30.6.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 207/32

1.

üdvözli az új partnerségi keret létrehozásáról szóló közleményt, mivel az hangsúlyozza, hogy a migráció összetett probléma, amelyet különböző szinteken kell kezelni; rámutat, hogy a menedékjog olyan alapvető emberi jog, amelyet a nemzetközi jog mellett az összes tagállamot kötelező nemzetközi kötelezettségek is védenek. Sürgeti ezért az EU-t és a tagállamokat, hogy hozzanak létre biztonságos, jogszerű útvonalakat és lehetőségeket a menekültek számára: például humanitárius folyosókat és humanitárius vízumokat, illetve erősítsék meg a családegyesítést. A tagállamoknak meg kell vizsgálniuk a menedékjog iránti kérelmek nagykövetségeiken és konzulátusaikon történő benyújtásának lehetőségét;

2.

elismeri, hogy a közlemény olyan innovatív megközelítést tartalmaz, amely a migráció jobb kezelésének biztosítása érdekében mindenekelőtt a harmadik országokkal folytatott együttműködésen alapul, és mind az Unió, mind a partnerországok érdekeit figyelembe veszi;

3.

támogatja és elismeri, hogy az Uniónak egységes hangon kell felszólalnia, valamint be kell vonnia az érdekelt feleket és az érintett intézményeket. A helyi és regionális önkormányzatok szerepet vállalhatnak és kell is vállalniuk az átfogó migrációs partnerségek (paktumok) végrehajtására irányuló, uniós és nemzeti szinten, illetve harmadik országokkal összehangolt közös erőfeszítésekben – ez különösen azokra a régiókra és településekre vonatkozik, amelyekben jelentős a partnerségi kerethez köthető országokból származó diaszpóra;

4.

egyetért azzal, hogy sokkal többre van szükség, mivel az Unió még mindig humanitárius válsággal küzd. Harmadik országok és az EU partnerei menekültek millióit fogadták be, akik közül sokan otthonukat elhagyni kényszerült, kísérő nélküli kiskorúak, valamint többen Európába vágyó gazdasági migránsok. Ennek kapcsán az EU és harmadik országok közötti nemzetközi együttműködésnek új dimenziót kell kapnia, és további eszközöket kell bevezetnie, amelyeket úgy alakítottak ki, hogy megfelelő választ adjanak a közelmúlt és a jövő migrációs kihívásaira;

5.

sürgeti az Európai Bizottságot, hogy minden szereplőt – a tagállamokat, az uniós intézményeket és a legfontosabb harmadik országokat – arra ösztönözzön, hogy partnerségben működjenek együtt a migrációs áramlások rendezetté tétele érdekében, valamint hogy megelőzzék, hogy a menedékkérők és a dokumentumokkal nem rendelkező gazdasági migránsok embercsempészek vagy emberkereskedők kezében veszélyes tengeri utakra vállalkozzanak. Ugyanakkor az RB tudatában van annak, hogy sürgősen kezelni kell és meg kell szüntetni az irreguláris migráció és a kényszerű lakóhelyelhagyás kiváltó okait a származási országokban. A nemzetközi, nemzeti, regionális és helyi szintű együttműködés létfontosságú ahhoz, hogy az európai migrációs stratégiával összhangban valósággá váljon a közös európai migrációs politika;

6.

elismeri, hogy a migrációs és a fejlesztési politika szorosan összekapcsolódik egymással. Ez a kapcsolat az ENSZ 2015 szeptemberében, New Yorkban jóváhagyott, 2015 utáni időszakra szóló fejlesztési menetrendjével kapcsolatos viták alapvető részét képezte. A menetrend sikeres végrehajtása szempontjából döntő fontosságúnak kell tekinteni a migráció hatékony és humánus kezelését. Az RB tudatában van annak, hogy milyen előnyöket és lehetőségeket jelent a biztonságos, rendezett és szabályos migráció a migránsok, a származási, a tranzit- és a célországok számára. Azt is hangsúlyozza, hogy a diaszpórában élőket is be kell vonni származási országuk fejlesztésébe. Annak is tudatában van, hogy az irreguláris migráció káros hatással van a migránsokra és a származási országoknak azon kötelezettségére, hogy az EU visszatérési irányelvével és más nemzetközi eszközökkel összhangban visszafogadási és hazatérési eljárások keretében fogadják állampolgáraikat;

