégiát szükség esetén, de legalább négyévente aktualizálni kell.

A stratégiát szükség esetén, de legalább négyévente aktualizálni kell.

Indokolás

Az adott területen található kritikus infrastruktúrákat érintő katasztrófák kockázataival kapcsolatos, úgy a helyi közigazgatást, mint a lakosságot célzó kommunikációs és tájékoztatási tevékenységek fontos eszközként szolgálnak a kritikus fontosságú szervezetek rezilienciájának növelésében, ahogy arról többek között a sendai keret 1. prioritása is rendelkezik (1). Ennek során különös figyelmet kell fordítani arra is, hogy a kritikus információkat bizalmasan kell kezelni.

2. módosítás

4. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A 8. cikk alapján kijelölt illetékes hatóságok összeállítják a mellékletben említett ágazatokban nyújtott alapvető szolgáltatások jegyzékét. Az illetékes hatóságok [az ezen irányelv hatálybalépésétől számított három éven belül], majd azt követően szükség esetén, de legalább négyévente elvégzik az összes olyan releváns kockázat értékelését, amely hatással lehet az említett alapvető szolgáltatások nyújtására, annak érdekében, hogy az 5. cikk (1) bekezdésével összhangban azonosítsák a kritikus fontosságú szervezeteket, és segítséget nyújtsanak e kritikus fontosságú szervezeteknek a 11. cikk szerinti intézkedések meghozatalához.

A 8. cikk alapján kijelölt illetékes hatóságok összeállítják a mellékletben említett ágazatokban nyújtott alapvető szolgáltatások jegyzékét. Az illetékes hatóságok [az ezen irányelv hatálybalépésétől számított három éven belül], majd azt követően szükség esetén, de legalább négyévente elvégzik az összes olyan releváns kockázat értékelését, amely hatással lehet az említett alapvető szolgáltatások nyújtására, annak érdekében, hogy az 5. cikk (1) bekezdésével összhangban azonosítsák a kritikus fontosságú szervezeteket, és segítséget nyújtsanak e kritikus fontosságú szervezeteknek a 11. cikk szerinti intézkedések meghozatalához.

A kockázatértékelésnek ki kell terjednie valamennyi releváns természeti és ember okozta kockázatra, beleértve a baleseteket, a természeti katasztrófákat, a népegészségügyi szükséghelyzet, az ellenséges fenyegetéseket, köztük az (EU) 2017/541 európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti terrorista bűncselekményeket.

A kockázatértékelésnek ki kell terjednie valamennyi releváns természeti és ember okozta kockázatra, beleértve a baleseteket, a természeti katasztrófákat, a népegészségügyi szükséghelyzet, az ellenséges fenyegetéseket, köztük az (EU) 2017/541 európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti terrorista bűncselekményeket , különös figyelmet fordítva a meglévő fizikai infrastruktúrák állapotára is, hogy meg lehessen határozni a megfelelő átalakítási vagy új építési programokat .

Indokolás

A meglévő fizikai infrastruktúrák állapota a kritikus fontosságú szervezetek esetleges balesetek megelőzésére és kezelésére vonatkozó jelenlegi és jövőbeli kapacitásának fontos eleme, ezért szerepeltetni kell a kockázatértékelésben és az azt követő átalakítási vagy új építési programokban.

3. módosítás

6. cikk (1) bekezdés c) és e) pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Az 5. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett zavar jelentős voltának meghatározásához a tagállamok a következő kritériumokat veszik figyelembe:

Az 5. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett zavar jelentős voltának meghatározásához a tagállamok a következő kritériumokat veszik figyelembe:

a)

a szervezet által nyújtott szolgáltatásra támaszkodó felhasználók száma;

a)

a szervezet által nyújtott szolgáltatásra támaszkodó felhasználók száma;

b)

a mellékletben említett más ágazatok függése az említett szolgáltatástól;

b)

a mellékletben említett más ágazatok függése az említett szolgáltatástól;

c)

az, hogy a biztonsági események – mértéküket és időtartamukat tekintve – milyen hatást gyakorolhatnak a gazdasági és társadalmi tevékenységekre, a környezetre és a közbiztonságra;

c)

az, hogy a biztonsági események – mértéküket és időtartamukat tekintve – milyen hatást gyakorolhatnak a gazdasági és társadalmi tevékenységekre, a környezetre és a közbiztonságra , adott esetben a helyi és regionális önkormányzatokkal konzultálva;

