EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52019AE0073

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak (euroövezeti csúcstalálkozó), a Tanácsnak, az Európai Központi Banknak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Úton az euro erősebb nemzetközi szerepe felé (COM(2018) 796 final)

EESC 2019/00073

OJ C 282, 20.8.2019, p. 27–31 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

20.8.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 282/27


Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak (euroövezeti csúcstalálkozó), a Tanácsnak, az Európai Központi Banknak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Úton az euro erősebb nemzetközi szerepe felé

(COM(2018) 796 final)

(2019/C 282/05)

Előadó: Philip VON BROCKDORFF

Társelőadó: Dimitris DIMITRIADIS

Felkérés:

Európai Bizottság, 2019.1.24.

Jogalap:

az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke

Illetékes szekció:

„Gazdasági és monetáris unió, gazdasági és társadalmi kohézió” szekció

Elfogadás a szekcióülésen:

2019.6.4.

Elfogadás a plenáris ülésen:

2019.6.19.

Plenáris ülés száma:

544 .

A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)

200/3/3

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

Az EGSZB megállapítja, hogy az euro nemzetközi szerepének jelentősége még most sem éri el azt a szintet, amelyet a pénzügyi válságot megelőzően képviselt. Bár az Európai Bizottság által javasolt, a közleményben foglalt intézkedéseket az EGSZB üdvözli és szükségesnek tekinti, nem biztos, hogy elég ambiciózusak, tekintettel az euróövezet társadalmi és gazdasági kihívásainak mértékére. Az euróövezet gazdaságát a társadalmi kohézió, a felfelé irányuló gazdasági konvergencia, valamint a versenyképesség és az innováció – különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) javára történő – előmozdítása révén kell meggyorsítani, és ezek az euro erősebb nemzetközi szerepe mellett szólnak.

1.2.

Az EGSZB sürgeti, hogy az EU egész területén kettőzze meg erőfeszítéseit a fokozottabb társadalmi kohézió és a gazdasági konvergencia irányába. A tagállamok között és a tagállamokon belül továbbra is jelentős különbségek állnak fenn, és ezek a különbségek megakadályozzák, hogy kiaknázzuk azokat a gazdasági lehetőségeket, amelyek az EU egésze számára előnyösek lehetnének.

1.3.

Az EGSZB arra figyelmeztet, hogy az olyan folyamatban lévő technológiai áttörések, mint a pénzügyi technológia és a digitalizáció, továbbá hosszú távon egyéb nemzetközi valuták kialakulása potenciálisan táptalaja lehet egy olyan multipoláris rendszernek, amely egynél több kulcsvalutára alapul.

1.4.

Az EGSZB úgy véli, hogy az euro képes lehet nemzetközi helyzetének javítására. Az EGSZB ugyanakkor rámutat arra, hogy az euróövezet első számú prioritása mindenekelőtt az kell, hogy legyen, hogy belső helyzetét rendezze, továbbá hogy megvalósítsa az integritást és a jólétet azáltal, hogy javítja növekedési kilátását, és helyreállítja az államháztartás fenntarthatóságát. Ez a folyamat, amely szükségessé teszi többek között a gazdasági és monetáris unió, valamint a bankunió teljeskörű megteremtését, prioritás kell, hogy legyen az euro határozottabb nemzetközi szerepének megvalósítása során.

1.5.

Az egységes uniós valuta hitelessége – ami az euro nemzetközi szerepe javításának előfeltétele – további, a megbízható nemzeti költségvetési és növekedésorientált szakpolitikák irányába mutató intézkedéseket követel meg, illetve további erőfeszítéseket, melyek egy egészségesebb pénzügyi szektor megteremtését célozzák. Az EGSZB ezzel összefüggésben ismét hangsúlyozza a kkv-k támogatásának és a termelékenység további növelésének jelentőségét, mivel ezzel megerősíthető az euróövezet versenyképessége a nemzetközi piacokon.

1.6.

