52017IP0227

EUR-Lex

Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

EUROPA
EUR-Lex home
EUR-Lex - 52017IP0227 - EN

Help

Search tips

Need more search options? Use the Advanced search

Document 52017IP0227

Help

Az Európai Parlament 2017. május 18-i állásfoglalása a Szíriára vonatkozó uniós stratégiáról (2017/2654(RSP))

HL C 307., 2018.8.30, p. 117–122 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

HTML

PDF

Official Journal

30.8.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 307/117

P8_TA(2017)0227

A Szíriára vonatkozó uniós stratégia

Az Európai Parlament 2017. május 18-i állásfoglalása a Szíriára vonatkozó uniós stratégiáról (2017/2654(RSP))

(2018/C 307/18)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Szíriáról szóló korábbi állásfoglalásaira,

—

tekintettel a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének „A Szíriára vonatkozó uniós stratégia elemei” című, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett, 2017. március 14-i közös közleményére (JOIN(2017)0011), valamint a Tanács Szíriáról szóló, 2017. április 3-i következtetéseire, amelyek együttesen alkotják a Szíriára vonatkozó új uniós stratégiát;

—	tekintettel a „Szíria és a térség jövőjének támogatása” című konferenciáról a társelnökök által kiadott, 2017. április 5-i nyilatkozatra,

—

tekintettel a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (alelnök/főképviselő) a szíriai fegyvernyugvás bejelentéséről szóló 2016. december 30-i, a Szíriáról szóló 2017. március 23-i, valamint az EU nevében tett, az Aleppóban kialakult helyzetről szóló, 2016. december 9-i nyilatkozataira;

—	tekintettel az alelnök/főképviselő szíriai Idlíb tartományban végrehajtott feltételezett vegyi támadásról szóló 2017. április 6-i, és a Szíriában végrehajtott amerikai légicsapásról szóló, 2017. április 7-i nyilatkozatára;

—	tekintettel a szíriai erőszakos elnyomás felelőseivel szembeni korlátozó intézkedésekről szóló tanácsi határozatokra, köztük a 2016. november 14-i és a 2017. március 20-i határozatra,

—	tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa (UNHRC) által a Szíria megfigyelése céljából létrehozott független nemzetközi vizsgálóbizottság jelentéseire, valamint az UNHRC Szíriai Arab Köztársaságról szóló határozataira,

—

tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának az ISIL/Dáisról és az al-Núszra Frontról, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsának a Szíriai Arab Köztársaságban kialakult konfliktusról szóló határozataira, különösen a 2218 (2013), 2139 (2014), 2165 (2014), 2191 (2014), 2199 (2015), 2254 (2015), 2258 (2015), 2268 (2016), 2328 (2016), 2332 (2016), és a 2336 (2016) sz. határozatokra,

—	tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló, 2000. október 31-i, 1325 (2000) sz. határozatára,

—

tekintettel az ENSZ Közgyűlésének a Szíriai Arab Köztársaságban 2011 márciusa óta elkövetett, a nemzetközi jog hatálya alá tartozó legsúlyosabb bűncselekmények elkövetéséért felelősök elleni nyomozást és büntetőeljárás alá vonását segítő nemzetközi, pártatlan és független mechanizmus létrehozásáról szóló, 2016. december 19-i A/71/L.48 sz. határozatára,

—	tekintettel a 2012. évi genfi nyilatkozatra,

—	tekintettel az Egyesült Nemzetek Alapokmányára és valamennyi olyan ENSZ-egyezményre, amelynek Szíria részes fele,

—	tekintettel a Római Statútumra és a Nemzetközi Büntetőbíróság alapító dokumentumaira,

—	tekintettel az ad hoc bíróságokra, többek között a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszékre (ICTY), a Ruandai Nemzetközi Törvényszékre (ICTR) és Libanoni Különleges Bíróságra (STL),

—	tekintettel az 1949. évi genfi egyezményekre és azok kiegészítő jegyzőkönyveire,

