1.

Az V–VIII. melléklet helyébe a következő szöveg lép:

2.

A XI. melléklet 2. pontja a következőképpen módosul:

☐

A termék elnevezése

☐

Kapcsolat

☐

Forgalmazási korlátozások

8.1.

8.2.

8.3.

5.1.

5.2.

5.3.

5.4.

5.1.

5.2.

5.3.

1.

Az 1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„1.   Cél és alkalmazási terület

E melléklet rendelkezéseinek értelmében a takarmányban lévő állati eredetű alkotóelemeket fénymikroszkóppal vagy polimeráz láncreakcióval (PCR) kell meghatározni.

E két módszer lehetővé teszi az állati eredetű alkotóelemek kimutatását az előkeverékekben, a takarmány-alapanyagokban és a takarmánykeverékekben. Azonban ezekkel a módszerekkel az említett alkotóelemek mennyiségét az előkeverékekben, a takarmány-alapanyagokban és a takarmánykeverékekben nem lehet meghatározni. A kimutatási határérték mindkét módszer esetén 0,1 m/m %.

A PCR-módszerrel lehetséges az előkeverékekben, a takarmány-alapanyagokban és a takarmánykeverékekben jelen lévő állati fehérje rendszertani csoportjának meghatározása.

Ezeket a módszereket kell alkalmazni a 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (*) 7. cikkének (1) bekezdésében, az említett rendelet IV. mellékletében és az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (**) 11. cikkének (1) bekezdésében megállapított tilalmak alkalmazásának ellenőrzésére.

A vizsgált takarmány típusától függően a takarmányokban előforduló állati fehérjéket vizsgáló uniós referencialaboratórium (EURL-AP) által meghatározott és a laboratórium honlapján közzétett szabványműveleti eljárásoknak (SOP) megfelelően ezek a módszerek külön-külön vagy egymással kombinálva egy műveleti eljáráson belül is alkalmazhatók (***).

(*)  Az Európai Parlament és a Tanács 999/2001/EK rendelete (2001. május 22.) egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 147., 2001.5.31., 1. o.)."

(**)  Az Európai Parlament és a Tanács 1069/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (állati melléktermékekre vonatkozó rendelet) (HL L 300., 2009.11.14., 1. o.)."

(***)  https://www.eurl.craw.eu/legal-sources-and-sops/method-of-reference-and-sops/.”."

2.

Az 2.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.1.   Fénymikroszkóp

2.1.1.   A módszer alapelve

Az elemzésre küldött előkeverékekben, takarmány-alapanyagokban és takarmánykeverékekben jelen lévő állati eredetű alkotóelemek a típusos, mikroszkóppal felismerhető jellegzetességek alapján azonosíthatók (pl. izomrostok és egyéb húsrészek, porc, csontok, szaru, szőr, sörte, gerinctelenek kutikulatöredékei, rovarok tracheális részei, vértermékek, tejcseppecskék, laktózkristályok, tollak, tojáshéjak, halcsontok, pikkelyek).

A minták ülepítéssel történő előkészítése után mikroszkópos vizsgálatokat kell végezni.

A mintákat ülepítési lépésnek kell alávetni az alábbiak szerint:

2.1.2.   Reagensek és eszközök

2.1.2.1.   Reagensek

2.1.2.1.1.   Koncentráló anyagok

2.1.2.1.2.   Színezékek

2.1.2.1.3.   Beágyazó közegek

2.1.2.1.4.   Színező tulajdonsággal rendelkező beágyazó közegek.

2.1.2.1.5.   Öblítő reagensek

2.1.2.1.6.   Fehérítő reagens

2.1.2.2.   Felszerelés

—

250 ml űrtartalmú kúpos üveg elválasztó tölcsér, a tölcsér kúpos végén teflon vagy csiszolt üveg elzárócsappal. Az elzárócsap nyitási átmérője ≥ 4 mm. Alternatív megoldásként – csak az egyszeri TCE-ülepítés esetében – kúpos aljú főzőpohár is használható, amennyiben a laboratórium bizonyítja, hogy a kimutatási szintek megegyeznek a kúpos üveg elválasztó tölcsér alkalmazásával elért kimutatási szintekkel. Elválasztó tölcsér

2.1.3.   Mintavételezés és minta-előkészítés

2.1.3.1.   Mintavétel

Az I. mellékletben foglaltak szerint vett reprezentatív mintát kell használni.

