EURÓPAI BIZOTTSÁG

Strasbourg, 2018.2.6.

COM(2018) 65 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Hiteles bővítési perspektíva a Nyugat-Balkánra vonatkozóan és fokozott uniós szerepvállalás a Nyugat-Balkánnal

HITELES BŐVÍTÉSI PERSPEKTÍVA A NYUGAT-BALKÁNRA VONATKOZÓAN ÉS FOKOZOTT UNIÓS SZEREPVÁLLALÁS A NYUGAT-BALKÁNNAL

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az Unió helyzetéről szóló 2017. évi beszédében újólag megerősítette a nyugat-balkáni országok európai jövőjét:

„Ha szomszédságunkban nagyobb stabilitást akarunk, akkor fenn kell tartanunk a hihető bővítési perspektívát is a Nyugat-Balkán számára. Az nyilvánvaló, hogy a Bizottság és a Parlament jelenlegi ciklusában már nem kerül sor újabb bővítésre. Egyetlen jelölt sem áll készen. Azt követően azonban az Európai Unió tagállamainak száma több lesz 27-nél. A csatlakozni kívánó országoknak a tárgyalások során kiemelt prioritásként kell tekinteniük a jogállamiságra, az igazságszolgáltatásra és az alapvető jogokra.”

Az uniós állam-, illetve kormányfők következetesen támogatták a térséget az uniós csatlakozáshoz vezető úton, legutóbb az Európai Tanács elnökének 2017. márciusi következtetéseiben:

„Az Európai Tanács [...] ismételten megerősítette, hogy egyértelműen támogatja a Nyugat-Balkán európai integrációját. Üdvözölve a térségbeli országok által elért eredményeket, az Európai Tanács hangsúlyozza, hogy az EU a jövőben is elkötelezett marad és minden szinten szerepet vállal annak érdekében, hogy támogassa őket az uniós irányultságú reformok és projektek folytatásában.”

A Nyugat-Balkán Európa része, amelyet földrajzilag uniós tagállamok vesznek körbe. Az Unió és a térség népeinek öröksége és történelme közös, jövőjüket pedig a közös lehetőségek és kihívások határozzák meg. Az Unió régóta jelentős szerepet vállal a térségben. Az Európai Tanács a 2003-ban Theszaloníkiben tartott ülésétől kezdve támogatta a térség, mint az Unió elválaszthatatlan része jövőjét.

Azóta a térség európai perspektívája segítette az országokat abban, hogy átfogó politikai és gazdasági reformokat valósítsanak meg és javítsák a demokratikus folyamatokat. A vízumliberalizáció és a sokkal fokozottabb regionális együttműködés előmozdítja a társadalmak nyitottabbá válását. 2016-ban a térség Unióval folytatott összkereskedelme meghaladta a 43 milliárd EUR-t, vagyis 2008 óta 80 %-kal emelkedett, és jelentős további növekedési potenciállal rendelkezik. Az uniós vállalkozások továbbá a legnagyobb befektetők a Nyugat-Balkánon: csak az elmúlt öt évben több mint 10 milliárd EUR összegű közvetlen külföldi befektetést hajtottak végre. A térség és az Európai Unió szoros kapcsolata és egymástól való függése nyilvánvalóan megmutatkozott a migrációs válság idején. A térség országai egyre inkább partnerként lépnek fel a nemzetközi színtéren.

Az Unió saját politikai, biztonsági és gazdasági érdekében áll, hogy a Nyugat-Balkán számára szilárd, érdemeken alapuló lehetőséget nyújtson az uniós tagságra vonatkozóan. Ez egy geostratégiai befektetés a közös értékeken alapuló stabil, erős és egységes Európába. Rendkívül hatékony eszközt jelent továbbá a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok tiszteletben tartásának előmozdítására. A hiteles csatlakozási perspektíva az átalakulás fő hajtóereje a térségben, és így fokozza közös integrációnkat, biztonságunkat, jólétünket és társadalmi jóllétünket. E perspektíva továbbra is elengedhetetlen a megbékélés és a stabilitás előmozdításához.

Ezen túlmenően az Unió bővítési politikájának az Unió 2025-ig való megerősítését célzó azon szélesebb stratégia elválaszthatatlan részének kell lennie, amelyet Juncker elnök határozott meg az Unió helyzetéről szóló 2017. szeptemberi beszédében. Ez befektetést jelent az Unió biztonságába, gazdasági növekedésébe és befolyásába, valamint polgárainak védelmére irányuló képességébe.

Uniónknak azonban növelnie kell erejét és szilárdságát, mielőtt újabb tagokkal bővülhetne. Az egységesebb, erősebb és demokratikusabb Európa megvalósítására irányuló ütemtervvel 1 összhangban ezért a Bizottság számos arra irányuló kezdeményezést terjeszt majd elő ebben az évben, hogy a hatályos Szerződések alapján 2025-ig javítsa az Unió demokratikus, intézményi és szakpolitikai keretét. E kezdeményezések különösen olyan javaslatokat foglalnak majd magukban, amelyek célja az Unión belüli döntéshozatal hatékonyságának azáltal történő javítása, hogy a minősített többségi szavazást nagyobb mértékben alkalmazzák például a külpolitika vagy a belső piaci ügyek területén.

Addig az időpontig lehet, hogy az Uniónak több mint 27 tagja lesz. A csatlakozási tárgyalások már jó ideje folyamatban vannak Montenegróval és Szerbiával. Ezek az országok akár már 2025-ben is készen állhatnak a tagságra, ha szilárd politikai akarat érvényesül, valódi és tartós reformokat hajtanak végre, és véglegesen rendezik a szomszédokkal fennálló vitákat. E rendkívül ambiciózus perspektíva megvalósulása teljes mértékben az egyes országok objektív érdemeitől és eredményeitől függ majd.

Most a Nyugat-Balkán valamennyi országának sürgősen meg kell kétszereznie erőfeszítéseit, létfontosságú reformokat kell hoznia, és végre kell hajtania politikai, gazdasági és társadalmi átalakulását, ebbe pedig valamennyi érdekeltet be kell vonni a teljes politikai palettáról és a civil társadalomból. Az Unióhoz való csatlakozás sokkal több, mint egy technikai folyamat: olyan, alapvető értékeken alapuló generációs választás, amelyet minden országnak aktívabban át kell vennie a kül- és regionális politikáiktól egészen addig, hogy mit tanítanak a gyermekeknek az iskolában.

A Nyugat-Balkán országai számára most történelmi lehetőség nyílik arra, hogy jövőjüket határozottan és egyértelműen az Európai Unióhoz kapcsolják. Elszántan kell majd cselekedniük. A csatlakozás egy olyan, érdemeken alapuló folyamat és a jövőben is az lesz, amely teljes mértékben az egyes országok által elért objektív előrehaladástól függ. Az országok az elért előrehaladástól függően utolérhetik vagy meg is előzhetik egymást.

A Bizottság készen áll arra, hogy – a teljesített feltételek alapján – ajánlást készítsen az Albániával és a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal való csatlakozási tárgyalások megkezdéséről. Folyamatos erőfeszítéssel és szerepvállalással Bosznia-Hercegovina is tagjelölt ország lehet. Koszovónak 2* lehetősége van arra, hogy fenntartható előrehaladást érjen el a stabilizációs és társulási megállapodás végrehajtása révén, és – amint az objektív körülmények ezt lehetővé teszik – tovább haladjon az uniós csatlakozáshoz vezető úton.

A Nyugat-Balkánon a mindennapi életnek fokozatosan közelítenie kell az Európai Unión belüli életszínvonalhoz. A polgárok végső soron olyan országokban szeretnének élni, ahol a jólét és az egyenlőség érvényesül, a jogállamiság erős és a korrupciót felszámolták. E stratégia meghatározza, hogy az Unió fokozott támogatásával – többek között egyes uniós szakpolitikákban és programokban való részvétel keretében – hogyan élvezhetik már most a Nyugat-Balkán országai a fokozott stabilitásból és jólétből származó előnyöket, ami cserében elősegíti az uniós csatlakozáshoz vezető útjukon történő előrehaladást.

I.A HITELES BŐVÍTÉSI PERSPEKTÍVÁHOZ HITELES ERŐFESZÍTÉSEKRE ÉS REFORMOKRA VAN SZÜKSÉG A NYUGAT-BALKÁNON 3

A Nyugat-Balkán országai akkor tudnak majd csatlakozni az Európai Unióhoz, amikor teljesítették az Európai Unióról szóló szerződés 49. cikkében foglalt kritériumokat, köztük a koppenhágai kritériumokat. Míg jelenleg egyik ország sem teljesíti a kritériumokat, a térség az 1990-es évek vége óta jelentős átalakuláson ment keresztül. Összességében véve jelentős előrehaladás történt mind a reformok végrehajtása, mind a háború és a konfliktus pusztító örökségének felszámolása terén. Ahhoz azonban, hogy az országok valamennyi tagsági feltételt teljesítsék és megerősítsék demokráciájukat, átfogó és meggyőző reformokra van szükség valamennyi kulcsfontosságú területen, különösen a jogállamiság, a versenyképesség, valamint a regionális együttműködés és megbékélés terén.

Először is jelentősen meg kell erősíteni a jogállamiságot. Ma az országok egyértelműen a foglyul ejtett állam jeleit mutatják, ideértve a szervezett bűnözéssel és a korrupcióval való kapcsolatokat valamennyi kormányzati és közigazgatási szinten, valamint a köz- és magánérdekek szoros összefonódását. Mindez növeli a büntetlenség és az egyenlőtlenség érzését. A politika továbbá nagymértékben beavatkozik a médiába és kontrollálja azt. A szükséges tartós társadalmi változás megvalósításához elengedhetetlen, hogy az igazságszolgáltatás láthatóan önrendelkező és független legyen, a kormányok és közigazgatások pedig elszámoltathatóak legyenek.