—	tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

mivel a szíriai háború az a II. világháború óta a világ egyik legsúlyosabb humanitárius válságává vált, és továbbra is pusztító és tragikus következményekkel jár Szíria lakosságára nézve; mivel rengeteg civil – köztük sok gyermek – állt e támadások célpontjában, akiknek szenvedései tovább folytatódnak ebben a brutális polgárháborúban, és több mint 400 000 ember vesztette életét a konfliktus 2011-es kirobbanása óta; mivel Szíriában több mint 13,5 millió ember – a fennmaradó lakosság majdnem háromnegyede – szorul sürgősségi segélyre, úgymint orvosi segítségnyújtásra, élelmezési segélyre, vízre és lakóhelyre; mivel a belső menekültek száma eléri a 6,3 milliót, 4,7 millióan élnek nehezen megközelíthető és ostrom alatt álló területeken, 5 millióan pedig menekültként szomszédos országokban és a tágabb régióban; mivel a szíriai válság egyre nagyobb mértékben destabilizálja a tágabb régiót;

mivel a háború 2011-es kitörését követően az EU és tagállamai 2017. január óta együttesen több mint 9,4 milliárd eurót mobilizáltak a szíriai válságra való válaszlépésként Szírián belül és a térségben is, amivel az EU a legnagyobb donorrá vált; mivel az EU ezenkívül jelentős támogatást nyújtott a menekülteket fogadó szomszédos országoknak is;

mivel a szíriai konfliktus során elkövetett jogsértések között említhetőek a polgári lakosságot célzó, válogatás nélküli támadások, törvénytelen kivégzések, kínzások és rossz bánásmód, az erőszakos eltüntetések, a tömeges és önkényes őrizetbe vételek, a kollektív büntetések, az egészségügyi dolgozók elleni támadások, valamint az élelmiszer és a víz megvonása; mivel beszámolók szerint az Asszád-rezsim felelős a fogva tartási létesítményekben végrehajtott tömeges akasztásokért, kínzásokért és törvénytelen kivégzésekért; mivel a szíriai kormány szándékosan elvágta a civil lakosság hozzáférését az alapvető árukhoz és szolgáltatásokhoz, az élelmiszer- és a vízellátást, valamint az orvosi segítséget is beleértve; mivel a támadások és az a háborús taktika, hogy a lakott területek ostroma révén éheztetik a polgári lakosságot, egyértelműen a nemzetközi humanitárius jog megsértésének minősülnek; mivel ezek a bűncselekmények ez idáig büntetlenül maradtak;

mivel az ISIS/Dáis és egyéb dzsihádista csoportok kegyetlen atrocitásokat követtek el, így többek között brutális kivégzéseket hajtottak végre, elhallgatott szexuális erőszakot, emberrablást, kínzást követtek el, erőszakos térítéseket hajtottak végre és rabszolgaságra kényszerítettek nőket és leányokat; mivel gyermekeket toboroztak és használtak terrorista támadásokhoz; mivel komoly aggályok merülnek fel a jelenleg az ISIS/Dáis ellenőrzése alatt élő lakosság jólétével és a felszabadító hadjárat során emberi pajzsként való esetleges felhasználásával kapcsolatban; mivel ezek a cselekedetek háborús bűnöknek, emberiesség elleni bűncselekményeknek és népirtásnak minősülhetnek;

mivel a 2016. december 30-án hatályba lépett tűzszünetet nem tartják be, azt jelentések szerint szerte Szíriában több alkalommal megsértették és olyan súlyos incidensekre került sor, amilyen például a Hán Sejkúnban vélhetően a rezsim által elkövetett vegyifegyver-támadás vagy az ostrom alatt álló Fua és Kafrija városából az ott rekedteket kimenekítő buszok elleni bombatámadás; mivel több tucatnyian, köztük gyermekek is, életüket vesztették és nagyon sokan megsebesültek;