7.

megismétli, hogy támogatja a 2015-ben előterjesztett európai migrációs stratégiát, amely vázolja a jelenlegi migrációs kihívás külső és belső szempontjainak kezelése érdekében egyidejűleg végrehajtandó különféle intézkedéseket. A külső stratégia a menekülésre kényszerülő személyek számának csökkentésére vonatkozó, az irreguláris migráció kiváltó okait figyelembe vevő, hiteles és elérhető célok kidolgozása során a harmadik országokkal létrejött partnerségekre összpontosít;

8.

egyetért azzal, hogy az Unió által már meghozott intézkedések – például a vallettai csúcstalálkozó, az EU–Törökország nyilatkozat, a migrációról folytatott magas szintű párbeszédek, a felülvizsgált európai szomszédságpolitika, a Nyugat-Balkánról szóló vezetői találkozó – mellett a harmadik országokkal szembeni hosszú távú, stratégiai uniós megközelítés megerősítésére, valamint az uniós tagállamok közötti belső összhang és koordináció fokozására van szükség. Az Unió külső és belső politikái közötti szinergiák és ösztönző hatások maximális kihasználása érdekében összehangoltabb, rendszeresebb és strukturáltabb megközelítésre van szükség. Emellett a helyi és regionális önkormányzatok számára garantálni kellene a hozzáférést az európai szomszédságpolitika forrásaihoz, illetve a mediterrán térségre irányuló egyéb forráshoz;

9.

egyetért azzal, hogy az irreguláris migráció és az EU-ba történő illegális belépés lehetőségeinek csökkentése mellett az EU-nak koherens, hiteles és eredményes visszafogadási és visszatérési politikákat kell folytatnia a származási országokkal, amelyekben részt vesznek az uniós tagállamok migránsközösségei is, tiszteletben tartva az emberi jogokat és a visszaküldés tilalmának elvét, valamint figyelembe véve a származási vagy tranzitországok tényleges lehetőségeit a visszafogadottak vagy visszatértek jogainak biztosítására;

10.

az arra vonatkozó nemzetközi kötelezettségek sérelme nélkül, hogy az EU-ba történő belépésük szabályosságától függetlenül védelemben kell részesíteni a menedékkérőket és mindenki mást, aki nemzetközi védelem másfajta formáira jogosult, az RB azt kéri, hogy hozzanak létre harmadik országokban fogadóállomásokat (hotspot) a nemzetközi védelmet kérelmezők számára. Ezeket a fogadóállomásokat harmadik országokban kellene létrehozni, az EU-nak, valamint nemzetközi szervezeteknek (UNHCR) kellene irányítani, feladatuk pedig a menedékjog iránti kérelmek legitimitásának megvizsgálása lenne. Azoknak, akiket menedékjogra vagy nemzetközi védelemre jogosultaknak ismernek el, menetrend szerinti közlekedési eszközök álljanak rendelkezésre az általuk választott európai országokba való eljutáshoz, ily módon elkerülve a csempészek irányítása alatt álló, tengeri közlekedésre alkalmatlan lélekvesztőkön való átkelést;

11.

egyetért azzal is, hogy az Uniónak lehetőségeket kell teremtenie arra, hogy az érintett személyek legálisan utazzanak az Unióba, hogy ott nemzetközi védelemért folyamodjanak, illetve munkát, oktatási, kutatási vagy befektetési lehetőségeket keressenek;

12.

sürgeti az Uniót és az Európai Bizottságot, hogy ragaszkodjanak az emberkereskedők és embercsempészek ellen küzdő különböző szervek és ügynökségek – Frontex, NATO, EUNAVFORMED, az Europolon belül működő Embercsempészés Elleni Európai Központ – közötti jobb együttműködéshez, valamint a hírszerzési adatok említett ügynökségek és a tagállami ügynökségek közötti jobb megosztásához;

13.

sürgeti az EU-t, hogy nyújtson külön támogatást az olyan szervezeteknek, mint a Nemzetközi Migrációs Hivatal, amelyek segítik azoknak a migránsoknak a visszatérését, akik tranzitországokba érve rájönnek, hogy becsapták őket, vagy egyszerűen csak nem kívánják útjukat tovább folytatni az EU-ba;

14.