Az EGSZB véleménye szerint a piaci integráció előnyeit nem szabadna a pénzügyi instabilitásnak aláásnia, és folyamatos fellépést sürget a nemteljesítő hitelek társadalmi szempontból fenntartható módon való csökkentése érdekében, különösen a 2018 végén a bedőlt banki hitelekre vonatkozó tőkekövetelményekkel kapcsolatosan elért politikai megállapodást követően.

1.7.

Az EGSZB véleménye szerint ahhoz, hogy az euro nemzetközi valutaként megnövelhesse saját szerepét, foglalkozni kell az euróövezet államkötvénypiacának fragmentálódásával, mivel ez jelentős mértékben csökkenti ez az állampapírpiacok mélységét és likviditását. Az EGSZB sürgeti az Európai Bizottságot, hogy vizsgáljon meg olyan lehetőségeket, amelyekkel likvidebb és biztonságosabb euróeszközöket lehet létrehozni.

1.8.

Az euro nemzetközi szerepének megerősödéséhez vezető utat az EKB bizonyos mértékig megkönnyítheti, mégpedig úgy, hogy mindenekelőtt teljesíti feladatát, azaz az árstabilitás megőrzését az euróövezetben. Ezenkívül az, hogy az EKB támogatja a makrogazdasági politikákat és a gazdasági és monetáris unió, valamint a tőkepiaci unió elmélyítését, további lendületet ad az euro nemzetközi szerepének erősítéséhez.

1.9.

Az EGSZB továbbá úgy véli, hogy további intézkedésekre – például erősebb pénzügyi piaci infrastruktúrára és szilárd alapokon nyugvó referencia-kamatlábakra – van szükség az európai pénzügyi szektor elmélyítéséhez. Ezenfelül az euro stratégiai szektorokban való szélesebb körű alkalmazásának ösztönzését is kulcsfontosságúnak tartjuk, mint olyan tényezőt, amely hozzájárul az euro nemzetközi szerepének erősítéséhez.

1.10.

Végezetül az EGSZB sürgeti a tagállamokat, hogy alkalmazzanak egységesebb megközelítést a nemzetközi diplomácia terén, ami így több kereskedelmi lehetőséget eredményezhet. Ezt az egységes megközelítést egy olyan proaktívabb álláspont is elősegítheti, amelynek célja mindenekelőtt az uniós érdekek előmozdítása, különösen a Kína és az USA által útnak indított stratégiai és diplomáciai kezdeményezéseket figyelembe véve.

2.   Háttér

2.1.

Az „Úton az euro erősebb nemzetközi szerepe felé” című, 2018 decemberében közzétett közlemény (1) szerint van lehetőség az euro globális szerepének továbbfejlesztésére, hogy az jobban arányban legyen az euróövezet politikai, gazdasági és pénzügyi súlyával. E cél eléréséhez szükség lesz a gazdasági és monetáris unió struktúráinak további erősítésére, ideértve az összes, a bankunió megvalósítására vonatkozó, folyamatban levő javaslat elfogadását, valamint az érdemi előrehaladást a tőkepiaci unióval kapcsolatban.

2.2.

Ez a munkadokumentum összhangban van a korábbi EGSZB-véleményekben (2) (3) foglalt felhívásokkal, amelyek hangsúlyozzák azt a tényt, hogy a bankunió – különösen egy erősebb és egységesebb betétbiztosítási fedezet – és a tőkepiaci unió teljeskörű létrehozása rendkívül fontos a versenyképes európai üzleti környezet nagy- és kisvállalkozások számára történő biztosításában, valamint a valódi egységes európai valuta megteremtésében.

2.3.

A 27 tagállam vezetői, valamint az Európai Tanács, az Európai Parlament és az Európai Bizottság a 2017. évi Római Nyilatkozatban kijelentették az iránti elkötelezettségüket, hogy erősebb globális szereplővé tegyék az Európai Uniót azáltal, hogy kibővítik a meglévő partnerségeket, és újakat alakítanak ki, regionális és globális szinten előmozdítják a stabilitást és a jólétet, befolyásolják a globális eseményeket, és nemzetközi felelősségeket vállalnak (4).

2.4.

