EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52019IR3730

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Az Unión belüli jogállamiság megerősítése – Intézkedési terv

OJ C 141, 29.4.2020, p. 15–19 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

29.4.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 141/15


A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Az Unión belüli jogállamiság megerősítése – Intézkedési terv

(2020/C 141/04)

Előadó:

Franco IACOP (IT/PES), Friuli Venezia Giulia régió regionális közgyűlésének tagja

Referenciadokumentum:

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az Unión belüli jogállamiság megerősítése – Intézkedési terv – COM (2019) 343 final

POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

Általános megjegyzések

1.

elismerését fejezi ki az Európai Bizottság javaslata iránt, amely a jogállamiságot az európai integrációs folyamatok előfeltételeként és a Szerződésekben megerősített, a tagállamok alkotmányos hagyományaiban közös, alapvető uniós értékként ismeri el; hangsúlyozza, hogy az Európai Bizottság által megjelölt, a jogállamiság elveinek előmozdítását, a szóban forgó elvek lehetséges megsértésének megelőzését és megsértésük esetén az arányos reagálást célzó intézkedések hatékonyan illeszkednek a jelenlegi rendszerbe;

2.

egyetért azzal, hogy a jogállamiság tiszteletben tartásának ellenőrzése – bár elsősorban az egyes tagállamok feladata – a tagállamok és az Unió közös felelőssége; az EUSZ 2. cikke szilárd jogalapot biztosít az Európai Unió intézményei részére az ellenőrzés gyakorlását illetően;

3.

hangsúlyozza továbbá, hogy a jogállamiság megerősítésében fontos szerepet tölt be a civil társadalom, valamint a helyi és regionális önkormányzatok: ez utóbbiak a demokratikus legitimitás alapvető szintjét képezik, és folyamatosan elő kell mozdítaniuk a jogállamiság kultúráját, valamint nyomon kell követniük az említett elvek tiszteletben tartását. A helyi és regionális önkormányzatok közreműködhetnek az Európai Bizottság által javasolt tájékoztató jellegű tevékenységekben, valamint információforrásként szolgálhatnak az Európai Bizottság által végzendő nyomonkövetési tevékenység során; a Régiók Európai Bizottsága (a továbbiakban: RB) pedig támogathatja és koordinálhatja a helyi és regionális önkormányzatok jogállamiság megerősítésére irányuló erőfeszítéseit, például azáltal, hogy ösztönzi őket, hogy kössenek pártok közötti megállapodásokat arról, hogy a helyi demokrácia bizonyos aspektusai nem képezhetik alku tárgyát, és ezeket az értékeket veszélyeztetésük esetén közösen fogják megvédeni;

4.

hangsúlyozza, hogy a jogállamiság tiszteletben tartását valamennyi állampolgár érdekében biztosítani kell, mivel az uniós jogrendben foglalt emberi jogok és alapvető szabadságok gyakorlásának előfeltételéről van szó; a jogállamiság tagállamokban történő megerősítése az állampolgárok számára biztosított jogok megerősítését eredményezi;

5.

meggyőződése, hogy a jogállamiság védelmének átfogó rendszeréhez a tagállamok ellenőrzésén túl az uniós intézmények nyomon követésére is szükség van; ezért úgy véli, hogy az Unió által előírt, a jogállamiság tiszteletben tartásának ellenőrzésére irányuló rendszert az Unión kívül álló mechanizmusokkal kell kiegészíteni. Az RB, bár tudatában van annak, hogy vannak leküzdendő jogi nehézségek, elismerését fejezi ki az Európai Bizottság azon törekvéseit illetően, miszerint újra kívánja indítani az EJEE-hez való csatlakozás folyamatát, amint azt az EUSZ 6. cikkének (2) bekezdése előírja;

6.

