Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat az Európai Parlament és a Tanács …/…/EU rendeletére az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség (EMSA) létrehozásáról szóló 1406/2002/EK rendelet módosításáról

(COM(2010) 611 végleges – 2010/0303 (COD))

2011/C 107/14

Előadó: Jan SIMONS

2010. november 22-én a Tanács és 2010. november 10-én az Európai Parlament úgy határozott, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 100. cikkének (2) bekezdése alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

Javaslat az Európai Parlament és a Tanács …/…/EU rendeletére az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség (EMSA) létrehozásáról szóló 1406/2002/EK rendelet módosításáról

COM(2010) 611 végleges – 2010/0303 (COD).

A bizottsági munka előkészítésével megbízott „Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom” szekció 2011. február 2-án elfogadta véleményét.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2011. február 16–17-én tartott 469. plenáris ülésén (a 2011. február 16-i ülésnapon) 114 szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

1.   Következtetések és ajánlások

1.1   Az EGSZB kedvezően ítéli meg az EMSA-nak a tengerbiztonság javításában a tagállamokban betöltött szerepét. A jövőre nézve is igen fontosnak tartja, hogy az EMSA feladatait és hatásköreit átgondolt módon terjesszék ki.

1.2   Az „átgondolt módon” kifejezéssel az EGSZB arra kíván utalni, hogy az EMSA feladatait, felelősségeit és hatásköreit az eddigieknél egyértelműbb módon kell megfogalmazni és meghatározni, hogy ne legyenek félreértések az EMSA, az Európai Bizottság és a tagállamok közötti feladatmegosztással kapcsolatban.

1.3   Az arányosság elvére vonatkozóan az EGSZB meg szeretné jegyezni, hogy az Európai Bizottság a javaslat egyes részeiben előre meghatározza az EMSA jövőbeli szerepét. Erről azonban először uniós szinten kell döntést hozni.

1.4   Az EGSZB csodálkozásának ad hangot afelett, hogy a 2. cikk (2) bekezdésének d) pontja váratlanul megemlíti a „belföldi vízi utakat”. Sem a jelenlegi – amint maga a cím is megadja, csupán a tengerekre vonatkozó – szabályozás, sem a szóban forgó módosításjavaslat indokolása, hatáselemzése és preambulumbekezdései nem térnek ki a belföldi vízi utakra. Egyáltalán nem esik szó okokról, igényről, hatáskörről, technikai kivitelezésről, sem pedig arról, hogy miként kezeljék a tengeri és a belvízi hajózásra irányuló politikák eltéréseit, illetve a nemzeti és nemzetközi szinten teljesen különböző igazgatási és irányítási struktúrákat. Már csak ezért is el kell tehát hagyni ezt az utalást, nem is szólva arról a tartalmi érvről, hogy a két közlekedésmód igen különböző jellegzetességei már alapot adtak arra, hogy különálló közlekedésirányítási rendszereket hozzanak létre.

1.5   Az EGSZB elképzelhetőnek tartja, hogy mielőbb létrehoznak egy jogalapot és ezáltal egy pénzügyi keretet is, amelynek révén az ügynökség támogatni tudja az Európai Bizottságot releváns és a tengerészeti területen végzett tevékenységéből adódó, jól körülhatárolt szaktudásával, mégpedig nemcsak valamennyi közlekedésmódra vonatkozóan, hanem a közlekedéstől független politikaterületeken is.

1.6   Az EGSZB egyébként egyetért azzal a javaslattal, hogy az ügynökség létrehozásáról szóló rendelet szorosabban kapcsolódjon a harmadik tengerbiztonsági intézkedéscsomag keretében elfogadott jogszabályokhoz.

1.7   Az EGSZB azt ajánlja, hogy pontosítsák az EMSA, az Európai Bizottság, a tagállamok és az igazgatási tanács szerepét, mégpedig az ellenőrzések szervezésének terén.

1.8   Az EGSZB ezért támogatja az Európai Bizottságnak azt a javaslatát, hogy az EMSA ellenőrzés terén alkalmazott operatív munkamódszereinek meghatározásakor az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség példáját kövessék.

1.9   Az EGSZB szükségesnek tartja, hogy az EMSA, mivel a múltban bizonyította, hogy hozzáadott értéket képvisel, megkapja azokat a személyzetre vonatkozó és pénzügyi lehetőségeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy szerepét a jövőben is felelősségteljes módon be tudja tölteni. Ennek része – az EGSZB véleménye szerint is – a rendszeres külső ellenőrzés.