Az Európai Bizottság elnöke a maga részéről az Unió helyzetéről szóló, 2018. szeptemberi beszédében hangsúlyozta az euro fontosságát a nemzetközi monetáris rendszerben, és további fellépést sürgetett annak biztosítása érdekében, hogy az teljesen képes legyen betölteni szerepét a globális színtéren (5).

2.5.

Az Európai Bizottság ebben az összefüggésben meghatározott egy ütemtervet a gazdasági és monetáris unió elmélyítésére vonatkozóan (6), amelyben olyan integrált és jól működő pénzügyi rendszert szorgalmaz, amely magában foglalja a bankunió és a tőkepiaci unió teljeskörű kialakítását is.

2.6.

A tőkepiaci unióról szóló közlemény (7) arra mutat rá, hogy az Európai Uniónak erősen fejlett és integrált tőkepiacokra van szüksége az euro nemzetközi helyzetének megerősítéséhez. Egy sikeres tőkepiaci unió hozzájárul egy stabil pénzügyi rendszerhez, a vállalkozások finanszírozáshoz való jobb hozzáféréséhez, ezáltal pedig több befektetési lehetőséghez.

2.7.

A Közös Kutatóközpont a szakpolitikát szolgáló tudományról szóló, 2016. évi jelentésében (8) – hasonló szellemben – rámutat arra, hogy a megbízható makrogazdasági politikák, az uniós gazdasági és monetáris unió elmélyítése és a tőkepiaci unió fejlődése mind hozzájárulnak az euro által a globális kereskedelemben és pénzügyi piacokon betöltött szerep további megerősítéséhez.

2.8.

Az Európai Bizottság ajánlja (9) az euro szélesebb körű használatát az energiával kapcsolatos projektekben és pénzügyi tranzakciókban, mivel ezzel megvalósíthatók az uniós energiapolitikai célkitűzések, csökkenthető az energiaellátás zavarainak kockázata, ezáltal pedig előmozdítható az európai vállalkozások erőteljesebb autonómiája.

3.   Általános megjegyzések

3.1.

Az euro húszéves története során hosszú utat járt be. Igen hamar a világ második legfontosabb nemzetközi valutájává nőtte ki magát (az USA-dollár után) (10). Konkrétan a világon körülbelül 60 ország használja vagy fogja használni az eurót, vagy köti fizetőeszközét az euróhoz. Ugyanakkor euróban jegyzik a külföldi központi bankok nemzetközi tartalékainak kb. 20 %-át, ami jól mutatja az euro mint biztonságos vagyonfelhalmozási eszköz jelentőségét; vagyis a vállalkozások és a külföldi kormányok által kibocsátott nemzetközi kötvények egyötöde euróalapú. Végül, de nem utolsósorban az eurót széles körben alkalmazzák nemzetközi fizetési műveletek során: 2017-ben a nemzetközi tranzakciók értékének körülbelül egyharmadát számlázták vagy rendezték euróban (az amerikai dollár esetében ez az arány 40 %).

3.2.

Az euro nemzetközi használata előnyös, mivel: i. csökkenti az európai vállalkozások számára az árfolyamkockázatot és a kapcsolódó költségeket; ii. növeli az árak átláthatóságát, ami lehetővé teszi, hogy a cégek olcsóbb nyersanyagokat szerezzenek be, a fogyasztók pedig olcsóbb árukat vásároljanak; iii. nagyobb mértékű inflációs fegyelmet biztosít, ami elvileg hozzájárul a háztartások és a vállalkozások által fizetett alacsonyabb kamatokhoz; iv. növeli a pénzügyi autonómiát, és az európai vállalkozások (többek között a kkv-k), valamint a kormányok számára kedvezőbb hitelfeltételek mellett biztosít hozzáférést a finanszírozáshoz, mivel az európai pénzügyi piacok integráltabbá, mélyebbé és likvidebbé válnak; valamint v. elősegíti a további EU-n belüli és nemzetközi kereskedelmet.

3.3.