Másodszor a térség gazdaságainak lényeges részei nem versenyképesek, túl nagy az indokolatlan politikai beavatkozás és alulfejlett a magánszektor. Jelenleg a Nyugat-Balkán egyetlen országa sem tekinthető működő piacgazdaságnak, továbbá láthatóan nem rendelkeznek az Unión belüli versenykényszer és piaci erők kezelésére vonatkozó kapacitással. A reformok tekintetében elért előrehaladás ellenére továbbra is sok olyan strukturális kérdés megoldatlan, amelyek hatással vannak a munkaerőpiacra és különösen a fiatalok foglalkoztatási lehetőségeire.

Harmadszor a térség országai között még mindig jelentős rendezetlen kétoldalú viták állnak fenn. Az Unió nem fogja elfogadni, hogy e vitákat és a velük járó instabilitást az országok magukkal hozzák. Végleges és kötelező erejű megoldást kell találni és végrehajtani még a csatlakozás előtt.

Végül, de nem utolsósorban, az Unióhoz való csatlakozás választás kérdése, amelyhez politikai és társadalmi konszenzus, valamint az emberek érzelmi és racionális támogatása szükséges. A vezetőknek egyértelműen ki kell mondaniuk, hogy hová tartoznak a Nyugat-Balkán országai és milyen irányba tartanak. Ez szükséges ahhoz, hogy biztosítsák és fenntartsák saját polgáraik és az Unió polgárainak támogatását, valamint ennek a vezetők nyilatkozataiban és a polgároknak szóló tájékoztatásban is meg kell jelennie.

A Nyugat-Balkán országainak az uniós csatlakozáshoz vezető útját különböző kezdeményezések – mint például a berlini folyamat 4 –, ágazati platformok – mint az Energia Közösség és a Közlekedési Közösség – és regionális szereplők – például a Regionális Együttműködési Tanács – kísérik.

Most az országok hatóságain a sor, hogy társadalmaik támogatásával felelősséget vállaljanak és teljesítsék a csatlakozás jól ismert feltételeit. Ahhoz, hogy az ambiciózus legkedvezőbb forgatókönyv megvalósuljon, most kell cselekedni. Végső soron a térség polgárai ítélik majd meg, hogy kormányaik hajlandóak és képesek-e megvalósítani európai ambícióikat.

1.    Jogállamiság, alapjogok, kormányzás

A Nyugat-Balkán országai számára a legsürgetőbb kérdés továbbra is a jogállamiság, az alapjogok és a jó kormányzás területén történő reformok megvalósítása. Ez az a kulcsfontosságú kritérium továbbá, amely alapján az Unió megítéli majd az országok kilátásait. A térségnek sokkal erősebben és hitelesebben kell átvennie ezeket az alapvető uniós értékeket. Ha ezeket nem tartják tiszteletben, azzal elriasztják a beruházásokat és a kereskedelmet. A jogállamiság megerősítése nem csupán intézményi kérdés, hanem ahhoz társadalmi átalakulás szükséges.

Biztosítani kell az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségét, színvonalát és hatékonyságát. A bírói kar és az egyes bírók függetlensége lényeges a tisztességes eljárás biztosításához, valamint a kormányzat végrehajtó és jogalkotó szárnyának elszámoltathatóságához. Ez előfeltétel a jogállamiságon alapuló demokráciákra és azok gazdasági fejlődésére nézve.

Az országoknak megalkuvás nélkül fel kell számolniuk a korrupciót. Az erős és független intézmények elengedhetetlenek a korrupció megelőzéséhez és felszámolásához, valamint az olyan hatékonyabb vizsgálatok és büntetőeljárás alá vonás lefolytatásához, amelyek végrehajtott jogerős bírósági ítéleteket eredményeznek és visszatartó erejű szankciókat foglalnak magukban. A korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem érdekében jelentősen meg kell erősíteni a szakosodott ügyészi struktúrákat és igazságszolgáltatási szerveket. Ennek keretében különleges rendőrségi egységeket kell kihelyezni az ügyészi hivatalokba. Intézkedéseket kell hozni és azokat érvényesíteni kell, úgymint az illegálisan megszerzett vagyoni eszközöktől való megfosztást, a közhivatal betöltésére vonatkozó jogtól való megfosztást, szigorúbb megfelelőségi szabályokat a köztisztviselőkre vonatkozóan, valamint hozzáférhető információkat és panaszkezelési mechanizmusokat a polgárok részére.

Az országoknak továbbá erős keretet kell kialakítaniuk a korrupció megelőzésére. Nagyobb átláthatóságra van szükség az állami források kezelésében, főleg a korrupciónak különösen kitett közbeszerzés valamennyi szakaszában. Számos példa mutatja, hogy a Nyugat-Balkánon bizalmas eljárás keretében végeztek árubeszerzést, és néhány jelentős szerződést közbeszerzési eljárás nélkül ítéltek oda. Egyes állítások szerint előnyben részesültek a politikai összeköttetésekkel rendelkező helyi alvállalkozók, valamint kenőpénzek kifizetésére került sor. Az országoknak lényegesen növelniük kell a közbeszerzési eljárások átláthatóságát, versenyképességét és méltányosságát, korlátozniuk kell a bizalmas eljárások alkalmazását, valamint olyan biztosítékokat kell bevezetniük, amelyek kizárják az ajánlattevőkre gyakorolt politikai nyomást. Teljeskörűen meg kell valósítani az átlátható és a nyilvánosság számára hozzáférhető elektronikus közbeszerzés (e-közbeszerzés) alkalmazását. Ennek révén a polgárok egyértelműen láthatják, hogyan és mire használták fel a befizetett adókat, a kezdeti ajánlatoktól egészen a szerződések végső teljesítéséig. Ugyancsak fontos, hogy a közintézményekben érvényesüljön a vezetői elszámoltathatóság és a belső ellenőrzés kultúrája.

A szervezett bűnözés már régóta jelen van és továbbra is erős a Nyugat-Balkánon, akár az emberkereskedelem, a kábítószerek és fegyverek, akár a bűnözésnek a politikai és gazdasági rendszerbe való beszivárgása tekintetében. A hatóságoknak eredményesebben fel kell számolniuk a bűnszövetkezeteket és azok gazdasági alapjait, továbbá rendszeresen végre kell hajtaniuk pénzügyi nyomozást és olyan célzottabb eszközöket kell alkalmazniuk, mint például a bűncselekményből származó jövedelem elővigyázatossági befagyasztása, a harmadik féltől történő elkobzás, bizonyos típusú eszközök birtokolására vonatkozó fordított bizonyítási teher, nem elítélésen alapuló elkobzás a megmagyarázhatatlan vagyonosodás kezelésére, a vállalkozások tulajdonviszonyaira vonatkozó közzétételi követelmények, valamint az igazságügyi együttműködés fokozása. Sürgősen létre kell hozni a korrupció, a pénzmosás és a szervezett bűnözés felszámolása terén elért eredmények konkrét és állandó nyilvántartását.

Jóllehet a Nyugat-Balkán országainak jogszabályai általánosságban biztosítják az alapjogokat, még többet kell tenni azért, hogy azokat a gyakorlatban is maradéktalanul végrehajtsák. Különös figyelmet kell fordítani a véleménynyilvánítás szabadságának és a demokrácia egyik pillérjét képező média függetlenségének biztosítására. Határozott erőfeszítésekre van szükség a kisebbségek védelme és a megkülönböztetés elleni küzdelem érdekében, különösen ami a romák és az LMBTI közösség elleni megkülönböztetést illeti, és erőteljesebben elő kell mozdítani a romák társadalmi befogadását. Biztosítani kell továbbá a nemek közötti egyenlőséget, és kezelni kell a kapcsolati erőszakot.

Lényeges a demokratikus intézmények működésének megerősítése. Ez magában foglalja a politikai paletta egészét lefedő konstruktív párbeszéd biztosítását, különösen a parlamenteken belül. A kormánynak biztosítania kell, hogy az ellenzéknek lehetősége legyen szerepének teljes körű betöltésére, az ellenzéknek pedig konstruktív szerepet kell vállalnia a demokratikus folyamatban. Szabad és tisztességes választásokat kell tartani, és megfelelően végre kell hajtani a nemzetközi választási megfigyelő missziók ajánlásait. A politikai pártok állami és magánfinanszírozására vonatkozó szabályok ugyancsak lényegi reformokat tesznek szükségessé.

A közigazgatás reformja rendkívüli fontossággal bír a kormányzás valamennyi szintjének megerősítésére nézve. Ennek keretében javítani kell a közigazgatás színvonalát és elszámoltathatóságát, fokozni kell a szakmaiságot, az átpolitizáltság megszüntetését és az átláthatóságot a munkaerőfelvétel és az elbocsátások terén is, javítani kell az államháztartás átláthatóságát, valamint a polgárok számára nyújtott szolgáltatásokat. Megfelelő egyensúlyt kell találni továbbá a központi, a regionális és a helyi kormányzatok között.

A kormányoknak biztosítaniuk kell az érdekelt felek aktív részvételét a reform- és szakpolitikai döntéshozatali folyamatokban, például úgy, hogy a reformprioritásokról inkluzív strukturált párbeszédet alakítanak ki, amelybe az erős civil társadalmat is bevonják. Ezért lényeges, hogy a civil társadalmi szervezeteket segítő környezet jöjjön létre.