mivel több vizsgálat is megállapította, hogy az Aszad-rezsim erői a polgári lakosságra ártalmas és halálosnak szánt vegyi anyagokat használtak, megsértve egy, a felszámolásukról szóló 2013-as megállapodást; mivel tömegpusztító fegyvereket polgári személyek ellen legutóbb 2017. április 4-én, az Idlíb tartománybeli Hán Sejkúnban vetettek be, ahol legalább 70 polgári személy, köztük sok gyermek vesztette életét, és több százan megsebesültek; mivel Oroszország 2017. április 12-én megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát, amely elítélte volna a tiltott vegyi fegyverek jelentések szerinti bevetését Szíriában, és felszólította volna a szír kormányt arra, hogy működjön közre az eset kivizsgálásában; mivel az USA tájékoztatta az Uniót, hogy álláspontja szerint a szíriai rezsim vegyi fegyvereket vetett be, és emiatt az USA a homszi kormányzóságban légicsapást mért az al-Sajrat melletti légi támaszpontra azon szándékkal, hogy megakadályozza a vegyi fegyverek elterjedését és alkalmazását, és hogy elrettentsen ezektől;

mivel a vegyi fegyverek elterjedése és használata elleni küzdelmet célzó uniós politikával összhangban 2017 márciusában az EU további négy magas rangú szír katonai tisztviselőt vett szankciós jegyzékre, mivel szerepük volt abban, hogy az országban vegyi fegyvereket vetettek be a polgári lakossággal szemben.

mivel az Unió helyzetéről szóló 2016. szeptemberi beszédében a bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker szót emelt a Szíriára vonatkozó uniós stratégia szükségessége mellett; mivel októberben a Parlament felszólította Federica Mogherini alelnököt/főképviselőt annak biztosítására, hogy a Szíriával foglalkozó új stratégia a szíriai politikai helyzet rendezésének elősegítését célozza, és tartalmazzon a Szíriát támogató nemzetközi csoporton belüli vállalások betartását erősítő nyomon követési és végrehajtási eszközöket is;

mivel a Szíriára vonatkozó uniós stratégia célja annak körvonalazása, hogy az ENSZ által elfogadott, meglévő kereteken belül hogyan tud az EU láthatóbban és eredményesebben hozzájárulni a tartós politikai megoldáshoz Szíriában, továbbá hogyan tudja támogatni a megegyezést követő újjáépítést, amint megkezdődik a hiteles átmenet folyamata; mivel e stratégia hat kiemelt területet határoz meg, nevezetesen: a háború lezárása valódi politikai átmenettel; az érdemi és inkluzív átmenet előmozdítása; a leginkább kiszolgáltatott helyzetben lévő szíriaiak humanitárius szükségleteinek kezelése; a demokrácia és az emberi jogok előmozdítása; annak elősegítése, hogy a háborús bűncselekmények elkövetői elszámoltathatóak legyenek; a szíriai lakosság és a szíriai társadalom rezilienciájának támogatása;

mivel 2017. április 5-én az EU társelnöke volt a „Szíria és a térség jövőjének támogatása” című konferenciának, amelyen több mint 70 ország, továbbá nemzetközi szervezetek, valamint a nemzetközi és a szíriai civil társadalom képviselői vettek részt; mivel a brüsszeli konferencia átfogó megközelítést fogadott el a szíriai válság kezelésére, kiegészítő pénzügyi segítséget nyújtva a humanitárius helyzetre való reagáláshoz (2018–2020 között 3,47 milliárd EUR, beleértve 1,3 milliárd eurót az EU-tól, amely a legfőbb adományozó); mivel ezen felül néhány nemzetközi pénzügyi intézmény és adományozó mintegy 27,9 milliárd eurót kitevő kölcsönt jelentett be; mivel Szíria újjáépítésének becsült költsége körülbelül 200 milliárd USD;

K.	mivel az EU elismeri és támogatja a Szíriával szomszédos és a legtöbb menekültet befogadó Törökország, Libanon és Jordánia erőfeszítéseit;

mivel Oroszország, Irán és Törökország 2017. május 4-én, a kazahsztáni Asztanában négy deeszkalációs övezet létrehozásában állapodott meg; mivel a három aláíró ország szavatolja majd a hathónapos, megújítható fegyverszünetet, többek között fegyveres helyszíni megfigyelők révén; mivel e megállapodás felhívást jelent az Asszád-rezsim által ezen övezetek fölötti repülések beszüntetésére és a humanitárius segítség lázadók által ellenőrzött övezetekbe való akadálytalan beengedésére; mivel az ENSZ által vezetett tárgyalások új fordulója e héten kezdődik Genfben, és a tárgyalások orosz vezetésű új fordulóját július közepén tervezik megtartani Kazahsztánban;