üdvözli, hogy a közlemény egyértelműen rámutat a jogállamiságot jellemző elemekre, úgymint az igazságszolgáltatás függetlenségére, az alapvető jogok védelmére, a civil társadalom aktív részvételére és a médiapluralizmusra. Ezek a kulcsfontosságú elemek biztosítják a tagállamok közötti kölcsönös bizalmat, az Unió megfelelő működését, az Unió és a tagállamok közötti tisztességes együttműködést, legfőképpen pedig azoknak a jogoknak a teljeskörű tiszteletben tartását, amelyeket az Európai Unió jogrendszere az uniós állampolgárok számára biztosít;

7.

hangsúlyozza, hogy a jogállamiság, az alapvető jogok és a demokrácia elveinek tiszteletben tartása szorosan kapcsolódnak egymáshoz, és függő viszonyban állnak egymással, ezeket minden kormányzati szinten tiszteletben kell tartani, meg kell védeni és meg kell erősíteni: ezért az RB annak biztosítására kéri az Európai Bizottságot, hogy a jogállamiság védelmét szolgáló mechanizmusok – különös tekintettel az éves nyomonkövetési rendszerre – minden kormányzati szinten fordítsanak kiemelt figyelmet az alapvető jogok megsértésének és a tagállamok demokratikus elvektől való eltávolodásának veszélyére;

8.

emlékezteti az Európai Bizottságot, hogy a jogállamisági elv tagállamok általi betartásának vizsgálatakor figyelembe kell vennie a nemzeti jogrendszerek sajátosságait és jogi hagyományait is;

9.

emlékeztet arra, hogy az Unió állampolgárainak jogában áll független és függetlenként működő bírósághoz fordulni. A tagállamok azon hatáskörének sérelme nélkül, hogy szabályozzák az igazságszolgáltatás megszervezését és működését, egyenértékűvé kell tenni a nemzeti bírósági rendszer hatékonyságára vonatkozó normákat és az uniós jogot alkalmazó bírák függetlenségének biztosítékait; az RB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy továbbra is állandóan ellenőrizze az igazságszolgáltatás függetlenségének esetleges megsértéseit;

10.

hangsúlyozza, hogy biztosítani kell, hogy minden uniós tagállamra azonos szintű ellenőrzés vonatkozzon, további kritériumok alapján történő megkülönböztetés nélkül;

11.

kiemeli, hogy a tömegtájékoztatás szabadsága és a médiapluralizmus a jogállamiság nélkülözhetetlen összetevői; ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy folyamatosan ellenőrizze, hogy a hatóságok által a médiára kifejtett esetleges befolyást, valamint hogy a tájékozódás szabadságának megsértése esetén a Szerződések által az Európai Bizottság rendelkezésére bocsátott eszközök segítségével avatkozzon közbe;

12.

megjegyzi, hogy a digitális platformok által ellenérték szolgáltatása nélkül megszerzett újságírói tartalmak veszélybe sodorják a független és minőségi újságírást, valamint az a tendencia is hasonló veszélyekkel jár, hogy az információk és a hírek a közösségi médiából származnak, így ellenőrizetlenek, számos esetben pedig meg nem erősített vagy akár teljes mértékben megalapozatlan és manipulált információkká válnak;

13.

emlékeztet arra, hogy meg kell védeni az újságírás szakmaiságát, anyagilag támogatni kell a független, minőségi médiát, el kell ismerni az oknyomozó újságírás értékét és meg kell védeni az abban tevékeny részt vállalókat, valamint támogatni kell azokat a rendszereket, amelyek segítségével meg lehet állapítani az online platformok által terjesztett hírek valódiságát. Az RB az Európai Bizottság által már elindított nyomonkövetési mechanizmusok értékének elismerését és megerősítését javasolja;

14.

hangsúlyozza, hogy a jogállamiságra nézve nemcsak az állami hatóságok jelenthetnek súlyos fenyegetést, hanem a médiában és a digitális gazdaságban tevékenykedő nagyobb magánszektorbeli gazdasági szereplők is. Az Európai Bizottság nem hagyhatja figyelmen kívül a digitális gazdaság által a médiapluralizmusra, a pontos és hiteles információhoz való jogra és a szabad választójogra gyakorolt potenciális fenyegetéseket. Az Európai Bizottság által javasolt éves jogállamisági jelentésben külön szakaszt lehet szentelni a nem állami szervek által elkövetett jogsértés veszélyeinek;

Felhívás az RB 2017. március 22–23-i állásfoglalásának figyelembevételére

15.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy javaslatainak megvalósítása során a lehető legnagyobb mértékben tartsa szem előtt az RB 2017. március 22–23-i, A jogállamiság helyzete az EU-ban helyi és regionális nézőpontból című állásfoglalásában felsorolt szempontokat;

16.

rámutat arra, hogy a jogállamiság elveinek tiszteletben tartásához hatékonyan fel kell lépni a korrupcióval szemben, valamint arra, hogy az uniós alapok felhasználására megfelelő és átlátható módon kell, hogy sor kerüljön; a szóban forgó finanszírozások kezelése során felmerülő csalásokat minél hamarabb jelenteni kell a bíróságok felé, és valamennyi szinten szigorúan üldözni kell;

17.

