EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52020XR0136

A Régiók Európai Bizottsága állásfoglalása az Európai Bizottság 2020. évi munkaprogramjáról

OJ C 141, 29.4.2020, p. 8–14 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

29.4.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 141/8


A Régiók Európai Bizottsága állásfoglalása az Európai Bizottság 2020. évi munkaprogramjáról

(2020/C 141/03)

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA (RB)

tekintettel:

az Európai Bizottság 2020. évi munkaprogramjára (1),

az Európai Bizottság és az RB közötti, 2012. februári együttműködési jegyzőkönyvre,

az RB 2019. június 27-i, „A Régiók Európai Bizottságának javaslatai az új európai uniós jogalkotási időszakra” című állásfoglalására,

1.

ismételten kijelenti, hogy be kell vonni a helyi és regionális képviselőket és az európai polgárokat az uniós szakpolitikák kialakításába és végrehajtásába, különösen az aktív szubszidiaritás és a többszintű kormányzás megfelelő alkalmazása révén;

2.

kéri, hogy az új uniós programok időben történő elindításának biztosítása érdekében sürgősen állapodjanak meg a többéves pénzügyi keretről. Sürgeti, hogy az Európai Bizottság a költségvetési hatósággal folytatott tárgyalásokkal párhuzamosan terjesszen elő egy vészhelyzeti tervet annak elkerülése érdekében, hogy a többéves pénzügyi keret késői elfogadása esetén a programok félbe szakadjanak;

3.

újból megerősíti arra irányuló határozott felhívását, hogy a jövőbeli többéves pénzügyi keretet az EU-27 GNI-jének legalább 1,3 %-ában határozzák meg annak érdekében, hogy olyan költségvetést biztosítsanak, amely arányos az uniós polgárok szükségleteivel, elvárásaival és aggályaival, beleértve az európai zöld megállapodásban meghatározott új prioritásokat is;

4.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a 2021–2027-es időszakra szóló partnerségi megállapodások és programok előkészítése során szorosan kövesse nyomon a partnerségi magatartási kódex alkalmazását, és biztosítsa, hogy a helyi és regionális önkormányzatok bevonása teljeskörű partnerséget jelentsen. A partnerség és a többszintű kormányzás elveinek a hatékonyság és a legitimitás érdekében az európai szemeszter irányításához is inspirációt kell adniuk, annál is inkább, mivel a szemeszter iránymutatást nyújt a 2021–2027-es kohéziós politikai programok számára;

5.

üdvözli, hogy az Európai Bizottság elkötelezte magát amellett, hogy a fenntartható fejlődési célokat az RB ajánlásának megfelelően az európai szemeszterbe való integrálásuk révén valósítja meg, valamint hogy bevonta őket az európai zöld megállapodás átfogó megközelítésébe;

Az európai zöld megállapodás

6.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy következetesen vonja be a helyi és regionális önkormányzatokat az európai zöld megállapodással kapcsolatos valamennyi európai jogszabályba és kezdeményezésbe, az európai éghajlati paktumtól kezdve. Az RB ugyanakkor teljes mértékben támogatni kívánja a zöld megállapodás végrehajtását és az éghajlati paktum kidolgozását olyan összehangolt és több területet érintő intézkedések és kezdeményezések révén, amelyek célja annak biztosítása, hogy a megállapodás a többszintű kormányzásra és a területi legitimitásra épüljön, és egyetlen személy vagy régió se maradjon le;

7.

megismétli azt a felhívását, hogy az Európai Bizottság biztosítsa, hogy az éghajlattal kapcsolatos európai jogszabályok azok hatásának és előnyeinek alapos elemzésén alapuljanak, konkrét finanszírozási tervekkel kiegészítve, amelyek egyértelműen jelzik a helyi és regionális önkormányzatok szerepét, és egyértelmű időkeretet határoznak meg a klímasemlegesség elérésére vonatkozó célok felülvizsgálatára;

8.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy az új uniós alkalmazkodási stratégiába foglalja bele a helyi és regionális önkormányzatok számára az alkalmazkodást célzó politikák végrehajtásához szükséges támogatást;

9.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a végleges nemzeti energia- és klímatervek 2020. júniusi értékelése során biztosítsa, hogy a tagállamokban többszintű éghajlat- és energiapolitikai párbeszédre és nyilvános konzultációra kerüljön sor a helyi és regionális önkormányzatok bevonásával. Kötelezettséget vállal arra, hogy az Európai Bizottsággal és a tagállamokkal való együttműködés érdekében létrehozza a helyi és regionális önkormányzatok, valamint az érdekelt felek fórumát, amely visszajelzést nyújthat a zöld megállapodással kapcsolatos intézkedések és kezdeményezések végrehajtásáról, valamint ajánlásokat tehet jogalkotási javaslatokra;

10.