d)

a szervezet piaci részesedése az ilyen szolgáltatások piacán;

d)

a szervezet piaci részesedése az ilyen szolgáltatások piacán;

e)

az a földrajzi terület, amelyet a biztonsági esemény érinthet, ideértve a határokon átnyúló hatásokat is;

e)

az a földrajzi terület, amelyet a biztonsági esemény érinthet, ideértve a határokon átnyúló hatásokat is , adott esetben a helyi és regionális önkormányzatokkal konzultálva ;

f)

az, hogy a szervezetnek mekkora jelentősége van a szolgáltatás elégséges szintjének fenntartásában, figyelembe véve az adott szolgáltatás nyújtásához rendelkezésre álló egyéb lehetőségeket is.

f)

az, hogy a szervezetnek mekkora jelentősége van a szolgáltatás elégséges szintjének fenntartásában, figyelembe véve az adott szolgáltatás nyújtásához rendelkezésre álló egyéb lehetőségeket is.

Indokolás

A biztonsági események helyi és regionális hatását a helyi és regionális önkormányzatok jobban fel tudják mérni.

4. módosítás

8. cikk (5) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy illetékes hatóságaik – adott esetben – az uniós és a nemzeti jogszabályokkal összhangban egyeztessenek és együttműködjenek más érintett nemzeti hatóságokkal, különösen a polgári védelemért, a bűnüldözésért és a személyes adatok védelméért felelős hatóságokkal, továbbá az érdekelt felekkel, köztük a kritikus fontosságú szervezetekkel.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy illetékes hatóságaik – adott esetben – az uniós és a nemzeti jogszabályokkal összhangban egyeztessenek és együttműködjenek más érintett nemzeti hatóságokkal – és lehetőség szerint a helyi és regionális önkormányzatokkal – , különösen a polgári védelemért, a bűnüldözésért és a személyes adatok védelméért felelős hatóságokkal, továbbá az érdekelt felekkel, köztük a kritikus fontosságú szervezetekkel.

Indokolás

A hatáskörmegosztás tagállamonként eltérhet.

5. módosítás

9. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A tagállamok támogatják a kritikus fontosságú szervezeteket rezilienciájuk fokozásában. E támogatás részét képezheti iránymutatások és módszerek kidolgozása, a reziliencia tesztelésére szolgáló gyakorlatok szervezésének támogatása, és a kritikus fontosságú szervezetek személyzete számára nyújtott képzések biztosítása.

A tagállamok támogatják a kritikus fontosságú szervezeteket rezilienciájuk fokozásában. E támogatás részét képezheti iránymutatások és módszerek kidolgozása, a reziliencia tesztelésére szolgáló gyakorlatok szervezésének támogatása, és a kritikus fontosságú szervezetek személyzete számára nyújtott képzések biztosítása , az adott esetben érintett területek helyi közigazgatását és az ott élő lakosságot érintő kockázatokra vonatkozó kommunikációs és tájékoztatási tevékenységek támogatása .

Indokolás

A kommunikáció alapvető szerepet játszik a közösségek rezilienciájának megerősítésében.

6. módosítás

16. cikk (2) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A kritikus fontosságú szervezetek rezilienciájával foglalkozó csoport a tagállamok és a Bizottság képviselőiből áll. Amennyiben az feladatai ellátásához szükséges, a kritikus fontosságú szervezetek rezilienciájával foglalkozó csoport felkérheti az érdekelt felek képviselőit, hogy vegyenek részt a csoport munkájában.

A kritikus fontosságú szervezetek rezilienciájával foglalkozó csoport a tagállamok és a Bizottság képviselőiből , valamint megfigyelőként a Régiók Európai Bizottsága egy képviselőjéből áll . Amennyiben az feladatai ellátásához szükséges, a kritikus fontosságú szervezetek rezilienciájával foglalkozó csoport felkérheti az érdekelt felek képviselőit, hogy vegyenek részt a csoport munkájában.

Indokolás:

Az RB a helyi és regionális önkormányzatok igényeinek képviselőjeként, továbbá hatalmas gyakorlati tapasztalatának és tudásának köszönhetően hozzájárulhat a kritikus fontosságú szervezetek rezilienciájával foglalkozó csoport munkájához.

