ELLENŐRZÉSI JELENTÉS

Az Európai Számvevőszék vezetőinek

Elvégeztük az Európai Számvevőszék mellékelt pénzügyi beszámolójának könyvvizsgálatát. A beszámoló a 2015. december 31-i fordulónapra elkészített mérlegből, az ezen időponttal végződő évre vonatkozó eredménykimutatásból, pénzforgalmi kimutatásból és a nettó eszközállomány változásainak kimutatásából áll, valamint a számviteli politika meghatározó alapelveinek összefoglalását és további magyarázatokat is tartalmaz, a 5. oldalon kezdődik és a 16. oldalon ér véget.

A vezetők felelőssége a pénzügyi beszámolóért

A pénzügyi beszámolónak az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és a 2012. október 26-i 1605/2012/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (a továbbiakban: költségvetési rendelet) és a költségvetési rendelet alkalmazási szabályairól szóló, 2012. október 29-i 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel összhangban történő elkészítése és valós bemutatása, valamint az akár csalásból, akár tévedésből eredő lényeges hibától mentes pénzügyi beszámoló elkészítéséhez a vezetőség által szükségesnek ítélt belső kontrollmechanizmusok kialakítása a vezetőség felelőssége.

A hites könyvvizsgáló felelőssége

A mi felelősségünk a pénzügyi beszámoló véleményezése az elvégzett könyvvizsgálat alapján. A könyvvizsgálatot a „Commission de Surveillance du Secteur Financier” (a pénzügyi ágazat felügyelőbizottsága) által Luxemburgra vonatkozóan elfogadott Nemzetközi Könyvvizsgálati Standardoknak megfelelően hajtottuk végre. Ezek a standardok megkövetelik, hogy megfeleljünk bizonyos etikai követelményeknek, valamint hogy a könyvvizsgálatot úgy tervezzük meg és végezzük el, hogy kellő bizonyosságot szerezzünk arról, hogy a pénzügyi beszámoló nem tartalmaz lényeges hibákat.

A könyvvizsgálat magában foglalja olyan eljárások végrehajtását, amelyek célja könyvvizsgálati bizonyíték szerzése a pénzügyi beszámolóban szereplő összegekről és információkról. A hites könyvvizsgáló megítélésén múlik, hogy milyen eljárásokat alkalmaz, például azon kockázat értékelésére, hogy vannak-e – akár csalás, akár hiba okozta – lényeges hibák az éves beszámolóban. Kockázatértékelése során a hites könyvvizsgáló tekintetbe veszi a szervezetnek az éves beszámoló elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belsőkontroll-mechanizmusait; ezt nem azért teszi, hogy véleményt mondjon az ellenőrzött szervezet belső kontrolljának eredményességéről, hanem azért, hogy a körülményeknek megfelelően tervezze meg a könyvvizsgálati eljárásokat. A könyvvizsgálat felméri továbbá, hogy az alkalmazott számviteli politikák megfelelőek-e, illetve a vezetők számviteli becslései ésszerűek-e, valamint értékelést ad a pénzügyi beszámoló általános bemutatásáról is.

Meggyőződésünk, hogy a megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték elégséges és megfelelő alapot nyújt véleményünk megadásához.

Vélemény

Véleményünk szerint a pénzügyi beszámoló az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EU, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (a költségvetési rendelet) és a költségvetési rendelet alkalmazási szabályairól szóló 2012. október 29-i 1268/2012/EU, Euratom felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel összhangban valós és hű képet ad az Európai Számvevőszék 2015. december 31-én fennálló pénzügyi helyzetéről, valamint az ezen fordulónappal végződő év pénzforgalmáról és a nettó eszközállomány változásairól.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK ÉS KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETEK (1)

Mérleg

(euró)
	Megjegyzés	2015. december 31.	2014. december 31.
Befektetett eszközök
Immateriális javak	3.1.	5 021 023	4 842 801
Ingatlanok, gépek és berendezések	3.2.	83 145 082	88 591 910
Követelések		—	—
		88 166 105	93 434 711
Forgóeszközök
Követelések	3.3.	604 313	757 924
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek	3.4.	7 215 048	10 183 273
		7 819 361	10 941 197
Eszközök összesen		95 985 466	104 375 908
Rövid lejáratú kötelezettségek
Céltartalékok	3.5.	50 000	27 250
Kötelezettségek	3.6.	6 982 008	7 028 142
		7 032 008	7 055 392
Kötelezettségek összesen		7 032 008	7 055 392
Nettó eszközállomány		88 953 458	97 320 516
Halmozott többlet / hiány		97 320 516	30 745 317
A tárgyév gazdasági eredménye		(8 367 058 )	66 575 199
Nettó eszközállomány		88 953 458	97 320 516