Mindezen reformok továbbra is a térség uniós csatlakozáshoz vezető útjának középpontjában állnak. Kizárólag kézzelfogható és fenntartható eredményekkel lehet a szükséges hiteles lendületet elérni.

2.    A gazdaság megerősítése

A Nyugat-Balkán jelentős gazdasági potenciállal rendelkezik. A növekedési ráták meghaladják az uniós rátákat, és a térség az uniós áruk és szolgáltatások számára egyre érdekesebb piacot jelent, amely fokozatosan az európai értékláncok részévé válik. A stabilizációs és társulási megállapodásoknak köszönhetően az Unióval való gazdasági integráció szintje már most is nagyon magas.

További erőfeszítésekre van azonban szükség a Nyugat-Balkán gazdaságai versenyképességének fokozására, a – különösen a fiatalok körében – magas munkanélküliség kezelésére, a jólét növelésére és üzleti lehetőségek megteremtésére a helyi szereplők számára is. Az erősebb, készség alapú gazdaságok a meglévő agyelszívást is segítenek enyhíteni és agyáramlássá alakítani. A regionális gazdaságok további korszerűsítése újabb uniós magánberuházásokat vonz, valamint fokozza az uniós áruk és szolgáltatások iránti keresletet a Nyugat-Balkánon. A szükséges strukturális reformokat megfelelő gazdasági és fiskális politikával kell alátámasztani.

A térség gazdaságai sok strukturális hiányossággal küzdenek: a piacok nem hatékonyak és merevek, a termelékenység alacsony, a finanszírozási eszközökhöz való hozzáférés korlátozott, a tulajdonjogok nem tisztázottak, valamint a szabályozási környezet bonyolult. Mindez alacsony versenyképességhez és magas munkanélküliséghez vezet. Összességében a befektetések szintje és a növekedési ráták nem elegendőek ahhoz, hogy jelentősen csökkentsék az Unióval szembeni lemaradást. A gazdasági fejlődést tovább akadályozza a szürkegazdaság megszilárdulása. Az állami érintettség és az indokolatlan politikai beavatkozás a gazdaságba továbbra is magas, a versenypolitika és az egyéb kísérő politikák azonban még mindig túl gyengék. A gazdasági reformprogramokban körvonalazott strukturális reformokat szigorúbban kell megvalósítani. Elsőbbséget kell biztosítani a társadalmi kihívások és a strukturális munkanélküliség kezelését célzó intézkedéseknek. A privatizációs eljárásokat teljes átláthatóság mellett kell lefolytatni. Kiemelten fontos az állami tulajdonban lévő vállalatok reformja és a korrupció felszámolása. A növekedési potenciált és a versenyképességet továbbra is akadályozzák a jogállamiság terén tapasztalt hiányosságok és az intézmények rossz működése.

A gazdasági integráció a térségen belül és az Unióval csak akkor lehet sikeres, ha magas szintű összekapcsoltság jön létre. Túl sok kötelezettség nem teljesült még a regionális megállapodásokból. Az országoknak maradéktalanul teljesíteniük kell az Energiaközösségről szóló szerződést, a Közlekedési Közösségről szóló szerződést, valamint az európai közös légtérre vonatkozó uniós szabályokat, amelyekkel kötelezettséget vállaltak arra, hogy jóval a csatlakozás előtt elfogadják az energetikai és közlekedési vívmányokat és a kapcsolódó standardokat (például a környezetre és a versenyre vonatkozókat).

A térségnek továbbá biztosítania kell, hogy a meglévő megállapodások és kötelezettségvállalások működni tudjanak, például a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodással összefüggésben, amelyet meg kell reformálni, hogy jobban lehessen kezelni a térség szükségleteit. A Nyugat-Balkán vezetői 2017 júliusában a regionális gazdasági térség fejlesztésére vonatkozó, ígéretesnek tűnő többéves cselekvési tervről állapodtak meg, amelynek végrehajtása tovább fogja fokozni a kereskedelmet, a befektetéseket és a mobilitást a térségen belül, valamint a térség és az Unió között. A többéves cselekvési terv támogatni fogja a piacok integrálását az európai és globális értékláncokba, és elő fogja mozdítani a térség gazdaságainak digitalizálását, továbbá segíti majd a vállalkozási és készségfejlesztés, a kutatás és innováció, valamint az intelligens növekedés felgyorsítását.

3.    Az uniós szabályok és normák alkalmazása

A bővítési folyamat kulcsprioritásait továbbra is az olyan alapvető kérdések képezik, mint a jogállamiság, az alapjogok, a demokratikus intézmények megerősítése, a közigazgatási reform, valamint a gazdasági fejlődés és versenyképesség. Bármely tagságra törekvő ország esetében alapul szolgálnak az ahhoz szükséges közigazgatási és igazságszolgáltatási kapacitás rendelkezésre állásához, hogy az uniós szabályokat és normákat ne csak jogilag, hanem a gyakorlatban is megfelelően alkalmazzák.

Minden téren sok még a teendő, hogy közelítsenek az uniós vívmányokhoz, létrehozzák vagy felépítsék a kapcsolódó intézményeket, valamint hogy biztosítsák a végrehajtási kapacitást akár az egységes piaci szabályok, a szociálpolitika, az energetikai vagy a közlekedési vívmányok, akár az uniós környezetvédelmi jog tekintetében.

A stabilizációs és társulási megállapodásból és egyéb ágazati megállapodásokból eredő kötelezettségek végrehajtása támogatni fogja az uniós tagság követelményeinek teljesítésére irányuló előkészületeket. Maradéktalanul ki kell használni a rendelkezésre álló jelentős technikai segítségnyújtást, különösen a technikai segítségnyújtás és információcsere eszközén keresztül nyújtott intézményfejlesztési támogatást.

4.        Megbékélés, jószomszédi kapcsolatok és regionális együttműködés: a csatlakozás előfeltételei

A regionális együttműködés és a jószomszédi kapcsolatok lényegesek ahhoz, hogy az országok előrehaladást érjenek el az uniós csatlakozáshoz vezető útjukon. Az olyan meglévő regionális kezdeményezéseken túl, mint például a Regionális Együttműködési Tanács, a térség által irányított és a legfelső szintre elérő politikai együttműködésre irányuló formációk és a nemrégiben tartott csúcstalálkozók új lendületet adtak. Ezt még jobban ki kell használni, hogy további hozzájárulást nyújtsanak a politikai stabilizációhoz és a gazdasági lehetőségek megteremtéséhez.

A regionális együttműködés fokozásával együtt a megbékélésre irányuló további erőfeszítések lényegesek ahhoz, hogy a béke megszilárduljon és tartós stabilitás álljon fenn a térségben. Az 1990-es években keletkezett sebek begyógyulásához még mindig időre van szükség. 25 év elteltével azonban ideje, hogy újult erővel oldják meg a nyitott kérdéseket. Valamennyi országnak egyértelműen el kell magát köteleznie – szavakban és tettekben egyaránt – a múlt örökségének azáltal történő felszámolása mellett, hogy jóval az Unióhoz való csatlakozásuk előtt megbékélést érnek el és rendezik a nyitott kérdéseket.

A regionális együttműködést, a jószomszédi kapcsolatokat és a megbékélést nem lehet kívülről ráerőltetni az országokra. A térség vezetőinek teljes körű felelősséget kell vállalniuk és példát kell mutatniuk. El kell kerülniük és el kell ítélniük minden olyan nyilatkozatot vagy tettet, amely fokozza az etnikai feszültségeket, és aktívan fel kell lépniük a nacionalista szólamok ellen. Az Unióban nincs helye az uszító hangnemnek, és még kevésbé a háborús bűnösök bármely fél általi dicsőítésének. Az átmeneti igazságszolgáltatás folyamata még nem zárult le. Sürgősen meg kell oldani az olyan fennálló kérdéseket, mint például a háborús bűncselekmények kezelése – többek között a nemzetközi büntetőtörvényszék mechanizmusával és a Koszovó Szakosított Tanácsaival történő teljes körű együttműködés révén –, az eltűnt személyek, a menekültek és a belső menekültek sorsa, valamint a térségben még jelen lévő taposóaknák azonosítása és eltávolítása.

Az oktatásnak kiemeltebb szerepet kell biztosítani, különösen a tolerancia fokozásának támogatása, az európai értékek előmozdítása és a társadalmi kohézió erősítése tekintetében. A Nyugat-Balkán országainak többet kell befektetniük a fiatalabb generációba – jövőbeli uniós polgárainkba –, és nem a múltra, hanem a jövőre vonatkozó perspektívát kell nyújtaniuk számukra. Ugyancsak fokozni kell a kultúra terén a térséggel és a térségen belül folytatott együttműködést.