üdvözli a „zöld esküre” vonatkozó javaslatot, amelynek kapcsán kifejezetten be kell vonni az RB-t. A kezdeményezésnek lehetővé kell tennie a) fenntarthatósági kritériumok beépítését valamennyi uniós politikába, makrogazdasági prioritásba és pénzügyi eszközbe, az európai szemeszterbe és a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretbe annak biztosítása érdekében, hogy minden jogszabály összhangban legyen a zöld megállapodás célkitűzéseivel, valamint b) az uniós jogszabályokban meglévő akadályok és következetlenségek azonosítását és megszüntetését. Az RB olyan kezdeményezéseken keresztül fog hozzájárulni ehhez a célhoz, mint például a regionális központok hálózata;

11.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy továbbra is teljes mértékben támogassa az olyan meglévő sikeres kezdeményezéseket, mint a Polgármesterek Szövetsége, az uniós városfejlesztési menetrend és a „Tiszta energia az EU szigeteinek”, valamint számos további regionális, nemzeti és határokon átnyúló kezdeményezést;

12.

üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy az intelligens ágazati integrációra vonatkozó stratégiája, egy korszerűsítési program és a tengeri megújuló energiaforrások segítségével dekarbonizálja az energiaágazatot. Ebben az összefüggésben meg kell előzni vagy ellensúlyozni kell az energiahatékonysági felújítások esetleges negatív hatásait a bérlők, a kiszolgáltatott fogyasztók és az energiaszegénység kockázatának kitett háztartások védelme érdekében. Az RB megismétli azt a kérését is, hogy dolgozzanak ki egy európai lakhatási stratégiát. Ennek a proaktív menetrendnek – a „Housing for All” európai polgári kezdeményezéshez hasonlóan – többek között ki kell terjednie az állami támogatások reformjának szempontjaira, a bérleti díjak szabályozási mechanizmusainak kérdésére, valamint a digitális platformok által a lakáspiacra gyakorolt kiszorító hatásokra;

13.

üdvözli az európai városok környezetbarátabbá tételére és a városi területek biológiai sokféleségének növelésére irányuló javaslatok beillesztését, beleértve az új „Green City Accord” kezdeményezést is. támogatja egy a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, a 2020 utáni időszakra szóló ambiciózus uniós stratégia kidolgozását, valamint az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezménye részes feleinek 15. konferenciáján elhangzott uniós álláspont, amely szerint biztosítani kell, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat hivatalosan elismerjék kulcsfontosságú partnerekként a biológiai sokféleség csökkenésének és az ökoszisztéma-szolgáltatások romlásának megállításához szükséges intézkedések kidolgozásában, végrehajtásában és nyomon követésében;

14.

üdvözli a körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv kidolgozását, amelynek ambiciózusnak, határidőhöz kötöttnek és tudományosan megalapozottnak kell lennie, és amelynek elsődleges prioritását a megelőzésnek kell jelentenie, összhangban az uniós hulladékhierarchiával. Ezzel összefüggésben várakozással tekint arra a jogalkotási javaslatra, amelynek célja a tudatos fogyasztói magatartás erősítése a zöld gazdaságra való átállásra irányulóan;

15.

felhívja a figyelmet arra, hogy a méreganyagoktól mentes környezet kialakítására való törekvés során foglalkozni kell minden egymással összefüggő kihívással, és örömmel várja, hogy hozzájárulhasson a levegőre, a vízre és a talajra vonatkozó, 2021-ben elfogadandó zéró szennyezési cselekvési terv kidolgozásához;

16.

üdvözli az Európai Bizottság elkötelezettségét a vidéki térségekre irányuló új, hosszú távú jövőkép kidolgozása mellett, és az Európai Parlamenttel karöltve (2) szorgalmazza a vidéki térségekre irányuló uniós stratégia kidolgozását, valamint az európai területfejlesztés kiegyensúlyozott és átfogó megközelítését annak érdekében, hogy a vidéki térségek szükségleteit valamennyi vonatkozó európai szakpolitikában érvényesítsék, amint azt a Corkban elfogadott vidékfejlesztési nyilatkozat is említi;

17.

hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatoknak fontos szerepet kell játszaniuk a jövőbeli KAP végrehajtásában és a már bejelentett, „a termelőtől a fogyasztóig” elnevezésű stratégiában, többek között a közbeszerzés zöldebbé tételével, az egészséges étrendek népszerűsítésével, az élelmiszer-pazarlással kapcsolatos figyelemfelkeltéssel és konkrét helyi intézkedések végrehajtásával. Az RB úgy véli, hogy a „termelőtől a fogyasztóig” stratégia egyedülálló lehetőséget kínál a politikai koherencia növelésére és a fenntarthatóbb élelmiszer-rendszerekre való áttérés ösztönzésére, valamint a KAP környezetvédelmi dimenziójának megerősítésére. E stratégia keretében egy cselekvési tervnek számszerűsített célokat kell meghatároznia a növényvédő vegyszerek 2027-ig történő legalább 30 %-os csökkentésére és a szintetikus nitrogéntartalmú műtrágyák csökkentésére, valamint a biogazdálkodással művelt földterületek mennyiségének növelésére, a gyümölcs- és zöldségfogyasztás növelésére és az elhízás uniós arányának csökkentésére vonatkozóan;

18.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy harmonizált európai ökocímkék és közös szabványok segítségével erősítse meg a fogyasztók tájékoztatását a fenntartható fogyasztásra való átállás előmozdítása érdekében, mégpedig a zöld termékek vásárlásának megkönnyítése és a vállalatok arra való ösztönzése révén, hogy fejlesszék és javítsák fenntarthatóságukat; európai tápértékjelölési rendszer kidolgozását szorgalmazza, hogy az EU-ban élő fogyasztók egészségesebb döntéseket tudjanak hozni;

19.

kéri, hogy az Európai Bizottság dolgozzon ki egy cselekvési tervet az uniós legeltető állattartás előmozdítására;

20.

átfogó stratégiai menetrendet szorgalmaz valamennyi európai tengeri ágazat számára a tengeri iparágak dekarbonizációjának, valamint a halászat és az élelmiszer-termelés fenntartható megközelítésének támogatása, továbbá az európai tengeri régiók versenyelőnyének megőrzése érdekében;

21.

úgy véli, hogy a part menti közösségeket be kell vonni az óceáni erőforrások fenntartható kezelésére irányuló politikák kialakításába a globális kihívások helyi szintű kezelése érdekében;

22.

egy aktualizált, a 2020 utáni időszakra vonatkozó uniós erdőgazdálkodási stratégiát szorgalmaz az erdészetre hatást gyakorló politikák uniós szintű koordinációjának biztosítása, valamint az erdőirtással és erdőpusztulással kapcsolatos uniós cselekvési terv előkészítése céljából, az uniós termék- és nyersanyagfogyasztás környezeti hatásának csökkentése érdekében;

23.

támogatja a rák elleni küzdelemre irányuló európai tervet, és hangsúlyozza, hogy a megelőzés, a diagnózis és a kezelés jellemzően a betegek helyi közösségeiben történik, így a helyi és regionális önkormányzatok érdemi bevonása kulcsfontosságú e kezdeményezés sikeréhez;

24.

arra számít, hogy egy új európai gyógyszerstratégia valamennyi uniós régióban javítani fogja a gyógyszerek hozzáférhetőségét és megfizethetőségét, eljuttatja az innovációkat a betegekhez, és erősíti Európa vezető ipari pozícióját;

25.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy fokozza az együttműködést a védőoltással megelőzhető betegségek terén, és vonja be a helyi és regionális önkormányzatokat az uniós polgárokra vonatkozó közös uniós oltási könyvről/útlevélről szóló bizottsági javaslat előkészítésébe;

26.

megismétli arra irányuló felhívását, hogy az uniós jogszabályok teljes skáláján alkalmazzák azt az elvet, hogy az endokrin rendszert károsító vegyi anyagok esetében nem létezik biztonságos expozíciós határérték, és kéri a biszfenolok és ftalátok betiltását az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő valamennyi anyagban;

27.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a katasztrófákkal szembeni ellenálló képességet a fenntartható fejlődés egyik kulcsfontosságú elemeként vegye fel a munkaprogramba, és biztosítsa, hogy vegyék figyelembe a jövőbeli uniós alapokban és projektekben, valamint hogy erősítsék meg a helyi és regionális önkormányzatok kapacitásait a katasztrófakockázatok csökkentése, a katasztrófákra való felkészülés és a katasztrófavédelem terén;