mivel az EU számos alkalommal kimondta, hogy a térség konfliktusait katonai úton nem lehet megoldani, illetve csak egy Szíria által vezetett, inkluzív átmenet képes véget vetni a szíriaiak elfogadhatatlan szenvedéseinek; mivel ugyan nyilvánvaló, hogy az újjáépítés csak politikai megállapodás után kezdődhet, a megbékélési erőfeszítéseknek a lehető leghamarabb meg kell kezdődniük, és azokat az EU-nak támogatnia kell a hosszú távú stabilitás biztosítása érdekében; mivel ebben az összefüggésben az igazság kiderítése, az elszámoltathatóság és az átmeneti igazságszolgáltatás előmozdítása, valamint az amnesztia mind alapvető fontosságú;

üdvözli a Szíriára vonatkozó uniós stratégiát, többek között az EU Szíriával kapcsolatos stratégiai céljait és az EU Szíriára vonatkozó célkitűzéseit, valamint a brüsszeli konferencia eredményét, amely többéves kötelezettségvállalásokat biztosít; sürgeti az összes résztvevőt és nemzetközi adományozót, hogy teljes mértékben tartsák tiszteletben kötelezettségvállalásaikat és tartsák fenn támogatásukat a jövőben is;

ismételten és a leghatározottabban elítéli a konfliktusban részt vevő összes fél, és különösen az Asszád-rezsim erői által szövetségeseik, Oroszország és Irán segítségével, illetve a nem állami fegyveres csoportok, különösen az ISIS/Dáis és a Dzsabhat Fatah as-Sam által elkövetett atrocitásokat és az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog széles körű megsértését; hangsúlyozza, hogy a nemzetközi humanitárius jog és az emberi jogok nemzetközi jogának megsértéséért felelős személyeket felelősségre kell vonni tetteikért; arra buzdítja az összes államot, hogy a büntetlenség elleni küzdelemben alkalmazzák az egyetemes joghatóság elvét, és üdvözli az EU több tagállamának erre irányuló lépéseit, így többek között a Spanyolország nemzeti bírósága által hozott határozatot, hogy megindítják az eljárást egy büntetőjogi panasszal kapcsolatban, amelyet kilenc szír hírszerző tiszttel szemben kínzás és emberi jogok megsértése miatt nyújtottak be; megismétli az EU-hoz és tagállamaihoz intézett, arra vonatkozó felhívását, hogy – a kérdés sikeres, Nemzetközi Büntetőbíróság elé utalásáig – a hasonlóan gondolkodó országokkal szoros együttműködésben mérlegeljék egy, a szíriai háborús bűncselekményeket kivizsgáló törvényszék létrehozását; hangsúlyozza, hogy azokat is bíróság elé kell állítani, akik vallási és etnikai kisebbségek és egyéb csoportok ellen követnek el bűncselekményeket; továbbra is meggyőződése, hogy az elkövetett bűncselekmények elszámoltatása nélkül nem jöhet létre Szíriában hatékony konfliktusrendezés, sem tartós béke;

a lehető leghatározottabban elítéli a 2017. április 4-én az Idlíb tartományban fekvő Hán Sejkún városára mért, borzalmas, vegyi fegyver használatával történt légi támadást, amely legalább 70 polgári személy halálát okozta, köztük gyermekekét és segélymunkásokét is, akik közül sokan gázmérgezés tüneteit mutatták; megjegyzi, hogy a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) tényfeltáró missziójának előzetes értékelése szerint hitelt érdemlő a vegyi fegyverek használatára vonatkozó feltételezés; hangsúlyozza, hogy Szíria köteles betartani az OPCW tényfeltáró missziójának és az OPCW-ENSZ közös vizsgálati mechanizmusának ajánlásait, oly módon, hogy azonnali és akadálymentes hozzáférést biztosít minden egyes helyszínhez és elismeri a jogot e helyszínek ellenőrzésére; hangsúlyozza, hogy az ilyen támadások felelőseit bíróság előtt felelősségre fogják vonni; helyteleníti, hogy Oroszország több alkalommal is vétóval élt az ENSZ Biztonsági Tanácsában, többek között a legutóbbi vegyi támadást elítélő és annak nemzetközi kivizsgálására felszólító ENSZ BT-határozattal szemben;