2.1.3.1.1.   Mintaszárítás:

a 14 %-nál magasabb nedvességtartalmú mintákat kezelés előtt a III. mellékletben meghatározottak szerint ki kell szárítani.

2.1.3.1.2.   Minta előszitálása:

a takarmány lehetséges környezeti szennyeződésére vonatkozó információk összegyűjtése érdekében a pelletált takarmányokat és magvakat ajánlatos 1 mm-es lyukátmérőjű szitán előszitálni, majd a külön mintáknak tekintendő két kapott frakciót külön-külön előkészíteni, elemezni, és azokról külön jelentést írni.

2.1.3.2.   Óvintézkedések

A laboratóriumban a keresztszennyeződés elkerülése érdekében a többször használatos eszközöket használat előtt gondosan meg kell tisztítani. Az elválasztó tölcsért tisztítás előtt részekre kell szedni. Az elválasztó tölcsért és az üvegedényeket először kézzel el kell mosni, és ezt követően mosogatógépben tisztítani. A szitákat erősszálú műszálas kefével kell megtisztítani. Zsíros anyag (például halliszt) átszitálását követően acetonnal és sűrített levegővel javasolt a szitákon végső tisztítást végezni.

2.1.3.3.   Zsírt vagy olajat tartalmazó minták előkészítése

A következő módszer alkalmazható a zsírt tartalmazó minták előkészítéséhez:

Az olajat tartalmazó minták előkészítésére az első és a negyedik francia bekezdés kivételével ugyanezt az eljárást kell alkalmazni.

2.1.3.4.   Zsírtól vagy olajtól eltérő minták előkészítése

2.1.4.   Mikroszkópos vizsgálat

2.1.4.1.   Tárgylemez-előkészítés

Az üledékből és a laboratóriumi munkatárs választásától függően a flotátumból vagy a nyersanyagból tárgylemezen preparátumot készítünk. Adott esetben, kizárólag a szárazföldi gerinctelenekből származó alkotóelemek kimutatása céljából a 2.1.3.4.4. pont szerint nyert végső flotátumból is elő kell készíteni tárgylemezeket. Az így kapott két frakciót (a finomat és a durvát) elő kell készíteni. A frakcióból a tárgylemezre terített vizsgálati mennyiségeknek az egész frakcióra nézve reprezentatívaknak kell lenniük.

Elegendő mennyiségű tárgylemezt kell előkészíteni annak érdekében, hogy a 2.1.4.2. pontban ismertetett vizsgálati eljárást teljes egészében végre lehessen hajtani.

A tárgylemezeket az EURL-AP által meghatározott és a honlapján közzétett szabványműveleti eljárásokat követve a megfelelő beágyazószerrel kell beágyazni. A tárgylemezeket fedőlemezekkel le kell fedni.

2.1.4.2.   Megfigyelési folyamatábra állati részecskék kimutatására takarmánykeverékekben, takarmány-alapanyagokban és előkeverékekben

Az előkészített tárgylemezeket az 1. és 2. ábrában meghatározott megfigyelési folyamatábra szerint kell megfigyelni.

Az üledék és a laboratóriumi munkatárs döntésétől függően a flotátum vagy a nyersanyag mikroszkópos megfigyelését összetett mikroszkóppal kell elvégezni. Ezenkívül a szárazföldi gerinctelenekből származó alkotóelemek kimutatása céljából a megfigyeléseket a 2.1.3.4.4. pont szerint nyert végső flotátumon is el kell végezni a 3. ábra szerint. A durva frakciók megfigyelésekor az összetett mikroszkóp mellett sztereomikroszkóp is használható. Minden tárgylemezt többféle nagyítással kell teljes egészében megvizsgálni. A folyamatábrák használatára vonatkozó pontos magyarázatot az EURL-AP által meghatározott és a saját honlapján közzétett SOP részletesen tartalmazza.