28.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a „Fairosene” elnevezésű európai polgári kezdeményezéssel összhangban terjesszen elő egy olyan javaslatot az energiaadó felülvizsgálatára, amely megszünteti a fosszilis tüzelőanyagok támogatását, fenntartható egyenlő versenyfeltételeket garantál a különböző közlekedési módok számára és lehetővé teszi a megújuló energiaforrások alacsonyabb adóztatását, hogy azok a fosszilis energiahordozóknál olcsóbbá váljanak. Emellett sürgeti a Tanácsot, hogy mielőbb fogadja el a hozzáadottérték-adóra (héa) vonatkozó javasolt jogszabályt annak érdekében, hogy a tagállamok célzottabban alkalmazhassák a héakulcsokat a fokozott környezetvédelmi törekvések tükrözése érdekében;

29.

hangsúlyozza, hogy el kell kerülni az alacsonyabb szintű éghajlat-politikai ambíciókkal rendelkező nem uniós országok által támasztott tisztességtelen versenyt. Mély sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Bizottság a munkaprogramban nem tesz említést arról, hogy javaslatot szándékozik tenni az importált fogyasztási cikkek karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusra bizonyos ágazatokban;

30.

üdvözli az Európai Bizottság fenntartható Európára irányuló, a következő évtizedben 1 billió eurót mozgósító beruházási tervének ambícióit. Sajnálattal látja azonban, hogy maga a terv a gyakorlatban kevésbé ambiciózusnak tűnik – nagyrészt a már meglévő és korábban tervezett intézkedések újracsomagolásából áll –, és nem rendelkezik további forrásokkal;

31.

üdvözli az Európai Bizottság azon szándékát, hogy az állami támogatási szabályok és iránymutatások folyamatban lévő felülvizsgálatának eredményeként nagyobb rugalmasságot biztosítson a méltányos átállásban érintett régiók és a fenntarthatóságot szolgáló beruházások számára;

32.

kiemeli a kohéziós politika mint a zöld megállapodás céljainak eléréshez az uniós költségvetésben legfontosabb pénzügyi eszköz létfontosságú szerepét. Különös figyelmet kell fordítani az új Méltányos Átállást Támogató Alap és a többi alap közötti kiegészítő jelleg és összhang biztosítására is. E tekintetben megerősíti, hogy a kohéziós szövetség továbbra is figyelemmel kíséri a kohéziós politikai kezdeményezések elfogadását és végrehajtását, valamint a programozási folyamatot;

33.

üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló szándékát, hogy fenntartható és intelligens mobilitási stratégiát terjesszen elő a közlekedési ágazat modernizálása és környezetbarátabbá tétele érdekében; hangsúlyozza, hogy a közlekedési infrastruktúra és a kutatás finanszírozását fenntarthatósági tényezőkhöz kell kötni. Megerősíti, hogy kész együttműködni az Európai Bizottság illetékes szervezeti egységeivel olyan gyakorlati megoldások kidolgozása érdekében, amelyek ösztönzik és megkönnyítik a mobilitás dekarbonizációját az Unió városi és vidéki területein;

34.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy az irányító hatóságok és a kedvezményezettek adminisztratív terheinek csökkentése érdekében minden kormányzati szinten egyszerűsítse a kohéziós politika átfogó irányítási rendszerét a finanszírozás hozzáférhetőségének és hatékonyságának javítása céljából. Ezenkívül arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a GDP mutató kiegészítéseként fogadjon el további mutatókat, például a társadalmi fejlődési indexet, hogy jobban lehessen tükrözni a régiók tényleges társadalmi-gazdasági fejlődését, és lehetővé váljon a kohéziós politikai alapok méltányosabb elosztása. Kiemeli annak fontosságát, hogy növeljék az uniós finanszírozású projektek eredményeinek láthatóságát annak érdekében, hogy jobban bemutassák az európaiak mindennapi életére gyakorolt hatásukat;

A digitális átállás kezelése

35.

felhívja a figyelmet az egységes piac területi perspektíváira, valamint arra, hogy feltétlenül elő kell mozdítani a digitális kohéziót. Ezért úgy véli, hogy a digitális innovációs központok hálózatának létrehozása megfelelő lefedettséget biztosít valamennyi régió számára;

36.