üdvözli, hogy a partnerségi keret végső célja olyan következetes és célzott szerepvállalás, amelynek keretében az Unió és tagállamai összehangoltan alakítják ki a harmadik országokkal megkötendő átfogó partnerségek (paktumok) létrehozására szolgáló mechanizmusokat, eszközöket és ösztönzőket, hogy az összes partner humanitárius és emberi jogi kötelezettségeinek maradéktalan tiszteletben tartása mellett javítsák a migráció kezelését;

15.

teljes mértékben támogatja a Földközi-tengeren végrehajtott életmentéssel kapcsolatos rövid távú célt, és hosszú távú célként a partnerországokkal való együttműködést sürgeti a szervezett bűnözői csoportok által irányított veszélyes tengeri utazások megakadályozása érdekében; támogatja a származási országokba való visszatérést és visszafogadást ösztönző intézkedések bevezetését, valamint az annak lehetővé tételére irányuló célt, hogy a migránsok és a menekültek az otthonukhoz a lehető legközelebb tartózkodjanak; elsőbbséget kell biztosítani a kiszolgáltatott helyzetben levő kérelmezők számára, különös tekintettel a kísérő nélküli kiskorúakra, akiknek mindenek felett álló érdekeit az Európai Bíróság ítéleteivel összhangban minden esetben elsődleges szempontként kell figyelembe venni. Ennek kapcsán arra kéri az Európai Bizottságot, hogy foglalkozzon tovább a migrációs folyamatba bekerülő kísérő nélküli kiskorúak kérdésével, akiknek a kezelése sokszor a régiók hatáskörébe tartozik. Várakozással tekint ezért az Európai Bizottság új, átfogó stratégiája elé, amely a kísérő nélküli kiskorúakra vonatkozó cselekvési terv (2011–2014) kiegészítéseként jelenik majd meg, hogy az eltűnt, illetve kísérő nélküli kiskorúak helyzetét is figyelembe lehessen venni;

16.

megismétli az EU arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy az EU migrációs stratégiájával és más fontos migrációpolitikai eszközökkel összhangban a legális migrációra vonatkozó célzott új politikák révén kezelje a hosszú távú gazdasági, társadalmi és demográfiai kihívásokat és munkaerőhiányt az EU-ban. Ezt a célt szolgálhatja az is, ha támogatjuk a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkezők legitim törekvéseit arra, hogy részt vegyenek a közéletben és a politikai életben, és hozzájárulásaikkal gazdagítsák azt. A harmadik országokból érkező migráció garantálhatja az uniós gazdaság fenntartható növekedését, Európának pedig képzett emberekre van szüksége ahhoz, hogy biztosíthassa világszintű versenyképességét. Ugyanakkor a partnerországok tartanak az agyelszívástól. A körkörös migráció megoldás lehet arra, hogy elkerüljük az agyelszívás veszélyét a partnerországokban;

17.

emlékezteti a Tanácsot, hogy a Régiók Bizottsága előmozdíthatja a migránsok származási és tranzitországainak helyi és regionális önkormányzataival folytatott párbeszédet és együttműködést, például a meglévő szerveken és platformokon – a helyi és regionális önkormányzatok euromediterrán közgyűlésén (ARLEM), a keleti partnerség helyi és regionális önkormányzatainak konferenciáján (CORLEAP), a konzultatív vegyes bizottságokon és a munkacsoportokon – keresztül. Ez az együttműködés az Unióba jogszerűen utazni kívánó migránsokat vagy a jelenleg partnerországokban (például Törökországban, Libanonban és Jordániában) befogadott, áttelepítésre váró menekülteket felkészítő, indulás előtti intézkedések végrehajtásának szükséges feltétele;

18.