üdvözli a Szíriai Arab Köztársaságban 2011 márciusa óta elkövetett, a nemzetközi jog hatálya alá tartozó legsúlyosabb bűncselekmények elkövetéséért felelősök elleni nyomozást és büntetőeljárás alá vonását segítő nemzetközi, pártatlan és független mechanizmus létrehozását; sajnálja, hogy e mechanizmus finanszírozása még mindig nem teljes körű; felhív minden tagállamot, hogy teljesítse az ezen a területen tett kötelezettségvállalásait;

továbbra is elkötelezett Szíria egysége, szuverenitása, területi integritása és függetlensége mellett, valamint egy erős „Szíria egésze” megközelítést és a szíriai nép demokratikus jövőjét támogatja; nyomatékosítja, hogy egy szíriai vezetésű politikai folyamat – amely az ENSZ által támogatott és ellenőrzött, az új alkotmány alapján tartott szabad és tisztességes választásokhoz fog vezetni – az egyetlen módja a béke megteremtésének az országban; ismételten hangsúlyozza minden fél számára, hogy az egész országra kiterjedő inkluzív fegyverszünet és a szíriai válság békés, kölcsönösen elfogadható megoldása az ENSZ égisze alatt és a 2012. genfi nyilatkozatban és az ENSZ BT 2254 (2015) sz. határozatában foglaltaknak megfelelően, Staffan de Mistura, az ENSZ-főtitkár szíriai különmegbízottjának és a nemzetközi és regionális kulcsszereplőknek a támogatásával érhető el;

tudomásul veszi a szíriai deeszkalációs zónák létrehozásáról szóló közelmúltbeli feljegyzést, és támogatja azt a szándékot, hogy megszilárduljon a tűzszünet, véget vessenek annak, hogy a rezsim légi ereje átrepüljön a deeszkalációs zónák felett, valamint megteremtődjenek a feltételek a humanitárius segítségnyújtáshoz, az orvosi segítségnyújtáshoz, a kitelepített polgári lakosok otthonukba való visszatéréséhez és a sérült infrastruktúra helyreállításához; hangsúlyozza ugyanakkor az ellenzék által felvetett aggodalmakat, amelyek szerint a megállapodás befolyási övezetek létrehozásához és Szíria felosztásához vezethet; felhívja az összes felet az asztanai megállapodások végrehajtására, valamint az három asztanai szavatoló országot a tűzszünet tiszteletben tartásának biztosítására; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy megszűnjön minden kétség a tűzszünet által nem érintett csoportokkal kapcsolatban, és felszólítja az összes felet – köztük Törökországot – annak biztosítására, hogy a megállapodás ne segítse elő a mérsékelt ellenzékkel szövetkező erők vagy az ISIS/Dáis elleni nemzetközi koalíció oldalán harcoló erőkkel szembeni támadásokat; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a megállapodás végrehajtásának nemzetközi ellenőrzését, és támogatni kell az ENSZ határozottabb bevonását;

sürgeti az Orosz Föderációt és az Iráni Iszlám Köztársaságot, hogy vessék latba befolyásukat a szíriai rezsimnél, egy olyan ésszerű kompromisszum elfogadása és aktív megvalósítása érdekében, amely véget vet a polgárháborúnak és megnyitja az utat egy inkluzív és valódi átmenet előtt; felszólítja az EU-t és tagállamait, hogy továbbra is támogassák a mérsékelt ellenzéket, megnevezve és elszigetelve a radikalizálódott elemeket, illetve támogatva a megbékélést; arra ösztönzi a magas szintű tárgyalóbizottság tagjait, hogy továbbra is vegyenek részt az ENSZ által közvetített genfi tárgyalásokon;

