EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52020XC0717(03)

Elnevezés bejegyzése iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján 2020/C 235/06

C/2020/4901

OJ C 235, 17.7.2020, p. 7–10 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

17.7.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 235/7


Elnevezés bejegyzése iránti kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

(2020/C 235/06)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra a közzététel napjától számított három hónapon belül.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„SZOMOLYAI RÖVIDSZÁRÚ FEKETE CSERESZNYE”

EU-szám: PDO-HU-02380 – 2017.12.20.

OEM (X) OFJ ()

1.   Elnevezés(ek)

„Szomolyai rövidszárú fekete cseresznye”

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Magyarország

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1.   A termék típusa

1.6 osztály: Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva

3.2.   Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Szomolyai rövidszárú fekete cseresznye” oltalom alatt álló eredet megjelölés (OEM) a Szomolya és környékén megtalálható cseresznye (Prunus avium (L.) L.) Rövidszárú fekete és Mézédes fekete tájfajtáinak, valamint a Szomolyai fekete államilag elismert fajtájának a friss fogyasztású gyümölcsére terjed ki.

A gyümölcs tömege 100 gyümölcsszemre vetítve minimum 450 g, tehát egy szem cseresznye számtani átlagos tömege: 4,5 g±0,7 g. A gyümölcs átmérője minimum 18 mm – maximum 23 mm.

Alakja széles, szívre emlékeztető, lapított csonka kúp, a bibepont körül kissé besüllyedt vagy egy szintben van. Kocsánya rövid (2-3 cm) és szárazon válik el a gyümölcstől.

Héjszíne sötét lilásbordó, teljes érésben feketés-piros, gyakorlatilag fekete. Héja középvastag, szívós, ezért jól szállítható. Húsa feketés bordópiros, félkemény, bő levű. Leve erősen festő. Sötétvörös leve a feldolgozás során sem fakul.

Íze mézédes.

A gyümölcs az alábbi kémiai jellemzőkkel rendelkezik:

Cukor tartalom: minimum 20o Brix

Savtartalma maximum: 0,4 g/100 g

Szárazanyagtartalom: minimum 19 %

A „Szomolyai rövidszárú fekete cseresznye” június második dekádjában érik.

3.3.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

3.4.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A termesztés és a betakarítás az adott földrajzi területen történik.

3.5.   A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

3.6.   A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása

A „Szomolyai rövidszárú fekete cseresznye” előállítása Szomolya, Ostoros, Novaj, Noszvaj, Bogács, Tard és Tibolddaróc közigazgatási határán belül történik.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel

A „Szomolyai rövidszárú fekete cseresznye” gyümölcsének minősége, jellemzői a földrajzi környezetnek és az ahhoz kapcsolódó természeti és emberi tényezőknek köszönhetők.

A „Szomolyai rövidszárú fekete cseresznye” gyümölcsöt a „Rövidszárú fekete”és „Mézédes fekete” ősi tájfajták – amelyeket kizárólag a földrajzi területen termesztenek – valamint a Szomolya környékén szelektált, államilag elismert, nemzeti fajtajegyzékben szereplő „Szomolyai fekete” fajta adja.

A földrajzi terület jellemzőiből adódóan a „Szomolyai rövidszárú fekete cseresznye” gyümölcs a következő sajátosságokkal rendelkezik: szív alakú gyümölcs, rövid kocsány, feketés szín, mézédes íz.

A földrajzi területen termesztett fajtáknak jellemzője a szív alakú forma, kis szemméret és cseresznyeszem tömeg, rövid, 2-3 cm-es szár. A talajtípusnak köszönhetően magas festékanyag tartalma miatti feketébe hajló szín, fényes (tükrös) felület jellemzi. A talaj adottságokból adódó alacsony savtartalom és az éghajlatnak köszönhető magas cukortartalom együttesen pedig mézédes ízt eredményeznek.

Természeti tényezők

A földrajzi terület Magyarországon, Borsod-Abaúj-Zemplén megye délnyugati részén található, a Bükkalján, a Bükkalja dombságainak és az Alföld végtelenül sík vidékének a találkozásánál.

A területen szőlővel és gyümölcsösökkel borított lankás domboldalakat, napsütötte dombhátakat és dombtetőket, déli irányba futó hosszú és keskeny völgyeket, zárt erdőségeket, valamint a mezőgazdaság által korán birtokba vett, Alföldhöz közeli, sík területeket találunk. A jellegzetesen aszimmetrikus, északi oldalukon meredek, az Alföld felé ellankásodó dombtetők sorozatát a harmad-és negyedidőszaki szerkezeti mozgások hozták létre, feldarabolva a vulkanikus kőzettakarót. A térségben a vulkanikus eredetű, finom szerkezetű riolittufás üledékek, illetve az azokra települt, meszes lösz a domináns, amely meghatározza a talajviszonyokat is: jórészt az aljkőzeten kialakult agyagbemosódásos erdőtalajok, barnaföldek, helyenként fekete nyiroktalajok enyhén savanyúak. Ennek oka az, hogy a Bükk mészkőtömege peremterületein, a miocén földtörténeti korban a felszínre bukkanó magma (dacit) keveredett mind kémiailag, mind fizikailag az eredeti meszes talajjal.

A földrajzi terült mérsékelten hűvös-mérsékelten száraz éghajlatú. Az évi napfénytartam 1 850-1 900 óra körül van, a nyári 720-740 óra, a téli 150-170 óra. Az évi középhőmérséklet 8,6-8,8 C fok, a vegetációs időszak sokévi átlaga 15,5-16 C fok. Az évi csapadékösszeg 550-650 mm, a tenyészidőszak átlaga 370-400 mm.

