EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52009AE0619

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Tárgy: Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a közúti fuvarozásban utazó tevékenységet végző személyek munkaidejének szervezéséről szóló 2002/15/EK irányelv módosításáról

OJ C 228, 22.9.2009, p. 78–80 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

22.9.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 228/78


Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye Tárgy: Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a közúti fuvarozásban utazó tevékenységet végző személyek munkaidejének szervezéséről szóló 2002/15/EK irányelv módosításáról

COM(2008) 650 végleges – 2008/0195 (COD)

2009/C 228/14

2008. november 6-án a Tanács úgy határozott, hogy az Európai Közösséget létrehozó szerződés 71. és 137. cikkének (2) bekezdése alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a közúti fuvarozásban utazó tevékenységet végző személyek munkaidejének szervezéséről szóló 2002/15/EK irányelv módosításáról

Az EGSZB Elnöksége 2008. december 2-án megbízta a „Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom” szekciót a tárgyban folytatandó bizottsági munka előkészítésével.

A munka sürgősségére való tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2009. március 24–25-én tartott, 452. plenáris ülésén (a 2009. március 25-i ülésnapon) főelőadót jelölt ki André MORDANT személyében, továbbá 93 szavazattal 7 ellenében, 7 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

1.   Következtetések és ajánlások

1.1

Az EGSZB úgy véli, hogy az Európai Bizottság javaslata nehezen alkalmazható, és hatalmas többletköltségekkel, valamint az adminisztratív terhek növekedésével fog járni. Emellett nem felel meg 2002/15/EK irányelv egyik alapvető célkitűzésének, amely irányelv a közúti fuvarozásban utazó tevékenységet végző személyek egészségének és biztonságának fokozottabb védelme, a közúti közlekedés biztonságának javítása és a versenyfeltételek összehangolása céljából megállapítja a munkaidő szervezésére vonatkozó minimumkövetelményeket. Tiszteletben tartva a vezetési és pihenési időről szóló 561/2006/EK rendeletet, egy utazó tevékenységet végző munkavállaló ugyanis nem dolgozhat többet mint heti (átlagosan) 48 óra, míg egy önálló vállalkozói tevékenységet végző gépjárművezető, betartva a vezetési és pihenési időről szóló 561/2006/EK rendelet előírásait, heti 86 órát dolgozhatna.

1.2

A következő 20 év során, az egyéb szállítási módozatok (vasút és vízi közlekedés) növekedésétől függetlenül, az európai közúti fuvarozás várhatóan a duplájára fog növekedni. Az EGSZB véleménye szerint az irányelv célkitűzéseinek elérése szempontjából nem a gépjárművezető státusa, hanem azok a körülmények a meghatározóak, amelyek között a fuvarozáshoz kötődő utazó tevékenységét végzi.

1.3

Az EGSZB jelen véleményében megerősíti a Közúti fuvarozás – az önálló vállalkozói tevékenységet folytató gépjárművezetők munkaideje című véleményében (1) szereplő következtetések főbb megállapításait.

Emlékeztetőül, ebben a véleményben az EGSZB a következőket hangsúlyozta:

Valamennyi önálló vállalkozói tevékenységet folytató gépjárművezetőt (2009. március 23-tól) be kell vonni a 2002/15/EK irányelv alkalmazási körébe, ahogyan az az irányelv 2. cikkében is szerepel. A bevonásra a közúti fuvarozás biztonságának növelése, a kiegyenlített versenyhelyzet megteremtése és az utazó munkavállalók és az önálló vállalkozók munkafeltételeinek – és különösképpen fizikai és mentális egészségének – javítása érdekében van szükség.

Fontos, hogy a tagállamok megfelelően hajtsák végre az irányelvet, és főként, hogy megfelelően alkalmazzák az önálló vállalkozói tevékenységet folytató gépjárművezető fogalmát. A szállítási láncban részt vevő egyes szereplők együttes felelősségvállalása is lényeges kérdés, ahogyan ez a vezetési és pihenőidőkre vonatkozó jogszabályban is megvalósul.