Eredménykimutatás

(euró)
	Megjegyzés	2015	2014
A Bizottságtól egyéb intézményeknek átutalt pénzeszközök	4.1.	106 700 000	114 500 000
Igazgatási tevékenységek bevételei	4.2.	19 326 442	19 464 086
Egyéb működési bevételek	4.3.	90 141	25 213
Összes működési bevétel	4.4.	126 116 583	133 989 299
Személyzeti ráfordítások	4.5.	(106 959 858 )	(104 431 815 )
Eszközökhöz kapcsolódó kiadások	4.6.	(6 957 504 )	(6 543 584 )
Egyéb igazgatási kiadások	4.7.	(20 519 950 )	(18 552 871 )
Működési kiadások	4.8.	(31 295 )	(23 621 )
Összes működési kiadás		(134 468 607 )	(129 551 891 )
Többlet / (hiány) a működési tevékenységekből		(8 352 024 )	4 437 408
Pénzügyi műveletek eredményei	4.9.	14	4 947
Pénzügyi műveletek ráfordításai	4.10.	(15 048 )	(20 049 )
Nyugdíjak változásai (- kiadás, + bevétel)	4.11.	—	62 152 893
Többlet / (hiány) a nem működési tevékenységekből	4.12.	(15 034 )	62 137 791
A tárgyév gazdasági eredménye		(8 367 058 )	66 575 199

Pénzforgalmi kimutatás

(euró)
	2015	2014
A tárgyév gazdasági eredménye	(8 367 058 )	66 575 199
Működési tevékenységek – Kiigazítások
Értékcsökkenési leírás	831 765	550 630
Értékcsökkenés	6 120 197	7 122 924
Céltartalékok növekedése/(csökkenése)	22 750	(1 199 957 )
Követelések (növekedése)/csökkenése	153 611	(368 750 )
Kötelezettségek növekedése/(csökkenése)	(46 134 )	(7 252 677 )
Működési tevékenységből származó nettó pénzforgalom	(1 284 869 )	65 427 369
Befektetési műveletekből származó pénzforgalom
Ingatlanok, gépek és berendezések, valamint immateriális javak beszerzése (-)	(1 688 898 )	(1 367 492 )
Ingatlanok, gépek és berendezések, valamint immateriális javak hasznosításából származó bevételek (+)	5 542	18 520
Befektetési műveletekből származó nettó pénzforgalom	(1 683 356 )	(1 348 972 )
Munkavállalói juttatások növekedése/(csökkenése)	—	(66 374 932 )
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek nettó növekedése/(csökkenése)	(2 968 225 )	(2 296 535 )
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek az év kezdetén	10 183 273	12 479 808
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek az év végén	7 215 048	10 183 273

Kimutatás a nettó eszközállomány változásairól

(euró)
Nettó eszközállomány	2015	2014
Egyenleg az év kezdetén	97 320 516	30 745 317
A tárgyév gazdasági eredménye	(8 367 058 )	66 575 199
Egyenleg az év végén	88 953 458	97 320 516

Számviteli politika és megjegyzések a pénzügyi kimutatásokhoz

1.    Általános információk

Az Európai Számvevőszéket (a továbbiakban: a Számvevőszék) az 1975. július 22-i Brüsszeli Szerződés hozta létre. Működését 1977 októberében kezdte meg, luxembourgi székhellyel.

Az Európai Számvevőszék küldetése Az Európai Számvevőszék küldetése, hogy elősegítse az Unió pénzgazdálkodásának javítását, az elszámoltathatóság és átláthatóság növelését, és az uniós polgárok pénzügyi érdekeinek független őreként tevékenykedjék. A Számvevőszék feladata az Unió független ellenőreként annak ellenőrzése, hogy az uniós pénzeszközökkel helyesen számoltak-e el, illetve a szabályoknak és jogi előírásoknak megfelelően, valamint az értékarányosságot szem előtt tartva szedték-e be és költötték-e el azokat. A Számvevőszék ellenőrzi, hogy az Európai Unió költségvetését helyesen hajtották-e végre, és hogy az uniós pénzeszközöket jogszerűen, illetve a gondos pénzgazdálkodás elveinek megfelelően szedték-e be és használták-e fel. A Számvevőszék mint az Unió pénzügyeit ellenőrző uniós intézmény elkötelezett amellett, hogy a közpénzellenőrzés és közigazgatás terén a fejlődés élvonalában, hatékony szervezetként működjék.