Ugyanakkor az euro nemzetközi szerepének megerősítése a világ piaci szereplői számára további választási lehetőséget biztosít, és ezzel a nemzetközi gazdaságot jobban elszigeteli azoktól a sokkoktól, amelyek számos ágazat (pl. az energiaszektor, az árupiacok és a repülőgépgyártás) amerikai dollártól való erőteljes függéséből fakadnak.

3.4.

A dollár és az euro rangsorbeli helyzete az elmúlt két évtizedben nem változott. Habár a két valuta közötti távolság az euro bevezetése óta fokozatosan csökkent, az euróövezetet sújtó válság kirobbanását követően ismét nőtt. Ez a helyzet a közeljövőben várhatóan nem fog változni, annak ellenére sem, hogy az eurót a világ legnagyobb kereskedelmi tömbje bocsátja ki. Vagyis az euro nemzetközi szerepének megerősítése láthatólag nem pusztán a gazdaság méretén és nyitottságán múlik, hanem elsősorban ahhoz kapcsolódik, hogy csak korlátozott mértékben képes stabilitást nyújtani egy globális pénzügyi válság idején.

3.5.

Van még néhány olyan tényező, amely hátráltatja az euro erőteljesebb nemzetközi alkalmazását, többek között:

i.

a dollár mint globális nemzetközi tartalékvaluta történelmileg domináns szerepe,

ii.

a dollár használatához kapcsolódó alacsonyabb költségek és a dollár nagyobb mértékű likviditása, különösen a pénzpiaci műveletek során, valamint

iii.

az egységes valutát alátámasztó európai pénzügyi piacok jelenleg nem teljeskörű integrációja.

iv.

Ráadásul az a tény, hogy a nemzetközi pénzügyi rendszerek az euróövezeten kívül található vagy nem európai vállalkozások által üzemeltetett kereskedési, elszámolási és fizetési platformokat használnak, nem sok jóval kecsegtet az euro erőteljesebb nemzetközi szerepét illetően.

3.6.

Az euro erőteljesebb nemzetközi szerepéhez a mostaninál stabilabb és ellenállóbb gazdasági környezetre és a pénzügyi rendszer gördülékenyebb működésére is szükség van. E célból számos kezdeményezést javasoltak annak érdekében, hogy előmozdítható legyen az euróövezethez tartozó gazdaságok teljesítménye (11), valamint hogy jobban kezelni lehessen az euróövezetet érő nagy aszimmetrikus sokkokat (12). Ugyanakkor nem pusztán az aszimmetrikus sokkok kezelését kell hangsúlyozni, hanem azt is, hogy javítani kell az euróövezet eltérő magatartásán, ami a tagországok igen különböző gazdasági, társadalmi és politikai struktúráinak eredménye. Ezek a különösen a költségvetési politikában, a bérek alakulásában, a termelékenységben és a kormányzásban megmutatkozó eltérések veszélyeztetik az euro jövőbeli kilátásait. A közös valuta architektúrája legalább valamilyen mértékű költségvetési unió hiányában továbbra sem lesz teljes, és emiatt az euróövezet ki lesz téve a jövőbeli pénzügyi és gazdasági válságoknak.

3.7.

Az euro további nemzetközivé válása nagyobb kockázatokat hordozhat magában, és potenciálisan nem kívánatos átmeneti valutafelértékeléshez is vezethet, különösen globális zavarok idején. Emiatt viszont csökken a belföldi termelők versenyképessége, és sérül az euróövezet exportteljesítménye. Az euro fokozott nemzetközi használata költségeket is okozhat, azonban ezeket több mint ellensúlyozzák az olyan előnyök, mint a nagyobb autonómia a monetáris politika felett és a monetáris politika erősebb nemzetközi érvényesítése.

3.8.