2.   Bevezetés

2.1   2010. október 28-án az Európai Bizottság közzétette az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség (EMSA) létrehozásáról szóló 1406/2002/EK rendelet módosítására vonatkozó rendeletre tett javaslatot (COM(2010) 611 végleges), és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikkének megfelelően vélemény kidolgozására kérte fel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságot.

2.2   Az EGSZB örömmel tesz eleget a felkérésnek, mivel ezt az 1406/2002/EK rendelet módosítására irányuló javaslatot a következő, fontos lépésnek tekinti a tengerbiztonság javításához.

2.3   Meg kell jegyezni, hogy a tengerbiztonságra irányuló politikai figyelem csak az Erika nevű olajtanker nagy olajszennyezést okozó katasztrófája után növekedett meg igazán.

2.4   Az Európai Bizottság 2000 végén javaslatot tett az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség (EMSA) létrehozásáról szóló rendeletre. Az ügynökség célja az volt, hogy műszaki testületként működjön, hogy a tengeri biztonságnak, illetve a hajók által okozott szennyezés megelőzésének magas, egységes és hatékony szintjét biztosíthassa az EU-ban.

2.5   A rendelet 2002. augusztusban lépett életbe, az EMSA pedig 2003. márciusban kezdte meg tevékenységét. A rendeletet azóta háromszor módosították.

2.6   Az első, az 1644/2003/EK rendelet révén történő módosítás elsősorban a pénzügyi és a költségvetési eljárásokat érintette, és nagyobb átláthatóságra irányult.

2.7   A második, a Prestige nevű hajó 2002. évi balesetének hatására elfogadott 724/2004/EK rendelettel történő módosítás számos új feladatot rótt az ügynökségre, különösen a szenynyezés elhárítását célzó készültség és a szennyezés elleni fellépés terén. Az átdolgozás során figyelembe vették a tengerbiztonság terét illető uniós hatáskör módosulásait is.

2.8   Az átdolgozás során azt kérték az ügynökségtől, hogy nyújtson technikai segítséget a hajók és kikötőlétesítmények védelmének fokozásával kapcsolatos ellenőrzésekhez, amelyeket az Európai Bizottságnak a 725/2004/EK rendelet hatálybalépésének következtében kellett elvégeznie.

2.9   Emellett arra kérték az EMSA-t, hogy nyújtson segítséget az Európai Bizottságnak a képesítési bizonyítványok kiállítási eljárásainak és a képzési intézményeknek az értékelésében a tagállamokban és a nem uniós országokban egyaránt. A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet úgynevezett STCW-egyezményében meghatározott, képzéssel, képesítéssel és őrszolgálattal kapcsolatos szabványokról van szó.

2.10   A harmadik módosításra 2006-ban került sor a 2038/2006/EK rendelet révén. A rendelet a 2007–2013 időszakra 154 millió eurós pénzügyi keretet biztosított az EMSA-nak a szennyezés bekövetkezése esetén végrehajtandó intézkedések fedezésére.

2.11   A módosításoknak azonban még nincs vége. Ahhoz, hogy az EMSA továbbra is ütőképesen és hatékonyan tudjon működni, szükség van az 1406/2002/EK rendelet negyedik módosítására tett – szóban forgó – javaslatra.

2.12   Az Európai Bizottság módosítási javaslatának célja egyrészt az EMSA jelenlegi feladatainak és szerepének tisztázása, másrészt feladatainak kiterjesztése a kidolgozás alatt álló, nemzetközi és/vagy uniós szintű új területekre.

2.13   Jelenlegi tevékenységeit tekintve az EMSA technikai és tudományos segítséget nyújt a tagállamoknak és a Bizottságnak annak érdekében, hogy támogassa a tagállamokat a tengeri biztonsággal, a tengeri védelemmel és a hajók okozta szenynyezés megelőzésével kapcsolatos közösségi jogszabályok megfelelő alkalmazásában, e jogszabály végrehajtásának ellenőrzésében, a már hatályos intézkedések hatékonyságának értékelésében és az új intézkedések kidolgozásának előmozdításában.

2.14   Az Európai Bizottság „Javaslatok és stratégiai célkitűzések az Európai Unió tengeri szállítási politikájának vonatkozásában a 2018-ig terjedő időszakra” című közleményében kinyilvánította, hogy módosítani kívánja az EMSA mandátumát és működésének gyakorlatát annak érdekében, hogy még hathatósabb technikai és tudományos támogatást tudjon nyújtani a Bizottságnak és a tagállamoknak.