7. módosítás

16. cikk (3) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A kritikus fontosságú szervezetek rezilienciájával foglalkozó csoport a következő feladatokat látja el:

A kritikus fontosságú szervezetek rezilienciájával foglalkozó csoport a következő feladatokat látja el:

a)

a Bizottság támogatása abban, hogy segítséget nyújtson a tagállamokat azon képességük megerősítéséhez, hogy ezen irányelvvel összhangban elősegítsék a kritikus fontosságú szervezetek rezilienciájának biztosítását;

a)

a Bizottság támogatása abban, hogy segítséget nyújtson a tagállamokat azon képességük megerősítéséhez, hogy ezen irányelvvel összhangban elősegítsék a kritikus fontosságú szervezetek rezilienciájának biztosítását;

b)

a kritikus fontosságú szervezetek rezilienciájára vonatkozó, a 3. cikkben említett stratégiák értékelése és az e stratégiákkal kapcsolatos bevált gyakorlatok azonosítása;

b)

a kritikus fontosságú szervezetek rezilienciájára vonatkozó, a 3. cikkben említett stratégiák értékelése és az e stratégiákkal kapcsolatos bevált gyakorlatok azonosítása;

c)

a bevált gyakorlatok cseréjének elősegítése a kritikus fontosságú szervezetek 5. cikk szerinti tagállami azonosításával kapcsolatban, beleértve a határokon átnyúló függőségeket, a biztonsági kockázatokra és biztonsági eseményekre vonatkozóan is;

c)

a bevált gyakorlatok cseréjének elősegítése a kritikus fontosságú szervezetek 5. cikk szerinti tagállami azonosításával kapcsolatban, beleértve a határokon átnyúló függőségeket, a biztonsági kockázatokra és biztonsági eseményekre vonatkozóan is;

d)

részvétel a 6. cikk (3) bekezdésében említett iránymutatások, valamint az ezen irányelv szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási jogi aktusok elkészítésében, erre irányuló kérelem alapján;

d)

részvétel a 6. cikk (3) bekezdésében említett iránymutatások, valamint az ezen irányelv szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási jogi aktusok elkészítésében, erre irányuló kérelem alapján;

e)

a 8. cikk (3) bekezdésében említett összefoglaló jelentések éves vizsgálata;

e)

a 8. cikk (3) bekezdésében említett összefoglaló jelentések éves vizsgálata;

f)

a biztonsági események 13. cikkben említett bejelentésével kapcsolatos információcserére vonatkozó bevált gyakorlatok cseréje;

f)

a biztonsági események 13. cikkben említett bejelentésével kapcsolatos információcserére vonatkozó bevált gyakorlatok cseréje;

g)

a tanácsadó missziókról szóló, a 15. cikk (3) bekezdése szerinti jelentések elemzése és azokkal kapcsolatos tanácsadás;

g)

a tanácsadó missziókról szóló, a 15. cikk (3) bekezdése szerinti jelentések elemzése és azokkal kapcsolatos tanácsadás;

h)

a kritikus fontosságú szervezetek ezen irányelv szerinti rezilienciájával kapcsolatos kutatásra és fejlesztésre vonatkozó információk és bevált gyakorlatok cseréje;

h)

a kritikus fontosságú szervezetek ezen irányelv szerinti rezilienciájával kapcsolatos kutatásra és fejlesztésre vonatkozó információk és bevált gyakorlatok cseréje;

i)

adott esetben a kritikus fontosságú szervezetek rezilienciájával kapcsolatos kérdésekről az érintett uniós intézményekkel, szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel folytatott információcsere;

i)

adott esetben a kritikus fontosságú szervezetek rezilienciájával kapcsolatos kérdésekről az érintett uniós intézményekkel, szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel folytatott információcsere;

 

j)

a rezilienciával kapcsolatos stratégiák kidolgozása során hasznosítható területi tapasztalatok és adatok megosztása a helyi és regionális önkormányzatok bevonásával.

Indokolás

Véleményünk szerint a területi tapasztalatok és a adatok megosztása jelentősen hozzájárul a rezilienciával kapcsolatos hatékony stratégiák meghatározásához és végrehajtásához.

II.   POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

1.