1.4

Az EGSZB szerint az irányelv célkitűzéseit csak abban az esetben lehet megvalósítani, ha a közúti fuvarozási ágazatban a szociális védelem minimális normáit státusuktól függetlenül valamennyi, a fuvarozáshoz kötődő utazó tevékenységet végző személy esetén megkülönböztetés nélkül alkalmazzák.

1.5

Az EGSZB úgy véli, hogy az irányelv hatályának az önálló tevékenységet folytató gépjárművezetőkre való kiterjesztésekor az adminisztratív feladatokat a lehető legnagyobb mértékben egyszerűsíteni kell. Az önálló vállalkozói tevékenységet folytató gépjárművezetők munkaidejének meghatározása feltételezi, hogy az általános adminisztratív tevékenységek nem számítanak bele a munkaidőbe.

1.6

Az önálló vállalkozók bevonása néhány olyan intézkedés bevezetését feltételezi, amelyek a 2002/15/EK irányelv alkalmazásának és tiszteletben tartásának ellenőrzését szolgálják.

2.   Bevezetés

2.1

Az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 11-i 2002/15/EK irányelve 2005. március 23-án lépett hatályba. Tárgya a közúti fuvarozásban utazó tevékenységet végző személyek munkaidejének szervezése. Az irányelv által bevezetett új közös szabályok minimumkövetelményeket fogalmaznak meg az érintett munkavállalók szociális védelmének területén. Ezek a minimumkövetelmények jelentős előrelépést jelentenek, egyrészt a közúti fuvarozásban utazó tevékenységet végző személyek biztonságának és egészségének fokozottabb védelme, másrészt a közúti biztonság javítása és az egyenlő versenyfeltételek biztosítása terén.

2.2

Az irányelv, amelynek célja az utazó munkavállalók védelme a túl hosszú munkaidő, a nem megfelelő pihenés és a felaprózott munkarend káros hatásai ellen, a munkaidő szervezéséről szóló általános irányelvhez (2003/88/EK irányelv) kapcsolódó lex specialis-ként kezelendő, és kiegészíti a 2006. március 15-i, a gépjárművezetők vezetési és pihenőidejének közös szabályait meghatározó 561/2006/EK rendeletet.

2.3

Az irányelv elfogadásakor, az egyeztetési eljárást követően, a Tanács és az Európai Parlament úgy döntött, hogy az önálló vállalkozói tevékenységet folytató gépjárművezetőkre elvileg 2009. március 23-tól kell alkalmazni az irányelvet. Felkérték az Európai Bizottságot, hogy a fenti dátum lejárta előtt két évvel nyújtson be jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, végezetül pedig e jelentés alapján terjesszen elő jogalkotási javaslatot, amelynek célja vagy az önálló vállalkozói tevékenységet folytató gépjárművezetőknek az irányelv hatálya alá történő bevonása körülményeinek megállapítása, vagy az önálló vállalkozói tevékenységet folytató gépjárművezetőknek ezen irányelv hatálya alóli kizárása.

3.   Az Európai Bizottság javaslata

3.1

Az Európai Bizottság a 2002/15/EK irányelv módosítását javasolja, kizárva annak alkalmazási köréből az önálló vállalkozói tevékenységet folytató gépjárművezetőket. Az európai bizottsági javaslat tisztázza az irányelv hatályát azáltal, hogy ez valamennyi utazó munkavállalóra vonatkozni fog, ideértve a kényszervállalkozóként tevékenykedő gépjárművezetőket is, vagyis azokat a gépjárművezetőket is, akik hivatalosan önálló vállalkozók, de valójában mégsem szervezhetik szabadon munkatevékenységeiket.

3.2

Az Európai Bizottság meghatározza a „kényszervállalkozóként” tevékenykedő gépjárművezető fogalmát: „»utazó munkavállaló« továbbá minden olyan személy, aki nem kötődik munkaadóhoz sem munkaszerződéssel, sem egyéb munkavégzésre irányuló, alá-, fölérendeltségen alapuló jogviszony formájában, azonban:

a)

vonatkozó munkatevékenységeit nem szervezheti szabadon;

b)

jövedelme nem függ közvetlenül a megtermelt nyereségtől;

c)

nincs meg az a szabadsága, hogy egyénileg vagy más önálló vállalkozó gépjárművezetőkkel történő együttműködés keretein belül több ügyféllel is üzleti kapcsolatot tartson fenn.”