azt javasolja, hogy könnyítsék meg az uniós helyi és regionális önkormányzatok és a gazdasági migránsok származási országai közötti információcserét, ami jelentősen csökkentené az irreguláris migrációt ösztönző erőket. Az információcsere keretében tájékoztatást kellene adni a visszafogadási egyezményekről, az EU-ba készülő migránsokat tájékoztatni kellene az EU-ban ténylegesen várható munkalehetőségekről, a jogellenes migrációs útvonalak igénybevételének veszélyeiről, a nemzetközi védelemre vonatkozó szabályokkal és előírásokkal kapcsolatos valós helyzetről (ezeket az információkat ugyanis gyakran eltorzítják annak érdekében, hogy rávegyék a migránsokat arra, hogy rábízzák magukat az embercsempészekre), a foglalkoztatási lehetőségekről, az elérhető szociális jóléti juttatásokról stb.;

19.

egyetért azzal, hogy pozitív ösztönzőket kell beépíteni az uniós fejlesztéspolitikába, jutalmazva egyrészt azokat az országokat, amelyek eleget tesznek arra vonatkozó nemzetközi kötelezettségüknek, hogy visszafogadják saját állampolgáraikat, másrészt azokat, amelyek együttműködnek a harmadik országokból eredő migráció szabályozása terén, továbbá azokat az országokat is, amelyek megfelelő intézkedéseket hoznak a konfliktusok és üldözés elől menekülő személyek befogadására;

20.

egyetért azzal, hogy az új megközelítés sikerének biztosítása érdekében partnereink kapcsán ötvözni kell a pozitív és negatív ösztönzőket. Ugyanakkor meg kell teremteni a kényes egyensúlyt a migrációkezelési ösztönzők és a globális uniós fejlesztési segélyek között. A segélyeket nem szabad teljes mértékben a harmadik országokkal kötött visszafogadási megállapodások keretében vállalt kötelezettségek teljesítésétől függővé tenni, mivel ez veszélybe sodorhatja a fenntartható fejlesztési célok elérését és az EU Lisszaboni Szerződésének a mélyszegénység és az egyenlőtlenség felszámolására irányuló vállalásait. Egyértelműen el kell választani egymástól azt, hogy a partnerországok mennyiben képesek és mennyiben hajlandóak arra, hogy együttműködjenek az EU-val a migrációkezelésben, hiszen ez a két dolog alapvetően eltér. Ezzel összefüggésben az RB úgy véli, hogy hivatalos fejlesztési támogatást csak akkor kellene biztonsági és határigazgatási projektekre irányítani, ha ezek egyértelműen előnyösek a kedvezményezettek számára. A migrációs megállapodások végrehajtására nem képes partnerországoknak továbbra is részesülniük kell azokból a pénzügyi és egyéb eszközökből, amelyek célja az EU migrációs paktumainak működőképessé tétele;

21.

sürgeti ezért az Uniót, hogy igyekezzen a harmadik felekkel olyan személyre szabott partnerségi megállapodásokat kialakítani, amelyek valóban tükrözik a harmadik felek igényeit, problémáit és kapacitásait, figyelembe véve, hogy a különböző partnerek eltérő kihívásokkal és körülményekkel néznek szembe;

22.

ösztönzi azokat az uniós tagállamokat, amelyek hagyományosan szoros (történelmi, kulturális, gazdasági stb.) kapcsolatokat ápolnak bizonyos országokkal, hogy kapcsolataikat felhasználva mozdítsák elő az ezen országokkal és ezen országok között folytatott együttműködést annak érdekében, hogy megkönnyítsék a visszafogadott személyek visszafogadását és visszailleszkedését;

23.

ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy az európai szomszédságpolitika 2015-ös felülvizsgálatát követően haladéktalanul véglegesítse Jordániával és Libanonnal az új partnerségi prioritásokat. Libanon és Jordánia fogadta be – Törökországgal együtt – az ötmillió szíriai menekült többségét. Jordániában jelenleg minden kilencedik ember – a 6,7 millió lakosból 700 000 fő – a szíriai polgárháború elől menekült oda. Libanonban az adatok jelenlegi állása szerint a szíriai menekültek száma a 4,6 millió lakosból 1,1 milliót, Törökországban pedig a 79,5 millió lakosból 2,5 milliót tesz ki;

24.