Az euro nemzetközi szerepét bizonyos mértékben maga az euróövezet alakította, mivel az euróövezeti befektetők a az euróövezeten kívüli rezidensek által kibocsátott, euróban denominált kötvények jelentős felvásárlói. Ugyanakkor az euro nemzetközi szerepét erőteljes regionális dimenzió jellemzi, ami leginkább az euróövezet közvetlen szomszédságában található országokban szembeötlő. Konkrétan bőséges bizonyíték utal arra, hogy a londoni City kulcsszerepet játszik az euróövezeten kívüli rezidensek által kibocsátott, euróban denominált kötvények piacán, úgy a keresleti, mint a kínálati oldalon vagy közvetítőként. Ebben a kontextusban a brexit kihathat ennek a piacnak a működésére.

3.9.

Tágabb összefüggésben az euro nemzetközi szerepe akkor növelhető, ha az EU egységesebb külpolitikát folytat, és ragaszkodik egy többoldalú kereskedelmi megközelítés fenntartásához. Az uniós valuta csak akkor érhet el jelentős nemzetközi szerepet, ha az EU egységesen lép fel, és ha a szóban forgó intézkedések hátterében kollektív diplomáciai és gazdasági erők állnak. Ez érvényes lehet az energetikai, a közlekedési és az ipari szektorban és más olyan ágazatokban, ahol az EU és az euróövezet mint egész érdekei elsődlegesek. Szintén fontos, hogy az EU egységesen lépjen fel olyan geopolitikai fejleményeket illetően, mint amilyen a Kína által az „Egy övezet, egy út” kezdeményezés – az ázsiai és azon kívüli kereskedelem átalakítására és azon belül erőfölény megteremtésére is képes gazdasági és diplomáciai program – útján a nemzetközi kereskedelemre kifejtett, egyre nagyobb befolyás. E gazdasági és diplomáciai program következményeit az EU-nak alaposan meg kell vizsgálnia, mivel ez megnövelheti Kína globális gazdasági jelenlétét. Az EU és különösen az euróövezet nem engedheti meg magának, hogy tétlenül figyelje a program kibontakozását.

4.   Részletes megjegyzések

4.1.

Tekintettel az euro 3.2. pontban említett előnyeire, meglepőnek tűnhet, hogy egyelőre még nem csatlakozott minden tagállam az euróövezethez. A csatlakozás elmaradása különféle okokhoz köthető. Ilyen okok lehetnek például a kérdéses tagállamok felkészültsége és az euróövezethez való csatlakozáshoz szükséges gazdasági kritériumoknak való megfelelésük, valamint – egyes esetekben – az ilyen kritériumok teljesítése előtt álló fennmaradó jogi akadályok. Általános értelemben a részvétel hiánya az EU-n belül a társadalmi kohézió és a gazdasági konvergencia terén fennálló egyenlőtlenségeket tükrözi. Ezeket az egyenlőtlenségeket fel kell számolni, ha azt akarjuk, hogy az euróövezet bővítése az euróövezet gazdasági stabilitásának erősítéséhez vezessen, és ellenállóbbá tegye azt a külső gazdasági sokkhatásokkal szemben. Ez pedig megerősítené az EU globális hatalmi státuszát, és tovább erősítené az euro nemzetközi szerepét.

4.2.

Az euróövezeten belül a költségvetési és a monetáris politika közötti interakció elengedhetetlen az euro jövője és nemzetközi szerepe szempontjából. A stabil makrogazdasági feltételek ugyanakkor egyaránt függnek a költségvetési és a monetáris irányvonal átalakításától, amelynek segítségével ellensúlyozhatóak az állampapírok fenntarthatóságával kapcsolatos aggályok, és fokozhatók a növekedési kilátások. Az euróövezeten belüli helyzet a globális pénzügyi válságot követő szuboptimális költségvetési-strukturális-monetáris politikai kombináció miatt is eltér, ugyanis ennek eredményeként az euróövezethez tartozó tagállamok között nem egyenlően oszlik meg a kiigazítás terhe. Ez tükrözi azt a meglévő intézményi keretet, amelyre az euro épült, és amely az egyes tagállamok szempontjából akadályt jelent, továbbá amelynek nincsenek olyan eszközei, amelyekkel biztosítható az euróövezeten belül egy eredményes, összehangolt gazdasági és költségvetési politikai irányvonal.

4.3.