úgy véli, hogy a közösségi vagy platformgazdaságra vonatkozó hatályos uniós szabályozási keret alapos frissítést igényel. Különösen azt várja el, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály foglalkozzon a platformok státuszának és az adatokhoz való hozzáférésnek a kulcsfontosságú kérdésével, valamint pontosítsa az általános érdek kritériumait;

37.

várakozással tekint a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő helyi/regionális mutató (DESI) bevezetése elé, amelyre 2020 harmadik negyedévében kerül sor;

38.

kiemeli, hogy meg kell határozni a szélessávú kapcsolat helyi és regionális szintű fejlesztését célzó jövőbeli beruházási követelményeket, valamint javasolja, hogy az Európai Bizottsággal és az Európai Beruházási Bankkal karöltve dolgozzanak ki új finanszírozási és támogatási lehetőségeket az ikt-infrastruktúra terén a hátrányos helyzetű területek számára;

39.

támogatja az európai készségfejlesztési program végrehajtását és naprakésszé tételét, valamint a digitális oktatási cselekvési terv naprakésszé tételét;

40.

kéri, hogy az Európai Bizottság vizsgálja felül a fontos kutatási és innovációs tényezőnek számító mesterséges intelligenciára és a közszolgáltatásokra vonatkozó európai uniós szabályozási keretet. A felülvizsgálatnak tükröznie kell a technológiafejlesztés emberközpontú megközelítését, és gondoskodnia kell az európai értékek és elvek tiszteletben tartásáról, biztosítva, hogy az európai polgárok továbbra is teljes mértékben ellenőrzésük alatt tudják tartani személyes adataikat;

41.

üdvözli, hogy hangsúlyt kap a „kiberbiztonság fokozása”, és arra kéri az Európai Bizottságot, hogy az ezzel kapcsolatos gondolkodási folyamatokba vonja be a helyi és regionális önkormányzatok által működtetett rendszereket;

42.

úgy gondolja, hogy mindenképpen szükség van egy átfogó, hosszú távú európai iparstratégiára. Fontos, hogy ez a stratégia támogassa a digitális átállást és lehetővé tegye, hogy az ipar minden alkotóeleme maradéktalanul hozzájáruljon a klímasemleges és körforgásos gazdaság létrehozásához. A stratégiának a regionális ökoszisztémák megerősítésére és összekapcsolására összpontosító, helyi alapú megközelítésből kell kiindulnia;

43.

érdeklődéssel várja az egységes piac működését gátló akadályokról szóló jelentést, és reméli, hogy az világos és átfogó képet ad azokról a legsúlyosabb akadályokról, amelyek gátolják az európai vállalkozásokat – különösen a kkv-kat – és a polgárokat abban, hogy teljes mértékben kiaknázzák az egységes piacban rejlő lehetőségeket. Kéri továbbá, hogy az Európai Bizottság javasoljon intézkedéseket az azonosított akadályok felszámolására, és általánosságban egyszerűsítse az uniós szabályozási keretet. Kiemeli az intelligens szakosodás kulcsszerepét abban, hogy az olyan alapvetően fontos uniós küldetéseket, mint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az ipari átalakulás, össze lehessen kapcsolni a helyi és regionális innovációs ökoszisztémákkal, és ennek a koncepciónak a megerősítése érdekében szoros együttműködést javasol az RB, az Európai Bizottság és a Közös Kutatóközpont (JRC) között;

44.

úgy véli, hogy a jelentős „Európai horizont” programmal és számos nemzeti finanszírozási eszközzel támogatott kutatási és innovációs tevékenységeknek azt is biztosítaniuk kell, hogy egyetlen régió vagy város se maradjon ki, és a nagyvárosok és befolyásos ipari régiók ne szívják el a tehetségeket és a magas hozzáadott értéket képviselő beruházásokat Európa peremterületeiről olyan mértékben, mint napjainkban;

A társadalmi és gazdasági reformok kapcsán

45.

támogatja a méltányos átállást szolgáló erős szociális Európa általános célkitűzését, és szívesen hozzájárul a szociális jogok európai pillérének teljeskörű területi végrehajtásához, valamint előmozdítja a mindenki számára biztosítandó tisztességes munkát, amely a méltányos és fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődés alapját képezi, gondolva itt többek között a platformalapú munkavégzés szabályozásával, a minimálbér megállapításával, a munkanélküliségi viszontbiztosítási rendszer tervével, az átképzés támogatásával, az ifjúsági garancia megerősítésével és a gyermekgarancia bevezetésével kapcsolatban megfogalmazott javaslatokra;

46.

kéri, hogy az Európai Bizottság vigye tovább a finn elnökségnek a „jólléti gazdasággal” kapcsolatos következtetéseit, melyek az emberek jóllétét olyan tényezőként kezelik, amely nemcsak önmagában fontos, hanem a makrogazdasági növekedés és haladás érdekében is;

47.

