EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52013XC0911(02)

Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

OJ C 262, 11.9.2013, p. 13–15 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

11.9.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 262/13


Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

2013/C 262/06

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról  (2)

„BAYERISCHE BREZE”/„BAYERISCHE BREZN”/„BAYERISCHE BREZ’N”/„BAYERISCHE BREZEL”

EK-sz.: DE-PGI-0005-0971-23.02.2012

OFJ ( X ) OEM ( )

1.   Elnevezés

„Bayerische Breze”/„Bayerische Brezn”/„Bayerische Brez’n”/„Bayerische Brezel”

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Németország

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1.   A termék típusa

2.4. osztály:

Kenyér, péksütemények, cukrászsütemények és egyéb pékáru

3.2.   Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A hagyományos lúgos pékáruk közé tartozó „Bayerische Breze” a kereskedelemben „Bayerische Brezn”, „Bayerische Brez’n” és „Bayerische Brezel” elnevezéssel is kapható perec. A perec formája imára kulcsolt két karra hasonlít (illetve azokat jelképezi). Ez a forma úgy jön létre, hogy egy két végén vékonyra nyújtott tésztaszál végeit középen duplán egymásba fűzik (összesodorják), majd a két vékony véget rátapasztják a tésztaszál vastagabb részére úgy, hogy a tésztaszálak lehetőleg három azonos méretű mezőt fogjanak közre. A lúgos bajor perecre jellemző az intenzíven fénylő, vörösesbarna héj, amellyel ellentétet képeznek a perec ívelt részén sütés közben kialakuló, erőteljes világos repedések.

A perec élvezeti értékének fontos összetevője lúgos ízhatása, továbbá az, hogy roppanó hangot adva és hirtelen törik, a belseje pedig fogyasztáskor vattaszerű és puha.

A termék különböző változatokban és méretekben létezik, és általában durvára őrölt sóval szórják meg. Ismert azonban mákkal, szezámmaggal, tökmaggal vagy napraforgómaggal, illetve sajttal megszórt változata is. A perec vékony héját fénylő gesztenyebarnára sütik. A belseje ezzel szemben nedvdús, lágy és világos.

A „Bayerische Breze” mélyfagyasztott tésztaként (pl. saját üzemben történő további feldolgozásra, az élelmiszer-kiskereskedelemben vagy -nagykereskedelemben mélyfagyasztott áruként, otthoni elkészítésre történő eladásra stb.) is kapható. A mélyfagyasztott tészta is perec formájú, ezért – nem utolsósorban az 5.2. pont alatt ismertetett recept és forma miatt – a termékre vonatkozó oltalom a mélyfagyasztott változatra is vonatkozik. A mélyfagyasztott tésztát általában a lefagyasztás előtt lúgos oldattal kezelik.

3.3.   Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

A „Bayerische Breze” tésztájának elkészítéséhez a búzaliszten kívül vízre, élesztőre, esetleg malátát tartalmazó sütőporra, konyhasóra, nátrium-karbonátra és zsiradékra van szükség.

3.4.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében)

3.5.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

Az eladásra kész perec, illetve mélyfagyasztott tészta teljes előállítási folyamata.

A 3.3. pont alatt felsorolt alapanyagokból elkészített tésztát erőteljesen meggyúrják, majd darabokra osztják, és az egyes darabokat a két végükön elvékonyodó szálakká nyújtják. A tésztaszál elvékonyodó végeit kézzel (különleges kézi hurkolási technikával) vagy géppel összehurkolják, és a szál vastag részéhez tapasztva alakítják ki a perecformát. Ezután a készre formált tésztát – mielőtt még a nátronlúgos oldatba mártanák – vagy közvetlenül feldolgozzák (szilárdítás), vagy lehűtik (késleltetett kelesztés). A terméket 4 %-nál alacsonyabb nátrium-hidroxid-tartalmú nátronlúgos oldatba merítik. Ezután a pereceket megszórják sóval, majd kisütik; ezután hagyni kell őket kihűlni, és száraz helyen kell tárolni, mert a vékony, sós héj különösen hajlamos nedvességet felszívni.

3.6.   A szeletelésre, az aprításra, a csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok

3.7.   A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása

Bajorország

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel

5.1.   A földrajzi terület sajátosságai

A perec jellegzetes formájú kenyérféleség; ősének a gyűrű formájú római kenyér tekinthető, amelyet vacsorára fogyasztottak. A gyűrű formájú kenyér főként a kolostorokban terjedt el. Ebből először egy olyan újabb forma jött létre, amely egy a gyűrűből karként kiálló nyúlványt tartalmazott, és így az új forma a hatos számjegyre hasonlított. Két ilyen „egykarú perec” összeillesztésével jött létre az a forma, amelyet ma perecként ismerünk. Csak a fent leírt formával rendelkező perecre használható a „Bayerische Breze” (valamint a „Bayerische Breze”, „Bayerische Brezn”, „Bayerische Brez’n”, „Bayerische Brezel”) megjelölés.