Ez részben megmagyarázza az euróövezet egyensúlyhiányainak és egyenlőtlenségeinek fennmaradását, továbbá azt is, hogy miért véljük úgy, hogy szükség van a felfelé irányuló konvergencia meggyorsítására. Ezzel javulhat a gazdasági teljesítmény, támogatható a társadalmi és politikai stabilitás, amire mind szükség van az euro erőteljesebb nemzetközi szerepéhez. A dolgok állása szerint a monetáris politika hatalmas kihívásokkal néz szembe egy olyan gazdasági térségben, ahol ennyire eltérőek a tagállamok gazdasági és társadalmi feltételei.

4.4.

Továbbá lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy kezeljük a nemteljesítő hitelek problémáját. A nemteljesítő hitelek jelentős terhet rónak az uniós gazdaság finanszírozására, mivel torzítják a hitelek elosztását, csökkentik a piac bizalmát, végső soron pedig lelassítják a gazdasági növekedést. Fel kell ismernünk, hogy az euróövezet nemzeti bankszektorai még mindig jelentős kockázatokat hordoznak, amelyek akadályozzák egy közös betétbiztosítási rendszer kifejlesztését. A nemteljesítő hitelek csökkentése és a bankok feltőkésítése egyértelműen költségeket ró a kormányokra és a magánszektorra is. Korábbi véleményeivel összhangban (13) az EGSZB felelősségteljes hitelnyújtást kér a hitelintézetektől, és felhívja a figyelmet annak szükségességére, hogy a nemzeti hatóságok és az európai intézmények egyesítsék erőiket, és további előrelépéseket tegyenek a nemteljesítő hitelek kezelésére irányuló átfogó és megbízható uniós keret kiépítése terén.

4.5.

A bankunió teljeskörű kiépítése, valamint a tőkepiaci unió további integrálása szintén elengedhetetlennek tekinthető a makrogazdasági stabilitás szempontjából. A bankunió kulcsfontosságú a monetáris unión belül a határon átnyúló banki tevékenységek előnyeinek kiaknázása szempontjából. Habár jelentős előrelépésre került sor, a bankunió még nem teljes. Az euróövezetnek további eredményeket kell elérnie, más fontos kezdeményezésekkel együtt, amelyek egy teljesebb pénzügyi unió létrehozására irányulnak. A tőkepiaci unió segít majd a határon átnyúló pénzügyi integrációban, a bankok és a tőkepiacok pedig kiegészíthetik egymást az euróövezet gazdaságának finanszírozásában.

4.6.

A bankunió és a tőkepiaci unió együttesen fellépve a pénzügyi szolgáltatások egységes piacát két okból is magasabb szintre emelheti: i. az egészségesebb, mélyebb és integráltabb pénzügyi piacok jelenléte lehetővé teheti, hogy a vállalkozások kedvezőbb feltételek mellett jussanak hitelhez, és így nyereséges befektetéseket tegyenek; valamint ii. a pénzügyi piacok integrációja javíthatja különösen a kkv-k finanszírozási környezetét, amelyeket gyakran jellemeznek az európai gazdaság gerinceként a munkahelyteremtés, az innováció és a gazdasági növekedés szempontjából. Egy integrált pénzügyi piacon működve a bankok könnyebben kiaknázhatnák a méretgazdaságosságot úgy, hogy több tagállamban is hasonló vagy akár megegyező termékeket és szolgáltatásokat kínálnak. Továbbá valószínűleg növelnék határon átnyúló eszközállományukat, és képesek lennének az értékpapírosított termékek és fedezett kötvények nagyobb és diverzifikáltabb összevont biztosítékainak kiépítésére.

4.7.