üdvözli, hogy az irányelvtervezet hatályát jelentős mértékben kibővítették, és hogy immár idetartozik az energetikai, a közlekedési ágazat, az egészségügyi, az ivóvíz-, a szennyvíz-, a digitális infrastruktúrákkal kapcsolatos ágazat, a közigazgatási, valamint az űrágazat is;

2.

sürgeti az Európai Bizottságot, hogy számoljon az irányelv hatályának az alapvető termékek forgalmazási láncainak ágazatára való kiterjesztésével is, különös tekintettel az élelmiszer-termelési, -feldolgozási és -forgalmazási ágazatra;

3.

hangsúlyozza – elismerve a forgalmazási lánc ágazatainak sajátos összetettségét –, hogy alaposabban meg kell vizsgálni ezt a kérdést, és elő kell mozdítani az értékelésükre és védelmükre vonatkozó megbízható módszertani keret meghatározására irányuló konkrét tanulmányokat;

4.

a Covid19-világjárvánnyal kapcsolatos drámai tapasztalatok fényében reméli, hogy mindenképpen intézkedésre kerül sor az alapvető termékek forgalmazási láncainak megerősítése céljából, a forgalmazó hálózat diverzifikálásával és a lehetséges szállítók számának növelésével a forgalmazandó áruk jelentőségének megfelelően;

5.

rámutat arra, hogy bár az e területre vonatkozó jogszabályok nagy részét uniós vagy nemzeti szinten határozzák meg, a helyi és regionális önkormányzatoknak jelentős feladataik és felelősségi körük van azon terület védelme tekintetében, ahol találhatók. Ennek megfelelően konkrét és jelentős szerepet kell játszaniuk a területükön található kritikus infrastruktúrák ellenálló képességének növelésében, saját tudásuk és tapasztalataik felhasználásával;

6.

üdvözli az infrastruktúrák védelméről az azokat kezelő szervezetek rezilienciájának megerősítésére történő áttérést, ám hangsúlyozza, hogy az eszközök vagy az infrastruktúrák védelmét sem szabad elhanyagolni, figyelembe véve a természeti vagy ember okozta katasztrófák miatti esetleges fizikai károkat és azok nemcsak nemzeti, hanem helyi, regionális vagy határokon átnyúló szinten is jelentkező, adott esetben súlyos következményeit;

7.

kiemeli a helyi és regionális önkormányzatok hozzáadott értékét a határokon átnyúló helyzetekben, különösen a kockázatok megértése, a biztonsági események súlyosságának és a lehetséges következményeknek, valamint az ágazati és területi egymásrautaltságnak a felmérése terén;

8.

egyetért azzal, hogy a kritikus fontosságú szervezetek rezilienciájának átfogó megközelítése érdekében minden tagállamnak rendelkeznie kell a célkitűzéseket és a végrehajtandó szakpolitikai intézkedéseket meghatározó, a helyi és regionális önkormányzatokkal együttműködésben kidolgozott stratégiával, amely az összes olyan érintett természeti és ember okozta kockázat – például balesetek, természeti katasztrófák, népegészségügyi szükséghelyzetek vagy terrortámadások – értékelésén alapul, melyek befolyásolhatják az alapvető szolgáltatások nyújtását;

9.

hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak meg kell állapodniuk arról, hogy mit értünk kritikus fontosságú szervezet alatt és hogyan védjék azt annak érdekében, hogy azonosítsák a kritikus fontosságú szervezetek rezilienciájának növelésére szolgáló legjobb módszereket, tekintettel a belső piac működésére gyakorolt jelentős hatásukra;

10.

kiemeli a legkülső régiók sajátos helyzetét, mivel egyedülálló jellegzetességeik miatt ezek a régiók különösen sérülékenyek, és ezért nyilvánvaló, hogy biztosítani kell infrastruktúráik rezilienciáját;

11.

hasznosnak tartja, hogy az Európai Bizottság külön iránymutatásokat dolgozzon ki az irányelv minden tagállamban történő hatékony és egységes alkalmazásának biztosítása érdekében, egy olyan holisztikus megközelítés alapján irányítva az értékelési tevékenységeket és az esetleges későbbi beavatkozásokat, amely a védelmet, a kockázatmegelőzést, az üzletmenet folytonosságát és a helyreállítást érintő valamennyi ágazatközi és határokon átnyúló kölcsönös függőséget figyelembe vesz a reziliencia megfelelő fokozása érdekében;

12.

hangsúlyozza, hogy mindenképpen meg kell erősíteni a régiók közötti együttműködést, például az Interreg programok vagy az európai területi társulások (ETT-k) révén, a kritikus fontosságú szervezetek – többek között a fizikai infrastruktúrák – fokozott rezilienciája érdekében, hogy megelőzhessük a szóban forgó eszközök megsemmisülését vagy károsodását, ez ugyanis súlyos, határokon átnyúló hatásokkal járhat;

13.