3.3

Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy az éjszakai munkavégzést kössék egy feltétel teljesítéséhez. A 2002/15/EK irányelv értelmében ugyanis az éjszakai időben végzett bármely munka „éjszakai munka”. Módosítási javaslatában az Európai Bizottság azt javasolja, hogy az „éjszakai munkának” olyan munkaidőben végzett munkának kell lennie, amelyből legalább 2 munkaóra az éjszakai időre esik.

3.4

A módosítási javaslat egy új cikket is tartalmaz, amely a 2002/15/EK irányelvben szereplő szabályok helyes és összehangolt végrehajtása érdekében megállapítja, hogy az irányelv végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságoknak kellő számú képesített ellenőrrel kell rendelkezniük, és minden szükséges intézkedést meg kell tenniük.

3.5

Az irányelvnek a Közösség egészében való hatékony, eredményes és egységes végrehajtásának biztosítása érdekében az Európai Bizottság támogatja a tagállamok közötti párbeszédet annak érdekében, hogy:

a)

megerősödjön a tagállamok illetékes hatóságai közötti közigazgatási együttműködés;

b)

közös megközelítés alakuljon ki;

c)

haladjon előre a szállítási ágazat és a végrehajtó hatóságok közötti párbeszéd.

4.   Általános észrevételek

4.1

A hatáselemzésben felsorolt problémák kapcsán az Európai Bizottság úgy véli, hogy „a gépjárművezetők fáradtságához kötődő közlekedésbiztonsági problémák megelőzése a vezetési és pihenési időre vonatkozó szabályok szigorú alkalmazásában rejlik, valamennyi gépjárművezető esetén, munkáltatói státusuktól függetlenül.” Következésképpen a közúti biztonság tekintetében a munkaidő szervezéséről szóló irányelv nem jelent meghatározó hozzáadott értéket. A hatáselemzésre vonatkozó dokumentum következtetéseként az Európai Bizottság előnyben részesíti azt a megoldást, amely kizárja az önálló vállalkozói tevékenységet folytató gépjárművezetőket, és bevonja a kényszervállalkozóként tevékenykedő gépjárművezetőket, biztosítva a hatékonyabb ellenőrzést, ami a versenytorzulások csökkenésével, valamint a munkavállalók és munkavállalóként kezelt csoportok jobb szociális védelmével fog járni.

4.2

Az önálló vállalkozói tevékenységet folytató gépjárművezetőknek az irányelv hatálya alóli kizárása több szociális partner szerint is a verseny torzulását okozza a közúti ágazatban. Az EGSZB ezért a közelmúltban, a közlekedéspolitikai fehér könyv félidei felülvizsgálatáról szóló véleményében (TEN/257, előadó: Rafael BARBADILLO LÓPEZ) (2) a következő kérést fogalmazta meg:

A közúti közlekedésre vonatkozó szociális jogszabályoknak minden foglalkoztatottal szemben biztosítaniuk kell az egyenlő bánásmódot, függetlenül attól, hogy munkavállalókról vagy magánvállalkozókról van szó. Ezért a közúti közlekedés területén tevékenykedő személyek munkaidejének szabályozásáról szóló, 2002. március 11-i 15/2002/EK irányelvet azonnal, átmeneti idő nélkül alkalmazni kell a magánvállalkozókra, hiszen az irányelv célja a közúti biztonság növelése, a verseny torzulásának megakadályozása és a jobb munkafeltételek elősegítése. (4.3.1.2. pont)