A Számvevőszéknél a pénzügyi év január 1-jétől december 31-ig tart.

2.    Jogszabályi háttér és számviteli szabályok

2.1.   A közzététel alapja

A Számvevőszék pénzügyi beszámolójának elkészítése az Európai Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EU, Euratom tanácsi rendelet (1) hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: költségvetési rendelet) és a költségvetési rendelet alkalmazási szabályairól szóló, 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) rendelkezései szerint történik.

2.2.   Számviteli alapelvek

A pénzügyi beszámoló elkészítése a Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokon (IPSAS) alapuló eredményszemléletű számviteli szabályok alapján történik. Ezeket az uniós számviteli szabályokat a többi intézménnyel folytatott konzultációt követően a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője fogadja el.

A pénzügyi beszámoló elkészítésekor követendő számviteli alapelvek az 1. sz. uniós számviteli szabályban („Pénzügyi beszámoló”) kerültek meghatározásra és megegyeznek az IPSAS 1 standardban bemutatottakkal, amelyek a következők: valós bemutatás, eredményszemlélet, folyamatosság, a bemutatás következetessége, összesítés, beszámítás és összehasonlító információk. A költségvetési rendelet 144. cikke szerint a pénzügyi jelentéstétel minőségi jellemzői a relevancia, a megbízhatóság, az összehasonlíthatóság és az érthetőség.

Az IPSAS-szal és az általánosan elfogadott számviteli elvekkel összhangban a pénzügyi kimutatások szükségszerűen magukban foglalnak olyan becsléseken és feltételezéseken alapuló összegeket, amelyeket a vezetés a rendelkezésre álló legmegbízhatóbb információk alapján állít fel.

2.3.   Alkalmazott pénznem és átváltási árfolyamok

A pénzügyi kimutatások euróban készülnek, miután az euro az Unió funkcionális és beszámolókészítési pénzneme.

Az idegen pénznemben lebonyolított tranzakciókat a tranzakció napján érvényes árfolyamon számítjuk át euróra.

Az idegen pénznemben elszámolt tranzakciókból és az idegen pénznemben nyilvántartott pénzügyi eszközök és források év végi átváltásából származó árfolyamnyereségek és -veszteségek az eredménykimutatásban jelennek meg.

Az idegen pénznemben nyilvántartott pénzügyi eszközök és források év végi egyenlegének euróra való átváltása a december 31-i árfolyam alapján történik.

2.4.   Immateriális javak

A vásárolt számítógépes szoftverlicenceket a halmozott értékcsökkenéssel és az értékvesztéssel csökkentett eredeti bekerülési értéken mutatjuk ki. Az eszközök amortizációja négy év alatt, lineárisan történik. A saját előállítású immateriális javak aktiválására akkor kerül sor, amikor a bizottsági számviteli szabályok vonatkozó kritériumai teljesülnek. Az aktiválható költségek az eszköz fejlesztéséhez, gyártásához, elkészítéséhez és a számvevőszéki vezetés igényeit figyelembevevő üzembe helyezéséhez szükséges közvetlen költségeket foglalják magukba. A kutatási tevékenységekhez kapcsolódó költségeket, a nem aktivált fejlesztési költségeket és a karbantartási költségeket kiadásként számolják el felmerülésükkor.

2.5.   Ingatlanok, gépek és berendezések

Valamennyi ingatlan, gép és berendezés kimutatása az értékcsökkenéssel és értékvesztéssel csökkentett eredeti bekerülési értéken történik. Az eredeti bekerülési érték az eszköz beszerzéséhez vagy befejezéséhez közvetlenül hozzárendelhető kiadásokat foglalja magában.

A később felmerülő költségek az eszköz könyv szerinti értékében, vagy adott esetben külön eszközként kerülnek aktiválásra, de csak akkor, ha az eszközzel kapcsolatos jövőbeli gazdasági előnyöket vagy szolgáltatáspotenciált valószínűsíthetően a Számvevőszék élvezi, és az eszköz költségét megbízhatóan lehet mérni. A javítási és karbantartási költségek az eredménykimutatásban kerülnek elszámolásra abban a költségvetési időszakban, amelyben felmerültek. Mivel a Számvevőszék nem vesz fel hitelt az ingatlanok, gépek és berendezések beszerzéséhez, az ilyen beszerzésekhez kapcsolódóan nem merül fel hitelfelvételi költség.