meggyőződése, hogy az EU-nak aktívabb szerepet kell vállalnia és latba kell vetnie a konfliktus utáni jelentős pénzügyi vállalásait annak érdekében, hogy fontos szerepet játsszon a jelenlegi ENSZ-megállapodás keretében meghozott tárgyalási erőfeszítésekben és biztosítsa a politikai átmenetet, a felek közeledésére törekvő, megkülönböztető politikát kialakítva, valamint olyan területeken fokozva erőfeszítéseit, amelyekben az Unió hozzáadott értéket képviselhet; támogatja az alelnök/főképviselő arra irányuló folyamatos erőfeszítéseit, hogy elérje a régió kulcsszereplőit a politikai átmenet biztosítása, a konfliktus utáni megbékélés és az újjáépítés érdekében; sürgeti az alelnököt/főképviselőt, hogy kezdje el egy, a szíriai újjáépítésben való uniós részvételre vonatkozó konkrét terv kidolgozását, valamint törekedjen inkluzív erőfeszítésekre a kulcsfontosságú nemzetközi szervezetekkel és pénzintézetekkel, valamint a regionális és helyi szereplőkkel közösen; hangsúlyozza azonban annak fontosságát, hogy maguk a szíriaiak viseljék a felelősséget a konfliktus utáni újjáépítési folyamatban;

hangsúlyozza, hogy alapvető jelentőséggel bír a helyi és nemzetközi civil társadalmi szervezetek és NGO-k tevékenysége a háborús bűncselekményekkel, az emberiesség elleni bűncselekményekkel és egyéb jogsértésekkel, köztük a kulturális örökség felszámolásával kapcsolatos bizonyítékok dokumentálása terén; felszólítja az EU-t és a tagállamokat, hogy nyújtsanak további és teljes körű segítséget e szereplőknek; felszólítja az EU-t és tagállamait, hogy finanszírozza megfelelően azokat a szervezeteket, amelyek nyíltan hozzáférhető információkra támaszkodó vizsgálatokon, valamint háborús bűncselekmények és emberiesség elleni bűncselekmények bizonyítékainak digitális begyűjtésén dolgoznak annak érdekében, hogy biztosítsák a felelősségre vonást és az elkövetők bíróság elé állítását;

10.

üdvözli, hogy a Szíriára vonatkozó uniós stratégiában hangsúlyosan szerepel a szíriai lakosság és a szíriai társadalom rezilienciájának támogatása; felszólítja az EU-t és a tagállamokat, hogy fokozzák a szíriai polgárok és a civil társadalom kapacitásépítését célzó erőfeszítéseiket, többek között olyan szereplők révén és közreműködésével, akik elkötelezték magukat az emberi jogok, az egyenlőség (többek között a nemek közötti egyenlőség és a kisebbségi jogok), a demokrácia és a társadalmi szerepvállalás előmozdítása mellett, lehetőség szerint Szíria felszabadított területein, továbbá a régióban vagy Európában száműzetésben élő szíriai menekültek körében; hangsúlyozza, hogy az ilyen kapacitásépítésnek támogatnia kell a szíriaiakat abban, hogy ők maguk irányíthassák az átmenetet (például olyan területeken, mint a médiaszabályozás, a decentralizáció, az önkormányzatok irányítása és alkotmányszövegezés), ugyanakkor kellő figyelmet kell szentelnie a nők szükségleteinek és szerepének;

11.

elégedettségét fejezi ki amiatt, hogy a civil társadalom szerepe – beleértve a női szervezeteket is – a tartós megoldás kulcsfontosságú elemeként került elismerésre; emlékeztet arra, hogy a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló, 1325 (2000) és 1820 (2008) sz. ENSZ-határozattal összhangban az EU-nak elő kell mozdítania és támogatnia kell a civil társadalom és a nők megfelelő részvételét vagy a velük folytatott konzultációt a békefolyamatban; ragaszkodik ahhoz, hogy Szíria új alkotmánya tükrözze a nők emberi jogait;

12.

megerősítve, hogy támogatja az ISIS/Dáis elleni nemzetközi koalíció erőfeszítéseit, úgy véli, hogy az uniós stratégiának felül kellett volna vizsgálnia az ISIS/Dáis és az ENSZ által jegyzékbe vett egyéb terrorista szervezetek elleni küzdelemre vonatkozó szempontokat is, kiemelve és hangsúlyozva a terrorizmus terjedését megkönnyítő politikai és társadalmi-gazdasági kiváltó okokat, valamint megnevezve az ezek kezelésére irányuló konkrét fellépéseket; úgy véli továbbá, hogy ki kellett volna dolgozni a szíriai társadalom etnikai, vallási és felekezeti sokszínűségének megőrzéséhez való hozzájárulás módjait;