aggodalmát fejezi ki a menekültekről szóló, 2016. március 18-i EU–Törökország megállapodás és különösen a menedékkérőknek a görög égei-tengeri szigeteken található csomópontokon történő fogva tartásával kapcsolatban felmerült számos súlyos emberi jogi kérdés miatt, továbbá a menedékkérők Törökországba mint „az első menedék országába” vagy „biztonságos harmadik országba” való visszatérése, valamint az azzal kapcsolatos félelmek miatt is, hogy Törökország esetleg magába Szíriába küldi vissza a menekülteket. A Régiók Bizottsága ugyancsak aggasztónak találja, hogy a görög menekültügyi rendszeren belül lassan megy végbe a csomópontokon folytatott menekültügyi eljárásokkal kapcsolatos kapacitásbővítés, késik a Görögországnak nyújtandó támogatás, mindezidáig rendkívül alacsony mértékű volt a Törökországból érkező menekültek letelepítése, valamint késedelem tapasztalható a szíriai menekültek támogatására irányuló török erőfeszítésekhez kapcsolódó uniós pénzügyi segítségnyújtás kifizetése terén;

25.

bírálja, hogy az új megállapodás tekintetében a közlemény valódi garanciák nélkül határoz meg 16 kiemelt országot, mivel közülük nem mindegyik tekinthető „biztonságos harmadik országnak” és/vagy nem mindegyikben elfogadható az emberi jogi helyzet. Még ha a „biztonságos harmadik országgal” kapcsolatos szabályt nem is alkalmaznák ezekben a megállapodásokban, Törökország példája aggasztó jelzésként szolgál e tekintetben. Az EU-nak mechanizmusokat kell létrehoznia az említett országokban történő fogadás ellenőrzésére;

26.

várakozással tekint a Tunéziáról szóló stratégiai közlemény elfogadása elé. Ha Tunéziában a forradalom után folytatódik a békés és demokratikus átmenet a gazdasági és biztonsági stabilitás megteremtése irányába, az rendkívül pozitív jeleket küldene a térség számára, ezért az Uniónak támogatnia kell ezt a folyamatot;

27.

emlékeztet arra, hogy a Líbiában fennálló helyzet különleges figyelmet és stratégiai lépéseket igényel, és üdvözli a közleményben ezzel kapcsolatban előirányzott szerepvállalást. A Régiók Bizottsága hangsúlyozza a líbiai helyi és regionális önkormányzatokkal folytatott együttműködés jelentőségét, továbbá arra kéri az Európai Bizottságot, hogy teljes mértékben támogassa a Régiók Bizottsága és az ARLEM arra irányuló erőfeszítéseit, hogy előmozdítsák az uniós helyi és regionális önkormányzatok és azok líbiai partnerszervezetei közötti együttműködést célzó, az ARLEM legutóbbi, nicosiai közgyűlésén elindított kezdeményezéseket (nicosiai kezdeményezés);

28.

üdvözli, hogy hangsúlyt fektetnek a tranzitországokkal való együttműködésre, amelyekre általában jelentős pénzügyi teher hárul – különösen helyi és regionális szinten – a menedékkérők és az irreguláris migránsok fogadása kapcsán. Az ENSZ 2016 szeptemberében elfogadott, a menekültekről és a migránsokról szóló New York-i nyilatkozata elismeri, hogy a menekültek és migránsok tömeges vándorlása aránytalanul érinti a szomszédos és a tranzitországokat, és kimeríti kapacitásaikat. A tranzitországok helyi és regionális önkormányzatainak ezért uniós vezetéssel kapacitásépítésben, pénzügyi támogatásban kell részesülniük, és információmegosztásban kell részt venniük. Az RB kéri, hogy az EU gondoskodjon olyan mechanizmusokról is, amelyek támogatják a közvetlen, személyes együttműködést az EU és a partnerországok helyi és regionális önkormányzatai között, a tervezési és irányítási kapacitás helyi és regionális szintű erősítése érdekében;

29.