Az értékcsökkenés tárgyát képező eszközöknél minden esetben sor kerül az értékvesztés szükségességének vizsgálatára, ha bizonyos események vagy a körülmények változásai azt jelzik, hogy a könyv szerinti érték esetleg már nem térül meg. Az értékvesztés miatti veszteség az az összeg, amennyivel az eszköz könyv szerinti értéke magasabb, mint annak megtérülő értéke.

A földterületekre és a műalkotásokra nem számolnak el értékcsökkenési leírást, mivel határozatlan élettartammal rendelkezőknek tekintendők. A befejezetlen beruházásokra nem számolnak el értékcsökkenési leírást, mivel ezek az eszközök még nem felhasználhatók. A többi eszköz értékcsökkenési leírása a becsült hasznos élettartam során lineáris módszerrel történik, a következők szerint:

Épületek	25 év, ill. várható hasznos élettartam
Berendezések, gépek és szerszámok	4, 8 év
Bútorzat és járműpark	4, 8, 10 év
Számítógépes hardver	4 év
Bérelt épületek berendezései	a bérlet időtartama
Egyéb szerelvények és berendezések	4, 6, 8 év

2.6.   Céltartalékok

Céltartalékok kimutatására akkor kerül sor, ha múltbeli események eredményeként a Számvevőszéknek meglévő jogi vagy vélelmezett kötelme állt fenn harmadik felekkel szemben, és nagy a valószínűsége, hogy a kötelem kiegyenlítéséhez forráskiáramlásra lesz szükség, amelynek összegét megbízhatóan becsülni lehet. A jövőbeli működési veszteségekre nem képeznek céltartalékot. A céltartalék összege a meglévő kötelem kiegyenlítéséhez szükséges várható kiadások beszámolókészítési időpontban tett legjobb becslésével egyenlő.

2.7.   A kiadások kimutatása

Az közösségi számviteli szabályok szerint a gazdasági eseményeket és ügyleteket abban az időszakban jelenítik meg a pénzügyi kimutatásokban, amelyhez kapcsolódnak. A számviteli időszak végén a passzív időbeli elhatárolásokat az adott időszakban esedékes átutalási kötelezettség becsült összege alapján jelenítik meg. A passzív időbeli elhatárolások kiszámítását a számvitelért felelős tisztviselő részletes működési és gyakorlati iránymutatásainak megfelelően végzik el, amelyek célja annak biztosítása, hogy a pénzügyi kimutatások valós és megbízható képet nyújtsanak.

3.    Megjegyzések a mérleghez

BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

3.1.   Immateriális javak

A 2015-ös év során az immateriális javakban a következő változások következtek be:

(euró)
	Bruttó könyv szerinti érték 2015. január 1.	Beszerzés	Értékesítés	Átterhelés	Bruttó könyv szerinti érték 2015. december 31.	Halmozott értékcsökkenés és értékvesztés 2015. december 31.	Nettó könyv szerinti érték 2015. december 31.
Számítógépes szoftver	3 213 902	1 009 987		3 443 712	7 667 601	(2 646 578 )	5 021 023
Fejlesztés alatt álló immateriális javak	3 443 712			(3 443 712 )	—		—
Összesen	6 657 614	1 009 987	—	—	7 667 601	(2 646 578 )	5 021 023

2015-ben nem merültek fel kutatási tevékenységekhez kapcsolódó költségek.

3.2.   Ingatlanok, gépek és berendezések

A 2015-ös év során az ingatlanok, gépek és berendezések eszközcsoportban a következő változások következtek be:

(euró)
	Bruttó könyv szerinti érték 2015. január 1.	Beszerzés	Értékesítés	Átterhelés	Bruttó könyv szerinti érték 2015. december 31.	Halmozott értékcsökkenés és értékvesztés 2015. december 31.	Nettó könyv szerinti érték 2015. december 31.
Telkek	776 631				776 631		776 631
Épületek	124 335 198	5 470			124 340 668	(46 453 274 )	77 887 394
Gépek és berendezések	834 462	60 063	(8 942 )		885 583	(641 813 )	243 770
Számítógépes hardver	3 812 765	375 119	(95 489 )		4 092 395	(2 847 133 )	1 245 262
Bútorzat és jármű	4 724 324	207 304	(49 954 )		4 881 674	(2 480 284 )	2 401 390
Egyéb szerelvények és berendezések	2 312 582	31 656	(82 259 )		2 261 979	(1 671 344 )	590 635
Összesen	136 795 962	679 612	(236 644 )	—	137 238 930	(54 093 848 )	83 145 082