A megfigyelési folyamatábra minden szakaszában szigorúan be kell tartani a tárgylemezek megfigyelésre előírt minimális számát, kivéve, ha a frakció teljes mérete nem teszi lehetővé a megadott tárgylemezszám elérését, például akkor, ha nem keletkezett üledék. Meghatározásonként legfeljebb 6 tárgylemezt kell használni a részecskeszám rögzítésére.

Amikor specifikusabb, a 2.1.2.1.4. pontban leírtak szerinti színező tulajdonsággal rendelkező beágyazó közeg használatával további tárgylemezek készülnek a flotátum vagy a nyersanyag vizsgálatára, a 2.1.2.1.3. pontban meghatározott, más beágyazóközeggel készített tárgylemezeken kimutatott szerkezetek (pl. tollak, szőrök, izom- vagy vérrészecskék) további jellemzése céljából, a részecskék számát meghatározásonként legfeljebb 6 tárgylemez alapján kell meghatározni, a specifikusabb beágyazó közeggel készült további tárgylemezeket is beleértve. A szárazföldi gerinctelenekből származó alkotóelemek kimutatására szolgáló, a 2.1.3.4.4. pontban leírtak szerint a végső flotátumból készített további tárgylemezeket nem kell figyelembe venni más kategóriák (szárazföldi gerincesek és halak) azonosítása céljából.

A részecskék tulajdonságainak és eredetének meghatározását megkönnyítendő a laboratóriumi munkatárs alkalmazhat segédeszközöket, például döntéstámogató rendszereket, képkönyvtárakat és referenciamintákat.

1. ábra

Megfigyelési folyamatábra egyszeri TCE-ülepítés után a szárazföldi gerinctelenekből származó állati részecskék kimutatására takarmánykeverékekben, takarmány-alapanyagokban és előkeverékekben az első meghatározáshoz

2. ábra

Megfigyelési folyamatábra egyszeri TCE-ülepítés után a szárazföldi gerinctelenekből származó állati részecskék kimutatására takarmánykeverékekben, takarmány-alapanyagokban és előkeverékekben a második meghatározáshoz

3. ábra

Megfigyelési folyamatábra kétlépcsős PE/TCE-ülepítés után a szárazföldi gerinctelenekből származó alkotóelemek kimutatására takarmánykeverékekben, takarmány-alapanyagokban és előkeverékekben

2.1.4.3.   Meghatározások száma

A meghatározásokat különböző, egyenként 50 g-os almintákon kell elvégezni.

Ha az 1. ábrán vagy adott esetben a 3. ábrán szereplő megfigyelési folyamatábra szerint végzett első meghatározás nem mutatta ki állati részecske jelenlétét, nincs szükség további meghatározásra, és az elemzés eredményéről a 2.1.5.1. pontban foglalt megszövegezés alkalmazásával kell jelentést készíteni.

Ha az 1. ábrában meghatározott megfigyelési folyamatábra szerint végzett első meghatározás kimutatta egy vagy több, egy adott kategóriához tartozó (azaz szárazföldi gerinces vagy hal) állati részecske jelenlétét, és a talált részecskék kategóriája megfelel a minta nyilatkozat szerinti tartalmának, nincs szükség második meghatározásra. Ha az első meghatározás során kimutatott, egy adott kategóriához tartozó állati részecskék száma 5-nél több, az elemzés eredményéről állatkategóriánként a 2.1.5.3. pontban foglalt megfogalmazás alkalmazásával kell jelentést készíteni. Különben az elemzés eredményéről állatkategóriánként a 2.1.5.2. pontban foglalt megfogalmazás alkalmazásával kell jelentést készíteni.

Ha a 3. ábrán szereplő megfigyelési folyamatábra szerint végzett első meghatározás 5-nél több, szárazföldi gerinctelenkből származó részecske jelenlétét mutatta ki, nincs szükség második meghatározásra, és az elemzés eredményéről a 2.1.5.3. pontban foglalt megfogalmazás alkalmazásával kell jelentést készíteni.