üdvözli, hogy megerősítheti a jogállamiság elveit, ha az uniós pénzeszközök rendelkezésre bocsátását az említett elvek teljeskörű tiszteletben tartásának feltételéhez kötik;

18.

hangsúlyozza, hogy a jogállamiság-ellenőrzési mechanizmusok nem jelenthetnek egyet a nemzeti, regionális és helyi közösségek szankcionálásával, és e közösségek nem érezhetik úgy, hogy ezáltal kevésbé tartoznak a közös európai otthonhoz;

19.

ennek kapcsán megjegyzi, hogy a helyi és regionális önkormányzatok számára fenntartott uniós finanszírozások csökkentése egyfajta szankciónak tűnhet azokon a kormányzási szinteken, amelyek nem felelnek közvetlenül az Európai Bizottság által megállapított jogállamisági elvek megsértéséért. A pénzforrások feltételezett csökkentését továbbá a kedvezményezettek, tágabb értelemben pedig a részt vevő közösségek polgárai is indokolatlan szankcióként értelmezhetik, mivel ezek nem kapcsolódnak a támogatott projektek megvalósítása során elkövetett konkrét szabálysértésekhez. Ebben az értelemben ezek az intézkedések növelhetik az Európai Unió intézményeivel szemben táplált ellenérzéseket;

20.

ebből következően úgy véli, hogy az alapok feltételhez kötött kifizetésének eszközét kizárólag súlyos és módszeres jogsértések esetén szabad használni; amennyiben az intézkedés alkalmazására kerül sor, egyértelműen és a nyilvánosság bevonásával tájékoztatni kell az érintett közösségeket a finanszírozások csökkentését előidéző hatóságok súlyos felelősségéről;

21.

úgy véli, hogy a tagállamokat azonos szintre helyező és a jogállamiság megsértésének megelőzését lehetővé tevő politikai párbeszédnek és nyomonkövetési mechanizmusoknak elsőbbséget kell élvezniük;

A jogállamiság éves nyomonkövetési rendszerének értékelése

22.

emlékeztet arra, hogy a tagállamok közötti egyenlő bánásmód elve valamennyi európai integrációs folyamat előfeltétele; ennek értelmében az RB üdvözli a valamennyi tagállamra kiterjedő éves nyomonkövetési rendszer kialakítását;

23.

hangsúlyozza, hogy egy valamennyi tagállamra kiterjedő nyomonkövetési rendszer egyértelműen jelzi, hogy az Unió célkitűzése a közös értékek védelme, nem pedig az egyes tagállamok hatásköreinek gyakorlására szolgáló állami intézmények szerveződési modelljeinek megkérdőjelezése; egy keresztirányú ellenőrzés pedig rámutat arra, hogy a jogállamiság elveitől való kisebb-nagyobb mértékű eltávolodás bármely tagállamban előfordulhat;

24.

hangsúlyozza, hogy fontos a tagállamok megfelelő részvételének biztosítása a jogállamiság helyzetének figyelemmel kísérésére szolgáló rendszer kialakításában és magában a nyomonkövetési folyamatban;

25.

ismét hangsúlyozza, hogy az éves nyomonkövetési rendszer megvalósítása az új Európai Bizottság prioritásai közé kell, hogy tartozzon. Az RB ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy sürgősen tegye meg a szükséges lépéseket a finanszírozási és munkavállalói szempontú források biztosítása érdekében; hasonlóan sürgősen ki kell jelölni az egyes tagállamokban a kapcsolattartó pontokat, amelyeknek a helyi és regionális önkormányzatok, valamint a civil társadalom bevonásával kell feladataikat végezniük;

26.

kiemeli, hogy a megfelelő módon történő nyomon követés érdekében fontos, hogy a paraméterek objektívek és átláthatóak legyenek; a Bíróság ítélkezési gyakorlata központi szerepet tölt be e paraméterek kidolgozásában. Az RB az igazságügyi eredménytábla kialakítása során felhasznált sémák továbbfejlesztését, a Velencei Bizottság által kidolgozott jogállamisági ellenőrzőlista (Rule of law checklist) alkalmazását és továbbfejlesztését, általánosságban véve pedig az Európa Tanács testületei tapasztalatainak beépítését javasolja;