Hasonló talaj- és éghajlati adottság Magyarországon máshol nem található.

Kapcsolat a termék és a földrajzi környezet között

A „Szomolyai rövidszárú fekete cseresznye” gyümölcsének alakja jellegzetes szív formájú; héjának és húsának színanyaga intenzív, sötétvörös, szinte fekete; magas a szárazanyag-tartalma, magas cukor- és alacsony savtartalma harmonikus, mézédes ízt eredményez.

A „Szomolyai rövidszárú fekete cseresznye” gyümölcsnek igen szoros a kapcsolata a földrajzi területtel.

A „Szomolyai rövidszárú fekete cseresznye” fentiekben leírt sajátos tulajdonságainak kialakulásában a tájfajták, a mikroklíma, illetve a térségre jellemző talajtani tényezők együttesen a meghatározók.

Jellegzetes alakja a tájfajtáknak, illetve a tájfajtákból nemesített államilag elismert fajtának köszönhető.

A vulkánikus eredetű riolittufás üledékes talajadottságok eredményezik a gyümölcs magas szárazanyag-tartalmát és intenzív vörös, szinte fekete színét, amely csak az ezen a földrajzi területen termő gyümölcs sajátossága.

A déli fekvésű termőterületnek, a magas napsütéses órák számának, illetve az érési időszakot elnyújtó mérsékelten hűvös időjárásnak köszönhetően a cukor beépülésére hosszabb idő jut, ez eredményezi a gyümölcs magas cukortartalmát (legalább 20 Brix fok). Ez jóval magasabb érték, mint a Magyarországon termesztett cseresznyék cukortartalma, amely átlagosan 14 Brix fok. A magas napsütéses órák száma hozzájárul a héj és a gyümölcshús magas antocián tartalmának kialakulásához, amelynek következtében a cseresznye erősen festő hatású.

A térség enyhén meszes löszös talaja, illetve az utóvulkáni eredetű andezit és riolittufával kevert enyhén savas talajainak köszönhetően az itt termő gyümölcs alacsony savtartalmú (max. 0,4 g/100 g). Ez jóval alatta marad a Magyarországon termesztett cseresznyék 0,68 g/100 g átlagos savtartamának.

A fenti okokból kialakuló magas cukor és alacsony savtartalom együttes hatása eredményezi az országban csak a Szomolyán és környékén termő gyümölcsre jellemző mézédes íz kiteljesedését.

A Szomolyai rövidszárú fekete cseresznye alacsony átlagtömege (4,5 g) a tájfajtáknak köszönhetően jóval alacsonyabb más cseresznyéhez viszonyítva, amelyek átlagosan 7-8 g tömegűek.

Emellett a termesztés egész folyamán az emberi tudásnak, szakértelemnek is meghatározó szerepe van. Szomolyához köthető az ősi tájfajták (Rövidszárú fekete és Mézédes fekete) termesztésének hagyománya és a Szomolyai fekete fajta szelekciója. Ezek a fajták alapozták meg a Szomolyai cseresznye évszázados termesztési kultúrájának kiteljesedését.

A szüretelés kézi erővel történik, ami nagy szakértelmet igénylő feladat. Mivel a cseresznye a fán beérő, nem utóérő gyümölcsök közé tartozik, ezért igen fontos helyi tudás a cseresznye szüretelésre való érettségének a megállapítása, amelyet a cseresznyeszemek színe, édessége és félkemény állománya alapján határoznak meg. Ezeket figyelembe véve választja ki a szedést végző személy a szedésre érett gyümölcsöt. A kézi szedés elősegítése érdekében a fa alakját, méretét is úgy kell alakítani, hogy az a legalkalmasabb legyen a kézzel történő szüretre. A lombkorona inkább széles, mint magas, gömb alakú, átmérője 10-12 méter. A cseresznyefa következő évi formája már a szüret során kialakul. A szüretelő már ekkor metszi is az ágakat, formálja a fát, előkészítve az optimális alakot a kézi szüreteléshez. A metszés következtében kialakuló belülről szellős lombkoronának köszönhetően a cseresznyeszemek több napfényt kapnak, ami elősegíti a cukor beépülését. Továbbá a korona kialakítása lehetővé teszi a lombkorona belsejében elhelyezkedő szemek teljes beérését.

A szüret során hagyományos eszközt ún. „cseresznyeszék”-et használnak, amely 3-4 méter magas, fa állvány, ami létraszerű kialakítású, a tetején padozattal, amire rá lehet tenni a szüretelő puttonyt, vagy egyszerűen rá lehet ülni és onnan szüretelni a koronát. A szüretelők sajátos kialakítású, hosszú nyelű, a helyiek által „kamónak” nevezett kampóval húzzák magukhoz azokat az ágakat, amelyeket kézzel már nem érnek el, hogy a távolabb eső cseresznyét le tudják szedni. Az ágról leszedett cseresznyét a fűzfavesszőből vagy gyékényből font hátitáskába (helyi elnevezéssel: „hátyi”) szedik, és nagy gondossággal óvják az érett állapotban fokozottan sérülékeny gyümölcs épségét. Ha a hátitáska megtelt, a cseresznyeszéken elhelyezett fedeles szüretelő puttonyba ürítik. Ezzel a módszerrel segítik az érett cseresznyeszemek épségének megóvását.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdése)

www.gi.kormany.hu/foldrajzi-arujelzok


(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.


Top