Minden más esetben, így akkor is, ha a laboratórium nem kapott a tartalomra vonatkozó nyilatkozatot, egy újabb almintán második meghatározást kell végezni. Ha a 2. ábrán vagy adott esetben a 3. ábrán szereplő megfigyelési folyamatábra szerint végzett második meghatározás után a két meghatározás során kimutatott adott kategóriájú állati részecskék számának összege nagyobb 10-nél, az elemzés eredményéről a 2.1.5.3. pontban foglalt megfogalmazás alkalmazásával kell jelentést készíteni. Különben az elemzés eredményéről állatkategóriánként a 2.1.5.2. pontban foglalt megfogalmazás alkalmazásával kell jelentést készíteni.

2.1.5.   Az eredmények közlése

A laboratórium az eredmények jelentésekor megadja a vizsgált anyagok típusát (üledék, flotátum, végső flotátum, nyersanyag). A jelentésben egyértelműen fel kell tüntetni, hogy hány meghatározást végeztek el, és hogy a tárgylemezek előkészítése előtt sor került-e a frakciók 2.1.3.4.3. pont első franciabekezdésének harmadik bekezdése vagy a 2.1.3.4.4. pont harmadik franciabekezdése szerinti átszitálására.

A laboratóriumi jelentésnek tartalmaznia kell legalább a szárazföldi gerincesekből és a halból származó alkotóelemek jelenlétére vonatkozó információt.

A különböző eseteket a következő módon kell jelenteni:

(1)

A tárgyalási folyamat nyitott, inkluzív és átlátható legyen, és jóhiszemű együttműködésen alapuljon.

(2)

A tárgyalási folyamat lehetővé tegye valamennyi érdekelt fél érdemi részvételét, beleértve a civil társadalom, a magánszektor, a tudományos körök és a nem kormányzati szervezetek képviselőit is.

(3)

A folyamat inkluzivitásának biztosítása érdekében az ENSZ-tagállamoktól kapott összes hozzájárulást egyenlő alapon vegyék figyelembe.

(4)

A tárgyalási folyamat hatékony és reális munkaprogramon alapuljon.

(5)

Az egyezmény – amellett, hogy biztosítja az emberi jogok és az alapvető szabadságok magas szintű védelmét – hatékony eszközként szolgáljon a bűnüldöző és igazságügyi hatóságok számára a kiberbűnözés elleni globális küzdelemben azzal a céllal, hogy előmozdítsa és megerősítse a kiberbűnözés hatékonyabb és eredményesebb megelőzését és leküzdését célzó intézkedéseket, előmozdítsa és megkönnyítse a nemzetközi együttműködést, biztosítsa az áldozatok jogainak magas szintű védelmét, valamint támogassa a kapacitásépítést és a technikai segítségnyújtást a kiberbűnözés elleni küzdelem terén.

(6)

Az ENSZ Közgyűlésének 74/247. és 75/282. sz. határozatában tükröződő, jól bevált nemzetközi és regionális eszközök és erőfeszítések meglévő keretét teljes mértékben vegyék figyelembe. Ennek megfelelően az egyezménynek összeegyeztethetőnek kell lennie a meglévő nemzetközi jogi eszközökkel, különösen az ENSZ-nek a nemzetközi szervezett bűnözés elleni, 2000. évi egyezményével és annak jegyzőkönyveivel, az ENSZ korrupció elleni, 2003. évi egyezményével, az Európa Tanács számítástechnikai bűnözésről szóló, 2001. évi budapesti egyezményével és annak jegyzőkönyveivel, valamint az egyéb vonatkozó nemzetközi és regionális eszközökkel, különösen az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelmét illetően. Az egyezmény semmilyen hatást nem gyakorolhat az említett jogi eszközök alkalmazására vagy bármely további ország azokhoz való csatlakozására, és annak kidolgozásakor a lehetőségekhez mérten el kell kerülni a szükségtelen átfedéseket.

(7)

Az ENSZ Közgyűlésének 75/282. sz. határozatával összhangban teljes mértékben vegyék figyelembe a kiberbűnözésről szóló átfogó tanulmány elkészítésével foglalkozó nyitott kormányközi szakértői csoport munkáját és annak eredményeit.