27.

az Európai Parlament 2016. október 25-i állásfoglalásával összhangban az RB ismételten rámutat arra a lehetőségre, amely a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó, uniós szinten már meglévő értékelési eszközök összehangolásában és – amennyiben lehetséges – egyetlen nyomonkövetési mechanizmus keretében való integrálásában rejlik;

28.

rendkívül fontosnak tartja, hogy a nyomon követés a lehetséges jogsértésekkel kapcsolatos olyan jelzőrendszeren alapuljon, amely a lehető legtöbb releváns forrásból táplálkozik, ideértve a helyi és regionális önkormányzatokat, a tudományos világot, valamint magánszemélyeket és a szervezett civil társadalmat is;

29.

egyetért azzal, hogy a nyomonkövetési rendszer irányítása továbbra legyen is az Európai Bizottság feladata; mindazonáltal felveti annak a szerepnek a kérdését, amelyet az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének az éves nyomon követés során be lehetne és be kell töltenie. Az RB felhívja az Európai Bizottságot annak megfontolására, hogy az Ügynökségben rejlő potenciál teljes mértékű kiaknázásához szükség lehet az Ügynökség megbízatásának módosítására;

Konkrét javaslatok arra vonatkozóan, hogy az RB, valamint a helyi és regionális önkormányzatok hogyan vehetnének részt nagyobb mértékben az uniós jogállamiság megerősítésében

30.

javasolja az RB-nek, a helyi és regionális önkormányzatoknak, valamint a civil társadalomnak a jogállamiság kultúrájának előmozdításába történő bevonását;

31.

megjegyzi, hogy az Európai Bizottság által javasolt, évente megrendezésre kerülő jogállamisági esemény több regionális és állami szinten zajló párbeszéd tetőpontját kell, hogy jelentse, amelyek az uniós szintű közös eseményben teljesednek ki; az RB ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a helyi és regionális önkormányzatokkal, valamint a tagállamokkal együttműködésben, az éves esemény előtt és arra felkészítendő, szervezzen regionális szintű jogállamisági találkozókat;

32.

rámutat arra, hogy az éves eseményt nem kell feltétlenül Brüsszelben megrendezni: az európai városok vagy régiók felváltva adhatnak otthont az eseménynek. Az RB azt javasolja, hogy az Európai Bizottság minden évben jelöljön ki egy várost („A Jogállamiság Városa”), amely az éves eseményt vendégül látja;

33.

úgy véli, hogy a jelenlegi többéves pénzügyi keretben a civil társadalom és a független média számára előirányzott alapokat jelentős mértékben növelni kell. E finanszírozások egy részét a helyi médiához kell juttatni;

34.

megjegyzi, hogy az Európai Bizottság által javasolt támogató és nyomonkövetési tevékenységekbe az európai igazságügyi hálózatokon kívül az ügyvédi kamarákat és az ügyvédek szakmai szervezeteit is be kell vonni. Helyi szinten az ügyvédeket a jogállamisággal és az alapvető jogokkal kapcsolatos esetleges visszaélések és jogsértések ellen fellépő entitások első képviselőiként tartják számon; az ügyvédek szakmai szervezetei pedig az Unió teljes területét és az európai kormányzás valamennyi szintjét (helyi, regionális, állami és uniós szint) lefedik;

35.

hangsúlyozza, hogy az Európai Bizottság által javasolt támogató és nyomonkövetési tevékenységekbe a helyi és regionális szinten nagy számban képviselt ombudsmanokat is be kell vonni. Ezeket a garanciaszervezeteket az információk összegyűjtésébe, valamint a jogállamiság elveinek előmozdítását célzó regionális találkozók és események szervezésébe is be kell vonni;

36.

nagyra értékeli az Európai Bizottság szándékát, amely szerint az támogatná a jogállamisággal kapcsolatos témák egyetemeken és kutatóközpontokban történő oktatását; úgy véli, hogy jelentős hozzájárulást kell biztosítani azon tagállamok kutatói számára, amelyekben a jogállamiság elvei a világosan meghatározott paraméterek alapján leginkább veszélyeztetettek. A szóban forgó elvek regionális és helyi közösségekben történő terjesztése a támogatott tevékenységek részét kell, hogy képezze: e tevékenységbe a szervezett civil társadalmat is be lehet vonni;