FORGÓESZKÖZÖK

3.3.   Követelések

(euró)
	2015. december 31.	2014. december 31.
Folyó követelések, elsősorban munkatársak nemzeti nyugdíjjogosultságainak áthozatalából adódóan	3 795	2 577
Egyéb követelések, elsősorban bér- és kiküldetési előlegfizetésből adódóan	66 833	180 210
Aktív időbeli elhatárolások ingatlanbérlésre és informatikai szerződésekre	533 685	564 853
Uniós szervezetekkel szemben fennálló követelések	—	10 284
Összesen	604 313	757 924

3.4.   Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek

(euró)
	2015. december 31.	2014. december 31.
Házipénztár	1 000	1 000
Banki folyószámla	180 564	659 601
Vagyonkezelői számla	7 033 484	9 522 672
Összesen	7 215 048	10 183 273

2010. január 27-én az Európai Számvevőszék vagyonkezelői számlát nyitott a luxemburgi Banque et Caisse d’Epargne de l’Etat banknál. E vagyonkezelői számla révén az Európai Számvevőszék kezelni tudta a K3 épület építési projektje kapcsán a költségvetési hatóság által rendelkezésére bocsátott költségvetést. 2014. március 14-én a Számvevőszék felkérte az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy engedélyezze a K3 projekt költségvetéséből fennmaradt becsült összeg (7 millió euro) felhasználását a Számvevőszék K2 épületének szükséges, illetve kötelező műszaki korszerűsítésére. Ezt a javaslatot az Európai Parlament és a Tanács 2014. április 1-jén jóváhagyta. 2015. március 23-án a Számvevőszék bejelentette az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, hogy a K3 projekt költségvetéséből végül fennmaradó becsült összeg 9,4 millió euro, s mivel a K2 korszerűsítésének becsült költsége 7 millió euro volt, 2015. május 12-én a Számvevőszék 2,4 millió eurót visszafizetett az uniós költségvetésbe.

RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

3.5.   Céltartalékok

Az a becsült összeg, amelyet valószínűleg ki kell majd fizetni egy folyamatban lévő peres eljárás kapcsán.

3.6.   Kötelezettségek

(euró)
	2015. december 31.	2014. december 31.
Folyó kötelezettségek	61 781	15 571
Bérrel és a személyzettel kapcsolatos egyéb kötelezettségek	(30 952 )	(16 315 )
Elhatárolt kiadások	6 791 296	6 808 292
Konszolidációba bevont uniós szervezetekkel, elsősorban az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal szemben fennálló kötelezettségek	159 883	220 594
Összesen	6 982 008	7 028 142

4.    Megjegyzések az eredménykimutatáshoz

4.1.

„A Bizottságtól egyéb intézményeknek átutalt pénzeszközök”: ide a Bizottság terhére történő havi pénzlehívások tartoznak, amelyeket a Számvevőszék a bankszámlája feltöltése érdekében eszközöl.

4.2.

„Igazgatási tevékenységekből származó egyéb bevételek”: ez a címsor túlnyomórészt a számvevőszéki tagok és alkalmazottak illetményéből adó és társadalombiztosítási hozzájárulás címén levont összegeket tartalmazza.

4.3.

Az „Egyéb működési bevételek” többek között árfolyamnyereségből származnak.

4.4.

A visszterhes és nem visszterhes tranzakciókból származó bevételek az alábbiak:

(euró)
	2015	2014
Visszterhes ügyletekből származó bevételek	90 155	30 160
Nem visszterhes ügyletekből származó bevételek	126 026 442	133 964 086
Összes bevétel	126 116 597	133 994 246

4.5.

A „Személyzeti ráfordítások” a tagok, a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó állomány, a szerződéses és az ideiglenes alkalmazottak illetményét tartalmazza.

4.6.

Az „Eszközökhöz kapcsolódó kiadások” a tárgyi eszközök és az immateriális javak értékcsökkenéséből/amortizációjából tevődnek össze.

4.7.

Az „Egyéb igazgatási kiadások” közé tartozó tételek közül a következők a legjelentősebbek:

—	Épületek bérlete és a járulékos költségek

—	Informatika és távközlés

—	Kiküldetési költségek

—	Takarítás és biztonsági szolgálat.

4.8.

A „Működési költségek” többek között az árfolyamveszteségből adódnak.

4.9.

A „Pénzügyi bevételek” a Számvevőszék folyószámlája és vagyonkezelői számlája után kapott banki kamat.

4.10.

A „Pénzügyi kiadások” a Számvevőszék folyószámlája és vagyonkezelői számlája után fizetett banki díjak.

4.11.