A név az ófelnémet „Brezitella”, ez pedig a megközelítőleg „karocska” jelentésű latin „brachiatellium” szóra vezethető vissza: a perecforma ugyanis – ahogyan arra már a 3.2. pont alatt is történt utalás – az imára kulcsolt kezet jelképezi. A perec különleges ünnepi tészta volt, amelyet újév napjára, virágvasárnapra vagy az aratási hálaünnepre készítettek el. Mivel Németország déli részén különösen sok kolostor volt, a perec is leginkább itt terjedt el.

5.2.   A termék sajátosságai

A „Bayerische Breze” különlegességét egyrészt az egyedi írásmód, másrészt a perec különleges tulajdonságai adják. A bajor perec nyúlványai vastagabbak, mint a sváb perec nyúlványai. A sváb pereccel ellentétben a „Bayerische Breze” legvastagabb részén nincs hosszanti bevágás (tehát nincs előre bemetszett minta), hanem jellegzetessége a repedésekkel tarkított felület. A lúgos bajor perec zsírtartalma alacsonyabb (1,5–4 %), mint a lúgos sváb perecé (4–8 %). A „Bayerische Breze” viszonylag alacsony, a liszthez képest legfeljebb 4 %-os zsírtartalmának köszönhetően külső része különösen ropogós. A sváb pereccel ellentétben a „Bayerische Breze” perecet egyenletesen kell kisütni.

A bajor és a sváb perec leginkább formájában különbözik. Míg a sváb perec esetében a két nyúlvány sokkal lejjebb kapcsolódik a felső, íves részhez – így a termék „pocakos” küllemű –, addig a jellegzetes bajor perec esetében a nyúlványok lényegesen feljebb csatlakoznak a szóban forgó részhez.

A „Bayerische Breze” perecet felvették a bajor élelmezésügyi, mezőgazdasági és erdőgazdálkodási minisztérium (Bayerisches Staatsministerium für Ernährung, Landwirtschaft und Forsten) hagyományos bajor különlegességeket tartalmazó adatbázisába, ami szintén azt bizonyítja, hogy a „Bayerische Breze” Bajorországban hagyományos regionális különlegességnek számít. Ezenkívül számos forrásban is rendszeresen megemlítik, hogy jellegzetesen bajor különlegességről van szó.

5.3.   A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti ok-okozati kapcsolat

A lúgos perec bajor változatának kialakulása egy tévedésnek köszönhető. Anton Nepomuk Pfannenbrenner pék a 19. században Johan Eilles udvari szállító müncheni királyi kávéházában dolgozott. 1839-ben jelentős következményekkel járó hibát követett el a pékműhelyben. A perecre akkoriban cukros vízzel készítettek bevonatot, ám a pék ezen a napon véletlenül a sütőlapok tisztítására használt nátronlúgot vette kézbe a cukros víz helyett. Az eredmény annyira meggyőzőre sikeredett, hogy Wilhelm Eugen von Ursingen württembergi királyi követ még azon a reggelen megkóstolhatta a lúgos perecet. Azóta úgy tartják, hogy igazolhatóan 1839. február 11-én adtak el először lúgos perecet.

Bajor sajátosságként szinte valamennyi bajorországi pékségben sütnek lúgos perecet. A bajor perec szinte elengedhetetlen része a Bajorországban oly jellemző étkezéseknek, a tízórainak és az uzsonnának, továbbá a müncheni fehér kolbász és a bajor májas mellől sem hiányozhat. A „Bayerische Breze” perecet a fogyasztók rendkívül nagyra tartják, és világszerte kiváló híre van. A müncheni Oktoberfestnek köszönhetően ma már az egész világon ismerik.

A „Bayerische Breze” a bajor pékek hagyományos terméke, amely csak Bajorországban található meg.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(510/2006/EK rendelet (3) 5. cikk (7) bekezdés)

http://register.dpma.de/DPMAregister/geo/detail.pdfdownload/31500


(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2)  HL L 93., 2006.3.31., 12. o. A rendeletet felváltotta az 1151/2012/EU rendelet.

(3)  L. 2. lábjegyzet.


Top