Az uniós bővítéspolitika fő hozadéka továbbra is a stabilitás terjesztése kell, hogy legyen, ezért az Unió nem tudja és nem is fogja engedni, hogy a kétoldalú vitákat az országok magukkal hozzák. A felelősöknek sürgősen meg kell oldaniuk ezeket. E cél eléréséhez hozzájárul a jószomszédi kapcsolatok légköre, és a viták rendezésének folyamata egyben azt is megmutatja majd, hogy mennyire szilárdak ezek a kapcsolatok. Amennyiben a határvitákat még nem oldották meg kétoldalúan, úgy a feleknek azokat feltétel nélkül kötelező érvényű, végső nemzetközi választottbírósági eljárásra kell utalniuk, valamint az így született ítéleteket maradéktalanul végre kell hajtaniuk és ezeket mindkét félnek be kell tartania már a csatlakozás előtt, és figyelembe kell venni őket a csatlakozási szerződés előkészítése során. A Bizottság különös figyelmet szentel majd e viták rendezésének, és adott esetben támogatást nyújt. Minden országnak tartózkodnia kell attól, hogy az uniós csatlakozási folyamat során visszaéljenek a még fennálló problémákkal. Elvi kérdésként az uniós csatlakozáshoz vezető úton élenjárók stratégiai érdeke, hogy szomszédjaik aspirációit ne szabotálják, hanem azokat előmozdítsák. A térség országai egymástól kölcsönösen függnek, és akkor haladnak előre gyorsabban, ha segítik egymást az úton.

A térségben nem valósulhat meg tartós stabilitás, ha a Belgrád és Pristina közötti kapcsolatokat nem normalizálják eredményesen és átfogóan az Unió által elősegített párbeszéd keretében. Egy átfogó, jogilag kötelező érvényű normalizációs megállapodás sürgős és elengedhetetlen ahhoz, hogy Szerbia és Koszovó előre tudjon haladni az uniós csatlakozáshoz vezető úton.

5.    Következő lépések a Nyugat-Balkán uniós csatlakozáshoz vezető útján

Az elkövetkezendő években valamennyi nyugat-balkáni országnak lehetősége lesz arra, hogy – saját érdemei és azok elérésének üteme szerint– előrehaladjon az uniós csatlakozáshoz vezető úton. Jelenleg Montenegró és Szerbia jár élen a folyamatban. A következő szakasz bemutatja, hogy milyen mérföldköveket kell még teljesíteniük útjukon. Albánia és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság jelentős előrehaladást mutat az uniós csatlakozáshoz vezető úton, és a Bizottság készen áll arra, hogy – a teljesített feltételek alapján – ajánlást készítsen a velük folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdéséről. Azt követően, hogy a Bizottság megkapta Bosznia-Hercegovinától a kérdőívre adott átfogó, hiánytalan válaszokat, véleményt készít az ország tagsági kérelméről. Folyamatos erőfeszítéssel és szerepvállalással Bosznia-Hercegovina is tagjelölt ország lehet. Koszovónak lehetősége van arra, hogy fenntartható előrehaladást érjen el a stabilizációs és társulási megállapodás végrehajtása révén, és – amint az objektív körülmények ezt lehetővé teszik – tovább haladjon az uniós csatlakozáshoz vezető úton. Koszovó emellett jelentős előnyre tesz majd szert a Szerbiával kötendő végleges normalizációs megállapodásból.

5.1. Montenegró és Szerbia vonatkozásában a csatlakozás 2025-ig való megvalósításához szükséges lépések tájékoztató jellegű szemléltetése

E szakasz a csatlakozási tárgyalások azon fő lépéseit és feltételeit ismerteti, amelyek a 2025-ös perspektíva megvalósulásához szükségesek. E szakasz tisztán tájékoztató jellegű és a legelőnyösebb forgatókönyvön alapul. Nem jelent semmilyen automatizmust; a folyamat objektív és érdemeken alapuló, és a jövőben is az lesz. E szakasz célja annak bemutatása, hogy a fentiekben felsorolt átalakulási reformokat milyen gyorsan kell elfogadni és végrehajtani ahhoz, hogy ez a forgatókönyv valósuljon meg. Az egyes országokat a megállapított feltételek teljesítésében elért előrehaladással összhangban, egyedileg értékelik saját érdemeik alapján.

ØIdőközi kritériumok teljesítése:

Lényeges, hogy még nagyobb figyelem összpontosuljon az időközi kritériumok teljesítésére a jogállamiság területén. E követelményeket és feltételeket a Bizottság már egyértelműen megfogalmazta rendszeres jelentéseiben. Az országok vezetőinek most erőteljesen és egyértelműbb elkötelezettséggel kell a fennálló kihívásokat kezelniük. Szerbiának teljesítenie kell a Koszovóval való kapcsolatok normalizálásához kapcsolódó időközi kritériumokat (35. tárgyalási fejezet), és sürgősen átfogó, jogilag kötelező érvényű normalizációs megállapodást kell kötnie. 

ØUniós közös álláspontok meghatározása a fő szakpolitikai területeken:

A Bizottság közleményt fog készíteni a jövőbeli csatlakozás olyan fő szakpolitikai területekre gyakorolt hatásának értékeléséről, mint például a mezőgazdaság, a kohéziós politika és a költségvetés. Ez lehetővé teszi majd, hogy a tagállamok a várható hatás teljes tudatában határozzák meg az egyes fejezetek tárgyalására vonatkozó uniós közös álláspontot, és átmeneti intézkedésekről döntsenek. A munkavállalók szabad mozgása elvének az új tagállamokra való alkalmazása az uniós polgárok és a nyugat-balkáni polgárok számára egyaránt aggodalomra ad okot. A tárgyalások során ezért foglalkozni kell az e téren alkalmazható átmeneti intézkedések jellegével. Szerbiának lényeges előrehaladást kell elérnie a Koszovóval való kapcsolatok normalizálására vonatkozóan kötendő átfogó, jogilag kötelező érvényű normalizációs megállapodás végrehajtásában.

ØA tárgyalások lezárása:

Amint az összes tárgyalási fejezetre vonatkozóan teljesült az összes tárgyalási zárókritérium – ideértve különösen a jogállamiság területén a reformok végrehajtásának hiteles és fenntartható eredményeit –, a tagállamok kormányközi konferencia keretében megállapodhatnak az átfogó tárgyalások lezárásáról. Ehhez a reformmenetrendre vonatkozó folyamatos, visszafordíthatatlan előrehaladásra van szükség. Szerbiának visszavonhatatlanul végre kell hajtania a Koszovóval való kapcsolatok teljes körű normalizásának konszolidációját tükröző, átfogó, jogilag kötelező érvényű megállapodást.

ØA csatlakozási szerződés aláírása:

Amint az ország/országok lezárta/lezárták a tárgyalásokat, továbbá a Bizottság véleményét, az Európai Parlament hozzájárulását, valamint a Tanácsnak az új tagállamok felvételéről szóló határozatát követően alá lehet írni a csatlakozási szerződést.

ØCsatlakozás:

Amint valamennyi uniós tagállam és a csatlakozó ország vagy országok megerősítették a csatlakozási szerződést – figyelembe véve saját nemzeti alkotmányos követelményeiket –, a csatlakozásra ekkor sor kerülhet. 

II.A HITELES BŐVÍTÉSI PERSPEKTÍVÁHOZ AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSA SZÜKSÉGES

A Nyugat-Balkán bővítési perspektívája mindenekelőtt magukon az országokon múlik. Az Uniónak hitelesnek, szilárdnak és méltányosnak kell maradnia, ezzel együtt pedig fejlesztenie kell szakpolitikáit, hogy jobban tudja támogatni az átalakulási folyamatot a térségben. Az Uniónak továbbá ugyanúgy teljesítenie kell kötelezettségvállalásait, mint a Nyugat-Balkánnak. Ez Európa saját stratégiai érdeke.

Az alábbi szakasz a mellékletben lévő cselekvési tervvel együtt egy sor olyan kölcsönös érdekű kiemelt kezdeményezést határoz meg, amelyek az Unió nyugat-balkáni országokkal kapcsolatos szerepvállalásának jelentős fokozódását mutatják. E kezdeményezésekhez az európai uniós intézmények és az uniós tagállamok kézzelfogható támogatása szükséges.

Az Unió bővítési politikája és a stabilizációs és társulási folyamat, valamint az ezek által nyújtott eszközök továbbra is a Nyugat-Balkán részére nyújtott támogatás alapjait jelentik. A Bizottság törekedni fog arra, hogy biztosítsa valamennyi tevékenység fokozott koordinációját, az egyéb érdekelt felekkel – többek között a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel – együtt is, valamint tovább támogassa a regionális felelősségvállalást, amely lényeges a térség előrehaladásához.

Az Uniónak fokoznia kell a Nyugat-Balkánnal kapcsolatos szakpolitikai szerepvállalását, és olyan közös érdekű területekre kell összpontosítania, mint például a biztonságot és a szervezett bűnözés elleni küzdelmet is magában foglaló bel- és igazságügy, a gazdaság és az egységes piac, az energetika, a közlekedés és a digitális szakpolitika, a szociálpolitika, az oktatás, a kutatás és innováció, valamint a külügyek és a védelem.

Az e területeken folyó együttműködés támogatásaként a Nyugat-Balkán nagyobb mértékben venne részt a Tanács nem hivatalos ülésein, valamint rendszeres miniszteri szintű kapcsolattartásra kerülne sor. A Bizottság a maga részéről adott esetben meghívja majd a Nyugat-Balkánt a technikai bizottságokba és a Bizottság munkacsoportjaiba. A 2018 májusában Szófiában tartandó nyugat-balkáni csúcstalálkozót követően az uniós vezetőknek továbbra is fenn kell tartaniuk a kapcsolatot nyugat-balkáni partnereikkel, többek között csúcstalálkozói szinten.

A vonatkozó uniós szakpolitikákat és finanszírozási programokat még jobban ki kell terjeszteni a Nyugat-Balkánra, és támogatást kell nyújtani, hogy jobban ki tudják használni az e programokban és uniós hálózatokban való jelenlegi részvételüket.