üdvözli, hogy az Európai Bizottság létrehozta az európai szociális eredménytábla regionális dimenzióját, és kéri, hogy a jövőben fokozzák ezeket az erőfeszítéseket a tagállamokkal való szorosabb együttműködés révén;

48.

kéri, hogy dolgozzanak ki egy szociális gazdaságra vonatkozó cselekvési tervet, amely többek között javaslatot tesz a „szociális vállalkozás” átfogó jogi fogalommeghatározására, és lefekteti a szociális és szolidaritásalapú vállalkozások európai statútumát;

49.

üdvözli a gazdaságirányítási keret, ezen belül a Stabilitási és Növekedési Paktum felülvizsgálatáról szóló európai bizottsági közleményt, valamint a nyilvános konzultáció megnyitását. Az uniós gazdasági kormányzás e felülvizsgálata jó lehetőséget jelent az uniós költségvetési szabályok javítására a fenntartható beruházásokra vonatkozó aranyszabály bevezetésével, beleértve a zöld megállapodás végrehajtásához szükséges, a strukturális és beruházási alapokon belül elkülönített finanszírozást is;

50.

fontosnak tartja, hogy – amint azt 2019. december 4-i véleményében is kérte – az Európai Bizottság kezelje prioritásként a helyi és regionális önkormányzatok kapacitásépítését a strukturálisreform-támogató program és a következő reformtámogató program keretében (3);

51.

hangsúlyozza, hogy folytatni kell a GMU elmélyítésére irányuló munkát, különösen a bankunió kiteljesítése révén, valamint azáltal, hogy elegendő költségvetési forrást biztosítunk a konvergenciát és versenyképességet szolgáló költségvetési eszköz (BICC) számára és további lépéseket teszünk az európai munkanélküli-járadék viszontbiztosítási rendszer irányába;

52.

ismételten kéri, hogy készüljön új közlemény a fenntartható európai turizmusról;

Európa globális szerepének erősítése

53.

üdvözli az Európai Bizottság azon szándékát, hogy a WTO következő, 2020. júniusi miniszteri konferenciáját követően széles körű kezdeményezést indítson a WTO reformjára vonatkozóan. Hangsúlyozza, hogy ez az egyre erősebb protekcionizmus irányába mutató nemzetközi fejleményekre és az államilag támogatott nemzetközi vállalatokra való tekintettel is nagyon fontos. Üdvözli ezért a külföldi támogatások eszközéről szóló fehér könyvre irányuló javaslatot is;

54.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Mercosurral kötendő kereskedelmi megállapodás fenntarthatósági hatásvizsgálatáról szóló időközi jelentéstervezet azt sugallja, hogy a megállapodás leginkább az uniós feldolgozó és szolgáltatási ágazatnak kedvez, ugyanakkor a várt negatív hatások az EU mezőgazdaságát és vidéki területeit sújtják majd legkeményebben;

55.

hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatok hozzájárulnak a jó kormányzás és a helyi demokrácia megerősítéséhez az EU szomszédságában, és arra kéri az Európai Bizottságot, hogy bővítse a partnerországok helyi és regionális önkormányzatainak nyújtott pénzügyi támogatási csomagot, különösen a közvetlen kapacitásépítési kezdeményezések tekintetében – összhangban a csatlakozó és a szomszédságpolitikában részt vevő régiókban működő helyi és regionális önkormányzatoknak nyújtott uniós támogatás (2010-2018) értékelésének megállapításaival;

56.

üdvözli a külkapcsolati politikában a nemek közötti egyenlőségre és a nők társadalmi szerepvállalásának növelésére vonatkozóan bejelentett cselekvési tervet. A terv céljainak elérését azáltal mozdítja elő, hogy a helyi és regionális önkormányzatok euromediterrán közgyűlésében (ARLEM) központi témává emeli a nők társadalmi szerepvállalását;

57.

arra bátorítja az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák a határokon átnyúló együttműködést az Európai Unió és a partnerországok regionális és helyi önkormányzatai között, az európai területi társulások (ETT-k), valamint az európai makroregionális stratégiák formájában is;

58.