13.

hangsúlyozza a szíriai etnikai és vallási kisebbségek védelmének fontosságát, és határozottan úgy véli, hogy minden politikai folyamatnak inkluzívnak kell lennie és azt kell céloznia, hogy Szíriát felekezetileg sokszínű és toleráns államként állítsa helyre;

14.

emlékeztet arra, hogy kulcsfontosságú a bizalomépítő intézkedések korai meghozatala, ideértve Szíria egész területén teljes mértékben akadálymentes humanitárius hozzáférést, az alapvető közszolgáltatások (villamos energia, víz, egészségügyi ellátás) biztosítását, az ostrom beszüntetését az összes városban, illetve a foglyok és túszok szabadon bocsátását; üdvözli a szíriai kormány és lázadó csoportok közötti megállapodást, amely lehetővé teszi négy megszállt város evakuálását; sürgeti az összes felet, hogy támogassák és könnyítsék meg a bizalomépítő intézkedésekre vonatkozó átfogó megállapodás elfogadását;

15.

sajnálattal veszi tudomásul, hogy a pusztító polgári konfliktus évtizedekre visszavetette az országot a társadalmi és gazdasági fejlődés szempontjából, több millió embert kényszerítve munkanélküliségbe és a szegénységbe, lerombolva az egészségügyi és oktatási szolgáltatásokat, valamint a szíriaiak tömegét kényszerítve lakhelye elhagyására és agyelszívást okozva; ezért rámutat a nem humanitárius segítségnyújtás fokozásának fontosságára, amelynek célja a szíriai személyek ellenálló képességének megerősítése és a gazdaság újraindítása; felszólítja továbbá az uniós tagállamokat, hogy határozottabban kötelezzék el magukat a felelősségmegosztás mellett, lehetővé téve a szíriai háborús övezeteket elhagyó menekültek számára, hogy az áttelepítési és humanitárius befogadási rendszerek révén a közvetlenül szomszédos régiókon túl találjanak védelmet; úgy véli ugyanakkor, hogy amint a konfliktus véget ért, ösztönözni kell a szakképzett szíriai menekültek visszatérését és az újjáépítési erőfeszítésekhez való hozzájárulást;

16.

üdvözli az EU Jordániával és Libanonnal megkötött partnerségének új prioritásait, valamint a Jordániából származó exportra vonatkozóan az uniós származási szabályok enyhítését; sajnálja, hogy Jordániában, Libanonban és Törökországban nagyszámú menekült él még mindig bizonytalan szociális és gazdasági körülmények között, akik gyakran nem tudnak (legálisan) munkát találni; felszólítja az alelnököt/főképviselőt, hogy ragaszkodjon ahhoz, hogy a jordániai és libanoni hatóságok lépjenek fel a fennmaradó (informális) akadályok felszámolása érdekében, támogassák az önfoglalkoztatás kibővített lehetőségeit, valamint tegyenek eleget a nők és fiatalok foglalkoztatását célzó kötelezettségeiknek;

17.

teljes mértékben támogatja a „Ne legyen elveszett gyermekgeneráció” elnevezésű kezdeményezés céljait Szíriában és a régióban, és felszólít további erőfeszítésekre annak megvalósítása érdekében, hogy az összes menekült és a befogadó közösségekben élő kiszolgáltatott gyermekek minőségi oktatásban részesüljenek, egyenlő hozzáférést biztosítva a lányok és a fiúk számára; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy elismerjék a menekülttáborokban folytatott – gyakran informális – oktatást, és támogassák e traumatizált gyermekek pszichés rehabilitációját;

18.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az uniós tagállamok parlamentjeinek és kormányainak, az ENSZ-nek, a Szíriát támogató nemzetközi csoport tagjainak, valamint a szíriai konfliktusban érintett összes félnek, továbbá gondoskodjon e szöveg arabra fordításáról.

Top

Choose the experimental features you want to try