A Bizottság fokozni fogja a Nyugat-Balkánnak szóló technikai segítségnyújtását, hogy támogassa a térséget az uniós jogszabályokkal való harmonizációban és biztosítsa azok tényleges gyakorlati alkalmazását. További lendületet kapnak majd a térség közigazgatásaival folytatott cserék, és még jobban elősegítik az emberek közötti kapcsolattatás olyan formációit, mint például a térség önkormányzatai és az uniós országok önkormányzatai közötti helyi partnerségek.

Biztonságunk megerősítése közös érdekünk. Ennek támogatása céljából tovább kell bővíteni és mélyíteni a strukturált közös kül- és biztonságpolitikai/közös biztonság- és védelempolitikai párbeszédet, és növelni kell az uniós missziókhoz és adott esetben az egyedi partnerekkel világszerte folytatott műveletekhez nyújtott hozzájárulást, valamint tovább kell fejleszteni a hibrid fenyegetésekhez, a hírszerzéshez, az űrrel kapcsolatos kérdésekhez, a védelmi és biztonsági ágazat reformjához kapcsolódó intézkedésekben való részvételt. Ezzel összefüggésben a Nyugat-Balkán országainak is fel kell gyorsítaniuk az összes uniós külpolitikai állásponthoz való közelítést, a korlátozó intézkedéseket is ideértve. Az Unióhoz való csatlakozás választás kérdése, amelyhez az szükséges, hogy az érintettek átvegyék azokat az elveket, értékeket és célokat – a közös kül- és biztonságpolitikával való teljes körű harmonizációt is beleértve –, amelyeket az Unió a szomszédságában és azon túl igyekszik előmozdítani.

1.A jogállamiság támogatásának megerősítése

Fokozni kell a térségben a jogállamisággal kapcsolatos reformok támogatását célzó erőfeszítéseket, és támogatni kell az országok saját ambiciózus lépéseit. A Montenegróval és Szerbiával a jogállamiságról szóló tárgyalási fejezet keretében kialakított eszközöket a többi nyugat-balkáni országban is alkalmazni kell a kulcsfontosságú reformok korai elfogadásának ösztönzésére. Ez kiterjed majd az e téren meglévő jogszabályok és gyakorlat elemzésére, amelynek eredményeképpen a főbb kérdéseknek elsőbbséget adó, részletes cselekvési terveket állítanak össze, a végrehajtást szorosan nyomon követik és kézzelfogható eredmények születnek.

Nagy előnyöket nyújt a tagállami és szakértői hozzájárulások arra irányuló fokozása, hogy támogassák a reformok végrehajtását és ennek érdekében nyomást gyakoroljanak. Részletesebben értékelni kell a jogállamiságot, és a korábbi tanácsadó missziók tapasztalataira épülő tanácsadói missziókat ki kell terjeszteni a Nyugat-Balkán egészére. Fokozni kell a végrehajtás és az érvényesítés nyomonkövetését, többek között a Bizottság által szervezett és a tagállami szakértők részvételével folytatott rendszeresebb, eseti alapú szakértői értékeléseken keresztül. A súlyos korrupció és a szervezett bűnözés területén be kell vezetni a bírósági eljárások nyomon követését. Ki kell dolgozni a reformok végrehajtására vonatkozó mutatókat. Az igazságügyi reform terén tett előrehaladás tekintetében azt kell megmérni, hogy a rendszer mennyire hatékony igazságszolgáltatást tud nyújtani polgárai és vállalkozásai részére.

A Montenegróra és a Szerbiára vonatkozó tárgyalási keret különös hangsúlyt fektet arra, hogy a jogállamisággal kapcsolatos reformokat a tárgyalások elején megvalósítsák. A Bizottság azt ajánlja, hogy nagyobb mértékben használják ki a tárgyalási keretekben nyújtott befolyásgyakorlási lehetőségeket. Ennek megfelelően elő kell írni, hogy lényeges előrehaladásra és különösen az igazságügyi reform, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén kézzelfogható eredményekre van szükség ahhoz, hogy ideiglenesen le lehessen zárni a csatlakozási tárgyalások egyéb fejezeteire vonatkozó technikai megbeszéléseket.

ØA Bizottság ezeket az intézkedéseket a Nyugat-Balkánon a jogállamiság megerősítésére irányuló kiemelt kezdeményezésben egyesíti.

2.A biztonságra és a migrációra vonatkozó szerepvállalás megerősítése

Az Uniót és a Nyugat-Balkánt érintő jelenlegi biztonsági és terrorista fenyegetettség hatékony és eredményes kezeléséhez alapvető, hogy fokozódjon az Unió és a Nyugat-Balkán között a biztonságra vonatkozóan – többek között az érintett ügynökségeken keresztül – folytatott stratégiai és operatív együttműködés. Ugyancsak javítani kell a bűnüldözési együttműködést és az információmegosztást nemzeti és regionális szinten a nyugat-balkáni partnerek között.

Az Unió már most is azon dolgozik, hogy segítsen a kapacitásépítésben a Nyugat-Balkánon, és elősegítse a nemzetközi rendőrségi és igazságügyi együttműködést a szervezett bűnözésből és a terrorizmusból eredő veszélyek – többek között az erőszakos szélsőségességhez vezető radikalizálódás, a külföldi terrorista harcosok által támasztott kihívás, valamint a tűzfegyverek és robbanóanyagok kereskedelme – elleni küzdelem érdekében. Ezt a szerepvállalást a biztonság, illetve a terrorizmus elleni küzdelem terén tett sikeres kezdeményezések alapján tovább kell fokozni, és az Unió és a Nyugat-Balkán között folyamatban lévő biztonságpolitikai párbeszéddel kell támogatni. A nyugat-balkáni partnereket – eseti alapon – szorosabban be kell vonni az Unióban zajló releváns biztonságpolitikai megbeszélésekbe.

Az Interpol által támogatott uniós ügynökségeket 5 továbbra is fel kell szólítani arra, hogy játsszanak kiemelt szerepet a stratégiai és operatív rendőrségi és igazságügyi együttműködés fokozásában, többek között helyezzenek ki Europol összekötő tisztviselőket a térségbe és mozdítsák elő jobban a közös nyomozócsoportokat. Véglegesíteni kell az Eurojusttal való együttműködési megállapodásokat, amint a szükséges adatvédelmi standardokat bevezették.

Fokozni kell a terrorizmus és a radikalizálódás elleni küzdelemre vonatkozó szerepvállalást, többek között meg kell erősíteni a partnerországokban a stratégiai, jogalkotási és intézményi kapacitásokat, támaszkodni kell a terrorizmus elleni küzdelemről folyó célzott párbeszédre és közös cselekvési tervekre, valamint folytatni kell a terrorizmus elleni küzdelemmel foglalkozó szakértőknek a Nyugat-Balkánra való kihelyezését. Fokozni kell az együttműködést a belső biztonság és a külső biztonság közötti kapcsolattal összefüggésben, az uniós ügynökségek és az Interpol segítségével, ideértve a külföldi terrorista harcosokra vonatkozó információcserét, valamint az uniós radikalizálódástudatossági hálózat támogatásának a Nyugat-Balkánra való kiterjesztését. A fellépések közötti koherenciát és szinergikus hatást a nyugat-balkáni országok terrorizmus elleni küzdelmére vonatkozó kezdeményezésen keresztül kell biztosítani.

A szervezett bűnözés különböző típusai elleni küzdelemre vonatkozóan az uniós szakpolitikai ciklussal összefüggésben folytatott operatív együttműködést fokozatosan ki kell terjeszteni a Nyugat-Balkánra. Különös figyelmet fordítanak majd arra, hogy fokozott támogatást nyújtsanak a kapacitásépítéshez a kiberbiztonság, valamint a kiberbűnözés elleni küzdelem terén. Az érintett uniós ügynökségekkel – így az Europollal és az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökséggel – folytatott együttműködés fokozódni fog.

Ezzel párhuzamosan lényeges a Nyugat-Balkánnal a migrációra és a határigazgatásra vonatkozóan folytatott stratégiai és operatív együttműködés további fokozása. Ez magában foglalja a nemzetközi védelemhez való hozzáférés biztosítását, a releváns információk (például kockázatelemzések) megosztását, a határellenőrzés fokozását, a visszafogadási és visszaküldési politikák tényleges végrehajtásának biztosítását, valamint az irreguláris migráció és a migránscsempészés elleni küzdelmet. Továbbá meg kell erősíteni a nemzetközi és regionális együttműködést (többek között az uniós ügynökségekkel 6 és a térségben lévő összekötő tisztviselőkkel), valamint tovább kell konszolidálni a határigazgatási és migrációkezelési kapacitásokat.

A Bizottság ezért azt javasolja, hogy folytatni kell a nyugat-balkáni partnerekkel az Európai Határ- és Parti Őrség jogállására vonatkozó megállapodások megkötését, amelyek egyértelmű jogi keretről és a szorosabb operatív együttműködés biztosítékairól rendelkeznek. Ennek ki kell terjednie arra, hogy az uniós tagállamok és a Nyugat-Balkán országainak illetékes nemzeti hatóságai közös műveleti tevékenységeket folytathassanak és hajthassanak végre az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel együtt. Ugyanilyen fontos e területen az Unió és a Nyugat-Balkán közötti regionális együttműködés elmélyítése és az információcsere fokozása.

Az uniós ügynökségek által a Nyugat-Balkánhoz kapcsolódóan végzendő különböző tevékenységek nyomonkövetése érdekében a Bizottság célja, hogy az ügynökségek megbízatásaival összhangban uniós ügynökségközi munkacsoportot hozzon létre és koordináljon.