úgy véli, hogy a bővítési folyamatnak mint uniós prioritásnak folytatódnia kell, a bővítési országok regionális és helyi önkormányzatait pedig egyre szorosabban be kell vonni a csatlakozás előkészítésébe. A csatlakozási tárgyalások módszertanának felülvizsgálata során figyelembe kell venni ezeket a kérdéseket. Konzultatív vegyes bizottságainak tevékenysége révén az RB segíteni kívánja a tagjelölt országokat abban, hogy a csatlakozást megelőzően jobban integrálódjanak a legfontosabb uniós politikákba;

59.

egyetért azzal, hogy a keleti partnerséget a jövőjéről folytatott konzultáció fényében meg kell erősíteni, és továbbra is elkötelezett amellett, hogy célkitűzéseit a fővárosokon túl és a polgárokhoz legközelebb eső kormányzati szinten is előmozdítsa;

60.

hangsúlyozza, mennyire fontosak a helyi és regionális szereplők és decentralizált együttműködési kezdeményezéseik a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend és a fenntartható fejlődési célok teljesítéséhez. Kéri, hogy az Európai Bizottság folyamatosan támogassa ezeket a kezdeményezéseket, és növelje ismertségüket;

61.

sajnálattal látja, hogy a 2020. évi munkaprogram nem tesz említést a déli szomszédságról. Hangsúlyozza, hogy idén ünnepeljük a Barcelonai Nyilatkozat 25. évfordulóját, és kéri az Európai Bizottságot, hogy vegye figyelembe ezt az egyedülálló lehetőséget arra, hogy javaslatot tegyen a déli szomszédságra vonatkozó megújított uniós menetrendre egy innovatív, interkulturális és befogadó földközi-tengeri közösségi régió létrehozása érdekében, amely képes szembenézni a 2030-as horizonton mutatkozó új kihívásokkal;

62.

megismétli, hogy ösztönözni kell az elektronikus távoktatási platformokat, növelni kell a polgári védelemmel kapcsolatos virtuális szabadegyetemi kurzusok elérhetőségét, és elő kell mozdítani a tudás- és kompetenciahálózatok létrehozását. Ezzel összefüggésben határozottan támogatja az uniós polgári védelmi tudáshálózat létrehozását és kiépítését;

Az európai értékek kapcsán

63.

kéri, hogy az Európai Bizottság erősítse meg a jogállamiság nyomon követésére és védelmére szolgáló, már meglévő uniós eszközöket, és lehetőség szerint dolgozzon ki egy egységes, horizontális nyomonkövetési mechanizmust a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok tekintetében. A mechanizmusnak minél több és változatosabb forrásból kellene merítenie, gondolva itt a helyi és regionális önkormányzatokra, a szervezett civil társadalomra és egyéni hozzájárulásokra is;

64.

sürgeti az Európai Bizottságot, hogy továbbra is támogassa a populizmus és a szélsőségesség elleni küzdelemben bevált gyakorlatok és tapasztalatok különböző kormányzati szintek közötti cseréjét, valamint az emberi jogok kultúrájának előmozdítását, kiegészítve azt pénzeszközökkel, szakértelemmel és gyakorlati útmutatással a nemzeti, regionális és helyi hatóságok számára, demokratikus rendszereink védelme érdekében;

65.

érdeklődéssel várja az új migrációs és menekültügyi paktumra irányuló kezdeményezést, és rámutat arra, hogy sürgősen szükség van a migrációs, integrációs és menekültügyi politikák átfogó – az alapvető emberi jogok tiszteletben tartásának és a szolidaritásnak az elvén nyugvó – megközelítésére. Ezzel egyidejűleg az Uniónak továbbra is erőfeszítéseket kell tennie, hogy az illegális migráció megállítása érdekében és az emberkereskedelem elleni küzdelmet szolgálva megvédje az EU külső határait;

66.

támogatja az integrációra és befogadásra vonatkozó új cselekvési terv előterjesztését, és hangsúlyozza a helyi és regionális önkormányzatok alapvető szerepét az integráció elősegítésében. Üdvözli, hogy az utóbbi időben fokozatosan nőtt a helyi önkormányzatok számára közvetlenül elérhető európai bizottsági támogatás, és kéri ennek a támogatásnak a növelését, illetve azt, hogy a helyi és regionális önkormányzatok közvetlenebb, egyszerűbb módon kaphassanak pénzeszközöket a legális migránsok és menekültek fogadásához és integrálásához. Elkötelezi magát amellett, hogy még szorosabb együttműködésre törekszik az RB, az Európai Bizottság és a „Városok és régiók az integrációért” kezdeményezésben és hálózatban részt vevő partnerek között;

67.

üdvözli, hogy az Európai Bizottság szorosan együtt kíván működni a regionális és nemzeti hatóságokkal az európai oktatási térség 2025-ig történő megvalósítása érdekében, támogatja a határok nélküli tanulási és kutatási tér kialakításának célját, és hangsúlyozza, hogy elő kell mozdítani a képzett munkaerő cirkulációját és a visszavándorlást;

68.

hangsúlyozza, hogy az új európai kulturális menetrend kiteljesíti és megerősíti a nemzeti és regionális identitás kiegészítőjének tekinthető európai identitást azáltal, hogy elismeri a kulturális és nyelvi sokszínűséget Európában, illetve megerősíti az európai kulturális és kreatív ágazatokat és ezeknek az Európán kívüli partnerekkel fenntartott kapcsolatait; arra is ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy támogassa az UNESCO örökségközpontú kezdeményezését az EU-ban, melynek célja, hogy a világörökség segítségével fokozza az európai vidéki területek gazdasági és társadalmi fenntarthatóságát;

69.

