EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32019R0629

Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2019/629 rendelete (2019. április 17.) az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló 3. jegyzőkönyv módosításáról

PE/1/2019/REV/1

OJ L 111, 25.4.2019, p. 1–3 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2019/629/oj

25.4.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 111/1


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU, Euratom) 2019/629 RENDELETE

(2019. április 17.)

az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló 3. jegyzőkönyv módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen 256. cikkének (1) bekezdésére, valamint 281. cikkének második bekezdésére,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen 106a. cikkének (1) bekezdésére,

tekintettel a Bíróság kérelmére,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Bizottság véleményeire (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

Az (EU, Euratom) 2015/2422 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 3. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bíróság a Törvényszékkel együtt elvégezte az általuk gyakorolt hatáskörök átfogó áttekintését, és megvizsgálta, hogy az említett rendelet értelmében végrehajtott, az Unió bíróságainak szervezeti felépítésére irányuló reformra tekintettel, szükséges-e bizonyos változtatásokat végrehajtani a Bíróság és a Törvényszék közötti hatáskörmegosztást vagy a fellebbezéseknek a Bíróság általi kezelését illetően.

(2)

Amint az a Bíróság által 2017. december 14-én az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság elé terjesztett jelentésben megfogalmazásra került, a Bíróság úgy véli, hogy a jelen szakaszban nem szükséges változtatásokat javasolni az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 267. cikke alapján előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések kezelését illetően. Az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek az uniós bírósági rendszer sarokkövét képezik, és az említett kérelmek gyorsan feldolgozásra kerülnek, ezért jelenleg nincs szükség arra, hogy az Európai Unió Bíróságának alapokmányában meghatározott egyes ügycsoportokban az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések megtárgyalása és eldöntése a Törvényszék hatáskörébe kerüljön.

(3)

A Bíróság és a Törvényszék által végzett vizsgálat ugyanakkor rámutatott, hogy a Bíróság által az EUMSZ 260. cikkének (2) vagy (3) bekezdése alapján hozott ítélet végrehajtásának elmulasztásához kapcsolódóan, a Bizottság által elfogadott jogi aktus ellen valamely tagállam által indított megsemmisítés iránti kereset elbírálása során a Törvényszék komoly nehézségekkel szembesülhet, amennyiben a Bizottság és az érintett tagállam eltérő álláspontot képvisel a tagállam által a Bíróság ítéletének teljesítése érdekében elfogadott intézkedések megfelelősége tekintetében. Az említett okoknak megfelelően az EUMSZ 260. cikkének (2) vagy (3) bekezdése alapján valamely tagállamra kirótt átalányösszeggel vagy kényszerítő bírsággal kapcsolatos jogvitákat szükségesnek tűnik a Bíróság kizárólagos hatáskörébe utalni.

(4)

A Bíróság és a Törvényszék által lefolytatott vizsgálatból az is kitűnik, hogy számos fellebbezést olyan ügyekben nyújtanak be, amelyek már kétszer is elbírálás tárgyát képezték, először valamely független fellebbezési tanács, majd a Törvényszék részéről, továbbá hogy a Bíróság számos ilyen fellebbezést elutasít azzal az indokkal, hogy azok egyértelműen megalapozatlanok vagy nyilvánvalóan elfogadhatatlanok. Annak érdekében, hogy a Bíróság azokra az ügyekre összpontosíthasson, amelyek a részéről teljeskörű figyelmet igényelnek, a megfelelő igazságszolgáltatásra törekedve olyan eljárást kell bevezetni az ilyen ügyekkel kapcsolatos fellebbezéseket illetően, amely lehetővé teszi a Bíróság számára, hogy csak azokat a fellebbezéseket fogadja be teljes egészében vagy részben, amelyek az uniós jog egységessége, koherenciája vagy fejlődése szempontjából jelentős kérdést vetnek fel.

(5)

Tekintettel a Bíróság elé terjesztett ügyek számának folyamatos növekedésére, és az Európai Unió Bírósága elnökének 2018. július 13-i levelével összhangban, e szakaszban elsőbbséget kell biztosítani a fent említett eljárás bevezetésének, amelynek értelmében a Bíróság határoz a fellebbezés befogadhatóságáról. A Bíróság 2018. március 26-i kérelmének azon elemét, amely a kötelezettségszegési eljárások egy részének a Törvényszék hatáskörébe utalására vonatkozik, egy későbbi szakaszban kell megvizsgálni, miután 2020 decemberéig elkészül az (EU, Euratom) 2015/2422 rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében előírt jelentés a Törvényszék működéséről. Emlékeztetni kell arra, hogy e jelentésnek elsősorban a Törvényszék hatékonyságát és a bírói létszám 56-ra való emelésének szükségességét és eredményességét kell vizsgálnia, figyelemmel arra a célkitűzésre is, hogy az (EU, Euratom) 2015/2422 rendelet preambulumában foglaltak szerint a Törvényszéken belül biztosítani kell a nemek közötti egyensúlyt.