(8)

Az egyezmény rendelkezései az emberi jogok és az alapvető szabadságok lehető legmagasabb szintű védelmét biztosítsák. Az uniós tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy megfeleljenek a nemzetközi és az uniós jognak, beleértve az uniós szerződésekben és az Alapjogi Chartában rögzített alapvető jogokat és szabadságokat, valamint az uniós jog általános elveit. Az egyezmény rendelkezéseinek továbbá összeegyeztethetőknek kell lenniük az EU és tagállamai nemzetközi kereskedelmi kötelezettségeivel.

(9)

Az egyezmény tartalmazza azon bűncselekmények fogalommeghatározását, amelyeket csak számítógépes rendszerek használatával lehet elkövetni.

(10)

Feltéve hogy megfelelő feltételek és biztosítékok vannak érvényben, valamint biztosított az emberi jogok és az alapvető szabadságok megfelelő védelme, a 9. pontban foglalt elv alóli kivételként az egyezmény olyan bűncselekmények fogalommeghatározását is tartalmazhatná, amelyek – bár számítógépes rendszerek használata nélkül is elkövethetők – bizonyos körülmények között lehetővé tehetők számítógépes rendszerek használatával; ez azonban csak azokra a bűncselekményekre vonatkozik, amelyek esetében a számítógépes rendszer használatának ténye érdemben megváltoztatja a bűncselekmény jellemzőit vagy hatását.

(11)

A bűncselekmények fogalmát egyértelműen és szűken, technológiasemleges módon határozzák meg. A fogalommeghatározások összeegyeztethetők legyenek az egyéb vonatkozó – különösen a kiberbűnözés területével kapcsolatos – nemzetközi vagy regionális egyezményekben foglaltakkal, valamint a nemzetközi emberi jogi normákkal és az alapvető szabadságokkal.

(12)

Az egyezmény állapítson meg szabályokat az ilyen bűncselekményekhez nyújtott bűnsegélyre és az azokra való felbujtásra, valamint – adott esetben – azok kísérletére, a természetes és a jogi személyeknek az ilyen bűncselekményekért való felelősségére, az ilyen bűncselekményekkel kapcsolatos joghatóság megállapítására, valamint az ilyen bűncselekményekkel kapcsolatos hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókra és intézkedésekre vonatkozóan; mindezen szabályoknak összeegyeztethetőknek kell lenniük az egyéb releváns – különösen a szervezett bűnözés és a kiberbűnözés területére vonatkozó – nemzetközi vagy regionális egyezményekkel, valamint a nemzetközi emberi jogi normákkal.

(13)

Az egyezmény írjon elő olyan büntető eljárásjogi intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a hatóságok számára a kiberbűncselekmények hatékony nyomozását, ideértve azt is – amennyiben megfelelő biztosítékok vannak érvényben –, hogy a bűnügyi nyomozás vagy a büntetőeljárás keretében elektronikus bizonyítékokat szerezhessenek és őrizhessenek meg az ilyen bűncselekményekre vonatkozóan, továbbá – amennyiben ez igazoltan szükséges és hozzáadott értéket is képvisel – befagyaszthassák, illetve elkobozhassák az ilyen bűncselekményekből származó jövedelmet, kellően figyelembe véve az arányosság, a jogszerűség és a szükségesség elvét, a magánélet tiszteletben tartásával kapcsolatos jogok védelmét és a személyes adatok védelmét.

(14)

Az említett büntető eljárásjogi intézkedések ne legyenek ellentétesek az egyéb releváns – különösen a szervezett bűnözés és a kiberbűnözés területére vonatkozó – nemzetközi vagy regionális egyezményekkel, valamint legyenek összeegyeztethetők ezen egyezményekkel, a nemzetközi emberi jogi normákkal és az alapvető szabadságokkal.