4.3

A következő 20 év során, az egyéb szállítási módozatok (vasút és vízi közlekedés) növekedésétől függetlenül, az európai közúti fuvarozás várhatóan a duplájára fog növekedni. Erre való tekintettel a 3,5 és 60 tonna közötti gépjárművek vezetőinek fizikai és mentális egészségét, a közúti fuvarozás biztonságát és a kiegyenlített versenyhelyzetet csak úgy lehet biztosítani, ha a közúti fuvarozási ágazatban valamennyi, a fuvarozáshoz kötődő utazó tevékenységet végző személy esetén megkülönböztetés nélkül és státusuktól függetlenül alkalmazzák a szociális védelem minimális normáit. Az EGSZB úgy véli, hogy nem a státusnak, hanem a fuvarozáshoz kötődő közúti tevékenység végzésének kell meghatározó szerepet játszania.

4.4

Közúti fuvarozás – az önálló vállalkozói tevékenységet folytató gépjárművezetők munkaideje (TEN/326) című véleményében az EGSZB komoly aggályainak adott hangot a tanulmánynak és a hatáselemzésnek a közúti biztonságot, a versenyfeltételeket és a szociális szempontokat illető következtetéseit illetően.

Az EGSZB azt is kiemelte, hogy „[a] túl hosszú idejű munkavégzés (…) jelentős mértékben járul hozzá a túlfáradáshoz és ennélfogva a volánnál történő elalváshoz”.

E véleményben az EGSZB végezetül megállapítja, hogy „[t]isztességes versenyfeltételek akkor alakulnak ki, amikor az áruelosztás és -szállítás minden részletét megszervező nagyvállalatok által az alvállalkozóknak kifizetett árban tükröződik az ágazatra vonatkozó szociális jogszabályok betartása – mind az utazó munkavállalók, mind pedig az önálló vállalkozók esetében.”

4.5

Nem pontos a hatásvizsgálatról szóló jelentés azon állítása, amely szerint a közúti közlekedés biztonságának szempontjából a munkaidő szervezéséről szóló irányelv nem jelent meghatározó hozzáadott értéket. Egy utazó tevékenységet végző munkavállaló ugyanis, a vezetési és pihenési időről szóló 561/2006/EK rendeletet tiszteletben tartva, nem dolgozhat többet mint (átlagosan) 48 óra, míg egy önálló vállalkozói tevékenységet végző gépjárművezető, betartva a vezetési és pihenési időről szóló 561/2006/EK rendelet előírásait, minden héten 86 órát dolgozhatna.

4.6

Az Európai Bizottság javaslatának értelmében annak a gépjárművezetőnek, akit kényszervállalkozóként dolgozó gépjárművezetőnek tekintenek, kötelező módon tiszteletben kell tartania a munkaidőre vonatkozó irányelv előírásait. Ezzel szemben az európai bizottsági javaslat a következő kérdések egyikét sem válaszolja meg: Ha utazó tevékenységet végző munkavállalóvá válik, rendelkeznie kell-e munkaszerződéssel? Melyik munkaadónak kell őt alkalmaznia? Amennyiben tulajdona a gépjármű, hogyan kell eljárnia? Amennyiben infrastrukturális és egyéb befektetéseket eszközölt, kinek kell viselnie a következményeket? Mit kell tenniük azoknak az országoknak, amelyek már bevonták az önálló tevékenységet végző gépjárművezetőket?

4.7

Az EGSZB szerint a javaslat a hatalmas többletköltségek veszélyén túl az adminisztratív terhek növekedését is kiválthatja.

4.8

Eközben az EGSZB úgy véli, hogy a 2002/15/EK irányelv hatályának az önálló vállalkozókra való kiterjesztése feltételezi az irányelv nemzeti jogba történő megfelelő átültetését, különösen az önálló vállalkozói tevékenységet folytató gépjárművezető definíciójának tekintetében. Az irányelvnek azt is elő kellene irányoznia, hogy az általános adminisztratív feladatok elvégzése ne számítson bele az önálló tevékenységet folytató vállalkozók munkaidejébe.

Kelt Brüsszelben, 2009. március 25-én.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

Mario SEPI


(1)  HL C 27., 2009.2.3., 49–51. o.

(2)  HL C 161., 2007.7.13., 89. o.


Top