úgy véli, hogy a nemzeti kockázatértékelések során figyelembe kell venni a szubnacionális szintet, mivel a kritikus fontosságú szervezetek eszközeinek fizikai elhelyezkedése is meghatározhatja a tényleges hatást és annak lehetséges következményeit;

14.

egyetért azzal, hogy meg kell erősíteni a kritikus fontosságúnak minősülő szervezetek rezilienciáját, ugyanakkor aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az irányelvjavaslat szerinti kötelezettségeknek való megfelelés meglehetősen komoly pénzügyi terheket hordozhat magában;

15.

kiemeli, hogy az Európai Bizottság adott esetben egyedi – akár pénzügyi – támogatásról rendelkezhet már meglévő programokon keresztül a – különösen az állami – kritikus fontosságú szervezetek javára, hatékony és időszerű intézkedések elfogadásának elősegítése céljából;

16.

úgy véli, hogy a kritikus fontosságú szervezetek rezilienciájának megerősítésére irányuló stratégiát nemzeti szinten, a helyi és regionális szintekkel konzultálva kell kidolgozni;

17.

egyetért azzal, hogy a kritikus fontosságú szervezeteknek haladéktalanul be kell jelentenie a biztonsági eseményeket az illetékes hatóságnak, és hogy a bejelentéseknek „tartalmazniuk kell minden olyan rendelkezésre álló információt, amely szükséges ahhoz, hogy az illetékes hatóság megérthesse a biztonsági esemény jellegét, okát és lehetséges következményeit”. kéri, hogy amennyiben még nem léteznek a vészhelyzetek kezelésére szolgáló nemzeti struktúrák és együttműködés, hozzanak létre nemzeti szintű hálózatot és együttműködést az illetékes hatóságok, köztük a helyi és regionális hatóságok és az érintett ágazatok között annak érdekében, hogy válság esetén gyors beavatkozásra kerülhessen sor;

18.

hangsúlyozza, hogy minden tagállam felelős az alapvető infrastruktúra védelméért és a területén található kritikus fontosságú szervezetek rezilienciájának biztosításáért, és egyetért azzal, hogy a kiemelt európai jelentőségű, kritikus fontosságú szervezeteket – vagyis azokat, amelyek alapvető szolgáltatásokat nyújtanak a tagállamok legalább egyharmada számára – külön felügyeletnek kell alávetni;

19.

hangsúlyozza a kockázatkezelés irányításának megerősítését a határokon átnyúló és az uniós tagállamok közötti együttműködés előmozdításával,

20.

egyetért azzal, hogy mivel az uniós polgári védelmi mechanizmus és a kritikus infrastruktúrák védelmével foglalkozó európai referenciahálózat keretében már számos struktúra és eszköz létezik, ezeket a javasolt irányelv alkalmazásában is figyelembe kell venni;

21.

felismerve, hogy a kommunikáció alapvető szereppel bír a közösségek rezilienciájának növelésében, javasolja a sendai keretben meghatározott célkitűzésekkel összhangban az olyan katasztrófák kockázataira vonatkozó, úgy a helyi közigazgatást, mint a lakosságot célzó kommunikációs és tájékoztatási kezdeményezések előmozdítását és támogatását, amelyek hatással lehetnek egy adott területen található kritikus infrastruktúrára;

22.

úgy véli, hogy a nemzeti, regionális és helyi szintek, valamint a tagállamok közötti koordináció és kommunikáció, továbbá a bevált gyakorlatok említettek között megvalósuló cseréje elősegítheti a válságkezelési ciklus idején megvalósuló, az erőforrások, a tudás és a szinergikus hatások tekintetében hatékonyabb együttműködést.

Kelt Brüsszelben, 2021. július 1-jén.

a Régiók Európai Bizottsága elnöke

Apostolos TZITZIKOSTAS


(1)  https://www.undrr.org/publication/sendai-framework-disaster-risk-reduction-2015-2030.


Top