(6)

Következésképpen módosítani kell az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló 3. jegyzőkönyvet, biztosítva egyúttal az e jegyzőkönyvben foglalt rendelkezések és az EUMSZ megfelelő rendelkezései közötti teljeskörű terminológiai egységességet, továbbá megfelelő átmeneti rendelkezéseket kell megállapítani az e rendelet hatálybalépésének időpontjában folyamatban lévő ügyek kezelésére,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 3. jegyzőkönyv a következőképpen módosul:

1.

Az 51. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„51. cikk

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 256. cikkének (1) bekezdésében foglaltaktól eltérve, a Bíróság rendelkezik hatáskörrel a következő keresetek elbírálására:

a)

az Európai Unió működéséről szóló szerződés 263. és 265. cikkében említett azon keresetek, amelyeket a tagállamok valamelyike nyújt be:

i.

jogalkotási aktus ellen, az Európai Parlament, az Európai Tanács vagy a Tanács aktusa ellen vagy az említett intézmények közül egynek vagy többnek a mulasztása miatt, kivéve:

a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése alapján elfogadott határozatokat;

a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 207. cikke szerinti kereskedelempolitikai védintézkedésekre vonatkozó valamely tanácsi rendelet alapján elfogadott jogi aktusokat;

azokat a tanácsi jogi aktusokat, amelyek révén a Tanács az Európai Unió működéséről szóló szerződés 291. cikkének (2) bekezdésével összhangban végrehajtási hatáskört gyakorol;

ii.

a Bizottságnak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 331. cikkének (1) bekezdése szerinti valamely aktusa ellen vagy mulasztása miatt;

b)

az Európai Unió működéséről szóló szerződés 263. és 265. cikkében említett azon keresetek, amelyeket az uniós intézmények valamelyike nyújt be jogalkotási aktus, az Európai Parlament, az Európai Tanács, a Tanács, a Bizottság vagy az Európai Központi Bank aktusa ellen vagy az említett intézmények közül egynek vagy többnek a mulasztása miatt;

c)

az Európai Unió működéséről szóló szerződés 263. cikkében említett azon keresetek, amelyeket a tagállamok valamelyike nyújt be a Bíróság által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 260. cikke (2) bekezdésének második albekezdése vagy (3) bekezdésének második albekezdése alapján hozott ítélet végrehajtásának elmulasztásához kapcsolódóan, a Bizottság által elfogadott jogi aktus ellen.”

2.

A jegyzőkönyv a következő cikkel egészül ki:

„58a. cikk

Amennyiben az Unió alábbi hivatalai valamelyikének független fellebbezési tanácsa által hozott határozatra vonatkozóan a Törvényszék által hozott határozat ellen fellebbezést nyújtottak be, a Bíróság előzetesen határoz a fellebbezés befogadhatóságáról:

a)

az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala;

b)

a Közösségi Növényfajta-hivatal;

c)

az Európai Vegyianyag-ügynökség;

d)

az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége.

Az első bekezdésben említett eljárás a Törvényszék azon határozatai ellen benyújtott fellebbezésre is alkalmazandó, amely az Unió bármely más hivatalán vagy ügynökségén belül 2019. május 1. után létrehozott olyan független fellebbezési tanács határozatára vonatkozik, amelynél eljárást kell kezdeményezni, mielőtt a Törvényszék előtt keresetet lehetne indítani.

A fellebbezést az eljárási szabályzatban meghatározott részletes szabályoknak megfelelően teljes egészében vagy részben befogadható, ha az az uniós jog egységessége, koherenciája vagy fejlődése szempontjából jelentős kérdést vet fel.

A fellebbezés befogadhatóságára vonatkozó határozatot indokolni kell és közzé kell tenni.”

2. cikk

Az e rendelettel módosított 3. jegyzőkönyv alapján a Bíróság hatáskörébe tartozó, 2019. május 1-jén a Törvényszék előtt folyamatban lévő azon ügyeket, amelyekben az eljárás írásbeli szakasza az említett időpontban még nem zárult le, a Bíróság elé kell utalni.

3. cikk

A 3. jegyzőkönyv 58a. cikke szerinti eljárás nem alkalmazandó azokra a fellebbezésekre, amelyek 2019. május 1-jén a Bíróság előtt folyamatban vannak.

4. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2019. április 17-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

A. TAJANI

a Tanács részéről

az elnök

G. CIAMBA


(1)  A 2018. július 11-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a 2018. október 23-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2)  Az Európai Parlament 2019. március 13-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2019. április 9-i határozata.

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2015/2422 rendelete (2015. december 16.) az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló 3. jegyzőkönyv módosításáról (HL L 341., 2015.12.24., 14. o.).


Top