2.15   A Tanács 2009. március 30-i következtetéseiben arra kérte az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki intézkedéseket, amelyek a jövőbeli kihívásokat figyelembe véve lehetővé teszik, hogy az EMSA tökéletesítse tevékenységeit a tagállamoknak és az Európai Bizottságnak nyújtott technikai és tudományos támogatást illetően.

2.16   Az Európai Bizottság az Európai Parlament és a Tanács kérésére megvizsgálta a kérdést, és arra a következtetésre jutott, hogy az EMSA intézkedéseivel meg lehetne erősíteni az egyes partvédelmi tevékenységekre irányuló, uniós szintű szinergiákat. Ezt úgy lehetne megtenni, hogy kiterjesztik az EMSA feladatkörét, különösen a tengeri forgalom és a hajózási útvonalak ellenőrzése, valamint a lehetséges környezetszennyezők nyomon követéséhez a tagállamoknak nyújtott segítség terén.

2.17   Az 1406/2002/EK rendeletnek megfelelően a EMSA igazgatási tanácsa 2007-ben megbízott egy külső irodát, hogy készítsen független külső értékelést a rendelet végrehajtásáról. A jelentésben megállapítják, hogy egyes területeken lehetséges a fejlesztés és a pontosítás, az általános következtetés azonban az, hogy az ügynökség hozzáadott értéket nyújt az ágazat egésze és különösen a két legfontosabb érintett, a tagállamok és az Európai Bizottság számára.

3.   Általános megjegyzések

3.1   Az EGSZB korábbi véleményeiben (1)  (2) kedvezően nyilatkozott az EMSA-nak a tengerbiztonság tagállami fejlesztésében betöltött kulcsfontosságú szerepéről. A tengerbiztonság területén folyamatosan zajló fejlődést és ezzel összefüggően az ellenőrzések és a szennyezés elleni fellépés szükségességét tekintve az EGSZB igen nagy jelentőségűnek tartja az EMSA feladatainak és hatáskörének kiterjesztését.

3.2   A javasolt kiterjesztés többek között a következő elemekre vonatkozik: az EMSA által nyújtott támogatás az olyan nemzetközi szervezetekben, mint az IMO; az operatív szolgálatok, pl. a SafeSeaNet szerepe az integrált tengerpolitikában és a rendszerek átjárhatóságának biztosításában; a tengeri kitermelési tevékenységek által okozott tengerszennyezés elleni fellépés; technikai együttműködés harmadik országokkal és az Európai Bizottság segítése a biztonságvédelmi ellenőrzések terén.

3.3   A rendelet kiigazítására elsősorban a harmadik tengerbiztonsági csomag, az EMSA 2010–2014-es ötéves stratégiájába felvett új témák, valamint az EMSA igazgatási tanácsának a külső értékelés alapján kidolgozott ajánlásai adnak okot.

3.4   Pontosabban körül kell írni és részletesebben meg kell határozni az EMSA feladatait arra vonatkozóan, hogy az EMSA milyen segítséget nyújtson az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak, különösen a legújabb fejlemények fényében, mint a harmadik tengerbiztonsági csomag, az integrált uniós tengerpolitika, a tengeri felügyelet, az európai parti őrség lehetőségei stb.

3.4.1   Az EGSZB csodálkozásának ad hangot afelett, hogy a 2. cikk (2) bekezdésének d) pontja váratlanul megemlíti a „belföldi vízi utakat”. Sem a jelenlegi – amint maga a cím is megadja, csupán a tengerekre vonatkozó – szabályozásban, sem a szóban forgó módosításjavaslat indokolásában, hatáselemzésében és preambulumbekezdéseiben nincs szó a belföldi vízi utakról. Egyáltalán nem esik szó okokról, igényről, hatáskörről, technikai kivitelezésről, sem pedig arról, hogy miként kezeljék a tengeri és a belvízi hajózásra irányuló politikák eltéréseit, illetve a nemzeti és nemzetközi szinten teljesen különböző igazgatási és irányítási struktúrákat. Már csak ezért is el kell tehát hagyni ezt az utalást, nem is szólva arról a tartalmi érvről, hogy a két közlekedésmód igen különböző jellegzetességei már alapot adtak arra, hogy különálló közlekedésirányítási rendszereket hozzanak létre.

3.4.2   Az EGSZB elképzelhetőnek tartja, hogy mielőbb létrehoznak egy jogalapot és ezáltal egy pénzügyi keretet is, amelynek révén az ügynökség támogatni tudja az Európai Bizottságot releváns és a tengerészeti területen végzett tevékenységéből adódó, jól körülhatárolt szaktudásával, mégpedig nemcsak valamennyi közlekedésmódra vonatkozóan, hanem a közlekedéstől független politikaterületeken is.