egyetért azzal, hogy az elutasított menedékkérők és az irreguláris migránsok visszatérésének és visszafogadásának megvalósíthatóságára irányuló közös erőfeszítések minden paktum lényeges részét képezik majd. Az RB szerint a származási országok helyi és regionális önkormányzatai a migrációs politikák főszereplői, mivel számos kulcsfontosságú hatáskör az ő kezükben van: többek között a munkaerőpiachoz, a lakhatáshoz, az oktatáshoz és az egészségügyhöz való hozzáférés biztosítása, amelyek mind közvetlenül kihatnak a hazatelepülők visszailleszkedésével, és ily módon a társadalmi kohézió és a fenntartható társadalmak biztosításával kapcsolatos kapacitásukra. A migránsok befogadásával, beilleszkedésével és visszailleszkedésével kapcsolatos mindennapos kérdések különösen helyi és regionális szinten merülnek fel. A paktumoknak ezért a hazatérési eljárás eredményességének és fenntarthatóságának növelését kell célozniuk, és megfelelő finanszírozást kell biztosítaniuk az önkéntes hazatéréshez, illetve segíteniük kell a származási országokat a visszafogadott állampolgárok reintegrációjában;

30.

meggyőződése, hogy ha optimális eredményeket szeretnénk elérni a migránsok befogadása, beilleszkedése és visszailleszkedése terén, akkor a többszintű kormányzás a legmegfelelőbb módszer a szükséges intézkedések és kezdeményezések együttesének kialakításához;

31.

emlékeztet arra, hogy az Unióban és a harmadik országokban egyaránt meg kell osztani a bevált gyakorlatokat a helyi és regionális önkormányzatok körében a migrációval kapcsolatos valamennyi kérdést illetően. Ilyen kérdés többek között a beilleszkedési és visszailleszkedési politikák ügye, az irreguláris migráció kezelése, a krízishelyzetek korai figyelmeztető jeleinek felismerése és/vagy a válságok korai megelőzése, az embercsempészet és a migránskereskedelem elleni (a migránscsempészet elleni uniós cselekvési tervvel (2015–2020), a migránsok szárazföldön, légi úton és tengeren történő csempészése elleni fellépésről szóló ENSZ-jegyzőkönyvvel, az emberkereskedelem felszámolására irányuló, a 2012–2016 közötti időszakra szóló uniós stratégiával és a palermói jegyzőkönyvvel összhangban folytatott) küzdelem. A Régiók Bizottsága alkalmas arra, hogy a többszintű kormányzás és a szubszidiaritás elvével összhangban megszólítsa a partnerországok városait és régióit, és így elősegítse és ösztönözze az innovatív ötletek és gyakorlatok cseréjét, valamint előmozdítsa a helyi és regionális önkormányzatok hatékonyabb bevonását a bevándorlási és integrációs politikák megtervezésébe és végrehajtásába;

32.

egyetért azzal, hogy a paktumok végrehajtásához elengedhetetlenül szükség van a tagállamok tapasztalatára és erőforrásaira, valamint azzal is, hogy a hatékony együttműködés az uniós szakértőkből, köztük a migráció helyi és regionális vetületeit jól ismerő, helyi szinten tevékenykedő szakemberekből álló hálózatoktól függ. Az RB üdvözli ezért, hogy a migránscsempészet elleni uniós együttműködés összehangolásának elősegítése céljából európai migrációs összekötő tisztviselőket küldenének a kiemelt származási és tranzitországokba, és sürgeti a tagállamokat, hogy haladéktalanul jelöljék ki a megfelelő szakembereket erre a feladatra;

33.

támogatja, hogy a paktum rövid távú céljainak elérése érdekében a meglévő pénzügyi eszközöket és a meglévő alapokat vegyék igénybe, azonban ezzel kapcsolatban arra kéri az uniós tagállamokat, hogy haladéktalanul teljesítsék az adott alapok tekintetében megállapított hozzájárulásaikat;

34.

kiemeli a meglévő alapok – például a törökországi menekülteket támogató eszköz (3 milliárd EUR), az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért (1,8 milliárd EUR), a szíriai válság kezelésére szolgáló uniós regionális alap (1 milliárd EUR) – és a paktumok végrehajtásához a 2016–2020 közötti időszakra esetleg rendelkezésre bocsátható, legfeljebb 8 milliárd EUR összegű egyéb pénzügyi eszközök közötti szinergiák kiaknázásának jelentőségét. A strukturális alapokkal meglévő lehetséges szinergiákat ugyancsak meg kell vizsgálni;

35.