A tagok nyugdíjával kapcsolatos kiadások átkerültek a 2015-ös költségvetés Bizottságra vonatkozó szakaszába, ebből adódóan a nyugdíjak változásait a bizottsági számlák tükrözik.

4.12.

A 2014-es, illetve a 2015-ös gazdasági eredmény közötti rendkívüli eltérés oka az a rendkívüli többlet, amelyet a tagok felé fennálló nyugdíjkötelezettségek (66 374 932 euro) a Bizottság számláira 2014-ben történt átutalása okozott.

5.    Egyéb jelentős közzétételek

5.1.   Függő követelések

Az alábbi banki garanciákat beszállítók adták a szerződéses kötelezettségeknek megfelelően:

(euró)
	2015. december 31.	2014. december 31.
Épület felújítása	80 353	2 500
A K3 épület projektirányítása	110 339	2 299 801
Biztosítótársaság	1 361	1 361
Távközlés	20 000	20 000
EMAS módszertani támogatás	4 680	4 680
Összesen	216 733	2 328 342

5.2.   Kötelezettségvállalások jövőbeli finanszírozásra

(euró)
	2015. december 31.	2014. december 31.
Épületek tartós bérlete	797 500	807 500
Informatikai és egyéb berendezések, valamint autók operatív lízingje	1 350 635	2 914 006
Részösszeg	2 148 135	3 721 506
A még fel nem használt előirányzatokra vállalt kötelezettségek (RAL), a 2015-ös időbeli elhatárolások levonása után	7 253 338	4 956 357
Összesen	9 401 473	8 677 863

A RAL (Restant à liquider – „kifizetésre vár”) a költségvetési számvitel azon eleme, mely a fennmaradó kötelezettségvállalások értékét jelenti. Tehát a kötelezettségvállalások és a kifizetések közötti különbözetről van szó, mely abból adódik, hogy időbeli eltolódás van a kötelezettségvállalás keletkezése és az abból eredő kifizetés folyósítása között.

5.3.   A Számvevőszék építési projektjei

A Számvevőszék 1988-ban költözött be központi épületébe (a K1 épületbe), amelyet az alatta fekvő telekkel együtt már 1990-ben megvásárolt. 1999-ben a Számvevőszék keretmegállapodást kötött Luxemburg állammal, amelynek értelmében 1 euro összegért cserébe (egyszer megújítható) 49 éves használati jogot szerzett egy második telekre, hogy azon újabb épületet (a K2 épületet) emelhessen. A további bővítés, a K3 épület esetében azonban a projekt végrehajtásának eltérő feltételei miatt a két félnek, Luxemburg államnak és a Számvevőszéknek új keretszerződést kellett kötnie 2008. február 22-én.

A fent említett két bővítményhez (K2 és K3) kapcsolódó két telket az állam jelképes összegért, 1 euróért eladta a Számvevőszéknek.

Ha a Számvevőszék valaha is megfontolás tárgyává teszi, hogy bármelyik épületet a Közösség szervein vagy intézményein kívüli harmadik félre ruházza át, a telek tulajdonjoga 1 euro jelképes áron visszaszáll Luxemburg államra, amelynek ezenkívül opciós joga is van az épület független szakértő által meghatározott áron történő megvételére. Amennyiben Luxemburg állam nem él ezzel az opcióval, telekhasználati jogot fog biztosítani az épület megvásárlóinak.

5.4.   Függő követelések  (3)

Nincsenek függő követelések.

---

(1)  A magyarázó megjegyzések a pénzügyi beszámoló szerves részét képezik.

(1)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(2)  HL L 362., 2012.12.31., 1. o.

(3)  10. sz. uniós számviteli szabály: céltartalékok, függő kötelezettségek és függő követelések.

KÖLTSÉGVETÉSI INFORMÁCIÓK A 2015-ÖS PÉNZÜGYI ÉVRŐL

A   A költségvetési eredmény számítása

A tárgyév költségvetési eredményét a költségvetés-végrehajtás számadatai alapján számítják ki.

(euró)
A 2015. évi előirányzatokból folyósított kifizetések	(121 911 131 )
Átvitt kifizetési előirányzatokból kifizetett összegek	(7 114 562 )
Célhoz kötött bevételekkel kapcsolatos előirányzatok terhére folyósított kifizetések	(40 653 )
A tárgyévi visszafizetési felszólításokból 2015-ben befolyt összeg	19 410 932
2015 előtt kibocsátott költségvetési visszafizetési felszólításokból 2015-ben befolyt összeg	13 574
Korábbi évek visszafizetési felszólításaival kapcsolatos kiigazítás	—
2015-re áthozott kifizetési előirányzatok	(9 313 572 )
A korábbi évekről áthozott előirányzat	7 715 416
December 31-én rendelkezésre álló, célhoz kötött bevételekből származó előirányzatok előző évi áthozatalával kapcsolatos kiigazítás	56 685
Költségvetési eredmény	(111 183 311 )

Sem kiegészítésre, sem pedig csökkentésre nem került sor az eredeti és a végleges költségvetés között.