ØA Bizottság ezeket az intézkedéseket a Nyugat-Balkánon a biztonságra és a migrációra vonatkozó szerepvállalás megerősítésére irányuló kiemelt kezdeményezésben egyesíti.

3.A társadalmi-gazdasági fejlődés támogatása

A Nyugat-Balkánba való befektetés egyben Európába való befektetést is jelent. A befektetések csak úgy tudnak növekedni, ha a gazdasági kormányzást megerősítik és a versenyképesség fokozása érdekében strukturális reformokat hajtanak végre. Az alábbi intézkedések e cél támogatását, valamint a növekedés és – különösen a térség ifjúságára irányuló – munkahelyteremtés előmozdítását szolgálják. Az Előcsatlakozási Támogatási Eszközön keresztül finanszírozott nyugat-balkáni beruházási keret egyre inkább a térségben zajló beruházások előmozdításának középpontjában fog állni. Ennek érdekében a keretet kibővítik, hogy még inkább vonzza és összehangolja a bilaterális donorok és a nemzetközi pénzügyi szervezetek beruházásait. A tervek szerint növekedni fog a finanszírozás a közlekedés, az energetika, a szociális ágazat, a környezet, valamint a magánszektor fejlesztése terén, a digitális gazdaságot is beleértve. A térség társadalmi-gazdasági fejlődésének és az Unió beruházási prioritásainak összekapcsolása érdekében a Bizottság célja, hogy – a meglévő kezdeményezéseket teljes mértékben kiegészítve – jelentősen növelje a nyugat-balkáni beruházási kereten keresztül nyújtott garanciákat a térségben végrehajtandó magánberuházások bevonása érdekében. Tekintettel a következő többéves pénzügyi keretre, a Nyugat-Balkánt megfelelően le kell fedni jövőbeli külső hitelnyújtási megállapodások lehetőségeivel.

A regionális gazdasági térség lényeges lépés az Unió és a Nyugat-Balkán közötti gazdasági integráció elmélyítéséhez és a regionális piac vonzerejének növeléséhez. A Bizottság továbbra is támogatni fogja a régión belüli gazdasági integrációt, többek között mobilizálni fogja szakértelmét, hogy segítséget nyújtson a regionális gazdasági térség cselekvési tervének végrehajtásához, különösen az uniós vívmányok által szabályozott területeken.

Míg az Unió és a Nyugat-Balkán közötti kereskedelem 2016-ban meghaladta a 43 milliárd EUR-t, további jelentős növekedési potenciál áll fenn. Ennek kiaknázásához a Bizottság tovább fogja könnyíteni az EU–Nyugat-Balkán kereskedelmet. Ez magában foglalja majd a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodáson és a regionális gazdasági térségen alapuló kölcsönös elismerési programok kidolgozását (például engedélyezett gazdálkodók). Az uniós csatlakozás előfeltétele a Kereskedelmi Világszervezetben való tagság, amely ösztönözheti a gazdasági növekedést és jelentős beruházásokat mozdíthat elő a térségben. A Bizottság továbbra is segítséget nyújt majd Bosznia-Hercegovina és Szerbia részére a Kereskedelmi Világszervezethez való csatlakozásukhoz.

A stabil magánszektornak a térségből és az Unióból származó vállalkozók által irányított fejlesztése jobban kiaknázza majd a térség ifjúságának dinamizmusát, és kölcsönösen előnyös gazdasági integrációt mozdít elő. Az Unióban lévő diaszpóra üzleti közösség, valamint az Unióban és a Nyugat-Balkánon működő vállalkozók közötti kapcsolatokat továbbra is ösztönözni kell, többek között a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő programon keresztül. Intézkedésekre van szükség a finanszírozási eszközökhöz való hozzáférés növelése, valamint a kis- és középvállalkozások növekedési potenciáljának kiaknázása érdekében. A vállalkozói készség és az innováció fellendítése céljából a Bizottság olyan programot vezet majd be, amely az egész térségben támogatja a technológiatranszfert és az induló vállalkozásokat, valamint az intelligens szakosodásra és a körforgásos gazdaságra irányuló erőfeszítéseket. Az Unió keretprogramjai már nyitva állnak a Nyugat-Balkán számára. A Nyugat-Balkán eredményesebb részvétele érdekében elő kell irányozni az Unióban meglévő tudáshálózatokba – többek között a kutatási és innovációs kapacitásépítésbe – való további integrációját. Az együttműködés egyéb kezdeményezések – többek között az uniós makroregionális stratégiák – keretében továbbfejleszthető.

A Bizottság azon fog munkálkodni, hogy támogassa a közbeszerzéssel foglalkozó tisztviselők szakmaiságát és függetlenségét, valamint hogy megerősítse a teljes ajánlati ciklus nyomon követését lehetővé tevő felügyeleti mechanizmusokat. Ezen erőfeszítések eredményessége érdekében szilárd politikai elkötelezettség szükséges a korrupció felszámolására.

A Bizottság által irányított és valamennyi nyugat-balkáni ország gazdasági reformprogramját érintő éves értékelés kulcsfontosságú eszköz az érintett gazdaságok korszerűsítésének támogatásához és az Unióval való gazdasági koordináció szorosabbá tételéhez. A Bizottság meg fogja erősíteni ezt az értékelést és még inkább összhangba hozza majd az uniós tagállamokra vonatkozó európai szemeszterrel, továbbá magasabb szintű technikai segítségnyújtást fog biztosítani.

A szociális jogok európai pillére azokat az elveket és jogokat tükrözi, amelyek lényegesek a méltányos és jól működő munkaerőpiachoz és szociális védőhálóhoz. A Nyugat-Balkánra vonatkozó új megerősített szociális dimenzión keresztül a Bizottság támogatni fogja a foglalkoztatási és szociálpolitikát a térségben, és ösztönözni fogja a kormányzat, a szociális partnerek és a civil társadalom valamennyi szintjének megfelelő szerepvállalását. Ennek keretében – többek között a gazdasági reformprogramokkal összefüggésben – fokozott figyelmet fordít majd a foglalkoztatásra és a szociális reformokra a releváns szakpolitikák nyomon követésének kibővítése révén. A Bizottság évente tartandó EU–Nyugat-Balkán miniszteri találkozót javasol, hogy véleményt cseréljenek szociális és foglalkoztatási kérdésekről. A szociális szektor részére több pénzügyi támogatást kell előirányozni, különösen az oktatás és az egészségügy területén a társadalmi befogadás támogatása érdekében.

Fokozott támogatást kell nyújtani az oktatás számára, különösen a szakképzéshez és a készségfejlesztéshez, valamint a tanárképzéshez és az iskola előtti neveléshez. Az Erasmus+ program keretében nyújtott finanszírozás megkétszereződik, hogy még több támogatást kapjanak a Nyugat-Balkán fiataljai ahhoz, hogy az Unióban tanulhassanak és tapasztalatot szerezhessenek, ezáltal pedig előmozdítsák a gazdasági fejlődést és a közös értékeket. Az érdekelt felekkel – köztük az Európai Képzési Alapítvánnyal – szoros együttműködésben kísérleti mobilitási programot hoznak majd létre a szakképzésben részt vevő tanulószerződéses tanulók és oktatók részére.

ØA Bizottság ezeket az intézkedéseket a Nyugat-Balkán társadalmi-gazdasági fejlődésének támogatására irányuló kiemelt kezdeményezésben egyesíti.

4.Az összekapcsoltság növelése

A Nyugat-Balkánon belüli összekapcsoltság fokozása mindkét fél számára stratégiai érdek. A közlekedési és energetikai összeköttetések bővítése lehetővé fogja tenni a versenyképesség, a gazdasági növekedés és az energiaellátás biztonságának javítását, ezzel párhuzamosan pedig a Nyugat-Balkánon belüli gazdasági integráció egyik fontos előfeltétele. Az Energiaközösségről szóló szerződés és a Közlekedési Közösségről szóló szerződés, valamint az európai közös légtér olyan fejlett szabályozási keretről rendelkezik, amely – a térségen belüli határozott politikai együttműködéssel együtt – nagymértékben elősegíti a régión belüli összekapcsoltságot.

A Nyugat-Balkánt földrajzilag uniós tagállamok veszik körbe, és politikai prioritás az Unió és a Nyugat-Balkán közötti infrastruktúrák összekapcsolása is, valamint az egymással összekapcsolt transzeurópai hálózatok fejlesztésének felgyorsítása a közlekedés, az energetika és a digitális szolgáltatások területén. Az infrastrukturális hálózatokba történő beruházás olyan kézzelfogható előnyöket teremt, amelyeket a polgárok és a vállalkozások is egyértelműen elismernek az Unióban és a Nyugat-Balkánon egyaránt. Amellett, hogy ezek a hálózatok több finanszírozásban fognak részesülni és a magánberuházásokra vonatkozó új garanciarendszer jön létre, a Bizottság annak biztosításán fog dolgozni, hogy a nyugat-balkáni országok vonatkozásában hatékonyabban kihasználják az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz nyújtotta lehetőségeket. A Bizottság meg fogja vizsgálni, hogy hogyan lehetne egyszerűsíteni ezen országoknak a következő többéves pénzügyi keretben való részvételét.