üdvözli az Európai Bizottság ambiciózus Külső Beruházási Tervre vonatkozó javaslatát, amely az irreguláris migráció kiváltó okait kezelné, és támogatná a partnerországokat Afrikában és az EU szomszédságában az irreguláris migráció következményeinek kezelésében, eközben pedig hozzájárulna az ENSZ más fejlesztési céljainak eléréséhez. Arra kéri az Európai Bizottságot, hogy az uniós tagállamokkal és a nemzetközi partnerekkel folytatott szoros párbeszéd keretében mihamarabb dolgozza ki ezt az eszközt;

36.

üdvözli az Afrika és az EU szomszédos országai számára javasolt Külső Beruházási Terv csomagot, amelynek célja a beruházások mozgósítása (a jobb üzleti környezetnek, a magánberuházásoknak, valamint a beruházásfinanszírozási kérelmek egyablakos ügyintézési rendszerének köszönhetően) és a munkahelyteremtés fellendítése a partnerországokban;

37.

üdvözli az üzleti környezet javítását célzó gazdasági és strukturális reformoknak nyújtandó uniós technikai segítség és támogatás fokozását. Az RB határozottan kéri, hogy a helyi önkormányzatokat és vállalkozásokat vonják be a javasolt technikai segítségnyújtásba, amely segítené ezeket abban, hogy több bankképes projektet dolgozzanak ki. Ez javítaná az általános vállalkozói környezetet, és felhívná a nemzetközi befektetői közösség figyelmét a helyi önkormányzatokra és vállalkozásokra;

38.

meg van győződve arról, hogy a javasolt beruházási terv rövid és hosszú távon is kihat majd a fenntartható fejlődés javítására az EU partnerországaiban, amelyekből sok migráns érkezik vagy amelyeken sok menedékkérő és irreguláris migráns halad át. A javasolt terv tehát közvetlenül kezeli majd az irreguláris migráció eredendő okait, és segít visszaszorítani az irreguláris migrációt;

39.

véleménye szerint nagyon fontos, hogy az EU, a tagállamok, a harmadik országok, a nemzetközi pénzügyi intézmények, az európai kétoldalú fejlesztési intézmények és a magánszektor egyaránt hozzájáruljon a beruházási tervhez. A Régiók Bizottsága üdvözli az ambiciózus Külső Beruházási Terv benyújtására irányuló európai bizottsági kezdeményezést, amelynek célja, hogy 62 milliárd eurót mozgósítsanak az ENSZ fejlesztési céljainak könnyebb elérésére és ezáltal az irreguláris migráció kiváltó okainak kezelésére;

40.

ezzel kapcsolatban kéri, hogy az Európai Bizottság kezdeményezését a tagállamokkal és más nemzetközi partnerekkel megkötött különleges megállapodás révén valósítsák meg, melyben elköteleznék magukat amellett, hogy azonos összeggel egészítsék ki az összes uniós hozzájárulást, ösztönzésképpen a további köz- és magánbefektetések számára;

41.

üdvözli a szeptemberben előterjesztett tervet, amely három pilléren nyugszik: a magánberuházások mozgósítása; a technikai segítségnyújtás fokozása; valamint az általános üzleti környezet javítása. Sajnálja, hogy a közlemény nem említi a helyi és regionális önkormányzatokat, és kiemelten fontosnak tartja, hogy a helyi és regionális önkormányzatok segítséget és forrásokat kapjanak. A második pillérnek egyértelműen be kell vonnia a helyi és regionális önkormányzatokat is, és a Régiók Bizottságának partnerként részt kell vennie annak végrehajtásában. A Régiók Bizottsága által kidolgozott decentralizált együttműködési atlasz hasznos eszközt jelenthet a finanszírozást igénylő projektek és a lehetséges együttműködő partnerek feltérképezésében. Az RB kéri, hogy a külső beruházási terv irányítási struktúrájában a helyi és regionális önkormányzatok is képviseltethessék magukat;

42.

sürgeti ezért az Európai Bizottságot, hogy a terv kidolgozásába vonja be a Régiók Bizottságát mint az uniós helyi és regionális önkormányzatok szószólóját, amelyek közül sokan széles körű tapasztalattal rendelkeznek a fejlesztési együttműködés terén;