B   A gazdasági eredmény és a költségvetési eredmény egyeztetése

(euró)
A tárgyév gazdasági eredménye		(8 367 058 )
A gazdasági eredményben igen, de a költségvetési eredményben nem szereplő tételekkel kapcsolatos kiig.		(92 312 970 )
	Az előző év végi és a tárgyév végi időbeli elhatárolások közötti különbség	891 224
	A bizottsági átvezetési számláról származó, a gazdasági eredménykimutatáshoz könyvelt összeg	(106 700 000 )
	Az év végén kifizetetlen, de a kiadásokhoz könyvelt számlák (6. osztály)	(824 755 )
	Tárgyi eszközök és immateriális javakértékcsökkenése / értékvesztése	7 129 586
	Céltartalékok	—
	Értékvesztés	—
	2015-ben kibocsátott, a 7. osztályba tartozó visszafizetési felszólítások kapcsán be nem szedett összegek	(1 038 )
	Átvitt kifizetési előirányzatokból kifizetett összegek	7 114 562
	Egyéb	71 103
	Árfolyam-különbözetek	6 348
A költségvetési eredményben igen, de a gazdasági eredményben nem szereplő tételekkel kapcsolatos kiig.		(10 503 283 )
	(A tárgyév során kifizetett) eszközbeszerzések	(1 860 980 )
	A 2015 előtt kibocsátott költségvetési visszafizetési felszólításokból a tárgyévben befolyt összeg	13 574
	2015-re áthozott kifizetési előirányzatok	(9 313 572 )
	Az előző évről áthozott, fel nem használt kifizetési előirányzatok törlése	600 854
	December 31-én rendelkezésre álló, célhoz kötött bevételekből származó előirányzatok előző évi áthozatalával kapcsolatos kiigazítás	56 685
	Nyugdíjkifizetések (ezek költségvetési kifizetések, de a céltartalékok terhére vannak elkönyvelve)
	Egyéb	156
Költségvetési eredmény		(111 183 311 )

FÜGGETLEN MEGBÍZHATÓSÁGI JELENTÉS

Az Európai Számvevőszék vezetőinek

Megvizsgáltuk, hogy az Európai Számvevőszék (a továbbiakban: Számvevőszék) számára az Európai Bizottság által biztosított pénzügyi forrásokat a szándékolt céloknak megfelelően használták fel, illetve hogy az engedélyezésre jogosult tisztviselők által bevezetett kontrolleljárások biztosítják a szükséges garanciákat ahhoz, hogy a pénzügyi műveletek megfeleljenek a 2015. január 1-től2015. december 31-ig terjedő időszakban rendelkezésre álló és felhasznált pénzügyi forrásokra vonatkozóan alkalmazandó szabályoknak és rendeleteknek.

A könyvvitel és a nyilvántartások vezetése, valamint a megfelelő kontrollmechanizmusok kialakítása és fenntartása a Számvevőszék vezetőinek felelőssége. A mi felelősségünk az, hogy vizsgálatunk alapján kifejtsük véleményünket.

Vizsgálatunkat úgy hajtottuk végre, hogy megfeleljen a bizonyosságot nyújtó megbízásokra vonatkozó ISAE 3000 nemzetközi standardnak („Múltbeli időszakra vonatkozó pénzügyi információk könyvvizsgálatán vagy átvilágításán kívüli, bizonyosságot nyújtó szolgáltatások”), annak a „Commission de Surveillance du Secteur Financier” (a pénzügyi ágazat felügyelőbizottsága) által elfogadott formájában. Ez a standard megköveteli, hogy a vizsgálatot úgy tervezzük meg és végezzük el, hogy az kellő bizonyossággal feltárja, ha a források rendeltetésellenes felhasználása lényegesen befolyásolja a Számvevőszék könyvelését. Munkánk során teszteléssel és mintavételes vizsgálattal elsősorban az arra irányuló bizonyítékokat vizsgáltuk, hogy:

—	a Számvevőszék számára biztosított erőforrásokat a szándékolt céloknak megfelelően használták-e fel;

—	a bevezetett kontrolleljárások biztosítják-e a szükséges garanciákat ahhoz, hogy a pénzügyi műveletek megfeleljenek a vonatkozó szabályoknak és rendeleteknek.