37.

hangsúlyozza, hogy az uniós alapok kezelése okán több ezer közigazgatási szervnek és helyi szereplőnek kell tisztában lennie az uniós szabályokkal és stratégiákkal; az RB úgy véli, hogy az uniós forrásokat kezelő helyi és regionális önkormányzatoknak a jogállamisággal kapcsolatos témákat illetően is képeznie kell a tisztviselőiket;

38.

rámutat arra, hogy az RB az uniós politikák terjesztésének és a már meglévő kezdeményezések koordinálásának tapasztalataiból kiindulva – az Európai Bizottság támogatása mellett és az EGSZB-vel együttműködésben – a tisztviselők és a helyi szereplők képzésére irányuló eseményeket szervezhetne;

39.

az RB különösen egy olyan kísérleti projekt létrehozásának mérlegelését javasolja, amelyben a helyi és regionális önkormányzatok egy meghatározott csoportjára nézve alkalmaznák a jogállamisági ellenőrzőlistát (a Velencei Bizottság által kidolgozott lista mintájára). Az intézmény rendelkezésére álló források függvényében e kezdeményezés az RB által már eddig is támogatott valamely hálózati modellen alapulhatna, úgymint a szubszidiaritás-ellenőrzési hálózaton vagy a regionális központok hálózatán; néhány város és régió önkéntes alapon, saját hatóságain és hivatalain keresztül ellenőrizhetné, hogy a jogállamiság elvei sérülnek-e vagy sem; az RB meghatározhatná az alkalmazandó paraméterek listáját, valamint koordinálhatná a helyi és regionális önkormányzatok önkéntes ellenőrző tevékenységét, míg ez utóbbiak vállalhatnák, hogy e tevékenységbe bevonják a helyi partnereket, például az egyetemeket, az ombudsmanokat, az ügyvédi kamarákat vagy a szervezett civil társadalmat.

Következtetések

40.

A fenti megfontolásokra való tekintettel az RB:

kéri az Európai Bizottságtól annak biztosítását, hogy a jogállamiság védelmét szolgáló mechanizmusok – különös tekintettel az éves nyomonkövetési rendszerre – fordítsanak kiemelt figyelmet az alapvető jogok megsértésének és a tagállamok demokratikus elvektől való eltávolodásának veszélyére;

kéri az Európai Bizottságot, hogy továbbra is folyamatosan ellenőrizze az igazságszolgáltatás függetlenségének esetleges megsértéseit, és azt is felügyelje, hogy a hatóságok ne lehessenek befolyással a médiára;

javasolja az Európai Bizottság által már elindított, a médiát érintő nyomonkövetési mechanizmusok értékének elismerését és megerősítését;

kéri, hogy a jelenlegi többéves pénzügyi keretben a civil társadalom és a független média számára előirányzott alapokat jelentős mértékben növeljék, és javasolja, hogy e finanszírozások egy része a helyi független médiát illesse;

javasolja, hogy az éves jogállamisági jelentés tartalmazzon egy, a nem állami szervek, különösen a médiában és a digitális gazdaságban tevékenykedő fontos magán gazdasági szereplők által elkövetett jogsértési veszélyeknek szentelt külön szakaszt;

kéri az Uniónak az EJEE-hez való csatlakozása folyamatának újbóli elindítására vonatkozó szándék nyomon követését;

kéri, hogy az alapok csökkentését kizárólag súlyos és módszeres jogsértések esetén alkalmazzák, valamint szorgalmazza, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat ne sújtsák méltatlan szankciók kiszabásával;

kéri az Európai Bizottságot, hogy kezelje prioritásként a tagállamokat nyomon követő rendszer megvalósítását, és az új eszköz létrehozása céljából különítsen el pénzügyi és személyzeti erőforrásokat;

kéri a jelen véleményben megfogalmazott ajánlások megvalósítását, amelyek arra irányulnak, hogy a jogállamiság kultúráját előmozdító tevékenységekben nagyobb mértékben vegyen részt az RB, a helyi és regionális önkormányzatok, valamint a civil társadalom.

Kelt Brüsszelben, 2020. február 12-én.

a Régiók Európai Bizottsága elnöke

Apostolos TZITZIKOSTAS


Top