43.

annak megvizsgálására kéri az Európai Bizottságot, hogy az uniós tagállamokban a különféle diaszpóracsoportok miként vállalhatnak partneri szerepet a származási országukon belüli beruházások finanszírozásában. 2013-ban a fejlődő országokból származó migránsok több mint 400 milliárd eurót küldtek haza. Ezek az átutalások általában stabilabbak, mint az egyéb magántőke-áramlások, hiszen a legutóbbi globális pénzügyi válság során csupán 5 %-kal estek vissza és gyorsan visszaálltak a válság előtti szintre. Az átutalásokban rejlő lehetőségekre jó példa, hogy 2013-ban a diaszpóra által Szenegálba átutalt összegek az ország GDP-jének 10 %-át tették ki;

44.

megismétli, hogy az uniós és harmadik országokban működő helyi és regionális önkormányzatok szerepet vállalhatnak és kell is vállalniuk a migrációs partnerségek végrehajtására irányuló, uniós és nemzeti szinten, illetve harmadik országokkal összehangolt közös erőfeszítésekben. Ezen belül a helyi és regionális önkormányzatok kulcsfontosságú szerepet töltenek be a tájékoztatásban, valamint a származási, a tranzit- és a célországok polgárai számára a szükséges információk biztosításában;

45.

a potenciális migránsoknak tisztában kell lenniük azokkal a kockázatokkal és veszélyekkel, amelyekkel az Unióba való szabálytalan belépés megkísérlésekor néznek szembe. Tájékoztatni kell őket arról is, hogy a célországokban milyen feltételekkel és rendszerekkel találkozhatnak, ideértve a munkaerőpiacra, az elérhető képzésekre és nyelvtanfolyamokra, valamint a családegyesítés feltételeire vonatkozó információkat is. A potenciális migránsokat tájékoztatni kell továbbá a származási országuk és a célország közötti kulturális különbségekről, figyelmeztetve őket az elfogadhatatlan viselkedésre és gyakorlatokra;

46.

a célországok lakosait és vállalatait tájékoztatni kell a migráció előnyeiről, valamint megfelelően fel kell készíteni őket arra, hogy miként segíthetik a migránsok beilleszkedését. Ez a tájékoztatás helyi és regionális szinten valósítható meg a legjobban, ahol a legkisebb a távolság az önkormányzatok és a polgárok között. A legális migrációval és a hosszú távú integrációval kapcsolatos megfelelő, helyi és regionális szintű politikák a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni küzdelem eszközeként szolgálnak;

47.

emlékeztet arra, hogy miközben a javasolt partnerségi keret megemlíti bevezetőjében, hogy a fejlesztési és szomszédsági politikák révén meg kell erősíteni a helyi szintű kapacitásépítést, azt nem fejti ki jobban, hogy milyen konkrét intézkedésekkel kell ezt elérni. Az RB képes arra, hogy partner legyen a partnerországokbeli helyi és regionális szintű kapacitásépítési erőfeszítésekben, és erre lehetőséget is kell biztosítani számára;

48.

kiemeli, hogy be kell ruházni a partnerországok helyi kapacitásaiba és helyi és regionális kormányzataik fellépéseibe. A helyi kormányzatokat partnerként kell bevonni a külső beruházási terv összes pillérébe, és az RB támogatja a PLATFORMA azon megjegyzését, hogy az EU városainak a partnerországok városaival való együttműködése kulcsfontosságú eszköz a helyi migrációkezeléssel kapcsolatos új megközelítés alkalmazásában, a kapacitásépítésben, valamint a technikai szakértelem megosztásában. Ezzel összefüggésben úgy véli, hogy a külső beruházási tervnek finanszíroznia kellene a városok közötti és régiók közötti együttműködést;

49.

hangsúlyozza, hogy az EU, a tagállamok, az uniós helyi és regionális önkormányzatok, illetve a migránsok származási és tranzitországaiban működő helyi és regionális önkormányzatok közötti együttműködés az összes partner számára előnyös módon segítheti elő a migráció hatékonyabb kezelését. E célból az Uniónak és a tagállamoknak pénzügyileg és politikailag egyaránt támogatniuk kell a helyi és regionális önkormányzatokat.