A vizsgálathoz a következő szabályokat és rendeleteket használtuk kritériumokként:

—	az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére (a továbbiakban: a költségvetés) alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (a továbbiakban: költségvetési rendelet);

—	a Bizottság 2012. október 29-i 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól (a továbbiakban: végrehajtási szabályok);

—	az Európai Számvevőszék 2010. március 11-i eljárási szabályzata, különösen annak 15. cikke, valamint a Számvevőszék 2010. március 11-i 26–2010 sz., a Számvevőszék által 2014. április 3-én módosított határozata az eljárási szabályzat végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról;

—	a Számvevőszék 21–2015. sz. határozata az álláshelyek típusairól és megnevezéséről;

—	a Számvevőszék 2015. december 17-i ülésén folytatott tanácskozása;

—

az Európai Számvevőszék 2015. december 17-i 53–2015. sz. határozata a költségvetésének végrehajtására vonatkozó belső szabályokról. Ezek a rendelkezések a Szerződések értelmében vagy az azok alapján létrejött megállapodások értelmében kialakított, a költségvetés végrehajtásához kapcsolódó működési folyamatra vonatkozó eljárások részét képezik.

Különösen az alábbi belső szabályokat alkalmaztuk kritériumokként:

—

7.1. cikk – Aláírások – „A bevételek megállapításához és beszedéséhez, valamint az összegek lekötéséhez és a kifizetésekhez kapcsolódó tevékenységek megtervezésében, ellenőrzésében és nyilvántartásában részt vevő összes érintettnek dátumozott aláírással kell tanúsítania a folyamatban való részvételét”;

—

8. cikk – Építési projektek – „Az elnök tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a Számvevőszék költségvetésére várhatóan jelentős pénzügyi kihatással lévő ingatlanprojektekről. Mielőtt a Számvevőszék jóváhagyna bármilyen építési projektre vonatkozó szerződéses kötelezettségvállalást, a felelős szervezeti egységnek egy indokoló dokumentum benyújtásával kell igazolnia, hogy a projekt összeegyeztethető a pénzügyi kerettel”;

—	11.2. cikk – „Aláírás előtt a banki átutalási megbízás aláírására jogosult személyek ellenőrzik, hogy a banki átutalási megbízás adatai megfelelnek-e a fizetési megbízáson találhatókkal”;

—	17.2. cikk – „Az átutalási megbízáshoz csatolni kell a 17.2. cikkben szereplő információkat”;

—

18.4. cikk – „A számvitelért felelős tisztviselőnek a központi informatikai rendszeren keresztül elérhetővé kell tennie az engedélyezésre jogosult tisztviselők számára az átvitt összegek felsorolását. Az engedélyezésre jogosult tisztviselők felelősek annak biztosításáért, hogy az év végén csak azok az összegek kerüljenek átvitelre, amelyek esetében erre jogi kötelezettség áll fenn”;

—	20. cikk – Vagyonleltár – „A tárgyi eszközök leltárnyilvántartását egy valamennyi engedélyezésre jogosult tisztviselő által hozzáférhető közös adatbázisban kell tárolni a főtitkár által elfogadott eljárásokkal összhangban és a számvitelért felelős tisztviselővel folytatott konzultációt követően”;

—	22.1. cikk – Minimálisan alkalmazandó vezetési és belsőkontroll-eljárások – „A vezetési és belsőkontroll-eljárásokat az engedélyezésre jogosult tisztviselők készítik el a Számvevőszék által elfogadott minimális belsőkontroll-standardokkal összhangban”.

Meggyőződésünk, hogy az elvégzett vizsgálat megfelelő alapot nyújt véleményünk megfogalmazásához.

Az e jelentésben leírt ellenőrzési tevékenységeink elvégzése alapján semmi olyasmi nem jutott tudomásunkra, ami miatt – minden lényeges szempontot és a fent leírt kritériumokat figyelembe véve – azt kellene feltételeznünk, hogy:

—	a Számvevőszék számára biztosított erőforrásokat nem rendeltetésszerűen használták fel;

—	az alkalmazott kontrolleljárások nem biztosítják a szükséges garanciákat ahhoz, hogy a pénzügyi műveletek megfeleljenek a vonatkozó szabályoknak és rendeleteknek.

Jelentésünk kizárólag az első bekezdésben meghatározott célt és az Önök tájékoztatását szolgálja, az nem használható fel semmilyen más célra, és nem adható át harmadik félnek, kivéve az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététel céljából.