Energiaunió a Nyugat-Balkánnal: Az Unió energiauniójának megerősítése érdekében annak valamennyi dimenzióját ki kell terjeszteni a Nyugat-Balkánra. Ezek a következők: az energiabiztonság, a piaci integráció és az energetikai átállás támogatása, az energiahatékonyságot és a megújuló energiákat is beleértve. Ezzel összefüggésben minden országnak végre kell hajtania valamennyi szükséges reformot, és szakpolitikáikat teljes mértékben össze kell hangolniuk az energiaunió öt pillérével. Támogatni kell a Nyugat-Balkánon az energetikai szabályozó szervek és az átvitelirendszer-irányítók kapacitásépítését, hogy maradéktalanul részt tudjanak venni az uniós szintű hálózatokban. Folytatni kell a Nyugat-Balkánon a regionális villamosenergia-piac megvalósítását, és biztosítani kell annak az Unió belső villamosenergia-piacába történő integrálását.

A Nyugat-Balkánnal megvalósuló valódi közlekedési unió felé: A Közlekedési Közösségről szóló, 2017-ben hatályba lépett szerződés végrehajtása lesz a térségnek az uniós közlekedési piacba történő fokozatos integrációjához vezető kulcsfontosságú lépés. A transzeurópai közlekedési hálózat részeként már létrejöttek az Unió és a Nyugat-Balkán közötti kiemelt közlekedési folyosókról szóló megállapodások. Ezeket most végre kell hajtani, hogy hozzá tudjanak járulni a kontinens egésze versenyképességének növeléséhez. A beruházásokon felül a prioritás az uniós működési szabványokkal való összehangolás. Ehhez – az egyéb kulcsfontosságú reformok mellett – fokozott intézkedésekre van szükség, hogy az integrált közúti és vasúti műveletek előmozdításának céljából megszüntessék a közigazgatásban tapasztalható szűk keresztmetszeteket és a határokon lévő akadályokat. Új vasúti stratégiára van szükség ahhoz, hogy a Nyugat-Balkán a fő uniós hálózat és piac részévé válhasson, és előmozdítsák a regionális vasúti piac megnyitását. Ezenfelül új közúti közlekedésbiztonsági stratégia keretében célzott erőfeszítéseket kell majd tenni a halálos kimenetelű közúti balesetek aránytalanul magas számának csökkentése érdekében.

ØA Bizottság ezeket az intézkedéseket a Nyugat-Balkánon az összekapcsoltság fokozására irányuló kiemelt kezdeményezésben egyesíti.

5.A Nyugat-Balkánra vonatkozó digitális menetrend elindítása

Az uniós digitális egységes piac fejlődése hozzájárul a vállalkozások fejlesztéséhez, a növekedés megteremtéséhez, a termelékenység fellendítéséhez, az innováció előmozdításához, a közszolgáltatások átalakításához és a polgárok életminőségének javításához. Lényeges, hogy a technológiai változásokat felkaroló uniós erőfeszítéseknek a Nyugat-Balkán is része legyen, hogy hasznosítani tudja a digitális eszközöket, valamint virágzó és fenntartható jövőt tudjon biztosítani polgárai számára.

A Bizottság a nyugat-balkáni partnerekkel együtt elindítja a Nyugat-Balkánra vonatkozó digitális menetrendet, amely a roamingköltségek csökkentésének elősegítésére irányuló ütemtervet is magában foglal majd. Támogatásban fog részesülni a Nyugat-Balkánon belüli széles sávú rendszer kiépítése. Fejleszteni kell a digitális társadalmat, ezért támogatást kapnak majd különösen az e-kormányzati, az e-közbeszerzési és az e-egészségügyi szolgáltatások, valamint a digitális készségek fejlesztése. A Bizottság támogatni fogja a bizalom és a biztonság területén a kapacitásépítést, valamint az ipar digitális transzformációját a Nyugat-Balkánon, hogy valamennyi ágazat előnyre tehessen szert a digitális innovációkból. Ezeket az erőfeszítéseket a digitális egységes piac területén meglévő vívmányok elfogadására, végrehajtására és érvényesítésére irányuló fokozott támogatás kíséri majd.

ØA Bizottság ezeket az intézkedéseket a Nyugat-Balkánra vonatkozó digitális menetrend elindítására irányuló kiemelt kezdeményezésben egyesíti.

6.A megbékélés és a jószomszédi kapcsolatok támogatása

A Nyugat-Balkánon a jószomszédi kapcsolatok és a megbékélés előmozdításához határozott felelősségvállalásra van szükség, és ebben mindenekelőtt a térség országainak kell vezető szerepet vállalniuk. A jószomszédi kapcsolatokat továbbra is regionális együttműködési kezdeményezésekkel kell erősíteni. A Bizottság készen áll ezen együttműködés támogatására, akár az összekapcsoltsági menetrendre vonatkozóan is, a Nyugat-balkáni Hatokon és olyan kezdeményezéseken keresztül, amelyek a térség állam-, illetve kormányfőit tömörítik, vagy olyan egyéb kezdeményezéseken keresztül, amelyek erősítik az országok regionális együttműködésben való szerepvállalását.

A Bizottság tovább bővíti majd a megbékélési – köztük az átmeneti igazságszolgáltatással foglalkozó és a közelmúltbeli konfliktus örökségének felszámolására törekvő – kezdeményezésekhez nyújtott támogatást. Továbbra is támogatásban részesül majd a nemzetközi büntetőtörvényszékek mechanizmusa és a Koszovó Szakosított Tanácsai keretében végzett munka. A Bizottság azt is meg fogja vizsgálni, hogy hogyan lehetne a legjobban folytatni a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága és az Eltűnt Személyek Nemzetközi Bizottsága által az eltűnt személyek problémájának megoldása érdekében a regionális együttműködés előmozdítása terén végzett munkát, és mit lehetne még tenni a taposóaknák veszélyének csökkentése érdekében.

A Nyugat-Balkán ifjúságának oktatásához és potenciáljához nyújtott támogatás elengedhetetlen a térség további fejlődése szempontjából, valamint a békés együttélés és a megbékélés előfeltétele. Az oktatás mellett a kultúra, az ifjúság és a sport területén is fokozódni fog az együttműködés. Tovább szélesedik majd a regionális ifjúsági együttműködési iroda feladatköre és az általa elértek köre. A Bizottság – amellett, hogy növeli az Erasmus+ keretében nyújtott finanszírozást – továbbra is előmozdítja majd a térséggel való kulturális kapcsolatokat. Ez kiterjed a Nyugat-Balkán kulturális örökségének megóvására, valamint kulturális és kreatív ágazatainak támogatására.

ØA Bizottság ezeket az intézkedéseket a Nyugat-Balkánon a megbékélés és a jószomszédi kapcsolatok támogatására irányuló kiemelt kezdeményezésben egyesíti.

III.AZ EU FELKÉSZÍTÉSE AZ ÚJ TAGOK FOGADÁSÁRA

1.    Intézményi kérdések

Az Uniónak magának is biztosítania kell, hogy intézményileg készen álljon az új tagállamok fogadására, amint azok teljesítették a meghatározott feltételeket. Az Uniónak növelnie kell erejét és szilárdságát, mielőtt újabb tagokkal bővülhetne.

A minősített többségi szavazás alkalmazása a Tanácsban olyan kulcsfontosságú eszköz, amely lehetővé teszi a 27 tagú Unióban a szükséges döntések meghozatalát. A hatékony döntéshozatalhoz szükséges lesz, hogy legalább ugyanennyi szakpolitikai terület maradjon a minősített többségi szavazás hatálya alatt a Tanácsban, mint amennyi most is van. A Bizottság 2018 harmadik negyedévében közleményt fog elfogadni annak lehetőségéről, hogy hogyan fokozható tovább a minősített többségi szavazás alkalmazása.

Ha egy ország az Európai Unió tagjává szeretne válni, akkor el kell fogadnia és elő kell mozdítania az Unió értékeit. Az Európai Unió jövőjének mérlegelésekor hatékonyabb mechanizmust kell bevezetni annak biztosítására, hogy eredményes intézkedéseket lehessen meghozni annak kezelése érdekében, ha az Unió bármely tagállama ezen értékeket rendszeresen fenyegeti vagy megsérti. A Bizottság 2018 októberében terjeszti majd elő az Európai Unión belül a jogállamiság elve érvényesítésének erősítésére irányuló kezdeményezést. A csatlakozási szerződések jogalapot nyújthatnak arra, hogy egy ilyen mechanizmus létrejöhessen a Szerződések keretein belül.

A Nyugat-Balkán országainak csatlakozása hatást fog gyakorolni a meglévő európai uniós intézményrendszerre. Már a tárgyalások lezárása előtt javaslatokat kell majd előterjeszteni ezen intézményi kérdések rendezésére. Az intézményrendszer következő bővítésre vonatkozó kezelésekor figyelembe kell venni más nyugat-balkáni országok jövőbeli tagságát. Különösen a minősített többségi szavazás alkalmazása a Tanácsban olyan kulcsfontosságú eszköz, amely lehetővé teszi a 27 tagú Unióban a szükséges döntések meghozatalát.

Különleges előírásokat és visszavonhatatlan elkötelezettségeket kell majd bevezetni annak biztosítására, hogy az új tagállamok ne akadályozhassák meg más nyugat-balkáni tagjelölt országok csatlakozását. A jövőbeli tagállamok nemzeti nyelve tekintetében különös szabályozásra lesz majd szükség.

Jóval az átfogó csatlakozási tárgyalások lezárása előtt a Bizottság értékelést készít majd arról, hogy az olyan főbb szakpolitikai területeket, mint például a mezőgazdaság, a kohéziós politika és a költségvetés, hogyan érinti majd egy új tagállam csatlakozása. Ez lehetővé teszi, hogy a tagállamok a várható hatás teljes tudatában határozzák meg az egyes fejezetekre vonatkozó uniós közös álláspontot, és a hatás mérséklésére irányuló intézkedéseket hozzanak.