A jól működő és integrált tőkepiacot nagyon fontosnak tekintjük a működő monetáris térség szempontjából, ezért az európai tőkepiacok meglévő hiányosságainak leküzdése prioritás kell, hogy legyen, különösen egy megállapodás nélküli brexit esetében. Ugyanakkor nem szabad elfeledkezni arról, hogy a tőkepiaci unió projektjén belül nagyon sokféle megközelítés van jelen, és ezek némelyike valószínűleg nem hozza majd az eredetileg megfogalmazott, kívánatos eredményt. Erre példaként szolgálhatnak a páneurópai magánnyugdíjtermékek és az értékpapírosítási piaccal kapcsolatos kezdeményezés, bár a nyugdíjakat illetően az EGSZB elismeri azt a szerepet, amelyet az állami nyugdíjak játszanak azok számára, akik nem engedhetnek meg maguknak magánnyugdíjakat. A tőkepiaci unió sikere az eddigiekben valóban eléggé vegyes. Ugyanakkor lassan, de biztosan ezek a kezdeményezések végső soron hozzájárulnak majd az euro nemzetközi szerepének erősítéséhez.

4.8.

A pénzügyi válságot követően azt is fontos megérteni, hogy az euro nemzetközi szerepének további megerősítése az euróövezet pénzügyi stabilitásától függ. A közös euróövezeti kincstárjegyek, hitelpapírok és kötvények mint biztonságos eszközök kibocsátása, az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma által kibocsátott értékpapírokhoz hasonlóan – megfelelő kormányzati struktúrával (többek között szilárd és megbízható költségvetési szakpolitika kerettel) együtt – előmozdíthatja a nagyobb mértékű stabilitást azáltal, hogy biztonságos és likvid hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat biztosít, amelyek képesek finanszírozni a váratlanul megnövekvő állami kiadásokat.

4.9.

A közös euróövezeti kötvények kibocsátása konkrétan együtt kell, hogy járjon egy jobb felügyeleti kerettel. Figyelembe kell venni a szóban forgó termékek kockázati elemét, adott esetben a kockázatok és garanciák összevonása útján, különösen egy nagymértékben integrált tőkepiaci unió esetén.

4.10.

Az euro nemzetközi szerepének növelésére, különösen az USA-dollárral mint tartalékvalutával való versengésre nem lehet úgy tekinteni, hogy az a versenyelőny megszerzése felé vezető egyirányú út. Mindez globális nyomást is gyakorolhat az euróövezet belső gazdaságára, a versenytárs nemzetek gazdasági fejlődéséhez viszonyítva. Ugyanakkor az eredményes és egységes reagálás növelheti az euróövezeten belüli társadalmi kohéziót és gazdasági konvergenciát. A védelem és a nemzetközi ügyek terén folytatott együttműködés ösztönzésére irányuló európai kezdeményezések szintén megerősíthetik az EU geopolitikai szerepét és előmozdíthatják az euro globális jelenlétét.

4.11.

Az euro nemzetközi szerepének megerősödéséhez vezető, kihívásokkal teli utat az EKB bizonyos mértékig megkönnyítheti, mégpedig úgy, hogy mindenekelőtt teljesíti feladatát, azaz az árstabilitás megőrzését az euróövezetben. Ezenkívül az, hogy az EKB támogatja a makrogazdasági politikákat és a GMU, valamint a tőkepiaci unió elmélyítését, további lendületet ad az euro nemzetközi szerepének erősítéséhez.

Kelt Brüsszelben, 2019. június 19-én.

az Európai

Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

Luca JAHIER


(1)  COM(2018) 796 final.

(2)  HL C 262., 2018.7.25., 28. o.

(3)  HL C 197., 2018.6.8., 1. o.

(4)  https://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2017/03/25/rome-declaration/

(5)  https://ec.europa.eu/commission/sites/beta-political/files/soteu2018-speech_hu_0.pdf

(6)  https://ec.europa.eu/commission/sites/beta-political/files/reflection-paper-emu_hu.pdf

(7)  COM(2018) 767 final.

(8)  http://publications.jrc.ec.europa.eu/repository/bitstream/JRC96913/lbna27754enn.pdf

(9)  C(2018) 8111 final.

(10)  COM(2018) 767 final.

(11)  https://ec.europa.eu/commission/sites/beta-political/files/communication_-_long-term_budget_for_europes_priorities.pdf

(12)  COM(2018) 387 final.

(13)  HL C 367, 2018.10.10., 43. o.


Top