(15)

Az elektronikus bizonyítékok megőrzésére vagy megszerzésére irányuló eljárási intézkedések egyértelműen és szűken határozzák meg a hatályuk alá tartozó adatok típusát. A magánszektorbeli szereplőkkel való együttműködésre vonatkozó eljárási intézkedések biztosítsák, hogy az e gazdasági szereplőkre nehezedő teher arányos legyen, és hogy a magánszektorbeli gazdasági szereplők teljes mértékben tiszteletben tartsák a felhasználóik emberi jogait védő jogszabályokat. Az egyezmény jogi egyértelműséget biztosítson az online szolgáltatók (pl. az internetszolgáltatók) számára az egyezmény részes államainak bűnüldöző hatóságaival való kapcsolattartást illetően. A jogellenes tartalom eltávolítására irányuló eljárási intézkedések csak olyan jogellenes tartalmakra vonatkozhassanak, amelyek kellően konkrétak és szűken meghatározottak az egyezményben.

(16)

Az egyezmény olyan együttműködési intézkedésekről rendelkezzen, amelyek lehetővé teszik az egyezményben részes különböző államok hatóságai számára, hogy hatékonyan együttműködjenek az egyezményben meghatározott bűncselekményekkel kapcsolatos bűnügyi nyomozások vagy büntetőeljárások céljából, kölcsönös jogsegély – például kapcsolattartó pontok létrehozása – révén. Az egyezmény hasonló együttműködési intézkedéseket írhatna elő az ilyen bűncselekményekre vonatkozó elektronikus bizonyítékok bűnügyi nyomozás vagy büntetőeljárás részeként történő megőrzését vagy megszerzését illetően is, mégpedig az olyan esetekre vonatkozóan, amelyekben ezekre az intézkedésekre olyan megfelelő feltételek és biztosítékok vonatkoznak az adott állam nemzeti jogában, amelyek biztosítják az emberi jogok és az alapvető szabadságok megfelelő védelmét.

(17)

Ezek az együttműködési intézkedések összeegyeztethetők legyenek az egyéb releváns – különösen a szervezett bűnözés vagy a kiberbűnözés területére vonatkozó – nemzetközi vagy regionális egyezményekkel, és ne legyenek ellentétesek ezekkel az egyezményekkel, a nemzetközi emberi jogi normákkal és az alapvető szabadságokkal.

(18)

Az együttműködési intézkedésekre a megkeresett fél jogszabályaiban előírt feltételek vonatkozzanak, és azok széles körű megtagadási indokokat írjanak elő, például az alapvető jogok védelmének biztosítása, többek között a személyes adatok – adott esetben azok továbbításával összefüggésben történő – védelméhez való jog garantálása céljából, valamint a kettős büntethetőség követelménye alapján.

(19)

Az egyezmény szigorú feltételeket és szilárd biztosítékokat írjon elő annak biztosítása érdekében, hogy az uniós tagállamok tiszteletben tarthassák és megvédhessék az Európai Unióról szóló szerződésekben és az Alapjogi Chartában rögzített alapvető jogokat, szabadságokat és az uniós jog általános elveit, ideértve különösen a szankciók arányosságának, jogszerűségének és szükségességének elvét, az eljárási garanciákat és jogokat, a hatékony bírósági jogorvoslathoz való jogot, az ártatlanság vélelmét, a tisztességes eljáráshoz való jogot, a büntetőeljárás alá vont személyek védelemhez való jogát, az ugyanazon bűncselekmény miatti kétszeres eljárás alá vonás és kétszeres büntetés tilalmának érvényesüléséhez fűződő jogot, a magánélet tiszteletben tartásához való jogot, a személyes adatok és az elektronikus hírközlési adatok védelméhez való jogot az ilyen adatok kezelése tekintetében, beleértve az Európai Unión kívüli országok hatóságai részére történő továbbítást is, valamint a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát. Ezzel összefüggésben az egyezménynek biztosítania kell, hogy az uniós tagállamok meg tudjanak felelni a személyes adatok nemzetközi továbbítására vonatkozó, az (EU) 2016/680 irányelv, az (EU) 2016/679 rendelet és a 2002/58/EK irányelv szerinti követelményeknek. A feltételek és a biztosítékok továbbá a nemzetközi emberi jogi normákkal összhangban biztosítsák az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelmét. Ez a teljes egyezményre vonatkozik, beleértve az eljárási intézkedéseket és az együttműködési intézkedéseket is, többek között azokat, amelyek az egyének jogaiba való jelentős beavatkozásnak minősülhetnek.