2.    A pénzügyi eszközök biztosítása a sikeres csatlakozáshoz

Az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz támogatja a Nyugat-Balkánt a csatlakozásra való felkészülésben, és elősegíti a regionális és határon átnyúló együttműködést. 2007 és 2017 között az Unió több mint 8,9 milliárd EUR-t fektetett be a térségbe az Előcsatlakozási Támogatási Eszközön keresztül. 2018-ban 1,07 milliárd EUR-t irányoztak elő erre a célra. Az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz keretében nyújtott támogatást még jobban az országok igényeihez fogják igazítani. E stratégia végrehajtásához nagyobb összegű finanszírozásra lesz szükség. A Bizottság tervei szerint ezért a Nyugat-Balkán vonatkozásában 2020-ig fokozatosan emelkedik az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz keretében nyújtott finanszírozás, amennyiben az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz meglévő pénzügyi keretösszegei közötti újraelosztás azt lehetővé teszi.

A korábbi bővítésekből levont tanulságokat figyelembe véve fokozatos és zökkenőmentes átmenetet kell biztosítani az előcsatlakozási státuszból a tagállami státuszba, hogy fejleszteni lehessen a szükséges abszorpciós kapacitást. Ennek értelmében a csatlakozás előtt fokozatosan növelni kell az új többéves pénzügyi keretben az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz keretében nyújtott finanszírozást, és ezt a csatlakozás után a kiadások fokozatos bevezetésének kell kísérnie. Ez valójában azt jelenti majd, hogy míg egy új tagállam nem várhatja, hogy teljes mértékben részesüljön az uniós kiadásokból rögtön a csatlakozáskor, az előcsatlakozási támogatáshoz való hozzáférése ennek megfelelően jelentősen emelkedni fog a csatlakozás előtt.

Az Unió meg fogja erősíteni a kétoldalú segítségnyújtás feltételrendszerét. A hatályos és a következő többéves pénzügyi keretben szereplő megemelt finanszírozást az alapvető reformok végrehajtása és a jószomszédi kapcsolatok terén elért előrehaladáshoz kell kötni.

Mivel a térség bruttó hazai terméke és népességi szintje viszonylag alacsony, a Nyugat-Balkán csatlakozása várhatóan igen korlátozott hatást gyakorol majd az Unióra. Mindazonáltal az Európai Unió bővítésének megvan az „ára” és valamennyi tagállamra vonatkozóan további kiadásokkal fog járni. A többéves pénzügyi keret az Unió politikai prioritásait tükrözi. A következő többéves pénzügyi keretben figyelembe kell majd venni a csatlakozási előkészületekkel kapcsolatos igényeket, és a bővítésre vonatkozó külön rendelkezéseket kell majd belefoglalni. Amennyiben néhány tagjelölt készen áll a csatlakozásra a következő többéves pénzügyi keret időszaka alatt, úgy meg kell majd tenni a szükséges kiigazításokat.

3.    Kommunikáció

Ahhoz, hogy a csatlakozási folyamat sikeres legyen, világosabban kell kommunikálni az általa nyújtott lehetőségeket és a felmerülő kihívásokat a térségben és az Unióban egyaránt. A Nyugat-Balkánon elsősorban a kormányok felelőssége, hogy elegendő információt nyújtsanak a polgárok és a vállalkozások részére, valamint stratégiai céljuk köré nemzeti konszenzust alakítsanak ki.

Az Unió oldalán a tagállamok feladata, hogy tájékoztassák polgáraikat és tényeket közöljenek a folyamat lehetőségeiről és kihívásairól. A Bizottság e törekvéseket úgy fogja támogatni, hogy fokozza stratégiai kommunikációját az országokban és az Unióban, valamint biztosítja a bővítési politika láthatóságát.

IV.KÖVETKEZTETÉSEK

Az Unió régóta támogatja a Nyugat-Balkán európai integrációs perspektíváját. Az Unió saját politikai, biztonsági és gazdasági érdekében áll, hogy a térség jövője az Unió elválaszthatatlan része legyen. Az Unió bővítési politikája szervesen hozzátartozik az Unió 2025-ig való megerősítését célzó szélesebb stratégiához. Szerbia és Montenegró akár már eddig az időpontig is készen állhatnak a tagságra, ha szilárd politikai akarat érvényesül, valódi és tartós reformokat hajtanak végre, és véglegesen rendezik a szomszédokkal fennálló vitákat. A csatlakozás egy olyan, érdemeken alapuló folyamat és a jövőben is az lesz, amely teljes mértékben az egyes országok által elért objektív előrehaladástól függ.

A Nyugat-Balkán országainak a jól meghatározott tagsági feltételek teljesítése érdekében és saját érdekükben is átfogó reformokat kell végrehajtaniuk kulcsfontosságú területeken. Jelentősen meg kell erősíteni a jogállamiságot, az alapjogokat és a kormányzást. Az igazságügyi reform, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, valamint a közigazgatási reform terén eredményeket kell felmutatni, és jelentősen meg kell erősíteni a demokratikus intézmények működését. A gazdasági reformokat szigorúan végre kell hajtani, és kezelni kell a strukturális hiányosságokat, az alacsony versenyképességet és a magas munkanélküliséget.

Valamennyi országnak egyértelműen el kell magát köteleznie – szavakban és tettekben egyaránt – a múlt örökségének azáltal történő felszámolása mellett, hogy jóval az Unióhoz való csatlakozásuk előtt megbékélést érnek el és rendezik a nyitott kérdéseket, különösen a határvitákat. Szerbiának és Koszovónak átfogó, jogilag kötelező érvényű normalizációs megállapodást kell kötni ahhoz, hogy előre tudjanak haladni az uniós csatlakozáshoz vezető útjukon.

Az Unió jelentősen növelni fogja a Nyugat-Balkán átalakulási folyamatához nyújtott támogatását. A Bizottság előirányozza a Nyugat-Balkán átalakulását támogató cselekvési tervet, amelyet csatoltak e stratégiához. A cselekvési terv hat kiemelt kezdeményezést foglal magában, amelyek az Unió és a Nyugat-Balkán országai érdekében álló meghatározott területekre irányulnak, többek között számos új intézkedés révén az erősen kölcsönös érdekű területeken:

A Bizottság szolgálatai 2018 márciusában hívják össze az első koordinációs értekezletet a tagállamokkal és az Európai Külügyi Szolgálattal szoros együttműködésben, hogy megvitassák a cselekvési tervet és az annak végrehajtására irányuló operatív együttműködési mechanizmusokat.

Az Uniónak készen kell állnia az új tagok fogadására – amint azok teljesítették a szükséges feltételeket –, többek között intézményi és pénzügyi szempontból is. A Bizottság jóval a csatlakozás előtt hatásvizsgálatokat fog készíteni a fő szakpolitikai területeken. Az e stratégia támogatásához biztosított megfelelő finanszírozás, valamint a tagsághoz vezető zökkenőmentes átmenet biztosítása érdekében a Bizottság azt javasolja, hogy fokozatosan emeljék az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz keretében nyújtott finanszírozást, és biztosítsák, hogy a következő többéves pénzügyi keret megfelelő rendelkezéseket tartalmazzon a lehetséges csatlakozások figyelembevételére. A hatékony döntéshozatalhoz szükséges lesz, hogy legalább ugyanennyi szakpolitikai terület maradjon a minősített többségi szavazás hatálya alatt a Tanácsban, mint amennyi most is van, illetve meg kell fontolni a szakpolitikai területek számának emelését. Hatékonyabb mechanizmust kell bevezetni annak kezelése érdekében, ha az Unió bármely tagállama rendszeresen fenyegeti vagy megsérti a jogállamiságot. A kommunikációs tevékenységek fokozódnak.

A Nyugat-Balkán európai integrációs perspektívája határozott és egyértelmű, és az uniós tagságra vonatkozó feltételek és kritériumok jól meghatározottak. E stratégián keresztül az Unió példa nélküli támogatást tud majd nyújtani e cél támogatására. Az érintett országoknak még sokat kell tenniük azért, hogy teljesítsék e kritériumokat. A kormányoknak inkluzívabb reformfolyamatokat kell biztosítaniuk, amelyekbe valamennyi érdekelt felet és a társadalom egészét be kell vonni. Még lényegesebb, hogy a térség vezetői nem hagyhatnak kétséget stratégiai orientációjuk és elkötelezettségük felől. Végső soron nekik kell felelősséget vállalniuk azért, hogy ezt a történelmi lehetőséget valóra váltsák.

(1) https://ec.europa.eu/commission/sites/beta-political/files/roadmap-factsheet-tallinn_en.pdf

(2) * Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 (1999) sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.

(3) A Bizottság 2018 áprilisában fogadja majd el az Unió bővítési politikájáról szóló szokásos közleményét és az átfogó országjelentéseket.

(4) A folyamat legutóbbi csúcstalálkozójára 2017 júliusában került sor Triesztben.

(5) A Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol), az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex), az Európai Unió Igazságügyi Együttműködési Egysége (Eurojust), az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége (CEPOL).

(6) A fent említett ügynökségek, valamint az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal által végzett munka is fontos.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Strasbourg,2018.2.6.

COM(2018) 65 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Hiteles bővítési perspektíva a Nyugat-Balkánra vonatkozóan és fokozott uniós szerepvállalás a Nyugat-Balkánnal

MELLÉKLET