üdvözli a régóta várt „új biztonsági stratégiát” és a kritikus infrastruktúrák védelméről szóló irányelvet, és kéri, hogy ezekbe minden olyan kezdeményezést és stratégiát építsenek be, melyet a helyi és regionális önkormányzatok a polgári védelem területén indítottak;

Az európai demokrácia megerősítése

70.

üdvözli, hogy az Európai Bizottság elismeri a szubnacionális kormányzati szintek szerepét az Unió demokratikus rendszerében. Az RB a maga részéről megerősíti az európai régiók és városok határozott szándékát arra, hogy teljes jogú partnerként részt vegyenek az európai demokráciában és döntéshozatalban, és hozzájáruljanak a többszintű kormányzás, az aktív szubszidiaritás és az arányosság elvének végrehajtásához;

71.

üdvözli az Európa jövőjéről szóló, hamarosan megrendezésre kerülő konferenciát. Rámutat, hogy az RB-nek a konferencia irányító testületeiben és plenáris ülésén való aktív részvétele hozzáadott értéket jelent majd a folyamatban, mivel lehetővé teszi a helyi és regionális önkormányzatok és a polgárok számára, hogy érdemi párbeszédet folytassanak az EU-val, ami konkrét javaslatokhoz vezethet az EU hatékonyságának és demokratikus működésének javítására vonatkozóan;

72.

üdvözli, hogy az Európai Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy átlátható és hatékony módon valósítsa meg a szakpolitikákat, és biztosítsa, hogy azok kézzelfogható előnyökkel járjanak, elkerülve ugyanakkor a túlzott adminisztratív terheket. Megismétli, hogy általánosságban támogatja a minőségi jogalkotási programot, és abból indul, hogy az „egy be, egy ki” elvet nem alkalmazzák majd mechanikus módon. Örömmel várja, hogy az uniós szakpolitikák helyi szintű végrehajtásának felülvizsgálata kapcsán együttműködést alakíthasson ki az Európai Bizottsággal a regionális központok RB által létrehozott hálózatán keresztül;

73.

fontosnak tartja, hogy az Európai Bizottság határozott koordinációs szerepet töltsön be az uniós városfejlesztési menetrend végrehajtásában. Az RB úgy véli, hogy a megújított Lipcsei Charta újabb lépést jelent az uniós városfejlesztési menetrendnek az Európai Bizottság minőségi jogalkotási programjával és a zöld megállapodással való összekapcsolása felé;

74.

átfogó európai stratégiát szorgalmaz a demográfiai változásokkal kapcsolatban. A stratégiához az RB úgy kíván hozzájárulni, hogy elemzést készít a demográfiai változások különböző csoportokra és régiókra gyakorolt hatásáról;

75.

üdvözli az egyenlőséggel foglalkozó biztosi portfólió létrehozását. Az RB emlékeztet arra, hogy a helyi és regionális önkormányzatok kulcsszerepet játszanak a nemek közötti egyenlőség kezelésében, gondolva itt a következőkre: egyenlő munkáért egyenlő bért, az ápolási-gondozási feladatok egyenlő megosztása, megfelelően fizetett szülői és gondozói szabadság, a bérek és a nyugdíjak terén a nemek között fennálló egyenlőtlenség csökkentése, a nők elleni erőszak felszámolása és a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés. Ezért a fent említett területeken konkrét intézkedéseket kér a nők társadalmi szerepvállalásának növelése érdekében, kezdve a helyi és regionális szinttel;

76.

arra kéri elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Bizottságnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Unió Tanácsa horvát és német elnökségének, valamint az Európai Tanács elnökének.

Kelt Brüsszelben, 2020. február 12-én.

a Régiók Európai Bizottsága elnöke

Apostolos TZITZIKOSTAS


(1)  COM(2020) 37 final.

(2)  Az Európai Parlament 2018. október 3-i állásfoglalása a vidéki, hegyvidéki és távoli területek sajátos szükségleteinek kezeléséről.

(3)  https://webapi2016.cor.europa.eu/v1/documents/cor-2019-02043-00-01-ac-tra-hu.docx/content


Top