3.4.3   A 2. cikk (1) bekezdése megadja, mely területeken támogatja az ügynökség az Európai Bizottságot. A (2) bekezdésben néha egyáltalán nem, néha különböző megfogalmazásokban szerepel az, hogy erre a támogatásra az EMSA feladatkörének keretein belül kell, hogy sor kerüljön; ez pedig zavart kelt és esetenként (mint az e) pontban) nem érthető. A megoldás az, hogy ezeket a kiegészítéseket törölni kellene a (2) bekezdésből, mivel az (1) bekezdésben már szerepelnek.

3.5   Az arányosság elvét illetően az EGSZB megjegyzi, hogy egyetért azzal a javaslattal, hogy a rendeletet szorosabban kapcsolják össze a harmadik tengerbiztonsági csomag keretében elfogadott európai jogszabályokkal. Meg szeretné jegyezni azonban, hogy egyes pontjaiban a javaslat előre meghatározza az EMSA jövőbeli esetleges szerepét – ilyen pl. a regionális központok létrehozása –, pedig erről még nem született döntés.

4.   Részletes megjegyzések

4.1   Az irányítási szempontokat illetően az EGSZB megjegyzi, hogy főként az ellenőrzések szervezésének terén szükséges pontosítani az EMSA, az Európai Bizottság, a tagállamok és az igazgatási tanács szerepét.

4.2   Előfordulhat ugyanis, hogy az igazgatási tanácsban a tagállamokat képviselő megbízottak esetében összeférhetetlenség merülhet fel: egyrészt ők hozzák az EMSA tevékenységeivel és erőforrásaival, különösen az ellenőrzési politikával kapcsolatos döntéseket, másrészt ők képviselik a nemzeti kormányokat, amelyek az EMSA által az Európai Bizottság nevében végzett, a nemzeti előírásoknak és gyakorlatoknak az alkalmazandó uniós jogszabályokkal való összhangját vizsgáló ellenőrzéseknek az alanyai.

4.3   Az EGSZB ezért egyetért az EMSA általi ellenőrzésekre vonatkozó 3. cikk szövegének kiigazításával, és támogatja az Európai Bizottságnak azt a javaslatát, hogy az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség példáját kövessék az EMSA ellenőrzés terén alkalmazott operatív munkamódszereinek meghatározásakor (komitológiai eljárás).

4.4   Ennek előnye az, hogy minden érdekelt fél részt vesz az eljárásban, az EMSA, az Európai Bizottság és a tagállamok is, ugyanakkor figyelembe veszik az érintett felek meghatározott felelősségi és hatásköreit.

4.5   Az EGSZB továbbá úgy véli, hogy ebben az összefüggésben, amennyiben ez az EMSA hatáskörét érinti, figyelmet kell fordítani a tengerészek élet- és munkakörülményeire is, különösen a nemzetközi tengerészeti munkaügyi egyezmény (MLC ILO) végrehajtásának vonatkozásában.

4.6   Az EGSZB egy megjegyzést szeretne tenni a javaslat 5. cikke (3) bekezdésének javasolt módosításához. A javasolt módosítás azt sugallja, hogy a létrehozandó regionális központoknak nem kizárólag a hajóforgalom megfigyelésével kell foglalkozniuk. Az EGSZB arra figyelmeztet, hogy a jó működés feltétele az, hogy a tagállamok és az EMSA egyértelmű megállapodásokat kössenek arról, hogy melyik fél miért felelős és miben illetékes.

4.7   A 10–19. cikk további módosításai elsősorban az EMSA létező és újonnan létrehozandó testületeire, azok felelősségi és hatáskörére, személyzetének növelésére és finanszírozási forrásaira vonatkoznak.

4.8   Az EGSZB úgy ítéli meg, hogy azokon a területeken, amelyeken az EMSA a múltban bizonyította, hogy jelentős többletértéket teremtett, az ügynökségnek lehetőségeket kell kapnia arra, hogy eddigi és új feladatait továbbra is felelős módon tudja teljesíteni. Ha mérlegelik a személyzeti és pénzügyi eszközök korlátozását, amely révén az EMSA kevesebb feladatot tud elvégezni, mindig szem előtt kell tartani ennek – a nem teljesített tevékenységekből adódó – hátrányos következményeit is.

4.9   Végül pedig az EGSZB egyetért az EMSA igazgatási tanácsának azzal a javaslatával, hogy a jövőben egy független külső irodával rendszeresen végeztessenek külső ellenőrzést az EMSA működését illetően.

(1)  HL C 28., 2006.2.3., 16. o.

(2)  HL C 108., 2004.4.30., 52. o.