(20)

Az egyezmény alapot nyújtson olyan önkéntes kapacitásépítési intézkedésekhez, amelyek – többek között technikai segítségnyújtás és képzés révén – támogatják az országoknak a kiberbűncselekményekkel kapcsolatos hatékony nyomozások és büntetőeljárások lefolytatására, valamint az egyéb bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozásokhoz és büntetőeljárásokhoz szükséges elektronikus bizonyítékok beszerzésére való képességét. Az UNODC-nek egyértelműen meghatározott szerepe legyen az ilyen intézkedések végrehajtásában.

(21)

Az egyezmény biztosítsa, hogy a kiberbűncselekmények áldozatai megfelelő segítséget, támogatást, védelmet és kártérítést kapjanak.

(22)

Az egyezmény alapul szolgáljon olyan, az egyének vagy jogi személyek jogaiba és szabadságaiba esetlegesen beavatkozó büntetőeljárási intézkedésektől eltérő, egyértelműen meghatározott és szigorúan korlátozott gyakorlati intézkedésekhez, amelyek a kiberbűncselekmények megelőzését szolgálják.

(23)

Az egyezmény érintetlenül hagyja a meglévő globális és regionális jogi eszközöket, valamint a kiberbűnözés elleni globális küzdelem terén folyó nemzetközi együttműködést. Különösen, az Európai Unió tagállamai maguk között továbbra is alkalmazhassák az Európai Unió szabályait.

(24)

Az egyezmény rendelkezzen egy, a végrehajtását biztosítani hivatott megfelelő mechanizmusról, és olyan záró rendelkezéseket tartalmazzon többek között a vitarendezésre, az aláírásra, a megerősítésre, az elfogadásra, a jóváhagyásra és a csatlakozásra, a hatálybalépésre, a módosításra, a felfüggesztésre, a felmondásra és a letéteményesre, valamint a nyelvekre vonatkozóan, amelyek – amennyiben lehetséges és helyénvaló – az egyéb releváns – különösen a szervezett bűnözés és a kiberbűnözés területére vonatkozó – nemzetközi vagy regionális egyezmények rendelkezéseinek mintájára készültek.

(25)

Az egyezmény tegye lehetővé az Európai Unió számára, hogy az egyezmény részes felévé váljon.

(26)

A Bizottságnak törekednie kell annak biztosítására, hogy az egyezmény összhangban legyen a vonatkozó uniós jogszabályokkal és szakpolitikákkal, valamint az Unió egyéb vonatkozó többoldalú megállapodások szerinti kötelezettségvállalásaival.

(27)

A tárgyalásokat az Unió nevében a Bizottságnak kell lefolytatnia azon kérdéseket illetően, amelyek a Szerződések értelmében a hatáskörébe tartoznak, és amelyekre vonatkozóan az Unió már szabályokat fogadott el.

(28)

A tárgyalásokat – beleértve az egyes tárgyalási fordulókat is – jóval előre elő kell készíteni. A Bizottságnak ennek érdekében tájékoztatnia kell a Tanácsot a tárgyalások tervezett ütemezéséről és a megtárgyalandó kérdésekről, és a lehető legkorábban meg kell osztania a releváns információkat.

(29)

A lojális együttműködés elvével összhangban a Bizottságnak és a tagállamoknak szorosan együtt kell működniük a tárgyalási folyamat során, többek között a tagállamok szakértőivel és képviselőivel Bécsben és New Yorkban történő rendszeres egyeztetés révén.

(30)

A tárgyalási üléseket a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel foglalkozó munkacsoport ülésének kell megelőznie a legfontosabb kérdések azonosítása, vélemények megfogalmazása és iránymutatás nyújtása – ezen belül adott esetben nyilatkozatok és fenntartások megfogalmazása – céljából.

(31)

A Bizottságnak minden tárgyalási fordulót követően – írásban is – be kell számolnia a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel foglalkozó munkacsoportnak a tárgyalások eredményéről.

(32)

A Bizottságnak tájékoztatnia kell a Tanácsot és konzultálnia kell a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel foglalkozó munkacsoporttal minden olyan fontos kérdésről, amely a tárgyalások során esetlegesen felmerül.